Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdésének j) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 6. § (6) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) és (12) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Bevezető rendelkezések

1. §

(1) Jelen rendelet hatálya

a) Baja Város Önkormányzatra (a továbbiakban: önkormányzat) és annak szerveire, az önkormányzati vagyonkezelőkre (személyi hatály);

b) az önkormányzat vagyonára (tárgyi hatály)

terjed ki.

(2) Az önkormányzat vagyona: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon, továbbá az önkormányzatot megillető követelések, valamint az önkormányzatot terhelő tartozások.

(3) Nem terjed ki jelen rendelet hatálya

a) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre;

b) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz;

c) a vaskúti 0551/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan és felépítménye önkormányzat tulajdonában álló tulajdoni hányadának értékesítési eljárására. ^[1]

(4) Jelen rendelet szabályait

a) az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére;

b) a vásárok és piacok tartására kijelölt ingó- és ingatlanvagyon kezelésére, üzemeltetésére, fenntartására;

c) a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló külön önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ingó- és ingatlanvagyon kezelésére, üzemeltetésére, fenntartására

kizárólag akkor kell alkalmazni, amennyiben a vonatkozó külön önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.

(5) Jelen rendelet alkalmazásában

a) értékesítés: a tulajdonjog ellenérték fejében történő átruházása (különösen: adásvétel, csere);

b) hasznosítás: az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott fogalom;

c) ingyenes felajánlás: valamely vagyontárgy tulajdonjogának vagy hasznosítási jogának térítésmentes megszerzése vagy átruházása,

d) közérdek: önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásának, illetve a társadalom széles rétegeinek megelégedését szolgáló közszolgáltatások, illetve egyéb szolgáltatások teljesítésének jelentős elősegítése;

e) vagyonkezelés: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog gyakorlására az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott szervezettel kötött szerződésből létrejövő jogviszony.

2. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon jelenleg nincs.

(2) Korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonelem

a) a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerint gazdasági célú (rendeltetésű) erdő kivételével az erdő;

b) a védmű, védelmi létesítmény;

c) a köztemető.

(3) A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége vagy korlátozott forgalomképessége telekalakítási eljárás során megszűnhet. A telekalakítás a HÉSZ, valamint annak szabályozási terv mellékletével összhangban lévő, földhivatal által záradékolt, hatályos telekalakítási vázrajz, valamint jogerős és végrehajtható telekalakítási engedély birtokában hajtható végre. A telekalakítási vázrajz jóváhagyásáról a polgármester előterjesztésében, a képviselő-testület dönt. A telekalakítási eljárás során hozott képviselő-testületi határozat végrehajtása az érintett tulajdonosok megállapodásával, valamint a változási vázrajz alapján az ingatlanra vagy ingatlanrészre vonatkozó változás földhivatali átvezetésével zárul.

(4) Forgalomképtelen vagyontárgyat hasznosítani, továbbá korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, megterhelni, biztosítékul adni, hasznosítani, gazdasági társaságba vinni, azt, vagy azzal más módon rendelkezni csak a képviselő-testület által meghatározott funkcióra és kizárólag a képviselő-testület minősített többségű határozatával lehet.

(5) A költségvetési szervek hasznosításában lévő vagyonra vonatkozó hatásköröket jelen rendelet 24. §-a tartalmazza.

3. §

(1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat, így különösen

a) a törzsvagyoni kört nem érintő telekalakításhoz;

b) építési ügyekben tulajdonosi;

c) építési engedélyezési eljárás kezdeményezéséhez;

d) az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez;

e) a további megterheléshez;

f) a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez

szükséges hozzájárulást átruházott hatáskörben a polgármester jogosult megtenni, azzal, hogy a hatáskör gyakorlása szempontjából az a), d)-e) pontokban foglalt esetekben a (2) bekezdésben foglalt értékhatárt kell irányadónak tekintetni.

(2) Amennyiben a képviselő-testület eltérően nem rendelkezik, az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi jog gyakorlásáról; a 4. §-ban meghatározott eltérésekkel a tulajdonjog megszerzéséről; az üzleti vagyon hasznosításáról és értékesítéséről, a hasznosításra és értékesítésre irányuló megállapodás jóváhagyásáról, valamint az ezekre vonatkozó pályázatok kiírásáról és elbírálásáról, a vagyontárgy értékére tekintettel

a) 15 millió forint forgalmi értékig a polgármester;

b) 15 millió forint forgalmi értéket meghaladóan 30 millió forintig a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság;

c) 30 millió forint felett a képviselő-testület

dönt.

(2a)^[2] Az önkormányzat és a vagyonhasznosító között hatályos vagyonhasznosítási szerződés alapján a hasznosítónak hasznosításra átadott üzleti vagyonra vonatkozó pályázat kiírásáról a hasznosító jogosult dönteni.

