(egységes szerkezetben a 3/2013. (I.31.), a 21/2013. (VI.6.), a 36/2013. (XI.7.), a 12/204. (V.28.) és a 22/2014. (VI.26.) önkormányzati rendelettel)

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Hivatalos megnevezések, a Közgyűlés, az Önkormányzat jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 2030 Érd, Alsó u. 1-3.

(2) A Közgyűlés hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

(3) A Közgyűlés hivatalának hivatalos megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

2. § A Közgyűlésnek 18 tagja van. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

3. § Az Önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere, zászlója és pecsétje. A város címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. A hivatalos lap

4. § (1) A Közgyűlés hivatalos lapja Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közlönye (a továbbiakban: Érdi Közlöny), melyet térítésmentesen, elektronikus úton meg kell küldeni:

a) a Közgyűlés tagjainak,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a települési részönkormányzat tagjainak,

d) a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetőjének,

e) a Csuka Zoltán Városi Könyvtárnak,

f) Érd Megyei Jogú Város országgyűlési képviselőjének,

g) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek és

h) az önkormányzati részesedéssel működő vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak.

(2) Az Érdi Közlönyt aláírás után fel kell tölteni az önkormányzat hivatalos honlapjára, ahonnan díjmentesen letölthető.

(3) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatalos honlapja a www.erd.hu címen érhető el.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

5. § (1) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell folytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásához szükséges feltételeket.

(2) A közfeladat önkéntes felvállalására irányuló javaslat csak az érintett bizottság(ok) véleményével terjeszthető a Közgyűlés elé.

6. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) felsoroltakon túlmenően - döntés

1. a rendszeresen ellátandó közfeladat önkéntes felvállalásáról, vagy erről történő lemondásról,
2. gazdasági társaságban részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről,
3. az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságával kapcsolatban azokról a kérdésekről, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve alapító okirat a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal, és
4. egyesület alapításáról, létező egyesületbe való belépésről.

7. § (1) Az önkormányzati rendeletekben átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékének vezetéséről a jegyző gondoskodik. Az átruházott hatásköröket a 2., a 3. és a 4. függelék tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e hatáskörben hozott döntéseiről a Közgyűlésnek legalább évente beszámol.

III. Fejezet

A Közgyűlés ülései

8. § (1) A Közgyűlés alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülést tart.

(2) A Közgyűlés ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(3) A Közgyűlés határozatképtelensége esetén annak tényét  a Polgármester a meghívóban szereplő kezdési időponttól számított harminc perc eltelte után köteles bejelenteni.

3. Az alakuló ülés

9. §  (1) Az alakuló ülés napirendjére fel kell venni:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatóját a választások lebonyolításáról és az eredményről, és       b) a képviselők, és a Polgármester eskütételét, a megbízólevelek átadását.

(2) Az alakuló vagy az azt követő ülés napirendjére fel kell venni:

1. a szervezeti és működési szabályzat megalkotását vagy felülvizsgálatát;
2. a bizottságok tagjainak megválasztását;
3. az alpolgármester megválasztásáról szóló indítványt, és;
4. a megválasztott alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítását.

(3) A képviselői és a polgármesteri eskü szövegét az 5. függelék tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjaira vonatkozó eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. Az eskü szövegét az 5. függelék tartalmazza.

4. Gazdasági program

10. § A gazdasági program végrehajtásáról a Polgármester évente beszámol Közgyűlésnek.

5. Munkaterv szerinti ülés

11. §  (1) A Közgyűlés havonta, minden hónap harmadik csütörtökén tartja ülésnapját. A Polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést. 

(2) Az ülésnap a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb tíz órán át tart. Az ülésnapon napirendre felvett, és nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalását a következő nap 16 órakor kezdődő ülésén a Közgyűlés folytatja.

6. Rendkívüli ülés

12. § (1) A Polgármester a Közgyűlést a munkatervtől eltérő időpontra, rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására korábbi ülés napirendjén szereplő előterjesztés változatlan formában történő tárgyalása miatt kerül sor, az előterjesztést ismételten nem szükséges eljuttatni a képviselőknek.

