Hortobágy Községi Önkormányzat

 Képviselő-testületének

20/2012. (10.31.) számú

önkormányzati rendelete

Hortobágy Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hortobágy Község Önkormányzatának Képviselő testülete Magyarország  Alaptörvényének A helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk  (1)  bekezdése alapján, továbbá Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§ -a hatáskörben eljárva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az alábbi rendeletmódosításban állapítja meg, Hortobágy Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) és Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) melynek elfogadásával elrendeli annak alkalmazását az 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§. (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljárva:

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Megbízott Főépítész e

-Magyar Közút nonprofit Zrt Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala

-Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

-Balmazújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Vezetője

-Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

-Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda

-Magyar Bányászati és földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I/A FEJEZET

A TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁS ELEMEI

A  település igazgatási területének térségi besorolásai

1 /A.§

(1)  Az igazgatási terület térségi besorolásai^[1]:

1.  Erdőgazdálkodási térség

2.  Mezőgazdasági térség

3.  Vidékies  települési térség

(2)  Az egyes térségek területi lehatárolását a Településszerkezeti Terv tünteti fel.

A település igazgatási területének építményekkel igénybevett térségi elemei

1/B. §

(1)  Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és
infrastruktúra elemek:

1.  főút (meglévő hálózati elem)

2.  térségi jelentőségű mellékút (meglévő hálózati elem)

3.  országos  és térségi jelentőségű kerékpárút (tervezett hálózati elem)

4.  térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep (meglévő elem)

(2)  A térségi jelentőségű építményekkel igénybevett területeket és hálózati infrastruktúra
elemeket a Szabályozási Terv jelöli.

A település igazgatási területének térségi övezetei

1/C.§

(1)A település közigazgatási területe az alábbi térségi övezetekkel érintett

1.országos ökológiai hálózat övezetével érintett magterület és pufferzóna

2.kiváló termőhelyi adottságú erdő terület

3.országos és térségi  jelentőségű tájképvédelmi terület

4.világörökség és világörökség várományos terület

5.kiemelten érzékeny felszín alatti  vízminőségvédelmi terület

6.nagyvízi meder övezete

7.rendszeresen  belvízjárta terület

(2)A település igazgatási területének térségi övezeteit a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv jelöli.

(3)   Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások

1.   Magterület és ökológiai folyosó övezete

1. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
2. Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 4. § tartalmazza.
3. Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

2. Erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

3.      Országos és Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:

1. Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 4.§ tartalmazza.
2. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

c) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

4.   Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó előírások

1. Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, a teljes szennyvízcsatorna - hálózat kiépítését meg kell valósítani.
2. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.

6.   Nagyvízi meder övezetére vonatkozó előírások

1. A hullámtéren - amely a folyó nagyvízi medrének része - elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a kialakult beépítésre szánt területeken az építési engedély kiadása előtt az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását be kell szerezni.
2. Nagyvízi mederben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet.

(4)Egyebekben a HÉSZ nem tesz külön előírásokat az elaprózott módosítások miatt.

A RENDELET HATÁLYA

1.§

(1)Az előírások hatálya Hortobágy község közigazgatási területén

 a  település teljes közigazgatási területére terjednek ki. 

HELYI SZABÁLYOZÁSI TERV

2. §.

1. E rendelet 1. sz. mellékletét képezi Hortobágy község szabályozási terve, melynek tervi mellékletei

A HÉSZ mellékletét képező SZM-1/2012-09 és SZM-2/2012-09 tervlapokon a jelen módosításokkal érintett részeken az alábbi tervlapokat kell alkalmazni, melyek a módosításokat tartalmazzák.

     SZM-1,3-6/2012-09 rajzszámú igazgatási területek szabályozási terve

                                                                                                                      M = 1 : 4 000

     SZM-2/2012-09 Külterület szabályozási terve                                           

                                                                                                                      M = 1 : 25 000

„3” jelű módosítás:

A Tejgazdaság Kft Nagyhorti tehenészeti telep (Kmg) övezetének bővítése

„4” jelű módosítás:

A Kmk (különleges övezet- madárkórház) szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

„5” jelű módosítás:

A Kst strand övezeti szabályozásának módosítása

„6” egyéb jogszabályokon alapuló módosítások a teljes közigazgatási területre

(2)A helyi építési szabályzatot és a hozzátartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

(3) Hortobágy község bel és külterület lehatárolását a tervezett belterületi határvonalakat az SZM-1,3-6/2012-09 rajzszámú tervlapok tartalmazzák.

(4) A külterületi beépítésre szánt és nem szánt területek határvonalait az SZM-2/2012-09 rajzszámú tervlap tartalmazza.

Az építési telkek beépítésének általános feltételei:

3. §.

(1) Tervezett szabályozási vonal: ahol a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal nem egyezik meg az alaptérképi állapottal. Egyebekben a közterületi alaptérképi határvonal.

(2)Építési vonalat az előkert mérete határozza meg, mely az alábbi:

a) kialakult beépítés esetén a két szomszédos épület előkert méretének átlaga, de legalább 3,0  m. A szabályozási terven jelölt helyeken utcavonali beépítés, vagyis előkert nélküli.

b) Új építésű területen: 5,0 m

c) Gazdasági és kereskedelmi övezetekben 15,0 m

    d) Új oktatási, vagy művelődési létesítménynél, vagy ennek bővítése esetén 10,0 m

e) Strandterületen min 10,0 m

Az építési vonalat az előkertek mélysége határozza meg, oda kötelezően helyezendők el az épületek utcai homlokzatukkal legalább 2/3 részben.

(3)A régebbi szabályozás szerinti (OÉSZ) települési terület, ahol  a kialakult és beépült telekállomány és már beépült több, mint 50 %-a régi szabályozási tervi  méretekkel rendelkezik, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről rendelkező 2536/1997 (XII.20.) Korm.rendelet (továbbiakban OTÉK) 111. §.-a alapján az alábbi megengedőbb érték alkalmazható:

a)A meglévő telkek beépítése során, oldalhatáron álló beépítés esetén az építmények közötti legkisebb távolság a lakóépületek között 4 m-re csökkenthető.  Ez esetben a szemben lévő lakó építmények magassága nem lehet 5 m-nél több,

b)Az 5 m építmény magasság mellett  az engedélyezés tárgyát képező épületnek a szomszédos (meglévő)épületek felé néző homlokzatmagassága is legfeljebb 5,0 m legyen és az egyik épületen mellékhelyiségenként csak 1 db 0,4  m²  nyitófelületű nyílászáró helyezhető el.

(4)Egyéb esetben oldal és hátsókert előírt mérete:

a)Az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m, szabadonálló beépítés esetén a szabályozott építmény magasság fele, de legalább 3,0 m

b)Hátsókert mérete: a szabályozott építmény magasság, de legalább 6,0 m. Két utcára néző telkek esetén, vagy mindkét utca felől előkert, vagy ahol ez már kialakult – az egyik utcára, utcavonalra történő építés engedélyezhető.

(5) Építési hely

a)Az építési helyen kívülre épület nem helyezhető el és építményrész 60 cm-t kiugró eresz kivételével nem nyúlhat. Építési helyen kívülre terepszint alatti építmény nem építhető, a szabályozási előírásban megadott övezetek kivételével.

b)A gazdasági területeken az  utcafronti kerítéstől számítva csak fásított  parkoló és kapusház helyezhető el.

Ez utóbbi 3,0 m építménymagassággal és legfeljebb 30 m² beépített területtel készülhet.

(6) A szabályozási tervlapokon jelölt a műszaki beavatkozást igénylő, területen az építés feltétele, hogy a felszín tereprendezési munkálatait, valamint a csapadékvíz elvezetését megoldó mérnöki beavatkozást el kell végezni.

(7) Az infrastruktúrákra vonatkozó előírások az alábbiak: 

        a)A szennyvízhálózat

-vezetékével ellátott területen építési engedély csak egyidejű rákötési kötelezettséggel adható.