(3) Gazdasági társaságba történő belépés vagy gazdasági társaság alapítása esetén előzetes gazdaságossági vizsgálatot kell végezni. Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről csak megfelelő hozamszámítás alapján a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság, valamint az ágazatilag illetékes szakbizottság véleményének kikérésével, a képviselő-testület jogosult dönteni.

4. §

(1) A leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben a közfeladat ellátásához nem szükséges, az annak eredeti bekerülési értékére tekintettel

a) 15 millió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester;

b) 15 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan 30 millió forintig a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság;

c) 30 millió forint eredeti bekerülési érték felett a képviselő-testület

ingyenesen, az általa meghatározott szervezetnek vagy személynek átruházhatja.

(2) A (3)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével az önkormányzat vagy önkormányzat költségvetési szerve javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes felajánlás esetén a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke

a) a 15 millió forintot nem haladja meg, a polgármester;

b) a 15 millió forintot meghaladja, de a 30 millió forintot nem haladja meg, a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság;

c) a 30 millió forintot meghaladja, a képviselő-testület

jogosult dönteni. A képviselő-testület döntése előtt köteles a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság véleményét beszerezni.

(3) Amennyiben a felajánlás során olyan vagyon kerülne az önkormányzat tulajdonába, amelyet törvény vagy jelen rendelet alapján törzsvagyoni körbe kell besorolni, a döntés értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Amennyiben az ingyenes felajánlás tulajdonszerzéssel nem jár, a felajánlás elfogadásáról szóló döntés értékhatártól függetlenül a polgármester hatáskörébe tartozik.

2. A vagyonértékelés, értékesítés, hasznosítás szabályai

5. §

(1) Az önkormányzati ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítése a 11-23. §-ban meghatározottak szerint történik.

(2) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése estén az értékesítésre jelölés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.  A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésről szóló rendeletében, az értékesítésre szánt ingatlanok e célra történő kijelölésével határozza meg ingatlanértékesítési tervét.

(3) Ingó vagy ingatlan vagyontárgy bármely jogcímen történő visszterhes vagy ingyenes elidegenítése, megszerzése, megterhelése, továbbá vagyonkezelésbe vagy hasznosításra átadása vagy átvétele előtt vagyonértékelést kell végezni. Amennyiben jelen rendelet másként nem rendelkezik, ingatlan elidegenítése vagy megszerzése esetében megbízott ingatlanforgalmi szakértő által adott forgalmi értékbecslést kell beszerezni.

(4) Kettőmillió forint értéket meg nem haladó esetben vagyonértékelésként – a képviselő-testület hivatala jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiban szereplő adatokon, önkormányzati adóhatóság által kiállított adó- és értékbizonyítványon, továbbá ismert, hat hónapnál nem régebben teljesedésbe ment, összehasonlításra alkalmas jogügyleteken alapuló – összehasonlító adatok alapján végzett, írásba foglalt értékbecslés is elegendő.

(5) A forgalmi értéket bruttó módon, azaz az általános forgalmi adót is magában foglalóan kell megállapítani.

(6) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott vagyonértékelés hat hónapnál régebbi nem lehet. Amennyiben két évnél nem régebbi vagyonértékelés rendelkezésre áll, annak hat hónapnál nem régebbi, írásos felülvizsgálata is elfogadható.

(7) Ingó és ingatlan értékesítése során a minimális értékesítési ár a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél – a (6) bekezdésben vagy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve – alacsonyabb nem lehet.

(8) Az értékesítésre vonatkozó szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(9) Az ingó és ingatlan vagyon értékesítésekor a fizetési határidő – a szerződés aláírásától számított – harminc napnál hosszabb csak akkor lehet, ha az ellenérték megfizetése részben, vagy egészben pénzintézeti kölcsön igénybevételével történik. A fizetési határidőt az értékhatárra tekintettel – az e rendelet 3. § (2) bekezdése szerinti – hatáskörrel rendelkező szerv legfeljebb harminc nappal meghosszabbítja.

(10)^[3] Az ellenérték megfizetésének határideje – ide nem értve a részletfizetés esetét – a szerződés aláírását követő százhuszadik napnál későbbi nem lehet.

(11) Az értékhatárra tekintettel hatáskörrel rendelkező szerv legfeljebb egy éves időtartamra akkor adhat részletfizetési kedvezményt, ha legkésőbb a szerződéskötéskor az ellenérték legalább 10%-a foglalóként átadásra kerül.

6. §

(1) Amennyiben az ingó vagy ingatlan vagyontárgy értékesítésére kiírt második pályázat is eredménytelenül zárul,

a) bruttó 15 millió forint értékhatárig a polgármester;

b) az a) pontban meghatározottak kivételével bruttó 30 millió forint értékhatárig a képviselő-testület pénzügyi bizottsági feladatait ellátó bizottsága minősített többséggel;

c) bruttó 30 millió forint felett a képviselő-testület minősített többséggel,

mérlegelési jogkörében az 5. § (3)-(4) bekezdésben vagy 5. § (6) bekezdésben meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél – különösen a lefolytatott pályázati eljárások eredménytelenségi okainak értékelésével – legfeljebb 20%-kal csökkentett vételárat határozhat meg.