IV. Fejezet

A Közgyűlés működése

7. A Közgyűlés összehívásának rendje

13. § (1) A Közgyűlés tagjait az ülés helyének, idejének, és napirendjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót legalább a Közgyűlés ülését megelőző három munkanappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább huszonnégy órával előbb kézbesíteni kell. Ettől eltérni csak kivételesen, a Polgármester engedélyével lehet.

(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Közgyűlés távközlési eszköz igénybevételével vagy elektronikus levélben is összehívható. Az így összehívott ülés indokoltságáról a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel értesíteni kell. A hirdetőtábla és a honlap útján történő közzététel legkésőbbi időpontja a meghívónak a képviselők részére történő kiküldésének, kézbesítésének időpontja.

 (5) A Polgármester a Közgyűlésre meghívja:

            1. a képviselőket,

            2. a jegyzőt, aljegyzőt,

            3. a város országgyűlési képviselőjét,

            4. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

            5. a könyvvizsgálót,

            6. a sajtó képviselőit,

            7. a város díszpolgárait,

8. a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetőjét,

            9. az előterjesztések készítőit,

            10. a bizottságok nem képviselő tagjait,

            11. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

            12. a napirenddel érintett intézmény, vállalkozás, egyéb szervezet vezetőjét,

13. a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselőit,

            14. a városban működő egyházak vezetőit, 

15. továbbá azokat, akiket a Polgármester, a bizottságok, a képviselőcsoportok, vagy a napirendi pont előadója indokoltnak tart és

16. a Közgyűlésben képviselőcsoportot alakító pártok, társadalmi szervezetek helyi szervezeteinek képviselőit.

(6) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. Az (5) bekezdés 1-6. pontjában meghatározottakat az összes írásos előterjesztés megküldésével kell meghívni, a 3-6. pontokban felsoroltakat nyilatkozatuknak megfelelően elektronikus úton, illetve az Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (a továbbiakban: EDtR) keresztül; a 11-13. pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A 7-10. és 14-16. pontjában meghatározottakat a meghívó megküldésével kell a Közgyűlés ülésére meghívni, nyilatkozatuknak megfelelően postai, illetve elektronikus úton. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit elektronikus úton kell az ülésre meghívni.

(7) Az írásos előterjesztések megküldése a képviselők részére az EDtR rendszer útján történik. Az ülés előterjesztéseinek elérhetőségéről a képviselők sms-ben kapnak értesítést.

(8) A képviselők részére a meghívóval együtt a felvilágosítás kérés benyújtásához szükséges űrlapot kell küldeni, elektronikus levélben.

8. Az ülések nyilvánossága

14. § (1) A Közgyűlés nyilvános üléséről hang-, film- vagy videofelvétel készíthető. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen helyet foglalhat.

(2) Az Mötv. 46. § (2) c) pontjában felsorolt esetekben a zárt ülés elrendelését indítványozhatja a Polgármester vagy bármely képviselő.

(3) Az önkormányzati hatósági ügy eldöntésére irányuló zárt ülésen való részvételre és a zárt ülés anyagába történő betekintésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

9. A Közgyűlés ülésének elnöke

15. §  (1) A Közgyűlés ülését a Polgármester vezeti.

(2) A Közgyűlés ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti.

(3) A Polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan kizárási ok merül fel.

(4) A Polgármester, és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülésvezetési feladatokat a korelnök látja el.

10. A Polgármester feladata és jogköre

16. § (1) A Polgármester

            a) összehívja, megnyitja, bezárja az ülést, szünetet rendel el,

            b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

            c) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, és

            d) figyelemmel kíséri a kizárási okot.

(2) A Polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

            a) az ülés vezetése,

            b) a szó megadása, tárgyra térésre felszólítás,

            c) tárgyalási szünet elrendelése,

            d) az ülés rendjének biztosítása, és

            e) az ülés félbeszakításának indítványozása.

(3) A Polgármester vitavezetési feladatai:

1. napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
2. napirendenként tisztázza a vezérszónok személyét,
3. szavazást rendel el, és
4. megállapítja a szavazás eredményét.

(4) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott, valamint írásban benyújtott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító javaslatokról dönt a Közgyűlés az elhangzás sorrendjében, majd a rendeletalkotási vagy határozati javaslatról.

