Rábacsanak Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 109. 0. (4) bekezdésében, továbbiakban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 5. §. (4), 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bek. e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1)     E rendelet hatálya kiterjed:

a)   Rábacsanak Község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények) és egyéb önkormányzati vagyonkezelőkre;

b)   mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint a részesedést megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2)     A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat készpénz, számlapénz, egyéb értékpapír állományára.

(3)     E rendelet szabályait az Önkormányzat tulajdonában levő lakások és helyiségek bérletére, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény másként nem rendelkezik.

       (4)       E rendelet szabályait a közterületek hasznosítására csak abban az esetben kell alkalmazni, „…amennyiben  a közterületek használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.”

Az Önkormányzat vagyona

Önkormányzati törzsvagyon

2. §.

(1)  Rábacsanak Község Önkormányzatának tulajdonában álló vagyon nemzeti vagyon.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

( 3) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyet a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény vagy a képviselő-testület rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (együtt: forgalomképtelen törzsvagyon), valamint törvény vagy a képviselő-testület rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak:

      a) a helyi közutak és műtárgyaik,

      b) a terek és parkok,

      c) a vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket

      d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő

         vagyonelemek.

 (5) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát, - ezen belül a kizárólagos és a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát -  a rendelet. 2. számú melléklete tartalmazza.(a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon)

(6)  Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az alábbi vagyoni kör:

1. a műemlékek,
2. a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
3. a közművek,
4. az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
5. a középületek,
6. az önkormányzati részesedések, (kivéve a 3. §(1) bekezdésében foglaltakat)
7. a sportpályák és sportcélú létesítmények,
8. köztéri műalkotások és ingó vagyontárgyak
9. levéltári anyagok
10. köztemető
11. a rendezési tervek alapján közcélra hasznosítható ingatlanok
12. az önkormányzat tulajdonában levő művészeti értékkel bíró ingóságok,
13. a védett természeti területek
14. mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

A korlátozottan forgalomképes vagyont a rendelet. 3. melléklete tartalmazza.

 (7)    A Képviselő-testület a forgalomképtelen és korlátozott forgalomképességet előidéző feltétel megszűnése esetén a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgy besorolását megváltoztatja.

A Képviselő-testület a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképtelen és korlátozott forgalomképességet megalapozó jellegének, rendeltetésének tartós megváltoztatása esetén megállapítja a forgalomképtelen és korlátozott forgalomképesség megszűnését és a polgármester útján gondoskodik a változás valamennyi vagyonnyilvántartáson való átvezetéséről és átvezettetéséről

(8)     A Képviselő-testület a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon:

a)   működtetésére  - a c. pontban foglaltak kivételével - saját többségi részesedésével működő gazdasági társaságot hozhat létre vagy önkormányzati intézményt alapíthat;

b)   a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át;

c)   közcélú víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint gondoskodhat, illetve más korlátozottan forgalomképes vagyont közfeladatot ellátó szervnek, személynek bérbe, illetve használatba adhatja és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint vagyonkezelői jogot létesíthet.

d)   jellegükhöz kapcsolódó beruházások biztosítékául megterhelheti.

 (9)    A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja  vagyonkezelésbe, használatba, bérbe. A Képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.

(10)   E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a társasági szerződés, alapszabály vonatkozásában is.

(11)   A korlátozottan forgalomképes vagyon működtetését a Képviselő-testület szerződéssel, vagy alapító okiratban rögzítettek szerint adja használatba, bérbe. A Képviselő-testület a szerződésben vagy alapító okiratban foglaltak elfogadásáról határozattal dönt.

(12)   E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a társasági szerződés, alapszabály vonatkozásában is.

Forgalomképes vagyon

3. §

(1) Üzleti (forgalomképes) vagyon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon  vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, ezek:

1. a lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok,
2. a belterületi és külterületi földingatlanok
   • építési telek,
   • mezőgazdasági művelésű földek,
   • nem lakás célú építésre alkalmas földek,
   • egyéb földek,
   • erdő.

