Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2012. (X.26.) önkormányzati rendelete

a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Hatályos: 2012. 10. 26- 2013. 03. 31

A Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének


21/2012. (X.26.) önkormányzati rendelete

a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről


Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadásának feltételeiről – a Fővárosi Önkormányzat 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendeletének keretei között - a következőket rendeli el:


ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

A rendelet hatálya


1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás vagy lakások) valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség vagy helyiségek).


(2) A lakások bérletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a lakáshoz tartozó helyiségekre, amelyekre a lakásbérleti jogviszony kiterjed, továbbá azokra a közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre is, amelyeket a lakásbérleti jogviszony keretében a lakás bérlője a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) rendelkezése alapján használhat.


(3) A (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni a helyiségbérleti jogviszonyhoz kapcsolódó helyiség-, és területhasználatra is.


(4) A rendelet szabályait kell alkalmazni azoknak a lakásoknak és helyiségeknek a bérbeadására, amelyek a Kincstári Vagyon Igazgatósággal illetve jogutódjával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megállapodás alapján vagy más jogcímen az Önkormányzat ingyenes használatában vannak.


2.§ Az Önkormányzat tulajdonában álló társasházi lakások és helyiségek bérbeadása, illetve a bérbeadói feladatok ellátása során a bérbeadó a társasházi alapító okiratot és a lakást illetve a helyiséget is magába foglaló társasház közgyűlése jogszabályoknak megfelelő határozatait is köteles figyelembe venni.


3.§ A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvény rendelkezései, illetve a Budapest Főváros Közgyűlésének 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendelete, továbbá az Önkormányzat egyéb rendelete és határozata az irányadó.


 II. Fejezet

A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szerv


4.§ (1) A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérbeadói jogainak gyakorlására és a bérbeadói kötelezettségek teljesítésére jelen rendeletben foglaltak szerint felhatalmazza:

  1. a polgármestert;
  2. a Képviselő-testület Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottságát;
  3. a bérleti szerződés megkötése és megszüntetése kivételével a lakás és a helyiség fenntartásával, karbantartásával, felújításával, rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételével kapcsolatos, más szervhez nem rendelt bérbeadói feladatok ellátásában az ingatlankezelőt (a továbbiakban: ingatlankezelő);
  4. az Önkormányzat költségvetési szervének épületében a költségvetési szervvel közszolgálati vagy munkaviszonyban álló személynek szolgálati jelleggel kiutalt lakások, és a költségvetési szerv használatában lévő, illetve az általa hasznosított helyiségek tekintetében a költségvetési szervet (a továbbiakban: költségvetési szerv).


(2) Amennyiben jelen rendelet nem jelöli meg, hogy az (1) bekezdésben felsoroltak közül melyik a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettséget teljesítő személy illetve szerv, a jogok és kötelezettségek a polgármestert illetik, illetve terhelik. A polgármester feladatkörét a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.


(3) A Lakástörvény 24.§ (1) bekezdésében megjelölt felmondás okok esetében a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntését az ingatlankezelő hajtja végre. 


(4) Az (1)-(3) bekezdés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy a polgármester előterjesztése alapján bármelyik lakás és helyiség tekintetében az közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogokat.


5.§ A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettséget teljesítő személyek és szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul a másik szerv (személy) rendelkezésére bocsátani.


MÁSODIK RÉSZ

LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

I. Fejezet

A lakásbérlet létrejötte

  

6.§ (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.


(2) Lakást csak jelen rendeletben meghatározott jogcímen és módon lehet bérbe adni. Jelen rendeletbe ütköző bérleti szerződés semmis.


(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, lakás csak lakás céljára, rendeltetés szerinti használatra alkalmas állapotban pályáztatható és adható bérbe.


7.§ Bérleti szerződés természetes és – jelen rendelet rendelkezéseire figyelemmel – jogi személyekkel valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal, szervezettel köthető. A bérbeadó köteles vizsgálni a bérlakásba költözők számát a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85. § (4) bekezdés a) pontjára figyelemmel.


8.§ (1) A határozott időre szóló szerződés megkötésének feltétele olyan közjegyzői közokirat bérbeadó részére történő átadása, amelyben a bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadó írásbeli felszólítására a bérlő és a vele együttlakó személyek a bérleményt haladéktalanul kiürítik és elhagyják, illetve ennek elmaradása esetén tűrik a bérbeadó jogos önhatalommal való azonnali birtokba lépését vagy – bérbeadó választása szerint - a jogszabályoknak megfelelő bírósági eljárást (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat).


(2) Amennyiben a bérlő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szervezet, az (1) bekezdésben meghatározott befogadó nyilatkozatban a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnésével egyidőben a beköltöző személyek elhelyezéséről gondoskodik. A 32.§ szerinti, nem lakás céljára szolgáló bérlet esetén – amennyiben a lakás a cég székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepül szolgál – a jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnését követően 30 napon belül gondoskodik székhelynek, telephelynek, fióktelepek az illetékes cégbíróságnál vagy a nyilvántartást vezető bíróságnál történő törlése iránt.


(3) Befogadó nyilatkozat hiányában határozott időre szóló bérleti szerződés nem köthető.


(4) Nem érvényesíthető a befogadó nyilatkozatban vállalt kötelezettség, ha a bérlő részére az önkormányzatnak kell cserelakást vagy másik lakást biztosítani.


II. Fejezet

A lakások bérbeadásának jogcímei


9.§ (1) A lakások bérbeadása történhet:

  1. pályázat útján,
  2. bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján;
  3. törvényben, bírósági és hatósági határozatban előírt elhelyezési illetve bérbeadási kötelezettség szerint;
  4. a rendeletben előírt - másik lakás bérbeadására vállalt - kötelezettség alapján;
  5. a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása érdekében;
  6. az ún. kényszerbérletek felszámolása érdekében;
  7. a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében
  8. lakáscsere szerint;
  9. a bérbeadásra vállalt kötelezettség alapján.


1. Pályázat útján történő bérbeadás


10.§ A pályázat útján bérbe adott lakások lakbérének mértékét a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság piaci alapon, költségelven vagy szociális helyzet szerint határozhatja meg.


11.§ (1) A pályázat üres lakásra írható ki, valamint akkor, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja már ismert.


(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.


12.§ (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  1. a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, megtekintésének időpontját;
  2. a lakásban a bérlő által elvégzendő munkálatokat;
  3. a lakás lakbérének mértékét (piaci alapú, költségelvű vagy szociális helyzet alapján meghatározott); a lakás után fizetendő bérleti díjat
  4. a pályázótól kért adatokat, így különösen a szociális helyzet alapján meghatározott lakbér esetében a pályázó nyilatkozatát arról, hogy lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti, illetve bérleti jogával nem rendelkezik;
  5. a pályázat elbírálásának szempontjait;
  6. a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját;
  7. az eredmény közlésének módját és időpontját;
  8. a szerződés megkötésének határidejét,
  9. a bérlet időtartamát,
  10. piaci alapú pályázat esetén az óvadék kikötésére való utalást, melynek mértékére és feltételeire a Ptk-ban, valamint a rendelet 90.§-ában foglaltak az irányadóak.


13.§ (1) A pályázatnak tartalmaznia kell a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakcímét, a bérbevétel tervezett időtartamát, a pályázati költségek, valamint az óvadék összegének megfizetésére, illetve vállalására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá annak megfizetését igazoló bizonylatot.


(2) A pályázat lényeges tartalmi elemeit az Önkormányzat lapjában közzé kell tenni, a pályázati kiírás teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájának hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni. Érvénytelen az a pályázat, amely nem tartalmazza a pályázat lényeges elemeit.


14.§ (1) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 30 nap rendelkezésre álljon. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján először közzétették.


(2) Egy pályázat csak egy lakásra vonatkozhat. Ha háromnál több lakásra történt a pályázat kiírása, ugyanazon pályázó az azonos alkalommal pályázatra kiírt lakások közül legfeljebb három lakásra nyújthat be pályázatot. Amennyiben a pályázó mégis háromnál több lakásra nyújt be pályázatot, valamennyi pályázata érvénytelennek minősül. 


15.§ A pályázati eljárás adminisztratív szabályait – jelen rendelet keretei között - a polgármester határozza meg.


16.§ A nyertes pályázóval a pályázat eredményének kihirdetését követően 30 napon belül kell a bérleti szerződést megkötni. Ha a nyertes pályázó a szerződést 30 napon belül önhibájából nem köti meg, a soron következő pályázót kell a szerződés megkötésére felhívni. A határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén a nyertes pályázó az elmulasztott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a szerződés megkötésére póthatáridőt kell tűzni, amely nem lehet több 30 napnál. 


17.§ (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra pályázatot a természetes személy pályázó díjmentesen rendelkezésére bocsátott  nyomtatványon nyújthatja be.


(2) A nyertes pályázót a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság választja ki, továbbá a pályázatot elnyerő mellett meghatározza annak a négy következő pályázónak a sorrendjét is, akivel a nyertes vagy a soron következők kiesése esetén a lakásra bérleti szerződést lehet kötni. Akit a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság az első öt helyre kiválasztott, annak az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül igazolnia kell a szociális helyzet alapján megállapított lakbérre való jogosultságát.


