Fancsal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2024. 02. 24Fancsal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól
Fancsal Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Fancsal Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonáról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az Önkormányzatra,
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az Önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból
áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati
a) vagyont nem lehet elidegeníteni,
b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
1. Az Önkormányzat törzsvagyona
4. § Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.
5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból
áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,
b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített Önkormányzati vagyonelemek.
(4) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.
(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.
(6) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. § (Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak Önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) az Önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum egy évig szünetel,
c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
3. Az Önkormányzat üzleti vagyona
8. § Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe (3. melléklet), különösen az Önkormányzat tulajdonában lévő:
a) lakások,
b) bel- és külterületi beépítetlen ingatlanok,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, amelyek e melléklet 1. és 2. pontjában nem szerepelnek.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
3.Tulajdonjog átruházás
9. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 5 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
(3) Az Önkormányzat vagyon hasznosítási és tulajdonjogának átruházási szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
10. § (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni a 9. § (1) bekezdésben rögzített szabályok alkalmazásával.
4.Ingyenes vagyonátruházás
11. § (1) önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
5. A vagyon megterhelése
12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
13. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.
14. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület joga.
6. A vagyon vállalkozásba vitele
15. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
16. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot - értékhatár nélkül - a Képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) Az Önkormányzat jelen rendeletben nem határoz meg olyan vagyonelemeket, melyekre vagyonkezelői jogot létesíthet.
(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi vagy
b) nem engedi el a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
18. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.
19. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, az Önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást
ír elő.
20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
21. § (1) Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális ellátás
d) egészségügyi ellátás
e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása
f) sportcélú feladatok ellátása.
22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
8. A haszonélvezeti jog
23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével, valamint a (2) bekezdés figyelembevételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.
9. Hasznosítási jog, használatba adás
24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.
25. § (1) Az 5 millió Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2) A Képviselő-testület függetlenül dönt használati, hasznosítási jog átengedéséről.
26. § A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
27. § A polgármester dönt az 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.
28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - a Képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
29. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. alapján engedi át, és az Nvtv. alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.
11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
30. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
12.Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
31. § Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás jogát
a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés meghaladja az 50.000 Ft összeghatárt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.
32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt Önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
33. § Ha az Önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az Önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
13. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
34. § (1) Az Önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az Önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
14.Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
35. § (1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 200.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az Önkormányzati feladatok ellátását.b)
15. Vagyongazdálkodási feladatok meghatározása
36. § (1) A vagyongazdálkodási feladatok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonnyilvántartás aktualizálására.
(2) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, illetve szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítására kötött szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyongyarapítás állagmegóvása érdekében és az elszámolás módját.
(3) Az Önkormányzat éves vagyongazdálkodási feladatainak meghatározását a mindenkori zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
37. § (1) Az Önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős.
38. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportokat,
b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:
ba) a tárgyi eszközöknél,
bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:
ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,
cb) az Önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
cc) vizeket és közcélú vízi létesítményeket,
cd) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
ce) műemlékeket,
cf) védett természeti területeket,
cg) kulturális javakat,
ch) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
ci) közműveket,
cj) temetőt,
d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:
da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,
dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon
részletezésben.
39. § (1) Az Önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,
b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.
(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.
(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottsággal közösen a polgármester készíti el - 2012. évben legkésőbb a 2013. évi költségvetési koncepció elfogadásáig - és a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
(6) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(7) A vagyongazdálkodási tervet a mindenkori önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.
Eljárási szabályok
40. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
41. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.
42. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.
43. § Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:
a) építési ügyekben - a közművekkel való ellátás területén - a tulajdonosi hozzájárulás megadására
b) az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.
44. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az Önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj az Önkormányzat költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó - szükség szerint - egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése, stb.) is köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.
45. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (gazdasági döntések előkészítése, szerződés-tervezetek készítése, stb.) a Polgármesteri Hivatal végzi.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az Önkormányzat intézményeire bízhatja.