-kiépítéséig a többi területen csak zárt-szigetelt szennyvíztározó vagy hatóságilag engedélyezett közműpótló létesíthető. Ez vonatkozik az árnyékszék űrgödrére is!

        b)az infrastruktúrák egyéb elemeire vonatkozóan: tilos

-a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése,

-lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése a kertvárosi lakóterületek és településközpont vegyes területek övezeteiben, üdülő övezetben, valamint  valamint a különleges területek övezeteiben

         c)a gazdasági területeken a szükséges közművesítettség és   a technológiához   rendelt   infrastruktúrák egyidejű                megvalósítása kötelező.

         d)az építési telkeken (sem alatta, sem felette) nem haladhat át több telket kiszolgáló közmű gerincvezeték (víz,                      csatorna, gáz, villany stb.)

(8) Terepszint alatti építmény:

a)a központi belterületen lakóövezetben különálló építményként pince, illetve teremgarázs nem létesíthető

b)gazdasági területen csak technológiai célra létesíthető. Mértéke a méretezéssel igazolt szükségletet nem haladhatja meg és csak építési helyen belül helyezhetők el

c)Árkus, Kónya, Szásztelek   területén  valamint  a település Máta, Borsós település részein pince a mezőgazdasági termények, termékek tárolására is létesíthető az építési helyen belül.           

d)a   strand, illetve fürdők területein a vízmedencék és tavak létesíthetők az építési helyen belül, más terepszint alatti építmény  (a közműcsatlakozáshoz szükséges  melléképítményeken kívül) nem építhető.

(9) Kerítésépítés általános követelményei:

a) A gyalogos közlekedést kiszolgáló utcák és a gyalogos és gépjárműforgalmat is kiszolgáló utcák határvonalán legfeljebb 1,60 m magas, áttört, faanyagú. A csak gépjármű forgalom felől 1,80 m magas, mindkét utca felől legalább 70 %-ig tömör.

Anyaga falazott, fa kombinációjú lehet.

b) gazdasági területeknél feleljen meg a sajátos biztonsági elvárásoknak is.

c) Falusi lakóterületen: maximum 90 cm magas tömör lábazaton áttört kerítés, legfeljebb 1,80 m magas.

d) Üdülő területen csak sövény létesíthető, és annak támrendszere, kerítés nem.

(10)Telekalakítás szabályai

 Az építési telek minimális területének és szélességének betartása telekcsoport újraosztása esetén kötelező. Az építési telekfelosztás telekhatár-rendezés, telekegyesítés az építési telekállomány méretadottságainak a kiegyenlítés érdekében történhet, ezért a beavatkozás során

a)-telekhatár rendezés  esetén a nagyobb méretű szomszédos építési telek a  táblázatban megadott  méret alá nem csökkenhet, a kisebb méretű építési telek

• amennyiben az eredeti mérete növekszik,- kialakítása akkor is engedélyezhető, ha a növekedés ellenére sem éri el a legkisebb telekterület mértékét, ha így beépíthetővé válik.

b)-telekmegosztás esetén az övezetre előírt legkisebb telekterületet és az utcai homlokvonalat minden újonnan kialakított telek esetén biztosítani kell.

Kivételes esetben,- oldalhatáron álló beépítés és az előírt telekterület betartása esetén – a telek utcai homlokvonala az előírtnál 15 %-kal, zártsorú beépítési mód esetén 10 %-kal csökkenthető, ha a telkek kialakítására más mód nincs.

(11)  A „kétutcás” és „kismélységű” építési  telkek beépítése:

a)Azok a telkek minősülnek „kétutcásnak”, melyeket mindkét utca felől kiszolgáló utca határol, vagyis az egyik utca sem gyalogút. Ilyen esetben mindkét utca felől építhető egy-egy épület.

        A kétutcás telek beépítésének szabálya:

Melléképület egyik utca felől sem építhető, állattartó épület pedig mindkét utca felől 20 m-es mélységen belül nem létesíthető.

b)Kismélységű építési teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége a 30,0 métert nem éri el.

A „kismélységű” építési telkekre vonatkozó külön előírások

A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű építési telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

            -Ha a kisméretű építési telek vége nem a szomszédos építési telek építési

   oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a

hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni,

-Ha a kismélységű építési telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt építménymagasság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

   -Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó építési telek is jelen

előírások szerinti „kismélységű” építési teleknek minősül, a hátsó

telekhatárra kerülő épületet mindkét telken  tűzfallal  lehet a szomszédos építési  telekhatárhoz csatlakoztatni.

-A kismélységű teleknél, ha a hátsókert telekhatárához nem kismélységű telek csatlakozik, az esetben a hátsókert tartandó és a tűzfal nem kötelező.

(12)Ha a szomszéd telken szabálytalanul elhelyezett épület miatt a telek övezeti előírásainak megfelelően szabályosan nem lenne beépíthető, a szomszéd telkeken egymással szemben lévő homlokzatok közötti távolság 2,0 m-re is csökkenthető a településkép figyelembe vételével, ha:

-  a szabálytalanul elhelyezett épület engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi. 

- az egymással szemben lévő homlokzatok egyike nyílás nélküli és ereszképzésük nem éghető anyagú, minimum 2 óra tűzállósági határértékű, vagy tűzfallal kialakított.

(13) Építmények közötti távolságok:

a.)I-III.  tűzállóságú határértékű és D-E tűzveszélyességi osztályba sorolható épületek közötti távolság, az oldali és hátsókertekre vonatkozó előírásnak megfelelő, a (12) bekezdésben előírtak kivételével.

b.)IV-V. tűzállósági határértékű és /vagy A-C  tűzveszélyességi  osztályokba  sorolható épületek  esetén az építménytávolságot az I. fokú Tűzrendészeti Hatóság  esetileg állapítja meg. Ez a távolság azonban nem lehet kevesebb az a)pontban leírtnál.

Az épületek építészeti kialakítására vonatkozó előírások

4.§

(1)A település teljes belterületén, valamint a külterületi lakó és vegyes területeken az alábbi előírások betartása is kötelező

a)Építészeti anyaghasználat

Lábazatképzésnél: kő, műkő, valamint nyerstégla lehet, amennyiben a színkódnak megfelel műanyag alapanyag is alkalmazható

b)Falfelület képzésnél:

-Vakolt, fehér, vagy törtfehér, világos pasztellszínek alkalmazhatók; ríkító, erős színek nem.

-Hideg színek alkalmazását (pl. kék) kerülni kell.

-A tervlapon azonosíthatóan meg kell jeleníteni a színeket.

-Az épületrészek lehetséges színeit a következő táblázat tartalmazza:

-RAL színskála szerint tipikusan harsány szín, falfelület színezésre 1026, 2005, 2007, 3024, 3026 jelű szinek nem alkalmazható.

-1Tikkurila színkártya szerint alkalmazható szinek:

F, G, H, V, X betűvel kezdődő színek, kivétel a 140-től 148-ig tartó

színek, ahol csak az F és V betűjelű szín alkalmazható alapszínként.

Nem alkalmazható alapszínként: K, L, M, Y betűjelű szinek.

c)Falburkolat kialakításánál:

Kő, műkő nyers, vagy mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés.

 d)Homlokzat arányrendszer kialakításánál kontyolt vagy  ún. sátortető, tagolt kontyolt teőforma („mediterrán”, v. „amerikai típus”) nem alkalmazható

-Oromfalas kialakítás kötelező, mely falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.

Csapott, vagy toldott konty megengehető, de csak az oromzat 1/3 nagyságáig.

-A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45 fok lehet.

Lapostető nem építhető.

-Tetőfedésre hullámpala, műanyag vagy bitumenes és fém hullámlemez, (rézcink kivételével) fémlemez, bitumenes zsindely, műanyag síklemez nem alkalmazható.

Könnyen éghető tetőfedő anyag (zsindely, nád, szalma) csak a tűzvédelmi hatóság egyedi eseti engedélyével, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható.

-A tető felületen álló tetőablak nem építhető. Fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.

-Műanyag előtető nem építhető,

(5) Az előírások alkalmazása ipari és raktárépületekre a gazdasági területeken nem kötelező. Lakóterületen melléképületeknél, amennyiben azok közterület felől takarva helyezkednek el, a tető hajlásszög, valamint a falazati anyag az előírttól eltérő is lehet, valamint fémlemez is alkalmazható.

