Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

Sajólád Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 04. 02

Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

Sajólád Község Helyi Építési Szabályzatáról

2015.04.02.

Sajólád község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott feladatkörében és az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében biztosított véleményezési eljárás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet hatálya Sajólád község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az igazgatási területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni jelen Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Tervek együttes alkalmazásával szabad.

2. §

Közigazgatási és belterületi határ

(1) A település bel- és külterületének meglévő és tervezett határvonalát a szabályozási tervek jelölik.

3. §

A Szabályozási Terv elemei

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal),
2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
3. a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
4. a legnagyobb beépítettség mértéke,
5. a megengedett építménymagasság felső határa,
6. a minimális telekméret,
7. beépítési mód,
8. kötelező építési vonalak.
(3) Irányadó szabályozási elemek:
- az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

▪ lakóterületek (kertvárosias, falusias) Lke; Lf
▪ vegyes területek (településközpont vegyes terület (Vt), központi vegyes terület (Vk))
▪ gazdasági területek (Gksz, Gip)
▪ különleges területek (K)

5. §

Lakóterületek

(1) Kertvárosias lakóterület (Lke)
A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. Legfeljebb négylakásos lakóépület.
2. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltat, vendéglátó épület.
3. Egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület.
4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
Kivételesen elhelyezhető: a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
Kivételesen sem helyezhető el: szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárműveket és az ilyeneket szállító járművek számára.

Lke

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

Lke

O-1

30

jelű építési övezet

4,5

700

Lke

O-1

30

jelű építési övezet

4,5

K

Lke

O-Ikr-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

Lke

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

Lke

O-SZ-Ikr-K

30

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
- oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m2
- ikresen csatlakozó beépítés esetén: 550 m2
- szabadon álló beépítés esetén: 600 m2
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 12,0 m széles telkek is beépíthetők, amennyiben az oldalkert és tűzvédelmi védőtávolság betartható.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni.
Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
h) A beépítés utcavonalát a szabályozási terven a kötelező építési vonal határozza meg, ahol nincs jelölve, ott az új épület a meglévő helyére építhető.
(2) Falusias lakóterület (Lf)
A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. mező-, erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény (amely a lakóterületi funkciót nem zavarja).
Nem helyezhető el:
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő állomás.

Lf

O-I

30

jelű építési övezet

4,5

900
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló; szabadon álló (szélső telek esetén)
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Az előkert mérete: 5,0 m.

Lf

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

Lf

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság.
b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület:
- szabadon álló beépítésnél: 900 m2,
- oldalhatáron álló beépítésnél: 800 m2,
- ikresen csatlakozó beépítésnél: 700 m2,
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó.
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK-ban meghatározott oldalkert és tűzvédelmi távolság a szomszédos épülettől biztosítható.
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, illetve 6,0 m.
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.
Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet, amennyiben a kialakult utcaképet nem zavarja.
h) A nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik.

6. §

Vegyes területek

(1) Településközpont vegyes terület (Vt):
A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
Nem helyezhető el: parkolóház és üzemanyagtöltő állomás.

Vt

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K
Közösségi ház, italbolt (Gombos u.)
előírásai az alábbiak:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Vt

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

6,0

K
ABC, posta tömb (Ady E. u.), óvoda, polgármesteri hivatal, József A. u. és Sport u. sarok tömb
előírásai az alábbiak:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Vt

SZ-K

30

jelű építési övezet

9,0 (K)

K
Általános iskola, római katolikus templom tömb
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult állapot.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m (kivéve a templomot, az kialakult helyzet).
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Vt

O-K

40

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
Orvosi rendelő telekterülete:
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult állapot.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Vt

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K
Imaház (Rákóczi u.)
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Vt

Sz

30

jelű építési övezet

6,0

900
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépíthetőség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

Vt

Sz

30

jelű építési övezet

9,0*

900
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) Beépíthetőség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m; *kivéve templomtorony.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
(2) Központi vegyes terület (Vk):
Központi vegyes területen elhelyezhető:
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület a területnek azon a részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

Vk

SZ-K

30

jelű építési övezet

9,0

K
Volt Munk-féle vadászkastély és a hozzá tartozó park
A kastéllyal szemben, az út másik oldalán lévő 026/2 hrsz. ingatlan területe
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

7. §

Gazdasági területek

A település kül- és belterületén a gazdasági terület jellege szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- ipari területek (Gip)
alakíthatók ki.
(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:
A területen elhelyezhető:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási és egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő
5. sportlétesítmény.
Kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület.

