A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 18. § (1)-(2) bekezdéseiben, 22. § (3) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. §(2) bekezdésében, 10/A. § (3) bekezdésében, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében, 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános Rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1. 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, és székhelye: Tiszavasvári Város Önkormányzata, Tiszavasvári, Városháza tér 4. szám
   

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja:www.tiszavasvari.hu

(3) Az önkormányzat e-mail címe:tvonkph@tiszavasvari.hu

(4) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer.

(5) Az önkormányzat jelképeinek leírását e rendelet l. melléklete tartalmazza. A jelképek használatának, a címek és a díjak adományozásának eljárását külön rendelet szabályozza.

(6) Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal.

2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai

2. § Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feladatokon túl az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

1. a)
2. b) egyes egészségügyi és egyes szociális alap-és szakosított ellátásokról,
3. c) városüzemeltetési feladatokról,
4. d) a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról,
5. e) a helyi közéleti újság, a városi honlap működtetéséről,
6. f) a városi strandfürdő üzemeltetéséről,
7. g) a mezőőri és közterület-felügyelői tevékenység ellátásáról,
8. h)
9. i) a városban működő egyes civil szervezetek támogatásáról,
10. j) helyi tömegközlekedés biztosításáról.

II. Fejezet

A képviselő testület működésének általános szabályai

1. A képviselő-testület és annak összehívása, vezetése

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozottak szerint összehívott üléseken működik, azokon fejti ki tevékenységét és gyakorolja jogkörét.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg a megjelölt tisztséget betöltők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(4) A tartós akadályoztatás esetének minősül:

a) a 10 napot meghaladó betegség,

b) a 10 napot meghaladó munkaköri tevékenység ellátásából adódó belföldi vagy külföldi kiküldetés,

c) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

d) a büntető vagy egyéb eljárás miatt a tisztségből való felfüggesztés időtartama.

(5) A nyilvánosság biztosítása érdekében - a zárt ülések kivételével - az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek. A képviselő-testület nyílt üléseiről –külön megállapodás alapján- televízió-felvétel készül, mely a városi televízióban és a televízió honlapján is megtekinthető.

2. A képviselő-testületi ülés formái, helyszíne

4. § (1) A testületi ülés lehet: alakuló ülés, rendes ülés, rendkívüli ülés, vagy közmeghallgatás.

(2) A képviselő-testület üléseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Városháza "Kabay János" termében tartja.

(3) A közmeghallgatás helye Tiszavasvári Város Polgármesteri Hivatala Házasságkötő terme.

3. A képviselő-testületi ülés részletszabályai

5.§ A képviselő-testületi ülésekre az e rendelet II. Fejezet szabályait kell alkalmazni, az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

6.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.

(2) A polgármestertől és a képviselőktől az esküt a helyi választási bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki.

(3) Az alakuló ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a bizottságoknak nem kell tárgyalnia, a képviselő-testület a bizottsági vélemények nélkül dönt az előterjesztésekről.

(4)Az alpolgármester megválasztása érdekében, a titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, vagy az alakuló ülésen létrehozott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(5)Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és a képviselők részére át kell adni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat. A vagyonnyilatkozatot az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság nyilvántartja, vizsgálja, ellenőrzi.

7. § (1) A képviselő-testület főszabály szerint minden hónap – augusztus hónapot kivéve – harmadik hetének csütörtöki napján rendes ülés keretében ülésezik.

(2) Indokolt esetben a főszabálytól eltérő időpontban is tartható testületi ülés.

(3) Indokolt eset különösen a jogszabályi határidő betartásának kötelezettsége, önkormányzati érdek.

(4) A rendes képviselő-testületi ülést megelőzően, annak hetében a megtárgyalásra kerülő előterjesztéseket az azok témái szerint illetékes bizottságok megtárgyalják, véleményezik.

(5) A bizottsági ülések határozatképtelensége esetén a rendes testületi ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a bizottságoknak nem kell tárgyalnia, a képviselő-testület a bizottsági vélemények nélkül dönt az előterjesztésekről.

8.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart valamely előre nem látható, halasztást nem tűrő kérdés megtárgyalása, eldöntése érdekében.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó írásbeli indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét, a rendkívüli ülés megtartásának indokát, a döntéshez szükséges tényeket, adatokat és a döntés tervezetet (határozat-tervezet).

