Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában, és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érintettek és érdekeltek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1.§

E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egység elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.
2. További épület: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.
3. Telek burkolt felülete: Az út, járda, terasz, térburkolat ténylegesen burkolt teljes felülete. A burkolat anyagától függetlenül burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a főépület és melléképület valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4 x 4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.
4. Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál a lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, további fürdőszoba és szoba együtt, vendégszoba egységnek tekintendő.
5. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas árucikk kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.
6. A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: nyilvános működésű, étel, ital felszolgálására és annak helyben fogyasztására alkalmas helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység alapterülete a 150 m²-t, és befogadóképessége az 50 férőhelyet a szabadtéri terasz, kerthelyiség területtel együtt nem haladhatja meg.
7. A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségcsoport, mely közvetlenül a helyi lakosság személyi igényével és személyi vagyontárgyának állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló miniszteri rendeletben, és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.
8. Hétvégi-házas üdülőegység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával, 2 fürdőszobával és 1 főzőhelyiséggel.
9. Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.
10. Kereskedelmi szálláshely: üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely 6, vagy több lakó és vendégszoba egységet tartalmaz.
11. Telek szélessége: álló és fekvő telek esetén is a telek keskenyebb mérete.
12. Telek mélysége: álló és fekvő telek esetén is a telek hosszabbik mérete.
13. Kerti létesítmény: az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján meghatározott kerti építmények, továbbá 2,5 m-es építménymagasságot nem meghaladó kerti szerszámtároló.
14. ^[1]Térszín feletti átépítés: az épület azon része, mely a csatlakozó épületrész, építmény I. emeleti magasságában, vagy az I. emelet felett létesül, ami a csatlakozó épület homlokzat síkja és a közterületi telekhatár között és a közterület feletti, közterületi űrszelvényt figyelembe vevő összekötést, összeépítést biztosítja.

2.§

1.  Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékleteit a következő felsorolás tartalmazza:

1. 1. melléklet^[2]: A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai,
2. 2. melléklet: Telek beépítési mintalapok,
3. 3. melléklet: Sz-01 jelű, Lenti központi belterület szabályozási terv, melynek területi hatálya a központi belterületre és az ehhez kapcsolódó fejlesztési területekre terjed ki, kivéve a 11. melléklet területi hatályát érintő területet,
4.  4. melléklet: Sz-02 jelű, Lentikápolna, Mumor, Lentiszombathely szabályozási terv, melynek területi hatálya Lentikápolna, Mumor, Lentiszombathely belterületi részeire terjed ki, kivéve a 9. melléklet területi hatályát érintő területet,
5. 5. melléklet: Sz-03 jelű, Bárhely, Máhomfa, Bárszentmihályfa szabályozási terv, melynek területi hatálya Bárhely, Máhomfa, Bárszentmihályfa belterületi részeire terjed ki.
6. 6. melléklet: Sz-04 jelű, Lentihegy és Bárszentmihályfa kertes mezőgazdasági és különleges terület szabályozási terv, melynek területi hatálya Lentihegy tervezett belterületi és Bárszentmihályfa kertes mezőgazdasági területeire terjed ki,
7. 7. melléklet: Sz-05 jelű, Belterület I., II., III. szabályozási terv, melynek területi hatálya a szabályozási terven lehatárolt mezőgazdasági majorok területére terjed ki,
8. 8. melléklet: Sz-06 jelű, Külterület szabályozási terv, melynek területi hatálya Lenti város teljes külterületeire terjed ki, kivéve a 10. mellékletben kiszabályozott kerékpárút szabályozása kapcsán érintett területeket,
9. 9. melléklet: Sz-07 jelű, Kerékpárút- Lentimumor, Lentiszombathely területét érintő szabályozási terv,
10. 10. melléklet: Sz-08 jelű, Kerékpárút – külterületet érintő szabályozási terv,
11. 11. melléklet: Sz-09 jelű, Lenti Város – Déli Városrész Szabályozási Terve.
12. ^[3] [4]​ 12. melléklet: Sz-10 jelű, Lenti Város - Déli Városrész Szabályozási Tervének módosítása a Táncsics Mihály utca és a Gyógyfürdő tervezett keleti telekhatára közötti területre vonatkozóan

2. A város területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre oszlik fel, a bel- és külterület határát a 3.-11. a mellékletet képező Szabályozási tervlapok tartalmazzák.
3. Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerül sor. A belterületbe vonandó telket vagy telekrészletet a szabályozási terv tartalmazza.
4. A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő terület bevonása a konkrét építési igény függvényében szakaszosan is végrehajtható.

3.§

(1)     A szabályozási terv a beépítésre szánt területet sajátos építési használatuk szerint

1. nagyvárosias lakóterület                                                NL                  jelű
2. kisvárosias lakóterület                                                    KIL                 jelű
3. kertvárosias lakóterület                                                  KEL; Lke       jelű
4. falusias lakóterület                                                         FL, Lf             jelű
5. településközpont vegyes terület                                     TV, Vt            jelű
6. központi vegyes terület                                                  KV                  jelű
7. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület                   KSZG             jelű
8. gazdasági egyéb ipari terület                                         IEG, Gip         jelű
9. hétvégi házas üdülőterület                                             HÜ                  jelű
10. üdülőházas üdülőterület                                                ÜÜ                  jelű
11. különleges terület                                                           KÜ                  jelű

építési övezetbe sorolja az 1. mellékletben foglaltak szerint.

(2)     A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területet sajátos építési használatuk szerint

1. közlekedési terület                                                   KÁ, KM, KVA    jelű
2. közműépítmény területe                                                            KÉ      jelű
3. közpark, közkert zöldterület                                    ZKP, Zkp, Zkk     jelű
4. védelmi célú erdőterület                                                            ERV    jelű
5. gazdasági célú erdőterület                                                         ERG    jelű
6. egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőterület                   ERT    jelű
7. kertes mezőgazdasági terület                                                     MK     jelű
8. általános mezőgazdasági terület                                                MÁ     jelű
9. vízgazdálkodási terület                                                              V, VK jelű

övezetbe sorolja.

