Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (III. 15.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2012. (III.15.)

önkormányzati rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

(egységes szerkezetben a módosító 12/2012. VI.20. és 14/2013. (XII.20.) önkormányzati               rendelettel)

Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 132.§  (4) bekezdésében,

az 1.§ (2) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában,

az 1.§ (3)-(4) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 34. § (3) bekezdésében,

a 2.§  tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdésében,

a II. fejezet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában és 32. § (3) bekezdésében,

a 4-6. §-ok tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében,

a 7-9. §-ok tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 46. § (1) bekezdésében,

a 10.§  tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 33. § (7) bekezdésében,

a 11.§  tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 12-15. §-ok  tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 37/A. § (3) bekezdésében,

a 17.§ tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 47. § (2) bekezdésében,

a 20.§  tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében,

a 21.§  tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 50. § (3) bekezdésében,

kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket  rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések

1.§ (1) A rendeletben meghatározott szociális feladat-, és hatásköröket – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – I.fokon a képviselő-testület Szociális Bizottsága gyakorolja.

(2) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(3) Az egyes ellátások iránti kérelmet a rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. Ha a kérelmező a kérelmet nem a rendelet szerinti formanyomtatványon nyújtja be, és kérelmében nem, vagy csak részben szerepelnek azok az adatok, amelyek a formanyomtatványon szerepelnek, akkor a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adatok pótlására.

(4) A jövedelem- és vagyonnyilatkozatot a jövedelem típusának megfelelő igazolással vagy annak fénymásolatával kell benyújtani.

(5) A rendeletben szabályozott ellátásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá orvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető be.

2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

2.§ Ha az ellátást megállapító szerv az ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét,  pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át,

b) csökkentheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át,

c) részletekben fizettetheti meg, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át

nem haladja meg.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

1. Az ellátások fajtái

3. §1 (1) A  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) és a rendeletben meghatározott feltételek esetén a jogosult részére az alábbi pénzbeli ellátásként önkormányzati segély  nyújtható.

(2) Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyt az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül kell kifizetni a Polgármesteri Hivatal pénztárában, vagy a jogosult folyószámlájára átutalni, kivéve ha a határozatban a segély azonnali kifizetéséről rendelkeztek.

(3) A 4.§ (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított önkormányzati segélyt a határozathozatalt követően haladéktalanul ki kell fizetni a Polgármesteri Hivatal pénztárában.

1 Módosította: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. január 1-től.

2. Átmeneti segély

4. §2 (1) Eseti jelleggel önkormányzati segély megállapítható azon személyek részére is, 

  1.  akik átmenetileg létfenntartásukat veszélyeztető olyan élethelyzetbe kerültek, hogy az azonnali intézkedés elmaradása súlyos veszélyhelyzetet teremtene,
  2. akiknél az elhunyt személy eltemettetésével kapcsolatosan felmerült temetési költségek a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének, 130%-át, az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély esetén 300%-át.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély megállapítására a polgármester jogosult.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségére vonatkozóan minden év január 15-ig a helyi temetkezési szolgáltató tesz írásos nyilatkozatot. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély összegének megállapításakor legolcsóbb temetési költségként ezt kell irányadónak tekinteni.

5. §3 (1) A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély különösen tankönyv- és tanszervásárlásra, elmaradt térítési díj rendezésére, továbbá közüzemi szolgáltatóknál jelentkező ki nem fizetett számlák rendezésére állapítható meg.

(2) A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély az adott naptári évben legfeljebb 6 hónapig folyósítható.

(3) A havi rendszerességgel adott önkormányzati segélyben részesülőknek  a folyósítás időtartama alatt  eseti jelleggel nem állapítható meg önkormányzati segély.

6. §4 (1) Az önkormányzati segély összegét a kérelmező szociális-, vagyoni viszonyainak ismeretében a körülmények mérlegelésével kell megállapítani úgy, hogy az hathatós segítséget nyújtson.

