Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátásokról

Hatályos: 2012. 06. 04- 2015. 02. 28
            Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete

4/2012. ( V. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról


Egységes szerkezetben a 15/2013. (XI. 04.) önkormányzati rendelettel.


Zalaszentmárton Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdése alapján, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény rendelkezéseire figyelemmel, a szociális igazgatásról és a szociális ellátás helyi feladatairól alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:


I. fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet hatálya


1. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a magyar állampolgárságú személyekre, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra és a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, akik a település közigazgatási területén:

  1. lakóhellyel,
  2. lakóhely hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve
  3. a kérelem benyújtásakor nincs ismert lakó-, vagy tartózkodási helyük, de hajléktalanként a településen élnek.


(2) E rendelet személyi és területi hatályára tekintet nélkül az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást kell biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.



Az önkormányzat szociális ellátó rendszere


2.§


Zalaszentmárton Község Önkormányzata szociális rászorultság esetén a következő szociális ellátásokat biztosítja:

a.) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:

  • lakásfenntartási támogatás
  • Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt (méltányossági) ápolási díj
  • átmeneti segély
  • temetési segély

b.) Természetben nyújtott szociális ellátások:

  • lakásfenntartási támogatás
  • átmeneti segély
  • temetési segély
  • köztemetés
  • szociális célú tűzifajuttatás. 1

                       

c.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

  • szociális alapszolgáltatások:

- a falugondnoki szolgáltatás

- az étkeztetés

- a házi segítségnyújtás

- a családsegítés

- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.



Döntésre jogosultak köre


3. §


Zalaszentmárton Község Önkormányzata képviselő-testülete hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében:

- átmeneti segélykérelmet a 12.§ (2) bekezdés a)-c) pontjában, a 13.§-ában valamint a 14.§-ában szabályozott esetekben

- temetési segély

- együttműködési megállapodást köt - az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt igénylőkkel, segélyben részesülőkkel kapcsolatos foglakoztatási, munkaerőpiaci, szociális gondoskodási feladatok ellátásra – a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ-, és ennek keretében gondoskodik az együttműködés intézményi kereteiről.



Általános eljárási szabályok


4.§


(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket a Körjegyzőséghez kell benyújtani.


(2) E rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint - ellátási formától függően - a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól.


(3) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:


a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből  származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző hónap jövedelmét,


b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem


1. Beiktatta a /2013. (XI. 01.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. 11. 10.

egy havi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy a (4) bekezdés b, pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott 

éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegben kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.


(4) A kérelmekhez csatolni kell a mindenkor hatályos Szt.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bizonyítékokat, igazolásokat és nyilatkozatokat. Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez csatolni kell:


a) a havi rendszerességgel - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből - származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, az Szt. 4.§ (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított nyugdíjösszesítőt és nyugdíjszelvényt, kivéve, ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,


b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből - amennyiben adóbevallásra kötelezett - származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről az APEH által kiállított igazolást, kivéve, ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,


c) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy részéről, ösztöndíjról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, az APEH igazolását,


d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolást, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről vagy az önálló bírósági végrehajtó igazolását,


e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az  okiratot,


f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését  a cégjegyzékből való törlésről,


(5) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.


(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásba részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előre láthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.


(7) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkavállalásból származik (2010. évi LXXV. Törvény alapján), annak összegét igazolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan. Ez esetben szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.


(8) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.


(9) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, hallgatói jogviszonyról. 


(10) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan hasznosítása - személyes nyilatkozatot kell mellékelni.


(11) A hivatalból ismert ellátásokról (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka) nem kell igazolást csatolni.


(12) Hajléktalan kérelmező esetén be kell szerezni a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ javaslatát a támogatás megállapítására vonatkozóan.


(13) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók.


(14) E rendeletben szabályozott átmeneti segély valamint temetési segély ügyekben egyszerűsített határozat hozható a Ket. 71.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben. Átmeneti segély ügyekben az ügyintézési határidő 15 nap.


(15) A rendszeres pénzbeli ellátásokat, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell. Az eseti pénzbeli ellátásokat, a kérelmező körülményeit figyelembe véve, a döntést követő 8 napon belül a jogosult részére utalványozni kell.


5.§


A Körjegyzőség a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.                                