(2) Amennyiben az értékesítési eljárás a bruttó huszonötmillió forint, vagy az alatti forgalmi értékű vagyontárgy értékesítésére irányult, és az eredménytelenül zárult második pályázatban benyújtásra került olyan ajánlat, mely az (1) bekezdés alapján csökkentett vételárra és a pályázati feltételekre figyelemmel egyébként érvényes ajánlatnak minősült volna, a pályázatot elbíráló szerv – a vételárcsökkentő döntést is ismertető – megkeresésére az ajánlattevő öt napon belül nyilatkozik, hogy a csökkentett vételár ismeretében ajánlatát fenntartja-e. Amennyiben az ajánlattevő a pályázati ajánlatát fenntartja, vele az értékesítésre vonatkozó szerződés a megerősített ajánlat szerinti vételáron megköthető.

(3) A (2) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő jogvesztő.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt eredménytelen pályázati eljárásban

a) nem volt olyan ajánlat;

b) több olyan ajánlat is volt,

amely az (1) bekezdésben meghatározott árcsökkentés ellenére érvényes lenne, továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés eredménytelen, ismételten pályázatot kell kiírni, ahol a pályázati alapár az (1) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett alapár.

(5)^[4] Az (1) bekezdés szerint vételárcsökkentésről döntő szerv döntése esetén a vevő a vállalkozások, a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés támogatásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt kedvezményekre nem jogosult, ezt a vételárcsökkentésről döntő szerv döntésében és a pályázatot elbíráló szerv (2) bekezdés szerinti megkeresésében, valamint az értékesítésre vonatkozó szerződésben meg kell jelölni.

(6)-(8) ^[5]

7. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok, kötvények, részvények értékesítése esetén az értékesítést megelőzően a portfoliót könyvvizsgálóval fel kell értékeltetni, továbbá szükség esetén szakértővel is minősíttetni kell. A tőzsdei értékpapírok esetében az értékesítés könyvvizsgálói felértékeltetés és minősítés nélkül, az aktuális árfolyamon történhet.

(2) Amennyiben az értékesítés a portfolió sajátos jellege miatt nem pályázati úton történik, döntést a hatáskör gyakorlója csak legalább két ajánlat bekérése után hozhat. 

8. §

(1) Ingó- és ingatlan vagyontárgy hasznosításáról az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, hasznosítója a szerződésében, illetőleg a jelen rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint dönt.

(2) A nem lakáscélú helyiségek bérleti díjának következő év március 1. napjától hatályos mértékét a hasznosító, a vagyonkezelő indoklással alátámasztott előterjesztése alapján a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság határozatban állapítja meg, legkésőbb a tárgyév december 15. napjáig. A lakások lakbérének következő év január 1. napjától hatályos mértékét a képviselő-testület – szociális alapon bérbe adott lakások esetében az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó bizottság előzetes véleményének, egyéb lakások esetében a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével – rendeletben állapítja meg a tárgyév november 15. napjáig.

(3) Az ingó és ingatlan vagyontárgyak hasznosításakor 11-23. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a termőföld haszonbérbe adásakor.

9. §

Tárgyi eszköz selejtezéséről, az annak eredeti bekerülési értékére tekintettel

a) 15 millió forint eredeti bekerülési értékig a polgármester;

b) 15 millió forint eredeti bekerülési értéket meghaladóan, 30 millió forintig pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság;

c) 30 millió forint eredeti bekerülési érték felett a képviselő-testület

dönt.

10. §

(1) Azokat a belterületi ingatlanokat, amelyek átmenetileg más módon nem hasznosíthatók, mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani.

(2) A termőföld legalább egy éves időtartamra adható haszonbérbe. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv előírásait, az ingatlanra vagy a területre vonatkozó konkrét fejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni.

(3) Amennyiben egy földrészlet több haszonbérlő részére a földrészlet megosztásával kerül haszonbérbe adásra, a megosztás költsége kizárólag a haszonbérlőket terheli.

(4) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termőképességének (AK) figyelembe vételével kell megállapítani.

(5)  A haszonbérleti díj mértéke a föld minden AK-ja után évenként legkevesebb 1.000,- Ft, azonban az egy haszonbérlet után járó évi haszonbér összege nem lehet kevesebb, mint 5.000,- Ft.

(6) A haszonbérlő a haszonbért gazdasági évenként utólag, egy összegben köteles a haszonbérbeadó részére megfizetni.

(7) Nem teljes gazdasági év esetén időarányos haszonbért kell fizetni.

