Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 03. 31

Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§ 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja

 I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1.§

Etyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) és szervei számára a törvényekben meghatározott feladat – és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az Önkormányzat megnevezése, működési területe, a Képviselő-testület szervei

2.§

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Etyek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2901 Etyek, Körpince köz 4.

(3) Az Önkormányzat jogi személy.

(4)Az Önkormányzat működési területe: Etyek Nagyközség közigazgatási területe..

(5) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Etyeki Polgármesteri Hivatal.

3.§

(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) és más törvényekben számára megállapított feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatokat a 8. számú függelék tartalmazza.

(3) Az Önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Képviselő-testület hivatala látják el.

(4)Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

Az önkormányzat jelképei, hivatalos lapja, a képviselő-testület által alapított kitüntetések, testvér-települési kapcsolatok

4.§

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat zászlaja függőlegesen három részre tagolt. Az első rész a zászló területének egynegyede, fekete színű. A második rész, a zászló területének kétnegyede, fehér színű, közepén Etyek Község címerével. A harmadik rész a zászló területének egynegyede, piros színű.

(3) Az Önkormányzat címere és zászlója használatának részletes rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, benne a község címerével ellátott, „Etyek Nagyközség Önkormányzata” körfelirat található.

 (5) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni.

(6) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú bélyegzőjének körívén a következő felirat olvasható:

- Etyek Nagyközség Polgármestere;

-Etyek Nagyközség Jegyzője.

(7) Az Önkormányzat pecsétjével kell ellátni:

a.a Képviselő-testület által adományozott okleveleket;

b. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokat;

c. a Képviselő-testület ülésén és a közmeghallgatáson készített jegyzőkönyveket.

d. az Önkormányzat által kötött szerződéseket.

(8) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított címekről, kitüntetésekről és azok adományozásának szabályairól külön rendelet rendelkezik.

5.§

 (1) Az Önkormányzat a szervezetére és működésére vonatkozó információkat a webetyek.hu honlapon teszi közzé.

(2) A honlapon közzé kell tenni különösen:

a. az Képviselő-testületi ülés meghívóit, a nyilvános testületi ülés előterjesztéseit és azok mellékleteit;

b.Képviselő-testület rendeleteit, valamint normatív határozatait kivonatos formában;

c.közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

d. a jelentősebb társadalmi eseményeket.

6.§

Az Önkormányzat hivatalos külföldi testvér-települési kapcsolatot tart fenn Remshalden várossal(Németország).

II.Fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

Önkormányzati kötelező és önként vállat feladatok ellátása

7.§

A Képviselő-testület a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott kötelező feladat-és hatáskörei ellátása során az alábbi szempontokat követi:

  1. a lakossági közszolgáltatások lehető legteljesebb kielégítése;
  2. a közhatalom felelősségteljes gyakorlásához a lakosság, valamint a helyi társadalmi és civil szervezetek széleskörű mozgósítása;
  3. folyamatos kapcsolattartás a helyi vállalkozókkal és gazdasági egységekkel, különösen az épített és természeti környezet védelme körében.

8.§

(1)    A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, valamint a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét ki kell kérni.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az arra felkért bizottság gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt önkormányzati feladatok az alábbiak:

  1. hatályon kívül
  2.  helyi természeti értékek ápolása gondozása;
  3. helytörténeti emlékek gondozása;
  4. a Község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások, felújítások;
  5. civil kezdeményezések támogatása.

(4)Az önként vállalt feladatokra az éves költségvetési tervben pénzügyi fedezetet kell biztosítani.

Az Képviselő-testület feladat- és hatásköreinek átruházása

9.§

(1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel- egyes hatásköreit rendeletben a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe a tartozik az Mötv. 42.§- ában foglaltakon túlmenően

       a.  gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, az abban való részvételre vonatkozó döntés

       b. a Képviselő-testület éves munkatervének elfogadása;

       c.  amit a törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(4)A Képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságokra átruházott hatásköröket a jelen rendelet 1-2. számú mellékletei tartalmazzák..

(5)Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a legközelebbi testületi ülésen köteles beszámolni.

III. Fejezet

A települési képviselő

10.§

(1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A települési képviselők tiszteletdíjára és a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

A települési képviselő jogai és kötelezettségei

11.§

(1) A képviselő jogai:

a. a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől 32. §-ban meghatározott szabályok szerint felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban- érdemi választ kell adni.

b. kérésére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, illetőleg előzetes kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c. tanácskozási joggal részt vehet azon bizottság ülésein, mely bizottságnak nem tagja;

d. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását;

e. kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek önkormányzati ügyben – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben- hozott döntését;

f. megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

g. A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a Képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

h. közérdekű ügyben a polgármesternél kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(2)A képviselő köteles:

  1. köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
  2. részt venni a Képviselő-testület munkájában, a testületi döntések előkészítésében;
  3. döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét;
  4. írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
  5. a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, és üzleti titkot a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint megőrizni.
  6. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

Az összeférhetetlenségi eljárás

12.§

(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül átadja, a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság az eljárást megszünteti.

(3) A bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV.Fejezet

A Képviselő-testület

13.§

 (1) A Képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt- 7 fő.

 (2) A képviselők névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

A Képviselő-testület munkaterve

14.§

(1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervnek (a továbbiakban ülésterv) megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart..

(3) Az üléstervre javaslatot- írásban- minden év november 15. napjáig a polgármesternél tehetnek:

a. a képviselők;

b. a bizottságok;

c.a jegyző;

e. a települési nemzetiségi önkormányzatok;

d. a településen székhellyel rendelkező vagy működő, bírósági nyilvántartásba vett, a polgármesternél hivatalosan bejelentkezett önszerveződő közösségek képviselői.

(4) A polgármester az általa előterjesztett és a beérkezett javaslatok alapján összeállított üléstervet minden év december 31-ig terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) Az üléstervre vonatkozó javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.

(6) Az ülésterv tartalmazza:

a. a Képviselő-testület rendes ülésének időpontjait és napirendjét;

b. a napirend előterjesztőjének nevét;

c. a napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését;

d. rendeletalkotásra irányuló napirendi pont esetében azt, hogy a rendelettervezetet társadalmi véleményeztetésre kell –e bocsátani.

(7) A jóváhagyott üléstervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A Képviselő-testület összehívása

15.§

(1)A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatait.

(2)A Képviselő-testület ülését a polgármester, annak tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3)A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti.

(4)Tartós akadályoztatásnak minősül.

  1. 30 napot meghaladó betegség vagy külszolgálat;
  2. büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felmentés;
  3. 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

(5)Az ülést 15 napon belül össze kell hívni a Képviselő-testület bizottságának, a képviselők ¼-nek, valamint a Kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(6)Ha az ülés időpontja eltér a munkatervben tervezettől, arról a képviselőket legkésőbb az eredeti ülésre szóló meghívó kiküldésének határidejéig tájékoztatni kell. Az üléstervben nem szereplő előterjesztésnek a meghívó tárgysorozatába történő felvételét az előterjesztésre jogosultak az előterjesztések benyújtásának szabályai szerint kezdeményezhetik a polgármesternél.

(7)Az ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a 16. §-ban felsoroltak az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

 (8) A képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – a meghívó kiküldésével egyidőben – a lakosságot is tájékoztatni kell a község honlapján (webetyek.hu) elhelyezett hirdetménnyel. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a polgármesteri hivatalban.

(9)A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban az Mötv. 44.§- ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(10) A nyilvános testületi üléseket a polgármesteri hivatal tanácskozó termében kell megtartani. Várható nagy létszámú érdeklődés esetén vagy egyéb okból a testületi ülések más, megfelelő helyszínre is összehívhatók.

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

16. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

a.    a képviselőket,

b.    a jegyzőt,

c.    a bizottságok nem képviselő tagjait,

d.    a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

e.     az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,

f.     a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

g.  egészségügyi tárgyú napirendi pont esetén a Fejér Megyei Kormányhivatal Móri Járási Hivatala Járási Népegészségügyi Intézete vezetőjét, valamint védőnői szolgáltatást érintő napirendi pont esetében a járási vezető védőnőt;

h.     a könyvvizsgálót,

i.     az  Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

j.     az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

k.    Önkormányzat által létrehozott közalapítvány kuratóriumának elnökét,

l.     az Etyeki Polgárőrség vezetőjét,

m.   az Etyeki Horgászegyesület képviselőjét,

n.    a Borút Egyesület képviselőjét,

o. a polgármester által megjelölt személyt, vagy szervezetet, akinek jelenléte a napirend     tárgyalásához szükséges,

p. a bizottság által javasolt személyt, vagy szervezetet.

 (2) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni:

a. a képviselőket,

b. a jegyzőt,

c. az egyes napirendi pontoknál az érintette(ke)t, abban az esetben, ha meghívását(ukat) törvény kötelezővé teszi.

Alakuló ülés

17.§


(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti


(2) A Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről, majd átadja a megbízóleveleket.

(3)A képviselők a Helyi Választási Bizottság elnöke előtt, majd ezt követően a polgármester a Képviselő-testület előtt az alakuló ülésen, vagy a megválasztásukat követő ülésen esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről okmányt írnak alá. Az eskü, illetve fogadalom szövegét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza

(4)A képviselő-testület dönt:

a. a polgármester javaslata alapján , titkos szavazással az alpolgármesteri tisztség betöltéséről,

b. a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján – legkésőbb a soron következő ülésen- a bizottságok tagjairól és a bizottságok elnöki, alelnöki tisztségének betöltéséről.

(5)A Képviselő-testület a megválasztott polgármester, alpolgármester illetményéről az alakuló ülésen, vagy a megválasztását követő ülésen dönt.

(6)A képviselő-testület a választások lebonyolítására tagjai közül háromtagú eseti bizottságot választ. Az eseti bizottságok tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. Az eseti bizottság megbízása az alakuló ülés végéig tart.

Rendes ülés

18.§

(1) A Képviselő-testület minden hónapban – az alakuló ülés hónapját kivéve – rendes ülést tart.

(2) Egy ülés több munkanapon át is tarthat.

(3) Rendes ülést július 1-je és augusztus 31-e között nem lehet tartani.

(4)A meghívónak tartalmaznia kell:

a. az ülés helyét, időpontját,

b. az ülés minősítését,

c. az ülés napirendi pontjait és a napirendi pontok előterjesztőjének nevét,

d. mellékletként az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, valamint az előterjesztésnek nem minősülő, illetve döntést nem igénylő anyagokat

(5) A képviselőknek és a jegyzőnek a meghívót és annak mellékleteit elektronikus formában vagy adathordozón legalább az ülést megelőzően 5 nappal kell megküldeni.

(6)A képviselő-testületi ülés meghívóját az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint honlapján, a nyilvános üléshez kapcsolódó mellékleteit az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. 

Rendkívüli ülés.

19. §

(1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze. Határozatlanképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles. Ezt követően a polgármester a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét értesíti a Képviselő-testület tartós határozatképtelenségéről.

(2)Kötelező a rendkívüli ülés összehívása

a. a képviselők egynegyedének, bármely bizottságnak, a jegyzőnek, valamint a kormányhivatal vezetőjének a tárgy és a sürgősség indokának megjelölésével a polgármesternél írásban előterjesztett indítványa alapján úgy, hogy az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztését,

 b. amennyiben a Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. §-ának (1) bekezdése szerinti ügyintézési határidőben nem döntött, és a határidő leteltét követően a Képviselő-testület nem tart rendes ülést az eljárásra rendelkezésre álló két hónapon belül; az ülést úgy kell összehívni, hogy a döntés az eljárásra rendelkezésre álló határidőn belül közölhető legyen,

c.amennyiben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettség elmulasztása miatt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv a Ket. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti felhívása esetén a Képviselő-testület nem tart rendes ülést harminc napon belül, vagy a felhívást követő első képviselő-testületi ülésen nem hozható döntés.; az ülést úgy kell összehívni, hogy a döntés az eljárásra rendelkezésre álló határidőn belül közölhető legyen.

(3)Rendkívüli ülés az év bármely munkanapjára összehívható.

(4)Eltekinthet a polgármester az ülés összehívásától, ha az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül a Képviselő-testület rendes ülést tart. A polgármester a rendes ülésen köteles az indítványt napirendre javasolni.

(5) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot – a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt kivéve, melyet általában megelőz(nek) a kezdeményező(k) által benyújtott napirend(ek) – nem tárgyalhat a Képviselő-testület.

(6)Rendkívüli ülés összehívása esetén telefonon és e-mailen történő értesítés is elegendő a napirendi pontok felsorolásával.

Előterjesztések

20. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

a. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

b. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c.tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2) Előterjesztésre jogosult önállóan vagy közösen:

a.  a polgármester,

b.  az alpolgármester,

c.  a bizottságok a feladatkörükbe tartozó ügyekben,

e.  a jegyző,

f.  a képviselő.

(3)Amennyiben az előterjesztő hozzájárul, a napirendi pontot az előterjesztő helyett a (2) bekezdésben felsoroltak is előterjeszthetik.

(4)Az előterjesztéseket a napirendre tűzés előtt a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző köteles az előterjesztést ellenőrizni, és szükség esetén észrevételt tenni.

21. §

(1) A képviselő(k) jogosult(ak) önálló vagy közös előterjesztés benyújtására.

(2)A téma szerint illetékes bizottság(ok)nak a rendeletmódosításra vonatkozó képviselői előterjesztést előzetesen meg kell tárgyalni.

(3)A polgármester javasolhatja a képviselői előterjesztés megtárgyalását azzal, hogy azt a napirendi javaslatban szerepelteti, szükség esetén a téma szerint illetékes bizottságnak véleményezésre kiadhatja.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselői előterjesztés napirendre vételét nem javasolja, a Képviselő-testületet ennek okáról a napirendi vita során tájékoztatja. 

(5)A polgármester tájékoztatása után – amennyiben az előterjesztő képviselő(k) azt kéri(k) – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztésnek a következő rendes ülés napirendjére történő felvételéről.