(3)A meghívó a rendkívüli ülés előtt legkésőbb 24 órával is kiküldhető, illetve telefonon is közölhető.

(4)A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát is.

(5)A rendkívüli ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a bizottságoknak nem kell tárgyalnia, a képviselő-testület a bizottsági vélemények nélkül dönt az előterjesztésekről.

(6) A bizottságok határozatképtelensége esetén a képviselő-testület a bizottságok véleménye nélkül dönthet az előterjesztésekről.

4. A képviselő-testület munkaterve

9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2)A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti döntésre a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen.

(3)A munkaterv tervezetének előkészítése során a

a) képviselőktől,

b) a bizottságok elnökeitől,

c) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjétől,

d) a jegyzőtől,

e) valamint a ruszin nemzetiségi önkormányzat elnökétől javaslatot kell,

f) a városban működő szolgáltató, érdekképviseleti és társadalmi szervek vezetőitől

javaslatot lehet kérni.

(4)A munkaterv főbb tartalmi elemei a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjainak meghatározása a hónap megjelölésével, az ülés napirendjeinek meghatározása, a napirend előterjesztőjének megjelölése.

5. A képviselő-testületi ülés összehívása

10.§ (1) A munkatervben szereplő ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal elektronikus úton kell kézbesíteni a képviselőknek a polgármesteri hivatal megbízott köztisztviselője által. Technikai akadály felmerülése esetén a meghívót papír alapon kell kézbesíteni a polgármesteri hivatal kézbesítője által. A meghívónak az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának a megjelölését tartalmaznia kell.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a város lakosságát: a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és e rendelet 1.§-ában megjelölt weboldalon történő közzététel útján kell értesíteni. A közmeghallgatásra szóló meghívót fentieken túl a Vasvári Hírmondóban is közzé kell tenni.

11.§ (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt, aljegyzőt,

c) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,

d) a napirenddel érintett bizottságok azon nem képviselő tagjait, akik meghívását a bizottságok elnökei javasolják,

e) a napirendi pontok előadóit, témafelelőseit,

f) a ruszin nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak.

2. (2) A meghívót elektronikus úton kell kézbesíteni. Technikai akadály felmerülése esetén a meghívót papír alapon kell kézbesíteni a polgármesteri hivatal kézbesítője által. Az (1) bekezdés d) - g) pontjaiban megjelölt személyek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak írásos előterjesztést, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
   
3. (3) A bizottsági állásfoglalást is igénylő, illetőleg a bizottság részére szóló előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők, és a bizottsági tagok legkésőbb a bizottság ülése előtt 3 nappal megkaphassák.
   

6. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei

12.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottságai elé kerülő ismertető rész és az azon alapuló rendelet és határozat-tervezet, valamint a tájékoztató, kivéve e § (6) bekezdésében foglaltakat.

(2) A tájékoztatót tartalmazó előterjesztést az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bizottságok nem tárgyalják, arról a képviselő-testületnek határozatot nem kell hoznia, a tudomásul vétel a szavazati arányok feltüntetésével kerül rögzítésre a jegyzőkönyvben.

(3) Előterjesztés benyújtására, mint előadó a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnöke, a képviselő, a jegyző, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetője jogosult. Az előterjesztést aláírásával az előadó látja el. Az előterjesztés kiküldésére csak annak az előadó által történő aláírásával, indokolt esetben az előadó szóbeli megerősítésével a név melletti „saját kezű” megjelölés rövidítésével és a jegyző – borítólapon feltüntetett – ellenjegyzését követően kerülhet sor.

(4) Az előterjesztések kidolgozását a jegyző által kijelölt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységének dolgozója, mint témafelelős végzi.

(5) A külső szerv(ek) által készített anyagokat – előzetes egyeztetés alapján – e bekezdés első mondatában megjelölt előadók gondozásába kell átadni. Az előterjesztés előadója a polgármester, jegyző felkérése alapján külső előadó is lehet.