(6) Zsindely, nád, szalma  és egyéb könnyen éghető, vagy önálló  fedél-héjazatként csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi esetekre vonatkozó  engedélye, annak feltételei alapján legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható és csak  kivételes esetekben ( pl. A HNPI  kezelésében területen, vagy esőtető)

1. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI.

5.§.

(1)  A település igazgatási területe a 6.§-ban megnevezett

terület-felhasználási egységekre és övezetekre tagolódik:

(2) Az egyes terület-felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni

6. §.

(1) Beépítésre szánt területek és építési övezetei:

a)Lakóterület: (kertvárosias, falusias) övezetei.

b)Vegyes terület: (településközpont vegyes) övezetei

c)Gazdasági terület, (Kereskedelmi-szolgáltató, egyéb ipari, területek övezetei

d)Üdülőterület, (Üdülőházas,hétvégi házas) övezetei

e)Különleges beépítésre szánt  területek (sportolási célú, strandfürdő, lovas falu, állatpark, állatkórház, hídi vásár, erdei iskola, temetők, autista falu, mezőgazdasági üzemi terület övezete stb.) övezetei

(2) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI:

    a)Közlekedési és közműterület. (hierarchia és rendeltetés szerint) övezetei

    b)Zöldterület övezetei

    c) Erdőterület övezetei

    d)Mezőgazdasági terület övezetei

    e) Vízügyi  területek övezetei

    f)Természetközeli területek övezetei

(3) A terv szerinti belterületbe vonás a szakmai feltételek és az igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.

I. L A K Ó T E R Ü L E T E K    Ö V E Z E T E I

Lakóterületek építési övezeteinek általános előírásai

7. §

(1) A területen kertvárosias és falusias lakóterületek és azok építési övezetei helyezkednek el.

(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető építmények, körét az övezeti előírások tartalmazzák

(3) A lakóterületek építési övezeteiben az alább felsorolt melléképítmények helyezhetők el:

a) közmübecsatlakozási műtárgy,      

b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),      

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút,
pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem

magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,
g) kerti épített tűzrakóhely,
h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,     

j) állatkifutó,
k) trágyatároló, komposztáló,
 l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, (csak falusias lakóterületen) antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

A  j.) k.) és l.) pontokban foglaltak csak falusias lakóövezetben helyezhetők el.

Kertvárosias lakóövezet

Lke-1

8.§

(1)Az övezet a már kialakult, gyalogosan megközelíthető lakóépületekkel és kiszolgáló útról megközelíthető melléképületekkel, zömmel beépített lakóterületek övezetei. (Kifordított utcás lakóövezet)

(2) Lke-1 építési övezetben újonnan legfeljebb két lakás vagy két-két rendeltetési egységgel rendelkező épületek építhetők, vagy a meglévő lakóépületek legfeljebb kétlakásossá (vagy két önálló rendeltetési egységgé) bővíthetők.

(3)

a),  az övezetben elhelyezhetők

-lakóépületek 

 -a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épületek,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-a területet rendeltetésszerű  használatát nem zavaró hatású kézműipari épület 300 m² beépített szintterületig

b.)Az övezet területén kivételesen elhelyezhetők.

-a helyi lakosság biztonságát szolgáló építmény, sportépítmény.

-a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény 300 m² beépített szintterületig.

-kivételesen elhelyezhető szállásépület legfeljebb 6 fő befogadásáig

(4)Az övezet területén nem helyezhető el:

-üzemanyagtöltő állomás

-önálló parkolóterület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nagyobb és ilyeneket szállító járművek számára.

-lakóépület megépülte előtt melléképület, takarmánytároló épület építése

-állattartó épület, az állattartó rendelet által tiltott területen.

(5)A melléképületek közül belterületen a közlekedő útra csak garázs és telekbejárati kapu nyílhat.  Az épületeket utcavonalra kell építeni, teljes telekszélességgel, vagy zártsorúan, vagy kerítéssel egybeépítve. Az épületek között legalább 4,0 m-es épületköz csak akkor tartható, ha az épületek az oldalkert felől nyílás nélküliek és tűzfalasak.

Az utcavonalra épített épületek utcával párhuzamos nyeregtetővel kell kialakítani, melynek mélysége  (szélessége) legfeljebb 7,0 m lehet.

(6)Kis- állattartó épület a közlekedési út felől 8 m, a gyalogos út felől 20 m-nél kisebb, vagy 38 m-nél kisebb mélységű telken nem építhető.

(7)Egy rendeltetési egységnek valamely rendeltetés 120 m² nettó alapterületig tekinthető.

(8) A kivételesen elhelyezhető létesítmények elhelyezése a szomszédos építési telek beépíthetőségét nem korlátozhatják.

(9) Az Lke-1 és Lke-2 övezet építési telek és építmény előírásait az I. és a II sz. táblázat tartalmazza

I. TÁBLÁZAT

 II.TÁBLÁZAT

(10) Az építési telek területének zöldfelületbe a fásított parkolók területének 25 %-a számítható be.(csak a parkoló mezők)

(11)Homlokzati zöldfelület 20%-a már régebben beépített telkeknél engedélyköteles építési munkák végzése esetén számítható be, a telek területének zöldfelületébe.

(12)Oktatási és művelődési létesítmények esetén a beépítési mód szabadonálló, a beépítettség mértéke 25%.

9.§

Lke-3

(1)A részben már kialakult, valamint az újonnan kialakítandó kertvárosias lakóterület övezete (kialakult és új hagyományos utcaszerkezetű övezet)

(2)Az övezetben legfeljebb 2 lakásos lakóépület, vagy önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(3)Egy-egy önálló rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m² nettó alapterület tekinthető.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

-legfeljebb 2 lakásos lakóépület

-legfeljebb 3 szobás, illetve 6 fh-es szállás épület

-a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó szolgáltató épület

-egyházi, egészségügyi, szociális épület

-kézműipari épület

b)Az övezetben kivételesen elhelyezhetők:

-oktatási létesítmény

-művelődési létesítmény

c)Az övezetben nem helyezhetők el:

-üzemanyagtöltő állomás

-300 m²-nél nagyobb alapterületű, önálló épületben elhelyezett kereskedelmi és vendéglátó épület

-állattartó épület az állattartási rendeletben tiltott területen.

-önálló parkolóépület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és azt szállító járművek számára

-gazdasági üzemi épület

-különálló garázs épület, terepszint alatti teremgarázs

(4) A szomszédos építési telek beépíthetőségét a kivételesen elhelyezhető létesítmények nem korlátozhatja.

(5)A gépjárműveket közterületen nem, csak saját telken belül épületben, vagy fásított parkolóterületen lehet elhelyezni. Oktatási és művelődési létesítménynél a beépítési mód szabadonálló és a beépítettség mértéke 25 %, az építménymagasság 6 m. Előkert 10,0 m Egyebekben az övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(6) Az építési telek és építmény előírásait az III. sz. táblázat tartalmazza,

III.TÁBLÁZAT

(7) Az építési telek területének zöldfelületébe, a fásított parkolók területének 25 %-a számítható be (csak a parkoló mezők).

(8)Garázslehajtó építési helyen kívül nem létesíthető.

10.§

Lke-4

(1) Az újonnan kialakított olyan kétutcás építési telkek egyedi lakóövezete, melyből az egyik utca csak gyalogos. (Kétutcás beépítésű lakóövezet)

(2)Az övezetben mindkét utca felől egy-egy db kétlakásos lakóépület, vagy két önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el.

(3)Az övezetben mindkét utca felől 5-5 m-es előkertet kell kialakítani.

(4)Egy-egy önálló rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m² nettó alapterület tekinthető.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

-legfeljebb 2x2 lakásos lakóépület

-legfeljebb 2x3 szobás, illetve 2x6 fh-es szállás épület

-a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó szolgáltató épület

-kézműipari épület

b)Az övezetben kivételesen elhelyezhetők:

-oktatási létesítmény

-művelődési létesítmény

c)Az övezetben nem helyezhetők el:

-üzemanyagtöltő állomás

-300 m²-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi és vendéglátó épület

-állattartó épület

-önálló parkolóépület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és azt szállító járművek számára

-gazdasági épület

-különálló garázs épület csak közterület felől nem látható módon helyezhető el, terepszint alatti teremgarázs nem építhető az övezetben.