(3) A bérleti szerződést a jogosultság igazolására rendelkezésre álló határidő elteltét követő 30 napon belül kell megkötni. Ha a szerződés a pályázó hibájából az előírt határidőben nem köthető meg, a (2) bekezdés szerint soron következő pályázóval kell a szerződést megkötni.


2. A bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog


18.§ (1) Bérlőkijelölési jog alapján a lakásra a bérlőkijelölés jogosultjának rendelkezése szerint a kedvezményezettel

  1. határozott idejű (többszöri bérlőkijelölési jog),
  2. határozatlan idejű (egyszeri bérlőkijelölési jog)

bérleti szerződés köthető.


(2) Jogi személy a forgalmi érték 50%-áért megvásárolhatja az önkormányzattól a lakás bérlőkijelölési jogát.


19.§ (1) A bérleti szerződést az ingatlankezelő az általános szabályok szerint köti meg.


(2) A többszöri bérlőkijelölési jog megvásárlása esetén a jog több alkalommal, legfeljebb azonban három ízben gyakorolható.


(3) A lakás megüresedése esetén a bérlő kijelölésére illetve a bérlő kiválasztására a jogosultat fel kell hívni, hogy 30 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadás azon feltételeit, amelyek meghatározására jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.


(4) Ha a jogszabályon alapuló bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt feltételek alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, illetve jogát nem a jogszabálynak megfelelően gyakorolja és emiatt a bérleti szerződés megkötése nem lehetséges, köteles a késedelem és a nem megfelelő adatközlés miatt kiesett bérleti díjat és közüzemi (társasházi) költségeket bérbeadónak megfizetni. Bérbeadó köteles a jogosultat a bérlőkijelölési valamint bérlőkiválasztási jog nem vagy nem határidőben illetve nem a jogszabályoknak megfelelően történő gyakorlásának, valamint szerződéskötésre alkalmatlan feltételek közlésének a jogkövetkezményeire felhívni, a felhívás elmaradása esetén a bérbeadó a jelen bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket nem alkalmazhatja.


(5) Ha a megállapodáson alapuló bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja legkésőbb a 3) bekezdésben megjelölt határidőt követő 60 napon belül nem válaszol, vagy az általa közölt feltételek alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, illetve jogát nem a jogszabálynak, megállapodásnak megfelelően gyakorolja és emiatt a bérleti szerződés megkötése nem lehetséges, bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joga megszűnik.


(6) Amennyiben a lakás megüresedését követően a jogosult bérlőkijelölési illetve bérlőkiválasztási jogával élni a továbbiakban nem kíván, a szerződés megkötésétől számított 10 éven belül a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás ellenértékének 50%-ára, 15 éven belül 25%-ára, 20 éven belül 10%-ára tarthat igényt. A bérlőkijelölésről illetve bérlőkiválasztásról történő lemondás ellenében 20 év elteltével térítés nem igényelhető. A jogosult jogáról történő lemondását köteles a lakás megüresedését, illetve a (2) bekezdésben megjelölt felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül a bérbeadóval írásban közölni, ellenkező esetben köteles a késedelem idejére a kieső bérleti díjat továbbá a közüzemi (társasházi) költségeket bérbeadó részére megfizetni.


20.§ (1) A Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság a bérlőkijelölési jog térítésmentes alapítását engedélyezheti a kerületben végzett, a lakosság érdekeit szolgáló tevékenység támogatása vagy más rendkívüli méltánylást érdemlő okból. E bérlőkijelölési jog alapján csak meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés köthető. A térítésmentes bérlőkijelölés legfeljebb három ízben gyakorolható, azonban a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság a bérlőkijelölési jog további térítésmentes alapításáról is dönthet, amennyiben az a lakás megüresedése esetén a bérlőkijelölési jogával ismételten, a harmadik alkalmat követően is élni kíván.

(2) A 19.§ (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények a térítésmentes bérlőkijelölési jogra is alkalmazandó.





3. Törvényben, bírósági és hatósági határozatban előírt elhelyezési illetve bérbeadási kötelezettség


21.§ (1) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Lakástörvény 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést a jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételétől számított 60 napon belül kell megkötni.


(2) A Lakástörvény 75.§-a, illetve 94.§ (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság határozata alapján kell teljesíteni.


(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezésen, valamint jogerős bírósági, hatósági határozatokon alapuló - önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó - kötelezettséget a jogosulttal való megállapodás alapján pénzbeli térítéssel meg lehet váltani.  A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a rendelet alapján jár.


(4) A Lakástörvény 75. § (2) b) pontján alapuló, lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettségét a bérbeadó úgy is teljesítheti, hogy a bérlő halála után visszamaradt jogcím nélkül használónak az általa lakott lakást adja bérbe.


22.§ (1) Annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat vagy jogelődje javára - az intézményből történő elbocsátását követő két éven belül - legalább egy szobás, komfort nélküli lakást kell bérbe adni.


(2) Akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett az önkormányzati lakás elhagyására, részére piaci alapú, illetve szociális helyzet alapján meghatározott bérlet esetében csak komfort nélküli lakást lehet bérbe adni.


23.§ Az elhelyezési kötelezettség megszűnik, ha a jogosult a lakásból elköltözik, vagy másik beköltözhető lakáshoz jut.


4. Bérbeadás másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján


24.§ (1) Ha a Lakástörvény másként nem rendelkezik, az Önkormányzat másik lakás bérbeadására vállalhat kötelezettséget azon jogcím nélküli használó felé, aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

  1. a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz a rendelet 43.§ alapján adott hozzájáruláskor erre kötelezettséget vállalt, vagy
  2. bérlő halálát megelőző 3 év óta a bérlő beleegyezésével életvitelszerűen a lakásban lakik és ott lakóhellyel (állandó lakóhely) rendelkezik, feltéve, hogy az elhalt bérlőnek, illetve a bérlő házastársának a nagyszülője, az unokája, testvére, továbbá a bérlő élettársa, ha nincs beköltözhető lakása;
  3. a befogadott személy nem tartozik a b) pontban felsoroltak közé, de a bérlő halálát megelőző 5 év óta állandó jelleggel a bérlő beleegyezésével a lakásban lakik.

       

(2) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy állandó jellegű befogadását.


(3) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni.


25.§ (1)  A jogcím nélküli használó részére – amennyiben a Lakástörvény vagy a rendelet alapján más jogosult nincsen - az általa használt lakás is bérbe adható.


(2) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani. A határidő elmulasztása esetén a jogosult az elmulasztott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolással élhet.


5. Bérbeadás lakásgazdálkodási feladat keretében


26.§ (1) A lakásbérlet jogcímének megfelelő feltételekkel lehet lakást bérbe adni annak, akivel a bérbeadó úgy állapodott meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén részére másik lakást (lakásokat) ad bérbe.


(2) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során másik lakást vagy másik lakást és pénzbeli térítést kér, a bérlővel bérbe adandó lakás rendelkezésre állásától függően lehet megállapodni.


(3) A bérbeadásra vonatkozó egyéb feltételek vizsgálata nélkül lehet a lakást bérbe adni annak, akinek a bérbeadó felmondta a szerződését, és

  1. megállapodott vele, hogy részére megfelelő cserelakás helyett másik lakást ad bérbe pénzbeli térítés mellett vagy
  2. részére cserelakást kell adni.


(4) A bérbeadó az (1)-(3) bekezdésben említett megállapodásokat csak határozatlan időre szóló szerződés esetén kötheti meg.


6. Bérbeadás kényszerbérlet felszámolása keretében


27.§ (1) A kényszerbérletek felszámolása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság kényszerbérlő részére – a bérbeadó egyidejű értesítésével - cserelakást ajánl fel.


(2) Ha a kényszerbérlő lakásbérlet helyett pénzbeli térítést kér, ennek összege nem haladhatja meg a kényszerbérlettel terhelt lakás forgalmi értékének 60%-át. A pénzbeli térítés mértékét a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság határozza meg. A Bizottság rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a 60%-os határtól eltérhet.


(3) Kényszerbérlő és bérbeadója közös kérelmére a bérbeadó által határozatlan időre bérelt önkormányzati lakásnak a kényszerbérlő részére történő átadásáról is meg lehet állapodni. Ez esetben a kényszerbérlő bérbeadója és az önkormányzat közötti bérleti jogviszony megszűnéséről is rendelkezni kell.


(4) A kényszerbérlővel együtt költöző személyek befogadásához hozzá kell járulni, ha az önkormányzati lakás bérbeadását megelőzően egy évnél hosszabb idő óta a kényszerbérlővel állandó jelleggel együtt laktak.


(5) A kényszerbérlő bérbeadója az Önkormányzattól a bérleti jog ellenértékeként pénzbeli térítést igényelhet, ha a kényszerbérlővel úgy állapodik meg, hogy az a bérbeadó tulajdonában lévő lakásban maradhat. A pénzbeli térítés mértékét a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a Pénzügyi, Jogi és Tulajdonosi Bizottság határozza meg.


7. Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében


28.§ (1) Szociális helyzet alapján megállapított lakbérre jogosult az a személy

  1. aki az Önkormányzatra jelentős erkölcsi és/vagy anyagi értéket képviselő ingó vagy ingatlan vagyont hagyományoz, illetőleg ajándékoz;
  2. aki az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala alkalmazásában álló köztisztviselő, az Önkormányzat költségvetési szerve által foglalkoztatott közalkalmazott, vagy munkaviszonyban alkalmazott
  3. akinek a lakás bérbeadása más önkormányzattal való megállapodás alapján történik;
  4. aki megsemmisült vagy hatósági határozattal életveszélyessé nyilvánított lakás használója.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell szerződést kötni annak a lakásnak a használójával, akinek lakását az Önkormányzat kérelmére kisajátították.


(3) Határozott időre bérleti szerződés köthető olyan személlyel, akinek a lakás bérbeadása az Önkormányzat érdekében áll vagy fontos közérdeket szolgál.


29.§ (1) A 28.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján azzal a személlyel köthető bérleti jogviszony aki:

a) nem rendelkezik a Főváros területén lakásbérlettel, bérlőtársi jogviszonnyal illetőleg haszonélvezetében, tulajdonában lakóingatlan nem áll és

b) a bérbe adni kívánt lakás bérleti díjának megfizetését vállalja.


(2) A szolgálati célú lakás bérbeadása a bérlőnek az adott szervnél fennálló köztisztviselői, közszolgálati vagy munkaviszonya (a továbbiakban együtt: munkaviszony) időtartamára történhet. A Lakástörvény rendelkezéseire figyelemmel, ha a bérlő munkaviszonya nem a munkáltató érdekkörében felmerülő ok miatt szűnik meg, a bérlő köteles a lakást elhelyezési igény nélkül a munkaviszony megszűnését követő 90 napon belül kiüríteni. Ha a munkaviszony a munkáltató érdekkörében felmerülő ok miatt szűnik meg, a bérlő részére munkaviszony megszűnését követő 1 évre a bérletet biztosítani kell, az 1 év lejártát követő 90 napon belül a bérlő a bérleményt köteles kiüríteni és elhagyni.


30.§ (1) Azokat a lakásokat, amelyek a rendelet hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülnek és az önkormányzat költségvetési szerve által használt épületben vannak, csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közszolgálati vagy munkaviszonyban álló, illetőleg vele ilyen jogviszonyt létesítőnek lehet bérbe adni. A bérbeadás határozott időre vagy a munkavállalói jogviszony fennállásáig szólhat.


(2) Az (1) bekezdésben említett lakás esetén:

a) lakásba való befogadáshoz, a tartási szerződéshez, az albérletbe adáshoz nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni;

b) lakáscseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha a csere folytán a lakásba költöző bérlő az önkormányzat költségvetési szervével munkavállalói jogviszonyban van, vagy ilyet létesít.


(3) Az önkormányzat költségvetési szervének használatában álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra lehet bérbe adni.


(4) A lakások bérbeadásánál a szociális helyzet alapján meghatározott lakbérre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


 (5) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt lakás és helyiség bérbeadói jogait és kötelezettségeit - a rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával - a költségvetési szerv gyakorolja.


8. Műemléki védelem alatt álló lakás bérbeadására vállalt kötelezettség 


31.§ (1) Ha a műemléki védelem alatt álló lakást a bérlő jogszabály rendelkezése alapján vagy az arra jogosult hozzájáruló nyilatkozata hiányában nem vásárolhatja meg, a bérbeadó a bérlő kérelme alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő halála esetén - amennyiben a lakásban a bérleti jogviszony folytatására jogszabály vagy a jelen rendeletben foglaltak szerint más jogosult (bérlőtárs) nincs - a lakásra azzal a személlyel köt bérleti szerződést, akit a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatában megjelöl. A megjelölt személlyel hozzájárulása nélkül bérleti szerződés nem köthető.


(2)  Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség alapján a bérbeadó a következő - a bérlő által megjelölt - személlyel köt bérleti szerződést:

  1. gyermek, unoka, szülő, ha törvény alapján bérleti jogviszony folytatására nem jogosult,
  2. a bérlő-, illetve házastársa testvére,
  3. élettárs,
  4. nagyszülő,
  5. a gyermek házastársa.


(3) A bérlő (1) bekezdésben megjelölt joga nem minősül a rendelet 18-20.§-ában meghatározott bérlőkijelölési/bérlőkiválasztási jognak.



III. Fejezet

Lakás bérbeadása nem lakás céljára


32.§ (1) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról - a bérlő, illetve a bérlőtársak kérelmére - a Képviselő-testület dönt. Ez esetben a bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre szólhat.


(2) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadásának minősül az az eset is, amikor a bérbeadó a már fennálló szerződés módosításával teszi lehetővé a bérlő részére a lakás egy részének nem lakás céljára történő használatát.  


(3) A más célra bérelt lakás, illetve a lakásnak más célra bérelt része a szerződés időtartama alatt a bérleti díj számítása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül.


(4) A lakás egy részének más célú bérbeadásához a bérlőtársnak valamint társbérlet esetén a társbérlőnek is az írásbeli hozzájárulása szükséges, ellenkező esetben a szerződés nem köthető meg.


IV. Fejezet

Bérbeadás bérlőtársak részére


33.§ (1) Bérlőtársi szerződés olyan személlyel köthető, akit a bérlő a bérbeadónak a Lakástörvény 21.§ (2) bekezdésében megjelölt hozzájárulása nélkül fogadhat a lakásba, feltéve, hogy az érintett személy legalább egy éve életvitelszerűen lakik a lakásban. Fennálló bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtársak köre csak a bérlőtársak közös írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján bővíthető.


(2) A bérlő (bérlőtárs) élettársával, illetve nagykorú unokájával – tekintet nélkül arra, hogy az (1) bekezdés hatálya alá esik-e – akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha már legalább 3 év óta életvitelszerűen – állandó lakhelyeként bejelentve - a bérlővel lakik együtt és nem rendelkezik másik beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával.


(3) Azon műemléki védettség alatt álló lakásra vonatkozóan, amelyet a bérlő nem vásárolhat meg, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a bérlő kérelmére – bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, akinek nincs beköltözhető lakása, valamint legalább három év óta a bérlő beleegyezésével életvitelszerűen a lakásban lakik, és ott lakóhellyel (állandó lakóhely) rendelkezik, feltéve, hogy a bérlőnek, illetve a bérlő házastársának a nagyszülője, az unokája, testvére, továbbá a bérlő élettársa.

.

V. Fejezet

 Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása


34.§ (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni. Több visszamaradt társbérlő esetében a megüresedett lakrész a bérbeadó döntése alapján kerül átadásra.


 (2) Ha a visszamaradt társbérlő igazolja, hogy a lakás volt tulajdonosa vagy annak egyeneságbeli rokona, a megüresedett társbérleti lakrész tekintetében a bérlő jogutódjának minősül, így részére a társbérleti lakrészt egyéb, jelen rendeletben megjelölt feltételek vizsgálata nélkül bérbe kell adni.


(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak esetén a bérlő a saját jogon bérelt és megüresedett lakrész után költségelvű lakbért köteles megfizetni. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy a költségelvű lakbért vállalni nem tudja, részére a Bérbeadó másik lakást biztosíthat.

VI. Fejezet

Lakbér mértéke, fajtái


35.§ (1) A lakások lakbérének mértéke szociális helyzet alapján, piaci elven vagy költségelven kerül megállapításra. A lakbér mértékét a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatás, valamint a bérlőt terhelő költségek viselése alapján kell kiszámítani, lakbérnövelő, illetve lakbércsökkentő tényezők figyelembe vételével.


(2) Szociális helyzet alapján bérleti jogviszony a bérlő illetve jelen rendeletben megjelölt egyéb személyek vagyoni és jövedelmi viszonyait figyelembe véve létesíthető. A bérleti szerződés határozatlan és határozott idejű lehet. A szerződési ajánlat elfogadása, illetve a szerződés megkötése előtt – figyelemmel a Budapest Főváros Közgyűlésének 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendeletére - az e rendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell a jövedelmi és vagyoni helyzetet.


(3) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.


(4) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak. A piaci alapú bérleti szerződés időtartama 5 év, amely időtartam kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján hosszabbítható meg. A meghosszabbított szerződés lehet határozott illetve határozatlan időtartamú is. Amennyiben a Képviselő-testület a szerződés időtartamát az 5 év lejártáig nem hosszabbítja meg, úgy a szerződést az 5 év lejártát követő 90. napon megszűnik.



1. Szociális helyzet alapján megállapított lakbér


36.§ (1) Szociális alapon lakás pályázat útján, vagy a kérelem alapján adható bérbe.


(2) Szociális helyzet alapján megállapított lakbérre jogosult a pályázó vagy kérelmező, ha a bérbeadásról hozott döntés időpontjában

  1. neki vagy házastársának (élettársának), illetve a vele együttlakó vagy együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik beköltözhető lakása és
  2. az ő és a vele együttélő vagy együtt költöző hozzátartozók egy fője jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az egy háztartásban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetében a három és félszeresét valamint
  3. ő és a vele együttélő vagy együtt költöző hozzátartozók nem rendelkeznek olyan ingó vagy ingatlanvagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke egy háztartásban élők esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100-szorosát meghaladja.


(3) A (2) bekezdésben megjelölt feltételek jelen rendelet hatálybalépését követően - pályázat vagy kérelem útján - indult eljárásokban alkalmazandóak.


