Dány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ /1/ bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések:

Közcélú lakás: Az önkormányzat költségvetési szerveinél, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezeteknél dolgozó, illetve a helyi közéletben jelentős szerepet betöltő személyek részére fenntartott önkormányzati bérlakás (szolgálati lakás).

Piaci alapon bérbe adott lakás: A szabadpiaci elvek és a nyereséges önkormányzati gazdálkodás szabályai szerint hasznosított olyan önkormányzati bérlakás, ahol a fizetendő lakbér teljes egészében fedezi a bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit, és a lakbér ezen felül tartalmazza az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is.

Család: A közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő hozzátartozók, illetve közeli hozzátartozók közössége.

Közeli hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk) 685. §-ában felsorolt személyek (házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.)

Hozzátartozó: A Ptk. 685 §-ban felsorolt személyek (élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa).

Méltányolható lakásnagyság:

• két személy esetén              2 szoba
• három személy esetén          2 és fél szoba
• négy személy esetén            3 szoba

Minden további személy esetén fél szobával nő a figyelembe vehető szobák száma.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a figyelembe vehető szobák száma minden további személy esetében egy szobával nő.

Félszoba: Olyan szoba, melynek hasznos alapterülete - függetlenül a padlózat jellegétől - a 6 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 12 m2-t.

Szoba: Olyan szoba, melynek hasznos alapterülete - függetlenül a padlózat jellegétől - meghaladja a 12 m2-t, de nem haladja meg a 30 m2-t. Amennyiben a szoba hasznos alapterülete a 30 m2-t meghaladja, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali, az ebédlő és a konyha osztatlan közös térben van és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 m2-t, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Vagyon: Az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori

    legkisebb összegének 30-szorosát,

b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60-szorosát

    meghaladja.

Élettársak: A Ptk. 685/A §-ban meghatározottak szerint: "Két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy."

Kereső tevékenység: Minden olyan - jogszabály által engedélyezett - munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár.

Fiatal házaspár: E rendelet alkalmazásakor az a házaspár tekinthető fiatal házaspárnak, amelyben sem a férj, sem a feleség nem töltötte be a 35. életévét.

Nettó jövedelem: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti jövedelem fogalomnak megfelelően: "A személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) a munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka."

Kaució: Szerződést biztosító mellékkötelezettség (óvadék), amely a bérlő részéről a bérleti szerződés megkötésekor ( a szerződés rendelkezései szerint) fizetendő és amely összegből a bérlő szerződésszegése esetén a bérbeadó kielégítheti jogos követelését. A kaució (óvadék) nem a bérleti díj része, ha a bérleti szerződéssel kapcsolatban a kaució (óvadék) nem kerül felhasználásra, a bérleti időszak végén visszajár. 

Összkomfortos lakás (Lt. szabályai szerint): Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel

b) közművesítettséggel (villany és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);

c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanyboyler- 

    rel,

d) központi fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

Komfortos lakás (Lt. szabályai szerint): Komfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel    és

    WC-vel,

b) közművesítettséggel;

c) melegvíz-ellátással és

d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kály-

   hával, gázfűtéssel) rendelkezik.

Félkomfortos lakás (Lt. szabályai szerint) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával, és

b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c) a vízvétel lehetősége biztosított.

Rendelet hatálya

1.§ A rendelet hatálya Dány Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

2.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái

3.§ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái:

• közcélú bérlakások
• piaci alapon bérbe adott lakások.

4.§ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

/1/ A tulajdonosi hatáskör gyakorlásából a Képviselő-testület az alábbiakat adja át a polgármesternek:

• a lakásbérleti szerződés aláírása a bérbeadó részéről,
• a lakásba történő befogadás engedélyezését, a lakásbérlet megszüntetése, közös megegyezéssel történő megszüntetésénél a megállapodás megkötését,

• lakáscsere esetén történő hozzájárulást,
• lakásbérleti jog folytatásának elbírálását,
• albérletbeadáshoz történő hozzájárulást.