(5) A szomszédos építési telek beépíthetőségét a kivételesen elhelyezhető létesítmények nem korlátozhatják.

A gépjárműveket közterületen nem, csak saját telken belüli épületben, vagy fásított parkoló területen lehet elhelyezni. Oktatási és művelődési létesítményeknél a beépítési mód szabadonálló és a beépítettség mértéke 25 %.

(6) Az Lke-4 övezet építési telek és építmény előírásait a IV. sz. táblázat tartalmazza,

IV.TÁBLÁZAT

(7)Garázslehajtó előkertben és építési helyen kívül nem alakítható ki.

(8)Az építési telek területének zöldfelületébe, melybe a fásított parkolók területének 25 %-a számítható be.(csak a parkoló mezők)

Lke-5

11.§

(1)  A meglévő, zártsorú beépítésű építési telkek egyedi lakóövezete

(2)Az övezetben a gyalogos utca felől kétlakásos lakóépület, vagy két önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el.

Gépjármű forgalom felől csak melléképület építhető.

(3)Az övezetben 5 m-es előkertet kell kialakítani a gyalogos utca felől, a gépjármű forgalom felől előkert nélküli beépítés kötelező.

(4)Egy-egy önálló rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m2 nettó alapterület tekinthető.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

-legfeljebb 2 lakásos lakóépület

-legfeljebb 3 szobás, illetve 6 fh-es szállás épület

-a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó rendeltetési egység

b)Az övezetben kivételesen elhelyezhetők:

-kézműipari épület

c)övezetben nem helyezhetők el:

-  üzemanyagtöltő állomás

• önálló kereskedelmi és vendéglátó épület
• állattartó épület
• önálló parkoló épület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és azt szállító járművek számára
• gazdasági üzemi épület
• terepszint alatti teremgarázs

(5) A szomszédos építési telek beépíthetőségét a kivételesen elhelyezhető létesítmények elhelyezése nem korlátozhatja.

(6) Gépjárműveket közterületen nem, csak saját telken belüli épületben, vagy fásított parkolóterületen lehet elhelyezni.

(7)Az Lke-5 övezet építési telek és építmény előírásait a V. sz. táblázat tartalmazza,

V.TÁBLÁZAT

(8) Egyéb paraméterek:-egy rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m² nettó alapterület számítható

(9) Az építési telek területének zöldfelületébe, a fásított parkolómezők területének 25 %-a számítható be (csak a parkolóövezet).

(10)Homlokzati zöldfelület 20 %-a a már régebben beépített telkeknél  engedély-köteles munkák végzése esetén számítható be a telek területének  zöldfelületébe.

Falusias lakóövezetek

Lf-1

12.§

(1)Lf-1 építési övezet legfeljebb kétlakásos épület építése számára, egy épülettömegben központi belterületen. (Máta és Borsós lakóövezetei)

(2) Az övezetekben elhelyezhetők

-lakóépület

-mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

-szálláshely szolgáltató épület, legfeljebb 6 férőhelyes

-kézműipari épület

-üzemanyagtöltő állomás

Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:

-  járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)

-   kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár

-   hőtermelést biztosító épület (kazánház)

-  nyári konyha, mosókonyha, szárító

-   egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

(4) Az épületeket oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1 m csurgótávolságra lehet elhelyezni, az (5) bek.-ben leírt eseti helyzetek kivételével.

(5) Az építési telek és építmény előírásait a VI. sz. táblázat tartalmazza, Az előírt beépítési módtól eltérően eseti helyzetek kezelhetősége érdekében speciális helyzetekben (saroktelek, „lapostelek” intézményfunkció, építési – oldalváltás, telekméret adottság,) megengedett szabadon álló, vagy ikres beépítés is.  Ezek azonban a szomszédos telkek -szabályoknak megfelelő - beépítését nem akadályozhatják.

(6) Az Lf-1 övezet építési telek és építmény előírásait a VI. sz. táblázat tartalmazza

VI.TÁBLÁZAT (Máta, Borsós településrészek)

(6)A falusias lakótelkek zónái

a)Lakó- és gazdasági udvar zónája

1.        Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül gazdasági funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

2.   Az állattartó funkciójú épület utcai telekhatártól számított 20 m-en belül nem helyezhető el.

b)Gazdasági és kert zóna

1.   Az utcai telekhatártól számított 25,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

2.     A nem lakó funkciójú épületek csak a lakó funkciójú épülettel azonos oldalhatárra épülhetnek

3. Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be növénytermelés céljára üvegház és fólia kivételével

(7) A zöldfelületbe a parkolómezők területének 25 %-a számítható be.

A növényház és fólia területe a telek zöldfelületébe beszámítható.

Lf-2

13. §

1. Lf-2 építési övezet külterületi lakott helyeken legfeljebb kétlakásos épületek építése számára. (Árkus, Kónya, Halastó, Szásztelek lakóövezetei)

(2) Az udvar részben mezőgazdasági munkahely céljául is szolgálhat.

(3)Az övezetekben elhelyezhetők

-lakóépület

-mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

-szálláshely szolgáltató épület legfeljebb 6 férőhelyig

-kézműipari épület

-helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület legfeljebb

-sportépítmény

-üzemanyagtöltő állomás

(4) Az Lf-2 övezet építési telek és építmény előírásait a VII. sz. táblázat tartalmazza,

VII.TÁBLÁZAT

(6)A zöldfelületbe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható (csak a parkolómezők).

II. V E G Y E S   T E R Ü L E T E K  ÉPÍTÉSI   Ö V E Z E T E I

 Településközpont vegyes területek építési övezetei

14. §.

Vt-1 Építési övezet

(1) Az övezet sajátosságai, hogy itt helyezkednek el a Világörökség részét képező intézmények, valamint illetve azok kiszolgálását segítő intézmények.

(2) A   Világörökségi Területen és annak puffer övezetében melléképület nem építhető.

(3) az építmények által elfoglalt telekhányadok forgalomképesek, de önálló építési telekké (úszó telek) nem alakíthatók

(4)A Világörökség részét képező épületek esetében:

a)A telekméretek nem csökkenthetők, de kivételesen és csak fásított  parkoló területekkel növelhetők.

b)A telekméretek megnövelése esetében a jelenlegi beépítettség nem növelhető.

c)Az  épületek csak terepszint alatti építménnyel bővíthetők, tömegképzésük nem változtatható.

e)A  világörökség  részét képező pásztormúzeum és csárda telke nem megosztható, azon  bővítmények, vagy melléképület(ek) nem építhető(k).

 (5)A településközpont területén a közterületi hirdető- és reklámberendezések elhelyezése a következő megkötésekkel lehetséges:

a)    2 m²-ert meghaladó óriás hirdetőtábla nem helyezhető el és mennyisége a  homlokzat10 %-át nem haladhatja meg.

b)    villanyoszlopra erősített hirdetőtábla csak a településközpontot határoló utcákban lehetséges,

c)    egységesített, földönálló hirdető/reklámtábla elhelyezése max. 1,0 m² felületig engedélyezhető a nyitvatartási idő alatt;

d)    új építésű, vagy felújított üzlet/szolgáltató/vendéglátó egység 1 hónapos bevezető időszakára nagyobb - - reklám elhelyezése is engedélyezhető (pl. "faltól-falig" kifeszített textil);

e)    a reklám csak az adott intézmény ténylegesen végzett funkciójára vonatkozhat, más termékek, szolgáltatások hirdetése nem lehetséges.

             f)  az épületek megnevezése önálló betűkkel történjen , melynek magassága legfeljebb 35 cm.

             g) a reklámtáblák helyét  elhelyezés előtt egyeztetni kell.

15. §

Vt-2

(1)Az övezetben településszintű intézmények, valamint kivételesen egy legfeljebb 4 lakásos lakásos lakóépületek, illetve négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek létesíthetőek.

(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető

• igazgatási épület
• kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

(3)A településközpont vegyes terület övezetén belül kivételesen elhelyezhető - sport építmény

-  lakóépület legfeljebb 4 lakásos lakóépület, vagy 4 önálló  rendeltetési egységet tartalmazó épület.