(8) Amennyiben a haszonbérleti szerződés megkötésére pályázati eljárás alapján kerül sor, a pályázati alapárat jelentő minimális haszonbért ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján kell meghatározni. Amennyiben eredménytelenség miatt ismételt pályázati kiírásra kerül sor, a hasznosító mérlegelési jogkörében a szakvéleményben szereplő minimális haszonbérnél 20%-kal alacsonyabb pályázati induló árat határozhat meg.

(9) A haszonbérlő legfeljebb egy évre mentesíthető a haszonbér fizetése alól, amennyiben legalább három éve nem művelt földet vesz egy évnél hosszabb időtartamra haszonbérbe.

3. A pályázati eljárás részletes szabályai

11. §

(1) Az önkormányzati vagyon értékesítése és hasznosítása – a 12. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve – kizárólag pályázati eljárás keretében történhet.

(2) A pályázati eljárás főszabály szerint nyilvános. Nyilvános pályázat helyett akkor írható ki zártkörű pályázat, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé. 

12. §

(1) Huszonötmillió forint vagy ennél kevesebb bruttó forgalmi értékű

a) termőföld, tanya, kert haszonbérbe adása esetén;

b) termőföld vagy tanya elidegenítése esetén a termőföldről szóló törvényben meghatározott elővásárlási jog jogosultja részére;

c) alkalmi és idényjellegű rendezvények céljára történő bérbeadás esetén;

d) egy éven belül összesen kilencven napot meg nem haladó bérbeadás esetén;

e) ingónak vagy ingatlannak közérdekből történő értékesítésekor, vagy közérdekből történő bérbe- vagy más jogcímen használatba adása esetén;

f) ingó- vagy ingatlan értékesítésére kétszer kiírt pályázati eljárások eredménytelensége esetén, a másodszori kiírást követően;

g) ingó- vagy ingatlan értékesítésére vagy hasznosítására irányuló pályázati eljárás eredménytelen, és a pályázati felhívás napjától számított egy éven belül a pályázati felhívásban foglalt feltételekkel új ajánlattevő szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot tesz;

h) osztatlan közös tulajdonú felépítmény alatti önkormányzati telek vagy telekrész elidegenítése, használatba adása esetén;

i) osztatlan közös tulajdonnak a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti megszüntetése esetén;

j) osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben az értékesítés valamely tulajdonostárs részére történik, feltéve, hogy az esetleges további tulajdonostársak ehhez hozzájárulnak;

k) osztott tulajdonú ingatlan esetében az értékesítéshez, amennyiben az önkormányzat saját tulajdonában lévő földterületet vagy építményt kíván értékesíteni a földterületen álló építmény vagy az építmény alatt található földterület tulajdonosa részére;

l) földterület esetén, ha a vevő a Ptk. szerinti túlépítés vagy ráépítés okán kívánja megszerezni a földterület tulajdonjogát;

m) ingatlan elidegenítése a szomszédos ingatlanok közti telekhatár-rendezéssel a hatályos szabályozási terv szerinti telek kialakítása céljából;

n) vagyon esetében, amennyiben az értékesítés vagy hasznosítás ellenérték nélkül történik;

o) vagyon esetén, ha jogszabály kötelezően előírja az önkormányzati vagyontárgy tulajdonának vagy használati jogának meghatározott szervek vagy személyek részére történő átruházását, illetőleg átengedését;

p) bérlemény – ide nem értve a szociális bérlakást – esetében, amennyiben a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően az ingatlan további bérbeadása történik, és a bérlő legkésőbb a bérlet lejártát megelőző hatvanadik napig nyilatkozik, hogy az ingatlant, a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben megállapított bérleti díjért tovább kívánja bérelni, és bérlőnek nincs lakbérfizetésből (bérleti díjfizetésből) eredő vagy egyéb hátraléka a bérbeadó vagy a közműszolgáltatók felé és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak bérlő továbbra is megfelel;

q) üres vagy megüresedő üzlethelyiség esetén, ha az a szomszédos önkormányzati üzlethelyiség bérlője részére kerül oly módon bérbeadásra, hogy a kialakításra kerülő üzlethelyiségben a bérlő által megvalósítani vállalt tevékenység összefügg a szomszédos üzlethelyiségben végzett tevékenységével;

r) vagyont érintő csereszerződés esetén;

s) ingatlan esetén, ha az ingatlan a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére – közérdekből – oly módon kerül értékesítésre, hogy a telekalakítással kialakításra kerülő ingatlanban megvalósítani vállalt tevékenység összefügg a szomszédos ingatlanban végzett tevékenységgel;

t) ha az értékesíteni kívánt ingatlan más módon nem, vagy csak aránytalan ráfordítások árán hasznosítható,

a pályázati eljárás nem kötelező.

