MISZLA Község Önkormányzatának

5/2012.(V. 29.) rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

(HÉSZ)

 Miszla község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) bekezdés és a 16.§ (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ (1) és (3) bekezdéseiben illetve a 13.§ és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2.§ és 4.§ rendelkezéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a Baranya Megye Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédel­mi és Vízügyi Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Tolna megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Baranya megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Tolna Megyei  Kormányhivatal Földhivatala, Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – Pécsi Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal – Megyei főépítész, Tamási Város Hivatalos Önkormányzati Tűzoltó­pa­rancsnoksága, Tamási Város I. fokú Építésügyi Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet területi hatálya MISZLA Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és annak mellékletei alkalmazásával szabad.
3. A rendelet mellékletei:
   1. 1. számú melléklet: BSZT jelű, a Belterületen, és a közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt terület szabályozási terve.
   2. 2. számú melléklet: KSZAT, Igazgatási terület szabályozási terve
   3. 3. számú melléklet: KSZET  Miszla település szerkezeti terve
4. A rendelet függelékei:
   1. 1. számú függelék: aktuális jogszabályok

2.§

(1)  A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

1. A szabályozási tervlapon ábrázolt omlásos, omlásveszélyes kőzetfalak kiterjedését 10 évenként felül kell vizsgálni.

b.)Új épület az omlásveszélyes kőzetfaltól minimum 10 m-es távolságban helyezhető el. 10 m-en belüli elhelyezés esetén geotechnikai, mérnökgeológiai szakvélemény készítendő.

1. Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telkek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
1. Egykori zártkerti területhasznosítású egységeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.
1. Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybe vett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

3.§

(1)  A képviselőtestület az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2)  Az építési engedély kérelemhez a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben meghatározottakon túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.

Telekalakítási rendelkezések

4.§

(1)  Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2)  Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(3)  Miszla közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.

Közterületek kialakítása és használata

5.§

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(2) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(3) Új közterület az egész tömbre kiterjedő telekalakítási terv szerint hozható létre.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

6.§

(1)  Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(2)  Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

• a közterület felé néző,
• a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatainak magassága.

(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

A meglévő keresztcsűrök megtartandók, felújításuk, bővítésük esetén az oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(5)  Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

(6) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:

1.   az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
1.   a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25.§-ában rögzítettek szerint,

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

7.§

Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

Járművek elhelyezése

8. §

Az OTÉK 42.§. (10), (11) bekezdésben, a várakozó helyek kialakítására és számára vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatározni.

A szabályozási elemek értelmezése

9.§

(1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

       - a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal),

- a területre vonatkozó előírásokat,

- az építési övezet, övezet határvonalát,

- a területek rendeltetését,

- az építési határvonalat,

- mérnökgeológiai területeket,

- védőterületeket,

- beültetési kötelezettséget.

(2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosításával lehet.

(3) A szabályozási terven irányadó elemek:

       - telekalakítások javasolt határa,

       - létesítendő zöldfelületi elemek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek az építésügyi engedélyezési eljárás keretében módosíthatók.

(5) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:

- az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.

Területfelhasználás

10.§

(1) A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

1. lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
1. gazdasági terület (egyéb ipari gazdasági terület): Gip,
1. különleges terület: K-r, K-Mg, K-sz,

(2)  A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

1. közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
1. zöldterület: Z,
1. erdőterület: E,
1. mezőgazdasági terület: M,
1. vízgazdálkodási terület: V,
1. természetközeli terület (mocsár, nádas): Tk,
1. különleges terület (temető): Kk-t.

A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

11.§

Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

Megjegyzés:

• a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek újonnan tervezett épületre értendők,
• a „K” jel a kialakult állapotra utal,
• új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik.

Falusias lakóterület (Lf)

12.§

(1)  A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2)  A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

b) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

c) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

- állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

- a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén, falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni, illetve ilyet új épület esetén létesíteni nem szabad.

d) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák:

     Az övezetben a kialakult telkek további megosztása nem lehetséges.

(4)  Az Lf-1 és Lf-2 övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhető el.

(5)  Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető.

(6)  Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzők esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.

(7) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35.§-a szerint kell meghatározni.

(8) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások:

• ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet,
• ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzat magassága 6,5 m lehet.

(9)    A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge kialakult, illetve 30-45° között lehet.

(10) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(11)  Utcai kerítés: Az utcafronton a településen kialakult módon kerítés létesíthető - hagyományos anyagokból – 1,2-1,8 m magassággal, vízszintes vonalvezetéssel, a tervezett feltáró utca mindkét oldalán egységes megjelenéssel.

(12)  Minden 10,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni.

Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)

13.§

(1) A területfelhasználási egység olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A területen nem helyezhető el egészségügyi, szociális épület.

(3) E területfelhasználási egységbe az Anna major területe tartozik.

(4) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett – előírások:

(5)    Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35.§-a szerint kell meghatározni

(6)    Az övezetben a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani. A védőerdősávokra beültetési kötelezettség vonatkozik.

 Különleges területek (K)

14.§

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.