4.§

(1)     Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályt kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(2)     A szabályozási tervben javasolt telekalakítás, telekosztás irányadó jellegű, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszköze.

(3)     Telekhatár-rendezés és telekegyesítés során a területfelhasználási egység, övezet határa az aktuális tulajdonviszony figyelembe vételével változtatható.

(4)     Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után egy alkalommal. A telekhatár-rendezés kapcsán erdőterületi és zöldterületi besorolású övezet és telek mérete nem csökkenhet.

(5)^[5]     A város területén az OTÉK 42.§-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol az 1. melléklet az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, az OTÉK 42.§-ban előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását, ott a hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyen, közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen, vagy az építési övezetre vonatkozóan meghatározott sajátos rendelkezések szerint kell biztosítani.

(6)     Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig, a belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület sűrűség mértékig minden övezetben létesíthető.

(7)     A tervezett elkerülő út és védőterülete számára fenntartott területen épület és építmény elhelyezése csak építési helyen és az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletben meghatározott szakhatóság hozzájárulásával történhet.

(8)     Az épület és a körülötte lévő járdaterület együttese (a továbbiakban: úszótelek) tulajdonosi igény és önkormányzati szándék megléte esetén, a szabályozási terven ábrázolt, javasolt telekhatár szerint telkesíthető.

(9)     A nagy- és nagyközépnyomású gázvezeték, közép és nagyfeszültségű villamos vezeték, közüzemű vízhálózat, közüzemű szennyvízhálózat, felszíni vízelvezetés védőterületén épület és építmény csak a közműszolgáltató engedélyével építhető.

(10)   A nem szabályozott GIP jelű tartalék iparterületre a konkrét igény alapján készített szabályozási terv keletkeztet építési jogot.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területfelhasználási egység építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

I. Fejezet

Általános előírások

5.§

(1)     Épület a közterület kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2)     Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Ha a telken elhelyezett rendeltetés személy- és teherforgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3)     A területen épület akkor helyezhető el, ha

1. az épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás, a települési szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenesen zárt szennyvíztározó és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés, vagyis az 1. melléklet szerinti teljes, vagy részleges közműellátás a használatba vételig biztosított, és
2. a szilárd burkolatú közúttól a telekhatárig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3,3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott és
3. a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értéket nem károsítja, és a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(4)     Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak abban az övezetben és olyan célra létesíthető

1. ahogy az állattartásról szóló önkormányzati rendelet azt megengedi, és
2. a rendelet 1. melléklete nem tiltja.

(5)     Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a 2. melléklet jelöli.

(6)     Belterületen országos közút mellett elhelyezkedő beépítésre szánt területet csak az útszakasz belterületbe vonása, közvilágítás és a gyalogos járda elkészülte után lehet bővíteni.

6.§

(1)     Telekalakítás során az érintett teleknek járműközlekedésre alkalmas közterülethez, vagy közforgalom előtt el nem zárt magánúthoz kell csatlakozni. A telekosztás révén kialakuló új telek méretének meg kell felelni az érintett ingatlan övezeti besorolásának megfelelő övezeti előírásnak.

(2)     Az építési övezetnél meghatározott szélességi és mélységi mérettől eltérni az egyedi adottságú, háromszög vagy trapéz alakú teleknél lehet.

(3)     Telekalakítás során nyeles telek nem alakítható ki.

(4)     Vízmű kút számára bármely építési övezetben az övezeti előírásoktól eltérő méretű telek alakítható. A telek méretét a kút védelmét biztosító minimális védősáv igény határozza meg.

7.§

(1)     A telek közterületi vonalán a kerítés felületének legalább 60%-ában átlátszó (a továbbiakban: áttört) kerítés magasságát az övezeti előírások határozzák meg, áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(2)     Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(3)     Ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, a telek utcavonalán tömör kerítés 1,2 – 2,5 m magassági érték között létesíthető.

(4)     Ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, a telek oldalsó és hátsó határán, vagy a szomszédos telkekkel határos vonalán tömör kerítés 1,2-2,0 m közötti magassággal létesíthető.

(5)     Ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, a telek oldalsó és hátsó határán, vagy a szomszédos telkekkel határos vonalán, áttört kerítés 1,2-1,6 m közötti magassággal létesíthető.

(6)     Telken belül áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,4 m magassággal.

8.§

(1)^[6]    Építési vonalnak kell tekinteni a telek utcai határvonalát, az utcai telekhatáron létrejött beépítésnél, vagy ahol az övezeti előírás előkertre konkrét méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat.

(2)     Több utcával határolt telek esetén, az (1) bekezdésben meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni.

(3)     A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(4)^[7]     Nem minősül építési vonalnak az építési határvonal ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, vagy ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl.

(5)^[8]    Abban az övezetben, ahol az 1. mellékletben az „építési övezeti előírás szerint” szövegrész szerepel, a beépítésnél a szabályozási terven, vagy az építési övezetre vonatkozó rendelkezésben rögzítettek a meghatározók.

(6)     A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött legalább 2 m távolságra kell elhelyezni.

(7)^[9]     Az elsődleges célt szolgáló és további épületet a telken a szabályozási terven jelölt építési helyen a mindenkori telekhatárhoz igazodóan kell elhelyezni. Amennyiben a szabályozási terv nem rendelkezik építési helyről a 2. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni az épületeket.

(8)     Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el.

(9)     Gazdasági területen, minimum mérettel meghatározott előkertben a (8) bekezdésen túl, az épület rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiség elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény elhelyezhető.

(10)   Az épület utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(11)   Oldalkert mérete nem lehet kisebb oldalhatáron álló beépítésnél, mint az övezetre előírt építménymagasság, szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m.