(2) Amennyiben az adott üzlethelyiség az (1) bekezdés q) pont szerint kerül bérbeadásra, a bérleti szerződés időtartamának meg kell egyeznie a bérlő szomszédos üzlethelyiségre vonatkozó bérleti szerződésében meghatározott időtartammal. A bérlőnek vállalnia kell továbbá a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott díj megfizetését. A jelen pont alapján bérbe adott üzlethelyiségek esetén a fizetendő bérleti díj a helyiség övezeti besorolásához igazodó, évente határozatban rögzített összegnél alacsonyabb nem lehet.

13. §

(1) Amennyiben a pályázati felhívás elfogadására a 3. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint kerül sor, a pályázati felhívás közzétételéről minden esetben a polgármester gondoskodik.

(2) A nyilvános pályázatot a helyi sajtóban, a képviselő-testület hivatalának hirdetőtábláján és honlapján – a pályázatok benyújtására megállapított határidő lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően – kell meghirdetni. A pályázat kiírójának eseti döntése alapján a pályázat megyei vagy országos napilapban vagy egyéb sajtótermékben is meghirdethető.

(3) Az ajánlattevőnek az ajánlatuk megtételére legalább tizenöt napot kell biztosítani.

(4) A kiíró a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban szereplő pályázati feltételeket a pályázat során megváltoztathatja, amennyiben ezt a jogát a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának.

(5) A pályázati feltételek módosítását követően legalább tíz nappal meg kell hosszabbítani a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt.

(6) Nem lehet módosítani pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban szereplő pályázati feltételeket, ha pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidőből öt napnál kevesebb idő áll rendelkezésre.

(7) A pályázatok benyújtási határideje a (4) bekezdésben foglaltakon kívül egyszer – megfelelő indokkal – legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. 

14. §

(1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázati felhívásra a képviselő testület döntése alapján kerül sor, az erre való utalást a képviselő-testületi határozat számának megjelölésével;

b) a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy zártkörű);

c) a pályázat tárgyának megnevezését;

d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;

e) a benyújtáshoz szükséges példányszámot és az esetleges mellékleteket;

f) az ajánlati kötöttség időtartamát;

g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés (konzultáció) helyének, idejének, illetve az ügyintéző személy megjelölését;

h) a részletes pályázati kiírás, információs dokumentum rendelkezésre bocsátásának, megtekintésének helyét, módját, idejét és költségét;

i) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását, a hiánypótlás részletes szabályait;

j) azt, hogy a kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(2) A pályázati felhívásban foglaltakon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a hasznosítandó vagyon adatait, valamint az ajánlatok elkészítéséhez szükséges valamennyi technikai információt;

b) a pályázati kiírás mellékleteinek jegyzékét;

c) az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét, a döntéshozatal során kiemelt jelentőséggel bíró elbírálási szempontokat;

d) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, az eredményhirdetés várható határidejét és módját;

e) a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését;

f) az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást;

g) a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jogot;

h) a pályázó által benyújtandó iratokat, igazolásokat,

i) azt, hogy a pályázati kiírásban nem szabályozott esetekben a jelen rendeletben foglaltak az irányadóak,

j) minden egyéb adatot, amelyet a kiíró szükségesnek tart.

15. §

(1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték összegét a pályázat kiírója állapítja meg.

(3) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének és eredménytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – kamat nélkül – vissza kell adni.

(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg. E rendelkezést kell alkalmazni a benyújtási határidő lejárta előtt visszavont ajánlatokra is. 

16. §

(1) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik.

(2) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább harminc napig kötve van, kivéve, ha a pályázatot nyert ajánlattevővel a kiíró ezen időponton belül szerződést köt, vagy írásban közli, hogy egyik ajánlattevővel sem köt szerződést. 

17. §

(1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint az érintettek tudomására kell hozni.

(2) A pályázat visszavonása esetén a pályázati dokumentumok ellenértékét a pályázóknak vissza kell téríteni.

(3)Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja ajánlatát a 15. § (4) bekezdésében meghatározott következmények mellett.

18. §

(1) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(2) Érvénytelen a pályázat, ha

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni;

b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be;

c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak;

d) a pályázó a pályázati biztosítékot nem, vagy nem a kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

e) az ajánlati árat a pályázó nem egyértelműen határozta meg.

19. §

A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a pályázó nyilatkozatát a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan;

b) a pályázati biztosíték befizetését igazoló dokumentumát;

c) a pályázónak a szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait;

d) jogi személy pályázó esetén 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, aláírási címpéldányt;

e) minden egyéb, a pályázati kiírásban előírt nyilatkozatot, dokumentumot.

20. §

(1) A pályázatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) A beérkezett pályázatokat a pályázati eljárás lebonyolításában részt vevő személyek jelenlétében kell felbontani. A pályázatok felbontása nyilvánosan történik, a pályázatokat mellékleteivel együtt bírálati sorszámmal kell ellátni.

