Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 02. 29- 2013. 07. 28Királyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Királyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 109. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) bekezdés b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére, a 18. § (1) bekezdésére – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Királyhegyes Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Királyhegyes Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre;
b) az Önkormányzat tulajdonára, társulásba bevitt tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.
(2) A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
Vagyonnyilvántartás
3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
Rendelkezés a vagyonnal
4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az 5. § szerint.
(2) A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.
(3) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések közül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,
b) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
d) behajthatatlan követelések - a kisösszegű követelések kivételével - törlése,
e) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
f) 50 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
g) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
h) építéssel összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásának véleményezése,
i) önkormányzati vagyonba tartozó telekalakításhoz kapcsolódó tulajdonosi joggyakorlás véleményezése.
(2) A polgármester jogosult:
a) 500 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,
b) 50 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére.
c) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
d) megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
e) megkötni – a Képviselő-testület véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket,
f) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
g) a kisösszegű- 50.000.-Ft alatti - követelések törlésére.
Az önkormányzati vagyon átruházása
6. § A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.
A felajánlott vagyon elfogadása
7. § (1) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyont a Képviselő-testület fogadhatja el.
(2) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a Képviselő-testület határozza meg az ingatlan eladási- vagy vételi árát ingatlanforgalmi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
9. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati követelés elengedése
10. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
Záró rendelkezések
11. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról szóló 17/2003.(XII.18.)ÖR. rendelet hatályát veszti.