Bagod község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012.(X.27.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2024. 09. 28

Bagod község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012(X.27.)

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2024.09.28.

Magyarország Altörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében Bagod község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdés és a 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (1) és (3) bekezdéseiben illetve a 13. § és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. § és 4. § rendelkezéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ Zalaegerszeg, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága, Pécsi Bányakapitányság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Balaton felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Zala Megyei Földhivatal, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Pécsi Iroda, Hagyárosbörönd, Zalaboldogfa, Boncodfölde, Zalaszentgyörgy Község Önkormányzata, Zalaegerszeg város Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Bagod Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és annak mellékletei alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: V-1 jelű, az Igazgatási terület hatályos szerkezeti terve

b) 2. melléklet: V-2 Igazgatási terület hatályos szabályozási terve

c) 3. melléklet: V-3 a Belterületen, és a közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt területen hatályos szabályozási terv

(4) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék Helyi védelemben részesült épületek listája.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

2. § (1) Építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.

Telekalakítási rendelkezések

3. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) .1

(3) .2

Közterületek használata

4 .§

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(2) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.
(3) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
(4) Új közterület az egész tömbre kiterjedő telekalakítási terv szerint hozható létre.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

5. § (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(4) Új kétsoros beépítés a kialakultak kivételével nem létesíthető, az oldalkertben már meglévő mellékfunkciót betöltő (nyárikonyha) bontása esetén új épület nem létesíthető.

(5) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:

a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,

c) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület sűrűségi mutatóban figyelembe kell venni.

(6) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

6. §3

Járművek elhelyezése

7. §4 Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját telken belül.

A szabályozási elemek értelmezése

8. § (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

- a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal),
- a területre vonatkozó előírásokat,
- az építési övezet, övezet határvonalát,
- a területek rendeltetését,
- az építési határvonalat,
- védőterületeket,
- beültetési kötelezettséget.
(2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosításával lehet.
(3) A szabályozási terven irányadó elemek:
- telekalakítások javasolt határa,
- létesítendő zöldfelületi elemek.
(4) Az irányadó szabályozási elemek az építésügyi engedélyezési eljárás keretében módosíthatók.
(5) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:
- az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.

Területfelhasználás

9. § (1) A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület): Vt,
c.) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület):
Gksz, Gip,
d.) különleges terület: K.
(2) A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b.) zöldterület: Z,
c.) erdőterület: E,
d.) mezőgazdasági terület: M,
e.) vízgazdálkodási terület: V.

A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

10. §

(1) Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

Megjegyzés:
- a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek újonnan tervezett épületre értendők,
- a „K” jel a kialakult állapotra utal,
- új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

Falusias lakóterület (Lf)

11. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a.) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
b.) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
c.) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
- állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
- a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni.
d.) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

Lf-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K –18

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. Az illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti az önkormányzati, annak hiányában megyei főépítész állásfoglalását.
Az Lf-1 jelű építési övezetben az épületek előkert nélkül, illetve az utcában kialakult előkerti mélységgel lehet elhelyezni.

Lf-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 900

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K – 16

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. Az illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti az önkormányzati, annak hiányában megyei főépítész állásfoglalását.
Az Lf-2 jelű építési övezetben a 700 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.


Lf-3 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

6,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. Az illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti az önkormányzati, annak hiányában megyei főépítész állásfoglalását.
Az Lf-3 jelű építési övezetben a lakóépületekhez tartozó melléképületek telekstruktúrája és beépítési módja kialakult.
(4) 5 Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Azújonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.
(5) A telekbeépítettség az Lf-1, Lf-2 jelű építési övezetben az építési határvonal által határolt területen belül számítandó.
(6) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
(7) A szabályozási terven jelölt Hk jelű telekrész (házikert) nem beépíthető.
(8) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.
(9) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Településközpont (vegyes) területe (Vt)