(3) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy hatáskör átruházás esetén az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja. A működtetéssel kapcsolatos bevételek az Önkormányzat bevételei.
46. § A Képviselő-testület határozatban jelöli ki azoknak a kül- és belterületi ingatlanoknak a körét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi. A határozatban a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adásvétel esetén a minimális vételárat.
47. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.
(2) Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.
48. § Az Önkormányzat nemzeti vagyonról szóló nyilvántartását az éves zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
49. § E rendelet a kihírdetés napján lép hatályba.
1. melléklet a 3/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez
II/1.Törzsvagyon |
||||||||
a/ Forgalomképtelen ingatlanok |
||||||||
1.Út, híd, járda, alul- és felüljárók |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. 1 |
Belterületi utak 02-hrsz |
20031231 |
1214411 |
3 |
54 685 710 |
14 998 266 |
39 687 444 |
|
2. 2 |
külterületi út 1111/15 hrsz |
|||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
54 685 710 |
14 998 266 |
39 687 444 |
|||||
2.Közforgalmú repülőtér |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
3.Parkok, játszóterek |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
4.Folyók, vízfolyások, természetes és mesterséges tavak |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
5.Árvízvédelmi töltések, belvízcsatornák |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
6.Egyéb ingatlanok |
||||||||
Sor-szám |
Épület, építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
Közterületek 02-1321/2 hrsz |
20021231 |
121111 |
10 391 703 |
10 391 703 |
|||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
10 391 703 |
10 391 703 |
||||||
7.Folyamatban lévő forgalomképtelen ingatlan beruházás, felújítás. |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Beruházás, felújítás kezdésének időpontja |
Főkönyvi |
A beruházás tervezett költsége |
Műszaki készültségi foka 200.. XII.31-én |
Pénzügyi telejesítés készültségi foka 200.. XII.31-én |
Értéke |
|
1. |
Járda felúj terv. |
12741 |
100 000 |
|||||
2. |
Fő út felúj.terv. |
12741 |
90 000 |
|||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
190 000 |
|||||||
Forgalomképtelen ingatlanok összesen: |
---------- |
---------- |
50 269 147 |
|||||
2. melléklet a 3/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez
b/ Korlátozottan forgalomképes ingatlanok |
||||||||
1.Vízellátás közművei |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
2.Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés közművei |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
szennyvízátemelő ter. 064/24 |
2001 |
1214412 |
3 |
96 000 |
32 400 |
63 600 |
|
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
96 000 |
32 400 |
63 600 |
|||||
3.Távhőellátás |
||||||||
Sor-szám |
Épület, építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
4.Közművek védőterületei |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
5.Intézmények ingatlanai |
||||||||
Sor-szám |
Épület,építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
Általános iskola(Óvoda) |
1990 |
121312 |
2 |
3 922 000 |
1 597 600 |
2 324 400 |
|
2. |
Ravatalozó |
1985 |
121312 |
2 |
700 000 |
340 082 |
359 918 |
|
3. |
Központi épület |
1972 |
121312 |
2 |
10 325 399 |
2 602 465 |
7 722 938 |
|
4. |
Tűzoltószertár |
2003 |
121312 |
2 |
1 200 000 |
240 000 |
960 000 |
|
Ö s s z e s e n : |
16 147 399 |
4 780 147 |
11 367 256 |
|||||
6.Sportlétesítmények |
||||||||
Sor-szám |
Épület, építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
7.Állat- és növénykert |
||||||||
Sor-szám |
Épület, építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
8.Középületek és hozzájuk tartozó földek |
||||||||
Sor-szám |
Épület, építmény, földterület |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
tűzoltószertár 104 |
2002 |
121212 |
604 000 |
604 000 |
|||
2. |
műv.ház telke 106/2 |
2002 |
121212 |
4 218 000 |
4 218 000 |
|||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
4 822 000 |
4 822 000 |
||||||
9.Műemlékek |
||||||||
Sor-szám |
Épület, építmény |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
10.Védett természeti területek |
||||||||
Sor-szám |
Földterület |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Értéke |
||||
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
11.Folyamatban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan beruházás, felújítás |
||||||||
Sor-szám |
Építmény |
Beruházás, felújítás kezdésének időpontja |
Főkönyvi |
A beruházás tervezett költsége |
Műszaki készültségi foka 200.. XII.31-én |