 (2) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a rendelet 2.  melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni.

(3) A kérelemhez csatolni kell a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, a rendelet 1.  melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást.

(4) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély esetén a kérelemhez a (3) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:

      a) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát,

      b)  ha az önkormányzati segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.”

2-4 Módosította: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. január 1-től.

3. Temetési segély

7. §5 (1)

(2)

(3)

  1. §6

  1. §7 

III. Fejezet

Az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályok

1. Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

  1. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy az Szt. 33. §-ban foglaltakon kívül a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani az alábbiak szerint:

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendbentartása, különös tekintettel a háztartásban keletkező  szemét és lom gyűjtésére, elszállíttatására, illemhely rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyommentesítése,

c) az ingatlanon a kártevők és rágcsálók elszaporodásának megelőzése,

d) a lakás folyamatos tisztántartása, takarítása, higiénikus állapotának fenntartása,

e) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsávnak, továbbá a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének, valamint az ingatlan előtti csapadékví elvezető árok gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, síktalanítása,

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani.

2. Rendszeres szociális segélyre való jogosultság egyéb feltételei

11. § Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki közfoglalkoztatására irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a  foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálaton 1 éven belül 2 alkalommal “nem alkalmas” minősítést kapott, rendszeres szociális segélyre jogosult.

3. Az együttműködés szabályai

  1. § (1) Az az aktív korú személy, aki az Szt.37. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján rendszeres szociális segélyre jogosult (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: segélyezett) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központtal (továbbiakban: Központ), illetve a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mátészalkai Kirendeltségével (a továbbiakban: Kirendeltség).

5-7 Hatályon kívül helyezte: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2014. január 1-től.

  1. Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a segélyezett              

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Központnál nyilvántartásba veteti magát, és

b) a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködik, és az erre vonatkozó megállapodást megköti, és

c) a rendeletben szabályozott beilleszkedési programban részt vesz, és

d) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatában együttműködik.

(3) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban az együttműködési kötelezettségről rendelkezni kell. Ennek keretében meg kell nevezni az (1) bekezdés szerint együttműködésre kijelölt intézményt, a jelentkezési határidőt és az együttműködés elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt megállapodásban a Központ a segélyezett részére szükség szerinti, de lagalább havi egy alkalommal történő megjelenési kötelezettséget köteles előírni.

(5) A jogosultságot megállapító szerv a jogosultságot megállapító határozatot annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a Központ részére.

(6) A jogosultságot megállapító szerv a Központot tájékoztatja a jogosultság megszüntetéséről.

(7) A  Központ haladéktalanul tájékoztatja a jogosultságot megállapító szervet, ha a segélyezett nem tett eleget határidőben a megjelenési kötelezettségének, megállapodás-megkötési kötelezettségének, vagy egyébként megszegi az együttműködési kötelezettségét. A tájékoztatást követően a jogosultságot megállapító szerv az együttműködési kötelezettség megszegésére vonatkozó jogkövetkezményeket alkalmazza, kivéve, ha a rendelet 13.§-ban szabályozott igazolási kérelemnek helyt ad.

13. § Az igazolási kérelemről a jogosultságot megállapító szerv dönt.

4. A beilleszkedést segítő programok típusai

14. § (1) Az önkormányzat a beilleszkedést segítő programok típusait az alábbiak szerint állapítja meg:

a) jogi, munkaügyi,  egészségügyi tanácsadás,

b) életmódot formáló, szociális-mentális állapotot javító foglalkozás, motiváció- és  készségfejlesztés,

   c) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahely-keresést segítő techniká elsajátítása, alkalmi munkavállalást elősegítő programok, pályakorrekciós    tanácsadás.