6.§


(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátásokban részesülők a szociális helyzetükben, lakcímükben és egyéb ellátást befolyásoló körülményükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.


 (2) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.


(3) A tartós jövedelem változás eseteire, valamint a bejelentést követő felülvizsgálatra az Szt. 25.§ (6)-(10) bekezdései az irányadóak.


7.§


(1) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni. Ha a kérelmező a 6. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.


(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelmére méltányosságból a képviselő-testület engedélyezhet:


a) részletfizetést, ha a kötelezett

aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, vagy

ab) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem éri el,


b) csökkentést, ha a kötelezett

aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, vagy

ab) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el,


c) elengedést, ha a kötelezett

aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el, vagy

ab) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el.


(3) A részletfizetés legfeljebb 6 havi időtartamra engedélyezhető.


(4) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 50%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.







 A támogatások együtt folyósításának szabályai


                                                                       8.§


(1) Átmeneti segélyt ugyanazon családban élők részére évente 4 alkalommal lehet megállapítani.


(2) Az átmeneti segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna illetve a kérelmező a rendelet 19.§ (3) bekezdésében szabályozott rendkívüli élethelyzetbe kerül.


(3) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.


(4) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.


(5) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában háromféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani.


(6) A (3)-(5) bekezdés alkalmazásban rendszeres ellátásnak minősül a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási, díj, az időskorúak járadéka, a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (ezen belül óvodáztatási támogatás), a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.


II. Fejezet


                                                           Pénzbeli ellátások


Aktív korúak ellátása


9.§


(1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki az ellátásra való jogosultság kezdőnapján a Szt. 37.§ (1) bekezdés a), b) valamint c) pontjában (továbbiakban: aktív korúak ellátásra jogosult személy) meghatározott jogosultsági feltétel valamelyikének megfelel.


(2) Aktív korúak ellátására jogosult az a személy, akinek családi körülményei, egészségi vagy mentális állapota az alábbiaknak megfelel:

a) a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi

körülmények fennállása (pl.: közeli hozzátartozó állandó felügyeletet igénylő ápolása, gondozása, melyről orvosi igazolás csatolandó),

b) a jogosult egészségi állapota megromlott (legalább 30%-os egészségkárosodás, tartós betegség, melyről minden esetben háziorvosi, szakorvosi igazolás csatolandó),

c) a jogosult mentális állapota hanyatló (pl.: pszichiátriai gondozás, szenvedély betegség, melyről szakorvosi igazolás csatolandó).

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy pénzbeli ellátásként rendszeres szociális segélyre jogosult.


(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti aktív korúak ellátására jogosult személy - az egészségkárosodott személy kivételével - esetében a pénzbeli ellátás folyósításának feltétele, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel együttműködik. Az együttműködésre kijelölt szerv a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ.

(5) Zalaszentmárton Község Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központtal, és ennek keretében gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről.


                                                                       10.§


  1. A Szt. 37./ § (1) bekezdése szerint aktív korúak ellátására jogosult személy - az egészségkárosodott személy kivételével - a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központtal együttműködésre köteles.


  1. Az (1) bekezdésben meghatározott személy együttműködés keretében köteles a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központnál:


a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15

    napon belül a nyilvántartásba vetetni magát,


b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni,


c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,


d) az előírt időpontban megjelenni.


(3) A Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ az együttműködés keretében:


a) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdés szerinti

    személy ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő

    betartását, és annak megszegése esetén vizsgálja a mulasztás okát,


b) a nyilvántartásba vételről, valamint a mulasztásról 8 napon belül írásban értesíti a

    körjegyzőt,


c) tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt a szociális helyzetéhez és mentális

    állapotához igazodó beilleszkedést segítő program elkészítéséről, és az együttműködés

    eljárási szabályairól,



d) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az (1) bekezdés szerinti személy 

    bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő

    programot    és arról az ellátásban részesülő személlyel megállapodást köt,


e) folyamatosan kapcsolatot tart az (1) bekezdés szerinti személlyel és három havonta a

    személyes találkozások útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban

    foglaltak betartását, valamint évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő

    program végrehajtásáról,


f) a folyamatos kapcsolattartásról esetnaplót vezet (az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendeletben

    meghatározottak szerint, és amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy az

    együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, azt a tényt 8 napon belül írásban

    jelzi a körjegyzőnek,


g) amennyiben szükséges - az (1) bekezdésben meghatározott személy bevonásával -

    módosíthatja a beilleszkedési programot, illetve éves értékelés megküldésével

    tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program  végrehajtásáról.


