Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2012. (V.22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről
Hatályos: 2023. 10. 12Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2012. (V.22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX. törvény 107. §-ában maghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra terjed ki, kivéve a törzsvagyon körébe tartozó, az önkormányzat költségvetési szerveinek kezelésében levő szolgálati lakásokat.
2. §1 Nem idegeníthető el:
a) az olyan Társasházban lévő lakás, melyben minden albetét az Önkormányzat tulajdonában van,
b) az a lakás, amelyre határozott idejű bérleti szerződés áll fenn, kivéve, ha a bérlő megszakítás nélkül legalább 5 naptári éve folyamatosan bérli azt,
c) az arra jogosult részére a díjtartozással érintett lakás a díjtartozás kiegyenlítéséig,
d) az önkormányzat saját erejéből és/vagy állami támogatással épült önkormányzat bérlakás a létesítésétől számított 20 évig.
e) az összkomfortos komfortfokozatú lakásingatlan, kivéve, ha a kérelmet előterjesztő bérlő az ingatlanra határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,
f) a komfortos komfortfokozatú lakásingatlan, kivéve, ha a kérelmet előterjesztő bérlő az ingatlanra határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy azok értékesítésével az adott Társasházban az önkormányzati tulajdon teljes egészében megszűnik,
g) az 1/1 arányban az önkormányzat tulajdonában lévő felépítményes, lakásingatlan.
2. Az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása
3. §2 (1)3 A lakások elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület és a Gazdasági és Jogi Bizottság gyakorolja.
(2)4 A Gazdasági és Jogi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű lakás elidegenítéséről.
(3)5 A Gazdasági és Jogi Bizottság dönt a 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó értékű lakások elidegenítéséről.
(4)6 A Szociális Bizottság javaslata alapján a Gazdasági és Jogi Bizottság vételre ajánlhatja fel
a) az üres szükséglakást,
b) a megüresedett egyszobás, legfeljebb 30 m2 alapterületű lakást
azon lakás tulajdonosának, amelyhez a lakás műszakilag csatolható, vagy társasházi közös célra hasznosítható.
3. Az elidegenítés módjai
4. §7 Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat
a) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) biztosított elővásárlási jog alapján,
b) egyéb, törvényben biztosított elővásárlási jog alapján,
c) versenyeztetés útján történő értékesítéssel (pályázattal),
d) pályázaton kívüli értékesítéssel
lehet elidegeníteni.
A lakások elidegenítése
4. A Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése
5. § Elővásárlási joggal érintett lakás kívülálló harmadik személynek – a Ltv. 49. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel – nem idegeníthető el.
6. §8 (1) A lakás elidegenítése történhet
a) elidegenítésre történő kijelölés,
b) a bérlő vásárlási szándékának bejelentése
útján.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 3. § szerint hatáskörrel rendelkező szerv elidegenítésre vonatkozó döntése alapján a polgármester az eladási ajánlat megküldésével írásban tájékoztatja a bérlőt a tárgyi lakás megvásárolhatóságáról. A bérlő az eladási ajánlat átvételét követő 30 napon belül írásban nyilatkozhat, hogy kíván-e elővásárlási jogával élni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben amennyiben a bérlő bejelenti az általa bérelt lakás megvásárlása iránti szándékát, a polgármester elkészítteti az ingatlan forgalmi értékbecslését. A forgalmi értékbecslés elkészítésének díja ebben az esetben a bérlőt terheli, melyről a bérlőt az értékbecslés megrendelését megelőzően – a megbízási díj pontos összegének megjelölésével – értesíteni kell. A bérlő a forgalmi értékbecslés elkészítése díjának megfelelő összeget, mint adminisztrációs díjat előre köteles az önkormányzat részére megfizetni és azt igazolni. A megvásárolni kívánt ingatlan forgalmi értékéről az elkészített értékbecslés alapján a polgármester a 3. § szerinti hatáskörrel rendelkezős szerv elidegenítésre vonatkozó döntése alapján eladási ajánlat megküldésével, írásban tájékoztatja a bérlőt azzal, hogy a bérlő az ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozhat arról, kíván-e elővásárlási jogával élni.
(4) Ha a bérlő az eladási ajánlat elfogadásáról nyilatkozik, vele az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 60 napon belül meg kell kötni. A polgármester a bérlő kérelmére indokolt esetben – különösen a bérlő életkörülményeiben neki fel nem róhatóan beállott hátrányos változásra – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja azzal, hogy az eladási ajánlat alapját képező értékbecslés keltétől a szerződéskötésig terjedő időtartam a 180 napot nem haladhatja meg.
(5) Ha a bérlő az eladási ajánlat elfogadásáról határidőben nem nyilatkozik és a határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve erre irányuló kérelmét a polgármester elutasította, a lakás megvásárlására vonatkozó ismételten előterjesztett kérelme új kérelemnek tekintendő.