3. az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak.

A forgalomképes vagyonnal e rendeletben meghatározott keretek között a Képviselő-testület szabadon rendelkezik. A forgalomképes vagyontárgyak körét a 4. számú melléklet tartalmazza.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti jogok

gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §

4. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire e rendeletben meghatározottak szerint ruházza át.

(2) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával – egyedi döntést hoz.

(3) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(4) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének 0,1%-a.

(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan

a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy

b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi  tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

(6) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(7) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(8) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(10) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan saját költségére biztosítást köteles kötni.

(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(12) Vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adat nyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz a tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(13) Az Önkormányzat bármely időpontban jogosult ellenőrizni az átadott vagyon állagát, a vagyon állagának megőrzéséhez szükséges munkálatok elvégzését, a rendeltetésszerű használatát, a vagyonkezelői szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítését.

(14) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

(15) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

(16) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok ) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(17) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5. §

(1) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az önkormányzati vagyont 500.000,-Ft. értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – a vagyonkezelői jog kivételével – 50.000,- Ft éves bérleti, használati díj figyelembevételével csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés  útján –amelynek formái árverés, illetve pályázat – az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

A versenyeztetés szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)     Polgármesteri Hivatalban és az intézményekben selejtezett, elavult tárgyi eszközök értékesítésére nem kell versenytárgyalást tartani, amennyiben azok selejtezéskori nyilvántartási értéke a 200.000,- Ft-ot nem haladja meg, azok közvetlenül értékesíthetők a Polgármesteri Hivatal és az intézmények dolgozóinak a selejtezési szabályzatokban foglaltak szerint.

(3)     Ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Polgármesteri Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a használó feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(4)      Legalább 2 alkalommal eredménytelenül lefolytatott versenyeztetési eljárást követően jelentkező ajánlattevő részére részletfizetési kedvezmény adható, amennyiben az ajánlattevő vállalja, hogy a vételár legalább 35 %-át egy összegben a szerződéskötésig megfizeti. Részletfizetési kedvezmény adásáról és a részletfizetés feltételeiről a polgármester  átruházott hatáskörében dönt, a részletfizetés időtartama maximum 12 hónap lehet. A tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani.

          A részletfizetési kedvezményen kívül az értékesítés a versenyeztetési kiírás változatlan   feltételei mellett történik.

(5)     Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása keretében a döntést hozó szerv, illetve – amennyiben a döntéshozó és a szerződéskötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartást, a vagyonleltárt vezetőt, valamint a szerződéstárat értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.

(6)     A nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az …….foglalt rendelkezések szerint kell közzétenni, amennyiben azok összege a 200. 000,- Ft-ot eléri vagy meghaladja. A közzétételért a polgármester a felelős

(7)     A nettó 2.000.000,- Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű –árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – szerződések közzétételére az ……bekezdésében foglaltak az irányadók. A közzétételért a polgármester a felelős.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. §

(1)     A vagyon értékének megállapítására általában a halmozott értékcsökkenés értékével csökkentett számviteli nyilvántartási érték az irányadó.

(2)     Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)   értékpapír esetén a piaci  érték alapján;

b)   egyéb ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3)     Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontömeg értékén a vagyonleltár során felvett vagyontárgyak értékének összességét értjük.

(4)     Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(5)     Az önkormányzati vagyont terhelő illetve az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok (szolgalmi, használati, kezelői, földhasználati stb.) értékének meghatározása az illetéktörvényben rögzítettek alapján történik.

(6) A vagyonkezelői jog értéke a vagyon könyvszerinti értéke.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. §

Az önkormányzati vagyont érintő eljárásban a tulajdonost megillető képviseleti és nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

A felajánlott vagyon elfogadása

8. §

(1)   Ellenérték nélkül felajánlott vagy végintézkedés útján juttatott vagyont a felajánlásban, végintézkedésben megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2)   Az Önkormányzat részére kettőszázezer forint értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű vagyon elfogadásához a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.