11. A tanácskozás rendje

17. § (1) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek:

a) a jegyző,

b) az országgyűlési képviselő,

c) a nemzetiségi önkormányzatok elnöke,

d) az adott napirendi pontok tárgyalása során:

da) a napirendi pont előadója, és készítője,

db) a könyvvizsgáló,

dc) a tárgykör szerint érintett bizottságok nem képviselő tagjai;

dd) a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetője;

de) a napirendi ponttal érintett intézmény és vállalkozás vezetője,

df) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője, és

dg) a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselői - a jogszabály által meghatározott esetekben,

e) az adott napirendi pontok tárgyalása során tevékenységi körébe tartozóan:

                       ea) az Érdi Fogyasztóvédelmi Egyesület;

                       eb) a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara

                       ec) az Érdi Környezetvédő Egyesület, és

                       ed) az Érdi Ipartestület képviselője.

(2) Az ülésen megjelent és szólásra jelentkezett személy részére a Polgármester a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján napirendenként egy alkalommal, legfeljebb három perces hozzászólásra engedélyt adhat, erre az időtartamra város díszpolgárainak meg kell adni a szót.

(3) Az egyes napirendek tárgyalása során az előterjesztő előadását követően az előterjesztésre vonatkozó bizottsági vélemények ismertetésére, a kérdésekre, majd azok megválaszolására kell lehetőséget biztosítani, s csak ezek után kerülhet sor a hozzászólásokra, felszólalásokra.

12. Napirendhez kapcsolódó felszólalás

18. § (1) A napirend tárgyalása során az előterjesztő ismerteti az előterjesztés lényegét, annak indokait, és a megoldási lehetőségeket.

(2) A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol. 

(3) Az előterjesztő jogosult a vitában utolsóként három percre felszólalni, és összegezni az előterjesztéssel kapcsolatban elhangzottakat, továbbá ennek alapján esetleges módosító indítványát előadni.

(4) A hozzászólás joga a Polgármester által meghatározott rendben értelemszerűen megilleti a tanácskozási joggal résztvevőket is.

13. Ügyrendi javaslat

19. §    (1) A képviselők az ülésen három alkalommal egy perc időtartamban ügyrendi javaslatot tehetnek. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol. 

(2) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a Polgármester soron kívül ad szót, az ügyrendi javaslat elhangzása után közvetlenül a Közgyűlés a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. Napirend utáni felszólalás (Egyebek)

20. § (1) A napirenden nem szereplő rendkívüli ügyben a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalását követően bármely képviselő egy alkalommal legfeljebb öt perces felszólalásra jogosult.

(2) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs.

(3) Amennyiben a felszólás választ igényel, a választ az ülésen szóban, vagy harminc napon belül írásban kell megadni.

15. Tárgyalási szünet elrendelése

21. § A napirendi pontok tárgyalása során a Polgármester saját hatáskörben, vagy bármelyik bizottság elnökének, vagy a képviselőcsoport vezetőjének kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb harminc perc lehet.

16. Rendfenntartás, az ülés félbeszakítása és bezárása

22. § (1) A Polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása, melynek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik, avagy eltér a tárgytól,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, vagy

c) rendzavarás esetén a rendbontót kivezetteti a teremből.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedés a Közgyűlés tagjával a jegyzővel és az aljegyzővel szemben nem alkalmazható.

(3) Ha a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás, vagy esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a Polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy bezárhatja.

17. A vita lezárása

23. § A napirendhez kapcsolódó vitát a Polgármester zárja le.

18. Határozatképesség

24. §    (1) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghívóban meghirdetett időpontban és helyen nincs jelen, akkor az ülés a 8. § (3) bekezdésének figyelembevételével határozatképtelen, melynek tényét, és a következő ülés időpontját a Polgármester bejelenti.

(2) A Polgármester a határozatképességet számítógépes szavazatrögzítő berendezés segítségével állapítja meg. Jelenlévőnek azt a képviselőt kell tekinteni, aki az ülésteremben tartózkodik. Amennyiben kétség merül fel, a Polgármester döntéshozatal előtt a határozatképességről meggyőződik, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) Határozatképtelen ülés esetén a Polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles intézkedni.

19. Munkaterv

 25. §   (1) A Közgyűlés éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A Közgyűlés a munkatervében ütemezettek alapján, azon túl szükség szerint tart ülést.