(6) A bérlő részére az adminisztrációs díj abban az esetben sem jár vissza, ha a bérlő nyilatkozata alapján az ingatlan adásvétel nem jön létre.
(7) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait (helyrajzi szám, pontos cím, megnevezés, alapterület, komfortfokozat, helyiségek száma, stb.)
b) az ingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
c) az ingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
d) a fizetési feltételeket,
e) a tulajdonos önkormányzat ajánlati kötöttségének idejét.
5. A lakás pályázat útján vagy pályázaton kívüli értékesítése9
7. §10 (1) Lakás a 4. § c) és d) pontjai szerint akkor idegeníthető el, ha a lakás üres vagy elővásárlási joggal nem érintett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – nyilvános versenyeztetés útján értékesíthető.
(3) Lakás pályázaton kívül
a) a 3. § (4) bekezdése szerinti lakásbővítéshez szükséges lakás vagy lakrész csatolása esetén,
b) a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkező részére, szükséglakás megszüntetése esetén,
c) az üres lakás 25 millió forint bruttó egyedi forgalmi érték alatt egyszeri eredménytelen nyilvános pályázati eljárás lefolytatását követően
értékesíthető.
(4) Nem kell nyilvános pályázatot lefolytatni akkor sem, ha a leendő vevő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján elővásárlási joggal rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra a 6. §-ban foglaltak az irányadók.
(5)11 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a lakás pályázaton kívül történő értékesítéséről a vevő által benyújtott vételi szándéknyilatkozat alapján a Gazdasági és Jogi Bizottság határozattal dönt.
8. §12 (1) A polgármester az értékesítésre kerülő önkormányzati lakás versenyeztetése során a Versenyeztetési Szabályzatban foglaltak szerint jár el az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(2) a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró nevét és székhelyét,
b) a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát, a helyrajzi számot és a tulajdoni illetőséget,
c) a lakás megtekintésének lehetőségét,
d) az induló vételárat,
e) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,
f) a pályázaton való részvétel feltételeit,
g) a pályázat benyújtásának helyét és idejét.
(3) A pályázat során a megajánlható minimális vételár a 10. § szerinti értékbecslés során megállapított forgalmi érték összege.
(4) A nyertes pályázó az eljárás eredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni, ellenkező esetben az ajánlati biztosítékot elveszti.
Az adásvételi szerződés, a lakás vételárának megállapítása, a vételárengedmény, a vételár megfizetése
6. Az adásvételi szerződés
9. § (1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket. Az adásvételi szerződést a törvényes előírások szerint, továbbá az ezen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elkészíteni és az önkormányzat érdekeit a jogszabályokban rögzített biztosíték kikötésével védeni kell.
(2) Az adásvételi szerződést a polgármester írja alá.
7. A lakás vételárának megállapítása
10. § (1) A 4. § b)-d) pontjai szerint elidegenített lakás vételárát, illetőleg árverés esetén az induló árat a polgármester piacforgalmi értékbecslés alapján állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés, illetve a Ltv. 52. §-a alapján megállapított vételár mentes az általános forgalmi adó alól.
8. Vételárengedmény
11. § (1) Ha a bérlő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, akkor őt 15 % vételárengedmény illeti meg.
(2) Amennyiben a szerződés megkötésekor a bérlő a részletfizetésre engedélyezhető 15 éves törlesztési időnél rövidebb határidőt vállal, akkor részére a lakás vételárából a következő, további engedményt kell adni:
a) 10 év törlesztési idő esetén 5%,
b) 5 év törlesztési idő 10%.
(3)13 Ha a vevő a (2) bekezdésben foglaltak alapján 15 éves törlesztési időt vállalt, ezért vételárkedvezményben nem részesült és a teljes vételárhátralékot a szerződésben vállalt törlesztési futamidő lejárta előtt kiegyenlíti, akkor részére a még fennálló tőketartozásból a futamidő első 5 naptári évében 10%, a futamidő 6-10. naptári évében 5% kedvezményt kell adni. A futamidő 10. naptári évét követően a vevő részére kedvezmény nem jár.
(4) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá, ha a bérlő a szerződéskötéskor vállalja, hogy a vételárat hitelintézeti és/vagy munkáltatói kölcsön igénylésével fizeti meg. Ennek meghiúsulása esetén – az első hiteligénylés elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az adásvételi szerződés egyidejű módosításával saját erőből tehet eleget fizetési kötelezettségének vagy élhet a részletfizetés lehetőségével, illetve legfeljebb egy alkalommal másik hitelintézettől vagy munkáltatótól igényelhet kölcsönt.