(4) A bérlet létesítésére vonatkozó pályázat kiírásáról a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság határoz.


(5) A bérlet létesítésére olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a szociális helyzete alapján jogosult személy a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére tesz ajánlatot, kivéve a műemléki védettségű épületben lévő lakásokat.


(6)  Az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Polgármester jogosult a bérlő – egyedi méltányosságra okot adó körülménye esetében - piaci alapú bérleti jogviszonyát költségelvű vagy szociális alapú jogviszonnyá valamint a költségelvű jogviszonyát szociális alapú jogviszonnyá módosítani.

Egyedi méltányosságra okot adó körülménynek minősülhet többek között:

a.) a kérelmező tartós munkanélkülisége

b.) ha a kérelmező gyermekét egyedül neveli,

c.) ha a kérelmező családjában három vagy több gyermeket nevel

d.) ha a kérelmező tartósan beteg gyermeket nevel, gondoz

e.) ha a kérelmező egyedülálló nyugdíjas.


37.§ (1) A szociális helyzeten alapuló lakbér mértéke:


a) összkomfortos lakás esetén                 240,- Ft/m2/hó+ÁFA

b) komfortos lakás esetén                         191,- Ft/m2/hó+ÁFA

c) félkomfortos lakás esetén                     83,- Ft/m2/hó+ÁFA

d) komfort nélküli lakás esetén                63,- Ft/m2/hó+ÁFA

e) szükséglakás esetén                            50,- Ft/m2/hó+ÁFA


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértéke 20%-kal magasabb, ha a lakás, illetőleg az épület, amelyben a lakás található

  1. ha a lakbér megállapítását megelőző 15 éven belül az épület, amelyben a lakás található teljes felújításban részesült, vagy
  2. ha az épület, amelyben a lakás található, kiemelt lakóövezetben fekszik (Várhegy, Naphegy, Gellérthegy, Duna-part) a rendelet 1. sz. Függelékében felsorolt utcajegyzék szerint, vagy
  3. ha a lakás hatlakásos vagy annál kisebb lakóépületben van, és a lakáshoz udvar vagy kert tartozik.

Az (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértéke 10%-kal magasabb, ha a lakbér megállapítását megelőző 10 évben az épület, amelyben a lakás található részleges felújításban részesült.


Az épület teljes felújítása akkor valósul meg, ha az épület homlokzat, lépcsőház, tető, kémény, nyílászárók, csapadékvíz elvezető rendszer, elektromos és gépészeti felújítása megtörtént, a részleges felújítás esetében a felsorolt munkákból legalább kettőnek meg kell valósulnia.


(3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértéke

  1. 15%-kal alacsonyabb, ha a lakás az épület földszintjén helyezkedik el és fölötte legalább három emelet található;
  2. 25%-kal alacsonyabb, ha a lakás alagsori, vizes vagy aládúcolt;
  3. 50%-kal alacsonyabb, ha a lakást a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségtelennek nyilvánította (pl. gombás);
  4. a kibővített alapterületre nézve a bérbeadó hozzájárulásától számított 5 éves időtartamig a mindenkor hatályos rendelet szerint megállapítható lakbér 50 %-a, ha a bérlő a lakást saját költségén bővíti.


(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott lakbér növelő és csökkentő tényezőket a lakbér kiszámításánál együttesen kell figyelembe venni. A lakbért növelő és csökkentő tényezők együttesen is a lakbért legfeljebb 50%-kal növelhetik, illetve csökkenthetik.  


(5) Ha a bérlő a lakást saját költségén komfortfokozat növelésével korszerűsíti, e jogcímen a lakbér a bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnéséig nem módosítható.


2. Költségelven megállapított lakbér


38.§ (1) Költségelven történő bérbeadással kell a lakást bérbe adni:

  1. egyedi bizottsági, illetve testületi döntés, valamint pályázat alapján,
  2. ha a bérlő az önkormányzati lakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut (albérletbe adás),
  3. ha a bérlő több önkormányzati lakás bérleti (bérlőtársi) jogával rendelkezik,
  4. megüresedett társbérleti lakrész esetén a visszamaradt társbérlőnek, kivéve, ha a visszamaradt társbérlő szociális alapon jogosult a megüresedett lakrész bérletére,
  5. lakáscsere esetében,
  6. tartási szerződés teljesítése esetén bérbe adott lakások esetében,
  7. bérlőkijelölési illetve bérlőkiválasztási jog alapján bérbe adott lakások esetében.


(2) Az (1) bekezdés e)-g) pontja esetében a bérbeadó költségelvű lakbért jelen rendelet hatálybalépését követően állapíthat meg.


(3) A költségelvű bérbeadásnál a bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeit nem kell vizsgálni.


(4) A bérlőnek a lakbér mellett a bérbeadó által biztosított külön szolgáltatások díját is meg kell fizetnie.


39.§ (1) A költségelvű lakbér mértéke:


a) összkomfortos lakás esetén               402,- Ft/m2/hó+ÁFA

b) komfortos lakás esetén                       402,- Ft/m2/hó+ÁFA

c) félkomfortos lakás esetén                   237,- Ft/m2/hó+ÁFA

d) komfort nélküli lakás esetén              156,- Ft/m2/hó+ÁFA

e) szükséglakás esetén                           101,- Ft/m2/hó+ÁFA.


(2) A lakbér mértékének meghatározására és a bérlők számára való közlésére minden tárgyévben egy alkalommal, az első negyedévében kerül sor a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex (infláció) mértékének megfelelően.


(3) A (2) bekezdés szerint megállapított bérleti díjakat minden tárgyév április 1-től kell alkalmazni.


(4) A 37.§ (2)-(5) bekezdéseit a költségelven megállapított lakbér esetében is figyelembe kell venni.


3. Piaci elven meghatározott lakbér


40.§ (1) Piaci alapú bérletre kiírt pályázaton a pályázó az e rendelet által meghatározott és a pályázati kiírásban meghirdetett havi bérleti díj megfizetésére, ennek keretében az általa előre teljesítendő fizetési kötelezettség mértékére, továbbá a bérlet - a pályázati kiírás keretei közötti - időtartamára tehet ajánlatot.


(2) A lakást annak kell bérbe adni, akinek ajánlata - figyelemmel az elvégzendő felújítási munkákra is - összességében a legkedvezőbbnek tekinthető.


(3) Piaci alapú bérlet úgy is pályáztatható, hogy a pályázó a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére és lakbérére együtt tesz ajánlatot úgy, hogy a műemléki védettségű lakás esetében a műemléki helyreállítást is vállalja. A kiírás feltételeit és a pályázatok elbírálásának szempontjait – a rendeletben foglaltak, valamint a Pénzügyi, Tulajdonosi és jogi Bizottság álláspontjának figyelembevételével - a Polgármester határozza meg.


41.§ (1) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a lakás lakbére a 39.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakbér ÁFA–val növelt mértékének

1. öttől-tizenötszörös összege, ha a lakás, illetőleg az épület, amelyben a lakás található, a lakbér megállapításának időpontját megelőző 15 évben épült vagy teljes felújításban részesült vagy a rendelet 1. sz. Függelékében felsorolt utcajegyzék szerinti kiemelt lakóövezetben fekszik, emellett pedig a lakás elhelyezkedése (panoráma, lakószobák mérete), műszaki állapota, felszereltsége, lakásberendezéseinek állapota, illetőleg a bérbeadó által biztosított külön szolgáltatások miatt különösen jó adottságúnak minősíthető,

2. négytől-tízszeres összege, ha a lakás, illetőleg az épület, amelyben a lakás található a lakbér megállapításának időpontját megelőző 10 évben teljes felújításban részesült vagy a rendelet 1. sz. Függelékében felsorolt utcajegyzék szerinti kiemelt lakóövezetben fekszik, de nem minősíthető különösen jó adottságúnak az 1. pont alapján,

3. háromtól-hatszoros összege, ha a lakás nem tartozik az 1. és 2. pontban meghatározott kategóriába, műszaki állapota jó és felszereltsége, lakásberendezéseinek állapota elfogadható,

4. háromtól-ötszörös összege, ha a lakás nem tartozik az 1. és 2. pontban meghatározott kategóriába és műszaki állapota alapján felújításra szorul.


(2) Az (1) bekezdésben szabályozott feltételek szerint kell megállapítani a lakbért a bérbeadó által és költségén kivitelezett és piaci alapon bérbe adott lakások bővítése esetén kialakult bérleményre nézve is.

(3) A nem piaci alapon bérbe adott lakás bérbeadó által és költségén kivitelezett bővítése esetén a bővített alapterületre nézve bérlő a (2) bekezdésben meghatározott piaci bérleti díj 25 %-át köteles megfizetni.


VII. Fejezet

A lakbértámogatás


42.§ (1) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

  1.  a bérlő háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj kettő és félszeresét, egyedülálló esetén háromszorosát és
  2. a bérlő és a vele egy háztartásban élők külön nyilatkozatuk értelmében nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100-szorosát és
  3. a fizetendő lakbér összege meghaladja a bérlő és a háztartásában élők havi összjövedelmének 20 %-át, továbbá
  4. a bérlő és vele egy háztartásban élők igazolható módon a létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek.