(4) Zalaszentmárton Község Önkormányzata együttműködés keretében a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központnak:


a) megküldi a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy ellátásának megállapításáról szóló jogerős határozat egy példányát,

   

b) megküldi a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy ellátásának megszűnéséről, valamint megszüntetéséről szóló jogerős határozat egy példányát,

   


c) tájékoztatást küld a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy esetében a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokról, és az Szt. 35/A § szerinti együttműködési kötelezettség előírásairól.


(5) A beilleszkedést segítő program típusai és tartalmi elemei:


a) foglalkoztathatóság javíthatósága, álláskeresésre felkészítés érdekében:

motiváció és készségfejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belüli személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályaorientációs tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés.


b) szinten tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése:

egészségügyi-szociális- mentális állapotot javító, re szocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés és tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése.


c) más ellátásba juttatás segítése:

nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalom-biztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piacikapcsolódásokról.


11.§.


  1. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:


a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15

    napon belül nem véteti magát nyilvántartásba az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy


b) 60 napon belül írásban nem állapodik meg az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy


c) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, vagy


d) az együttműködésre kijelölt szerv által előírt időpontban nem jelenik meg és

    távolmaradását semmilyen hitelt érdemlő módon nem igazolja.


  1. Amennyiben az együttműködés megszegésének esete valamely akadályoztatással összefüggő mulasztásból áll, a kötelezettséget az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül lehet pótolni az együttműködésre kijelölt szervnél, az akadályoztatás tényét bizonyító igazolás benyújtásával egyidejűleg.


  1. Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el (távolmaradását nem igazolta), az együttműködésre kijelölt szerv a körjegyzőt 8 napon belül írásban tájékoztatja.


             

Lakásfenntartási támogatás


12. §



(1) A lakás fenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja, a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó következő feltételeket teljesítse:


a) a lakás, ház belsejének rendezettnek, tisztának, rendszeresen takarítottnak, rovar és rágcsáló mentesnek kell lennie,


b) a lakás, ház udvarának gondozottnak, karbantartottnak, rágcsáló mentesnek kell lennie. A növényzetet ápolni, metszeni kell, a füvet rendszeresen nyírni kell. A tűzifát, egyéb anyagokat rendezetten össze kell rakni.


c) az utcafronti kerítésen kívüli terület, közterület, járda, zöldsáv, úttestig terjedő teljes területének gondozását, tisztán tartását, a hulladék eltávolítását, a hó és síkosság mentesítést, a folyamatos kaszálást, fűnyírást, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítását. 


d) a járdaszakasz melletti, az ingatlan előtti vagy melletti nyílt árok és műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan elfolyása biztosítása miatt.


e) az ingatlanjáról a gyalogjárdába, vagy az úttestbe, illetve azok fölé nyúló ágak, fák és bokrok megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok láthatóságát.


(2)A kitűzött feladatokat a felszólítást követő tíz nap alatt kell elvégezni.


(3)A feladatok elvégzésnek ellenőrzésére a körjegyző illetve a szociális ügyintéző jogosult.


(4) A feladatok nem teljesítése esetén az Szt. 38. § (9)-(10) bekezdései az irányadóak.


Átmeneti segély


13. §


(1) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

  1. a megfelelő élelmezés hiánya,
  2. a megfelelő ruházkodás hiánya,
  3. ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására (igazolás szükséges az előre látható költségekről).

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen ha:

a)  elemi kár, haláleset vagy baleset következett be, vagy a kérelmező vagy családja bűncselekmény áldozata lett, 

b) a várandós anya szociális válsághelyzetbe került, 

c)  kérelmező vagy családjában tartós munkanélküliség, betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerültek,  

d)  kérelmező vagy családjában nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,

e)  méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványra nem jogosult a kérelmező, de gyógyszerköltségeit nem képes viselni, TB által nem támogatott, de orvosilag (indokolt) igazolt egészségügyi beavatkozás szükségessége,

f)   lakásfenntartási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett,

g)  a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye fenyeget,

h)  a lakhatás elvesztésének veszélye fenyeget.