(3) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének (székhely), a megajánlott ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidő nyilvánosságra hozatalát.

(4) Az ajánlatok felbontásáról, illetve ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. 

21. §

(1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő harminc napon belül, illetve lehetőség szerint a képviselő-testület soron következő ülésén el kell bírálni.

(2) Az ajánlatokat a kiíró bírálja el.

(3) A bírálat során meg kell állapítani az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét. Az érvénytelenség okát pontosan meg kell jelölni.

(4) Amennyiben a kiíró a képviselő-testület, akkor a pályázat csak az abban megjelölt szerv előzetes véleményezése után bírálható el.

(5) A pályázat lebonyolításában részt vevő személy nem lehet az, aki

a) a pályázó Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozója,

b) a pályázóval munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján közvetlen kapcsolatban áll,

c) egyéb okból kifolyólag nem képes a pályázat elfogulatlan elbírálására.

(6) Az elbírálásban részt vevő a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

22. §

(1) Eredménytelen a pályázat, ha

a) kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett;

b) a kiíró a pályázatot a szerződés megkötésének elmaradása miatt eredménytelenné nyilvánítja.

(2) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.

23. §

(1) Az ajánlatok elbírálása során, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban ekkor sem módosíthatók.

(2) Az ajánlatok értékelésénél azonos feltételek vállalása esetén a pályázók között nyílt árversenyt kell tartani.

(3) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(4) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.

4. A költségvetési szervek hasznosításában lévő vagyon

24. §

(1) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv hasznosításában lévő vagyontárgyat az e rendeletben illetőleg egyéb jogszabályokban meghatározott anyagi és eljárási szabályok betartásával önállóan hasznosíthatja, amennyiben a hasznosítás időtartama nem haladja meg az egy évet és a hasznosításból eredő bevétel nem haladja meg a havi nettó százezer forintot. Amennyiben a szerződés szerinti ellenérték nem havonta fizetendő díjként kerül megállapításra, a jelen bekezdés szerinti havi bevétel éves szinten meghatározott összegét kell alapul venni a hatáskör megállapításakor.

(2) Amennyiben a hasznosításra vonatkozó határozott időtartamú szerződés időtartama

a) az öt évet nem haladja meg;

b) az alkalomszerű és kilencven napot meg nem haladó időtartamú szerződés kivételével az egy évet nem haladja meg, azonban a hasznosításból eredő bevétel az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja

a szerződés érvényességéhez jegyzői ellenjegyzés szükséges.

(3) Az öt évet meghaladó határozott időtartamú, a határozatlan időtartamú, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott bevétel kétszeresét meghaladó bevétel esetén a szerződéskötésre irányuló eljárás megindítása előtt a költségvetési szerv vezetője

a) a tervezett hasznosítás módjának, jogcímének,

b) a tervezett hasznosítás határozott vagy határozatlan időtartamának,

c) a meghatározni kívánt ellenérték (díj), havi vagy éves szinten meghatározott mértékének,

d) a hasznosítás pályázati eljárás keretében vagy – figyelemmel a 12. § (1) bekezdésére is – annak mellőzésével történik, és

e) amennyiben pályázati eljárás mellőzésével kerül sor a hasznosításra és a konkrét szerződő fél megjelölésével

a tulajdonosi jogokat a 3. § (2) bekezdés szerint gyakorló szerv előzetes írásos jóváhagyását kéri a hasznosítás tekintetében. A jóváhagyásban foglalt feltételek a hasznosítási eljárásban az költségvetési szerv vezetőjét kötik és a (2) bekezdésben meghatározott, ellenjegyzésre vonatkozó kötelezettség alól nem mentesítenek.

(4) A pályázati hirdetményt az költségvetési szervnél jól látható helyen, hirdetőtáblán, az önkormányzat honlapján, továbbá, amennyiben a költségvetési szerv saját honlappal rendelkezik, ennek honlapján közzé kell tenni, valamint az a költségvetési szerv vezetőjének döntése alapján egyéb módon is közzétehető. A közzététel az költségvetési szerv vezetőjének feladata. A pályázatra írásban kell jelentkezni. A költségvetési szerv vezetője azzal kötheti meg a szerződést, aki a legelőnyösebb ajánlatot tette. Amennyiben a költségvetési szerv vezetőjének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója pályázóként jelentkezik, a pályázati eljárást a tulajdonosi jogokat a 3. § (2) bekezdés szerint gyakorló szerv folytatja le, és amennyiben a pályázat nyertese a költségvetési szerv vezetőjének közeli hozzátartozója, a szerződéskötés az önkormányzat nevében történik, a szerződést a polgármester írja alá.

(5) A hasznosításból származó bevétel a költségvetési szerv feladatainak ellátására, azok színvonalának javítására fordítható.