(2) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő, aki

a) az önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) a rendelet szerinti piaci alapon bérbe vett lakásban él,

c) a lakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut,

d) lakókörnyezete rendezettségét nem biztosítja. A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a bérlő az általa életvitelszerűen lakott lakást tisztán, rendezett, higiénikus állapotban tartja, a lakás állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. 


(3) A lakbértámogatás mértéke a rendelet szerint megállapított lakbér összegének 20%-ától 40%-áig terjedhet. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a lakbértámogatás mértéke a megállapított lakbér 50%-a, ha – különösen a kezelő- vagy szakorvos által kiadott igazolás alapján – bérlővel egy háztartásban lévő, önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szoruló, súlyos fogyatékos vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásra jogosult személy van.


(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ügyfélszolgálati Irodájához a 2. sz. melléklet Függelék szerinti nyomtatványon kell benyújtani, csatolva a bérlő és vele egy házastársban élők vagyonnyilatkozatát, az ingatlankezelő lakbérértesítőjét, illetve a közüzemi díjak kiegyenlítéséről szóló igazolást.


(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester határozattal bírálja el. A határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A lakbértámogatás megállapításának időtartama 1 év. A kérelmet évente új eljárás keretében meg kell újítani.


(6) Bérbeadó a döntéséről tájékoztatja az ingatlankezelőt, az ingatlankezelő - jogosultság esetén - csökkenti a fizetendő lakbér összegét.


(7) Bérlő a jogosultság megállapítását követően is köteles lakókörnyezete rendezettségét biztosítani, ennek ellenőrzésére a bérbeadó a rendelet 87.§ (1) c) pontjában meghatározottak szerint jogosult. Amennyiben a bérlő a támogatás ideje alatt lakókörnyezete rendezettségét nem biztosítja, bérbeadó 15 napos határidő tűzésével írásban felhívja a bérlőt – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemle során győződik meg. Amennyiben az ismételt helyszíni szemle során kiderül, hogy a felszólításban foglaltaknak bérlő nem vagy hiányosan tett eleget, a lakbértámogatás a helyszíni szemlét követő napon szűnik meg.


(8) Amennyiben a bérlő, és/vagy a vele egy háztartásban élő jelen paragrafusban meghatározott feltételeknek megfelelni nem tud, úgy a bérlő és/vagy a vele egy háztartásban élő köteles e tényt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő a bérbeadó felé vele egy háztartásban élő bejelentési kötelezettségének teljesítéséért felelősséggel tartozik.


(9) Ha a bérlő és/vagy a vele egy háztartásban élő a (8) bekezdésben megjelölt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a bérlő a jogosulatlanul kifizetett lakbértámogatást köteles visszafizetni. A bérbeadó rosszhiszemű bérlő és/vagy vele egy háztartásban élő esetén törvényben meghatározott késedelmi kamatra jogosult.


VIII. Fejezet

A bérbeadó hozzájárulásával kapcsolatos szabályok

1. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz


43.§ (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy

  1. a bérlő a testvérét, a testvér házastársát, az élettársát, nagyszülőjét, gyermeke házastársát és az olyan unokáját befogadja, aki nem tartozik a Lakástörvény 21.§(2) bekezdésében meghatározott személyi körbe, valamint
  2. a bérlő házastársa a testvérét befogadja.


(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.


(3) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni, kivéve, ha másik lakás bérbeadására tarthat igényt a rendelet 25.§-ában foglaltak szerint.

2. Hozzájárulás a tartási szerződés esetén


44.§ (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. A tartási szerződéshez való hozzájárulás esetén a bérbeadó egyben hozzájárul ahhoz is, hogy a bérlő az eltartót a lakásba befogadja.


(2) A hozzájárulás megtagadható, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.


(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó közokiratban kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik. A hozzájárulás feltétele a befogadó nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása.


3. Hozzájárulás albérletbe adáshoz


45.§ (1) Az albérletbe adáshoz a Lakástörvény figyelembevételével akkor adható hozzájárulás, ha a bérlő és az albérlő írásban szerződést kötöttek, és azt a bérbeadónak jóváhagyásra előzetesen benyújtották. Az egész lakás albérletbe adására nincsen lehetőség. Egyszobás lakás albérletbe nem adható. Bérbeadói hozzájárulás nélkül bérbe adott lakás bérleti szerződése érvénytelen.


(2) Az albérleti szerződés érvényességéhez az (1) bekezdésben megjelölt hozzájárulása szükséges. Az albérletbe adáshoz való hozzájárulás további feltétele, hogy a társbérlő az albérletbe adást írásban tudomásul vegye.


(3) Az albérletbe adáshoz való hozzájáruláshoz szükség van a befogadó nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtására.


46.§ Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő a bérleményt a bérbeadó hozzájárulása nélkül adta albérletbe, úgy – szociális alapon megállapított lakbér esetében - köteles az albérleti jogviszony kezdő időpontjára – de minimum 1 évre - visszamenőleg lakbérét költségelvű lakbér összegére kiegészíteni. A bérbeadó a 45.§ (1) bekezdésben megjelölt hozzájárulást utólag is megadhatja, ez esetben a szerződés érvényesnek minősül.


47.§ (1) Ha a lakás bérlője olyan kiskorú személy, aki állami gondozásban van, és a lakás üres, a kiskorú törvényes képviselőjeként eljáró személy vagy szerv kérelmére a bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézeti elhelyezés időtartamáig vagy a kiskorú nagykorúvá válásáig a lakást a Ptk. 165. §-ában szabályozott használat jogát alapító szerződéssel más személynek használatba adja.


(2) A bérbeadó a hozzájárulásban köteles kikötni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezésekor a használó a lakást köteles elhagyni. A használat jogát alapító szerződés fennállásáig a használó részére az albérletbe adáshoz, illetőleg a lakáscseréhez bérbeadói hozzájárulás nem adható.


(3) Az (1)-(2) bekezdés megfelelő alkalmazásával a bérbeadó más bérlő részére a használat jogát alapító szerződéshez akkor járulhat hozzá, ha a szerződéskötést a Képviselő-testület – a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság javaslatára - engedélyezi.


4. Hozzájárulás a lakáscseréhez


48.§ A lakáscseréhez való bérbeadói hozzájárulás feltételeire a Lakástörvény 29. §- ában foglaltak az irányadóak.


IX. Fejezet

Tartási/életjáradéki szerződés kötése az Önkormányzattal


49.§ (1) Az Önkormányzat és a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő megállapodhatnak életjáradéki/tartási szerződés megkötésében. Az ilyen szerződés alapján az Önkormányzat a bérlő részére pénzbeli és/vagy természetbeni ellátást biztosít. 


50.§ (1) Az Önkormányzat életjáradéki szerződést köthet a műemlék védettségű épületben lévő lakás bérlőjével, ha a jogosult vagy jogosultak nyugdíjas vagy nyugdíjasok, és legalább egyikük a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette és állapota szerint ellátásra szorul.


(2) Ha a lakásban két jogosult lakik, az Önkormányzat az életjáradéki szerződésben vállalt kötelezettségeit akkor is változatlan feltételekkel tovább teljesíti, ha bármelyik jogosult elhalálozik és a jogosultak oldalán csak az egyik fél marad.


(3) Az életjáradéki szerződés tárgyát képező lakásnak legalább komfortosnak kell lennie, és a lakásban a jogosultakon kívül más személy lakáshasználati jogcímmel, illetve a lakásban bármilyen jogcímen bejelentkezve nincsen.


(4) A jogosult bérlő kötelezettséget vállal, hogy a lakásba senkit nem fogad be, használati jog gyakorlását másnak semmilyen jogcímen nem engedi át, a lakásbérlet folytatására halála esetére kedvezményezettet nem jelöl meg. A bérlő kötelezettséget vállal továbbá, hogy a lakásra nem köt albérleti- és csereszerződést, a lakást (a lakásterület egy részét) más célra nem hasznosítja.


(5) Ha a bérlő a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat megszegi, az Önkormányzat által kifizetett életjáradékot és minden más szolgáltatás értékét 30 napon belül köteles évi 20%-os késedelmi kamattal együtt visszafizetni.


 (6) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés általános feltételeit a Polgármester a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság véleményére figyelemmel határozza meg. A szerződés megkötése a Polgármester feladata.






X. Fejezet

A lakásbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok



51.§ Ha a Lakástörvény és jelen rendelet másként nem rendelkezik, a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakást a vele együttélő személyekkel (hozzátartozók, befogadott személyek stb.) együtt elhagyni, és azt tisztán, rendeltetésszerű állapotban a bérbeadónak visszaadni. Bérlő kérelmére a lakást – a bérlő költségére – a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.


52.§ A határozott időre kötött bérleti szerződés a határidő elteltével vagy a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.


53.§ (1) Ha a felek a határozatlan idejű szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről úgy kívánnak megállapodni, hogy a bérlőnek kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést kell fizetni, térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás bérleti jogának forgalmi értéke közötti különbség fele fizethető ki.


(2) Ha a bérlő a szerződést úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás bérleti joga forgalmi értékének 50-100%-a fizethető ki.


(3) Ha a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás bérleti joga forgalmi értékének 50-100%-a fizethető meg.


(4) A lakás bérleti jogának forgalmi értéke alapján a fizethető pénzbeli térítés összegét a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság állapítja meg.