(3) A munkatervet legkésőbb tárgyév január 31-ig a Polgármester terjeszti elő, előkészítéséhez javaslatot kér:

a) a képviselőktől és a képviselőcsoportoktól,

b) a bizottságoktól,

c) a jegyzőtől,

d) a nemzetiségi önkormányzatoktól,

e) az országgyűlési képviselőtől,

f) a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselőitől,

g) a rendőrkapitányságtól,

h) az Érden közszolgáltatást végző szervektől,

i) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

j) az önkormányzati részesedéssel működő vállalkozások, gazdasági társaságok vezetőitől, és

k) a Közgyűléssel, vagy szerveivel feladatátvállalási megállapodást kötött egyéb szervektől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

     a) az ülésnapok várható időpontját,

     b) a napirendek címét, előadóját,

     c) az előkészítésért felelős nevét,

     d) az előterjesztést előzetesen megvitató bizottságok nevét,

e) a közmeghallgatás időpontját, és

     f) a napirend tárgyalásához meghívottak megnevezését.

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Közgyűlést tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell jelentetni az Önkormányzat hivatalos honlapján.

20. A munkaterv szerinti ülés napirendje, napirendre vétel

26. § (1) A Közgyűlés munkaterv szerinti ülésének napirendjére a meghívóban a Polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(2) A Polgármester köteles a rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

a) az előterjesztéseket,

b) a sürgős előterjesztéseket, és

c) a felvilágosítás kéréseket.

(3) A napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a Polgármester,

b) az Alpolgármester,

c) a települési képviselő,

d) a Közgyűlés bizottsága,

e) a jegyző,

f) a településrészi önkormányzat,

g) a helyi nemzetiségi önkormányzat,

h) a képviselőcsoport, és

i) a városi főépítész.

(4) A napirendi pontokat, és tárgyalásuk sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. jelentés a lejárt határidejű határozatokról,
2. tájékoztatók,
3. rendeletalkotást igénylő javaslat,
4. határozatot igénylő javaslat,
5. beszámolók,
6. felvilágosítás kérés,
7. kérdés,
8. egyebek.

(5) A tájékoztató kivételesen szóbeli is lehet.

(6) Fenti sorrendtől indokolt esetben, különösen külső meghívottak jelenléte érdekében el lehet térni.

21. Az előterjesztések

27. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a 26. § (3) bekezdésében felsorolt előterjesztők által előzetesen javasolt

a) rendeletalkotást igénylő javaslatok,

b) határozatot igénylő javaslatok.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
2. az előzményeket, s különösen a témában hozott korábbi közgyűlési döntéseket,
3. a jogszabályi kereteket,
4. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint várható következményeiket,
5. a rendeletalkotási, vagy határozati javaslatot,
6. szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését, és
7. a bizottság véleményét.

(3) Az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre. Bizottsági vélemény hiányában az előterjesztést csak sürgős, rendkívül indokolt esetben lehet az ülés napirendjére felvenni.

(4) Az írásos előterjesztések tartalmi, formai követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A költségvetést érintő kötelezettségvállalás fedezetét az előterjesztésben meg kell jelölni.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Közgyűlés tudomásul veszi. Amennyiben a Közgyűlés nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(7) A Közgyűlés ülésén csak rendkívüli esetben, a Polgármester indokolása mellett lehet bármilyen írásos anyagot a képviselőknek helyszínen kiosztani. Amennyiben az előterjesztés, illetve a 28. § szerinti sürgős előterjesztés az ülés napján kerül kiosztásra, úgy annak vitáját megelőzően a Polgármester – a képviselőcsoport vezetőjének kérésére – köteles legalább tíz perces olvasási szünetet elrendelni.

(8) Az előterjesztő a vita 23. §-ban meghatározottak szerinti lezárásáig az előterjesztést bármikor visszavonhatja.

(9) A Polgármester, a képviselőcsoport vezérszónoka, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(10) Ha az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, akkor a napirendi pont elnapolásáról a Közgyűlés ügyrendi javaslatként határoz.

22. Sürgős előterjesztés

28. § (1) Sürgős előterjesztést a Polgármester, a települési képviselő, bizottság és a jegyző tehet.

(2) Sürgős előterjesztés kizárólag előre nem látható, gyors intézkedést igénylő ügyben, rendkívül indokolt esetben terjeszthető a Közgyűlés elé. A sürgősség megalapozottságát az előterjesztésben indokolni kell.