11/A. §6 Az Lf-4 jelű építési övezetben az OTÉK 14. §-ban megállapított épületek, és az OTÉK 1. melléklet 67. pontjában meghatározott melléképítmények helyezhetők el. Az Lf-4 jelű építési övezetben:

a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2

b) A beépíthető legkisebb telekterület méret: 2000 m2

c) A beépítési mód: szabadonálló

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%

f) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: részleges

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%

h) Az építési hely határa: előkert 5 m, oldalkert 3 m, hátsókert 6 m

12. § A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Vt jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 400

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K – 15

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáron álló, zártsorú

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

K –- 7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

80

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

10

25

%
(4) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A homlokzatképzés során a illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti az önkormányzati, annak hiányában megyei főépítész állásfoglalását.
(5) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

13. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

Gksz-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 800

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K – 18

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

60

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

20

%

Gksz-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

20

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

25

%
(3) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.

Ipari gazdasági terület (Gip)

14. § (1) A területfelhasználási egység olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, kereskedelmi, szolgáltató területből átvett nem jelentősen zavaró gazdasági tevékenységi célú épületek.

(2) A területen nem helyezhető el egészségügyi, szociális épület.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

Gip-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 1000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K – 20

m

A beépítési mód

-

oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

5,0

m

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

-

12,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

25

%

Gip-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

2500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

30

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság*

-

8,0

m

Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.

-

12,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

30

%
(4) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
(5) Az övezetben jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani beültetési kötelezettség alapján.
(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

Különleges területek (K)

15. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.

(3) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

K-t jelű építési övezet (temető)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,0

m

Harangláb, harangtorony esetén

7,0

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

K-sp jelű építési övezet (sportterület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

7,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%

K-r jelű építési övezet (rekreációs terület)

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület

16. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

(6) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.

(7) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

Zöldterület

17. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli.

Közkert övezet

17/A. §7 (1) Az övezetben elhelyezhető a telek rendeltetésszerű használatához szükséges építmény.

(2) Az övezet telkén legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet telkén a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, és a legkisebb zöldfelület: 60%.”

Erdőterület

18. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) gazdasági rendeltetésű (Eg) és turisztikai célú (Et) erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) A területen – a kilátótornyok, magasles kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve

- a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények,
- a turisztikai rendeltetésű erdőterületen a pihenés, zarándokhely, védelem (esőtető) és ellátás, lehetőségét biztosító építmények
elhelyezhetők - max. 4,5 méteres építménymagassággal, (technológiai szempontból szükséges esetben max. 7,5 méteres építménymagassággal) - művelési ágból történő kivonással.

Vízgazdálkodási terület

19. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű területek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, tó, patak, árok, mocsár,
V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület,
V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, folyó

Mezőgazdasági terület

20. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(3) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

- általános (szántó és gyepterület) Má
- kertes mezőgazdasági terület Mk
(4) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(5) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó
b) (Má-1), gyep (Má-2) művelési ágak területei.
c) A gyep (Má-2) művelési ágú földrészletek nem beépíthetők, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.
d) Szántó művelési ágú (Má-1 jelű) övezetre vonatkozó előírások:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

10 000 m2

Minimális szélesség

100 m

Beépíthetőség

3 %*

Minimális zöldfelület

90 %

Maximális építménymagasság

5,5 m
* lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
e) Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. A területen megvalósítandó létesítmény tájba való illeszkedése igazolásához a megyei főépítész állásfoglalását be kell szerezni.
f) A létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként - kerttervező bevonásával - rendezni kell.
g) A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.
h) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
i) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
(6) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
c) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
- a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
- a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
- a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
d) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) építménymagasság 12 m.
(7) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület.
Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető.
Az Mk-0 jelű kertes mezőgazdasági terület nem beépíthető.
a) Az Mk övezetre vonatkozó előírások:

Beépítési mód

SZ

Minimális telekméret

800 m2

Minimális szélesség

16m

Beépíthetőség

3 %

Minimális zöldfelület

90%

Maximális építménymagasság

4,0 m
b) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető.
c) 6000 m2-nél nagyobb földrészleten épület 3%-os beépíthetőséggel helyezhető el, melyből a lakóépület nem haladhatja meg a 3%-os beépítettség felét. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető, árnyékszék csak a főépülettel együtt alakítható ki.
d) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m.
e) Az épületek előírásai:.
- Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a önkormányzati főépítész annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalását.
f) Pince, kerítés, támfal:
- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
- A kerítés legfeljebb 2,0 m magas, anyaga fa, vagy drótfonat lehet, de élősövény is létesíthető.
- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg.