54.§ (1) Aki a lakásbérleti jogot folytatja - a bérlő halálától számított hatvan napon belül - köteles e jogosultságát bejelenteni a bérbeadóhoz. 


(2) Ha a bérbeadó a lakásbérleti jog folytatásának feltételeit megállapítja, a szerződésben az új bérlő adatait át kell vezetni.


MÁSODIK RÉSZ

HELYISÉGEK BÉRBEADÁSA

I. Fejezet

A bérbeadás célja és módja


55.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában álló helyiséget (a továbbiakban: helyiség) bérbe adni az önkormányzatnak az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 16/1995. (XI. 30.) Kt. rendeletében (a továbbiakban: vagyonrendelet), továbbá a Képviselő-testület vonatkozó határozataiban foglaltakra figyelemmel lehet.


(2) A helyiség bérbeadásáról rendelkező határozatban meg kell jelölni a bérbeadás célját (üzlet, műhely, garázs, iroda, stb.), amelytől a bérlő csak külön engedéllyel, és a rendeletben előírt feltételek teljesítése esetén térhet el.


(3) A vagyonrendeletben meghatározott tartósan önkormányzati tulajdonban lévő üzleti vagyon körébe vont, az elidegenítési körből kivett, külön tételesen felsorolt helyiségek bérbeadásáról a Képviselő-testület, más helyiségek bérbeadásáról a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság határoz.


56.§ (1) A Lakástörvény 91/A.§ 11. pontjában megjelölt lakáshoz tartozó helyiség nem lakás céljára akkor adható bérbe, ha:

  1. műszaki állapota leromlott, és
  2. a nem lakás céljára történő bérbeadásra vonatkozó megállapodásban az új helyiség bérlője a saját költségére vállalja felújítását továbbá 
  3. az épületben a bérlők részére az OTÉK /253/1997.(XII.20.) Korm. rend. előírásainak megfelelő másik helyiség a szerszámok és egyéb holmik tárolására biztosítható, s ennek költségeit az új helyiség bérlője vállalja


(2) A Lakástörvény 91/A.§ 10. a) pontjában megjelölt közös használatra szolgáló helyiségeket a már meglévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítésére vagy új helyiségek kialakítására nem lakás céljára szolgáló helyiségként bérbe lehet adni, amennyiben az épületben lévő lakások, lakáshoz tartozó helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát az átalakítás, illetve az új helyiségek kialakítása nem akadályozza. A kialakítandó új helyiség az önkormányzat tulajdonába kerül.


(3) A (2) bekezdés értelemszerűen irányadó a Lakástörvény 91/A.§ 10. b) pontjában megjelölt közös használatra szolgáló területek esetére is.


(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő épület esetében alkalmazhatóak. Ha az épület közös tulajdonban van vagy társasház, a szerződés csak a tulajdonostársakkal létrejött írásbeli megállapodás birtokában köthető.


57.§ (1) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött és az említett munkák tervezett megkezdéséig kevesebb, mint 3 hónap van hátra.


(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben említett munkálatokról a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság - a polgármester javaslatára készült - előterjesztése alapján határoz.


58.§ (1) A helyiséget annak kell bérbe adni,

  1. aki a bérleti jogot versenytárgyaláson nyerte el;
  2. akinek a helyiségre előbérleti joga van és az ismételt bérbeadást a bérlő felróható magatartása nem zárja ki;
  3. aki a bérbeadóval másik helyiség biztosításában állapodik meg vagy egyébként cserehelyiségre jogosult;
  4. akit a bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv (személy) meghatározott;
  5. akinek a Képviselő-testület, a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság a bérbeadást lehetővé tette.


(2) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen adótartozása vagy bérleti (használati) díj, illetőleg adók módjára behajtandó köztartozása van.


II. Fejezet

Bérbeadás pályázat útján

1. A helyiségek köre


59.§ (1) A helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározását követően - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.


(2) Pályázat az üres, illetve az olyan helyiségre írható ki, amelyre a vonatkozó bérleti szerződés a kiírástól számított 60 napon belül megszűnik. A pályázat kiírásáról a 55. § (3) bekezdése szerint bérbeadásra jogosult szerv dönt.


60.§ (1) A Képviselő-testület pályázat kiírása nélkül is dönthet a helyiség egyházaknak, a kerületben közcélú tevékenységet folytatni kívánó társadalmi szervezeteknek történő bérbeadásáról.


(2) A Pénzügyi, Tulajdonosi és jogi Bizottság pályázat kiírása nélkül is dönthet a helyiségnek határozott - egy évnél nem hosszabb – időre történő bérbeadásáról. A határozott időre kötött szerződésben ki kell kötni, hogy a határidő lejártakor a bérlő a helyiséget köteles a bérbeadónak visszaadni. A határozott idő nem hosszabbítható meg.

                                                    

(3) A Pénzügyi, Tulajdonosi és jogi Bizottság az általa bérbe adható helyiség tekintetében a pályázat mellőzéséről dönthet, ha az üres helyiség bérbevételére olyan ajánlatot tettek, amelynél – figyelemmel a helyiség fekvésére, más jellemzőire és a bérbeadás céljára is – kedvezőbb a pályázat lefolytatásától sem várható.


2. A pályázatra vonatkozó szabályok


61.§ (1) A pályázat versenytárgyalás keretében, vagy jelen rendeletben foglaltak szerint zárt boríték – borítékos pályázat – útján zajlik le.


(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

  1. a pályázat lezajlásának módját (versenytárgyalás keretében vagy zárt boríték használatával történik)
  2. a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát;
  3. a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát;
  4. a helyiség megtekintésére biztosított időpontot;
  5. a hasznosítás célját és a helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölését;
  6. tájékoztatást a szakhatósági előírásokról;       
  7. utalást az épület műemléki védettségére;
  8. a pályázati biztosíték összegét;
  9. versenytárgyalás esetén a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet és a licitemelés mértékét;
  10. a megkötendő bérleti szerződés időtartamát;
  11. borítékos pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét;
  12. versenytárgyalás esetén annak időpontját és helyét.


(3) Pályázat feltételeként kiköthető a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének megtérítési igény nélküli vállalása is.


(4) A borítékos pályázatnál a (3) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat résztvevői a bérleti díjra a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének vállalása mellett kell ajánlatot tenni.


(5) A pályázati felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására meghatározott időpont között legalább 30 napnak el kell telnie.


62.§ (1) A borítékos pályázatra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell:

  1. a pályázati felhívásban foglalt feltételek teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást;
  2. a felhívásban megjelölt tevékenység végzésére vonatkozó jogosultság igazolását;
  3. magánszemély esetén a vállalkozói igazolványnak, jogi személy és nem jogi személyiségű gazdasági társaság esetén egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés vagy alapító okirat másolata és 30 napnál nem régebbi cégbírósági nyilvántartásba vételt tanúsító okirat (végzés, cégtanúsítvány, cégkivonat);    
  4. az ajánlattevő eddigi tevékenységének rövid ismertetését;
  5. igazolást arról, hogy ajánlattevőnek adó-, társadalombiztosítási járulék tartozása nincs;
  6. biztosítékadásról szóló igazolás (átutalás, csekk).


(2) A kiíró az ajánlatok felbontása után megállapítja, hogy:

  1. az ajánlatot a benyújtására meghatározott határidőig nyújtották-e be;
  2. biztosíték befizetése megtörtént-e;
  3. az ajánlattétel megfelel-e a pályázati felhívásban foglaltaknak.


63.§ (1) Versenytárgyalás esetében a pályázónak a bérleti díjra előzetesen nem kell ajánlatot tennie. Az ajánlattevők a felhívásban meghatározott induló bérleti díjra licitálnak. Az induló licitár alatti bérleti díjra történő ajánlattétel - negatív licit - jelen eljárásban kizárt.


(2) A versenytárgyalást befejezettnek kell nyilvánítani, ha a legmagasabb licitre újabb ajánlat nem érkezik.


(3) A versenytárgyalás nyertese által befizetett versenytárgyalási biztosítékot a kiíró beszámítja a térítésként fizetendő forgalmi érték 10%-át kitevő összegbe vagy a helyiség után megállapodott bérleti díjba.


(4) A versenytárgyalás eredményét a versenytárgyalás lezárását követően ki kell hirdetni. A versenytárgyalás eredményéről a Polgármester a Képviselő-testületet, illetve a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.


64.§ (1) A pályázat, illetve a licit lezárását követően, legkésőbb a lezárást követő 15 napon belül a nyertest fel kell hívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül az ajánlatnak és a versenytárgyalási felhívásnak megfelelő bérleti szerződést kösse meg.


(2) Amennyiben a pályázat (licit) nyertese az (1) bekezdésben megjelölt felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül visszalép, vagy a versenytárgyalási ajánlatnak megfelelő bérleti szerződést önhibájából nem köti meg, úgy a második legjobb ajánlattevőt kell a szerződés megkötésére felhívni. A határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén a nyertes legkésőbb az (1) bekezdésben megjelölt határidő lejártát követő 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelem elfogadása esetén a szerződés megkötésére póthatáridőt kell kitűzni.