22. §

(1) Előterjesztés a Képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a. az előterjesztés előlapján

aa. az előterjesztő megnevezését,

ab. az előterjesztés nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalására vonatkozó javaslatot,

ac. az előterjesztés címét, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő címmel,

ad. az előterjesztést készítő(k) nevét és aláírását

af. az előterjesztés tárgyalásához tanácskozási joggal meghívott személy(eke)t,

ag. az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) megnevezését és

ah. a jegyző aláírását az előterjesztés törvényességi szempontból történő ellenőrzésének megtörténtéről,

ai. annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseit figyelembe véve egyszerű vagy minősített szótöbbséget igényel,

aj. annak feltüntetését, hogy az előterjesztés szerinti javaslat igényel –e pénzügyi fedezetet, ha igen a szükséges forrás összegét és a pénzügyi vezető ellenjegyzését,

ak.az előterjesztést megalapozó anyagi és eljárási jogszabályok megjelölését.

b. az előterjesztés szövegében vagy mellékletében:

ba. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

bb. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi és bizottsági – a bizottság elnöke által aláírt – döntéseket, azok végrehajtásának állását,

bc. a jogszabályi hivatkozás(oka)t,

bd. amennyiben az előterjesztés rendelettervezet tartalmaz, az abban foglalt rendelkezések indoklását, amelyben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható következményeit és költségkihatásait az előzetesen elvégzett hatásvizsgálat alapján,

be. amennyiben az előterjesztés a 49. § szerinti társadalmi véleményezésre bocsátott rendelettervezet tartalmaz, az annak során megfogalmazott jellemző, többségi véleményeket, a beépítésre nem került vélemények elhagyásának indoklását,

bf. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,

bg. az előterjesztés aláírásának dátumát és

bh. az előterjesztő aláírását;

c.a határozati javaslato(ka)t vagy rendelettervezete(ke)t,

d.határozati javaslat(ok) esetében a határidő(ke)t és a végrehajtásért felelős(ök) nevét.

(3)Az előterjesztés több alpontból is állhat.

(4)Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 7 nappal 12 óráig kell a polgármesterhez eljuttatni.

(5)Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(6)A beérkezett előterjesztésekből a polgármester állítja össze a napirendi javaslatot úgy, hogy általában előbb a nyilvános ülési, majd a zárt ülési napirendi pontok kerüljenek megtárgyalásra

(7)Az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő, illetve szakmai alkalmasság tekintetében a háziorvosok, gyermekorvos, fogorvos e munkakörben történő foglakoztatása illetve a foglalkoztatás önkormányzat által kezdeményezett megszüntetésére vonatkozó önkormányzati döntések tekintetében az előterjesztés csak a Magyar Orvosi Kamara illetékes területi szervének (MOK Fejér Megyei Területi Szervezete, MOK Fogorvosok Területi Szervezete) véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

23. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)A hallgatóság soraiból a polgármester, illetve a levezető elnök engedélye alapján lehet felszólalni a napirendhez tartozó témában. A polgármester, illetve a levezető elnök által elutasított javaslatról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

24. §

(1)  A Képviselő-testület zárt ülést tart

a.

aa. önkormányzati hatósági,

ab. összeférhetetlenségi,

ac. méltatlansági

ad. kitüntetési ügy tárgyalásakor,

ae. fegyelmi büntetés kiszabása

af. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b.az érintett kérésére

ba. választás, kinevezés, felmentés

bb. vezetői megbízás, illetőleg annak visszavonása,

bc. fegyelmi eljárás megindítása, 

bd. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés az (1) bekezdés b) pontjában szereplő ügyet tartalmaz, és az előterjesztésben név még ténylegesen nem szerepel, az előterjesztést nyilvánosülésen kell tárgyalni.

(3)Ha a napirendi vita lezárásáig az előterjesztésben érintett személyek megnevezésre kerülnek, és a zárt ülés elrendelésére irányuló nyilatkozatuk rendelkezésre áll, illetve jelen vannak a teremben, és kérik a zárt ülés elrendelést, akkor a napirendi pontot zárt ülésen kell tárgyalni.

(4) A Képviselő-testület, a képviselők, a bizottságok és a jegyző javaslatára minősített szótöbbségű határozattal zárt ülést rendelhet el

a. a vagyonával való rendelkezés,

b.az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

c.a pályázat tárgyalásakor,

 ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5)Zárt ülésen lévő napirendi pont tárgyalásakor a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyző általános helyettese, továbbá meghívása esetén az polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehetnek részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

Az ülés vezetése

25. §

(1) A Képviselő-testület elnöke (a továbbiakban: levezető elnök) a polgármester, aki vezeti a Képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester felkérése alapján a levezető elnöki teendőket az alpolgármester is elláthatja.

(3)A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós, vagy eseti akadályoztatásuk esetén a testületi ülés vezetésére képviselő-testület korelnöke jogosult.

(4)Amennyiben a levezető elnök a napirendi pont előterjesztője, vagy az ügyben személyesen érintett, az ülés vezetését átadhatja.

(5) A levezető elnök feladatai és jogosítványai:


a.az ülés megnyitását követően megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ez alapján kihirdeti a Képviselő-testület határozatképességét,

b.az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet, szükség esetén a 27. § szabályai szerint jár el,

c.javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,

d.előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, tájékoztatást adhat a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslatokról (a továbbiakban: sürgősségi indítvány), interpellációkról, képviselői kérdésekről,

e.tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról,

f.napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g.tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,

h.biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

i.az ülés során a képviselőkre vonatkozó jogok is megilletik.

Határozatképesség

26. §

A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

27.§

(1) A Képviselő-testületnek az ülés megkezdése előtti határozatképtelensége esetén a levezető elnök legfeljebb egy óra időtartamra rendkívüli szünetet rendel el.

(2) Rendkívüli szünet elrendelése után ismételt határozatképtelenség esetén a levezető elnök az ülést új időpontra szóban összehívhatja. A következő ülés összehívása esetén a távolmaradottakat – a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint – értesíteni kell.

(3)Az ülés elmaradása vagy az ülés határozatképtelenség miatti berekesztése esetén a soron következő ülés napirendjének összeállításánál az elmaradt vagy határozattal, illetve rendelettel le nem zárt napirendi pontokat figyelembe kell venni.

28. §

(1) A Képviselő-testület határozatképessége esetén a levezető elnök javaslatot tesz két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására.

(2)A jegyzőkönyv-hitelesítőket a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel választja meg.

A napirend előtti felszólalás

29.§

(1) Napirend előtti felszólalásra a képviselők, és a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei jogosultak. A napirend előtti felszólalásra a képviselő-testületi ülés kezdetének meghirdetett időpontja előtt legalább 2 órával írásban lehet jelentkezni a polgármesternél a felszólalás tárgyának és a felszólaló személyének megjelölésével. A felszólalásnak nem lehet tárgya az ülés napirendjén szereplő kérdés

(2) A napirend előtti felszólalást követően a polgármester, az alpolgármester és a jegyző reagálhatnak az abban elhangzottakra. Ezután a képviselők, az alpolgármester és a jegyző, a polgármester időkorlátozás nélkül közérdekű tájékoztatást adhatnak.

Interpelláció

30.§

(1) A képviselő az Önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben minden ülésen, magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz interpellációt intézhet. Az interpellációnak csak egy címzettje lehet.

(2)Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást az ülést három munkanappal megelőzően 12 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.

(3)Az interpellációkat a benyújtás sorrendjében tárgyalja a Képviselő-testület.

(4)Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az ülésen a címzett más tanácskozási joggal rendelkezőt, meghívott szakértőt és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét is felkérheti a válasz kiegészítésére.

31.§

(1) Az interpellálás joga a képviselőket a nyilvános ülésen, a napirend elfogadása után, az elsőként tárgyalt napirendi pontot megelőzően illeti meg. Ha az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésteremben, az interpellációt a következő ülésre kell halasztani. Ha az interpelláló a következő alkalommal sincs jelen az ülésteremben, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Az interpelláció akkor is előadható, ha az interpellált nincs jelen az ülésteremben.

(2)Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti. A benyújtott interpellációtól annak szóbeli ismertetésekor eltérni nem lehet. Amennyiben a szóbeli előterjesztés új információkat, tényeket tartalmaz, azt nem kell az interpelláció részének tekinteni.

(3)A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van lehetősége, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(4) Írásban adott válasz esetében a Képviselő-testület következő ülésén a válasz ismertetését, vagy a képviselők rendelkezésére bocsátását követően jogosult az interpelláló a (3) bekezdés szerinti viszonválaszra és nyilatkozat megtételére.

(5)Ha az interpelláló a válasz elhangzásakor nincs jelen az ülésteremben, a választ elfogadottnak kell tekinteni. Írásbeli válasz esetén az interpelláló jogosult annak elfogadásáról írásban nyilatkozni a következő testületi ülésig.

(6)Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.

(7)Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadta el, a levezető elnök az interpellációt vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint illetékes bizottságnak vagy a jegyzőnek.

(8)A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági, illetve jegyzői jelentés leadását követő ülésen az interpellációk után, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9)Az interpelláció tárgyalása során vitának helye nincs.

Képviselői kérdés.

32.§

(1)A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz az Önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. A kérdésnek csak egy címzettje lehet. A képviselői kérdés akkor is előadható, ha a kérdezett nincs jelen az ülésteremben.

(2)A kérdéseket a Képviselő-testület ülését három munkanappal megelőzően 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.

(3)A kérdéseket a benyújtás sorrendjében tárgyalja a Képviselő-testület.

(4)A kérdezés joga a képviselőket nyilvános ülésen, az interpellációkat követően illeti meg. Ha a kérdést feltevő képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdést a következő ülésre kell halasztani. Ha a kérdést feltevő a következő alkalommal sincs jelen az ülésteremben, a kérdést visszavontnak kell tekinteni.

(5)A kérdés feltevőjét az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti. A benyújtott kérdéstől, annak szóbeli ismertetésekor eltérni nem lehet. Amennyiben a szóbeli előterjesztés új információkat, tényeket tartalmaz, azt nem kell a kérdés részének tekinteni.

(6)A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az ülésen a címzett más tanácskozási joggal rendelkezőt, meghívott szakértőt és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét is felkérheti a válasz kiegészítésére. Az írásbeli választ a következő testületi ülésen – amennyiben azt a képviselők előzőleg nem kapták meg – ismertetni kell. A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a Képviselő-testület pedig nem dönt.

(7)A képviselői kérdés tárgyalása során nincs helye vitának.

A napirend megállapítása..

33. §

(1) A polgármester által előterjesztett napirendi javaslatról a Képviselő-testület vitát követően, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2)A napirendi vitában a képviselők egyszer kaphatnak szót. Azok a képviselők, akiknek előterjesztése a polgármester döntése alapján nem került be a napirendi javaslatba, előterjesztésükről tájékoztatást adhatnak.

(3)A napirendi vita során módosító javaslatokat – annak elhangzását követően –tehetnek a képviselők.

(4)A módosító javaslatokról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5)A napirendi vita során az előterjesztő előterjesztését visszavonhatja. Több előterjesztő esetén a napirendi pontot akkor lehet visszavontnak tekinteni, ha arról minden előterjesztő egybehangzóan nyilatkozott.

(6)A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

A sürgősségi indítvány

34.§

(1) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés kezdetéig kell írásban a polgármesternél benyújtani.

(2)A sürgősségi indítvány tárgyában a javaslattevő a napirend vitája során tájékoztatást adhat. A tájékoztatót követően a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről.

(3)A sürgősségi indítvány az előterjesztett napirendi javaslatban szereplő napirendi pont alpontjaként is napirendre tűzhető.

(4)A sürgősségi indítványnak meg kell felelni a 22. §-ban bekezdésében foglaltaknak.

Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában és személyes érintettség okán

35.§

(1)A napirend elfogadása után bármelyik képviselő, bármikor ügyrendi javaslatot tehet.

(2)Ügyrendi javaslat a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(3)Amennyiben a képviselő ügyrendben kér szót, de felszólalásának tartalma nem ügyrendi jellegű, a levezető elnök a felszólalót erre figyelmezteti, amennyiben a figyelmeztetés eredménytelen, megvonja tőle a szót.

(4)Az ügyrendi javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel, vagy nemmel lehessen szavazni.

(5)Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület soron kívül, vita nélkül, olyan szótöbbségű szavazással dönt, amilyen szótöbbségű szavazást az ügyrendi javaslat tartalma szerint az SZMSZ vonatkozó rendelkezései előírnak.

36. §

Amennyiben a napirendi pont tárgyalása során a felszólalással érintett képviselő személyes érintettség okán szólni kíván, ezt soron kívül, a levezető elnök engedélye alapján teheti meg. Viszonválaszra, illetve további vitára nincs lehetőség.

A napirendi pontok vitája

37.§

(1)A levezető elnök engedélyezi a hozzászólásokat. Ha a hozzászólás eltér a tárgytól, a levezető elnök felhívja erre a hozzászóló figyelmét.

(2)A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a levezető elnök a hozzászólást megszakíthatja. A hozzászólás megszakítása esetén a levezető elnök szavazást rendel el a szó megvonásáról. A Képviselő-testület a szó megvonásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)A levezető elnök a bejelentkezések sorrendjében és az SZMSZ előírásainak megfelelően állapítja meg a felszólalás sorrendjét.

(4)A levezető elnök biztosítja a testületi ülés rendjét.

(5)A levezető elnök a rendzavaró képviselőt első alkalommal figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén rendre utasítja.

(6)A levezető elnök a tanácskozási joggal jelenlévő, illetve a hallgatóság soraiban ülő rendzavaró személyt első alkalommal figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi.

(7)Amennyiben az ülés rendjét nem lehet biztosítani, a levezető elnök – az ülés új időpontjának megjelölésével - javasolhatja az ülés elnapolását. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Hozzászólások

38.§

(1) .A testületi ülésen napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó.

(2)A napirendi pont előterjesztőjének döntése alapján az előterjesztéshez vetítéssel egybekötött bemutató (a továbbiakban: prezentáció) kapcsolódhat.

(3)Bármelyik képviselő a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. Az összes kérdés elhangzása után azokra – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol.

(4)A kérdéseket követően – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont tárgya szerint illetékes, az előterjesztést megtárgyaló bizottságok álláspontjának ismertetésére kerülhet sor. A bizottság többségi véleményét a bizottság elnöke ismerteti.

(5)A napirendi pont tárgyalása során a vita megnyitását követően minden képviselő az első hozzászólásnál legfeljebb 5 perc időre kaphat szót, minden további képviselői hozzászólásnál képviselőnként legfeljebb 2 perc időtartam engedélyezett.

(6)A hozzászóló – igénye szerint – hozzászólásainak sorrendjét megcserélheti, hozzászólási időit összevonhatja.

(7)Az előterjesztőre, a polgármesterre és a jegyzőre az (5) bekezdésben rögzített korlátozás nem vonatkozik.

39.§

(1) Az egyes napirendi pontokat egymástól függetlenül kell megtárgyalni.

(2)A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül hozott döntése alapján lehet visszatérni. A visszatérésről hozott döntésnek tartalmaznia kell, hogy a Képviselő-testület a napirendi pont első tárgyalásakor meghozott határozato(ka)t – az ügyrendben meghozott határozat(ok) kivételével – visszavonja.

(3)A megtárgyalt és lezárt napirendi pontra akkor is vissza lehet térni, ha a napirendi pont tárgyalása során a Képviselő-testület nem hoz döntést. Ebben az esetben a visszatérés indoka a napirendi pont első tárgyalásakor szavazásra bocsátott indítványtól eltérő javaslat lehet.