(3) A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület

15.§

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel a közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki.

(3) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(4) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.

(5) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen nem telepíthető.

(6) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.

Zöldterület

16.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli.

Erdőterület

17.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (Ev), gazdasági (Eg) erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását mindenkor az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

(2) Gazdasági erdő övezetében  (Eg) az OTÉK szerint helyezhetők el épületek max. 4,5 méteres építménymagassággal.

Vízgazdálkodási terület

18. §

(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak.

(2) E területfelhasználási egységben (V) az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

Természetközeli terület

19. §

(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30/A.§ (1) bekezdése szerinti területek tartoznak.

(2) E területfelhasználási egységben (Tk) épületet elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági terület

20. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.

(2) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(3) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

• nem beépíthető mezőgazdasági terület                        Má-0
• általános mezőgazdasági terület                                    Má
• nem beépíthető kertövezet                                               Mk-0
• kertövezet                                                                            Mk

(4) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(5) Az Má-0 építési övezetben épület nem építhető.

(6) Általános mezőgazdasági övezet (Má):

1. Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó (Má-1), gyep (Má-2) művelési ágak területei.
1. Az Má-1 jelű övezetre vonatkozó előírások:

* lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.

1. Az épület földszintes, legfeljebb 5,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága, mely maximum 12 m lehet.
1. Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

(7) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29.§. 5. pontja szerint.

b) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb.stb.) esetén a legnagyobb építmény magasság értéke 12 m.

c) A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.

(8) A gyep művelési ágú (Má-2) területeken építmény nem helyezhető el.

(9) A kertövezet a szabályozási terven Mk-1 jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak.

1. Az övezetre vonatkozó előírások:

1. A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
1. A földrészleteken egy, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
1. A telken garázs nem létesíthető.
1. A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet.
1. Az épületet 40-45^o-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható.
1. Pince, kerítés, támfal:
   • Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
   • A kertövezet területén kerítés csak élősövényből létesíthető.

(10)     Az Mk-0 jellel megjelölt területek a település belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok. A telken épület, építmény nem helyezhető el.

Különleges beépítésre nem szánt terület

21.§

E területfelhasználási egységbe a temető területe tartozik.

Műemlékek védelme

22.§

A műemlékek, a műemléki környezet felsorolását a HÉSZ melléklete tartalmazza

23.§

Miszla község képviselőtestülete a helyi védelemről külön rendeletet alkot. A helyi védelemre javasolt épületek listáját és helyi védettségre kijelölt területeket a függelék tartalmazza.

A természeti értékek védelme

24.§

Helyi védelem alatt áll a Kajdacsy-kastélykert.

A tájvédelmi körzet és természeti terület határát a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven jelölt helyen biztosítandó a kilátás és látványvédelem.

Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme

24.§

(1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, mixel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. törvény szerint régészeti érdekű területek.

(3) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Berkesd község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

(4) Beépítésre szánt, vagy már beépített területeken az ismert régészeti lelőhelyeken talajbolygatással járó tevékenység (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető. A Hivatal az engedély megadását kötheti előzetes kutatáshoz.

(5) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos), azonban ezt is a Hivatal előzetes engedélyéhez kell kötni.

Tájképvédelem

25.§

A település külterületén 50 m²-nél nagyobb beépítettséget okozó, 4,5 m-nél nagyobb építménymagasságú épületek engedélyezési tervéhez a tájba illesztést igazoló munkarész is készítendő.

Környezetvédelmi szabályok

26.§

Általános követelmények

(1)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

(5)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(6)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(7)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(8)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(9)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

10. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(11)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

Környezetterhelési határértékek

12. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
13. Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
14. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
15. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
16. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
17. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

Speciális eljárási szabályok

18. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
19. Miszla a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
20. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
21. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
22. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
23. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
24. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
25. Miszla településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
26. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

Növénytelepítési előírások

27.§

(1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a  következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

1.          szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;
1.          3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

1. gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;
1. minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa  esetében 2,0 m;
1. kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében
   4,0 m;
1. 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében
   5,0 m.

(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

1.  cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
1.  3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

(4) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.

Egyes sajátos jogintézmények

28.§

(1) Jelen rendelettel egyidejűleg, a rendezési tervben foglalt célok megvalósítása érdekében az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(2) Építésjogi követelmények:

a.)  A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

b.)  A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(3) Elővásárlási jogi követelmények:

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

a.) A terv szerinti új közterületek területeire,

b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz.

(4) Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés:

a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.

(5) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védő sávok a Gip és
K-mg jelű övezetben, a vízfolyások menti területeken) kötelező fásítást hatósági határozatban elő kell írni..

A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

(6) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.

Záró rendelkezés

29.§

(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

 (2)      Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az az építtető számára kedvezőbb elbírálást eredményez.

MISZLA, 2012. május 29.

            ______________________                                 _______________________

                     BOZA FERENC s.k.                                     Dr. TAKÁCS GYULA s.k.

polgármester                                                                       körjegyző

A rendelet kihirdetve: 2012. május 30.

Dr. Takács Gyula s.k.

     körjegyző