(12)   Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(13)   A falusias és kertvárosias lakóterületeken csak magastetős épület építhető, 30-45° közötti tető hajlásszöggel. Tetőtérbeépítés esetén az álló tetőablak fedése 0-45° lehet. A magastetőből kiugró toronyszerű tömegek fedése ettől eltérő is lehet.

(14)   Terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(15)   Több övezet területére eső telek esetében az építési hely lehatárolásánál, a telek beépítettségének és szintterület sűrűségének meghatározásánál csak az övezet területére eső teleknagyság vehető figyelembe. Gépkocsi parkoló és zöldterület a telek szomszédos övezetbe eső részén is biztosítható.

(16)^[10]   A szabályozási terven jelölt megtartandó fás állományú telekrészt kizárólag zöldfelületként lehet hasznosítani, amit be lehet számítani a telek minimálisan kialakítandó zöldfelületi értékébe.

II. Fejezet

Övezeti előírások

1. NL jelű nagyvárosias lakóterület és övezete

9.§

(1)     Elsődlegesen sűrű beépítésű, többszintes, több rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egység,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
4. sportlétesítmény,
5. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari egység,
6. igazgatási célú egység,
7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység,
8. kereskedelmi szálláshely.

(3)     Az övezetben megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 3,0.

10.§

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet NL-001 - NL-003 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

2. KIL jelű kisvárosias lakóterület és övezete

11.§

(1)     Elsődlegesen többszintes, több rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egység,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
4. sportlétesítmény,
5. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézműipari egység,
6. igazgatási célú egység,
7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység,
8. kereskedelmi szálláshely.

(3)     Az övezetben megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

12.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet KIL-001 - KIL-011 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

3. KEL és Lke jelű kertvárosias lakóterület és övezete

13.§

(1)     Elsődlegesen laza beépítésű, nagy kertes lakóépület elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakás legfeljebb 4 lakás-, vagy vendégszoba egységgel,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység,
3. vendéglátó egység,
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
5. sportlétesítmény,
6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység,
7. igazgatási és védelmi célú egység,
8. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység.

(3) Az övezetben közösségi szórakoztató és kulturális szolgáltató egység nem építhető.

(4) Az övezetben megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

14.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet KEL-001 – KEL-002, KEL-004 - KEL-006 és Lke-007 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     A KEL-006 jelű övezetben kerítés a személy- és gépkocsi bejáratok kivételével csak növényzettel takartan létesíthető.

(4)     Az övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakóépület, üdülőépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység.

4. FL és Lf jelű falusias lakóterület és övezete

15.§

(1)     Elsődlegesen laza beépítésű, lakóépület elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakóépület, legfeljebb 2 lakásegységgel + 4 vendégszoba egységgel,
2. üdülési célú épület,
3. mezőgazdasági és erdőgazdasági létesítmény,
4. kereskedelmi, szolgáltató egység,
5. vendéglátó egység,
6. szálláshely szolgáltató épület,
7. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
8. sportlétesítmény,
9. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység,
10. igazgatási és védelmi célú egység,
11. kereskedelmi szálláshely.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

16.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet FL-001 - FL-024 és Lf-026 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     A FL-008 jelű övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakóépület, legfeljebb 2 lakásegységgel + 4 vendégszoba egységgel,
2. mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató egység,
4. vendéglátó egység,
5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység.

5. TV és Vt jelű településközpont vegyes terület és övezete

17.§

(1)     Elsődlegesen sűrű beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportolási célú építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakóépület,
2. igazgatási és védelmi célú egység,
3. kereskedelmi, szolgáltató egység,
4. vendéglátó egység,
5. kereskedelmi szálláshely,
6. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
7. sportlétesítmény,
8. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység.

(3)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,4.

18.§

(1)^[11]     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet TV-001 - TV-020 és Vt-013, Vt-019, Vt-021 -Vt-023 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     A TV-011 jelű övezetben önálló épületben a 17.§ (2) bekezdésén túl üzemanyag töltő is létesíthető.

(4)^[12]    A Vt-023 jelű építési övezet területén

1. négy lakásos lakó rendeltetésű épületnél több lakóegységes épület, valamint egyéb gazdasági tevékenység gyártó szerelő raktározó épület nem helyezhető el.
2. a telkeken a rendeltetésekhez az OTÉK 42. §-ban előírt gépkocsi parkoló mennyiséghez meghatározott parkoló-felület 100%-a a telekhatártól mért, legfeljebb 100 m-en belüli más telken kialakított parkolóban, parkolóházban vagy a szabályozási terven parkoló céljára jelölt közterületen létesíthető.
3. az építési övezetben a Táncsics Mihály utca mentén legalább 10 méteres előkertet kell tartani. Az egyéb közutak, és az építési övezetet határoló közterületi sétány mentén a szabályozási terven jelölt minimális előkertet kell biztosítani, ahol a szabályozási terv építési hellyel nem határozza ezt meg, ott legalább 5 méteres az előkert.
4. az építési övezetbe tartozó telkeken előkertben, oldalkertben és hátsókertben álló, meglévő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, azonban bővíteni vagy újraépíteni csak az elő, oldalkert és hátsókert megtartásával lehet.
5. az építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyen térszín feletti átépítés megvalósítható.

6. KV jelű központi vegyes terület és övezete

19.§

(1)     Elsődlegesen sűrű beépítésű, több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági célú építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. lakás,
2. igazgatási célú egység,
3. kereskedelmi, szolgáltató egység,
4. vendéglátó egység,
5. kereskedelmi szálláshely szolgáltató egység,
6. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
7. közösségi szórakoztató, kulturális egység,
8. sportlétesítmény,
9. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység.

(3)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 3,5.