(2) A Központ a beilleszkedést segítő program keretében egyidejűleg több foglalkozás típusban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

5. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

15. § A segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

a) a 12.§ (2) bekezdésben előírt szabályokat megszegi,

b) a beilleszkedési programra vonatkozó megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

            c) a Kirendeltség értesítése alapján nem együttműködő.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

1. Az ellátások fajtái

16. §8 Pénzbeli ellátás helyett részben vagy egészben természetben az alábbi  szociális ellátások nyújthatók:

           a) rendszeres szociális segély,

            b) önkormányzati segély.

2. Rendszeres szociális segély

17. § A rendeletben foglaltak szerint megállapított rendszeres szociális segélyt természetben nyújtott ellátásként különösen az alábbi célokra lehet biztosítani:

            a) tankönyv költség támogatása,

            b) közüzemi díjak támogatása,

            c) gyermekintézmények térítési díjának támogatása.

            d) élelmiszercsomag,

            e) gyógyszerköltség támogatása.

3. Átmeneti segély

18. §9 (1)

(2)

4. Temetési segély

  1. §10

8 Módosította: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. január 1-től.

9-10 Hatályon kívül helyezte: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2014. január 1-től.

5. Köztemetés

20.§ Az ellátást megállapító szerv az eltemettetésre köteles személyre nézve a megtérítés összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át,

b) csökkentheti, ha a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át,

nem haladja meg.

V. Fejezet

Közgyógyellátás

21. §11  Közgyógyellátásra való jogosultság állapítandó meg annak a 70. életévét betöltött személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében annak 20%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2012. március 15-én  lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

      a) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2009. (IX.4.) önkormányzati rendelet,

      b) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2009. (IX.4..) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2011. (I.31.) ömkormányzati rendelet,  valamint 

      c) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2009. (IX.4) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2011. (VIII.30.) önkormányzati rendelet.

Kovács Lajos                                                                                         Dr. Bölcsik István

polgármester                                                                                                       jegyző

11 Módosította: a 12/2012. (VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. július 20-tól.

1. melléklet az 5/2012. (III.15.) önkormányzati rendelethez 12

Jövedelemnyilatkozat önkormányzati segély iránti kérelemhez13

(a megfelelő rész aláhúzandó)

Jövedelemi adatok

A lakásban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek havi jövedelme forintban:

A jövedelem típusa

Kérelmező

Házastársa
     (élettársa)

Gyermeke(i)

Egyéb      személyek (rokonsági fok)

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó

3. Értékpapírból származó jövedelem

4. Alkalmi munkavégzésből származó

5. Táppénz, gyermekgondozási támogatások

6. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

7. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

8. Egyéb jövedelem

9. Összes jövedelem

Kitöltési útmutató

A megfelelő választ X-el kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.

Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap

alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

Jövedelem típusai:

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. Közfoglalkoztatásból származó jövedelem alatt a közmunkából, a közhasznú munkából vagy a közcélú munkából származó jövedelmet kell érteni.

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg.

4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék.

6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a bérpótló juttatás, az ápolási díj, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.

12 Módosította: a 12/2012. (VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. július 20-tól.

13 A segély elnevezését módosította: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. január 1-től.

2. melléklet az 5/2012. (III.15.) önkormányzati rendelethez 14

önkormányzati segély iránti kérelem15

  1. Személyi adatok:

  1. Név (leánykori név):..........................................................................................................

  1. Szül. hely és idő.................................................................................................................

  1. Anyja leánykori neve.........................................................................................................

  1. Állampolgársága (bevándorolt, letelepedett, menekült)....................................................

  1. Belföldi lakó- ill. tartózkodási helye..................................................................................

  1. Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ száma)...........................................................

  1. Nyilatkozat:

A kérelmezővel közös háztartásban élők száma:.......fő

14 Módosította: a 12/2012. (VI.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. július 20-tól.

15 A segély elnevezését módosította: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. január 1-től.

3. melléklet az 5/2012. (III.15.) önkormányzati rendelethez 16

16  Hatályon kívül helyezte: a 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2014. január 1-től.