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el

• az egyéb közösségi szórakoztató épület
• egyéb gazdasági épület
• üzemanyagtöltő állomás
• önálló parkolóterület és garázs, 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

-    kisgarázsok önálló épületben, vagy  előkertben, illetve utcára nyíló garázskapukkal,  valamint teremgarázs

(5)Az övezetben a rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el.

Egy rendeltetési egységre legalább 120 m² telekhányad biztosítandó

(6) A Vt-2 övezet építési telek és építmény előírásait a VIII.táblázat tartalmazza.

VIII.TÁBLÁZAT

*Hortobágy-Halastó területén lévő Vt-2 övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság kivételesen 7,5 m.

(7)Az övezetben meglévő telkeken kialakult épületek magassága nem növelhető

Magastető építése esetén tetőterük beépíthető a 4.§ (4) bekezdés előírásainak betartásával

(8)Oktatási épület esetén a beépítettség mértéke 25 %.

(9)A zöldfelületbe a fásított parkoló mezők 25 %-a beszámítható.

(10)Az övezetbe az építmények elhelyezése e rendelet 3 § (14) bekezdése szerint engedélyezhető.

III. G A Z D A S Á  G I   T E R Ü L E T E K  É P Í T É S I  Ö V E Z E T E I

16. §

 Gksz kereskedelmi szolgáltató területek építési övezetei

1.  A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál

(2)A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb az összes szintterület 15 %-ban.
• igazgatási, egyéb irodaépület
• parkolóház, üzemanyagtöltő
• sportépítmény

(3)A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és egyéb közösségi szórakoztató épület

(4) A településképi megjelenítés feltételei:

a)a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.

     b)a gépjármű parkolóhelyek csak saját telken belül helyezhetők el,

     Az építmény magasság betartása kötelező, de indokolt esetben egyes

     technológiai berendezések ezt meghaladhatják,

(5) A Gksz-1 övezet építési telek és építmény előírásait a IX. sz. táblázat tartalmazza.

IX.  TÁBLÁZAT (Gksz-1)

Legkisebb telekszélesség 30 m

 (6)  A Gksz-2 építési telek és építmény előírásait a X. sz. táblázat tartalmazza

X.TÁBLÁZAT

(7)Legkisebb telekszélesség 35 m.

(8)A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(9)A technológiai tervnek igazolnia kell az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. A környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjedhet át.

17. §.

Ipari-gazdasági (Gip-1) építési övezet egyéb ipari tevékenység céljára

1. Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

2. Az ipari terület övezete lehet

a)jelentős mértékű, zavaró hatású terület övezet

b)egyéb ipari terület övezete

(3)   A jelentős mértékékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes.) bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál Környezetvédelmi hatásvizsgálat szükséges.

(4)Az építési övezet sajátos előírása:

a)A lakások csak szolgálati lakás alakíthatók ki legfeljebb a beépített m² 10 %-ig

b)sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület az övezetben nem helyezhető el.

(5)Az építmény magasság betartása kötelező, de egyes technológiai berendezések ezt meghaladhatják.

(6)A Gip-1 övezet építési telek és építmény előírásait a XI. sz. táblázat tartalmazza.

XI.TÁBLÁZAT

(7)Legkisebb telekszélesség 30 m

(8) Elhelyezhető melléképítmények:

a)terepszint alatti építmények építési helyen belül helyezhetők el

b)süllyesztett rakodó

c) mérlegház

d) technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség

(9) Az építési övezetbe védőtávolságot igénylő tevékenységi körök is betelepíthetők az alábbi feltételekkel:

a „védőterületet ” igénylő tevékenységek – csak olyan helyre telepíthetők, ahol az arra előírt védőterület  biztosítható,

mely minden esetben kötelező,   mivel a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető. Az építési övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető az előírt mértékben.

(10)  Minden telekhatáron – látványtakarás céljából is – legalább 5,0 m széles sávban háromszintes növényzetet kell telepíteni.

18.§

IV. Ü D Ü L Ő T ER Ü L E T E K  É P Í T É S I  Ö V E Z E T E I

(1)Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)Az üdülőterület lehet

• hétvégi házas (4,5 m épületmagasságot meg nem haladó) terület
• üdülőházas (6,0 m épületmagasságot meghaladó) terület

(3)Az üdülőterületen állattartó épület- a lovasturizmust szolgáló zárt és ahhoz tartozó takarmány, valamint trágyatároló kivételével – nem helyezhető el.

19. §.

Hétvégiházas terület övezete

1. A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

a) Az övezetben  megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sport létesítmények

b)A hétvégiházas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el

c)A hétvégiházas területen a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára pakolók és garázsok, valamint  melléképületek (beleértve a garázsokat is) nem építhetők. A gépjárműveket vagy parkolóban, vagy az üdülőépületek tömegében lehet elhelyezni.

d)A már kialakított telkek csak alegalább  300 m²  területet elérő telek összevonást  követően  építhetők be.

e)haszonállat nem tartható (hátasló kivételével, amennyiben a tartása a környezetét nem zavarja )

(2) Az Üh-1 övezet építési telek és építmény előírásait a XII. sz. táblázat tartalmazza.

XII.TÁBLÁZAT (horgásztelkes övezet)

(3) Az övezetben melléképítményként az építési helyen belül zöldségtároló pince elhelyezhető.

20.§

Üdülőházas terület építési övezetei

(1)Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló, vagy garázs és garázsok önálló épületben nem alakíthatók ki.

(3)Az Üü-1 építési övezet olyan turisztikai célú üdülőszálló(k) építése céljára szolgál, melyben konferenciaterem is kialakítható.

(4)A szabályozási terven lévő terület nem megosztható. A meglévő beépítettség 30 %-ra, az építmény magasság 7,5 m-re növelhető az alábbi feltételek mellett:

-Nagyfesztávú terek lefedésének kivételével csak magastető alkalmazható, 35-45fokos tetőhajlásszöggel.

Nem alkalmazható látható fémlemezfedés, hullámpala, vagy műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely. Nád, vagy zsindelytető csak nyitott terek (pl. kerti pavilon) lefedésére.

-Homlokzati anyagként nem alkalmazható fémlemez, vagy műanyag burkolat, műanyag alapú lábazat.

-Parkoló a területen belül fásítottan helyezhető el és a parkolófelületek 25 % beszámítható a zöldterület mértékébe.

 (5)Az Üü-1 es övezet telek és építmény előírásait a XIII. sz. táblázat tartalmazza.

XIII.TÁBLÁZAT

(6)Az Üü-2 es övezet telek és építmény előírásait a XIV. sz. táblázat tartalmazza.

XIV.TÁBLÁZAT

(7)* A 2007. január 1-ig kialakított telkek és megépült épületek kialakult állapota.

A mai kialakított telkek telekhatár rendezéssel legfeljebb 10 %-kal növelhetők, de 550 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(8)Garázs esetén az épület tömegében helyezhető el, melynek ajtója közterület felé nem nyílhat. Süllyesztett garázs nem építhető.

(9)A meglévő épületek legfeljebb 10 %-kal a tetőtérben bővíthetők.

(10)Az Üü-3 es övezet telek és építmény előírásait a XV. sz. táblázat tartalmazza.

XV.TÁBLÁZAT

(11)Garázs csak az épület tömegében helyezhető el, melynek ajtaja közterület felé nem nyílhat.

(12)Telekalakítási tervkötelező. Az új üdülőépületeknél csak magastetős kialakítás alkalmazható 35-45 fokos tetőhajlásszöggel, épületenként legfeljebb 2 üdülő-egységgel. Telkenként csak egy épület építhető, melyben garázs kialakítható, állattartásra szolgáló helyiség -hátas lótartásra alkalmas kivételével - nem alakítható ki.

(13)Tetőfedés anyagául nem alkalmazható fémlemezfedés, bitumenes zsindely, hullámpala, vagy műanyag lemez.