/2/ Az /1/ bekezdésben kapott felhatalmazást a rendeletben foglalt korlátozásokkal kell ellátni a feladatot gyakorlóknak.

5.§ A 4.§ /1/ bekezdésében rögzített tulajdonosi-bérbeadói jogokat átadás alapján gyakorlók tevékenységükről a Képviselő-testületnek kötelesek a döntést követő testületi ülésen beszámolni.

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. FEJEZET

A lakásbérlet létrejötte

6.§ /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett, vagy újonnan épült lakásokat;

1.   alapellátási feladatokat szolgáló, közérdekű lakásigények kielégítésére

2.   és a nem szociális bérlakásra pályázók részére kell fordítani.

/2/ A Képviselő-testület jogosult arra, hogy egyedi elbírálás alapján közérdekűnek minősítsen valamely lakásigényt.

7.§  Megüresedett vagy újonnan épült lakás bérletére pályázatot nyújthat be minden magyar és az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi /hontalan/ állampolgár.

8.§   Nem szociális bérlakás iránt pályázatot nyújthat be, aki a kaució megfizetését vállalja.

9.§  A kaució az önkormányzat bevételét képezi, mely a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén felhasználható;

• fennálló lakbérhátralék rendezésére,

• fennálló rezsiköltség-hátralék rendezésére
• a lakás megfelelő, rendeltetésszerű átadásához szükséges feltételek biztosítására, amennyiben a bérlő átadáskor ennek nem tesz eleget.

[1]A szerződéskötést követően befizetett kaució összege az önkormányzat számláján marad akkor is, ha az önkormányzat hibájából a szerződéskötés után a bérlő nem tudja elfoglalni az általa kibérelt lakást. Amennyiben valószínűsíthető, hogy előreláthatólag 30 napig nem lehet beköltözni a bérleménybe, úgy a kérelmező másik lakást választ, vagy a Polgármesteri Hivatal visszafizeti kérelmező észére a kaució összegét.

10.§  A lakás megüresedése, új lakások létesítése esetén a Képviselő-testület dönt arról, hogy a lakás(ok) a 6.§ /1/ bekezdésében foglaltak figyelembevételével milyen jelleggel adhatók bérbe.

11.§ /1/ A lakásbérleti szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell;

1. a szerződést kötő felek pontos megnevezését és jellemző alapadatait,
2. a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak pontos leírását és alapadatait,
3. a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának (időtartamának) pontos megjelölését,
4. a bérleti díj összegét, s megfizetésének módját, feltételeit
5. a rezsiköltség megfizetésének módját, feltételeit
6. a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,
7. a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és következményeit,
8. a bérlakás életvitelszerű használatára vonatkozó rendelkezéseket,
9. a jogviták eldöntésének lehetőségeit.

[2]/2/ A bérleti szerződést 2 példányban kell megkötni és a szerződő feleken kívül további intézkedések, nyilvántartásba vétel céljából egy példányt a hivatal irattárában kell megőrizni az ügykezelésre vonatkozó általános szabályok szerint.

[3]/3/ A bérleti szerződés közokiratba foglalva jön létre. Amennyiben a szerződés létrejön és a bérlő beköltözés előtt nem vonja vissza kérelmét, úgy a közokiratba foglalás költségét (közjegyzői munkadíj) az önkormányzat, mint bérbeadó vállalja viselni. 

Ha a bérlő önhibáján kívüli ok (haláleset, hirtelen fellépő nagy kiadás, stb.) miatt beköltözés előtt visszamondja a kérelmét, a közjegyzői díjat az önkormányzat viseli.

Amennyiben a bérlő beköltözés előtt önhibájából visszalép a szerződéstől, a közjegyzői díj 100 %-át köteles az önkormányzat számlájára befizetni. Ha a kérelmező nem fizeti be a közjegyzői díjat, akkor azt fizetési meghagyás formájában visszaköveteli az önkormányzat.

/4/ A rezsiköltség kiszámításának módját a rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

12.§ /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével és kivételesen lehet bérbe adni.

Ilyen kivételes indok lehet a közérdekű, a lakossági érdekeket szolgáló ellátás biztosítása.

