1. § A rendelet hatálya Répcelak Város Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére e rendeletet az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 12/2006. (III.30.) önkormányzati rendeletben továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 32/2004. (IX.10.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tekintetében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mely gyakorolja a tulajdonosi jogokat, különösen:

• a) az elidegenítés, csere,
• b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,
• c) a vagyonhasznosítás, ide értve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését,
• d) a vagyon megterhelése, ide értve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálogjog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdaság társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,
• e) az önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása,
• f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
• g) a c) és d) pontokban meghatározott, az önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal illetve azok alapján való rendelkezés,
• h) a vagyon kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,
• i) értékpapírral pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
• j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása,
• k) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása,

4. § (1) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a képviselő-testület jogosult rendelkezni a következő esetekben:

• a) vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele,
• b) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel való, ingyenes átruházása,
• c) gazdasági társaság, intézmény alapítása esetén,
• d) önkormányzati ingatlan vagyontárgy elidegenítése, üzemeltetésbe, használatba adása esetén.

(2) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben:

• a) a költségvetési és az államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás esetén,
• b) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása esetén,
• c) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, térítés nélküli átvétele esetén,
• d) az önkormányzat, mint jogosult javára, vezeték-, szolgalmi-, és használati jogot biztosító szerződések megkötése,
• e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,
• f) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
• g) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
• h) leselejtezett tárgyi eszköz tulajdonjogának ingyenes átruházása, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges.

5. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

6. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

7. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó ingatlanvagyon felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

8. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

10. § A rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

11. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6%-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

12. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

13. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

14. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

15. § „(1) A nettó három millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) Amennyiben a hasznosítás helyben biztosított közfeladat ellátása, vagy közcél önkormányzattal közös megvalósítása, továbbá településfejlesztés szempontjából kiemelt ügyek megvalósítása céljából történik, a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyonelem hasznosítása versenyeztetés nélkül történik. Ezen értékhatár alatt eseti jelleggel a képviselő-testület dönthet a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

16. § A 15. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 3. sz. függeléke szerinti Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

17. § A képviselő-testület által üzleti bérbeadásra kijelölt nem lakás célú helyiség bérbeadására a Pályáztatási Szabályzatot az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 12/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

18. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

19. § (1) A nettó 3 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(1a) Amennyiben az üzleti vagyonba tartozó vagyonelem értékesítése helyben biztosított közfeladat ellátása, vagy közcél önkormányzattal közös megvalósítása, továbbá településfejlesztés szempontjából kiemelt ügyek megvalósítása céljából történik, a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyonelem értékesítése versenyeztetés nélkül történik. A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt eseti jelleggel a képviselő-testület dönthet a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés, vagy a rendelet 2. sz. függeléke szerinti Árverési Szabályzat előírásai alapján lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű, az önkormányzat által falusias és kertvárosi övezetekben kialakított építési telek, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján minden év I. negyedévében közzétett nyilvános meghirdetés útján az adott év november 30-ig benyújtott igények alapján értékesíthető. Amennyiben az értékesítésre kijelölt telkek száma az adott utcában kettő alá csökken az értékesítés feltételeire a (2) bekezdés az irányadó.

20. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

21. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

22. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

23. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

24. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat. Jogszabályban előírt követelésről lemondani nem lehet.

(2) Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:

• a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben;
• b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg.

(3) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

• a) csődegyezségi megállapodásban;
• b) bírói egyezség keretében;
• c) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
• d) gazdálkodó szervezet, civil szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a szervezet működésének a város gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett várospolitikai hatásait, így különösen a foglalkoztatottságra, a helyi adóbevételekre, a városfejlesztési célokra, a stratégiai fejlesztési lehetőségekre feltéve, hogy a követelésekről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal;
• e) magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermeke fedél vagy lakás nélkül maradna, illetve a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani;
• f) az Ötv. és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel.

(4) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és a kötelezett helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.

25. § (1) Behajthatatlannak nem minősülő követelést elengedni, vagy részben elengedni az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.

(2) Ilyennek minősül különösen, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézséggel, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, továbbá ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető.

26. § (1) A polgármester és a vagyonkezelők azokról a polgári jogviszonyokból származó, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követeléseiről, amelyek az értékhatár alatti vevői követelések, és amelyek különösen készletértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból és térítési díj hátralékokból származnak, szintén lemondhat.

(2) A kisösszegű követelések behajtását előírni nem kell, de követelés törlése előtt legalább három alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a bevétel beszedését.

(3) A rendelkezés hatálya kiterjed az önkormányzat valamennyi önállóan működő és önállóan működő és gazdálkodó intézményére is.

27. § A közszolgáltatást teljesítő intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott költségvetési támogatást és saját bevételét – az alapító okirat szerinti tevékenysége keretében – a jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával önállóan használja fel működése érdekében.

28. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő vagyon körében

29. § (1) A nem intézmény használatába kerülő ingóvagyon megszerzését, nem intézmény használatában lévő ingóvagyon megterhelését, feleslegessé vált eszközök értékesítését és selejtezését ötszázezer forint értékhatárig a polgármester végzi.

(2) A selejtezési eljárás szabályait a selejtezési szabályzat rögzíti.

30. § A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági vagy nonprofit társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, illetve kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

30/A. § (1) 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit korlátolt felelősségű társaság – mint egyszemélyes társaság – esetében a társaság legfőbb döntéshozó szerve az alapító, aki az alapító okiratban foglaltak szerint gyakorolja különösen mindazon jogokat, amelyeket jogszabály egyébként a taggyűlés hatáskörébe sorol.

(2) A vezető tisztségviselő adott jogviszonyának (megbízási jogviszony vagy munkaviszony) keletkezésére, megszűnésére, megszüntetésére – attól függően, hogy az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll a társasággal – különösen a Munka törvénykönyve vagy a Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ott meghatározott jogokat az alapító képviselő-testület (továbbiakban: alapító) gyakorolja.

(3) A vezető tisztségviselő felett az egyéb munkáltatói jogokat, vagy a megbízatásával kapcsolatos egyéb jogokat az alapító képviseletében eljárva – így különösen a prémium és az egyéb javadalmazás megállapítása, szabadság ütemezése és kiadása – a polgármester gyakorolja.

31. § (1) Mezőgazdasági művelés céljára az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlan (termőföld) legfeljebb tíz éves időtartamra adható haszonbérbe, belterületi ingatlan legfeljebb öt éves időtartamra adható bérbe, vagy haszonbérbe.

(2) Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelés céljára bérbe adott ingatlanon évelő növényzetet és ültetvényt csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.

32. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról a rendelet 4. sz. függeléke szerinti vagyon kimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.

33. § E rendelet mellékletei:

34. § (1) Ez a rendelet 2012. május 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 3/2003.(I.31.) önkormányzati rendelet.