(4)Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pontra való visszatérésről dönt, a napirendi pont tárgyalása az SZMSZ vonatkozó rendelkezései szerint történik.

(5)A napirendi pont tárgyalása során a vita lezárásáig az előterjesztő előterjesztését visszavonhatja. Több előterjesztő esetén a napirendi pontot akkor lehet visszavontnak tekinteni, ha arról minden előterjesztő egybehangzóan nyilatkozott.

(6)A tárgyalt előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként – a vita lezárását megelőzően – egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7)A vita lezárását követően csak az előterjesztő javasolhatja a tárgyalt előterjesztés napirendről való levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8)A napirendi pont elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni a napirend tárgyalása új időpontjának meghatározásával. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül,egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9)Amennyiben több hozzászólás nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

40.§

(1) A határozati javaslatot, illetve a rendelettervezetet (a továbbiakban: határozati javaslat) az előterjesztő írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg, az előterjesztés tárgyalása során azokat visszavonhatja, szavaztatás előtt azok előterjesztés szerinti sorrendjét módosíthatja.

(2)A határozati javaslatot mindig úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel, vagy nemmel lehessen szavazni.

(3)A határozati javaslathoz kapcsolódó módosító javaslatról a Képviselő-testület olyan szótöbbségű szavazással határoz, amilyen szótöbbségű szavazással a teljes határozatról dönt.

(4)A határozati javaslat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozattervezet szövegébe történt beillesztése után lehet.

(5)Szavazásnál a képviselők részére írásban rendelkezésre álló határozati javaslat szövegét nem kell felolvasni, kivéve, ha bármely képviselő annak felolvasását kéri.

41.§

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata (egyszerű szótöbbség), vagy a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (minősített szótöbbség) szükséges. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat nem kerül elfogadásra.

(2) Minősített szótöbbség szükséges  Képviselő-testület alábbiakban felsorolt döntései esetén:

a.rendeletalkotás,

b.szervezeti és működési rendjének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

c.önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás  módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

d.megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

e.intézmény alapítása, megszüntetése, alapító okiratának módosítása,

f.a képviselő döntéshozatalból való kizárása,

g.zárt ülés elrendelése,

h.a képviselő-testület feloszlásának kimondása,

j.helyi népszavazás kiírása, döntés helyi népi kezdeményezés ügyében,

n.összeférhetetlenség kimondása,

o.méltatlanság megállapítása,

p.képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

q.kötelező feladat más önkormányzattól való átvételéről, illetve az arról történő lemondásról,

r.minden olyan helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,

     s.dönt és az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon értékesítéséről,

     t. az SzMSz-ben meghatározott egyéb esetekben


A szavazás módja

42.§

(1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2)Szavazni személyesen, „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(3)A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Nyílt szavazás

43.§

(1) A nyílt szavazás  kézfelemeléssel történik.

(2) A nyílt szavazás eredményét – a szavazati arány ismertetésével – a levezető elnök állapítja meg.

Név szerinti szavazás

44.§

(1)A Képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők ¼ -ének indítványára. A Képviselő-testület minősített többséggel név szerinti szavazást rendelhet el bármelyik képviselő javaslatára. A Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a név szerinti szavazás elrendeléséről.

(2)Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésben.

(3)Név szerinti szavazás esetén a levezető elnök a névsor szerinti első képviselőtől kezdve megszólítja a képviselőket, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” felelettel válaszolnak.

(4)A jegyző a név szerinti szavazásról készített külön jegyzékbe feljegyzi a leadott szavazatokat, azokat összesíti, majd a jegyzéket átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti a szavazás eredményét.

Titkos szavazás

45.§

(1)A Képviselő-testület a képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat az SZMSZ 24. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2)Titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)A titkos szavazást szavazatszámláló bizottságként a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság bonyolítja le, a jegyző közreműködésével.

(4)A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás menetét, módját.

(5)A levezető elnök a titkos szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.

(6) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólapokat, borítékokat és urnát kell biztosítani.

(7) A titkos szavazás szavazólapját a szavazatszámláló bizottság állítja össze, amely tartalmazza:

a. a határozati javaslato(ka)t,

b. a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést,

c. a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjének lenyomatát.

(8)A képviselők a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság elnökétől kapják meg, és kitöltés után saját kezűleg helyezik az urnába.

(9)A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazás eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

V. Fejezet

A képviselő-testület döntései, dokumentumai

A Képviselő-testület döntései és megjelölésük

46.§

(1) A Képviselő-testület határozatot hoz, illetve rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) A határozatot folyamatos számozással kell jelölni, minden évben 1-es sorszámmal kezdődően: Etyek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete{a határozat száma}/{a határozat közzététele évének a száma}. ({a határozat közzététele hónapjának a száma}. {a határozat közzététele napjának a száma}. határozata {a határozat címe}.

(4)A nem normatív tartalmú határozatok megjelölésére a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A normatív és a nem normatív határozatok évente közös sorszám alatt, egységes, folyamatos számozással jelennek meg.

(5)A rendeletet folyamatos számozással kell jelölni, minden évben 1-es sorszámmal kezdődően: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete {a rendelet száma}/{a rendelet kihirdetése évének a száma}. ({a rendelet kihirdetése hónapjának a száma}. {a rendelet kihirdetése napjának a száma}.) önkormányzati rendelete {a rendelet címe}.

(6)A rendelet rövidített megjelölése: {a rendelet száma}/{a rendelet kihirdetése évének a száma}. ({a rendelet kihirdetése hónapjának a száma}. {a rendelet kihirdetése napjának a száma}.ÖK rendelet

Határozat

47.§

(1)A Képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A Képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Rendelet

48.§

(1)Rendelet alkotását a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottságok, a képviselők és a jegyző írásban kezdeményezheti.

(2) Rendelet alkotását a polgármester, az alpolgármesterek, a tárgy szerint illetékes bizottságok, a képviselők és a jegyző írásban kezdeményezheti.

(3) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről az előterjesztő és a jegyző gondoskodik, a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

49.§

(1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsáthatja. 

(2)A társadalmi véleményeztetés formái:

a) a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és

b) az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.

(3) Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsátani:

a. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,

b. az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,

c. a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,

d. azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezésmódosítások szerepelnek.

(4)A társadalmi véleményeztetésre bocsátandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 22 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatain írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napig. A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.

(5)A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel, díszpolgárokkal javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.

50.§

(1)A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal épületében lévő, erre a célra szolgáló hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet szövege 30 napig marad kifüggesztve.

(2)A rendeletet az Önkormányzat honlapján valamint a helyben szokásos egyéb módon pedig terjedelmétől függően kell közzé tenni.

(3)A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(4)A hivatalban és a könyvtárban a rendeletek egy-egy példányát el kell helyezni. A hivatal gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

A Képviselő-testület dokumentumai

51.§

(1) A Képviselő-testület üléséről 3 példányban  jegyzőkönyvet kell készíteni

(2)A jegyzőkönyv tartalmazza:

a. az ülés helyét és időpontját,

b. a jelenlévő és hiányzó képviselők, valamint a meghívottak nevét és minősítését, megjelenésük tényét

c. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

d.  az előterjesztéseket

e. az előterjesztett határozati javaslatokat, módosító indítványokat, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

f.  a tárgy megvitatásának fontosabb mozzanatait, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,

g. a döntéshozatalban résztvevők számát,

h. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

i. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

j. a hozott döntéseket,

k. a meghozott határozatokat és a szavazás számszerű eredményét,

l. a rendeletet.

(3).A jegyzőkönyv mellékletei:

a. a meghívó,

b. a jelenléti ív,

c. az írásban benyújtott hozzászólások,

d. a titkos szavazás jegyzőkönyve,

e. a név szerinti szavazásról készített jegyzék.

(4)A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv esetén a polgármester, a jegyző, két jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető, bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv esetén a bizottság elnöke, a jegyző vagy a jegyző helyettesítését ellátó önkormányzati és igazgatási csoportvezető, két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá

(5)A jegyzőkönyvet a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt formában és példányszámban az üléstől számított 15 napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervnek

(6)A jegyzőkönyv 1-1 eredeti példányát a települési Könyvtár részére meg kell küldeni, további egy példányt az iratkezelési szabályok szerint irattározni kell

(7)A jegyzőkönyv – a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével – megtekintésének lehetőségét a Polgármesteri Hivatalban minden állampolgár részére biztosítani kell. A jegyzőkönyv megtekintésének lehetőségét, pontos helyét és időpontját a jegyzőkönyv elkészítését követő 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(8)A jegyzőkönyv elkészítéséről, kiküldéséről, nyilvánosságra hozataláról a jegyző gondoskodik.

52.§

(1)A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe a 24. § (6) bekezdésében felsoroltakon, valamint törvény által felhatalmazott szerveken kívül más nem tekinthet be.

(2)A (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó érdekeltek az őket érintő határozatokba a jegyző engedélye alapján betekinthetnek, kérésre részükre a zárt ülési jegyzőkönyvből ezen határozatokat tartalmazó kivonat adható.

(3)A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4)Az Önkormányzatnak a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokkal kapcsolatos álláspontjáról a nyilvánosság számára a polgármester nyújthat tájékoztatást.

(5)A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

VI. Fejezet

A bizottságok

A bizottságok típusai

53.§

(1)A bizottságok a Képviselő-testület által választott, egymással mellérendeltségi viszonyban álló testületek. Előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat látnak el.

(2)A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

  1. Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, létszáma 5 fő.
  2. Közoktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, létszáma 5 fő.
  3. Egészségügyi és Szociális Bizottság, létszáma 5  fő.

d.  Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottság, létszáma 5 fő.

(3)A bizottságok tisztségviselői és tagjai nevét a jelen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(4)A képviselő-testület –meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra- eseti bizottságot alakíthat.

(5)Az eseti bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és az alpolgármester.

(6)A képviselő-testület az eseti bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja

(7)Az eseti bizottság kizárólag képviselőkből állhat, egyebekben az eseti bizottságra az SZMSZ-nek a bizottságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(8)Az eseti bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

A bizottságok létrehozása, tagjai

54.§

(1)A Képviselő-testület dönt a bizottság elnevezéséről, tagjainak számáról. A bizottság elnökét, az elnök helyettesítését, munkájának segítését ellátó alelnökét és tagjait a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel választja meg és menti fel.

(2)A bizottság elnökét, alelnökét, valamint tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehetnek a bizottság tisztségviselői, tagjai.

(3)A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően a 17. § (3) bekezdése szerint esküt vagy fogadalmat tesz a Képviselő-testület előtt, és erről okmányt ír alá.

55.§

(1) A bizottsági tag jogai:

a.javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,

b.kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a bizottsági jegyzőkönyvhöz, illetőleg előzetes kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a bizottsági jegyzőkönyvben,

c.igényelheti a jegyzőtől a bizottsági munkájához szükséges feltételek biztosítását.

(2) A bizottsági tag köteles:

a.a bizottság munkájában, a döntések előkészítésében részt venni,

döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét.

b.írásban vagy szóban a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c.a bizottsági munkája során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.

A bizottságok feladat- és hatásköre

56.§

(1)A Képviselő-testület bizottságainak feladatkört állapít meg, egyes hatásköreit átruházhatja.

(2)A bizottság a Képviselő-testület kérésére beszámol a végzett tevékenységéről.

(3)A Képviselő-testület által a bizottságokra e rendeletben átruházott feladat- és hatásköröket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4)A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott egyéb hatásköröket a hatályos önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(5)A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a testületi döntések előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal ilyen irányú tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(6)A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit.

(7)A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület következő ülésén határoz.

A bizottság működése

57.§

(1)A bizottság éves munkaterv ülésezik, melyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül kell elkészíteni. A bizottság éves munkatervében határozza meg rendes üléseinek számát és időpontját. A bizottság rendes ülésére a meghívót – a polgármester tájékoztatását követően – a tervezett napirend megjelölésével az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni. A bizottsági ülés meghívóját a tervezett napirend megjelölésével a Polgármesteri Hivatal épületében lévő, erre a célra szolgáló hirdetőtáblán és az Önkormányzat honlapján az ülés előtt legalább 5 nappal kell közzétenni.

(2)A bizottság rendkívüli ülését

a. 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a Képviselő-testület határozata alapján, továbbá a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottsági tagok egyharmadának és a jegyzőnek napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványára; nem kell a bizottság ülését összehívni, ha az indítvány az 5 napon belül sorra kerülő rendes bizottsági ülésen is tárgyalható és a kérdés tárgyalása nem halaszthatatlan;

b. össze kell hívni, amennyiben a bizottság hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben a Ket. 33. §-ának (1) bekezdése szerinti ügyintézési határidőben nem döntött, és a határidő leteltét követően a bizottság nem tart az ügyrendjében meghatározottak szerint rendes ülést az eljárásra rendelkezésre álló két hónapon belül; az ülést úgy kell összehívni, hogy a döntés az eljárásra rendelkezésre álló határidőn belül közölhető legyen;

c. össze kell hívni, amennyiben a bizottság hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettség elmulasztása miatt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv a Ket. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti felhívása esetén a bizottság nem tart az ügyrendjében meghatározottak szerint rendes ülést harminc napon belül, vagy a felhívást követő első bizottsági ülésen nem hozható döntés; az ülést úgy kell összehívni, hogy  a döntés az eljárásra rendelkezésre álló határidőn belül közölhető legyen.

(3)A bizottságok működését szabályozó általános ügyrendet a jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4)A bizottság – az SZMSZ és az általános ügyrend keretei között – működésének rendjét maga határozza meg.

(5)A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság működése során hozott határozatok szövege és a bizottsági költségkerettel való elszámolása a Polgármesteri Hivatalnál nyilvántartásba kerüljön.

A bizottsági tagság megszűnése

58.§

(1)A bizottság elnökének, alelnökének, tagjának megbízatása megszűnik:

a.a bizottság megszűnésével,

b.a bizottsági megbízatásról való lemondással,

c.a bizottsági megbízatás alóli felmentéssel,

d.a képviselő megbízatásának megszűnésével,

e.a bizottsági tag halálával.

(2)A bizottsági elnöki tisztségből, bizottsági tagságból való felmentésről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3)A felmentést kezdeményezheti:

a. polgármester, alpolgármester,

b. bizottság elnöke,

c. a képviselő.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester

A polgármester

59.§

(1)A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő. A polgármester foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony.

(2)A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert  is megbízhatja.

60.§

(1)Törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, valamint saját, és átruházott hatáskörében eljárva meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt a Ket. 33. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)Törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel.