/2/ Magánszemély részére az /1/ bekezdésben megfogalmazott engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha állami, önkormányzati, társadalmi szervezet, vagy gazdasági társulat a meghirdetett cél megvalósítására nem jelentkezik.

/3/ Bérlő saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével és akkor használhatja más célra, ha az általa – lakásrészben – végzett tevékenység a lakosság alapellátásának és kielégítését kívánja szolgálni.

/4/ A /3/ bekezdés alapján kiadott engedély nyomán a bérleti szerződést módosítani kell, vagy új szerződést kell kötni.

BÉRLŐK, BÉRLŐTÁRSAK

13.§ /1/ Bérlőtársi jogviszony csak a Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott esetben létesíthető.

1. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a lakással, bérleti joggal csak együttesen rendelkezhetnek, a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesen terhelik, illetve illetik őket.
2. [4]A házastársak, az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető. Ha a házastársak, az élettársak a bérleti szerződés megkötését követően utólag kérik a bérlőtársi jogviszony megállapítását, a szerződésmódosítás hatályba lépésének időpontjától kezdve számítanak bérlőtársaknak.
3. [5]Az élettársak írásbeli közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, amennyiben az élettársakkal közös kiskorú gyermekük is együtt lakik,és –a nem szociális alapon történő bérbeadást kivéve-az élettársak egyike sem rendelkezik a településen másik beköltözhető ingatlannal.
4. A bérlő és vele együtt lakó szülője közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi körülmények indokolttá teszik.
5. A bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, valamint jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, ha a gyermek illetőleg az unoka:
6. 18. életévét betöltötte

• a bérlővel legalább öt éve életvitelszerűen együtt lakik.

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A lakás átadása

14.§ /1/ A bérleti szerződés aláírását követő 7 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

[6]/2/ A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó által meghatalmazott személy és a bérlő, szükség esetén két tanú is aláír.

/3/ A jegyzőkönyv a Ket. 39.§ /2/. bekezdésében foglalt tartalmi követelmények értelemszerű érvényesítése mellett feltétlenül tartalmazza:

1. a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
2. a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állását,
3. közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,
4. a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,
5. az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.

/4/ Közös udvar, kert használata esetén a birtokbaadáshoz a többi bérlőt is meg kell hívni.

/5/ A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A bérlő alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. (a Ltv. 17.§.-hoz)

[7]/6/ A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződéskötést követő 15 napon belül lakásbiztosítási szerződést köt, és azt bemutatja a bérbeadónak. A lakásbiztosítási szerződésben a kedvezményezett a bérbeadó. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget a bérlő, a bérleti szerződést bérbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani.

15.§ A szerződés megszűnésekor a 14.§ /1/,/3/ bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

16.§ A törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:

1. ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá (Ltv.9.§./1/) felmerülő költségeit csak bérbeszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet,
2. a bérlő kötelessége (Ltv.10.§./2/)

• az épület folyosó részeinek tisztítása,
• háztartási szemétszállítás költségeinek megfizetése,
• az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz rendszeres tisztántartása az időjárási viszonyoknak megfelelően.

3. a lakbér határidőben történő megfizetése (Ltv.12.§./1/), a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra,
4. több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén (Ltv.12.§./3/) annak biztosítása, hogy a lakások gépjárművel is zavartalanul megközelíthetők legyenek, illetve az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,
5. a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről (Ltv.13.§./1/) a bérlő általi gondoskodás,
6. átalakítás korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetében a kölcsönös értesítési kötelezettség (Ltv.16.§./1/), amely a munkák megkezdése előtt legalább 30 nap.

17.§ /1/ A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott személy részére, vagy készpénz átutalási megbízás használatával, illetve banki átutalás útján a bérbeadó által megjelölt számlára.

/2/ A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

/3/ A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.

