Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelete

Cibakháza közigazgatási területén víziállások létesítésének, és fennmaradásának szabályairól

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § 1.) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva és figyelemmel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásaira is az önkormányzat tulajdonában lévő Cibakházi Holt-Tisza területen lévő, illetve létesítésre kerülő víziállások létesítéséről és fennmaradásainak szabályairól rendeletet alkot az alábbiak szerint:

(1) ^[3] Ezen önkormányzati rendelet területi hatálya alá tartozó Holt-Tisza ág területén létesítendő víziállások telepítése során a Korm. rendelet 66-70. §-aiban foglalt szabályokat kell betartani.

(2) ^[4] Felépítményes víziállás a Holt-Tisza ág területén nem létesíthető.

(3) Úszó víziállás, amely a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra nem rögzített, és a vízfelületen való rögzítési módja miatt egyébként helyváltoztatásra is alkalmas, nem vándoroltatható.

(1) A víziállás (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stég jellegű építmény) a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási (pl. horgászat, napozás, tudományos megfigyelési) célra történő használatát teszi lehetővé.

(2) A víziállás szerkezeti kialakítását tekintve lehet;

a) felépítmény nélküli (cölöpökre rögzített padozat) vagy felépítményes (a padozatra) emelt zártterű, fedett vagy oldalfalakkal ellátott felépítményt hordozó),

b) parti bejáróval ellátott (parttal összekötött), vagy bejáró nélküli (minden oldalról vízzel határolt és csak vízi járművel megközelíthető).

c) elmozdítható (meder alján talpakon álló) vagy elmozdíthatatlan (mederbe épített tartókra, cölöpökre alapozott kivitelű ).

d) időszakos szerkezettel kialakított (idényjellegű) vagy állandó jelleggel telepített (egész évben használható).

e) Úszó víziállás, amely a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra nem rögzített, és a vízfelületen való rögzítési módja miatt egyébként helyváltoztatásra is alkalmas.

(3) A víziállás használat szempontjából lehet;

a) Magán víziállás: a létesítő magánszemély tulajdonában (tartós használatában, bérletében, haszonélvezetében) lévő víziállás, melyet saját tulajdonában, tartós használatában, haszonélvezetében lévő partszakaszon parti bejáróval létesít.

b) Közhasználatú víziállás: Amelyet a helyi önkormányzat, egyesület bárki által korlátozás nélkül, vagy meghatározott feltételekkel történő közhasználatra létesít, valamint melyet jogi személy (gazdálkodó szervezet) saját rendelkezése szerint korlátozott körben többek közös használatára létesít, tart fenn.

c) Korlátozottan közhasználatú víziállás: Az a víziállás, melynek létesítője, fenntartója magánszemély(ek), de közterületről megközelíthető, a tulajdonos távollétében bárki által használható.

d) Gazdátlan víziállás: Melynek tulajdonosa nem deríthető fel (elhalt, ismeretlen helyre öltözött).

e) ^[5] Lezárható víziállás: az a korlátozottan közhasználatú víziállás, amelyet a víziállás létesítőjének, fenntartójának a kérelmére, a külön önkormányzati rendeletben foglalt díj fizetése ellenében, az önkormányzat határozatban engedélyezte a víziállás lezárását.

(4) Parti ingatlan: Amely közvetlen határos a meder területével, vagy attól csak a parti kezelő út választja el.

(1) Víziállások telepítése, új víziállások létesítése, és engedélyezése tárgyban a tulajdonos önkormányzatot átruházott hatáskörben a polgármester képviseli, és ezen ügyekben meghatalmazott tulajdonosi képviselőként a polgármester jár el.

(2) Víziállás telepítésére engedélyt kell kérni, amely engedély kérelem mellékletei az alábbiak:

a) hiteles térképmásolat a telepítés helyéről, és közvetlen környezetéről.

b) 1:1000 méretarányú helyszínrajz.

c) 1:50 méretarányú alaprajz.

d) 1:50 méretarányú metszet.

e) Műszaki leírás az alkalmazott anyagokról, technológiákról, és kivitelezési módról.

(3) ^[6] Az engedélykérelmet a mellékleteivel együtt Cibakháza Nagyközség polgármesteréhez kell benyújtani. A kérelem illetékmentes.

(3) A 20 négyzetméternél nagyobb alapterületű víziállás telepítése nem engedélyezhető.

(A 20 négyzetméter alapterületbe nem számít bele a parti bejáró alapterülete.)

(4) A kérelem benyújtását követően a polgármester határozattal dönt a kérelem teljesítéséről, amely határozatban foglalt döntéssel szemben jogorvoslattal lehet élni Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A határozat a víziállás megépítésére nem jogosít. A víziállás építése csak a jogerős engedély és területhasználati megállapodás birtokában kezdhető meg. A megépített víziálláson jól látható helyen fel kell tüntetni a polgármester által kiadott határozat számát, és az azt létesítő fenntartó nevét, valamint elérhetőségét, továbbá a víziállás használati minősítését (magánvíziállás, közhasználatú víziállás, vagy korlátozottan közhasználatú víziállás).