(6) A hasznosítás a költségvetési szerv feladatainak ellátását nem korlátozhatja és nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(7) A költségvetési szerv használatban lévő vagyon csak a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata alapján vihető be vállalkozásba.    

(8) Ingó dolgok értékesítése 5 millió forint bekerülési értékig a költségvetési szerv vezetőjének határkörébe tartozik azzal, hogy 1 millió forint bekerülési érték felett az értékesítés kizárólag a polgármester előzetes hozzájárulását követően történhet. 5 millió forint feletti bekerülési érték esetén a 3. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A költségvetési szerv által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak általában az azokat megszerző költségvetési szerv használatába kerülhetnek.

(10) Kivételes esetben a képviselő-testület bizottsági, polgármesteri, jegyzői javaslatra a meglévő és megszerzett vagyont elvonhatja, amennyiben a költségvetési szerv alapító okiratban meghatározott feladata ellátásához az szükségtelen.

(11) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról a 3. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell dönteni. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(12) Az önkormányzati költségvetési szerv hitelt nem vehet fel, az éves költségvetését meghaladó kötelezettséget csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.

(13) A költségvetési szervek a használatukban lévő épületekben – az országgyűlési és az önkormányzati választások, országos és helyi népszavazás valamint a választási kampányok idején, választási gyűlés céljára kötelesek a választások lebonyolításához szükséges mértékben, illetve a kampány céljára egy megfelelő helyiséget – térítésmentesen – az önkormányzat, illetve a jelölő szervezetek és jelöltek rendelkezésére bocsátani. E lehetőség valamennyi jelölő szervezetet és független jelöltet azonos feltételekkel illet meg, és kizárólag a kampány törvényes időszaka alatt biztosítható. A rendelkezésre bocsátott helyiségekben és az épületekben plakátot elhelyezni tilos.

5. A vagyonkezelés szabályai

25. §

(1) Az önkormányzati vagyonkezelő (a továbbiakban: vagyonkezelő) a rábízott vagyonról – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(2) A vagyonkezelői jog visszterhes átengedése esetén a vagyonkezelői jog ellenértékének legalább a magyar állampapírok előző évi átlagos hozamát el kell érnie.

(2a) Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, amely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében végzi, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet.^[6]

(3) A vagyonkezelői szerződésben meg kell határozni azt a közfeladatot, amelynek átadásához kapcsolódóan sor kerül a vagyonkezelői szerződés kötésére.

(3a) Vagyonkezelői jog bármely, önkormányzati vagyon körébe tartozó ingón és ingatlanon alapítható, amelyen a vagyonkezelői jog alapítását jogszabály nem zárja ki.^[7]

(4) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon hasznosítására.

(5) A vagyonkezelő köteles

a) a rábízott vagyon biztosítására;

b) a rábízott vagyon közterheinek viselésére;

c) a rábízott vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére;

d) viselni mindazon kárt és többletköltséget, amelyek a vagyonkezelői jog jogszabályellenes vagy nem megfelelő gyakorlásából erednek;

e) a rábízott vagyon gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására;

f) a rábízott vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására;

g) vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésére.

(6) A vagyonkezelő a szerződéssel rá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján – az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – látja el. A vagyonkezelő az általa alkalmazott harmadik személy közreműködő eljárásáért úgy felel, mint a sajátjáért.

(7) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog jogosultjának vagyonkezelését bármikor ellenőrizheti, ennek keretei között a vagyonkezelő könyveibe, irataiba és adathordozóiba betekinthet, helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot készíthet. Vagyonkezelő az ellenőrzést tűrni köteles, köteles továbbá az ellenőrzés eredményes lefolytatását elősegíteni, illetve az ellenőrzéshez minden szükséges információt az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(8) A vagyonkezelő köteles a működéséről és a vagyonkezelésbe vett vagyon hasznosításáról minden év február végéig beszámolót készíteni és azt az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében szabályozott nyilvántartásokkal együtt a képviselő-testületnek bemutatni. Ezen felül a képviselő-testület a vagyonkezelőt beszámoló készítésére és a nyilvántartások bemutatására, valamint ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatásra bármikor kötelezheti.

(9) Amennyiben a vagyonkezelő a beszámolót határidőig nem mutatja be, vagy azt a képviselő-testület nem fogadja el, vagy a (10) bekezdésben meghatározott ellenőrzést nem teszi lehetővé, a képviselő-testület egyidejűleg jogosult a vagyonkezelői szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni.

(10) A képviselő-testület jogosult és köteles az írásbeli beszámolóban rögzített adatokat, információkat ellenőrizni, valamint a helyszínen meggyőződni arról, hogy a vagyonkezelés a jelen rendeletben és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint történik.

(11) A vagyonkezelésbe adott eszközök leltározásáról a vagyonkezelő köteles gondoskodni. A leltárfelvételt a vagyonkezelő és – a leltárfelvételi ütemtervben kijelölt dolgozója közreműködésével – a képviselő-testület hivatala közösen végzi.