(3) Sürgős előterjesztést legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél - írásban - lehet benyújtani. A sürgős előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig rögzíteni kell az EDtR rendszerben.

(4) A Sürgős előterjesztésnek általában meg kell felelnie a 27. § (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ettől sürgős és rendkívül indokolt esetben a Közgyűlés egyszerű többségű döntése alapján lehet eltérni.

(5) A sürgős előterjesztés napirendre vételéről a Közgyűlés a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel határoz.

23. Felvilágosítás kérés

29. § (1) A felvilágosítás kérés a meghívóval együtt elektronikusan megküldött űrlapon is bejelenthető.

(2) Az írásbeli felvilágosítás kérés tartalmazza:

1. a képviselő nevét,
2. a felvilágosítás kérés tárgyát, és
3. annak feltüntetését, hogy a képviselő a felvilágosítás kérést szóban is elő kívánja-e adni.

(3) A felvilágosítás kérést a Közgyűlés az Egyebek napirendi pont megtárgyalását megelőző, „kérdések” tárgyalása előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő a felvilágosítás kérést szóban is elő kívánja adni, erre három perc áll rendelkezésére.

(4) A felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ennek során legfeljebb egy perc időtartamban indokolhatja, hogy a választ miért fogadta el vagy miért nem. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.  Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A Közgyűlés a válasz elutasítása esetén vizsgálatot rendel el, melynek lefolytatásával megbízhatja a felvilágosítást kérő képviselő bevonásával a Polgármestert, vagy az illetékes bizottságot is, a polgármesterhez intézett felvilágosítás kérés esetén az illetékes bizottságot.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján az írásban megválaszolt felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a Közgyűlés a soron következő ülésén határoz.

(7) Amennyiben a felvilágosítás kérés megtárgyalásánál annak benyújtója nincs jelen, a felvilágosítás kérés nem tárgyalható meg, azt a soron következő munkaterv szerinti ülésen napirendre kell tűzni.

(8) A felvilágosítás kérésre adott válasz Közgyűlés általi ismételt el nem fogadása esetén a Polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt a felvilágosítást kérő által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

24. Kérdés

30. § (1) A települési képviselő az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, valamint a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez, valamint a tanácsnokhoz a feladatkörükhöz tartozó ügyben a napirendi pontok tárgyalását, és az esetleges felvilágosítás kéréseket követően kérdést tehet fel.

(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra, hogy a kérdező a választ a következő Közgyűlési ülésen szóban, vagy ülésen kívül írásban kéri. Írásban adott válasz esetén a Közgyűlés következő ülésén erről tájékoztatást lehet kérni.

25. Módosító javaslat

31. § (1) A rendeletalkotási és a határozati javaslathoz bizottság, a képviselők, a képviselőcsoportok vezérszónokai, az előterjesztő és a jegyző módosító javaslatot tehetnek.

(2) Rendeletalkotási javaslathoz módosító javaslat csak írásban nyújtható be.

26. Bizottsági állásfoglalás

32. § (1) A Közgyűlés bizottsága a rendeletalkotási, és a határozati javaslathoz az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő javaslatot tartalmazó állásfoglalást nyújthat be a Közgyűlésnek. Az állásfoglalás az EDtR rendszer lezárásáig rögzíthető.

(2) Amennyiben a bizottság tagja kéri, az állásfoglaláshoz kapcsolódóan szerepeltetni kell a kisebbségi véleményt is.

27. A rendkívüli ülés napirendje

33. § (1) A rendkívüli ülésen csak a 28. § szerint előterjesztett, és a Közgyűlés által napirendre vett sürgős előterjesztés tárgyalható.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a Polgármester gondoskodik. A Polgármester, vagy az indítványozó egy képviselője a rendkívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolja.

(3) A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendi javaslat elfogadásáról.

28. A szavazás rendje

34. §    (1) A Közgyűlés a döntéshozatal előtti felszólalások után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A módosító javaslat előterjesztője a szövegszerűen megfogalmazott módosító javaslatot ismerteti, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Ezt követően a Polgármester a javaslatokat az elhangzás sorrendjében szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő rendeletalkotási, vagy határozati javaslatról dönt a Közgyűlés.