(3) Ha a második legjobb ajánlattevő sem köt szerződést, akkor az 55. § (3) bekezdése szerint a bérbeadásra jogosult szerv dönt az új versenytárgyalás kiírásáról vagy a helyiség más módon történő bérbeadásáról.


(4) A bérleti szerződés megkötését követő tizenöt napon belül a többi résztvevő által befizetett biztosítékot vissza kell fizetni.


65.§ (1) Eredménytelen pályázat esetén a bérbeadásra jogosult szerv dönt arról, hogy a pályázatot megismétli-e.


(2) Ha a pályázat a bérleti díj összege miatt volt eredménytelen, akkor a pályázatot az összeg újbóli megállapítása mellett meg lehet ismételni.


(3) A pályázat részletes szabályait a polgármester határozza meg, melyet az Önkormányzatra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni.


III. Fejezet

A helyiségbérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok

1. Bérbeadás bérlőtársak részére


66.§ (1) A helyiség bérletére bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a bérlő és a bérlőtárs a jogviszony létesítésében megállapodtak, továbbá vállalják a rendelet szerint megjelölt bérbeadói hozzájárulás feltételeinek teljesítését.


(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva alkalmas a bérlőtársi jogviszony létesítésére, és a leendő bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet kívánnak folytatni.


(3) Bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha a leendő bérlőtársak vállalják a Képviselő-testület bérleti díjakra vonatkozó határozatában foglaltak teljesítését.



2. A bérbeadás időtartama


67.§ (1) A rendelet hatálybalépését követően helyiség bérbe – kivéve az 55.§ (3) bekezdésben a Képviselő-testület hatáskörébe vont eseteket - csak határozott időre adható. A helyiségbérleti szerződés időtartama – kivéve a (2) bekezdést - legfeljebb 5 év. A szerződésben a bérlő javára további legfeljebb 5 év előbérleti jog köthető ki.


(2) A helyiségbérleti szerződés legfeljebb 10 éves időtartamra is megköthető, ha

  1. a helyiséget teljes egészében a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá;
  2. bérlőnek a helyiségre történő felújítási, átalakítási, korszerűsítési ráfordításai a helyiség forgalmi értékének 50%-át meghaladják;
  3. a bérlő által a helyiségben végzett tevékenység, szolgáltatás jellege vagy volumene folytán annak tartós fennmaradásához az Önkormányzatnak nyomós érdeke fűződik.


(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés megkötéséhez a Képviselő-testület döntése szükséges.


3. Megállapodás a helyiség bérleti díjában


68.§ (1) A pályázat alapján történő bérbeadás esetében a bérleti díj összegének a nyertes pályázatban megjelölt ajánlatban megjelölt összegnek kell megfelelnie.


(2) Ha a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, illetőleg a szerződés a rendelet hatálybalépését megelőzően jött létre, az éves bérleti díjra a bérbeadó a Képviselő-testület helyiségbérleti díjra vonatkozó határozata alapján tehet ajánlatot.

IV. Fejezet

A bérbeadó hozzájárulásával kapcsolatos szabályok

1. Hozzájárulás az albérletbe adáshoz


69.§ (1) A helyiség egy részének meghatározott időre történő albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulását adhatja, amennyiben az albérlő és bérlő vállalják jelen rendeletben meghatározott feltételeket.  Kizárólag olyan albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, amelynek időtartama nem terjed túl a bérlő szerződésének időtartamán, határozatlan idő esetén pedig az albérletbe adás nem haladhatja meg az öt évet.


(2) A hozzájárulás további feltétele:

  1. a bérbeadó által meghatározott bérleti díj megfizetésének vállalása;
  2. annak kikötése, hogy az albérlő a helyiségrészt az albérleti szerződés megszűnésekor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti és az önkormányzattal, mint bérbeadóval szemben semmiféle további igényt nem támaszt,
  3. az albérlő tevékenysége a helyiség használatának eredeti céljával - a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában - nem lehet ellentétes,
  4. a bérlő a bérbeadónak az írásba foglalt albérleti szerződés eredeti példányát bemutatja.      


(3) A bérbeadó az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a helyiség bérleti díjának - az albérlet fennállásának idejére - legalább a kétszeres és legfeljebb az ötszörös módosításához (felemeléséhez) kötheti.


(4) A helyiség más jogcímen történő használatra átengedéséhez hozzájárulás nem adható.


2. Hozzájárulás az eredetitől eltérő célra történő használathoz


70.§ (1) Bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy bérlő a helyiséget a bérleti szerződésben rögzítettől eltérő célra használja.


(2) A hozzájárulás feltétele, hogy bérlő vállalja a bérbeadó által meghatározott bérleti díj megfizetését, továbbá, hogy a helyiség - az új célnak megfelelő - átalakítását a saját költségén megtérítési, bérbeszámítási igény nélkül elvégzi. A bérlő vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor – saját költségén - az eredeti állapotot helyreállítja.


(3) A (2) bekezdésben előírt feltételektől eltérően a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság döntése alapján lehet megállapodni.


3. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez


71.§ (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához akkor lehet hozzájárulni, ha:

  1. az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával;
  2. az új bérlő a Képviselő-testület határozata alapján megállapítható bérleti díj összegének fizetését vállalja;
  3. az új bérlő vállalja, hogy hozzájárulás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó által meghatározott időben és módon térítésként a helyiség forgalmi értékének 10%-át az Önkormányzatnak megfizeti;
  4. műemléki védettségű épületben az új bérlő tudomásul veszi és vállalja a 88.§-ban foglalt kikötéseket.


(2) A helyiség cseréjéhez hozzájárulás akkor adható, ha a cserében részt vevő felek vállalják a bérbeadó által közölt bérleti díj megfizetését.


(3) A helyiség átruházására vagy cseréjére vonatkozó szerződést írásba kell foglalni és a szerződés eredeti példányát a bérbeadónak be kell mutatni.


(4) Felmondási idő alatt a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez hozzájárulás nem adható.


72.§ Nem adható bérbeadói hozzájárulás annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj, illetőleg más, adók módjára behajtandó köztartozása van.



V. Fejezet

Másik helyiség bérbeadására és pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok


73.§ (1) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében kíván megállapodni, a bérbeadó másik helyiség bérbeadására akkor tehet ajánlatot, ha:

  1. a bérleti szerződés ezt tartalmazza és a bérlő azt igényli;
  2. a bérleti szerződés nem tartalmazza, de a bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az önkormányzat érdekében áll és ehhez a hozzájárulást a bérbeadásra jogosult szerv megadta.


(2) A bérbeadó a másik helyiség biztosításakor olyan helyiséget ajánlhat fel, amely a bérlő tevékenységének folytatására alkalmas.


(3) Másik helyiség biztosításának kötelezettsége esetén a felajánlott helyiség négyzetméterenkénti bérleti díja legfeljebb 20%-kal térhet el a megszűnt bérleti joggal érintett helyiség bérleti díjától.


74.§ (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, úgy részére a bérbeadó pénzbeli térítés megfizetésére tehet ajánlatot.


(2) A pénzbeli térítés összege határozott idejű bérleti szerződés esetén nem lehet több mint a bérleti szerződés lejártáig még hátralévő időben fizetendő összes bérleti díj 66%-a. Határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a pénzbeli térítés a helyiség forgalmi értékének 25%-áig terjedhet. A térítés összegét a törvényi előírások figyelembevételével a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság állapítja meg.


75.§ A bérbeadó a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek. A pénzbeli térítés mértékét az 74. § (2) bekezdésben szabályozottak szerint kell megállapítani.


VI. Fejezet

 Bérlő térítési kötelezettsége


76.§ (1) A Képviselő-testület és a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság által bérbe adott helyiségek esetén térítésként a forgalmi érték 10%-át kell a bérlőnek a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetnie.


(2) Bérbeadó eltekinthet az (1) pontban jelölt fizetési kötelezettségtől amennyiben bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg

  1. saját költségén vállalja a tulajdonost terhelő, a helyiség rendeltetésszerű használatba hozásához szükséges munkálatok anyag és munkadíj költségeit, vagy
  2. negyedévre vagy ennél hosszabb időtartamra nézve előre tesz eleget bérleti díj fizetési kötelezettségének vagy a bérleti szerződés teljes időtartama alatt a bérleti díjat ilyen ütemezés szerint vállalja megfizetni,
  3. a hatályos bérleti díjnál magasabb összeget ajánl meg.


HARMADIK RÉSZ

A LAKÁSOKRA ÉS HELYISÉGEKRE  VONATKOZÓ

KÖZÖS SZABÁLYOK

I. Fejezet

A bérbeadó karbantartással, felújítással kapcsolatos

jogai és kötelezettségei 


77.§ (1) Az ingatlankezelő jelen rendeletben meghatározott feladatait az e fejezetben foglaltak szerint látja el.


(2) A bérbeadó önállóan határozhatja meg a megállapodás tartalmát mindazokban az esetekben, amelyekben a megállapodást jelen rendelet a bérbeadó és a bérlő számára lehetővé teszi.


78.§ (1) Amennyiben a lakás új bérlője a bérbeadó helyett vállalja a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét, illetve azt, hogy a lakást ellátja a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, úgy az ingatlankezelőnek és a bérlőnek erről megállapodást kell kötnie.