20.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet KV-001 - KV-002 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

7. KSZG jelű kereskedelmi, szolgáltató terület és övezete

21.§

(1)     Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú egység,
2. gazdasági célú épületben lakás,
3. igazgatási egység,
4. közösségi szórakoztató, kulturális egység,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
6. sportlétesítmény,
7. üzemanyagtöltő.

(3)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

22.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet KSZG-001 – KSZG-012 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     A KSZG-004 jelű övezetben a szennyvíztisztító 150 m-es védőterületén belül lakás, élelmiszer feldolgozás és tárolás nem létesíthető.

(4)     A KSZG-008 jelű övezetben a telekosztási tervet az övezetre kiterjedően el kell készíteni. A területen a környező véderdők telepítéséig építési engedély nem adható ki.

(5)     A KSZG-010 jelű övezetben üzemanyagtöltő nem létesíthető.

(6)     A KSZG-012 jelű építési övezetben az oldalkerti és hátsókerti telekhatárok mentén, 5m-es szélességben védőfásítást kell telepíteni.

8. IEG és Gip jelű egyéb ipari terület és övezete

23.§

(1)     Elsődlegesen alacsony környezetterheléssel járó ipari, településgazdálkodási építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. ipari termelő és termelő jellegű szolgáltatási tevékenység építménye, saját termék forgalmazása,
2. mezőgazdasági termény és segédanyag tárolás, kezelés és forgalmazás építménye,
3. szociális, egészségügyi, oktatási egység,
4. energiaszolgáltatás építménye,
5. településgazdálkodási építmény,
6. igazgatási és védelmi célú egység.

(3)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

24.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet IEG-001 - IEG-003 és Gip-004 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     Az IEG-003 övezeti jelű állattartó telepen az állatlétszám nem haladhatja meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben és a levegő védelméről szóló kormányrendeletben megadott értéket.

9. ÜÜ jelű üdülőházas üdülőterület és övezete

25.§

(1)     Elsődlegesen változó üdülői kört kiszolgáló, hosszabb tartózkodásra szolgáló üdülőépület, üdülőtábor, kemping elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. kereskedelmi szállás jellegű üdülőegység,
2. korlátozott vendégkört kiszolgáló üdülőegység,
3. üdülőtábor,
4. kemping,
5. kereskedelmi, szolgáltató egység,
6. vendéglátó egység,
7. sportlétesítmény.

(3)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

26.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet ÜÜ-001 - ÜÜ-003 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     Az övezetben kerítés a személy- és gépkocsi bejáratok kivételével csak növényzettel takartan létesíthető.

10. HÜ jelű hétvégi házas üdülőterület és övezete

27.§

(1)     Elsődlegesen laza beépítésű, legfeljebb két üdülőegységes kisüdülő elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egység helyezhető el:

1. üdülőépület legfeljebb két üdülő egységgel,
2. a terület rendeltetésével összhangban álló építmény.

(3)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0.2.

28.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet HÜ-001 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

(3)     Elsődlegesen célt szolgáló épületen kívül 1 db legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű kerti létesítmény önállóan is elhelyezhető a beépítési mérték, az oldalkerti és hátsókerti szabály betartásával.

11. KÜ jelű különleges terület és övezete

29.§

(1)     Rendeltetése, védelme, vagy az elhelyezhető építmény alapján különleges szabályozást igénylő terület.

(2)     A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

30.§

(1)     A szabályozási terv a területfelhasználási egységet tervezett, vagy meglevő hasznosítás figyelembevételével KÜ-001 és KÜ-015 jelű építési övezetbe sorolja.

(2)     Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.-2. melléklet tartalmazza.

31.§

(1)     A KÜ-001 jelű övezet a temető területének övezete. Területén csak temetkezési célú építmény és az ahhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmény helyezhető el.

(2)     A KÜ-002 jelű övezet a Lentihegy belterületnek jelölt területe. A területen meglévő vagy új épületben:

1. lakás legfeljebb 4 lakás-, vagy vendégszoba egységgel,
2. üdülési célú épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató egység,
4. vendéglátó egység,
5. szálláshely szolgáltató épület,
6. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység,
7. sportlétesítmény,
8. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység,
9. igazgatási és védelmi célú egység,
10. kereskedelmi szálláshely

rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

(3)     A KÜ-003 jelű övezet szennyvíztisztító céljára kijelölt terület. A területen szennyvíz tisztításához, kezeléséhez, a berendezés működtetéséhez kapcsolódó építmény helyezhető el.

(4)     A KÜ-004 jelű övezet védett műemléki terület és épület. A területen meglévő, vagy új épületben:

1. lakás,
2. művelődési tevékenység,
3. oktatási tevékenység,
4. ) művészeti tevékenység,
5. kereskedelmi szállás,
6. szórakoztató tevékenység,
7. gyógyító tevékenység,
8. vendéglátás és egyéb személyi szolgáltatás

célú rendeltetési egység, valamint rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

(5)     A KÜ-005 jelű övezet tervezett turisztikai szolgáltató terület. A területen új, vagy meglévő épületben

1. lakás,
2. strand és gyógyfürdő szolgáltatás,
3. gyógyító tevékenység,
4. kereskedelmi szállás,
5. szórakoztató tevékenység,
6. vendéglátás és egyéb személyi szolgáltatás

rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

(6)     A KÜ-006 jelű övezet a Lenti temető területének övezete. Területén csak temetkezési célú építmény és az ahhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmény helyezhető el. A temető bővítéséhez kapcsolódóan 30 m széles véderdőt kell telepíteni.

(7)     A KÜ-007 jelű övezet a római katolikus templom területe és épülete, műemléki terület. A területen meglevő, vagy új épületben:

1. vallási tevékenység,
2. oktatási tevékenység,
3. kulturális és művészeti tevékenység

célját szolgáló rendeltetési egység, valamint rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

(8)     A KÜ-008 jelű övezet a Lenti patak mellett kijelölt üdülőszálló területe.