Homlokzati anyagként műanyag és fémlemez nem alkalmazható, valamint lábazatként műanyag alapanyagú vakolat sem

V . K Ü L Ö N L E G E S   T E R Ü L E T E K 

Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei

21. §

(1) A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek)

(2)A különleges beépítésre szánt területek övezetei és alövezetei a következők:

Khv-1 - Különleges beépítésre szánt terület övezete (szabadtéri színpad és körszín)

Khv-2 - Különleges beépítésre szánt terület a hídi vásár megtartásának céljára

Kst-1 - Különleges beépítésre szánt strand övezete

Kst-2 - Különleges beépítésre szánt strand övezete

Kve - Különleges beépítésre szánt területek vegyes övezet

Kszo - Különleges beépítésre szánt területek szociális célú övezet

Ksp - Különleges beépítésre szánt területek, szabadtéri versenysport céljára

Kt - Különleges beépítésre szánt területek területek kegyeleti célra (temető)

Kei - Különleges beépítésre szánt területek területek – erdei iskola-ökológiai oktató bázis

Kmk – Különleges beépítésre szánt területek madárkórház övezete

  Kl-1- Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (lovasstadion, lovas pályák alövezete

Kl-2-Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (kiszolgáló övezet, karámok, istállók, futtatók alövezete)

Káp- Különleges beépítésre szánt területek állatpark különleges övezete

Kszt-Különleges beépítésre szánt területek – szennyvíztisztíó övezete

Kák- Különleges beépítésre szánt területek –állatkert, HNP bemutatóhely övezete

Kmg -Különleges beépítésre szánt területek – mezőgazdasági üzemi terület övezete

                                                               21/A.§

(1)Khv-1 -Különleges beépítésre szánt terület övezete (szabadtéri színpad és körszín) ahol a jelenlegi beépítettség megengedett legnagyobb mértéke legfeljebb 10 %kal növelhető.

(2)Khv-2 - Különleges beépítésre szánt terület a hídi vásár megtartásának céljára kijelölt övezet, ahol a bépítettség megengedett legnagyobb értéke 15 %, a megengedett legnagyobb építmény magasság 3 m, melyet magastetővel kell kialakítani. Az övezetben elhelyezhetők üzletek, információs helységek és illemhely.

A többi területen évszaktól függően árusítóhelyek alakíthatók ki, sátor, vagy alapozás nélküli pavilonokkal, melyek ideiglenes illetve szezonálisan elhelyezhető építményei az övezetnek. 

(3)Elhelyezhető melléképítmények: közmű csatlakozó szekrények

22.§

Kst Különleges beépítésre szánt strand övezete

Kst-1, Kst-2

(1) Az övezet a strand és fürdőépítmények, valamint a strandot kiszolgáló épületek, a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi vendéglátó, szolgáltató és szállás jellegű létesítmények elhelyezésére szolgál

(2)Az övezetben a beépítést úgy kell kialakítani, hogy strandolási, és az ellátási - szálláshely funkció és kemping területileg elválasztható legyen.

(3)A tervezett funkcióknak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgálást biztosítani kell a külön erre a célra kijelölt területen.

(4)

(5) A minimális telekterület Kst-1 övezetben 6000 m^2,

     Kst-2 övezetben az építési telek nem osztható meg

(6)Az építési telek minimális szélessége 50 m

(7)A beépítési mód szabadonálló.

(8)Előkert 10 m,

(9)Építmény magasság: 7,5 m

(10)Teljes közművesítés: kötelező

(11)Elhelyezhető melléképítmények:

            -fürdő és úszó medencék

-közmű csatlakozó szekrények

(12)A beépítettség mértéke legfeljebb 25 %, a zöldfelület 60 % (a medencék vízfelületével együtt).

Kve Különleges beépítésre szánt területek vegyes övezet

23. §

(1)A madárkórház melletti területek tartoznak ezen övezetbe. Az övezetben meglévő lakások száma (2007. január 1-i állapot) nem növelhető, az épületek felújíthatóak, korszerűsíthetőek, bővíthetőek.

(2)A kialakult telkek határai módosíthatók, de csak telekalakításra vonatkozó előírások betartásával, melynél a szabadonálló beépítési módot 4,5 m építmény-magasságot, 3,0 m előkertet, 3,0 m oldalkertet, 6,0 m hátsókertet kell betartani a telekhatárok módosításánál. A területen belül új telek csak az építési telekre vonatkozó előírások betartásával alakítható ki, legalább 500 m² területtel és 16 m telekszélességgel. A kialakult telkek összevonhatók.

(3)Új épület csak újonnan kialakított telkeken építhetők, telkenként egy épülettel, 20 % beépítettséggel. A meglévő épületek csak oly mértékben bővíthetők, hogy az adott építési telkek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg.

(4)Csak olyan meglévő épület bővíthető, mely a szabályoknak megfelelő építési telken van.

(5)Új épület csak közösségi célú lehet, lakóépület nem.

(6)Állattartó épület és önálló garázsépület nem építhető.

(7)A szabályozási terven feltüntetett terület nem növelhető.

(8)A legkisebb zöldfelület mértéke 50 %.

(9)Teljes közművesítettség kötelező.

(10) Amennyiben övezeti átsorolás, telekalakítás történik az övezetben, a visszamaradó telkeknek közútról, magánútról megközelíthetőnek kell lennie.

(11) Ahol a közúttal párhuzamos árok halad a telken keresztül, ott telkenként 3 m-es csőátereszeken kell biztosítani behajtót, vagy magánúton kell biztosítani a telek megközelítését, melynek minimális szélessége 8 m (legalább két telek megközelítése esetén.)

Kszo – Különleges beépítésre szánt területek szociális célú övezet

24. §

(1)Az övezet különleges szociális funkcióhoz kapcsolódó szállás férőhelyek, valamint a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi vendéglátó, szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)Az övezetben a beépítést úgy kell kialakítani, hogy valamennyi ellátási - szálláshely funkció területileg elválasztható legyen, valamint a nagy versenyek alkalmával mobil építmények is elhelyezhetők legyenek.

(3)A tervezett funkcióknak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgálást, a területen kell biztosítani.

(4)

(5)Telekalakítás a teljes területre készített terv alapján engedélyezhető.

(6)A kialakítható legkisebb építési telekterület mérete 10.000 m²

(7)Az építési telek legkisebb szélessége 40 m

(8)Előkert 10,0 m, mely kötelezően fásítandó. Az előkert egyben kötelező építési vonal is.

(9)A beépítési mód szabadon álló. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %. A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %

(10)Építmény magasság: 4,5 m

(11)A közművesítés mértéke teljeskörű,

(12)Elhelyezhető melléképítmények: közműcsatlakozás építményei

Ksp Különleges beépítésre szánt területek, szabadtéri versenysport céljára

25. §

(1) Ksp - építési övezetben szabadtéri versenysport számára építmény csak a közönség és a sportolók ellátására, elhelyezésére létesíthető tervezési program alapján.

(2)A szabályozási terven lévő terület nem megosztható.

(3)A területen szabadtéri sportpályán kívül elhelyezhető fedett sportcsarnok is.

(4)Beépítési mód szabadonálló

(5)A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %.

(6)Előkert: 10 m mely kötelezően fásítandó

(7)Építmény magasság: 9,5 m

(8))A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %.

(9)A közművesítés mértéke teljeskörű

(10)Elhelyezhető melléképítmények:közmű csatlakozás építménye

Kt-Különleges beépítésre szánt területek területek kegyeleti célra (temető)

26. §

(1)A szabályozási terven feltüntetett területet megosztani nem lehet.
(2)A temető védőterületén új építési telek nem alakítható ki.

(3). Kt építési övezet kegyeleti célra szolgáló építési övezetben

      építmény csak a működtetést szolgáló célra létesíthető.

a) a bejárathoz kapcsolva (de a területből kirekesztve) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők. (maximum 5 db.)

b)a lombbal való fedettség min 10 % legyen.

c)a parkolóhelyet szabályozási terven kijelölt helyen kell biztosítani és fásítani kell.

 (4)Beépítési mód: szabadonálló

 (5)A beépítettség  megengedett legnagyobb  mértéke 10 %.

 (6)Építmény magasság: 3,0 m

 (7) Elhelyezhető melléképítmények

• közmű csatlakozás építménye
• sírboltok, kripták

 (8) A közművesítettség részleges is lehet

Kei-Különleges beépítésre szánt területek területek – erdei iskola-ökológiai oktató bázis

27. §

(1)A terület nem megosztható. A meglévő beépítettség 25 %-ra növelhető

(2)Új épület(ek) 5,0 m előkerttel  helyezhető(k) el. Ez egyúttal építési vonal is.