18.§ /1/ A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

/2/ Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

/3/ Amennyiben az /1/ bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

19.§ A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

Jogcím nélküli lakáshasználó

20.§ [8] /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója a bérleti jogviszony megszűnésétől a lakás bérbeadó részére történő átadásáig használati díjat köteles fizetni az alábbiak szerint:

a) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 0-6 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.

b) A jogcím nélküli használat 7-00 hónapig a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.

c) A jogcím nélküli használat 12. hónaptól kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér négyszerese.

[9]/2/ A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni. A kiköltözés végrehajtását a bíróságtól a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadónak.

/3/ Helyi közérdekű célú lakás bérleti jogviszony megszűnésekor a volt bérlő  maga köteles gondoskodni elhelyezéséről, kivéve nyugdíjazás esetén, melyet a Képviselő-testület egyedileg bírál el.

/4/ A bérlő özvegye, kiskorú gyermeke a bérlő halála után – a lakás közérdekű jellegének megtartása mellett – legfeljebb 2 évig használhatja a helyi közérdekű célú lakást, a bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában, abban életvitelszerűen lakott.

• a bérlő özvegye és kiskorú gyermeke az /4/ bekezdésben meghatározott időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.

Befogadás lakásba

21.§ /1/ Az Ltv. 21.§ /2/ bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat tulajdonába lévő lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

Az írásbeli hozzájárulás megadására a polgármester jogosult az alábbi szempontok figyelembe vételével:

1. a kérelem írásban nyújtható be illetékmentesen
2. A kérelemben szerepelni kell a befogadni kívánt személy személyi adatinak és a befogadás konkrét okának

1. az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit.

/2/ Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz szintén a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A kérelemben a bérlőnek nyilatkozni kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után az elhelyezésről a bérlő köteles gondoskodni.

/3/ Helyi közérdekű célú lakások bérlői esetében is a /2/ bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

22.§ /1/ Lakásbérleti jog folytatását biztosító tartási szerződéshez a bérbeadói hozzájárulást a polgármester adja meg.

/2/ A hozzájárulást igénylő beadványhoz a tartási szerződés egy példányát kell csatolni.

/3/ [10]Az eljárás során a 21.§./2/ bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy:

1. környezettanulmány nélkül a hozzájárulást megadni nem lehet,
2. az eltartó(k) és eltartott(ak) által benyújtott jövedelemigazolás 1 hónapnál régebbi keltezésű nem lehet.

/4/ Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén szükséglakásnál, helyi közérdekű célú lakásnál a lakásbérleti jogot érintő tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

23.§ A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

• eltartó 14. életévét nem töltötte be,
• az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
• az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkantnyugdíjas stb.)
• a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul
• a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik
• a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNTETÉSE

Közös megegyezés

24.§ /1/ Közös megegyezéssel a bérleti szerződés bármikor megszüntethető.

/2/ A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más szolgáltató ellátó szervezet felé nincs.

25.§ /1/ Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.

 /2/ A megállapodás tartalmazza:

1. felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
2. a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
3. a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
4. a lakásban bérlővel együtt lakók számát a lakás átadása, visszaadása után.

26.§ A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

[11]26/A §  Közjegyző előtt aláírt lakásbérleti szerződést követően a bérlő által történő visszalépés esetén a bérlő köteles visszalépéséről írásban nyilatkozatot benyújtani a Polgármesteri Hivatalba. Ebben az esetben a Polgármesteri Hivatal részéről nem szükséges a megszűnés írásba foglalása.

27.§ /1/ A jegyző köteles nyilvántartást vezetni azokról az önkormányzati tulajdonú lakásokról, helyiségekről, melyek ideiglenes elhelyezési kötelezettség (Ltv.23.§./4/ bek.) teljesítése céljára rendelkezésre állnak.

/2/ Az ideiglenes elhelyezésről az önkormányzat gondoskodik.

A felmondás

28. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.

/2/ A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve a 28.§ /1/ bekezdésének e) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

29. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

30.§ /1/ A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozatlan időre kötött bérleti szerződést közérdekből írásban felmondhatja.