(3) A szavazásra való felszólítást úgy kell megfogalmazni, hogy a határozati javaslat elfogadására igennel, annak elutasítására nemmel lehessen válaszolni. A határozati javaslatokat szavaztatás előtt a Polgármester egyenként, pontosan ismerteti.

35. § A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges:

a) a Közgyűlés hatáskörének átruházásához,

b) a költségvetési rendeletben, és az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,

c) a díjak, kitüntetések adományozásának elfogadásához,

d) az önkormányzati lap felelős szerkesztőjének személyéről való döntéshez, és

e) közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához.

36. § Rendeletalkotás folyamán az egyes módosító indítványok elfogadásához minősített többség szükséges.

37. § A szavazás technikai eszköz igénybevételével, mindenki által látható módon kivetítve, számítógépes eljárással történik. A számítógépes rendszer meghibásodása esetén a szavazás kézfeltartással történik. A szavazógép működésének leírását a 6. függelék tartalmazza.

38 § (1) A szavazás nyílt vagy titkos.

(2) Választás, kinevezés, megbízás esetén amennyiben több jelölt van a jelöltek sorrendjére a véleményezési joggal rendelkező bizottság tesz javaslatot.

(3) A szavazás eredményét a Polgármester állapítja meg. 

39. § (1) Nyílt szavazás esetén a Polgármester, bármelyik képviselő, vagy a képviselőcsoport vezérszónoka a szavazás megkezdése előtt név szerinti szavazást kezdeményezhet. Ez esetben név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melyet a számítógép-kezelő rögzít a gépben. A számítógépes szavazás kivonatát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, a hitelfelvételről, a kötvénykibocsátásról, a kötvényértékesítésről és a közbeszerzési eljárást lezáró döntésről.

29. Titkos szavazás

40. § (1) A Közgyűlés titkos szavazást tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi, valamint összeférhetetlenségi, kitüntetési és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor.

(2) A Közgyűlés a Polgármester, bármely települési képviselő, vagy a képviselőcsoport vezérszónoka kezdeményezésére titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) c) pontja szerinti esetekben.

(3) A (2) bekezdés esetén a titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazás szavazógéppel történik. A szavazógép meghibásodása esetén urnás szavazásra kerül sor, melyet a vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi bizottság bonyolít le.

30. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

41. § (1) A Közgyűlés évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés határozza meg  munkatervének elfogadásakor.

(3) A közmeghallgatásra általában az Önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben a Közgyűlés döntése alapján, más helyszínen is sor kerülhet.

(4) A közmeghallgatás időpontját, helyét az esemény előtt az Érdi Újságban, és az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(5) A Közgyűlés a lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatására, a választópolgárok fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonására lakossági fórumokat tart.

(6) A lakossági fórum időpontját, helyét és témáját az esemény előtt az Érdi Újságban és az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni, illetve az érintett lakosságot szórólapon értesíteni kell.

(7) A lakossági fórum levezető elnöke lehet

a) a Polgármester,

b) az Alpolgármester,

c) a települési képviselő,

d) településrészi önkormányzat elnöke,

e) főépítész, és

f) a polgármester által megbízott személy.

(8)  A lakossági fórumon a levezető elnök a témával kapcsolatban tájékoztatást nyújt, majd a megjelenteknek megadja a szót. A megjelentek a hozzászólásukat nevük és lakcímük bemondásával kezdik.

(9) A felvetett kérdésekre, észrevételekre a fórumon vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell válaszolni.

(10) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, mely a fórumon elhangzottak lényegét tartalmazza.

31. A Közgyűlés dokumentumai

42. § (1) A Közgyűlés üléseiről számítógéppel digitális hangfelvétel készül. A hanganyagot az üléseket követően adathordozó lemezre rögzíteni kell.

(2) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv napirendi pontonként tartalmazza a határozatképességre és a nyílt szavazás név szerinti eredményére vonatkozó adatokat is.

(3) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a meghívó,
2. a megtárgyalt előterjesztések,
3. a benyújtott felvilágosítás kérés,
4. valamennyi nyílt szavazás név szerinti eredménye,
5. a jelenléti ív, és
   
6.  a képviselő kérése alapján az írásban benyújtott hozzászólása.
   