(2) Az ingatlankezelő a megállapodásban köteles rögzíteni, hogy a bérlő csak az (1) bekezdésben említett munkálatokkal ténylegesen felmerült - az általános igényeket meg nem haladó, luxus jellegű kiadásokat nem tartalmazó - költségeinek megtérítésére tarthat igényt. A feleknek meg kell állapodniuk az elvégzendő munkálatokról (beszerzésekről) és arról, hogy a bérlőnek a költségek közül összegszerűen mennyit térít meg az ingatlankezelő.


(3) A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok elvégzésének határidejét, amelyet az ingatlankezelő egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthat.


(4) Ha a bérlő a megállapodást határidőben nem teljesíti - a feleknek a (2) és (3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával el kell számolniuk, s a megállapodásnak a még hátralévő munkákra vonatkozó része érvényét veszti. E kikötést a megállapodásnak tartalmaznia kell.


79.§ (1) A bérbeadó tizenkét lakásnál kevesebb lakást magába foglaló épület esetében megállapodhat a bérlővel, illetve bérlőkkel abban, hogy a bérbeadó helyett ellátják az épület, illetőleg a közös használatú helyiségek tisztántartásával, a háztartási szemét elszállításával és a Lakástörvény 10. §-ának (1) bekezdésében nem említett bérbeadóra háruló kötelezettségeket.


(2) A megállapodás akkor köthető meg, ha ahhoz az épület többi lakásának bérlői illetve, - ha a lakást a tulajdonos használja - a tulajdonosai hozzájárulnak.


(3) A megállapodás határozott, 12 hónapos időtartamra köthető, amely a jelen §-ban foglaltak szerint 12 havonta meghosszabbítható. 


(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bérbeadói kötelezettségeket teljesítő bérlő (bérlők) lakbérét csökkenteni kell az általa vállalt munkálatok megállapodás szerinti ellenértékével. A munkálatok ellenértékéről csak olyan megállapodás köthető, amely nem haladja meg a bérlő (bérlők) 12 hónapra számított bérleti díjának a felét.


(5) Ha a bérbeadó több bérlővel köt megállapodást a munkálatok ellenértékének levonásánál, a bérlők által fizetett lakbér együttes összegét kell alapul venni.


80.§ Ha a bérbeadó vállalja, hogy a bérlő helyett elvégzi a lakás karbantartásával kapcsolatos és felújításával kapcsolatos munkákat, a bérlő és a bérbeadó között erről megállapodás megkötése szükséges.


81.§ (1) A bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó a helyiség bérlőjével megállapodást köt a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogairól, illetve kötelezettségeiről. A felújítás, átalakítás során azoknak a lakásbérlőknek részére, akiknek a bérleti jogviszonya a Lakástörvény 18.§-a alapján szünetel, átmeneti jellegű lakás biztosításáról a polgármester döntése alapján az ingatlankezelő gondoskodik.    


(2) Az (1) bekezdésben szabályozott megállapodást a bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is megkötheti. E szabályok azonban csak a rendelet hatálybalépése után elvégzett munkálatokra alkalmazhatók.


82.§ (1) Az e fejezetben szabályozott megállapodások tartalmát – jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a bérbeadó önállóan határozza meg.


(2) A szerződésben vagy annak mellékleteként a bérbeadó által a jelen fejezet alapján kötött megállapodásokat rögzíteni kell.


II. Fejezet

A szerződéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések

1. A szerződés megkötése


83.§ (1) A lakás- és helyiségbérletre vonatkozó szerződést megkötni, kiegészíteni és módosítani - kivéve azt az esetet, amikor a szerződés tartalmának meghatározására az ingatlankezelő jogosult - csak a rendelet által bérbeadásra feljogosított hozzájárulásának alapján lehet.


(2) A szerződést az (1) bekezdésben foglalt keretek között az ingatlankezelő köti meg. A bérleti szerződés kizárólag írásban érvényes.  


(3) A szerződésben a lakás és helyiség bérbeadásának jogcímét az e rendeletben meghatározottak szerint fel kell tüntetni.


84.§ A Lakástörvénynek és e rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is a tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek. 


85.§ A feleknek a fennálló szerződéssel kapcsolatos megállapodását és a bérbeadói hozzájárulást, valamint annak feltételeit a szerződésben módosítással, illetve kiegészítéssel rögzíteni kell. 


86.§ A bérleti és használati díjat az ingatlankezelő részére kell teljesíteni, a költségvetési szerv által bérbe adott lakások és helyiségek esetében pedig a költségvetési szervnek.


87.§ (1) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles tűrni

  1. a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában a bérbeadót terhelő, a lakásberendezések pótlásával és cseréjével kapcsolatos, valamint
  2. az épület felújításával, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a bérbeadót terhelő, a lakáson belül szükséges munkák elvégzését.
  3. a bérleménybe való bejutást a rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének évenként legalább egyszeri ellenőrzése céljából, valamint
  4. a lakásba való bejutást és ellenőrzést rendkívüli káresemény, ill. veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása érdekében.


(2) Az (1) bekezdésben szabályozott rendelkezés megszegése lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, a hozzá fűződő törvényi jogkövetkezményekkel együtt.


2. A bérleti szerződés különös szabályai műemléki védettségű ingatlan esetén


88.§ Amennyiben a bérleti jogviszonnyal érintett lakás és helyiség műemléki védettségű épületben található, a bérleti szerződés megkötésekor az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  1. a bérlemény védettségéből fakadó különös használati, felújítási, átalakítási és egyéb kikötéseket;
  2. a bérleményhez tartozó, valamint a közös használatú területeken található, egyedi műemléki védettségű épületrészek, beépített, illetve be nem épített tárgyak használatához kapcsolódó előírásokat;
  3. a megszegésükhöz fűződő jogkövetkezményekkel együtt.


3. A lakás- és helyiség használati díj


89.§ (1) Lakást és helyiséget jogcím nélkül használó személy használati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra (helyiségre) kiszámított lakbérrel (helyiségbérleti díjjal) azonos összeg.


(2) A használati díj mértéke az (1) bekezdésben meghatározott összeg után a jogcím nélküli használat kezdetétől számított

  1. két hónap elteltével 50%-kal,
  2. négy hónap elteltével további 50%-kal,
  3. hat hónap és minden további két hónap elteltével további 100%-al megemelkedik.


(3) Az egy hónapban fizetendő használati díj mértéke nem haladhatja meg a lakbér (helyiségbérleti díj) tízszeres összegét.


(4) A használati díj mértékéről a jogcím nélküli használót az ingatlankezelő értesíti. A (2) bekezdésben rögzített díj előírásának feltétele, hogy az ingatlankezelő a jogcím nélküli használót a lakás (helyiség) elhagyására a díjemelést megelőzően legalább 15 nappal írásban felszólítsa.


(5) Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.


4. Az óvadék kikötése

           

90.§ (1) Piaci alapú bérbeadás esetén a bérbeadó óvadék kikötésére jogosult, melynek mértéke 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg.


(2) Az óvadékot a bérbeadó a bérlővel szembeni bármilyen ki nem elégített követelésére jogosult közvetlenül felhasználni.


(3) Az óvadék felhasználást követően bérbeadó jogosult annak pótlására, ill. kiegészítésére a bérlőt felszólítani.


(4) Az óvadékot a bérbeadó köteles elkülönítve kezelni és a bérleti szerződés megszűnésekor bérlő részére visszaadni. Az óvadék nem kamatozik.


5. Átminősítés, egyesítés


91.§ Lakásnak helyiséggé, helyiségnek lakássá történő átminősítéséről, lakásnak lakással, helyiségnek helyiséggel, illetve ezek egymással történő egyesítéséről a Képviselő-testület határoz.


6. Adatvédelmi szabályok


92.§ (1) A bérbeadó a szociális helyzeten alapuló bérletre pályázókat és szerződést kötőket adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre hívja fel.


(2) A (1) bekezdésben megjelölt nyilatkozattétel és adatszolgáltatás keretében a jogosult köteles a rendelet 2. számú Függelékében található formanyomtatványt kitöltve, továbbá a kérelmező és a vele együttélő hozzátartozó adatairól, jövedelmi viszonyairól – a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1999. (VI:25.) Kt. rendelete 6.§-ában megjelölt nyilatkozatokat és igazolásokat bérbeadónak becsatolni. 


(4) Tizenhat évet betöltött tanuló jogosult illetve a jogosulttal együttélő hozzátartozó esetében iskolai, hallgatói jogviszony létezését – iskolalátogatási okirattal – igazolni szükséges.


(5) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetőek, mert az érintettek munkanélküliek, akkor a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

.

93.§ (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett – kivéve a rendelet 92.§-át  - nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(2) Figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire a nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott - a bérbeadáshoz szükséges – szociális jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.  

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


94.§ (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.


(2)  A rendelet hatályba lépését követő napon hatályát veszti a Budavári Önkormányzat 4/1994. (III.17.) Kt. rendelete a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről.


(3) A rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződés változatlan tartalommal érvényes, az abban vállalt feltételeket és kötelezettségeket a rendelet hatálybalépése nem teheti terhesebbé.


(4) A (3) bekezdés nem vonatkozik a bérleti szerződésben megjelölt bérleti díj mértékének 37.§, 39.§ és 41.§ alapján történő változtatására.





Mellékletek