1. A területen új épületben

aa) gyógyító tevékenység,

ab) kereskedelmi szálláshely szolgáltatás,

ac) szórakoztató tevékenység,

ad) vendéglátás és egyéb személyi szolgáltatás

rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

2. A parkoló felület teljes igényét a saját telkén kell biztosítani, a parkoló felületet a parkoló állások között fenntartott, legalább 2 m széles zöldsávban, 5 m-es ültetési távolsággal kell fásítani. Telken belüli kötelező zöldfelületi fedettséget 35%-ban kell megvalósítani, a zöldfelület egyharmadán háromszintes növénytelepítéssel. A telekhez rendelt, beerdősült, megtartandó fás állomány nem vágható ki, nem szüntethető meg, a zöldfelületi minimum mértékébe 100%-osan be kell számítani. A telken belüli zöldfelületet és „közhasználat előtt megnyitott közösségi teret” kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.
3. Az övezethez tartozó, telken belül jelölt helyen, a közterületi telekhatáron történő lehatárolásnál az átláthatóságot biztosítani kell. Az érintett szakaszon kerítés csak jelképes eszközzel létesíthető, teljes magassága legfeljebb 1,3 m lehet, szélessége legfeljebb 3m. Alkalmazható anyagok a tereprendezéssel kialakított vagy növénnyel betelepített rézsű vagy cserjesor, növényfal vagy természetes anyagból megvalósított utcabútor vagy legfeljebb 20 cm magas lábazatos és 85%-os átláthatóságot biztosító fa vagy fém anyagú kerítéselem.

(9)     A KÜ-009 jelű övezet a horgásztó területe. A területen új épületben

1. üdülési célú épület,
2. kereskedelmi, szolgáltató egység,
3. vendéglátó egység,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. sportlétesítmény,
6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység,
7. kereskedelmi szálláshely

rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

(10)   A KÜ-010 jelű övezet kommunális hulladék és szennyvíziszap lerakás céljára kijelölt terület. A területen a hulladék kezeléséhez, a berendezés működtetéséhez kapcsolódó építmény helyezhető el.

(11)   A KÜ-011 jelű övezet az olajkút céljára kijelölt terület. A területen az olajkitermeléshez kapcsolódó építmény helyezhető el.

(12)   A KÜ-012 jelű övezet a homok- és agyagbánya területe. A területen a lakóterület és a szeméttelep védőtávolságának betartásával bányaüzemi létesítmény rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el. A területen szolgálati lakás létesíthető.

(13)   A KÜ-013 jelű övezet az agyagbánya területe. A területen a lakóterület védőtávolságának betartásával bányaüzemi létesítmény rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el. A területen szolgálati lakás létesíthető.

(14)   A KÜ-014 jelű övezet honvédségi terület. A területen a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel helyezhető el épület.

(15)     A KÜ-015 jelű övezet a jelenlegi és a tervezett strandfürdő területe.

1. A területen új épületben és szabadtéri létesítményben

aa) strand-és gyógyfürdő szolgáltatás,

ab) vízi létesítmény,

ac) gyógyító tevékenység,

ad) kereskedelmi szállás,

ae) szórakoztató tevékenység, sportpálya,

af) vendéglátás és egyéb személyi szolgáltatás

rendeltetési egysége, valamint működéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

2. ^[13]A strand és gyógyfürdő parkoló-felület igényét egyharmad részben saját telken, kétharmad részben nem a saját telkén, hanem a szabályozási terven parkoló céljára jelölt közterületen kell biztosítani. A parkoló felületet a parkoló sorok között fenntartott, legalább 2 m széles zöldsávban, 6 m-es ültetési távolsággal kell fásítani, mind a közterületen, mind telken belül.
3. ^[14]Telken belüli kötelező zöldfelületi fedettséget 65%-ban kell megvalósítani a gyógyvíz kút és védőterülete figyelembe vételével, a zöldfelület egyharmadán, és a vasút felöli védősávon belül háromszintes növénytelepítéssel. A strand célját szolgáló szabadtéri vízfelület 100%-os felülettel beszámítható a zöldfelületi mértékbe. A tervezett új nyári bejáratnál közhasználat előtt megnyitott közösségi teret kell kialakítani, a meglévő zöldfelület rekonstrukciója, új zöldfelület kialakítása, közhasználat előtt megnyitott közösségi tér megvalósítása kertépítészeti terv alapján történhet.
4. ^[15]Az övezeten belül új épület, építmény elhelyezésénél legalább 5 m-es előkertet és legalább 8 m-es oldalkertet kell tartani. Az előkertben és oldalkertben álló, meglévő épület, pavilon felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, a főépület kivételével bővíteni vagy újraépíteni az elő- és oldalkert megtartásával lehet. A meglévő téli bejáratú főépület bejárati része, előkert nélkül tehető alkalmassá a szabályozási terven jelölt „térszín feletti átépítés”, térszín feletti összekötő folyosó fogadására.

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egység övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabálya

III. Fejezet

Általános előírások

32.§

(1)     Beépítésre nem szánt területen építmény a területre előírt beépíthetőség mértékéig akkor helyezhető el, ha

1. az építmény rendeltetése, az építési terület, vagy telek nagysága a 32.§-43.§-ban foglaltaknak megfelel, és
2. az épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás, a települési szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenesen zárt szennyvízgyűjtő és legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított, és
3. a szilárd burkolatú közúttól az épület telekhatáráig legalább 7 m szélességű gépjármű közlekedésre alkalmas közterület vagy magánút biztosított, és abból legalább 3,3 m széles sáv a tűzoltó jármű közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott, és
4. a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értéket nem károsítja, és a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2)     Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telek jármű-közlekedésre alkalmas közterülethez csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.

IV. Fejezet

Övezeti előírások

12. KÁ, KM, KVA, KÉ jelű közlekedési, közmű terület és övezete

33.§.