(3)Törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(4)Ha a polgármester a (2) és (3) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(5)A Képviselő-testület által a polgármesterre e rendeletben átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6)A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott egyéb hatásköröket a hatályos önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(7)A Polgármester minden rendes ülésen, írásban tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek az eltelt időszakban átruházott hatáskörében hozott döntéseiről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(8)A Képviselő-testület az Mötv. 68.§ (2)-(3) bekezdésébe tartozó esetekre vonatkozóan nem határoz meg olyan ügytípusokat, melyekben a polgármester saját hatáskörben hozhat döntést.

 Az alpolgármester

61.§

(1)A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3)A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

(4)Az alpolgármester koordinálása alá tartozó önkormányzati feladatokat a 6. számú melléklete tartalmazza.

(5)Az alpolgármester minden hónap harmadik szerdáján 13.00 órától 15.000 óráig a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időt tart.

(6) Az alpolgármester a polgármestert távolléte esetén általános jogkörrel helyettesíti az önkormányzat részvételével működő társulások Társulási Tanácsának ülésein.

VII. Fejezet

A jegyző és a polgármesteri hivatal

 A jegyző

62.§

(1)A Képviselő-testület pályázat alapján, határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A pályázatot nyilvánosan meg kell jelentetni.

(2)A jegyző általános helyettese az önkormányzati és igazgatási csoportvezető.

63.§

(1) A jegyző az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a.negyedévente rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet az önkormányzatokat érintő jogszabályi változásokról,

b.jogértelmezési kérdésekben véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a képviselők kérésére,

c.évente beszámol a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről,

d.hetente fogadóórát tart,

e.javaslatot tesz az Önkormányzat döntésének törvényességi szempontú felülvizsgálatára

f.saját hatáskörben gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakészen tartásáról.

(2)A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a polgármesternek és a bizottságnak, ha eljárásuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

 A Polgármesteri Hivatal

64. §

(1) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által létrehozott egységes hivatal.

(2) A Polgármesteri Hivatal

a.ellátja az Önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő feladatokat,

b. ellátja az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

c. végrehajtja a Képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester döntéseiből adódó feladatokat,

d. ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat,

e. biztosítja az állampolgári jogok érvényesülését és a kötelezettségek teljesülését, elősegíti az állampolgári fegyelem megszilárdítását,

f.működése során minőségi, ügyfélbarát szolgáltatás, naprakész információk nyújtásával szolgálja a lakosság érdekeit.

65.§

(1)A Polgármesteri Hivatal elnevezése:

Etyeki Polgármesteri Hivatal.

(2)A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2091 Etyek, Körpince köz 4.

(3).A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4)A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a Képviselő-testület a 378/2009.(IX.15.) számú Határozattal fogadta el.

66.§

(1)A Polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt.

(2)A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.

(3)A képviselő-testület az éves költségvetésben határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(4)A képviselő-testület a 4. számú melléklet szerint határozza meg az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

(5)A Képviselő-testület ülésezésének 18.§ (2) bekezdésében meghatározott szünetelése  időtartamán belül, minden év augusztus 20. napját megelőző két hétben, valamint minden év karácsony és újév közötti időszakban a Polgármesteri Hivatalban igazgatási szünet van, melynek során a Hivatal ügyeleti rendben  működik.

(6)Az igazgatási szünet adott évi konkrét időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(7)A polgármester a (3) bekezdésben foglalt kérdésekről szóló előterjesztést a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

(8)A hivatal önálló Szervezeti- és Működési Szabályzatát a 4. számú függelék tartalmazza.

VIII. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RÉSZVÉTELÉVEL MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK

67.§

(1)A képviselő-testület a Szervezet és Működési Szabályzatában egyes feladat-, hatásköreinek ellátását az Mötv. 87-94.§-a szerint létrehozott társulásra átruházhatja.

(2)A hatályban lévő társulási megállapodások felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3)Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(4)Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.

68.§ hatályon kívül helyezve

IX. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzatok

69.§

(1)Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesülését, különösen a heyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés során.

(2)A helyi nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek és tagjainak névsorát az 5. sz. függelék tartalmazza.

70.§

(1)Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához az Önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő rendes ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(2)A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(3)A nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.

(4)Az egyetértési jog jogosultja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.

71.§

(1)Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodás keretében biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a települési nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását. A feladat elvégzésével járó költségek viselését a Képviselő-testület költségvetésében biztosítja.

(2)A jegyző köteles jelezni a nemzetiségi önkormányzatok testületének, illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

(3)Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között létrejött együttműködési megállapodások a rendelet 6.-7. számú függelékét képezik.

X. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, helyi népszavazás és népi kezdeményezés

72.§

A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a.

a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b.

a közvetlen tájékoztatásra,

c.

közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.

73.§

(1)A Képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.

(2)Az együttműködés formái:

a.képviselői fogadóóra,

b.a Képviselő-testületi ülésre való meghívás,

c.együttműködési megállapodás alapján az önszerveződő közösségek rendezvényein való részvétel.


Közmeghallgatás

74.§

(1)A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2)A közmeghallgatás helyét és időpontját a helyi sajtó útján, az önkormányzati hirdetőtáblákon kell közzétenni, a közmeghallgatás kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal.

(3)A közmeghallgatás tárgyi és dologi feltételeiről és annak zavartalan lebonyolításáról a polgármester - a jegyző útján - köteles gondoskodni.

(4)A település vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselő-testület a lakosságot közmeghallgatáson évente tájékoztatja.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(6)A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(7)A közmeghallgatáson felvetett közérdekű kérdésekre, javaslatokra szóban lehetőleg azonnal, a megválaszolatlanul maradt közérdekű felvetésekre legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(8)A közmeghallgatáson jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

75.§

(1)A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolítására a választási eljárásról és a helyi   önkormányzatokról szóló törvények ide vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)Kötelező helyi népszavazást kitűzni, ha a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.

(3)A helyi népszavazást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a népszavazásra bocsátandó kérdést   (kérdéseket) és a népszavazás időpontját.

(4)Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy – testületi ülésen való megtárgyalását. Több – tartalmában megegyező – beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.

(5)A népi kezdeményezés tárgyalás nélkül utasítható el,

a.ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,

b.megtárgyalása olvashatatlanság, név, adat azonosíthatatlanság vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.

(6)A visszautasítás indokát írásban közölni kell.

(7)A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

(8)A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 8 %-a kezdeményezett.

(9)A polgármester a neki átadott aláírásgyűjtő ívek ellenőrzéséről a jegyző útján gondoskodik. Az ellenőrzés a számszerűség meglétére, az aláírók lakóhelyére és választójogosultságára terjedhet ki.

XI. Fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

76.§

(1)A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(2)A Képviselő-testület a költségvetés éves végrehajtásáról szóló beszámolót rendelettel fogadja el.

77.§

(1)A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra az Mötv. 116.§ (1)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a polgármester által beterjesztett gazdasági programot hagy jóvá.

(2)A gazdasági programot a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül kel elfogadni, vagy felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

78.§

(1)Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak, így vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetőleg más célú hasznosításának szabályait külön rendelet tartalmazza.

(2)Az önkormányzati vagyon alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó és hirdetmény útján évente tájékoztatja.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

79.§

(1)A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzését a képviselő-testület a Jegyző útján láttatja el.

(2)A Jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a képviselő-testület által az előző év december 31-ig jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján.

Az Önkormányzat költségvetése

80.§

(1)A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évente, külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2)A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3)Az első fordulóban a költségvetési koncepció készül el, melynek során a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásait, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeire, és az önként vállalt feladatokra vonatkozó pénzügyi információk szakmai elemzését el kell végezni.

(4)A költségvetési koncepció készítése során kiemelt feladatok:

a. fel kell tárni a bevételi forrásokat, és azok bővítési lehetőségeit,

b. fel kell térképezni a kiadási szükségleteket /helyi közösségi igényeket/, és azok gazdaságos és célszerű megoldási lehetőségeit,

c. egyeztetni kell az igényeket és a célkitűzéseket,

d. meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

e.el kell végezni a döntésekhez kapcsolódó hatásvizsgálatokat.

(5)A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása.

(6)A költségvetési rendelet tervezete alternatív javaslatokat is tartalmazhat.

(7)A költségvetési rendelet részletes tartalmát az Mötv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és végrehajtási rendeletei határozzák meg.

(8)A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő szakmailag és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(9)Az előterjesztést a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság teljes körűen, a többi szakbizottság a feladatkörét érintően véleményezi.

(10)A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése, és előterjesztése a (8)-(9) bekezdésben foglaltak szerint történik.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

(1)Jelen rendelet 2012. március 01. napján lép hatályba.

(2)E rendelet hatálybalépésnek napjával egyidejűleg hatályát veszti Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testületének  2/2007(III.28.) számú rendeletet a Szervezeti és Működési Szabályzatról, valamint az azt módosító 11/2007 (VI.27.) számú, 3/2008( II.13.) számú, 24/2008(XII.24.) számú, 9/2010.(X.21.) számú, 12/2010 (XII.16.) számú önkormányzati rendeletek.


                 Dr. Ivanyik Andrea                                                      Garaguly Tibor

                         jegyző                                                                 polgármester


Kihirdetési záradék:


Ezen rendelet 2012. február 17. napján kihirdetésre került

Etyek, 2012. február 17.

                                                                                                       Dr. Ivanyik Andrea

                                                                                                                  jegyző


  1. számú melléklet az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


Átruházott hatáskörök


 I. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. dönt a költségvetési tartalék, esetenként legfeljebb 50o.ooo.-Ft-ig terjedő felhasználásáról

  1. megállapodást köt a legfeljebb 500.000,-Ft-ig terjedő vagyonügyletben
  2. dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről
  3. hatályon kívül
  4. hatályon kívül
  5. krízis segély megállapítása
  6. köztemetés elrendelése, a költségek hagyatéki teherként való bejelentése, megtérítésre való kötelezés, a kötelezettség alóli mentesítés
  7. a községi címer, zászló használatának engedélyezése.
  8.  dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak tekintetében a közútkezelői és a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
  9. dönt az Önkormányzat tulajdonában álló, közterületnek nem minősülő közhasználatra átadott területek rövid időtartamú, 30 napot meg nem haladó bérbeadásáról.


II. A Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságra átruházott hatáskörök

  1. jóváhagyja az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi- gazdasági ellenőrzésének tervét és az arról szóló beszámolót
  2. utólagos jóváhagyási kötelezettség mellett 500.000-Ft-ot meg nem haladó összeg erejéig az általános költségvetési tartalék terhére átcsoportosítást engedélyez
  3. vizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségét
  4. vizsgálja a képviselők vagyonnyilatkozatait


III. Az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök

  1. az éves költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi előirányzat erejéig :
  2. hatályon kívül
  3. hatályon kívül
  4. hatályon kívül
  5. hatályon kívül
  6. az Sztv. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj megállapítása
  7. önkormányzati segély megállapítása
    1. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott saját keret egészségügyi és szociális célú felhasználása, utólagos elszámolási kötelezettséggel.
    2. Az éves költségvetésben a cél szerinti meghatározott fedezet erejéig:
  1. a bizottság feladatköre szerinti, anyagi kötelezettséggel járó központi pályázatok benyújtása
  2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatok pályázati eljárásának lefolytatása, a pályázatok elbírálása
  3. A felajánlott szociális célú támogatások odaítélése
    1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele, megszüntetése, térítési díja tekintetében, az intézményvezető intézkedése ellen tett kifogások elbírálása

5.   hatályon kívül

A Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottságra átruházott hatáskörök

1. utólagos elszámolási kötelezettséggel dönt a költségvetési rendeletben meghatározott éves szinten 500.000,-Ft nagyságrendű saját keret felhasználásáról


IV.A Közoktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottságra átruházott hatáskörök

  1. hatályon kívül
  2. meghatározza a Könyvtár feladatait és használatának szabályait

3.hatályon kívül

4.utólagos elszámolási kötelezettséggel dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott saját keret felhasználásáról

  1. hatályon kívül



  V. A Jegyzőre átruházott hatáskörök:

  1. az Sztv. 50.§ (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás megállapítása


2. számú melléklet az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A Bizottságok feladatai


I.Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság

  1. Javaslatot tesz a Szervezeti és Működési Szabályzatra és vizsgálja hatályosulását.
  2. Véleményezi a költségvetési koncepciót, a költségvetési javaslatot, és annak
    végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámoló tervezeteit.
  3. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (növekedés-csökkenés) alakulására és értékeli az azt, előidéző okokat.
  4. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését.
  5. Közreműködhet az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzésében.
  6. A vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
  7. A polgármester bérezésére, költségtérítésére, illetve javadalmazására javaslatot dolgoz ki.
  8. Képviselők, és bizottsági tagok esetében összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet.
  9. Segítséget nyújt a helyi adók elemzéséhez.
  10. Önkormányzati vállalkozásokban való részvétel eldöntéséhez elemzést végez.
  11. Vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végzi
  12. Lebonyolítja a választásokat a képviselő-testület ülésein.
  13. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
  14. Véleményezi a rendezési tervet


II.Közoktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság

  1.   hatályon kívül
  2.  hatályon kívül
  3.  A feladatkörébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezési ügyeit előkészíti és részt vesz az egyeztetési eljárásban.
  4.  Részt vesz a községi ünnepélyek szervezésében és lebonyolításában.
  5.  Részt vesz a helyi sajtóban megjelenő — az önkormányzatot érintő — cikkek előkészítésében.
  6.  Segíti az ifjúság összefogását.
  7.  Előkészíti a község kulturális programját.
  8.  Véleményezi emlékmű és szobor állítását, utca elnevezését, közintézmény elnevezését.
  9.  Figyelemmel kíséri a községi sport tevékenységet és segíti a sportegyesület munkáját.

10. Közreműködik a községi sportnapok, rendezvények szervezésében, segíti a tömegsport tevékenységet

11. Segítséget nyújt a sport- és kulturális jellegű pályázatok benyújtásához.

12. Előkészíti elbírálásra az önkormányzat által kiírt — feladatkörét érintő pályázatokat.

13. Véleményezi az ágazatba tartozó intézmények, s feladatok költségvetési terveit.

14. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.

15. A Képviselő-testület által adományozott díjak előzetes véleményezése.


III. Egészségügyi és Szociális Bizottság

1. Előkészíti az önkormányzat szociális, és egészségügyi programját.

2.  Javaslatot tesz az önkormányzat által kiírt — feladatkörét érintő pályázatok elbírálására.

3. Véleményezi az ágazatba tartozó intézmények, és feladatok költségvetési terveit

4.  Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.

5. Évente tájékoztatót kér a bizottság feladatkörébe tartozó tevékenységet ellátókról.