(3)Szabályozott építmény magasság 4,5 m

(4)Beépítési mód szabadon álló.

(5) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %.

(6)Új épületet csak teljes közművesítettség esetén lehet építeni

Kmk - beépítésre szánt területek madárkórház övezete

28.§

(1)A rendezési terv jóváhagyásakor meglévő állapotot kialakultnak kell venni, a terület és a rajta lévő építmények nem bővíthetők.

(2)A Kmk (különleges madárkórház területének övezete) csak a Kve (különleges vegyes terület övezetéből történő átminősítéssel történhet, mivel ez csak övezeti határ módosításával jár.

(3) A madárkórház területének övezete Kmk nem bővíthető Zv (védelmi célú zöldterület övezetének rovására.

(4) Szolgálati lakás céljára önálló helyrajzi számon építési telek alakítható az övezeten belül.

(5)A Kmk övezetben a beépítési mód szabadonálló.

(6)Előkert 5,0 m, oldalkert mérete 3,0 m, a hátsókert mérete 6,0 m

Kl-1-Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (lovasstadion, lovas pályák alövezete

29.§

(1)A Kl-1 övezet telek és építmény előírásait a XVII.táblázat tartalmazza.

XVII.TÁBLÁZAT

(2) Tervezési program alapján, tervtanácsi vélemény beszerzése kötelező a telepítés és építészeti kialakítás eldöntése céljából.

Kl-2-Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (kiszolgáló övezet, karámok, istállók, futtatók alövezete)

30.§

(1)A Kl-2 övezet telek és építmény előírásait a XVIII.táblázat tartalmazza.

XVIII.TÁBLÁZAT

(2) Tervezési program alapján, tervtanácsi vélemény beszerzése kötelező a telepítés és építészeti kialakítás betartása céljából.

Kertészeti terv készítése kötelező.

31.§ elmarad

Káp- Különleges beépítésre szánt területek állatpark különleges övezete

32.§

(1) Az övezetben a pusztai állatpark építményei helyezhetők el. (Istálló épületek, szociális építmény, oktató és bemutató építmény stb.)

(2)Az övezetben elhelyezhető épületek hagyományos építőanyag felhasználásával legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságúak lehetnek.

(3)

(4) Elhelyezhető melléképítmények

• közmű csatlakozás építménye

(5) Közművesítés: részleges

(6)A beépítettség legfeljebb 5 %-ra növelhető (2007. jan. 1-i állapothoz képest)

(7)A kertészeti terv készítendő.

Kszt-Különleges beépítésre szánt területek – szennyvíztisztíó övezete

33.§

(1)Az övezetben vízjogi létesítési engedély alapján a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények helyezhetők el.

Kák Különleges beépítésre szánt területek –állatkert, HNP bemutatóhely övezete

34.§

(1)Az övezetben az építtető által kidolgoztatott tervezési program, tervtanácsi bemutatási kötelezettségel helyezhetők el építmények.

(2)Építmény magasság: 5,0 m

(3)Beépítettség: 20 %

(4)Legkisebb beépíthető telekterület: 2000 m²

(5)Beépítési mód: szabadonálló

Csak hagyományos építőanyagok használhatók: (tégla, nád, égetett agyag, cserép, vakolat) Csak fehér szín alkalmazható a falfelületen.

(6)Elhelyezhető melléképítmények: közmű csatlakozás építménye

Kmg Különleges beépítésre szánt területek – mezőgazdasági üzemi terület övezete

34/A.§

(1)Kmg övezetre vonatkozó általános előírások:

(a)Az építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó állattartó telepek és ipari jellegű tevékenység számára kialakult terület, melyhez saját termőterület nem feltétlenül, vagy nem megfelelő nagyságú tartozik.

(b)Az építési övezetbe a meglévő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Területük birtokközponttá fejleszthető. Ez esetben területük bővíthető, egyébként nem.

c)A káros környezeti hatást telken belül kell csökkenteni , illetve lokalizálni.

d)Védőterület az OTÉK függeléke szerint alakítandó ki. A mezőgazdasági rendeltetésű területet  nem kell külön védeni a mg-i állattartó tevékenységből származó (levegő) szennyezéstől .Az építési övezetben szolgálat célra lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető. A meglévők megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők és új lakást nem eredményező módon 25 m²-rel bővíthetők.

(2)A Kmg övezet telek és építmény előírásait a XX.táblázat tartalmazza.

XX.TÁBLÁZAT

(3)Az előkert min. 10 m

(4) Tájvédelmi előírások:

a)A tájbaillesztést külön jogszabályban előírt látványtervvel kell igazolni

b) A  felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során meg kell őrizni.

c)Közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése   szükséges ,amennyiben azt természetvédelmi szempontok indokolják, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe helyezése vonatkozásában.

d)Az épületek, építmények környezetében   kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növények telepíthetők.

A közlekedés és közmű területek építési övezetei

35. §

(1)A közlekedési és közmű területeken az alábbi övezetek kerültek kialakításra:

KÖu-2 Országos főút

KÖu-3 Országos mellékút

KÖu-4 Települési gyűjtőút, részbelterületi bekötőút

KÖu-5 Települési lakóút, kiszolgáló út

KÖu-6 Önálló parkoló

KÖu-7 Önálló gyalog út, kerékpárút

(2)Szabályozási szélességük az Szabályozási Tervlap szerint, méretarányosan a számítógépes méretleolvasás szerint (+-20 cm)

(3)A közlekedés céljára nem igénybevett, de közlekedési területhez tartozó területen elhelyezhetők. (Építési telek alakítása nem kötelező)

a)közlekedési építmények, autóbuszváró

b)kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, épület, üzemanyagtöltő állomás, valamint parkolóhelyek.

(4)Az építmény elhelyezésének egyéb feltételei:

a) Az alakítható legkisebb telekterület mérete 300 m²

b)A megengedett  legnagyobb építmény magasság 3,5 m

c)A beépítettség  megengedett  legnagyobb értéke 30 %

d)A beépítési mód szabadonálló

e)A közművesítettség mértéke teljeskörű

(2)Kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezetben (KÖk) a vasúti közlekedés építményei helyezhetők el.

(3) Vízi közlekedési övezetben (KÖv) a vízi közlekedés építményei helyezhetők el

V I .   Z Ö L D T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

Belterületi zöldterületek övezetei

Zkp övezet

 Közpark célú zöldövezet

36.§

(1) Az övezetbe a díszparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3)Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) Az övezetben sétaút, továbbá szökőkutak, szobrok, emlékművek helyezhetők el,

(5)Az övezetben elhelyezhető:

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

  -  a terület fenntartásához szükséges épület, nyilvános illemhely

(6)Épületek a területek legfeljebb 2%-os beépítettségével és 3,50 m építménymagassággal helyezhetők el.

Zv övezet

 Védelmi célú zöldövezet

37.§

(1)Az övezetbe védelmi célú zöldterületek tartoznak.

(2)Területüket a helyi sajátosságok miatt gyepesíteni kell.

Zr

38. §

(1) Az övezetben azok a zöldterületek tartoznak, ahol a helyi sajátosságok miatt fa és cserje nem telepíthető, legfeljebb rét, legelő, vagy gyepes terület tartható fenn.

(2)A területen épületek nem helyezhetők el.

5. I I.    E R D Ő   T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

Általános előírások

39.§

(1)A település igazgatási területén az erdő területek övezetei

Evk övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

40 .§

(1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolság, a lakóterületek védelme érdekében történik a szabályozási terven bejelölt helyeken

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Ev övezet

 Természetvédelmi területen lévő gazdasági erdők

                                                                       41.§

(1) A természetvédelmi területen lévő gazdasági erdőterületen (Ev) szabályozott az erdőgazdálkodáshoz, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben ehhez a  Természetvédelmi  Szakhatóság hozzájárulásával.

a)Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

b)Beépítési mód: szabadonálló

c)Beépítettség (maximum): 0,5 %

d)Építménymagasság (maximum): 4,5 m.

Csak magasítető (35-45 fokos tetőhajlásszög) alkalmazható cserépfedéssel, vagy nádfedéssel. Homlokzatképzés csak falburkolat, illetve fehér színű homlokzatvakolattal oromzatos kialakítással.