(1)     A rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, és közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2)     A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, vasúti közlekedés, kerékpár közlekedés közmű, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményének, valamint, esővédő, köztárgy és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(3)     A területet a szabályozási terv rendeltetése szerint KÁ-001 – KÁ-008, KM-001, KVA-001 - KVA-002 és KÉ-001 - KÉ-002 jelű övezetbe sorolja.

(4)     Az egyes övezetben csak

1. annak rendeltetési célját szolgáló építmény,
2. közlekedési építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. igazgatási épület,
5. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

f.^[16] a szabályozási terven jelölt „térszín feletti átépítés” helyén, közterület felett összekötő folyosó

helyezhető el. Az elhelyezéshez és telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5)^[17]     A terület-felhasználási egység területén épület, szabadon álló beépítési móddal, közterületen helyezhető el. Térszín feletti átépítés szabályozási terven jelölt helyen, telekhatártól telekhatárig érően valósítható meg, a közterület kezelőjének és a tűzrendészeti hatóság közterületi űrszelvényre vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával.

(6)     Pince csak épület alatt létesíthető.

(7)     Építménymagasság a toronyépítmény és egyéb műtárgy kivételével legfeljebb 7,5 m lehet.

(8)     Út alatt, a közmű elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(9)     Az új létesítésű út mentén a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető mértékű fasor létesítése kötelező.

(10)   Közlekedési területen építményt elhelyezni csak az illetékes útkezelő engedélyével lehet. Az út védőterületén belül mindenfajta építési munkához az illetékes közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

(11)   Új közlekedési közterület tengelyvonala a szabályozási terven rögzített tengelyvonalhoz képest 10 m-es sávban elmozdulhat a hálózati rendszer, szabályozási szélesség megtartásával, ha a domborzati viszonyok és a tulajdonjogi rendezés ezt indokolttá teszi.

34.§

(1)     KÁ-001 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak elhelyezésére kijelölt terület bel- és külterületen. Új út építésénél, vagy meglevő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani.

a)  Az övezetbe tartoznak:

b)  Ha a szabályozási terven ettől eltérő szabályozási szélesség szerepel, akkor azt kell alkalmazni.

c)  A Lyukas tábla (0577 hrsz) bányatelki területén a kerékpárút a közúti közlekedési területhez közvetlenül kapcsolódóan közhasználat elöl el nem zárt magánúton halad.

(2)     KÁ-002 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó belterületi gyűjtőutak elhelyezésére kijelölt terület. Új út építésénél, vagy meglevő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:

a)  Lenti:

b)  Lentikápolnai major:

(3)     KÁ-003 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó lakóutak, kiszolgáló utak és egyéb közforgalomnak átadott területek (a továbbiakban együtt: mellékutak), terek elhelyezésére kijelölt terület. Az övezeten belül a szabályozási terven meghatározott helyen, környezetalakítási terv alapján kell a gyalogos és gépjármű-közlekedés felületét, a kerékpárút felületét, a közterületi zöldfelületet, a térburkolatot megtervezni, kialakítani, közvilágítást és közművet összehangolni, a növénytelepítést meghatározni, az utcabútort elhelyezni.

(4)^[18]     KÁ-004 jelű övezet az önálló gyalogút, továbbá fürdő téli bejáratához vezető sétány elhelyezésére kijelölt terület. Amennyiben a sétány nyomvonalán szervizúti kiszolgálás igénye merül fel, a sétány díszburkolatát és útalapját szervizúti teherbírásnak megfelelően kell méretezni, vonalvezetését a „térszín feletti átépítés” adottságaihoz kell igazítani.

(5)     KÁ-005 jelű övezet mezőgazdasági út elhelyezésére kijelölt terület.

(6)     KÁ-006 jelű övezet gépjármű elhelyezésére kijelölt terület. Az övezet területén többszintes parkolóház elhelyezhető. Az övezeten belül gépjármű tárolás céljára igénybe nem vett felületen pihenőhely, játszóhely építménye elhelyezhető.

(7)     KÁ-007 jelű övezet kerékpár- és mezőgazdasági út együttes elhelyezésére kijelölt terület.

(8)     KÁ-008 jelű övezet gyalogos és mezőgazdasági út együttes elhelyezésére kijelölt terület.

(9)     KÁ-009 jelű övezet gyalogos és kerékpárút együttes elhelyezésére kijelölt terület.

(10)   KM-001 jelű övezet az autóbusz közlekedési csomópont elhelyezésére kijelölt terület.

(11)   KVA-001 jelű övezet a vasúti közlekedés számára kijelölt terület.

(12)   KVA-002 jelű övezet a vasúti közlekedés és kerékpárút számára kijelölt terület.

(13)   KÉ-001 jelű övezet gáz közmű építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(14)   KÉ-002 jelű övezet hírközlési építmény elhelyezésére kijelölt terület.

35.§

(1)     Telekalakítás során az egyes közlekedési területhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

1. lakó és egyéb mellékút                                       12-16 m,
2. vasút- és kerékpárút együtt                                12 m,
3. épület megközelítését szolgáló mezei út 12 m,
4. mezei út kétoldali vízárokkal                             12 m,
5. mezei út egyoldali vízárokkal                            10 m,
6. mezei út vízárok nélkül                                      7 m,
7. gyalogos és kerékpárút                                       6 m,
8. önálló gyalogút                                                  3 m.

13. ZKP, Zkp, Zkk jelű zöldterület és övezete

36.§

(1)     A terület elsődlegesen a pihenés testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelület.

(2)     A területet a szabályozási terv rendeltetése szerint ZKP-001 – ZKP-004, Zkk-005 jelű övezetbe sorolja.