(5) A kérelem teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül a polgármester területhasználati megállapodást köt a kérelmezővel, amely területhasználati megállapodás tartalmazza a területhasználat külön önkormányzati rendeletben meghatározott díját, amely díjat kérelmező köteles a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, majd minden évben előre, legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig befizetni tulajdonos önkormányzat pénztáránál, vagy költségvetési számlájára történő átutalással, vagy csekkes befizetéssel. A területhasználati díj fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából minden megkezdett év teljes évként veendő figyelembe.

(6) ^[7] A kérelem teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül a polgármester területhasználati megállapodást köt a kérelmezővel, amely területhasználati megállapodás tartalmazza a területhasználat és amennyiben a kérelmező kérte a víziállás lezárható víziállásá minősítését, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott díjait.

a) A díjakat a kérelmező köteles a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, majd évente, legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig befizetni Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat házi pénztárában, vagy az önkormányzat költségvetési számlájára utalással, vagy készpénz-átutalási megbízás útján.

b) A területhasználati díj és a lezárható víziállás díj fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából minden megkezdett év teljes évként veendő figyelembe.

c) Amennyiben a víziállás létesítője, fenntartója határidőre nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, abban az évben nem zárhatja le a víziállását, az korlátozottan közhasznú víziállás lesz.

d) A polgármester által kiadott víziállás engedélyekről a jegyző évente nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a polgármesteri határozat számát, ügyirat iktatószámát, az építtető nevét, lakcímét, a víziállás alapterületét, bejáró hosszát, a víziállás minősítését, és a befizetett területhasználati és a lezárható víziállás díját.

(7) ^[8] Közhasznú víziállást a Cibakházi Holt-Tisza ág Cibakháza Nagyközség Önkormányzata tulajdonában lévő vízfelületein, és a hozzá tartozó partisáv felhasználásával kizárólag a tulajdonos önkormányzat létesíthet, valamint a Dorai oldalon a Dorai Híd és a Jégverem közötti szakaszon új víziállás nem létesíthető.

(8) Magán víziállás csak az esetben engedélyezhető, ha a meder és a magánterület egymással határos.

(9) A magán víziállások kivételével a víziállások közhasznúak, vagy korlátozottan közhasznúak, és ezek bejárata nem zárható le, környezete nem keríthető el.

(10) ^[9] A magán víziállás kivételével a víziállások közhasznúak, vagy korlátozottan közhasznúak, és ezek bejárata nem zárható le, környezete nem keríthető el. A lezárható víziállás bejárata lezárható a létesítője, fenntartója által, de a környezete nem keríthető el.

(11) ^[10] A víziállás minősítését minden esetben a polgármester által kiadott határozatban és megállapodásban meg kell jelölni.

(1) Közhasználatú víziállást és gazdátlan víziállást bárki használhat, több használó egyidejű használata mellett egymás zavarása nélkül.

(2) A használat során a használó a víziállásban kárt nem tehet, illetve gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a tulajdonosnak kártérítéssel tartozik.

(3) A magán víziállás és korlátozottan közhasználatú víziállás használatának sorrendje az alábbi:

a) elsőként jogosult a tulajdonos használni;

b) másodsorban az általa írásban meghatározott meghatározott kör;

c) a fentiek távolléte esetén az érkezés sorrendje szerint bárki.

(4) ^[12] A magán víziállás, a korlátozottan közhasználatú víziállás és a lezárható víziállás fenntartója jogosult felszólítani a víziállást használót a víziállás azonnali elhagyására, amennyiben azt használni kívánja.

(5) ^[13] A magán víziállás és korlátozottan közhasználatú víziállás, valamint a lezártható víziállás, fenntartója jogosult felszólítani a víziállást használót a víziállás azonnali elhagyására, amennyiben azt a víziálláson tartózkodó nem a rendeltetésének megfelelően használja, azt rongálja, károsítja, azon balesetveszélyes magatartást tanúsít.

(6) A víziállást használó személyek kötelesek ezen § (4) és (5) bekezdésében foglalt felszólításnak haladéktalanul eleget tenni.

(1) ^[14] A meglévő víziállások fennmaradását kérelemre a polgármester engedélyezi, ezen önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 1 éven belül.

(2) Nem adható ki fennmaradási engedély a nyilvánvalóan elhanyagolt, rossz állapotú, baleset veszélyes, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan víziállásokra, valamint ezen önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdésben megjelölt területen megépített víziállásokra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő túllépése esetén az önkormányzat, mint tulajdonos jogosult kártalanítás kizárása mellett eltávolítani.

(4) ^[15] Elhanyagolt, balesetveszélyes állapotú, a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas gazdátlan víziállás eltávolításának költsége a tulajdonos önkormányzatot terheli

(5) ^[16] Az elhanyagolt, balesetveszélyes állapotú, a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas víziállás eltávolítása a víziállás létesítőjének, fenntartójának a kötelessége.

(6) ^[17] Az engedély nélkül épített, illetve fennmaradási engedéllyel nem rendelkező víziállás eltávolítása a víziállás létesítőjének, fenntartójának a kötelessége, ellenkező esetben az önkormányzat tulajdonába kerül.

(1) Ezen önkormányzati rendelet 2012. március 01. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.