IV.Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottság

  1. Véleményezi a rendezési tervet.
  2. Részt vesz az önkormányzat fejlesztési terveinek előkészítésében
  3. Véleményezi a céltámogatások benyújtását.
  4. Figyelemmel kíséri a település környezetvédelmi helyzetét.
  5. Részt vesz az Önkormányzat környezetvédelmi terveinek előkészítésében.
  6. Ellátja az Önkormányzati Tervtanácsi feladatokat.
  7. Kidolgozza a közlekedési koncepciót.
  8. Előkészíti a közterületek karbantartási pályázatait
  9. Javaslatot tesz az önkormányzati ingatlanvagyon jogi és műszaki felülvizsgálatára
  10. Véleményezi az önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét.
  11. Véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben készült előterjesztéseket.
  12. Ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat.
  13. Ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását.
  14. Részt vesz a forgalomtechnikai felülvizsgálatokban, szükség szerint javaslatot tesz a közlekedés rendjének megváltoztatására.

3. számú melléklet az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A BIZOTTSÁGOK ÁLTALÁNOS ÜGYRENDJE

A Képviselő-testület a bizottságainak ügyrendjét, a valamennyi bizottságra kötelező eljárási    szabályokat – az Mötv.-vel és az SZMSZ-szel összhangban – az alábbiak szerint alkotja meg:


A bizottság működése

1.

A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.


2.




A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

- polgármestert,

- az alpolgármestert,

- a jegyzőt és megbízottját.


3.

Az ülés meghatározott napirendi pontjához tanácskozási joggal kell meghívni:

-  a tárgy szerint illetékes költségvetési szerv vezetőjét,

- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, a nemzetiségi önkormányzatot érintő napirendekhez,

- a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes szervezeti egységének vezetőjét,

- szükség szerint a szakértőt.

 4.  A bizottság ülése nyilvános.

 5.A zárt ülésre az SZMSZ 24. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

6.

Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

- - a bizottság bármely tagja,

- - a polgármester,

- - az alpolgármester,

- - a jegyző, illetve megbízottja

  7.   A tagok a bizottság ülésein hozott döntések alapján látják el bizottsági feladataikat.

  8.  A bizottság feladatkörében igényelheti a jegyzőtől a munkájához szükséges jogi és technikai feltételek biztosítását, adatok szolgáltatását.

  9.  A bizottság működése ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik.


A bizottság elnöke

1.  A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.

2. A bizottság nevében történő aláírást a bizottság elnöke gyakorolja. A bizottság nevében történő nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

       - a bizottság megnevezését,

       - az aláírás alapjául szolgáló bizottsági döntést,

       - a bizottság elnökének, vagy alelnökének aláírását.

 3.  A bizottság elnökének feladatai különösen:

- tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét,

- a bizottság átruházott hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben dönt az ügyintézési határidő meghosszabbításáról a Ket. 33. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint,

- gondoskodik a bizottság határozatainak, javaslatainak továbbításáról,

- beszámol a Képviselő-testületnek a bizottság működéséről,

- dönt a bizottsági költségkeret felhasználásáról az elfogadott költségvetés keretei között, utólagos tájékoztatási kötelezettséggel,

- együttműködik a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, más bizottságok elnökeivel és a jegyzővel,

- javaslatot tesz a bizottsági költségkeret felhasználására.

4.  A bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén köteles napirendi pontként a bizottság elé benyújtani a polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző előterjesztéseit.

5.  Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök elnöki jogkörben jár el.


A bizottság döntéshozatala

1.

A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.

2.

A határozat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

3.

A bizottság határozattal dönt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben.

4.

A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű vagy – az SZMSZ 41.§ (2) bekezdésében, vagy a bizottság ügyrendjében meghatározott esetekben – minősített szótöbbséggel hozza. A bizottság titkos szavazást tarthat az SZMSZ 27. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben.

A bizottság jegyzőkönyve

1.

A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

   -  az ülés helyét és időpontját,

   - a jelenlévő képviselők, meghívottak nevét és minősítését,

   - a napirendet,

   - a tárgy megvitatásának fontosabb mozzanatait,

   - a meghozott határozatokat és a szavazás számszerű eredményét.

3.

A jegyzőkönyv mellékletei:

   - a meghívó,

   - a jelenléti ív,

   - a napirendre vett írásos előterjesztések,

   - az írásban benyújtott hozzászólások.


4.

A bizottság jegyzőkönyvét – a jegyzőn keresztül – az ülést követő 15 napon belül fel kell terjeszteni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez.

5.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyző megbízottja írja alá.

6.

A bizottság jegyzőkönyvéről határozat kivonat készül, melynek alapján a jegyző megbízottja vezeti a határozatok nyilvántartását.

7.

A bizottsághoz érkező iratokat a jegyző megbízottjának kell ügyiratkezelés céljából átadni.

8.

A bizottság iratanyagának kezelésére egyebekben az SZMSZ rendelkezései, az Iratkezelési Szabályzat és a jegyzői intézkedések vonatkoznak.


Több bizottság közös eljárása

1.

Több bizottság közös eljárása esetén a bizottságok együttes ülést is tarthatnak.

2.

Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

3.

A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

4.

Két vagy több bizottság között keletkezett feladat és hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.


  1. számú melléklet az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása


Az egységes polgármesteri hivatal csoportokra tagozódik.

A csoportokat a csoportvezetők vezetik.

A hivatali szervezetben működő szervezeti egységek az alábbiak:

            1./ Önkormányzati és igazgatási csoport

            2./ Pénzügyi csoport

                           

A hivatali szervezetben működő csoportok további tagozódása:

1. Önkormányzati és igazgatási csoport

csoportvezető:  jegyző helyettesítése, intézményirányítási feladatok (1 fő)

       Ügyintézők:településfejlesztési- és üzemeltetési ügyintéző (1fő)

                           anyakönyvvezető, titkársági és testületi ügyintéző (1 fő)

                           személyzeti, közfoglalkoztatás-szervezési és népesség-nyilvántartási ügyintéző (1 fő)

                           szociális és jegyzői gyámhatósági ügyintéző (1fő)


      Ügykezelők:    iktató és iratkezelő (1 fő)


2. Pénzügyi Iroda:

Csoportvezető:települési önkormányzati költségvetés tervezésének és végrehajtásának feladatai (1fő)

            Ügyintézők:     adóigazgatási ügyintéző(1 fő)

költségvetési ügyintéző (1 fő)

pénzügyi ügyintéző (1 fő)


  1. Közvetlenül a jegyző irányítása alá tartozó munkavállalók: fizikai alkalmazottak (2fő)

A Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadásának rendje



A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

hétfő, kedd, csütörtök: 7.30-16.00 óra

szerda: 7.30-17.00 óra

péntek: 7.30- 12.30 óra


A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásának rendje:

hétfő: 13.00-16.00 óráig

szerda: 8.00-12.00 óráig 13.00-17.00 óráig

péntek: 8.00-12.00 óráig

5.számú melléklet az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


Az Önkormányzat részvételével működő Társulások


  1. Vértes Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás:

A Társulás célja:

- területfejlesztési feladatok ellátása,

- közszolgáltatási feladatellátás

- idegenforgalom és turizmusfejlesztési feladatok

- közrendi és közbiztonsági feladatok

- szabadidős és sporttevékenység támogatása


  1. Zsámbéki Medence Regionális  Területfejlesztési Társulás

A Társulás célja: - a Társulás területén meglévő fejlesztési programok, projektek összegyűjtése, koncepciók, programok készítése,

- fejlesztési feladatok összehangolása,

- kistérség menedzselése,

- kulturális értékek, hagyományok ápolása,

             - információcsere, szakmai tanácsadás

- pályázatok készítése, koordinálása


  1. hatályon kívül
  2. Közép-duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

A Társulás célja: - hulladékgazdálkodási feladatok

                    - hulladékkezelési feladatok


  1. Társulási megállapodás központi orvosi ügyelet ellátására:

A Társulás célja: központi orvosi ügyelet ellátása


  1. hatályon kívül

6.számú melléklet az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


Az Alpolgármester által koordinált önkormányzati feladatok


1.szociális  helyi önkormányzati  feladatok

   2.környezetvédelem körébe tartozó helyi önkormányzati feladatok

1. számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A települési képviselők névjegyzéke


Garaguly Tibor polgármester

Rujp Zsuzsa  alpolgármester

Ágoston Erzsébet képviselő

Danczinger Géza képviselő

Gyurkócza Csaba képviselő

Joó István Csaba képviselő

Siroki Angéla képviselő

2.számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege


„ Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Etyek község fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

3. számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A bizottsági tagok névjegyzéke


Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság

Elnök: Ágoston Erzsébet

Tagok: Gyurkócza Csaba

             Siroki Angéla

Külsős tagok: Német Cecilia

                       Szaló-Pál László


Közoktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sporbizottság

Elnök: Siroki Angéla

Tagok: Danczinger Géza

           Joó István Csaba

Küldős tagok: Dr. Lénártné Till Cecilia

                         Máté Krisztina


Egészségügyi és Szociális Bizottság

Elnök: Danczinger Géza

Tagok: Ágoston Erzsébet

            Siroki Angéla

Külsős tagok: Fehér Éva

                        Visontai Erika


Településfejlesztési, Működtetési és Vagyongazdálkodási Bizottság

Elnök:Gyurkócza Csaba

Tagok: Joó István Csaba

           Danczinger Géza

Külsős tagok: ifj, Andrássy István

                 Lernyei Zsolt

4.számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez



ETYEKI POLGÁRMESTERI HIVATAL


SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA



Hatályos 2013.június 29.


Etyeki Polgármesteri Hivatal

Szervezeti és Működési Szabályzata


Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: alapító) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően létrehozta a működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az egységes Polgármesteri Hivatalt (továbbiakban: Hivatal).

A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (továbbiakban: Ávr.) 9. § (1) bekezdés alapján az alábbi tartalommal jóváhagyja a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ).


I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.A Hivatal megnevezése :Etyeki Polgármesteri Hivatal


2. A  Hivatal székhelye : 2091 Etyek, Körpince köz 4.


3. A Hivatal működési területe: a Polgármesteri Hivatal illetékessége Etyek Nagyközség közigazgatási területének egészére kiterjed.


4. A Hivatal alapítója: Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testülete (Alapító okirat kelte: 1990. ;alapítás időpontja: 1990. október 8.)


5. A Hivatal felügyeleti szerve

a) általános: Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

b) törvényességi: Fejér Megyei Kormányhivatal.


6. A Polgármesteri Hivatal pénzügyi jelzőszámai

a.) Bankszámla száma: Raiffeisen Bank 12001008-01330279-00100004

b.) KSH száma: 15361538-8411-325-07 

c.) Adóigazgatási azonosítószáma: 15361538-1-07

d.) PIR törzsszáma: 361536


7. A Hivatal jogállása, jogköre, gazdálkodása

- jogi személyisége: önálló jogi személy

- gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv

- bérgazdálkodási jogköre: önálló bér- és létszámgazdálkodó

- előirányzatok feletti rendelkezési jogköre: teljes jogkörrel rendelkezik


A Hivatal gazdálkodását

- az Állami Számvevőszék,

- a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal,

- a belső ellenőr,

- a Képviselő-testület Pénzügyi Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottsága


- valamint az önkormányzat könyvvizsgálója jogosultak ellenőrizni.


A Polgármesteri Hivatal gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat az alábbi, mindenkor hatályos szabályzatok, utasítások tartalmazzák:


- Számlarend,

- Számviteli politika,

- Pénzkezelési szabályzat,

- Gazdálkodási szabályzat,

- Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata,

- Leltárkészítési és leltározási szabályzat,

- Belső Ellenőrzési Kézikönyv,

- Eszközök és források értékelési szabályzata,

- Belső kontrollrendszer,

- Telefonhasználat szabályzata,

- Közbeszerzési szabályzat,

- Önköltségszámítás.


A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja. A képviselő-testület biztosítja, bocsátja rendelkezésre az önkormányzat tulajdonában lévő feladatvégzéshez szükséges vagyon- és pénzeszközt.

A pénzügyi – gazdasági feladatokat a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezete, a Pénzügyi Csoport látja el.


A feladatellátás forrásai:

- normatív állami hozzájárulás,

- saját bevételek,

- önkormányzati támogatás.


Költségvetés, költségvetési előirányzatok:

Az önkormányzat éves költségvetési rendelete magába foglalja a Polgármesteri Hivatal elkülönített költségvetési előirányzatait.

A Polgármesteri Hivatal a jóváhagyott költségvetési előirányzat keretein belül gazdálkodik az államháztartási törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben, az önkormányzati törvényben meghatározott feltételek mellett a gazdasági-pénzügyi jogszabályokban és szabályzatokban, a fenntartó, felügyeleti szerv döntéseiben foglaltak szerint.

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások:

A költségvetés tervezésére, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználására, a költségvetés végrehajtására, beszámolására vonatkozóan a külön utasítások és szabályzatok rendelkezései irányadók.

Létszám és személyi juttatás előirányzat:

A hivatal a létszám és személyi juttatások előirányzatával a létszám- és illetmény előirányzat keretei között önállóan gazdálkodik.

A létszám- és illetménygazdálkodásra a vonatkozó központi (Áht., Ávr.) jogszabályokban, az éves költségvetési rendeletben, a külön szabályzatokban foglaltak az irányadók.

Operatív gazdálkodás, költségvetés végrehajtásának folyamata:

A kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjét az erre vonatkozó külön szabályzatok, tartalmazzák.

Felelősségi szabályok: az államháztartási törvényben és az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendeletben meghatározott, a költségvetés végrehajtásával összefüggő alapvető felelősségi szabályok, rendelkezések, valamint a külön szabályzatok az irányadók.

Gazdálkodási jogosultságok:

A gazdálkodás vitelével összefüggő jogosítványok, egyes gazdálkodási jogosultságok gyakorlására a külön szabályzatokban meghatározottak, a munkaköri leírásban foglaltak vonatkoznak, ill. esetenként névre szólóan kiadott megbízásokban, felhatalmazásokban rögzítettek szerint gyakorolhatók.

A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének részletes meghatározását munkaköri leírás tartalmazza. A munkaköri leírások az Ügyrend függelékét képezik.

A költségvetési szerv általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA körbe nem tartozó adóalany. Vagyon, vagyonnal való gazdálkodás:

Ingatlanvagyon:

Az önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól, valamint a vagyon hasznosításának szabályairól szóló rendeletek szabályozzák, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


8.A Hivatal tevékenységi körei


841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116Országos, települési és területi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz  kapcsolódó tevékenységek

841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841127 Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

882111 Aktív korúak ellátása

882112 Időskorúak járadéka

882113  Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882115 Ápolási díj alanyi jogon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119 Óvodáztatási támogatás

882202 Közgyógyellátás

841132 Adóigazgatás

841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés


9. A Hivatal képviselete, irányítása, vezetése

A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt. Gondoskodik az önkormányzati törvényben, valamint egyéb jogszabályokban és a képviselő-testület döntéseiben meghatározott feladatatok ellátásáról. Egyes feladatainak és hatásköreinek gyakorlását másra átruházhatja, azt eseti, illetve tartós, állandó jelleggel magához vonhatja.


