Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

A rendelet célja

1. §

Jelen rendelet célja az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedése, az adóellenőrzési és behajtási feladatok eredményes végrehajtása, valamint az adóhatósági munka iránt elkötelezett személyi állomány anyagi elismerése és ösztönzése az önkormányzatot megillető adóbevételek növelése érdekében.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Törökbálint Város Polgármesteri Hivatalának

a)            jegyzőjére,

b)            aljegyzőjére,

c)            adóiroda vezetőjére,

d)            az adóügyi feladatokat közvetlenül ellátó köztisztviselőire.

Az Érdekeltségi Alap

3. §

(1)           Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

-         az adóhatóság által ellenőrzéssel feltárt és az ellenőrzés alapján kiszabott jogerős határozat szerint beszedett adóhiány, továbbá

-           az eredményesen alkalmazott végrehajtási cselekmények alapján befolyt adótartozások, tőketartozások, késedelmi pótlékok, a kiszabott és behajtott adóbírságok,

e rendelet 4.§-ában meghatározott hányadából a Polgármesteri Hivatal személyi juttatások előirányzatának részeként Érdekeltségi Alapot (a továbbiakban: Alap) képez.

(2)           Az Alapot elkülönített számlán kell kezelni. Az Alap terhére történő kifizetés (érdekeltségi jutalék) után járó,  munkaadót terhelő közterheket az Alapból kell fedezni.

(3)           Az Alapból az év végéig fel nem használt összeget a következő évre átvinni nem lehet, azt a Polgármesteri Hivatal személyi juttatások előirányzatain kell jóváírni.

4. §

(1)           A 3. § szerint képzett Alap forrásai: az ellenőrzéssel feltárt adóhiányból, továbbá  a végrehajtási cselekmények útján beszedett adóhátralékból, valamint az adóbírságból  és a késedelmi pótlékból befolyt összeg 20%-a, a (3) bekezdés szerinti kivételekkel.

(2)           Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából adóhiány az adózó terhére megállapított adókülönbözetnek az a hányada, amit az adózó az esedékességig nem fizetett meg. Adókülönbözet az adózó által bevallott és az ellenőrzés által feltárt fizetendő adó különbsége.

(3)           A 4. § (1) bekezdése szerinti bevételek közül nem képezi az Alap forrását a magánszemélyeket terhelő építmény-és telekadó bevételekkel összefüggésben beérkező bevétel.

Az Alap feltöltése

5. §

(4)           A jelen rendelet alkalmazása szempontjából az Alap feltöltése alatt az Alapba tartozó bevételek 4. § szerinti számítását és a számításnak megfelelő pénzeszköz költségvetési rendeletben történő átvezetését kell érteni.

(5)           Az Alap feltöltésére évente két ízben kerül sor a következők szerint:

a)            a tárgyév június 30-áig befolyt adóbevételeknek a 4. § szerint számított részét legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig, de legkésőbb az azt követő testületi ülésen,

b)            a tárgyév július 1 – december 31. közötti időszakban befolyt adóbevételeknek a 4. § szerint számított részét legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig, de legkésőbb az azt követő testületi ülésen

kell az Érdekeltségi Alapba átvezetni a tárgyévi költségvetési rendelet módosításával.

Az Alapból történő kifizetés

6. §

(1)           Az Alapból csak a képződő források terhére lehet teljesíteni kifizetést, feltéve, hogy a  tárgyévi adóbevétel összege eléri vagy meghaladja az éves előirányzat összegének 90 %-át.

(2)           Az Alapból az adóévre vonatkozóan esedékes juttatást legkésőbb az adóévet követő évre vonatkozó költségvetés jóváhagyásától számított 15 napon belül ki kell fizetni. A kifizetésről a jegyző gondoskodik.

(3)           Az Alapból történő kifizetés felső határa személyenként és évenként legfeljebb a mindenkori köztisztviselői illetményalap 20-szorosának megfelelő nettó összeg.

(4)           A rendelet hatálya alá tartozó köztisztviselők részére – a rendeletben megállapított kivételekkel – a kifizetés egyenlő mértékben történik.

Az Alapból történő kifizetés szabályai

7. §

(1)           Érdekeltségi jutalék kifizetésére a 4. §-ban meghatározott források jogalapjának szakszerű dokumentálása és a bevételek realizálása után kerülhet sor. A tárgyévben jogviszonyát megszüntető, nyugdíjba vonuló, GYED-en lévő, illetve egyéb méltányolható okból távol lévő köztisztviselő az utolsó munkában töltött napig számított időtartamra feladata időarányos teljesítése arányában kaphat érdekeltségi jutalékot. A kifizetésre utólag, a 6.§ (2) bekezdés szerint kerülhet sor.

(2)           Fegyelmi eljárás alatt álló, illetőleg fegyelmi büntetés hatálya alatt álló köztisztviselő részére érdekeltségi jutalék  -  a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem fizethető ki. Nem jogosult a jutalék kifizetésére továbbá az sem, akinek a fegyelmi eljárás alatt a közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(3)           Ha a fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetés kiszabására nem kerül sor, a kifizetésre a 6.§ (2) bekezdés szerinti határidőben, vagy ha az nem lehetséges, a fegyelmi eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kerülhet sor. 

Záró rendelkezések

8. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2012. január 1-től befolyt adóbevételekre visszamenőleg kell alkalmazni.