(3)     Az egyes övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1. sportolási, testedzési célú,
2. játszó és pihenést szolgáló,
3. vendéglátó,
4. a terület fenntartását szolgáló,
5. köztárgy célú,
6. vallási célú

építmény helyezhető el, az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.

(4)     Zkk-005 jelű közterületen belüli közlekedési felülethez vagy parkoló felülethez kapcsolódó zöldterületen épület nem helyezhető el, az övezeten belül természetes anyag alkalmazásával csak utcabútor helyezhető el. A beépítési mérték 0%-os.

(5)     A ZKP jelű övezet területén épület szabadon álló beépítési móddal, közterületen helyezhető el.

(6)     Pince, terepszint alatti beépítés a telekterület 30%-ig létesíthető.

(7)     Építménymagasság a toronyépítmény és egyéb műtárgy kivételével legfeljebb 6,0 m lehet.

(8)     Az OTÉK előírásai szerint számított parkoló mennyiséget terepszint alatti parkolóban vagy közterületen biztosítani kell.

(9)     Az útkereszteződésben elhelyezkedő zöldterületen a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen 80 cm-nél magasabbra növő növényzet nem ültethető.

37.§

(1)     ZKP-001 jelű övezet játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú terület.

(2)     ZKP-002 jelű övezet pihenőpark, díszpark céljára kijelölt terület.

(3)     ZKP-003 jelű övezet sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt terület.

(4)     Zkp-004 jelű övezet védelmi célú zöldterület céljára kijelölt terület, beépíthetősége 0%.

(5)     Zkk-005 jelű övezet közkert jellegű zöldfelület céljára kijelölt terület, beépíthetősége 0%.

14. ER jelű erdőterület és övezete

38.§

(1)     Az erdőterületet a szabályozási terv elsődleges rendeltetése szerint ERV-001 – ERV-008 jelű védelmi célú, ERG-001 jelű gazdasági célú, ERT-001 jelű pihenési, turisztikai célú övezetbe sorolja.

(2)     Védelmi célú erdőterület építési területen vagy területen keletkező káros hatás elleni védelem, vagy településkép védelem célját szolgáló terület. Az övezet területén épület építése tilos. Véderdő a szabályozási terven megadott mérettel valósítható meg. Erdőt telepíteni csak jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervdokumentáció alapján, felújítani pedig az erdőtervben meghatározottak szerint lehet.

(3)     Gazdasági célú erdőterület erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezt szolgáló építmény elhelyezésére kijelölt terület. Ha az övezeti előírás megengedi, és a terület nagysága a 100.000 m²–t meghaladja, az övezetben

1. erdő fenntartás,
2. vadgazdálkodás,
3. védelem,
4. szállítás

rendeltetési egység építménye helyezhető el, legfeljebb a terület 0,5%-ának beépítésével.

(4)     Turisztikai erdőterület sport, turisztika céljára kijelölt erdőfelület, parkerdő.

(5)     Épület a telken, szabadon álló beépítési móddal helyezhető el, az építménymagasság a magasles és egyéb toronyszerű műtárgy kivételével a 10 m-t nem haladhatja meg.

(6)     Pince csak épület alatt létesíthető.

39.§

(1)     Az ERV-001 jelű övezetben a Kerkamenti Tájvédelmi Körzet tervezett területén lévő erdő található.(2) Az ERV-002 jelű övezetbe a Kerka folyó árterületére eső erdő tartozik, amely a Kerkamenti Tájvédelmi Körzet tervezett területén található.

(2)     Az ERV-003 jelű övezet az állattartó telephely körül keletkező zaj és bűzhatás ellen védi a közeli lakóterületet.

(3)     Az ERV-004 jelű övezet a temető takarása, porhatása elleni védelem céljából közterületen létesített erdőfelület.

(4)     Az ERV-005 jelű övezet a mikroklíma javítását szolgáló erdőterület, szél ellen védi a tervezett lakóterületet.

(5)     Az ERV-006 jelű övezet a közúti közlekedésből származó zaj- és porhatás ellen védi a lakóterületet.

(6)     Az ERV-007 jelű övezet az iparterületen keletkező zaj és porhatás ellen védi a közeli lakó- és üdülőterületet.

(7)     Az ERV-008 jelű övezet az kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen keletkező zajhatás ellen védi a közeli lakóterületet.

(8)     Az ERV-009 jelű övezet a vasúti közlekedésből származó zaj- és porhatás ellen védi a fürdő fejlesztési területét.

15. MK, MÁ jelű mezőgazdasági terület és övezete

40.§

(1)     Mezőgazdasági terület elsődlegesen növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmény elhelyezésére kijelölt terület.

(2)     A szabályozási terv a mezőgazdasági területet annak használata és a területén elhelyezhető építmény alapján MK-001 jelű kertes és MÁ-001 - MÁ-005 jelű általános mezőgazdasági övezetbe sorolja.

(3)     Épület szabadon álló beépítési móddal helyezhető el.

(4)     Építménymagasság a sajátos építmény, siló és egyéb technológiai műtárgy kivételével legfeljebb 5,5 m lehet.

(5)     A lakóterülettől 200 m-en belül birtokközpont nem alakítható ki.

41.§

(1)     Az MK-001 jelű kertes mezőgazdasági övezet szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág céljára kijelölt terület.

(2)     Az MÁ-001 jelű általános mezőgazdasági övezet növénytermesztés, állattenyésztés és halászat céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 20.000 m²-t meghaladja

1. mezőgazdasági tároló,
2. mezőgazdasági termékfeldolgozó,
3. mezőgazdasági gépjavító,
4. állattartó,
5. igazgatási,
6. telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egység építménye helyezhető el, a terület 3%-os beépítettségéig.

