Fót Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazásnak megfelelően a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében, Fótra jellemző sajátosságok figyelembe vételével a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti feladatkörének ellátására az alábbi rendeletet alkotja.

Általános és értelmező rendelkezések

1. §

1. A rendelet területi hatálya Fót Város Önkormányzat közigazgatási területére, míg személyi hatálya a rendeletben szabályozott állattartási tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá az állattartásra szolgáló ingatlanok haszonélvezőire és tulajdonosaira terjed ki.
   

2. A rendelet hatálya nem terjed ki:
   

1. cirkuszra, állatkiállításra és egyéb bemutató rendezvényekre, állatvásárokra, állatversenyekre;
2. vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre;
3. állategészségügyi intézményre, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre;
4. az egészségügyi, laboratóriumi és kísérleti, valamint az állategészségügyi szerveknél folytatott állattartásra,
5. tudományos, kutatási kísérletek céljából folytatott állattartásra;
6. a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra;
   
7. állatkereskedéssel, forgalmazással és állat feldolgozásával foglalkozó üzletekre;
8. veszélyes állatok tartására;
9. nemzetközi vagy országos szintű gyermek egészségügyi vagy gondozási, nevelési tevékenységet folytatókra;
10. az állatvédő társadalmi szervezet állatmegőrző telephelyére, s az ott tartott állatokra.

3. Fogalmak meghatározása:

1. Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására irányul.
2. Haszonállat: állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú) vagy egyéb mezőgazdasági célra szolgáló állat.
3. [1]
4. [2]
5. [3]
6. Ridegtartás: az állat éjjel-nappal a szabad ég alatt való tartása legelőn vagy karámban, ahol képes kielégíteni a táplálékigényét.
7. [4]

2. §

Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett,a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.

A haszonállattartás szabályai

3. §

1. Haszonállat tartására szolgáló építmény (melléképület, helyiség) az 1. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok és férőhelyigény normák megtartásával létesíthető. A védőtávolság számítása során az állattartásra szolgáló építményhez tartozónak kell tekinteni a kifutót, karámot is.[5]
   

2. [6]
   

3. [7]
   

4. Ridegtartás esetén egy fedett és legalább két oldalról védett építmény biztosítandó az állatok számára, amely megvédi őket az időjárás közvetlen hatásaitól (napsütés, eső).
   

5. [8]
   

6. [9]
   

7. A húsgalamb, a díszbaromfi, valamint egyéb célból tartott lovak tartására a haszonállatokra vonatkozó előírások alkalmazandók.
   

8. [10]
   

Sportgalamb tartása

4. §

Postagalamb tartására, amennyiben ezt egyesületi tagsághoz kapcsolódó tevékenység (versenyeztetés, tenyésztés) keretében végzik, csak a trágyakezelésre vonatkozó előírások vonatkoznak e rendelet haszonállatokra vonatkozó szabályai közül, amelynek hiányában a haszonállatokra vonatkozó előírások betartandók.

Haszonállattartás egyéb követelményei

5. §

1. Az állattartó köteles - a jogszabályok előírásai szerint – a tevékenysége során, különösen:
   1. az állattartó építményeket és környezetüket tisztántartani;
   2. a tartási technológiának megfelelő időközönként takarítani és legalább évente kétszer meszes oldattal fertőtleníteni az állattartásra szolgáló építményt;
   3. a keletkező trágya tárolásáról és ártalmatlanításáról folyamatosan gondoskodni;
   4. az egészségügyi kártevők (rovarok, rágcsálók) megtelepedése és elszaporodása ellen folyamatosan védekezni,
   5. a bűzképződés ellen megfelelő technológia alkalmazásával védekezni.

2. A haszonállat tartására szolgáló építményt fedett, legalább három oldalról hézagmentes oldalfallal, talajvédő réteggel (kezelt fa, tégla, beton stb.) ellátva kell kialakítani és fenntartani.[11]
   

3. Belterületen a haszonállatok szilárd trágyája és a takarítás során összegyűjtött alom (együtt: istállótrágya) ideiglenes tárolására fedett vagy zárt és szivárgásmentes (szigetelt) alapzatú trágyatároló használata kötelező.
   Az összegyűjtött szilárd trágyát (istállótrágyát) legfeljebb 6 hónapig lehet tárolni a belterületi ingatlanon, ugyanakkor zavaró bűzzel járó trágyakezelés esetén, a trágyatároló gyakoribb ürítése is elrendelhető.
   A baromfi, galamb és nyúl tartása során keletkező trágya kerti komposzt közé keverhető.
   