(2)Az erdőterület műveléséhez a Természetvédelmi Szakhatóság engedélye is szükséges   

1. X .    M  E Z Ő G A Z D A S Á G I   T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

Általános előírások

42.§

(1) A   település külterületének, védelmi és HNPI kezelésében lévő területen kívüli terület- külterületi mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést halászatot, az azokkal  kapcsolatos  továbbá termékfeldolgozást és tárolást termékhasznosítást szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Máiö általános mezőgazdasági övezet (szántó)

–  ökológiai hálózat területén belül

Máeö általános mezőgazdasági    övezet (rét)

–  ökológiai hálózat területén belül

Mh mezőgazdasági halastó övezet          

Máva általános mezőgazdasági övezet állatkert céljára fenntartva  

(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Magastető 35-40 fokos tetőhajlásszöggel, nád, vagy égetett cserépfedés, vakolt homlokzat fehér színben, hagyományos építési anyaghasználattal, oromzatos kialakítással.

Máö övezet

Általános mezőgazdasági övezetei (extenzív használattal) az ökológiai hálózat területének övezetén belül

43.§

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol elsősorban a rét, legelő és szántó területek találhatók.                                                                                               

(2) Az övezetben a környezetkímélő gazdálkodás növénytermesztés, halászat az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt más magasabb rendű előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

A lakóépületek, illetve szállásjellegű épületek számára szolgáló beépíthető területek rovására, vagy helyette építhetők vendéglátó, kereskedelmi épületek is a megtermelt, feldolgozott termékek helyben fogyasztása és árusítás céljából.

(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a XX.táblázat szerint kell meghatározni.

XX. TÁBLÁZAT

(4)Az épületeket koncentráltan kell elhelyezni Máö övezetben a következő megkötésekkel

• Az övezetben min.  35 ha birtoktesten, birtoktest központ

létesíthető. A birtok központ területén vendéglátó és szálláshely is létesíthető.

(5)A belterület közvetlen közelében 500 m-es körzetben lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági- ipari tevékenység, nagyüzemi állattartás létesítményei újonnan  nem helyezhetők el, illetve ilyen tevékenység nem folytatható. A meglévő telephelyek megtarthatók, helyben korszerűsíthetők, de területük nem bővíthető. A jelenlegi beépítés – részleges közművesítés mellett –  max.30 %-ra növelhető.

(6)A HNP védőzónáján belül lévő mezőgazdasági területeken a növény-termesztéssel, halászattal és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása mellett helyezhetők el. A szántó területek beépíthetősége azonban 3 %.

(7)Az övezetben nem helyezhető el újonnan nagyfeszültségű távvezeték, szélerőmű park, illetve mikrohullámú mobilátjátszó-torony

(8)Az övezetben elhelyezhető lakó, szállás és vendéglátó épületek építhetők.

(9)A HNP védőzónáján belül, valamint a belterület határától 500 m-es sávban birtokközpont nem alakítható ki.

Mh

Mezőgazdasági- halastó övezet

44.§

(1) Az övezetben a haltenyésztés létesítményei és építményei helyezhetők el, technológiai terv alapján. Az övezetben a létesítmények a terület legfeljebb 0,5 %-át foglalhatják el.

(2) A beépítettség mértéke 0,5 %.

Máva

Általános mezőgazdasági övezet –állatkert övezete

45.§.

(1)Az övezetben az építtető által kidolgoztatott tervezési program, építészeti kialakítását és telepítést tartalmazó terv, alapján helyezhetők el építmények.

Birtoktest központ

46.§.

            Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

1. Hortobágy község közigazgatási területén a HNP zónáinak és természetvédelmi területek (NATURA 2000) kivételével

birtokközpont kialakítható, de csak  a belterülettől  500 m-rel távolabb.

(2)A birtoktest építéséhez szükséges legkisebb területi nagysága legalább 15 ha,

(3)Kiegészítő központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthető .

(4)A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) l, beépítettsége 45 % lehet

(5)A birtokközpont telkén lakóépület szálláshely, vendéglátóhely is elhelyezhető, de annak építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(6)A birtokközpont telkén legfeljebb 4 db lakás létesíthető

(7)A birtokközpont telkén a gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága max.6,5 m,kivételesen ha a termelési technológia igényli , toronyszerű építmények  pl siló  építménymagassága eltérhet.

(8)Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.

(9)Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

(10)Kiegészítő központ kialakítására a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(11)Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű, illetve azok bővíthetők.

(12)A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 1000 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 300 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem jár együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

(13) Meglévő majorok esetében a kialakult területen belül a beépítettség  max.30 %-ra növelhető, de a terület csak birtokközponttá fejlesztés céljából bővíthető. Ez esetben  a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Meglévő tanyák esetében  a meglévő telkek  telkek beépítettsége max. 30 %-ra növelhető, de többlet lakás nem építhető.

Meglévőnek azok a területek tekinthetők, melyeket a művelés alól, legkésőbb 2010. december 1-ig kivontak.

Védelmi célú övezetek

Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Terület

47.§

(1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani bármely, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(2) A Hortobágyi Nemzeti Park területére a nemzetközi előírásoknak megfelelő zónabeosztás került bevezetésre, a következők szerint.

„I/A”  zóna               Kezeletlen nem látogatható terület

„II/B” zóna               Kezeletlen korlátozottan látogatható terület

„IV/A” zóna             Kezelt, nem látogatható terület

„IV/B” zóna             Kezelt, korlátozottan látogatható terület

„IV/C” zóna             Kezelt látogatható terület

„V/C”  zóna  Tájvédelmi szempontból kezelt, szabadon látogatható  terület  Nem védett terület

„VI. zóna”                Külső védőzóna, szabadon látogatható terület

Hortobágy község közigazgatási területén az „A” zónában semmilyen építmény nem helyezhető el a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:

„B „ és „C „ Zónában a  kezelő HNPI,  valamint az illetékes természetvédelmi szakhatóság  hozzájárulása szükséges mindenfajta építmény elhelyezéséhez . Építmények a  zóna területének legfeljebb 0,5 %-át foglalhatják el.

Az épületek kialakítására vonatkozóan e rendelet 42 § (3) bekezdés vonatkozik.  

10. .    E G Y É B   T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

V-1, V-2, V-3, V-4, V-5, jelű övezetek

Vízgazdálkodási területek

48.§

(1)V-1, folyómedrek és parti sávjának övezete

a)Az övezetben a vízgazdálkodással összefüggő létesítményt a Vízügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet, amely az övezet területének legfeljebb 0,5 %-át foglalhatják el.

b)Stégek a parti sáv védőzónájában nem helyezhetők el.

(2)V-2, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjának övezete

A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m-es  széles  felvonulási  terület  biztosítása a munka- és szállító gépek szabad közlekedési útvonala számára. A területen építmény nem helyezhető el és fa, vagy cserje nem ültethető.

(3)V-3, vízmű területek övezete

A vízbázis-védelem érdekében a vízbeszerzés (kutak) környezetében a hidrogeológiai védőidom területén belül építményeket elhelyezni nem lehet

Természeti területek övezetei

48./A.§

(1)Az övezetbe tartoznak a kunhalmok, a mocsari élőhelyek nádasok, ősgyepek területe.

(2)Az övezetben épület nem helyezhető el

10. I . AZ  ÉPÍTÉSZETI  ÉS  TERMÉSZETI  ÉRTÉKEK VÉDELME

Az épített környezet védelme

49.§

(1)A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

-Világörökségi terület

-Világörökségi terület pufferzónája

                     - Építészeti karaktervédelem

mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.

(2)Helyileg védendő épületekre külön önkormányzati rendelet vonatkozik.

10. I I.   Z Á R Ó   R E N D E L K E Z É S E K

50.§

(1) A rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/2007. (V. 25.) Hö. rendelet hatályát veszti.

       Vincze Andrásné                                         Dr. Ácsné Dr. Berke Gabriella

            polgármester                                                     jegyző

ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetve, a polgármesteri hivatal hirdető-

                  tábláján kifüggesztve: 2012. október 31. napján.

                                                               Dr. Ácsné Dr. Berke Gabriella

                                                                                    jegyző