9. A vételár megfizetése
12. § (1) A lakás vételárát készpénzátutalási megbízással (csekk), vagy az önkormányzat bankszámlájára történő banki átutalással kell megfizetni.
(2)14 Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, részére – kérelmére – legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani az adásvételi szerződésben. Ebben az esetben legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg a 11. §-ban meghatározott kedvezményekkel csökkentett vételár 20%-át egy összegben kell megfizetni, a fennmaradó vételárhátralékot az adásvételi szerződésben rögzített időtartam alatt havi egyenlő részletekben köteles a vevő törleszteni.
(3)15 Az a vevő, aki üres szükséglakást, vagy megüresedett egyszobás legfeljebb 30 m2 alapterületű lakást kíván megvásárolni, részletfizetési kedvezményben részesíthető akkor, ha a megállapított vételár 50 %-át legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg egy összegben megfizeti. A fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 2 év alatt kell megfizetnie havi egyenlő részletekben. A részletfizetési kedvezmény biztosításáról, illetve a vételárhátralék törlesztésének időtartamáról a vevő vételi szándéka benyújtásakor megfogalmazott kérelmére a Szociális Bizottság javaslata alapján a Gazdasági és Jogi Bizottság dönt a megállapított vételár mértéke alapján.
(4) Hitelintézeti vagy munkáltatói kölcsönből történő megfizetés esetén a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül megfizeti, mely fizetési határidő egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. Ez a fizetési határidő a 11. § (5) bekezdésben rögzített esetekben is irányadó.
(5)16 Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés hatályba lépését követő 8 napon belül köteles megfizetni az Önkormányzat részére. Az adásvételi szerződés hatályba lépése az elővásárlási jogról történő lemondásról szóló jognyilatkozat Önkormányzat általi kézhezvételét követő nap. Az Önkormányzat tulajdonjogát a vételár teljes összegének kifizetéséig fenntartja. .
13. § (1)17 Részletfizetés igénybevétele esetén a lakás vételárhátraléka után a Ptk. 6:47. §-ában meghatározott ügyleti kamatot kell fizetni.
(2) Ha a vevő késedelembe esik a havi részlet megfizetésével a hátralék után a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
10. Egyéb rendelkezések
14. § (1) Jelen rendelet vonatkozásában a lakás vételára megfizetésének az a nap minősül, amikor a vételár összegét az önkormányzat bankszámláján jóváírják.
(2)18 Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, és a vevő az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségeivel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződés teljesítése egyéb okból meghiúsul, akkor a Gazdasági és Jogi Bizottság jogosult az ingatlan adásvételi szerződés felbontásáról és egyidejűleg a bérleti jogviszony tekintetében az eredeti állapot helyreállításáról dönteni.
(3) A polgármester intézkedik az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, illetve az ügyfél kérelmére – az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével – a ranghelycseréhez történő hozzájárulás megadása érdekében.
14/A. §19 (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből származó bevétel teljes összegét az Ltv. 62. § (5) bekezdésében szereplő költségek levonása nélkül elkülönített számlán tartja nyilván, az értékesítésből származó teljes bevétel összegét az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célokra kell fordítani.
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítéséből származó bevételt kizárólag lakáscélokra és az ehhez kapcsolódó, az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott infrastrukturális célokra lehet felhasználni. A bevételeket a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében a nevesített céltartalékok között tervezi. A bevételek felhasználásáról a képviselő-testület célonként határozattal dönt.
Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
16. §20
17. §21
18. §22
19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 2. § a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 7/2015. (III.23.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
A 3. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 17/2017. (VI.21.) ör. 2. §-a. Hatályos 2017. június 22. napjától.
Módosította a 28/2015. (XI.16.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. november 17. napjától.
Módosította a 17/2017. (VI.21.) ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2017. június 22. napjától.
Módosította a 17/2017. (VI.21.) ör. 3. §-a. (2) bekezdése. Hatályos 2017. június 22. napjától.
A 7. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 17/2017. (VI.21.) ör. 4. §-a. Hatályos 2017. június 22. napjától.
Módosította a 28/2015. (XI.16.) ör. 3. §-a. Hatályos 2015. november 17. napjától.
A 12. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.
Módosította a 7/2015. (III.23.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától. A 12. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 17/2017. (VI.21.) ör. 5. §-a. Hatályos 2017. június 22. napjától.
Módosította a 30/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2014. IX.24-től.
Módosította a 17/2017. (VI.21.) ör. 6. §-a. Hatályos 2017. június 22. napjától. A 14. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Beiktatta az 5/2019. (II. 22.) ör. 1. §-a. Hatályos 2019. február 22. napjától
Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III.23.) ör. 2. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III.23.) ör. 2. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 7/2015. (III.23.) ör. 2. §-a.