Közérdekűnek minősül, ha a lakást a bérbeadó;

1. át kívánja alakítani,
2. meg kívánja szüntetni,
3. le szándékozik bontani, vagy,
4. társbérletét kívánja megszüntetni

/2/ A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan tűnjön ki a felmondás oka, az időpontja. Tartalmazza az írásbeli felmondás azt a javaslatot, hogy a bérbeadó;

1. a bérlőnek hol található és milyen minőségű cserelakást ajánl fel, illetve,
2. a bérleti szerződés feltételeit.

31. § A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást kíván felajánlani bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.

A lakbérek mértéke, a külön szolgáltatások díja

32.§ /1/ A Dány Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások bérleti díjai a következők szerint alakulnak:

a) Komfortos bérlakások lakbére                    382 Ft/m2/hó

b) Félkomfortos bérlakások lakbére                  83 Ft/m2/hó

/2/ A Rákóczi utcai és Szőlő krt-i lakások bérleti díjának mértéke 669,- Ft/hó/m2.

/3/ A bérleti szerződés határozatlan időre szól.

/4/ A bérleti szerződés értékkövető klauzulát tartalmaz, mely szerint évente a bérleti díj – a bérleti szerződés módosítása nélkül – a mindenkori inflációval emelkedik.

a) az emelkedés mértékéről a bérbeadó a bérlőt tárgyévenként január 15-ig tájékoztatja.

b) a tájékoztatás hirdetmény formájában valósul meg, az önkormányzat hirdetőtábláján.

/5/ [12]A Dány Községi Önkormányzat által alapított és fenntartott, valamint a Dány községi Önkormányzat által működtetett intézmény(ek)ben dolgozó azon közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, akik az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokban laknak, a havi bérleti díjukból személyenként 10 %-os lakbérkedvezményben részesülnek.

Lakásbérleti szerződés írásba foglalása

33.§ /1/ A határozatlan időre szóló bérleti szerződések közjegyzői közokiratba foglaltaknak, mely okirat elkészíttetésére és aláírására a polgármester jogosult.

/2/ Az a bérlő, aki nem vállalja a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés aláírását, nem vállalja a bérleti szerződés bérbeadó általi meghatározott feltételeket, azzal szemben a bérleti szerződés (használati szerződést) haladéktalanul - azonnali hatállyal - megszüntetésre kerül.

Bérlemények energetikai tanúsítványa

34.§ A bérleti jogviszony tárgyát képező bérlemények tekintetében az energetikai tanúsítványok rendelkezésre állnak.

A lakások és helyiségek nyilvántartása

35.§  /1/ A polgármesteri hivatal elkészíti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek teljes körű nyilvántartását.

/2/ A nyilvántartás a helyi sajátosságoknak és követelményeknek, illetve technikai feltételeknek megfelelve az alábbi adatokat feltétlenül tartalmazza:

a) a lakások és helyiségek pontos nyilvántartási és műszaki adatait valamint állapotukat,

b) a lakások és helyiségek pontos pénzügyi nyilvántartásbeli és a helyben szokásos forgalom-

     hoz igazodó becsült forgalmi értékét,

c) a lakások és helyiségek bérlőinek pontos adatait,

d) a lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezési korlátozásokat, (pl. építési-, elidegení-

    tési-, terhelési tilalom; elővételi jog; jelzálogjog, stb.).

/3/ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokról és helyiségekről vezetett nyilvántartás naprakészségéről az önkormányzat jegyzője gondoskodik. A nyilvántartáshoz minden esetben csatolni kell a megkötött bérleti szerződés, illetve az azt módosító szerződés 1-1 példányát, továbbá a szerződés megszűnését alátámasztó írásos dokumentum egy példányát.

A lakásigény benyújtásának szabályai

36.§ /1/ Az önkormányzati bérlakások jegyzékét az önkormányzat jegyzője a helyben szokásos módon közzéteszi és gondoskodik a közzétett adatok szükség szerinti aktualizálásáról.

 /2/ A jegyzékben szereplő valamely lakás megüresedését követően, vagy már azt megelőzően - amennyiben a bérbeadó pontos információkkal rendelkezik a lakás bérbeadhatóságának várható időpontjáról - a bérbeadó a lakás bérleti jogának megszerzésére hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény nyilvános közzétételéről a jegyző gondoskodik, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés, valamint a helyi lapban való megjelentetés útján.