Gksz

SZ-K

30

jelű építési övezet

6,0

K
Meglévő és tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület
Autószerelő műhely és autósbolt Ónodi út mellett, külterületen
Bővítési lehetőség: 046/45; 046/46 hrsz. ingatlanon.
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.
g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Gksz

O-K

40

jelű építési övezet

4,5

K
TÜZÉP telep, Dózsa Gy. u. 109.
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: kialakult.
b) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.

Gksz

SZ-K

40

jelű építési övezet

6,0

K
Sport utca, 691 hrsz.
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Gksz

SZ

40

jelű építési övezet

9,0

1500
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 1500 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
(2) Ipari terület:

Gip

SZ-K

40

jelű építési övezet

6,0

K
Külterületen meglévő iparterület: 026/5, 026/3 hrsz. terület. A Bőcsi forgalmi út mellett lévő mg. major északi oldalán. Bővítési lehetőség van.
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő.
b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Gip

SZ

40

jelű építési övezet

6,0

1000
előírásai az alábbiak:
a) A legkisebb kialakítható telekterület: 1000 m2.
b) Beépítési mód: szabadon álló.
c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.

8. §

Különleges területek

Zöldfelületi intézmények:
(1) Temető (Római katolikus temető: Dózsa Gy. u., 395 hrsz. és 566 hrsz. területen):

K-TE

SZ

10

jelű építési övezet

4,5

5000
(2) Kegyeleti park (Volt zsidó temető: 393 hrsz.):

K- Tp

SZ

10

jelű építési övezet

4,5

360
(3) Sportterületek: K-Sp

K-Sp

SZ

15

jelű építési övezet

4,5

2000
- Sport utcában, 600 hrsz. területen, öltözővel ellátott.
A területen csak a sporttal kapcsolatos építmény (lelátó), ezzel kapcsolatos kiszolgáló épületek helyezhetők el.
A sportterülethez parkolót kell biztosítani.
III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

9. §

Közlekedési területek és létesítmények

(1) Közlekedési területek besorolása:
1. gyorsforgalmi út
1. országos főút (I. és II. rendű)
1. országos mellékút, települési főút
Meglévő:
- 3606. sz. országos összekötő út, települési főút, forgalmi út (belterületen Dózsa Gy. u.)
- 3609. sz. országos összekötő út, települési főút, forgalmi út (belterületen a Fráter Gy. u. 878 hrsz-ú szakasza)
Tervezett:
- Nyugati elkerülő út,
- Keleti elkerülő út.
Belterületi szabályozási terv szerint.
1. helyi gyűjtőút

Meglévő:

Tervezett:

Bem utca

Széchenyi I. utca

Jókai utca

Bajcsy-Zs. E. utca

Deák F. utca

Deák F. utca

Móra F. utca

862 hrsz-ú út

Szabadság utca

872 hrsz-ú út és a tervezett keleti

Arany J. utca

elkerülő út közötti tervezett út.
1. kiszolgáló út
Belterületi szabályozási terv szerint.
1. gyalogút
1. kiemelt külterületi kiszolgálóút.
Külterületi szabályozási terv szerint.
(2) Fogalom-meghatározások
Külterületen:
- Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.
- Az út építési területe: Az út építési területén csak a közlekedést kiszolgáló
- közlekedési építmények,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
Szabályozási szélesség: A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.

10. §

Zöldterületek

(1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) Közpark (Zkp): közterületi zöldfelületek; épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
(3) A közparkban elhelyezhetők:
- pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, stb.)
- vendéglátó épület,
- terület fenntartásához szükséges épület.

11. §

Erdőterületek (E)

(1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az erdőről és az erdő védelméről, szóló törvény tartalmazza.
(2) Gazdasági erdő (Eg)
- A területen erdészeti, vadgazdálkodási építmények; kutatási ismeretterjesztési célokat szolgáló építmények; erdőgazdálkodási célú, valamint fafeldolgozó építmények, illetve ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
- Az övezetre vonatkozó szabályok:
▪ beépítési mód: szabadonálló
▪ megengedett legnagyobb beépítettség: 0,5%
▪ megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
▪ kialakítható legkisebb telekterület: 5.000 m2
(3) Védőerdő (Ev)
- A területen erdészeti, vadgazdálkodási, valamint kutatási, ismeretterjesztési célokat szolgáló, épületnek nem minősülő építmények és ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

15. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
▪ Általános mezőgazdasági terület – Má
A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás létesítményei helyezhetők el.
- szántó – Má1
- rét, legelő – Má2
- Mezőgazdasági major terület – Mg
(3) Má1 és Má2 mezőgazdasági terület beépítésére vonatkozó szabályok:
▪ beépítési mód: 5.000 m2 telekterület alatt nem építhető be; egyébként szabadonálló
▪ megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
▪ megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
▪ terepszint alatti építmény nem létesíthető.
(4) Mg mezőgazdasági major terület beépítésére vonatkozó szabályok:
▪ kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
▪ beépítési mód: szabadonálló, több épületegység
▪ megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
▪ megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
▪ terepszint alatti építmény nem létesíthető.