(6) A testületi és a bizottsági ülésre az előterjesztést írásban kell kiküldeni vagy szóban kell ismertetni. A rendeletalkotásra és a határozatra vonatkozó tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztési ismertetésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztési ismertetőnek és határozat tervezetnek, illetve a szóbeli előterjesztési ismertetés mellett az írásbeli határozat tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

(7) Lehetőség van a rendes testületi ülésre elkészült előterjesztések folyamatos kiküldésére. Azonban ekkor is a meghívóban szereplő valamennyi előterjesztést egyszerre ismételten ki kell küldeni

13. § (1) Az előterjesztés elemei a borítólap, az ismertető rész és a döntés tervezet (határozat-, vagy rendelet-tervezet).

(2) A borítólap kötelező tartalmi elemei a következők:

a) az „Előterjesztés” felirat alatt a képviselő-testületi ülésnap feltüntetése,

b) az előterjesztés tárgya,

c) a mellékletek száma,

d) az előterjesztés előadója,

e) az előterjesztés témafelelőse,

f) az előterjesztés ügyiratszáma,

g) az előterjesztést véleményező bizottságok a hatáskör megjelölésével,

h) az ülésre meghívni javasolt szervek, személyek, elektronikus elérhetőségük,

i) egyéb megjegyzés,

j) keltezés és témafelelős aláírása.

(3) Az ismertető részben meg kell jelölni:

a) az előadó fejlécét (név, elérhetőség)

b) a témafelelős nevét,

c) az előterjesztés címét, tárgyát,

d) szükség szerint az előzményeket

e) a tárgykört rendező jogszabályokat,

f) az előterjesztésben résztvevők nevét, véleményét,

g) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

h) a kisebbségi véleményt.

(4) Az ismertető részt úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmából, megállapításaiból levonható következtetés, végső javaslat a határozat-tervezettel összhangban álljon.

14. § (1) A határozat-tervezet az alábbiakat tartalmazza:

a) az előterjesztés ismertető részének ismeretében, az abból következő egyértelmű javaslatot, szükséges esetben rövid, tömör megállapítással, értékeléssel,

b) az egyértelműen megfogalmazott feladat-meghatározást, döntési változatok esetén erre utalással a döntési javaslatokat,

c) a végrehajtás határidejét, esetleg részhatáridők, valamint a felelős(ök) megjelölését.

(2) A határozat-tervezet indokolt esetben amennyiben a döntés megvalósításához eszközök, feltételek biztosítása szükséges az arról szóló javaslatot is tartalmazza.

15.§ A határozatot a naptári év elejétől kezdődő arab sorszámmal, törve évszámmal kell megjelölni, zárójelben a meghozatal hónapja és napja feltüntetésével, a határozati forma megjelölésével.

16.§ Önkormányzati hatósági ügyekben tartott zárt képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen az előterjesztéshez nem kell határozat-tervezetet mellékelni.

17. § Amennyiben az érintett a nyilvános ülés tartásába nem egyezik bele, köteles írásban benyújtani a képviselő-testület felé a zárt ülés tartásának igényéről szóló nyilatkozatát, legkésőbb az előterjesztés kiküldéséig.

7. A képviselő-testületi ülés

18. § (1) A polgármester vagy a levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja, a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát, a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni.  A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen legalább 7 fő jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester vagy a levezető elnök legfeljebb két alkalommal maximum 10 percre az ülést felfüggesztheti. Ha a képviselő-testület ezt követően is határozatképtelen, akkor az ülést bezárja. Ez esetben az újabb ülést 8 napon belül – az általános szabályok szerint - kell összehívni, melyen a képviselő-testület tárgyalja az elmaradt napirendeket.

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

d) beszámol két rendes testületi ülés között végzett tevékenységéről,

e) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, kivéve az önkormányzati hatósági ügyekről,

f) ismerteti a sürgősségi indítványt,

g) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,

j) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

k) berekeszti az ülést.

(2) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.

19. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a ruszin nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülés napján, annak kezdő időpontját megelőző 3 órával lehet a polgármesterhez írásban benyújtani. Amennyiben ezen időpont a polgármesteri hivatal munkarendje szerinti munkakezdés időpontja előtti, a képviselő-testületi ülést megelőző napon 16:00 óráig lehet azt benyújtani.

2. (2) A polgármester – az e rendelet 18. § (1) bekezdésében meghatározott, az ülés vezetésére vonatkozó sorrendiség szerint - ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
   
3. (3) A képviselő-testület a sürgősség tényére vonatkozó indokolás ismeretében dönt arról, hogy azt felveszi-e a napirendek közé és megtárgyalja az adott testületi ülésen, vagy nem.
   