/3/ A hirdetménynek minimálisan a következő információkat kell tartalmaznia:

- a bérlakás műszaki jellemzőit,

- a bérlakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,

- a fizetendő lakbér mértékét,

- a bérlakás megtekintésének lehetséges időpontjait,

- a bérleti szerződés megkötésének várható időpontját,

- a megkötendő bérleti jogviszony időtartamát.

37.§ /1/ A megüresedett vagy újonnan épült önkormányzati lakás bérletére igényt nyújthat be a polgármesteri hivatalhoz

a) minden magyar állampolgár

b) az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi nagykorú

    személy

[13]c) az(ok) a személy(ek) vagy aki(k)nek családja nem rendelkezik a Dány község közigazgatási területén található közszolgáltatóval szembeni tartozással.

/2/ Az igénybenyújtás illetéktől és eljárási díjtól mentes.

/3/ Az igénylők nyilvántartásba vétele nem jelenti a bérbeadói jogok gyakorlásának kötelezettségét, a lakásigény azonnali elbírálására.

/4/ Az igénylők nyilvántartásának módszerét, formáját a jegyző határozza meg.

A lakás átadásának szabályai

38.§ /1/ A bérleti szerződés aláírását követő 7 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

/2/ A lakás birtokba adásakor leltárt kell készíteni. A leltár során felvett írásos jegyzőkönyv tartalmazza a lakásban található berendezések és tartozékok megnevezését és db-számát, valamint a víz-, gáz-, és villanyóra állását.

/3/ A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.

Közcélú bérlakások

39.§ Önkormányzati bérlakás közérdekből annak a 37. §-ban meghatározott feltételeknek eleget tevő személynek adható bérbe, aki:

a) [14]az önkormányzat és az önkormányzat által működtetett valamely költségvetési szervének  dolgozója (függetlenül attól, hogy foglalkoztatására főszabályként a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek, vagy a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni) vagy

b) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szervezetnél áll munkaviszonyban, vagy munka

    végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

c) a Gödöllői Rendőrkapitányság kötelékében szolgálati jogviszonyban rendőri feladatokat lát

    el a községben, vagy

d) a helyi egészségügyi, illetve a szociális feladatok ellátásban vesz részt, vagy

e) a képviselő-testület határozatba foglalt álláspontja alapján a helyi társadalom épülését, fej-

    lődését szolgáló jelentős közéleti szerepet tölt be községünkben.

40.§. [15]A 39. §-ban felsorolt esetekben bérleti szerződés a szerződéskötés alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony, illetve közérdekű tevékenység megszűnésének napján szűnik meg.

41.§ A foglalkoztatási jogviszony, illetve a közérdekű tevékenység megszűnését megelőzően is megszűnik a közérdekből bérbe adott lakás bérlőjének bérleti szerződése, ha a bérlő, illetve annak házastársa, élettársa olyan helyi lakásban szerez részbeni vagy teljes tulajdonjogot, amely műszaki állapota és jogi helyzete alapján alkalmas a bérlő és a vele együtt élő személyek beköltözésére. A bérleti szerződés ilyen esetben a tulajdonjog bejegyzésének napján szűnik meg.

42.§ Közérdekből bérbe adott önkormányzati lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

43.§ A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

Piaci alapon bérbe adott lakás

44.§ A képviselő-testület a piaci alapon meghatározott lakbérű lakások esetében olyan lakbért állapít meg, amely fedezi az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségét, és ezen felül tartalmazza a képviselő-testület által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is.

45.§ A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetében a lakbér mértéke a bérlakás felépülését követő első évben nem lehet kevesebb, mint az adott bérlakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a.

46.§ Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja az adott bérlakásra eső teljes beruházási költség 2 %-át, a 2 % fölötti lakbérbevétel hányad kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására, felújítására fordítható, míg a 2 % alatti lakbérbevétel hányad kizárólag a kalkuláció alapjául szolgáló bérlakás működtetésére, karbantartására, valamint felújítására használható fel, hivatkozva az Lt. 34. § (5) bekezdésére, mely szerint a lakbérek megállapításánál az önkormányzat nyereséget képez.