16. §

Vízgazdálkodási területek (V)

(1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület:
- Sajó folyó, árkok (V1)
- Árvízvédelmi töltés (Vto)
(2) A vízgazdálkodási területen csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak létesíthetők, a vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával és az általuk megszabott feltételek szerint.
(3) Árvízvédelmi töltés (Vto) területén a töltés lábától mért 10-10 m széles sávot árvízi védekezés és karbantartás céljára szabadon kell hagyni.
(4) Az árvízi lefolyási sávban fásítás, erdőtelepítés csak a megfelelő engedélyek birtokában, az adottságoknak megfelelő, honos fajok alkalmazásával, az árvíz levezetésének akadályoztatása nélkül valósítható meg.

17. §

Különleges, beépítésre nem szánt terület

(1) A szennyvízátemelő területe különleges beépítésre nem szánt terület, jele: Kk-Ko. A területen szennyvízátemelő műtárgy helyezhető el.
(2) Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül lakó-, szálláshely funkció nem helyezhető el.

18. §

Közműterületek, közműlétesítmények

Csapadékvíz-elvezetés:
(1) A 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű vegyesforgalmi utakat úgy kell kiképezni, hogy azok a csapadékvíz zavartalan elvezetését biztosítani tudják, csészeszelvény kiépítésével.
(2) Szükséges a meglévő árkok, átereszek folyamatos karbantartása, tisztítása, hiányzó föld és burkolt árkok megépítése.
(3) A felszíni vizek jó állapotának megőrzése, illetőleg a felszíni vizek jó állapotának elérését szolgáló intézkedések megtétele a kibocsátó kötelessége.
(4) A felszíni vizek jó állapotának, vízminőségi határértékeit és következményeit külön jogszabály határozza meg.
Villamos energia ellátás:
(1) A 20 kV-os szabadvezeték meglévő nyomvonalait a beépítésnél figyelembe kell venni, annak biztonsági övezetében bármilyen tevékenység végzése, építmény létesítése csak a légvezeték üzemeltető hozzájárulásával lehetséges.
(2) A biztonsági övezet a légvezeték szélső vezetékének szálától mért 5,0 m-es távolság, mindkét irányban. A vezeték azon szakaszán, amely a belterületre vonatkozó előírások megtartásával készült, a biztonsági övezet határa mindkét irányban 2,5 m.
Gázellátás:
A település külterületén haladó nagynyomású gázszállító vezetékek védőtávolságait be kell tartani:
- 64 bar nagynyomás-fokozatú vezeték védőtávolsága: 28,0 – 28,0 m.
- 8 bar középnyomású vezeték védőtávolsága: 9,0 – 9,0 m.
IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

19. §

Régészeti lelőhelyek védelme

(1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani.
(2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni.
(3) A földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.

20. §

Épített érték védelme

(1) A helyi védelem alá vont ingatlanokat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
(3) A Helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerint kell rendezni.
V. Fejezet

Általános érvényű előírások

21. §

Sajátos intézmények

(1) Azokat a területrészeket, amelyeket a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

22. §

Egyéb rendelkezések

(1) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező.
(2) A közigazgatási területen nyeles telek nem alakítható ki, kizárólag telekrendezés céljából.
(3) Az utcai kerítések max. 1,80 m magasak lehetnek. Tömör kerítés nem alakítható ki, az áttörés mértéke min. 30%.

23. §

A település közigazgatási területére készítendő további tervek, intézkedések

(1) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni.
(2) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyandó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni.

24. §

Tűzvédelmi előírások

(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy az biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat.
VI. Fejezet

25. §

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet 2013. január 21-én lép hatályba.
(2) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követő ügyekben kell alkalmazni.
(3) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
(4) Jelen rendelet mellékletei
a) 1 1. melléklet – Szabályozási Tervek
1. Belterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT-01;
2. Külterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT-02;
b) 2. melléklet – Helyi védett épített értékek
(5) Jelen rendelet függelékei:
a) 1. sz. függelék – Természeti védelem
b) 2. sz. függelék – Műemléki védelem
c) 3. sz. függelék – Régészeti értékek védelme

1. melléklet

2. melléklet

1. függelék

2. függelék

3. függelék

1

A hatálybalépés időpontja 2015.04.02.