 (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemhez - a kérelem benyújtásától számított - 30 napon belül - csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (pl.: orvosi igazolás, társadalombiztosítási szerv igazolása, díjhátralékról értesítés, szolgáltató részéről kikapcsolási értesítő, rendőrségi-, tűzoltósági jegyzőkönyv).


(4) A polgármester a (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglalt feltételek fennállása esetén átmeneti segélyt állapít meg, ha


a) a házaspár mindegyike 65. életévét betöltötte, a kérelmező rendszeres orvosi kezelésre

    szorul, vagy kórházi ápolást igényel, feltéve, hogy az egy főre jutó havi jövedelem nem

    éri  el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át,


b) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi

     nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 175%-át,


c) egyedül élőként az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj

    mindenkori legkisebb összegének a 250%-át.


A polgármester a döntésről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(5) A (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén átmeneti segélyként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a állapítható meg, éves szinten ugyanazon kérelmező esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(6) A polgármester a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az átmeneti segélyt a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül is megállapíthatja. 

a) Átmeneti segélyként a (2) bekezdés a) és b) pontja esetén személyenként legfeljebb 70. 000.-Ft állapítható meg. A 2) bekezdés a) pontja szerint, ha több személy érintett, legfeljebb összesen 100 000 ft kifizetést állapíthat meg. 

b) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontja esetén, 100 000 forintnál nagyobb összeghatár feletti átmeneti segélyre van szükség, a képviselő-testület a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül is jogosult dönteni. A támogatás mértéke több személy esetén maximum 300 000 forint lehet.


(7) A képviselő-testület a (1) bekezdés valamint a (2) bekezdés d)- h) pontjaiban foglalt feltételek fennállása esetén átmeneti segélyt állapít meg, ha


a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át,


b) egyedül élőként az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj

    mindenkori legkisebb összegének a  250%-át,


c) nincs az önkormányzat felé fennálló adótartozása, köztartozása.


(8) A (2) bekezdés c)-h) pontjaiban foglalt feltételek fennállása esetén átmeneti segélyként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese állapítható meg.


14. §


 (1) Az átmeneti segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában (pl. vásárlási utalvány, tűzifa, szén, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) is meg lehet állapítani. A természetbeni ellátás megvásárlására meghatalmazást kaphat a családgondozó, vagy a falugondnok, 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.


(2) Ha a családban kiskorú gyermeket nevelnek a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, kell megállapítani.


(3) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül névre szóló készpénzfizetési számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.


(4) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül átmeneti segélyben nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása estére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.


(5) Az ellátott a 15 napos határidő elmulasztása esetén, amennyiben ez neki fel nem róható, igazolást nyújthat be.


(6) Nem állapítható meg 6 hónap időtartamig átmeneti segély annak a személynek, aki aktív korúak ellátásra jogosultságot szerzett és együttműködési kötelezettségének nem tett eleget vagy jogosultságának felülvizsgálatánál nem működött együtt és ezért ellátását (rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás) meg kellett szüntetni.


(7) A (4) és a (6) bekezdés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a segély elmaradása a kérelmező életét veszélyeztetné, vagy életét aránytalanul megnehezítené.

  


15. §


Legfeljebb hat hónapig átmeneti segély adható, ha kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és a család létfenntartása veszélyeztetve, van. Az átmeneti segély havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a. Az átmeneti segély a kérelmező egyéni helyzete alapján a 14.§ (1) bekezdés szerinti természetbeni ellátás formájában is adható.


 Kamatmentes szociális kölcsön


16.§


(1) Átmeneti segély kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét – egyedülálló esetén 150%-át – eléri, de a kétszeresét – egyedülálló esetében 250%-át – nem haladja meg.

(2) Kamatmentes kölcsön nyújtható különösen, ha a

          a) kérelmező nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan,

         b) pályakezdő munkanélküli, munkába állása, vállalkozása elősegítésére,

         c) egyéb indokolt esetben (pl. temetési költség kifizetése, tüzelő vásárlás, magas közüzemi számla-, számlaelszámolás kifizetése stb.).