(5) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és megőrzi, továbbá a jegyzőkönyv másolati példányát folyamatosan megküldi a Csuka Zoltán Városi Könyvtárnak.

(6) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv megtekintésének, és a hanganyag meghallgatásának lehetőségét a jegyző biztosítja. A jegyzőkönyv teljes vagy részleges sokszorosításának költségét, valamint a hanganyag másolását meg kell téríteni.

(7) A térítési díj jegyzőkönyv másolása esetén a mindenkori bekerülési költséggel azonos összeg. CD lemez másolása a kérelmező által hozott, bontatlan csomagolású CD lemezre történhet, a másolás ingyenes. A települési képviselő a jegyzőkönyv és CD lemezek másolatát térítési díj megfizetése nélkül veheti át.

(8) A zárt ülés hanganyagát és írásos dokumentumait a döntés kivételével csak az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek ismerhetik meg.

32. A döntés-előkészítés nyilvánossága

43. § (1) A Közgyűlés a véleménynyilvánítás, illetve a javaslattétel lehetőségének biztosítása érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján a benyújtás időpontjától közzéteszi a nyilvános ülésre készült:

1. rendeletalkotást igénylő javaslatokat
2. határozatot igénylő javaslatokat, és
3. bizottság nyilvános ülésére készült, a bizottság saját hatáskörére vonatkozó előterjesztéseket.

(2) A honlapon való közzétételről a jegyző gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok az elfogadást követő egy évig nem távolíthatók el a honlapról.

(4) A közzétett dokumentumok elérhetőségét kereshető adatbázis segítségével kell biztosítani. A véleménynyilvánítás a város hivatalos honlapján megadott, erre a célra létrehozott elektronikus levélcímen keresztül biztosított.

(5) A Közgyűlés ülését megelőző nap 12 óráig beérkezett vélemények és javaslatok a Közgyűlés ülésén ismertethetők.

V. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

33. Az önkormányzati rendelet előkészítése, elfogadása

44. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a Polgármester,

b) az Alpolgármester,

c) az állandó bizottság,

d) a települési képviselő,

e) a képviselőcsoport,

f) a jegyző,

g) a helyi nemzetiségi önkormányzat,

h) a települési részönkormányzat, és

i) a városi főépítész.

(2) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

(3) A rendelet-tervezet tárgyalásakor az előterjesztő javaslatot tesz arra, hogy a Közgyűlés a rendelet-tervezetet egy vagy két fordulóban tárgyalja meg. Erről a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

(4) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett, illetékes bizottságok elé kell terjeszteni.

(5) Rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítványt írásban, szövegszerű javaslattal az ülést megelőző napon 12 óráig írásban lehet a polgármesterhez benyújtani. A módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig rögzíteni kell az EDtR rendszerben.

(6) A rendelet kihirdetése az Érdi Közlönyben történik.

34. A rendeletek és határozatok végrehajtása, és nyilvántartása

45. § (1) A rendeletek hatályosulásának vizsgálatára a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Közgyűlési döntések végrehajtásában érintett szerveket vagy személyeket a jegyző értesíti. A végrehajtásról a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles gondoskodni.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a Polgármester a Közgyűlést minden munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja.

(4) A jegyző a Közgyűlés rendeleteiről és határozatairól naprakész nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

1. a rendelet vagy határozat számát, címét vagy tárgyát,
2. a felelős szerv megjelölését (határozat tartalma és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége szerint),
3. a végrehajtás határidejét, és
4. a beszámolást a végrehajtás eredményéről.

(5) A határozatokat az Érdi Közlönyben közzé kell tenni.

VI. Fejezet

A képviselő

35. A képviselő jogai és kötelezettségei

46. § (1) A települési képviselő jogai az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 19. § (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően:

a) részt vesz a Közgyűlés döntésének előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében,

b) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat,

c) kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Közgyűlés által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(2) A települési képviselő az Ötv. 19. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül köteles:

1. a Közgyűlés, valamint a bizottság munkájában közreműködni, a közgyűlési döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni, és
2. a képviselői megbízatásából következő megjelenésre, képviseletre, illetőleg akadályoztatásának közlésére.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a Közgyűlés soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

(4) A tiszteletdíj csökkentéséről szóló döntést valamint a bejelentés elmulasztását alátámasztó dokumentumokat az Érdi Közlönyben az Érdi Újságban és az Önkormányzat hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

36. Távollét

47. § (1) A képviselő köteles részt venni a Közgyűlés ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) Ha a képviselő a Közgyűlés - illetve bizottsági tagsága esetén a bizottság - ülésén nem tud részt venni, köteles ennek tényét legkésőbb 24 órával az ülés előtt bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének. A bejelentés alapján, indokolt esetben a Polgármester illetve a bizottság elnöke a távolmaradást igazoltnak tekintheti.