A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezet. A jegyzőt a polgármester nevezi ki.

A jegyző távolléte esetén a jegyző általános helyettesítésével járó feladatokat az önkormányzati és igazgatási csoport vezetője látja el. A jegyzőt feladatainak ellátásában csak a jegyző iskolai végzettségével azonos iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő helyettesítheti.


A jegyzői és az igazgatási és önkormányzati csoportvezetői státusz egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat 6 hónapot meg nem haladó időtartamig a jegyző által megbízott legalább igazgatásszervezői főiskolai vagy jogi végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.


II.

SZERVEZETI SZABÁLYOK



10. A hivatal belső szervezeti egységei:

  • Önkormányzati és igazgatási csoport, melyet az önkormányzati és igazgatási csoportvezető vezet.
  • Pénzügyi csoportot, melyet a pénzügyi csoportvezető vezet.


 Önkormányzati és igazgatási csoport:  6 fő

-     csoportvezető 1 fő

  • anyakönyvvezető, titkársági és testületi ügyintéző 1 fő
  • személyzeti, közfoglalkoztatás-szervezési és népesség-nyilvántartási ügyintéző 1 fő
  • településfejlesztési- és üzemeltetési ügyintéző 1 fő
  • szociális és jegyzői gyámhatósági ügyintéző 1 fő
  • iktató, iratkezelő 1 fő


Pénzügyi csoport:  4 fő

      - csoportvezető 1 fő

      -  pénzügyi ügyintéző 1 fő

- költségvetési ügyintéző 1 fő      

- adóigazgatási ügyintéző 1 fő

     

Közvetlenül a jegyző irányítása alá tartozó munkavállalók: fizikai alkalmazottak (2 fő)


III.

MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK


11. Feladat- és hatáskörök:

-A Hivatal ellátja az önkormányzat működésével valamint a polgármesterre, jegyzőre, kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézője részére megállapított államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.


-A Polgármesteri Hivatal munkájával segíti a Képviselő-testület, a bizottságok, a nemzetiségi önkormányzat, a polgármester (alpolgármester) a jegyző munkáját.

-   A hivatal dolgozói szakmailag előkészítik a testületi (Képviselő-testület, nemzetiségi önkormányzat, bizottságok) előterjesztéseket, gondoskodnak a határozatok, rendeletek végrehajtásáról, a végrehajtás szervezéséről, ellátják a testület munkájával  kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat.

Segítik a képviselők munkáját, jogaik gyakorlását és kötelezettségeik teljesítését.

-   Döntésre előkészítik a polgármester és a jegyző hatósági, önkormányzati és vezetői feladatainak ellátásához szükséges ügyeket, szervezik azok végrehajtását.

-   Ellátja a ráruházott felügyeleti és hatósági feladatokat.

- A hivatal az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, vagyonkezelői feladatokat is ellát.

-   A hivatal dolgozói köztisztviselőhöz méltó és kulturált módon kiszolgálják az ügyfeleket.

-   Közreműködik az önkormányzat intézményei, működésével, irányításával kapcsolatos  fenntartói feladatok ellátásában.



-A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröknek a belső szervezeti tagozódás szerinti ellátását a 1. számú melléklet tartalmazza.


12. A hivatali feladat és hatáskör-ellátás szabályai

-A Hivatal az önkormányzati ügyek előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatot

a) önkormányzati rendelet és egyéb jogszabályok,

b) önkormányzati határozat,

c) kiadmányozási jogkör gyakorlása,

d) a polgármester és a jegyző által a hivatali munka szervezése és vezetése körében kiadott szabályzata, utasítása és intézkedése alapján lát el.

- Államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat törvény vagy kormányrendelet alapján saját hatáskörben lát el.

-Az átadott kiadmányozási jogot továbbadni nem lehet.


13. A szervezeti egységek belső szabályozásának rendje

- A Hivatal a jelen SZMSZ alapján működik.

- A Hivatal szervezetével, működésével kapcsolatos további részletszabályokat a hivatal vezetője állapítja meg.


14. Ügyfélfogadás, munkaidő

A Képviselő-testület a hivatal munka- és ügyfélfogadási rendjét e szabályzat 2. számú melléklete szerint állapítja meg.


15. Munkáltatói jog gyakorlása

-           a hivatal dolgozói tekintetében a kinevezéssel, vezetői megbízással, felmentéssel, vezetői megbízás visszavonásával, az összeférhetetlenség megállapításával, a fegyelmi ügyekkel, a bérezéssel, átsorolásokkal, jutalmazással kapcsolatos munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, a polgármester egyetértésével az általa meghatározott körben,

- csoportvezetők esetében az egyéb munkáltatói jogokat is a jegyző gyakorolja.


16.Munkaköri leírás:


A Polgármesteri Hivatalban dolgozó vezetők és ügyintézők, ügyviteli feladatokat ellátók, és fizikai alkalmazottak feladat- és hatáskörét a jegyző által meghatározott tartalmú munkaköri  leírás tartalmazza.         


17. Helyettesítés rendje:

-     az ügyintézők helyettesítését a munkaköri leírások tartalmazzák,

      -     a csoportvezetők helyettesítését a jegyző szervezi meg,

-     külső helyettesítő csak tartós, egy hónapot meghaladó távollét esetén akkor alkalmazható, ha a feladat ellátása belső helyettesítéssel nem oldható meg.


18. kiadmányozás rendje:

A kiadmányozás rendjét saját hatáskörben a polgármester és a jegyző szabályozza.


19.Az ügyintézés rendje:

-    a hivatal ügyiratkezelése központosított, az ügyiratkezelés részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza,

-    a titkos iratok kezelését az önkormányzati és igazgatási csoport ezzel megbízott dolgozója végzi, a titkos  iratokra vonatkozó szabályok szerint.


20. Az értekezletek rendje

- a jegyző szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal munkaértekezletet tart, ahol értékeli a hivatal munkáját, feladatai ellátásának eredményességét, valamint a következő időszakra vonatkozó  feladatokat, célkitűzéseket,  melyről emlékeztető készül.

- a jegyző a csoportvezetők részvételével havonta vezetői megbeszélést tart, amelyen értékeli az előző héten elvégzett munkát, ismerteti és kiadja a következő hét feladatait, időszakonként beszámoltatja a csoportvezetőket a kiadott feladatok, határozatok végrehajtásáról, továbbá a csoportvezetők tájékoztatást adnak egyes ügyekben,

-a csoportvezetők szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal dolgozói értekezletet tartanak.


21. Szervezeti kapcsolatok és koordináció

A Polgármesteri Hivatalon belüli együttműködési kötelezettség a hivatal szervezeti egységei tekintetében az alábbiakra terjed ki:

-    a belső szervezeti egységek vezetői és dolgozói kötelesek egymással együttműködni minden olyan feladat ellátásában, amely azt megköveteli,

-    az egyes csoportoknál készült olyan írásos előterjesztések, elemzések, amelyek a más szervezeti egység munkáját elősegíthetik, fontos  információt tartalmaznak, azok  egy példányával az érintett  csoportokat tájékoztatni kell.

-    előterjesztések előkészítése esetén – összhangban az előkészítésre vonatkozó szabályokkal – az előzetes egyeztetési kötelezettség a következő:

  1. a költségvetési rendeletet érintő valamennyi előterjesztést a pénzügyi csoport vezetőjével előzetesen egyeztetni kell, melynek megtörténtét a csoport vezetője a kísérőlapon igazolja,
  2. valamennyi előterjesztést az önkormányzati és igazgatási csoport vezetőjének előzetes törvényességi véleményezése előtt az előterjesztést előkészítő dolgozó csoportvezetőjével egyezteti, aki aláírásával a kísérőlapon igazolja ennek megtörténtét.

-    a hivatal belső szabályzatait a csoportvezetőkkel előzetesen véleményeztetni kell,

-    valamennyi hivatali költségvetést érintő kimenő, vagy beérkező írásos anyagot, levelet, megrendelést az érintett csoport dolgozója köteles előzetesen a pénzügyi csoport vezetőjével, vagy az általa kijelölt munkatárssal egyeztetni,

-    az éves pénzügyi tervek, pénzügyi koncepciók, hosszabb távú testületi, bizottsági, hivatali programok, koncepciók előkészítésében valamennyi csoport köteles közreműködni,

-    további együttműködési kötelezettséget a jegyző esetenként vagy időszakosan bármely témában előírhat a szervezeti egységek vezetői részére.


22.  A bélyegzőhasználat szabályai

A bélyegzők használatának rendjét és nyilvántartásának szabályait a jegyző saját hatáskörben külön szabályzatban szabályozza.


23. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

Az Etyeki Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök:

a) Évente:

-   Jegyző, Önkormányzati és igazgatási csoportvezető

  • Pénzügyi Csoport vezetője
  • Közbeszerzési eljárásban részt vevő ügyintézők


b) Kétévente:

- Pénzügyi Csoport köztisztviselői

- Településfejlesztési- és településüzemeltetési ügyintéző


c) Ötévente:

  • Hatósági ügyekben eljáró köztisztviselők
  • Titkársági ügyintéző


Az Önkormányzat intézményeinek vezetői kétévente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem vonatkozik azon személyre, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat-tételre egyébként kötelezett.


24.Idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelvek és munkakörök:

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján a 141. § (6) bekezdésében foglaltak esetén angol, német és francia nyelvek tekintetében valamennyi munkakörben alanyi jogon jár az ott meghatározott nyelvpótlék. Egyéb esetekben nem jár nyelvpótlék.


IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetést követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Ezzel egyidejűleg a 17/2013.(I.24.) számú Kt. határozattal jóváhagyott és a 81/2013.(III.28.) számú Kt. határozattal módosított Ügyrend hatályát veszti.


Etyek, 2013. június 28.



        Garaguly Tibor                                                                     dr. Ivanyik Andrea

          polgármester                                                                               jegyző



Záradék:

A Képviselő-testület a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 179/2013.(VI.26.) Kt. határozatával jóváhagyta.



Etyek, 2013. június 28.


                                                                                     dr. Ivanyik Andrea

                                                                                            jegyző



  1. számú melléklet


A Hivatal feladat- és hatásköre a belső szervezeti tagozódás szerint


I.

A jegyző, a csoportvezetők főbb feladatai:


  1. A jegyző:

A. A jegyző Ötv.-ben meghatározott feladatai: Az Mötv. 81.§ (1) és (3) bekezdése értelmében „A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.”


B. A jegyző feladatai:

  1. Előkészíti a képviselő-testületek és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket:
  • az előterjesztővel egyezteti az előterjesztés alapjául szolgáló adatok és információk feldolgozását, a megfogalmazott határozati javaslatot, különösen a döntési alternatívák esetében;
  • az elkészített előterjesztés – a hivatalon belüli egyeztetési kötelezettség betartásával − törvényességi ellenőrzését követően a jegyző a javasolt módosítás(ok)t, azok indokait ismerteti az előterjesztővel, és az előterjesztő egyetértésével intézkedik véglegesítésről;
  • az ügyintéző által elkészített rendelet-tervezet törvényességi ellenőrzését követően a javasolt módosítás(oka)t és azok indokait egyezteti a polgármesterrel;
  • a rendelet-tervezeteket a polgármesterrel történő tartalmi egyeztetését követően, az egyetértésével terjeszti megtárgyalásra a képviselő-testület, valamint bizottságai elé;


  1. Gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, a rendeletek szabályainak betartatásáról:
  • a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló összeállítása előtt a polgármesterrel egyezteti a jelentések tartalmát,
  • a polgármester által megjelölt döntés végrehajtásáról részletes tájékoztatót készít; a tájékoztató leadási határidejének túllépése esetén a tájékoztatóban indokolja meg a késedelmes leadás okát;
  • felel a képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséért;
  • a rendeleteket folyamatosan felülvizsgálja, a hatályosulásukat ellenőrzi; a rendelet(ek) módosításának szükségességét jelzi a polgármester részére; a módosítás indokait ismerteti a polgármesterrel, a képviselő-testület elé terjesztés időpontjára javaslatot tesz;
  • a rendeletek hatályosulásáról kétévente beszámol a képviselő-testület részére a képviselő-testület adott évre vonatkozó munkatervében meghatározott testületi ülésen.


  1. Ellátja a képviselő-testületek  és a bizottságok működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat:

-     egyezteti a polgármesterrel a meghívó napirendi pontonként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét; a meghívó kiküldése előtt további napirendi pont felvétele vagy levétele esetén a polgármester jóváhagyását követően a meghívón a módosítást átvezeti;

-     gondoskodik a bizottság elnökeivel való egyeztetést követően a bizottsági ülés meghívójának összeállításáról;

-                 gondoskodik arról, hogy a véglegesített, előterjesztő által aláírt tartalmú előterjesztés és annak mellékletei határidőben kerüljenek kiküldésre a meghívóval a képviselő-testület ülésére meghívandók részére; a határidőn túl továbbított előterjesztéshez csatolja a késedelem okát tartalmazó írásos indoklást;

-     gondoskodik a SzMSz szerinti lakossági tájékoztatásról;

-     elkészíti a képviselő-testület munkatervében tervezett napirend későbbi ülésen történő tárgyalására vonatkozó részletesen indokolt javaslatot, mely a polgármester véleménynyilvánításával együtt kerül a képviselő-testület elé megtárgyalásra;

-     gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyveinek hiteles elkészítéséről, az elkészített jegyzőkönyveknek a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére 15 napon belül történő megküldéséről; a határidőt követő továbbítás indokairól írásos jelentést készít;

  • gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok határozatainak megküldéséről a végrehajtásért felelős személyek és szervek részére az elkészült jegyzőkönyv aláírását követő 5 napon belül; amennyiben az érintettek jelzik a határozat megküldésének elmaradását, írásos jelentést készít a polgármester részére a továbbítás bizonyításáról;
  • gondoskodik arról, hogy az érintett személyek és szervek az őket érintő rendeleteket megismerjék; amennyiben az érintettek jelzik a rendelet megküldésének elmaradását, írásos jelentést készít a polgármester részére a továbbítás bizonyításáról;

-     vezeti a rendeletek nyilvántartását, gondoskodik a hatályos rendeletek egységes szerkezetbe foglalásakor a rendeletek szövegének hitelességéről.