(12) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott eszközök selejtezéséről nem jogosult dönteni. Amennyiben selejtezés szükségessége merül fel, a vagyonkezelő köteles ezt haladéktalanul a képviselő-testület hivatalának írásban jelezni. A selejtezésről a 9. §-ban foglaltak szerint kell dönteni.

(13) A vagyonkezelői jog megszűnése esetén a vagyonkezelő köteles az átadott vagyont vagyonleltár szerint, jegyzékkel és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak visszaadni.

6. Kötvénykibocsátásból képzett fejlesztési alap felhasználásának speciális szabályai

26. §

(1) A képviselő-testület 252/2007. Kth. sz. határozatával 3,2 milliárd Ft névértékű (21.448.000 svájci frank) kötvény zártkörű kibocsátásáról döntött. A kötvény kibocsátásra 2007. október 5-én került sor. Az OTP Bank Nyrt-vel kötött hitelszerződésekből fennálló összesen 1.085.000 E Ft tőketartozását az önkormányzat rendezte, az így fennmaradó hozzávetőleg 2.115.000 E Ft összeg, valamint annak kamatai a képviselő-testület döntésének értelmében a jelen rendelet szerint felhasználható fejlesztési alapot képez.

(2) A hosszú lejáratú célhitelek törlése után fennmaradó összeget, mint fejlesztési alapot fejlesztési célú költségvetési tartalékként kell nyilvántartani. A tartalék kizárólag Baja város fejlesztéseihez szükséges anyagi forrás biztosítására, továbbá a fejlesztéssel foglalkozó szervezettel kapcsolatos kiadások fedezetéül szolgál, így különösen pályázati saját erő, tervezési és pályázatírói díjak, a projektek előkészítéséhez szükséges egyéb költségek fizethetőek ki terhére.

(3) A fejlesztési alapból kivételesen nem pályázati úton megvalósított fejlesztés is finanszírozható, amennyiben ahhoz a képviselő-testület minősített többségű határozatával hozzájárul.

(4) A várost érintő fejlesztési projekt megvalósításáról szóló képviselő-testületi döntést megelőzően a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság, a városüzemeltetési feladatokat ellátó bizottság, valamint az ágazatilag illetékes szakbizottság köteles a felhasználásról szóló előterjesztést megtárgyalni.

(5) A döntési javaslat megalapozottságához pénzügyi számításokat kell végezni a tervezett beruházás várható hozamairól, megtérüléséről, amennyiben termelő beruházásra irányul a felhasználási javaslat. Nem megtérülő, infrastruktúra fejlesztési beruházásoknál a költségvetés működési kiadásaira gyakorolt hatás vizsgálandó.

(6) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében fejlesztési célú alapokat hozhat létre a kötvény kibocsátásából képzett fejlesztési alap terhére, az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérő felhasználási szabályok alkalmazásának elrendelésével.

(7) A képviselő-testület 494/2009. (XII. 17.) Kth. sz. határozatával döntött 1,5 milliárd forint névértékű kötvény kibocsátásáról, melyre vonatkozóan a jelen alcímben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

27. §

(1) A kötvénykibocsátásból származó pénzeszköz betétben történő elhelyezésére, állampapír-alapú értékpapír vásárlásra, valamint tőke- és hozamvédett befektetésére vonatkozóan – legalább öt ajánlat bekérése után – döntést a polgármester hozhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést megelőzően a polgármester köteles legalább öttagú munkacsoportot létrehozni, amely elvégzi az ajánlatok összehasonlító elemzését és döntési javaslatot terjeszt a polgármester elé.

7. Vagyonnyilvántartás

28. §

A vagyonnyilvántartás feladatait a jegyző látja el, a képviselő-testület hivatala, továbbá az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervek és gazdasági társaságok közreműködésével.

8. Záró rendelkezések

29. §

(1) Jelen rendelet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel 2013. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 30. § és a 31. § (2) bekezdés a kihirdetés napját követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

(3) A 31. § (3) bekezdés 2013. január 2. napján lép hatályba és 2013. január 3. napján hatályát veszíti.

(4) A Képviselő-testület a vaskúti 0551/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan és felépítménye önkormányzat tulajdonában álló tulajdoni hányadának értékesítési eljárására vonatkozó hatáskörét a Felső-Bácskai Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulásra ruházza át. ^[8]

30. § ^[9]

31. §

(1) ^[10]

(2) ^[11]

(3) ^[12]

Zsigó Róbert

polgármester távollétében:

    Fercsák Róbert                                                  dr. Gyenes Gabriella

     alpolgármester                                                             jegyző

Záradék:

Jelen rendelet 2012. november 30. napján kihirdetésre került.

dr. Gyenes Gabriella

jegyző