Műemlékek védelme

21. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások:

a) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 4. melléklet tartalmazza.

b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

Helyi védett épületek

22. § (1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 1. függelék tartalmazza.

Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme

23. § (1) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(2) Bagod közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek listáját a HÉSZ 5. melléklete tartalmazza.

(3) Természet közeli terület a település D-i részén a gyepek, a vizes élőhelyek. A természet közeli területek, vizes élőhelyek a természet védelméről szóló törvény szerint biztosítani kell a fenntartható gazdálkodást, a természetkímélő módszereket, a biológiai sokféleség védelmét, továbbá a vizes élőhely partjától számított 50 méteren mesterséges létesítmény elhelyezése tilos. Fentiek illeszkednek a településrendezési terv szabályaihoz.

(4) Az ökológiai hálózat részét képezi a település D-i részén a gyepek, melyek védett és fokozottan védett fajok élőhelye. Az ökológiai hálózat, az országos rendezési tervről szóló törvény szerint beépítésre szánt területté nem jelölhető ki. Az ökológiai hálózatról a megyei területrendezési terv további előírásokat határoz meg, melyek illeszkednek a településrendezési terv szabályaihoz.

(5) Tájképi érték a belterület nyugati részén, Felsőbagodban található 100-150 éves faegyedek (erdei fenyő, mammutfenyő, tölgyfa) a szabályozási terven jelölve.

Környezet- és természetvédelmi szabályok

24. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(7) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(8) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

Környezetterhelési határértékek

(12) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(13) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(14) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(15) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(16) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(17) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

Speciális eljárási szabályok

(18) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(19) Bagod a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
(20) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(21) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(22) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(23) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(24) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(25) Bagod településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(26) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

Növénytelepítési előírások

25. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

- 1,5 m-nél nem magasabb élősövény esetében 0,6 m;
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor esetében 1 m;
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 2,0 m;
- 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 3,0 m;
- cseresznyefa, dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) 2. Az ingatlan északi és keleti határától:
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
- birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
- vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
- cseresznyefa, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – (1) bekezdés a) és b) pontja rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
- minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
- a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – (1) bekezdés a) és b) pontja rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
- cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
- 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.
(4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni. A szükséges tervek elkészíttetése és a beültetési kötelezettség megvalósítása az ingatlan tulajdonosát terheli.

Egyes sajátos jogintézmények

26. § (1) Jelen rendelettel egyidejűleg, a rendezési tervben foglalt célok megvalósítása érdekében az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(2) Építésjogi követelmények:

a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
(4) Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés:
a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
(5) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védő sávok a Gip jelű övezetben, a vízfolyások menti területeken) kötelező fásítást hatósági határozatban elő kell írni.
A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
(6) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.

Záró rendelkezés

27. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi építési szabályzatáról szóló 13/2010. (XI.09.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az az építtető számára kedvezőbb elbírálást eredményez.

1

Hatályon kívül helyezte a 9/2021. (XI.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2021.12.05-től.

2

Hatályon kívül helyezte a 9/2021. (XI.5.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2021.12.05-től.

3

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VII.18.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.07.19-től.

4

Módosította a 12/2024.(IX.27.) rendelet, hatályos 2024. szeptember 28-tól.

5

A bekezdést módosította a 12/2024.(IX.27.) rendelet, hatályos 2024. szeptember 28-tól.

6

A paragrafust beiktatta a 12/2024.(IX.27.) rendelet, hatályos 2024. szeptember 28-tól.

7

Kiegészítette a 9/2021. (XI.5.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021.12.05-től.