  1. Megszervezi a lakosság államigazgatási ügyeinek szakszerű intézését
  2. Rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságokat és a polgármestert a hivatal működéséről és az ügyintézésről:
  • elkészíti a képviselő-testület által eseti vagy időszakos jellegű, konkrét témában és határidővel meghatározott átfogó elemzést, beszámolót, tájékoztatót a polgármesteri hivatal működéséről; a határidőn túl elkészített és benyújtott elemzéshez, beszámolóhoz mellékelni kell az írásos jelentést a késedelem indokairól;
  • beszámolót készít a polgármester által megadott – kölcsönösen egyeztetett - témában és határidővel; a határidőn túl elkészített és benyújtott beszámolóhoz mellékelni kell az írásos jelentést a késedelem indokairól.
  1. A polgármester irányításával vezeti a polgármesteri hivatalt:

-     a hivatal működési rendjét meghatározó olyan szabályzatok, amelynek jóváhagyását jogszabály nem más szerv hatáskörébe utalja, a polgármester egyetértésével, aláírásával lépnek hatályba, kivéve a köztisztviselők tekintetében a jegyzői munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozását;

-     a hivatalba érkező küldemények esetében – névre szóló címzés kivételével – a polgármester által történő utasítások rávezetését követően meghatározza a címzettet; mely alapján az csoportvezetők elvégzik a küldemények szignálását;

  • a polgármester hetente – az általa megjelölt napon és időpontban – a jegyzővel megbeszélést tart; a megbeszélésen meghatározza és kiadja a jegyző következő hétre vonatkozó feladatait, feladatonként a végrehajtás határidejét, beszámoltatja a jegyzőt az előző heti feladatok teljesítéséről.


  1. Ellátja az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat
  • gondoskodik az önkormányzat költségvetési, gazdálkodási - tervezési, előirányzat-gazdálkodási, előirányzat-módosítási, beszámolási, ellenőrzési - feladatainak teljesítéséről a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával, ezen belül különösen:

-    érvényesíti a képviselő-testület által meghatározott hatékonyság, eredményesség és gazdaságosság követelményeit a költségvetés tervezés és végrehajtása során;

-    gondoskodik a költségvetési tervezés során, hogy az önkormányzat saját bevételeire és ismert kötelezettségeire, a következő évre vonatkozó feladatokra és a tervezett bevételek és kiadások összhangjára figyelemmel, valamint az intézmények vezetőivel egyeztetve készüljön el a költségvetési rendelet-tervezet;

-    az év végi elszámolás során a visszafizetési és esetleges kamatfizetési kötelezettségről, annak összegéről és kiváltó okairól írásos tájékoztatót nyújt a képviselő-testület elé;

-    a pénzügyi beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó jogszabályok alapján felelős a tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért;

-     gondoskodik az adatszolgáltatást megalapozó okiratok, dokumentumok kezeléséről, az analitikus nyilvántartások vezetéséről;

-     gondoskodik a belső ellenőrzés és a folyamatba épített, előzetes, utólagos ellenőrzés megszervezéséről és hatékony működéséről;

-     gondoskodik az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos képviselő-testületi döntések - az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályi szerint – végrehajtásáról, melyről a képviselő-testület által meghatározottak szerint ad tájékoztatást; gondoskodik a vagyonnyilvántartás naprakész vezetéséről;

-     gondoskodik az önkormányzat saját bevételei, a követelések behajtásáról, annak hatékonyságáról tájékoztatja a képviselő-testületet és a polgármestert az általuk meghatározott időpontban; a tájékoztató a Pénzügyi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló bizottság véleményével kerül a testület elé;

-     a polgármestert folyamatosan tájékoztatja a költségvetés teljesüléséről, ezen belül pénzügyi teljesítés és a kapcsolódó feladatok megvalósításáról, az előirányzatok időarányos alakulásáról, a hiány összegének változásáról, a tartalék felhasználásáról;

-     gondoskodik a pénzkezelési szabályzat megtartásáról, a szükséges módosítások átvezetéséről, a bizonylati rend és fegyelem érvényesüléséről;

-     előkészíti, illetve ellenőrzi a kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződések tartalmi és formai szempontoknak való megfelelőségét.

  1. Segíti a képviselők munkáját
  • intézkedik az interpelláció kivizsgálásáról, valamint hogy a felvilágosításra felkért személlyel történő egyeztetést követően az írásban adott válasz határidőben a képviselő-testület elé kerüljön;
  • biztosítja a képviselő tájékozódását a testület döntéseinek előkészítési és végrehajtási szakaszában;
  • közreműködik a képviselő Ötv.-ben és SzMSz-ben meghatározott jogai és kötelességei teljesítésében.


2.Csoportvezetők:

-   vezetik az csoportot, felelősek a csoport munkájáért,  annak jogszerű működéséért,

-   gondoskodnak a csoport munkatársai munkaköri leírásainak  naprakészen tartásáról,

-   szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal csoportértekezletet tartanak, amelyről emlékeztetőt készítenek,

-   tevékenységi területükön gondoskodnak az önkormányzati rendeletek, határozatok,  előterjesztések szakszerű, alapos és törvényes  előkészítéséről, a döntések végrehajtásának megszervezéséről,

-   tevékenységi területükre vonatkozóan  átfogó elemzéseket készítenek,

-   közreműködnek az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében,

-   kötelesek a csoportok tevékenységéhez, a feladatkörhöz kapcsolódó intézmények, szervezetek tevékenységéről információval rendelkezni, ezeket figyelemmel kísérni, tapasztalataikról tájékoztatást adni,

-   képviselik a csoportot, tájékoztatást adnak, illetve beszámolnak az csoportok tevékenységéről,

-   gondoskodnak a vezetésük alatt működő csoport ügyfélfogadására és munkarendjére vonatkozó szabályok betartásáról,  a munkafegyelem biztosításáról,

-  gyakorolják a jegyző által átruházott hatáskörben a csoport dolgozói felett az egyéb munkáltatói jogokat,

-   részt vesznek a képviselő-testület ülésein, azokon a bizottsági üléseken, amelyek az adott csoport szakmai tevékenységének megfelelő témákat tárgyalnak, felkérésre vagy kijelölés alapján más  bizottságok ülésein is, ahol tevékenységi körüket illetően a szükséges tájékoztatást megadják. 


II.

A szervezeti tagozódás szerinti főbb feladatok


1)Önkormányzati és igazgatási csoport

Önkormányzati feladatok:

A.Ellátja:

-    a protokolláris  ügyek intézését, válaszol a polgármesterhez címzett levelekre,

-    a polgármester, alpolgármester  ügyfélfogadásával kapcsolatos  feladatokat,

-    a polgármester, jegyző döntéseinek, egyéb intézkedéseinek előkészítését, végrehajtását,

-    a hivatal belső szabályzatainak elkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

-    a közalapítványokkal kapcsolatos jogi ügyek intézését, adminisztratív jellegű feladatok koordinálását,

-    szervezi és figyelemmel kíséri a lakossággal, sajtóval való kapcsolattartást,

- a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos előkészítő feladatokat,

-    a személyi anyagok nyilvántartását, gondoskodik az adatvédelmi követelmények betartásáról,

- az adatszolgáltatási, közszolgálati alapnyilvántartás vezetését, teljesíti a KÖZIGTAD adatállományának kialakításához, karbantartásához és folyamatos működéséhez szükséges adatszolgáltatást,

-    a hivatalvezetői fórumok, értekezletek szervezését, működtetését,

-    a képviselő-testület, a bizottságok, a helyi nemzetiségi önkormányzat üléseinek  előkészítését,

-    a testületi, bizottsági ülésekről  jegyzőkönyvek elkészítését,

-    a testületi döntések nyilvántartását, kihirdetését, az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalását, a döntések hatályosulásának vizsgálatát,

-    az informatikai feladatokat, az ügyintézés egyszerűsítését segítő gépi feldolgozási rendszerek működtetését,

-    a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők részvételével zajló  látogatások, találkozók megszervezését, szervezi más önkormányzat képviselőinek, küldötteinek fogadását,

-    a hivatali dolgozók továbbképzéseinek  szervezését,

-    a munkáltatói támogatások ügyintézését,

-    az országgyűlési képviselői, a helyi önkormányzati képviselői választások, országos és helyi  népszavazások előkészítésének feladatait,

-    a hivatali levelezéssel kapcsolatos  feladatokat,

-    a központi fénymásoló gép, fax kezelését,

-    az intézmények irányításával, működésével összefüggő testületi előterjesztések előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

-    a környéki településekkel kötött egészségügyi feladat ellátása, szakmai szolgáltatási  társulások működésével összefüggő feladatokat,

-    az egészségügyi alapellátás biztosításához szükséges megállapodások előkészítését,

- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó méltányossági ügyek előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

-  szociális igazgatásról szóló törvényben  és helyi rendeletben a bizottságok, a polgármester hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, a döntések végrehajtását,

-    a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat, melynek keretében biztosítja a  veszélyeztetett kiskorúak pénzbeni és természetbeni ellátását,

-    az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat,

  • a köztemető használatával, a temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti, engedélyezési feladatokat,
  • a közterület fenntartással kapcsolatos feladatok szervezését,
  • a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat,
  • biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását,
  • a közüzemi szolgáltatások díjainak meghatározásával kapcsolatos testületi előterjesztések előkészítését,
  • a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokat,
  • az intézmények felújításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
  • a településrendezéssel, településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
  • a közterület használattal kapcsolatos feladatokat,
  • a vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatokat,
  • elkészíti a vagyonleltárt,
  • kezeli az önkormányzat vagyonát.

B. Közreműködik:

-    a polgármester, jegyző hivatalirányítási, vezetési feladatainak ellátásában,

-    a jegyző jogalkalmazási törvényességi felügyeleti feladatainak gyakorlásában,

-    a köztisztviselők teljesítményértékelésével, minősítésekkel kapcsolatos feladatok ellátásban,

-    fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás megindításával,  lefolytatásával   kapcsolatos feladatok ellátásában,

-    a jegyző törvényességi ellenőrzési feladatainak gyakorlásában,

-    az önkormányzat nemzetközi  kapcsolataival összefüggő  szervezési feladatok ellátásában,

-    az önkormányzat által fenntartott oktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális intézmények létesítésével,  átszervezésével, irányításával, felügyeletével, működésével kapcsolatos feladatok ellátásban,

-    az intézmények költségvetésének előkészítésében,

-    az önkormányzat közművelődési, sport  célkitűzéseinek érvényesítésében,

-    a települési szintű közművelődési, sportrendezvények szervezésében,

- a pénzügyi koncepció, terv, felhalmozási, fejlesztési célkitűzéseinek, előirányzatának   tervezésében, a végrehajtásról szóló beszámoló  szakmai értékelésében,

-    a földrajzi nevek megállapításával, megváltoztatásával, kapcsolatos döntések előkészítésében,

-     a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

  • az önkormányzati beruházások előkészítésében és lebonyolításában,
  • a vagyon hasznosításával kapcsolatos szerződések előkészítésében.

C. Ellenőrzi:

-   előzetesen a testületi, bizottsági előterjesztéseket tartalmi, törvényességi szempontból,

-    törvényességi szempontból az önkormányzati intézmények, feladatellátását, működtetését,

-    törvényességi szempontból a Polgármesteri Hivatal csoportjainak ügyintézését, feladatellátását.

  • a település közterületeinek arculatát,
  • a közterület használatra vonatkozó szabályok betartását,
  • a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását,
  • a köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését,


Államigazgatási feladatok:

A.Ellátja: 

-    az intézmények szakmai  munkájának figyelemmel kísérésével  kapcsolatos feladatok,

-    vezeti a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekek nyilvántartását,

-    a fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai ellátásával kapcsolatos ügyeket, 

  • a telephely engedélyezési feladatokat,

-    az üzletek működésével, engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat,

-    az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos feladatokat,

-    a hagyatéki leltározással kapcsolatos feladatokat,

-    a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatokat,

- -        a hatósági igazolványokkal, bizonyítványokkal, adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat,

-    a gyermek- és ifjúságvédelemmel  kapcsolatos jegyzői feladatokat,

-    a méltányossági közgyógyellátási igazolvány kiadásával kapcsolatos feladatokat,

  • a helyi vízgazdálkodással kapcsolatos jegyzői hatáskörbe utalt elsőfokú hatósági feladatokat,
  • a környezet- és természetvédelmi, földművelésügyi, állategészségügyi, vízügyi, műemlékvédelmi, közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatokat,
  • a vásár, piac rendezésére jogosultak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
  • a közterület felügyelettel kapcsolatos feladatokat,

B.Közreműködik:

- a katonai, polgári védelmi feladatok  ellátásában,

- a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásában, szennyvíztisztító telep kijelölésében,

-    az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezésében,

C. Ellenőrzi:

 -   törvényességi szempontból az intézmények feladat ellátást, működését.

 - az üzletek működésének törvényességét.

2.  Pénzügyi csoport:

Önkormányzati feladatok:

A. Ellátja:

-    a képviselő-testület, a bizottságok, a tisztségviselők hatáskörébe tartozó pénzügyi – gazdasági döntések előkészítését,

-    a központi költségvetés figyelembevételével a település éves költségvetésének  megtervezését, elkészítését,

-    az éves és hosszabb távú pénzügyi  koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatokat,

-    az éves költségvetés végrehajtásának felügyeletét az önkormányzati költségvetési szerveknél,

-    a költségvetési  szervek pénzellátását,

-    a kimenő számlázással kapcsolatos  feladatokat, a követelések behajtását,

-    a Polgármesteri Hivatal  operatív  gazdálkodását, kialakítja a számviteli rendjét,

-    a pénzforgalmi nyilvántartások  vezetését, havi féléves, háromnegyed –éves és éves információt szolgáltat az  államháztartás számára,

-    az önkormányzat zárszámadásának elkészítésével kapcsolatos feladatokat, elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal, elkészíti az  önkormányzat költségvetési beszámolóját,

-    az SZJA –val összefüggő munkáltatói és az ÁFÁ-val kapcsolatos adóalanyi  feladatokat,

- a házipénztár kezelésével kapcsolatos feladatokat, valamint vezeti a tárgyi eszközök nyilvántartását,

-    a gépjármű ügyintézést, a  gépjárművek üzemanyag elszámolását,

-    a helyi adókról szóló rendelet-tervezetek elkészítését, a rendeletek végrehajtásával kapcsolatos  feladatokat.

B. Közreműködik:

-    a költségvetés végrehajtásában,

-    a pénzügyi vonatkozású ágazati intézkedések, pályázatok kidolgozásában,

-    az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok érvényesítésében,

-    a vagyon hasznosításával kapcsolatos szerződések előkészítésében.

C. Ellenőrzi:

-           pénzügyi, gazdasági szempontból az önkormányzati költségvetési szerveket.

Államigazgatási feladatok:

A.Ellátja:

            - a hatáskörébe utalt elsőfokú adóhatósági, adóigazgatási feladatokat.


  1. számú melléklet


A Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje


A hivatal munkarendje:


Hétfő, kedd,csütörtök: 7.30-16.00 óráig,

Szerda:                          7.30-17.00 óráig

Péntek:                          7.30-12.30 óráig


A hivatal ügyfélfogadás rendje:


Hétfő:                         13.00-16.00 óráig,

Szerda:         8.00-12.00 óráig 13.00-17.00 óráig

Péntek:         8.00-12.00 óráig.