III.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

A Képviselő-testületet megillető rendelkezési jog

9. §

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog a Képviselő-testületet illeti meg. A Képviselő-testület egyes jogköreit a 10-11. §-okban meghatározottak szerint ruházza át. 

A polgármestert átruházott hatáskörében megillető rendelkezési jog

10. §

(1)     A polgármester átruházott hatáskörében dönt:

a) forgalomképes vagyontárgy 500.000 Ft értékhatárig történő elidegenítéséről,
      megterheléséről;

b) forgalomképes vagyontárgyra vonatkozó bérleti, illetve használati jogviszony
      létesítéséről a helyben kialakult bérleti és használati díjak figyelembevételével
      megállapított 500.000 Ft összegű éves bérleti és használati díjig;

c)  ingatlan-vagyonbiztosítási szerződések és egyéb biztosítási szerződések megkötése;

d)   meglévő építményekkel kapcsolatos építési, átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkákhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;

e)   tulajdonosi hozzájárulás megadásáról telekalakításhoz;

f)    valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásáról az új épületek építésével kapcsolatban;

g)   a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a bérlő, illetve a használó által saját költségén az önkormányzati ingatlanon – térítés nélkül – végzett munkálatokhoz;

h)   önkormányzatot, mint tulajdonost érintő hatósági ügyekben jognyilatkozatok megtétele.

i)    viziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a viziközmű hálózatba történő utólagos bekötése esetén a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítása.

j) hozzájárulás megadásáról – az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára, - más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek törléséhez.

            k) hozzájárulás megadásáról a más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek bejegyzési sorrendjének módosításáról.

 (2)       A polgármester az átruházott hatáskörében hozott intézkedésekről a jogügylet megkötését követő képviselő-testületi ülésen köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogok

11. §

 (1)    Az önkormányzati intézmény vezetője dönt:

az ingatlan, ingatlanrész, ingó vagyontárgy bérbeadásáról 300.000,- Ft éves bérleti díj figyelembevételéig. A vagyontárgyak hasznosítása az alapfeladatok ellátását nem akadályozhatja, és nem korlátozhatja.

(2)     Az egyéb vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a közszolgáltatáshoz nélkülözhető ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog hasznosítása, az ingatlan, ingatlanrész, határozott idejű bérbeadása 500.000,- Ft éves bérleti díj figyelembevételéig.

(3)     A vagyontárgyak hasznosítása az alapfeladatok ellátását nem akadályozhatja és nem korlátozhatja.

(4)     Az önkormányzati intézmény vezetője köteles a 100.000,- Ft-ot meghaladó eszközbeszerzést, beruházást és felújítást engedélyeztetni. 200.000 Ft értékhatárig a polgármester átruházott hatáskörben, ezt meghaladóan a képviselő-testület jogosult a döntés meghozatalára.

A tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes feladatok

12. §

(1)     Az Önkormányzat egyszemélyes tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve Képviselő-testület (taggyűlés, közgyűlés), melyet megilletnek a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt jogkörök.

(2)     Az Önkormányzatot a Képviselő-testület által alapított társaságokban képviselő tisztségviselők tevékenységükről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal személyesen vagy írásban számolnak be a Képviselő-testületnek.

IV.

Az egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó

speciális szabályok

A bérleti szerződés megkötésénél irányadó szabályok

13. §

(1)     Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a beruházások igazolt költségei legkésőbb 15 év alatt megtérüljenek.

(2)     Amennyiben a bérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti feltételekkel nem lehet megkötni, de az ingatlan állagának megóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költség megtérülése nélkül is megköthető.

(3)     Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.

(4)     Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérletbe, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.

Vegyes rendelkezések

14. §

E rendeletben szereplő értékek nettó összegként értendők.

V.

Záró rendelkezések

15. §

E rendelet 2012. március 10. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 11/2004.(XI.4.) rendelet hatályát veszti.

            Telekesi József                                                                    Funtek János     

             polgármester                                                                                jegyző