(3)A kamatmentes kölcsön visszatérítésének időtartama a folyósítás éve, de legfeljebb egy év. A visszatérítésről külön megállapodást kell készíteni, melyben egy összegű, vagy részletekben történő fizetés is előírható.

(4) Különösen indokolt esetben kérelemre egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető.

(5) A kamatmentes szociális kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(6) Amennyiben a kérelmező élethelyzete indokolttá teszi az azonnali támogatást és a képviselő-testület nem tart ülést – 50. 000.-forintot meg nem haladó kifizetés esetében –, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a kérelemről. A polgármester a döntésről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. 


                                                           Temetési segély


17. §


(1) Az elhunyt temettetéséről gondoskodó személy, temetési segélyre jogosult, ha a temettető családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át.


(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a.) az eltemettető és a vele egy háztartásban élők jövedelméről az e rendelet 4.§-a szerinti   igazolásokat, egyéb nyilatkozatokat,

b.) temetési számla eredeti példányát,

c.) halotti anyakönyvi kivonatot.


(3) A helyben szokásos temetési költség 180 000 forint. A temetési segély ezen összeg 10%-ánál nem lehet kevesebb.


  1. A temetési segély iránti kérelmet, a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül kell előterjeszteni.


III. fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátások


Köztemetés


18. §


Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítési

kötelezettsége alól részben, vagy egészben, mentesítheti, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi átlag jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 

a)         mindenkori legkisebb összegét, 

b)         egyedül élő esetén 150%-át, és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll. 


Közgyógyellátás


     19. §


(1) Közgyógyellátásra jogosultak az Sztv. 50. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott személyek, a törvényi feltételek fennállása esetén.


(2) A Sztv. 50. § (3) bekezdésének alkalmazásában közgyógyellátásra jogosultak azok a szociálisan rászorult személyek:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke a MEP szakhatósági állásfoglalása alapján meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. 


Szociális Célú Tűzifajuttatás 1


19/B. §  


  1. A képviselő-testület a szociálisan rászorulók részére a téli fűtéshez szükséges tűzifa biztosításhoz természetbeni ellátás formájában szociális célú tűzifa támogatást nyújthat, háztartásonként legalább 1 erdei m3, és legfeljebb 5 erdei m3 tűzifa mennyiségig.
  2. Szociális célú tűzifa támogatás tekintetében elsősorban szociálisan rászoruló személy az, aki: 
    1. a Rendelet 9.§ (aktív korúak ellátása)-ában, vagy 12.§ (lakásfenntartási támogatás)-ában szabályozott ellátásban részesül,
    2. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti időskorúak járadéka ellátásban részesül,
    3. adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra jogosult, vagy
    4.  halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.
  3. A (2) bekezdés szerinti jogosultak szociális rászorultság szempontjából előnyt élveznek a többi rászorulóval szemben.
  4. Szociális célú tűzifajuttatásban részesülhetnek azon személyek is, akik a Rendelet 13.§ 14.§ és 15. §-ában (átmeneti segély) szabályozott ellátásra jogosultak.  
  5. A szociális célú tűzifa juttatás megállapítását a rendelet mellékletét képező kérelem benyújtásával kell igényelni.




 IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


20.§


Szociális alapellátások

(1) A szociális alapszolgáltatások biztosításával az önkormányzat célja a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból származó problémák megoldásában segítség nyújtása

(2) A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatásokat a Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás által fenntartott Közép Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ (8761 Pacsa, Csány L. utca 1.) intézmény közreműködésével biztosítja. A Társulási Megállapodás 4.1./A alpontja alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat, -Dióskál Község vonatkozásában a falugondnoki szolgáltatás kivételével-, Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete tartalmazza.

(3) A falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 






1. Beiktatta a 15/2013. (XI. 04.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. 11. 10.


V. Fejezet 

                                                                       21.§

                                                           Záró rendelkezések


(1) A rendelet 2012. június 4-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2011. (V.17) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról hatályát veszti.


Zalaszentmárton, 2012. május 29.




Hegedüs Lóránt                                              Dancs Szilveszter Zoltán

   Körjegyző                                                          Polgármester



A rendelet kihirdetve: 2012. május 31.



                                                           Hegedüs Lóránt

                                                              Körjegyző




















Szerkesztés...

Mellékletek