20.§ (1) A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. a) az előadó, illetve a témafelelős a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet,
   
2. b) a kérdések és az azokra adott válaszok elhangzása után a napirendi pontot véleményező bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott helyettesítés rendje szerinti személy - annak akadályoztatása esetén az elnök által meghatalmazott képviselő - ismerteti a bizottság határozatát,
   
3. c) az előadóhoz és a témafelelőshöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előadó és a témafelelős – a témával kapcsolatos ismeretei alapján - válaszol,
   
4. d) ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A képviselő egy napirendi ponthoz kapcsolódóan legfeljebb három esetben szólalhat fel, összesen 10 perc időtartamban,
   
5. e) a polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésén jelen lévő hallgatóság részére,
   
6. f) az előadó a döntés tervezetét, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja,
   
7. g) a polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja,
   
8. h) a vita lezárása után a napirend előadója, témafelelőse válaszol a hozzászólásokra,
   
9. i) a képviselőt az őt ért úgynevezett "személyes megjegyzés" miatt megilleti a hozzászólás joga,
   
10. j) a jegyzőnek, az aljegyzőnek bármikor szót kell adni, ha a törvényességet illetően észrevételt kíván tenni,
    
11. k) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról szavaz a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd amennyiben a módosító vagy kiegészítő indítványok nem kaptak többségi szavazatot, akkor az eredeti döntés tervezetről kell szavazni,
    
12. l) A testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:
    

la) az e rendelet 20. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben,

lb) tájékoztatás tudomásul vételéről,

lc) interpellációra adott válasz elfogadásáról

ld) a napirend elfogadásáról.

20/A. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők "igen" vagy "nem" szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól. 

(2) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a 3. mellékletben meghatározott bizottság látja el. A bizottság elnöke kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” melletti négyzetbe elhelyezett „x” megjelöléssel kell. Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A bizottság megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a bizottság elnöke ismerteti.

21.§ (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.
2. rendre utasíthatja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait végső soron ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

      22.§

23.§ (1) A jogszabályokban meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges:

a) az önkormányzat által adományozható kitüntető díjak és cím odaítéléséről és visszavonásáról való döntéshez,

b) a képviselő-testület éves munkatervének, a költségvetési koncepciónak és a középtávú fejlesztési irányelveket tartalmazó koncepciónak elfogadásához és módosításához,

c) az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételen felüli hitel felvételéhez, az államháztartásról szóló törvény ide vonatkozó szabályaira figyelemmel,

d) helyi népszavazás kiírásához.

e) víziközmű társulás esetén a társulási megállapodás módosításának, megszüntetésének, a társuláshoz való csatlakozás elfogadásának és a társulási megállapodás év közbeni felmondása elfogadásának az előzetes elhatározása.

24. § (1)

(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor az előterjesztésről "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselők szavazatát név szerint.

25.§ (1) A képviselő az önkormányzati ügyekben a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után – kérhet felvilágosítást (interpelláció) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott személyektől.

2. (2) A képviselő a képviselői munkájával összefüggő információkat írásban a hivatal vezetőjétől kérheti. A hivatal vezetője a megkereséstől számított 15 napon belül írásban – kivéve a (3) bekezdésben foglaltak - adja meg a kért adatokat, egyidejűleg azokat elektronikusan megküldi valamennyi képviselő részére.
   

26.§ (1) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet 3 példányban, a zárt üléséről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni. Egy példányt - a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével – a Városi Könyvtárnak kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell az eredeti jelenléti ívet, míg a kormányhivatalnak megküldött példányhoz másolatban kell csatolni a jelenléti ívet.

8. A képviselő-testület bizottságai

27.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottságai az alábbiak:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 5 fővel,

b) Szociális és Humán Bizottság 5 fővel,

2. (2) A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot és munkacsoportot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság és munkacsoport megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését 3 fő indítványára.

(4) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület bizottságainak részletes működésére vonatkozó szabályokat e rendelet 4. melléklete tartalmazza

9. A polgármester átruházott hatáskörben ellátott feladatai

28.§ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

10. Az alpolgármester

29.§ (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje legalább heti nyolc óra, ill. havi harminckettő óra munkaidőt jelent, de lehetőség szerint minden hét kedd és csütörtöki napokon 8.00-12.00., melynek helyszíne a polgármesteri hivatal.