Pénzügyi teljesítés készültségi foka 200.. XII.31-én |
Értéke |
|
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
---------- |
---------- |
||||||
Korlátozottan forgalomképes ingatlanok összesen: |
---------- |
---------- |
16 252 856 |
|||||
Törzsvagyon ö s s z e s e n : |
---------- |
---------- |
66 522 003 |
|||||
3. melléklet a 3/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez
II/2.Forgalomképes Ingatlanok |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1.Telkek, zártkerti- és külterületi ingatlanok |
||||||||
Sor-szám |
Földterület |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Értéke |
||||
1. |
gyep,szántó 015-1111/11 hrsz |
20021231 |
12112 |
120 000 |
||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
120 000 |
|||||||
2.Épületek |
||||||||
Sor-szám |
Épület |
Használatba-vétel időpontja |
Főkönyvi |
Leírási |
I T J |
Bruttó |
Elszámolt Écs |
Nettó érték |
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
||||||||
3.Folyamatban lévő forgalomképes ingatlan beruházás, felújítás |
||||||||
Sor-szám |
Épület |
Beruházás, felújítás kezdésének időpontja |
Főkönyvi |
A beruházás tervezett költsége |
Műszaki készültségi foka 200.. XII.31-én |
Pénzügyi teljesítés készültségi foka 200.. XII.31-én |
Értéke |
|
1. |
||||||||
2. |
||||||||
3. |
||||||||
4. |
||||||||
Ö s s z e s e n : |
---------- |
---------- |
||||||
Forgalomképes ingatlanok ö s s z e s e n : |
---------- |
---------- |
120 000 |
|||||
4. melléklet a 3/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez
1. A versenytárgyalás fogalma
2. A versenytárgyalás meghirdetése
2.1. A versenytárgyalást a megyei napilapban egyidejűleg kell meghirdetni.
2.2. A versenytárgyalást meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel rendelkezik.
3. A versenytárgyalási felhívás
3.1. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.
3.2. A versenytárgyalási felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: ,a hasznosítás módját, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat, a hasznosítás feltételeit (pl: fizetési mód, követelmények)
3.1.2a. A versenytárgyalási felhívásban rögzítettek az eredményhirdetésig, illetve az eredménytelenség megállapításáig nem módosíthatóak.
3.3. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.
3.4. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább harminc nap különbség legyen.
4.
4.1. A versenytárgyaláson való részvétel ingatlan értékesítése esetén versenytárgyalási biztosíték (továbbiakban: biztosíték) adásához köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
4.2. A biztosíték összege a hasznosításra szánt ingatlan forgalmi értékének legalább 10%-a.
4.3. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti, és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint az elbírálása után vissza kell fizetni, kivéve, ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
5. A versenytárgyalási felhívás visszavonása
5.1. A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
5.2. A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
6. A versenytárgyalási ajánlat
6.1. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen: a versenytárgyalási felhívás feltételeire, igazolást a biztosíték rendelkezésre bocsátásáról.
6.2. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
6.3. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.
6.4. A versenytárgyalás során az ajánlattevő ajánlati kötöttségének idejét a részletes ajánlati felhívásban kell meghatározni.
7. A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése
7.1. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
7.2. Az ajánlatok felbontásánál – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.
7.3. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
7.4. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
8. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása
8.1. A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatók. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
8.2. A kiírónak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívnia. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.
8.3. Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
8.4. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.
8.5. Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.
9. Értelmező rendelkezések
a) kiíró: a jelen rendeletben önkormányzati vagyon hasznosítási jogával felruházott szervezet (személy),
b) ajánlattevő: az önkormányzat vagyonának hasznosítására pályázatot benyújtó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, természetes személy.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1. sora a Fancsal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sora a Fancsal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.