(3)     Az MÁ-002 jelű terület a Kerkamenti Tájvédelmi Körzet tervezett területén található általános mezőgazdasági övezet, növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe az 50.000 m²-t meghaladja:

1. mezőgazdasági tároló,
2. mezőgazdasági termékfeldolgozó,
3. mezőgazdasági gépjavító,
4. állattartó,
5. igazgatási,
6. telkenként egy lakásegység vagy két pihenőszoba

rendeltetési egység építménye helyezhető el, a terület 3%-os beépítettségéig.

(4)     Az MÁ-003 jelű övezet a mezőgazdasági területnek árvízi elöntéssel veszélyeztetett része, mezőgazdasági növénytermesztés céljára korlátozás nélkül hasznosítható. A területen a műveléséhez szükséges építmény, amennyiben a telek területe a 10.000 m²-t meghaladja, a telek 3%-os beépítettségéig helyezhető el. A területen lakóépület és lakás nem létesíthető.

(5)     Az MÁ-004 jelű övezet a Kerkamenti Tájvédelmi Körzet tervezett területén található általános mezőgazdasági terület árvízi elöntéssel veszélyeztetett része, mezőgazdasági növénytermesztés céljára kijelölt terület. A területen a műveléséhez szükséges építmény, amennyiben a telek területe a 10.000 m²-t meghaladja, a telek 3%-os beépítettségéig helyezhető el. A területen lakóépület és lakás nem létesíthető. Telekalakítás engedélyezéséhez és az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletben meghatározott szakhatóságot be kell vonni.

(6)     Az MÁ-005 jelű övezet a tartalék lakóterület számára fenntartott terület. Az övezet mezőgazdasági növénytermesztés céljára korlátozás nélkül hasznosítható. A területen a műveléséhez szükséges építmény, amennyiben a telek területe a 30 hektárt meghaladja, a telek 1%-os beépítettségéig helyezhető el. A területen lakóépület és lakás nem létesíthető.

16. V, VK jelű vízgazdálkodási terület és övezete

42.§

(1)     Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak.

(2)     A területet a szabályozási terv, rendeltetése szerint, V-001 – V-002, VK-001 – VK-002 jelű övezetbe sorolja.

(3)     Az övezet területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmény helyezhető el.

43.§

(1)     V-001 jelű övezet a folyó, mellékág, partja árvízvédő töltésrendszer céljára kijelölt terület.

(2)     V-002 jelű övezet a közcélú vízárok céljára kijelölt terület.

(3)     VK-001 jelű övezet ivóvíz tározó céljára kijelölt terület.

(4)     VK-002 jelű övezet ivóvíz kút és a vízbázis belső védőterülete céljára kijelölt terület.

NEGYEDIK RÉSZ

Környezetvédelmi szabályok

44.§

(1)     A humuszos talaj védelme érdekében az építési munkával érintett terület talajának termő-rétegét le kell szedni, és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

45.§

(1)     A város belterületén a szennyvíz elszikkasztása tilos, a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízcsatorna kiépítése után a létesítményt a csatornahálózatra szennyvízét rá kell kötni, és a zárt szennyvízgyűjtőt meg kell szüntetni.

(2)     A csapadékvíz szikkasztását első sorban telken belül kell megoldani. Amennyiben a csapadékvíz telken belüli szikkasztása csak részben lehetséges, akkor a csapadékvíz vízjogi engedély alapján a közterületi hálózatba vezethető.

(3)     Az élővízfolyás partjának élétől 6 m-en belül a vízgazdálkodással összefüggő építmények kivételével új épület nem helyezhető el.

(4)     A talaj-, felszíni-, és felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban kell elhelyezni.

46.§

(1)     Védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenység a város területén csak a rendezési terv módosításával telepíthető.

47.§

(1)     A beépítésre szánt területen előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani, és folyamatosan fenntartani.

(2)     Belterületi új, vagy átépítésre kerülő úton fasort kell telepíteni.

48.§

(1)     A jelenleg érvényes jogszabályokban a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határérték megállapításáról szóló miniszteri rendeletben, és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben megállapított zaj és rezgésvédelmi határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása:

     a) 1. sorszámú területhez tartozik a település területén fekvő:

                        aa) tervezett tájvédelmi terület,

                        ab) a jelenlegi és tervezett fürdőterület.

     b) 2. sorszámú területhez tartozik a település területén fekvő falusias, kertvárosias és kisvárosias lakóterület.

     c) 3. sorszámú területhez tartozik a település területén fekvő:

                        ca) nagyvárosias lakóterület,

                        cb) vegyes terület.

     d) 4. sorszámú területhez tartozik a település területén fekvő:

                        da) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület,

                        db) egyéb ipari terület,

                        dc) különleges terület.

(2)     Az állattartó üzem védőtávolságán belül a bűzre és fertőzésveszélyre érzékeny, attól védendő építmény, illetve létesítmény nem létesíthető.

49.§

1. A helyi védelmi rendelet hatályba lépéséig a településszerkezeti tervben védelemre javasolt épület bontására csak különlegesen indokolt esetben kerülhet sor. Bontás engedélyezéséhez mellékelni kell az épület M=1:50 méretarányú felmérési tervét, fotódokumentációját, műszaki leírását.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

50.§

(1)     Lenti Város Szabályozási Terve a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni.

(2)     A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testületének Lenti Város Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról szóló 15/2003. (IX.08.) ÖKT. számú rendelete.

(3)     A rendelet a 2012. május 1. napján lép hatályba.

(4)     A rendelet rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. Záró rendelkezések

(1)    Ez a rendelet a 2014. április 26. napján lép hatályba.

(2)   A HÉSZ 12. mellékletében lehatárolt területre a HÉSZ 11. melléklete szerinti SZ-09 jelű, Lenti Város- Déli Városrész Szabályozási Terve terv rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(3)   E rendelet rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Lenti, 2012. március 28.

dr. Csizmazia Bernadett sk.                                                                 Horváth László sk.

                          jegyző                                                                                         polgármester

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2012. március 30. napján.

dr. Csizmazia Bernadett sk.

           jegyző

​