(3) Amennyiben alpolgármesteri megbízatásából eredően, vagy más foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel, a (2) bekezdésben meghatározott heti munkaidő betartásában akadályoztatva van, a havi munkaidő az irányadó.

11. A jegyző

29/A. § (1) A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára az önkormányzatokról szóló törvény, illetve más jogszabály megállapít. A jegyzőt feladatai ellátásban egy fő aljegyző segíti és helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt – a jegyzőre vonatkozó képesítési követelményeknek megfelelő- köztisztviselő helyettesíti. Tartós akadályoztatásnak minősülnek a 3.§ (4) bekezdésében meghatározottak.

(2) A jegyző az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget

III. Fejezet

A rendeletalkotási eljárás, valamint a rendeletek kihirdetésének és közzétételének főbb szabályai

1. 1. A rendeletalkotás kezdeményezői

30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselő-testület bármely tagja,

b) a jegyző,

c) a város társadalmi érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

d) a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek és személyek.

2. 2. A rendelet-tervezet elkészítése

31. § A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el a jegyző irányításával. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ad hoc bizottság, vagy külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A jegyző akkor is részt vesz a rendelet előkészítésében, amennyiben azt bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el.

1. 3. A rendelet-tervezet véleményezése, képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
   

32. § (1) A lakosság szélesebb rétegeinek jogait és kötelezettségeit érintő önkormányzat rendelet-tervezeteit legalább 15 napig közszemlére lehet bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére bocsátás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra vagy a városrészi tanácskozások elé bocsáthat.

(3) A rendelet-tervezetet minden esetben kötelező az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elé terjeszteni, megvitatás és véleményezés céljából.

(4) Hasonlóképpen véleményeznie kell a rendelet-tervezetet az ágazatilag érintett bizottságnak is, ez a véleményezés az ügyrendi feladatokat ellátó bizottsággal történő együttes ülésen is történhet.

33. § Az előadó tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

1. 4. A rendelet kihirdetése és közzététele
   

34.§ (1) A rendelet kihirdetésének időpontja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezés napja, melynek tényét a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) A rendeleteket minden esetben meg kell jelentetni a város honlapján, továbbá utalni kell a rendeletek közzétételének helyeire a Vasvári Hírmondóban.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - a képviselő-testület döntése szerint - a rendeletek esetlegesen szórólap vagy plakát formájában is közölhetők.

(4) A rendeletet meg kell küldeni az alkalmazásuk szempontjából érintett szerveknek.

IV. Fejezet

Társadalmi kapcsolatok

1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

35.§ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit, és az eljárási rendet.

2. Lakossági fórumok

36.§ A városban élő valamennyi lakost érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében a lakosok közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórum hívható össze.

37.§ (1) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a Vasvári Hírmondóban, a város honlapján kell tájékoztatni a lakosokat, valamint a helyben érdekelt szervezeteket legkésőbb a fórum előtt 15 nappal.

(2) A lakossági fórumra meg kell hívni a települési képviselőket, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(3) A lakossági fórum kiterjedhet a település egészére vagy településrészre.

(4) A lakossági fórumról szóló tájékoztatóban szereplő tárgykörökön kívül új, a polgármester által szükségesnek ítélt tárgykörök is felvethetőek.

(5) Az érintett településrész területén élő lakosokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési, közszolgáltatási és egyéb önkormányzati ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából – településrészi tanácskozás tartható.

(6) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, a tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül.

3. A Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

38.§ (1) A ruszin nemzetiséget jelentősebb mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a ruszin nemzetiségi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

2. (2) Tiszavasvári Város Önkormányzata, Tiszavasvári Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja: a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a testületi ülések és döntések előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat a helyi önkormányzat biztosítja.
   

V. Fejezet

Záró Rendelkezések

39.§ (1) E rendelet 2012. december 5. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 22/2010. (X.29.) önkormányzati rendelet.

Tiszavasvári, 2012. november 29.

    dr. Fülöp Erik                                                            B u n d á n é  Badics Ildikó

                  polgármester                                                                                  jegyző