47.§ A lakásigények elbírálásakor a képviselő-testület előnyben részesítheti:

a) mindenekelőtt a fiatal házaspárokat, különösen ha már gyermeket is nevelnek, feltéve, hogy                  legalább a házastársak egyike megfelel a 37. §. /1/ bekezdésében megfogalmazott követelményeknek,

b)  azt a nagykorú személyt, aki a kérelem benyújtásakor a falu közigazgatási területén lakó-

      hellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és legalább két éve életvitelszerűen ott is

      lakik.

c) aki vállalja az önkormányzat által kért, a lakásbérleti szerződésből fakadó bérlői kötelezett-

    ségek biztosítására szolgáló kaució nyújtását.

[16]48.§ A kaució összege 400.000 Ft, melynek megfizetése az alábbiak szerint történik:

a) a kauciót a bérlő egy összegben fizeti meg a bérleti szerződés aláírásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat által megadott számlaszámra

b) amennyiben a bérlő az egyösszegű megfizetésre nem képes, és ezt a tényt a bérlakás iránti igényének benyújtásával egy időben jelzi, úgy a kaució megfizetésének módjáról és idejéről a képviselő-testület dönt.

A lakásfenntartási támogatás szabályai

49.§  A lakásfenntartási támogatás iránt benyújtott kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.

50.§ Önkormányzati lakásban lakó bérlő a Szoc. tv 38. §-a alapján lakásfenntartási támogatás igénybevételére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 9/2006. (VII. 7.) önkormányzati rendelet 8/A. §-a alapján – kiegészítő támogatásként – helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult.

51.§ A megállapított lakásfenntartási támogatás beszámításra kerül a fizetendő lakbér összegébe, így a bérlő a lakásfenntartási támogatás összegével csökkentett lakbért köteles megfizetni a bérbeadó részére.

52.§ /1/ A lakásfenntartási támogatás a bérlőt mindaddig megilleti míg a bérleti jogviszonya fennáll és a lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó feltételeknek megfelel.

/2/ Amennyiben a család jövedelmi helyzetében bekövetkezett változás miatt a bérlő már nem jogosult a lakásfenntartási támogatásra, a bérlő köteles a változást követő 7 naptári napon belül írásban értesíteni a polgármestert a jövedelmi helyzetében bekövetkezett változásról.

/3/ A lakásfenntartási támogatásra jogosító feltételek meglétét a szociális bizottság félévente hivatalból felülvizsgálja.

/4/ Ha a bizottsági felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, a bérlő köteles 30 napon belül egy összegben visszafizetni a bérbeadó számára a jogosulatlanul igénybe vett lakásfenntartási támogatást.

53.§ A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére a bérlő a két hónapon túli közüzemi vagy lakbérhátralékát nem rendezi.

Adatvédelmi rendelkezések

54.§ /1/ A bérbeadó, valamint a polgármesteri hivatal köztisztviselői kötelesek az önkormányzati lakások bérbeadása során tudomásukra jutott személyi adatokat az Adatvédelmi Törvény (1992. évi LXIII. tv.) rendelkezéseinek megfelelően kezelni.

/2/ Az önkormányzati bérlakások bérletével kapcsolatos - az érintett állampolgárokra vonatkozó - adatok a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése érdekében felhasználhatók.

/3/ A statisztikai adatszolgáltatás során a lakások bérletére vonatkozó adatok csak személyazonosító adatok nélkül kerülhetnek felhasználásra.

Záró rendelkezések

55.§. /1/ Ezen rendelet 2013. január 1-ével lép hatályba.

/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről, valamint a lakbértámogatásról szóló többször módosított            9/2001. (V. 24.) ök. rendelet.

/3/ A rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatba lévő ügyekre is alkalmazni kell.

/4/ A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Dány, 2013. december 31.

            Gódor Lajosné                                                Jánosik György