A hivatali pénztár nyitvatartási rendje:


 Hétfő:          13.00-15.30 óráig

 Péntek:        8.00-11.30 óráig

5.számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselők névjegyzéke


Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat:

Fehér Margit elnök

Geng Ágnes elnökhelyettes

Polgár Anna képviselő

Vadas Istvánné képviselő



Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Rostás Sándorné elnök

Rostás János képviselő

Rostás Sándor képviselő

Tejfel Lívia képviselő

6.számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


Az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás



EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről Etyek Község Önkormányzata (képviseli Garaguly Tibor polgármester, székhely: 2091 Etyek, Körpince köz 4., bankszámlaszám: 12001008-00138460-00100003., adószám: 15727062-1-07., KSH statisztikai számjel: 15727062-8411-321-07, törzskönyvi azonosító szám: 727068) továbbiakban Önkormányzat,

másrészről az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli Fehér Margit elnök, székhely: 2091 Etyek, Körpince köz 4., adószám: 15763741-1-07, KSH statisztikai számjel: 15763741-8411-371-07, törzskönyvi azonosító szám: 763743) továbbiakban Nemzetiségi Önkormányzat között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján Etyek Község Önkormányzata és az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

A megállapodás jogi háttérszabályozása:

  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet,
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.


A megállapodás részletesen tartalmazza Etyek Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) együttműködését meghatározó szabályokat, azaz:

  • a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása [80. § (1-2)]
  • a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével, [80. § (3) a)]
  • a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését, [80. § (3) b)]
  • a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre, [80. § (3) c)]
  • a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, személyek kijelölésének rendjét [80. § (3) d).]


  1. Német Nemzetiségi Önkormányzat működése,

a személyi-tárgyi feltételek biztosítása

Etyek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, Etyek Község Polgármesteri Hivatala (Hivatal) útján biztosítja az alábbiak szerint:

  • Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz lebonyolításához szükséges helyiséget a Körpince köz 4. szám alatti épület tárgyaló helyiségében. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználatot legkésőbb a rendezvény megtartása előtt 15 nappal előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével.
  • A képviselő-testület a polgármesteri hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – helyettese és a Polgármesteri Hivatal témafelelősei részt vesznek.
  • A jegyző vagy a helyettesítésével megbízott személy biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésen a törvényességet és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását a jegyző a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportján keresztül biztosítja.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Igazgatási csoportján keresztül biztosítja.


A fentiekben meghatározott feladat ellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi Önkormányzat viseli.

Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.


  1. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje


  1. A költségvetési koncepció elkészítése

A Pénzügyi csoport jegyző által megbízott köztisztviselője minden év április 1-ig a költségvetési koncepció összeállítása kapcsán áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kiadásait és bevételi forrásait.

A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az elnök legkésőbb április 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, ütemezéséről.


  1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a jegyző által megbízott köztisztviselő folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkezésre bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell megkezdeni.

A jegyző a Pénzügyi csoporton kijelölt köztisztviselőjének a közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 15. napja.

Etyek Község Önkormányzatának költségvetési rendelete tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzatnak nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás összegét.


  1. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a Pénzügyi csoport az elnök kérésére készíti elő.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.


  1. Információszolgáltatás a költségvetésről

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Pénzügyi csoport részére úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.


  1. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formanyomtatványon és tartalommal. A polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja a féléves beszámolót legkésőbb tárgyév augusztus 10-ig, a háromnegyed éves beszámolót legkésőbb október 30-ig, az éves beszámolót legkésőbb tárgyévet követő április 30-ig megküldi a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóságának. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának 1. féléves helyzetéről szeptember 15-ig, míg 3/4 éves helyzetéről november 30-ig tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületét. A tájékoztató tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint az Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

Az elnök a fentiekre kiterjedően a Pénzügyi Csoport részére a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.

  1. Zárszámadás elfogadása


A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadásáról szóló előterjesztést és a hozzá tartozó határozati javaslatot a Pénzügyi Csoport készíti elő és az elnök terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé. Zárszámadási határozat elfogadásának határideje tárgyév április 30. napja.


  1. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás


A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja látja el.

  1. Kötelezettségvállalás rendje:
  •  A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.
  •  Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet.
  • Továbbra is szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében is. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, szakmai teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat ilyen esetben is alkalmazni kell.
  • A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. 

A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább:

  • a kötelezettségvállalás azonosító számát,
  • a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét,
  • a kötelezettségvállaló nevét,
  • a kötelezettségvállalás tárgyát,
  • a kötelezettségvállalás összegét,
  • a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását,
  • a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá
  • a teljesítési adatokat.
  • A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Pénzügyi csoport költségvetési ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.


  1. Ellenjegyzés:

-A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi csoportjának vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

- A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni.

- A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy:

  • A szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
    • A kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,
    • A kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
    • Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót.
    • Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.


  1.  Érvényesítés:
  • Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi.
  • A szakmai teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell
  • az összegszerűséget,
  • a fedezet meglétét és azt, hogy
  • a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e.
  • Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  • Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell
  • a megállapított összeget,
  • az érvényesítés dátumát és
  • az érvényesítő aláírását.
  • Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.


  1. A szakmai teljesítés igazolása:
  • A szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy.
  • A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.
  • A szakmai teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell
  • a kiadások teljesítésének jogosságát,
  • a kiadások összegszerűségét,
  • ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.
  • A szakmai teljesítésigazolás
  • a számlán „A szakmai teljesítést összegszerűségében is igazolom” szöveg rávezetésével,
  • a szakmai teljesítés igazolásának dátumával, és
  • a szakmai teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.


  1. Utalványozás:
  • A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt  legalább két nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi.
  • Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet.
  • A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni:
  • az „utalvány” szót,
  • a költségvetési évet,
  • a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,
  • a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
  • a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését,
  • a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
  • a keltezést, valamint az utalványozó aláírását,
  • az érvényesítést.
  • A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

-  Nem kell külön utalványozni:

  • a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint
  • a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
  • továbbá a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait,
  • az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését,
  • a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.
  • A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
  • Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
  • Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
  • -A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi  ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a szakmai teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért költségvetési ügyintéző a felelős.


IV.          Az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat

pénzforgalmi számlája


  1. A Helyi Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáért, törzskönyvi nyilvántartásba vételéért és adószám igényléséért a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjának vezetője felelős.
  2.  A gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom a Nemzetiségi Önkormányzat által megnyitott fizetési számlán bonyolódik. A Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezető banknál vezeti. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét és az általa meghatalmazott személyt – a banki aláírás-bejelentés szerint –a fizetési számla feletti rendelkezés jogosultság illeti meg.
  3.  A központi költségvetés támogatása közvetlenül a nemzetiségi önkormányzat saját bankszámlájára érkezik.


V. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje


A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi csoportja a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében az elnök felelős.


  1. Záró rendelkezések


  1. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 31. napjáig felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.

2. Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük 2012. április 04. napján létrejött, Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott 100/2012.(III.22.) számú, valamint az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat által hozott 16/2012.(III.12.) számú határozatokkal elfogadott együttműködési megállapodás érvényét veszti.


Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt együttműködési megállapodást Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 46/2013.(II.14) számú határozatával, az Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 6/2013. (II.04.) határozatával jóváhagyta.


Etyek, 2013. február 15.



......................................................................

......................................................................

Etyek Község Önkormányzatának polgármestere

Etyeki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke



7. számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


Az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás



EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről Etyek Község Önkormányzata (képviseli Garaguly Tibor polgármester, székhely: 2091 Etyek, Körpince köz 4., bankszámlaszám: 12001008-00138460-00100003., adószám: 15727062-1-07., KSH statisztikai számjel: 15727062-8411-321-07, törzskönyvi azonosító szám: 727068) továbbiakban Önkormányzat,

másrészről az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli Rostás Sándorné elnök, székhely: 2091 Etyek, Körpince köz 4., adószám: 15763734-1-07, KSH statisztikai számjel: 15763734-8411-371-07, törzskönyvi azonosító szám: 763732) továbbiakban Nemzetiségi Önkormányzat között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján Etyek Község Önkormányzata és az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

A megállapodás jogi háttérszabályozása:

  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet,
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.


A megállapodás részletesen tartalmazza Etyek Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) együttműködését meghatározó szabályokat, azaz:

  • a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása [80. § (1-2)]
  • a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével, [80. § (3) a)]
  • a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését, [80. § (3) b)]
  • a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre, [80. § (3) c)]
  • a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, személyek kijelölésének rendjét [80. § (3) d).]


  1. Az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat működése, a személyi-tárgyi feltételek biztosítása

Etyek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, Etyek Község Polgármesteri Hivatala (Hivatal) útján biztosítja az alábbiak szerint:

  • Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz lebonyolításához szükséges helyiséget a Körpince köz 4. szám alatti épület tárgyaló helyiségében. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználatot legkésőbb a rendezvény megtartása előtt 15 nappal előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével.
  • A képviselő-testület a polgármesteri hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – helyettese és a Polgármesteri Hivatal témafelelősei részt vesznek.
  • A jegyző vagy a helyettesítésével megbízott személy biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésen a törvényességet és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását a jegyző a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportján keresztül biztosítja.
  • A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Igazgatási csoportján keresztül biztosítja.


A fentiekben meghatározott feladat ellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi Önkormányzat viseli.

Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.


  1. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje


  1. A költségvetési koncepció elkészítése


A Pénzügyi csoport jegyző által megbízott köztisztviselője minden év április 1-ig a költségvetési koncepció összeállítása kapcsán áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kiadásait és bevételi forrásait.

A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót az elnök legkésőbb április 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, ütemezéséről.


  1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a jegyző által megbízott köztisztviselő folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkezésre bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell megkezdeni.

A jegyző a Pénzügyi csoporton kijelölt köztisztviselőjének a közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 15. napja.

Etyek Község Önkormányzatának költségvetési rendelete tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzatnak nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás összegét.


  1. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a Pénzügyi csoport az elnök kérésére készíti elő.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.


  1. Információszolgáltatás a költségvetésről

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Pénzügyi csoport részére úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.


  1. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formanyomtatványon és tartalommal. A polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja a féléves beszámolót legkésőbb tárgyév augusztus 10-ig, a háromnegyed éves beszámolót legkésőbb október 30-ig, az éves beszámolót legkésőbb tárgyévet követő április 30-ig megküldi a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóságának. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának 1. féléves helyzetéről szeptember 15-ig, míg 3/4 éves helyzetéről november 30-ig tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületét. A tájékoztató tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint az Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.


Az elnök a fentiekre kiterjedően a Pénzügyi Csoport részére a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.


  1. Zárszámadás elfogadása

A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadásáról szóló előterjesztést és a hozzá tartozó határozati javaslatot a Pénzügyi Csoport készíti elő és az elnök terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé. Zárszámadási határozat elfogadásának határideje tárgyév április 30. napja.


  1. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás


A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja látja el.

  1. Kötelezettségvállalás rendje:
  •  A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.
  •  Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet.
  • Továbbra is szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében is. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, szakmai teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat ilyen esetben is alkalmazni kell.
  • A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. 

A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább:

  • a kötelezettségvállalás azonosító számát,
  • a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét,
  • a kötelezettségvállaló nevét,
  • a kötelezettségvállalás tárgyát,
  • a kötelezettségvállalás összegét,
  • a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását,
  • a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá
  • a teljesítési adatokat.
  • A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a Pénzügyi csoport költségvetési ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.


  1. Ellenjegyzés:

-A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi csoportjának vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

- A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni.

- A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy:

  • A szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
    • A kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,
    • A kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
    • Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót.
    • Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.


  1.  Érvényesítés:
  • Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi.
  • A szakmai teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell
  • az összegszerűséget,
  • a fedezet meglétét és azt, hogy
  • a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e.
  • Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  • Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell
  • a megállapított összeget,
  • az érvényesítés dátumát és
  • az érvényesítő aláírását.
  • Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.


  1. A szakmai teljesítés igazolása:
  • A szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy.
  • A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.
  • A szakmai teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell
  • a kiadások teljesítésének jogosságát,
  • a kiadások összegszerűségét,
  • ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.
  • A szakmai teljesítésigazolás
  • a számlán „A szakmai teljesítést összegszerűségében is igazolom” szöveg rávezetésével,
  • a szakmai teljesítés igazolásának dátumával, és
  • a szakmai teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.


  1. Utalványozás:
  • A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt  legalább két nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi.
  • Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet.
  • A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni:
  • az „utalvány” szót,
  • a költségvetési évet,
  • a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,
  • a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
  • a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését,
  • a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
  • a keltezést, valamint az utalványozó aláírását,
  • az érvényesítést.
  • A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

-  Nem kell külön utalványozni:

  • a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint
  • a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
  • továbbá a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait,
  • az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését,
  • a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.
  • A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
  • Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
  • Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
  • -A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi  ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a szakmai teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért költségvetési ügyintéző a felelős.


IV.          Az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat

pénzforgalmi számlája


  1. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáért, törzskönyvi nyilvántartásba vételéért és adószám igényléséért a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjának vezetője felelős.
  2.  A gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom a Nemzetiségi Önkormányzat által megnyitott fizetési számlán bonyolódik. A Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezető banknál vezeti. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét és az általa meghatalmazott személyt – a banki aláírás-bejelentés szerint –a fizetési számla feletti rendelkezés jogosultság illeti meg.
  3.  A központi költségvetés támogatása közvetlenül a nemzetiségi önkormányzat saját bankszámlájára érkezik.


V.Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje


A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi csoportja a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében az elnök felelős.

  1. Záró rendelkezések


  1. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 31. napjáig felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.


2. Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük 2012. április 04. napján létrejött, Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott 99/2012.(III.22.) számú, valamint az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat által hozott 16/2012.(III.12.) számú határozatokkal elfogadott együttműködési megállapodás érvényét veszti.

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt együttműködési megállapodást Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 47./2013.(II.14.) számú határozatával, az Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 6/2013. (II.05.) határozatával jóváhagyta.


Etyek, 2013. február 15.

......................................................................

......................................................................

Etyek Község Önkormányzatának polgármestere

Etyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke


8.számú függelék az 5/2012.(II.17.) sz. önk. rendelethez


Etyek Nagyközség Önkormányzata tevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatai



841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

841403 Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai

360000 Víztermelés-, kezelés-, ellátás

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés

841402 Közvilágítás

862101 Háziorvosi alapellátás

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás

862301 Fogorvosi alapellátás

882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882202 közgyógyellátás

882203 Köztemetés

890442Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

869042 Ifjúság- egészségügyi gondozás

381101 települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

381102 Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

381104 Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

581400 Folyóirat, egyéb kiadvány kiadása

813000 Zöldterület-kezelés (parkfenntartás)

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

811000 Építményüzemeltetés