4. A tartási technológiától függően, ahol hígtrágya, trágyalé (csurgalékvíz) keletkezik ott az istállóból és a trágyatárolóból történő elvezetéséről megfelelő lejtésű, zárt elfolyóval kell gondoskodni egy vízzáró szigeteléssel és zárható tetejű aknába, tartályba vagy medencébe. A haszonállatoktól összegyűjtött trágyalevet a közcsatornába (kommunális szennyvízbe) és az istállótrágyához beengedni tilos.
   

5. Belterületen az állattartónak a trágyakezelés során megfelelő technológia alkalmazásával, biológiai vagy vegyi úton gondoskodnia kell a bűzképződés megelőzéséről.

6. A belterületi lakóépülettől számított 50 méteren belül trágyát termőföldön tárolni csak a talajerő visszapótlás céljára lehet legfeljebb hat napon át, ezt követően az ingatlan tulajdonosa a földbe be nem dolgozott trágyát köteles azonnal elszállíttatni.

7. Az állattartónak a keletkező trágya felhasználására vagy elhelyezésére (ártalmatlanítására) írásbeli megállapodással kell rendelkeznie, amennyiben arra alkalmas és a trágya mennyiségének megfelelő nagyságú mezőgazdasági területtel, kiskerttel nem rendelkezik.

8. Az állattartó a hatósági ellenőrzés során igazolni köteles a rovarok és rágcsálók megtelepedése, illetve elszaporodása elleni folyamatos védekezés megtörténtét, amelyet az állatok tartására szolgáló létesítmények és környezetükben kell végeznie. A védekezésre a közforgalomban hozzáférhető irtószerek, csapdák használhatók.
   

6. §[12]

Hagyományos állattartó

7. §[13]

Az eb- és macskatartás szabályozása

8. §[14]

9. §

1. A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
   

2. Az eb számára a méretéhez igazodó nagyságú, lehetőség szerint fából készült és szigetelt házat kell biztosítani. Göngyöleg (fémhordó) az állat elhelyezésére nem használható.

3. Ebet szabadon tartani TILOS a bekerítetlen ingatlanon, továbbá ahol a kerítés állapotából kifolyólag az ingatlan határait elhagyhatja.

4. Ebet épület erkélyén, folyosóján, balkonján, pincéjében életvitelszerűen tartani TILOS! A közös használatú udvaron a tulajdonosok többségének beleegyezésével szabad ebet és macskát tartani.

5. A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője vagy bérlője köteles gondoskodni.

6. Kóbor ebet vagy macskát a közterületen etetni tilos.

7. Az állattartó évente egy alkalommal köteles gondoskodni - állatorvosi közreműködéssel – a tulajdonában lévő eb féregtelenítéséről.

Ebösszeírás szabályai

10. §[15]

11. §

1. Az Önkormányzat a kóbor ebek befogásáról és menhelyre történő szállításáról, továbbá az állati eredetű melléktermék összegyűjtéséről gyepmesteri szolgáltatást végző állatvédő szervezet (a továbbiakban: Állatvédő szervezet) útján gondoskodik. A befogott állat tulajdonosa köteles megtéríteni a felmerült tartási és ápolási költséget.
   
2. A tartási és ápolási költségek:
   1. kistestű állat (<20 kg) esetén 6.000,- Ft, míg
   2. nagytestű állat (>20 kg) esetén 8.000,- Ft egyszeri díj és
   3. 500 Ft/nap tartási díj.

3. [16]

4. Méltányosságból az öregségi nyugdíjkorhatárt meghaladó állattartó, a fenti költségek megtérítése alól egy alkalommal mentesíthető.

5. Az Állatvédő szervezet által többszöri (legalább három) alkalommal is befogott ebet, a tulajdonosának elektronikus transzponderrel meg kell jelöltetnie.

Az állattartás engedélyezése

12. §[17]

Tiltott, közösségellenes magatartások

13. §[18]

Záró rendelkezések

14. §[19]

15. §

1. Ezen önkormányzati rendelet 2012. július 15-én lép hatályba.
   

2. Ezen rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
   

3. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fót Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok védelmére, kíméletére és tartásuk általános szabályaira vonatkozó helyi rendelkezésekről szóló 11/1999. (VI.18.) sz. rendelete, valamint az azt módosító 13/1999. (IX.17.) sz., a 3/2000. (II.25.) sz., a 11/2000. (VI.16.) sz., a 29/2003. (XI.19.) sz., a 23/2004. (XI.17.) sz., és a 29/2004. (XII.15.) sz., a 17/2006. (VII.17.) sz., a 27/2007. (XI.28.) sz. és a 18/2008. (VI.18.) számú rendeletek.