(3) A 46. és 47. §-ban foglaltak a bizottságok nem képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak.

37. A képviselőcsoport

48. § (1) A Közgyűlésben a mandátumot szerzett jelölő szervezetekhez tartozó, illetve független jelöltként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő. A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, akadályoztatása esetén a képviselőcsoport által erre felhatalmazott személy képviseli.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport e rendeletben biztosított jogai megszűnnek, ha tagjainak száma tartósan három fő alá csökken.

(4) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított tizenöt napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternek, aki erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

1. a képviselőcsoport esetleges elnevezését,
2. a képviselőcsoport névsorát, és
3. a megválasztott vezető, esetleges vezető-helyettes nevét.

(6) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt, illetve belépett képviselő nevét a képviselőcsoport vezető, a kilépést a képviselő jelenti be a polgármesternek, aki erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(7) A képviselőcsoport az adott napirendi ponthoz vezérszónokot jelölhet ki, aki a vitában képviseli a képviselőcsoport álláspontját.

(8) A képviselőcsoport vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási szünetet kérhet. A javaslat alapján a Polgármester szünetet rendel el.

(9) A képviselőcsoport működéséhez a Polgármesteri Hivatal által biztosított egyszeri alapellátás:

1. irodahelyiség,
2. számítógép,
3. helyhez kötött telefonvonal, a szükséges telefonkészülékkel, és
4. az irodák működtetési és fenntartási költségei.
   

38. Az összeférhetetlenségi eljárás

49. § (1) A Polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a hatáskörrel rendelkező bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékozatja. Egyben felkéri, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a hatáskörrel rendelkező bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII Fejezet

A Közgyűlés bizottságai, a településrészi önkormányzat

39. A bizottságok

50. § (1) A Közgyűlés a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be. A 3. melléklet tartalmazza a bizottságokra e rendeletben átruházott feladat- és hatásköröket, a 4. melléklet pedig a bizottságok feladatai, előterjesztési és véleményezési jogosítványait.

(2) A bizottságok működési szabályaikat – a jogszabályok és a rendelet keretei között – maguk állapítják meg.

51. § (1) A Közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A Közgyűlés az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók. Az ideiglenes bizottság a feladat elvégzéséről köteles a Közgyűlésnek beszámolni, a beszámoló megtartásával az ideiglenes bizottság automatikusan megszűnik. 

(3) Átmeneti, ad-hoc feladatok megoldására a Közgyűlés munkacsoportot hozhat létre, melynek többsége képviselő. A munkacsoportra nem érvényesek a bizottságra vonatkozó rendelkezések.

52. § (1) A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság,

b) Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság,

c) Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság,

d) Szociális és Egészségügyi Bizottság,

e) Oktatási és Művelődési Bizottság,

f) Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság, és

g) Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság.

(2) A bizottságok személyi összetételét és feladatait az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására valamint az összeférhetetlenségi eljárásra a Közgyűlés az (1) bekezdés g) pontja szerinti bizottságot jelöli ki. A bizottság létszámát, feladat- és hatáskörét a 2. melléklet határozza meg.

53. § (1) A bizottságok munkaterv alapján végzik tevékenységüket.

(2) Az elnök akadályoztatása esetére a bizottság elnök-helyettest választhat. A bizottsági meghívókat az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

            a) a Közgyűlés határozatára, vagy

            b) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(4) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót, és az előterjesztéseket a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább három nappal kézhez kapják. A bizottsági ülésekre készült előterjesztéseket a képviselők az EDtR rendszeren keresztül, a nem képviselő bizottsági tagok nyilatkozatuk szerint az EDtR rendszeren keresztül, elektronikus levélben vagy postai úton kapják meg.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a kezdeményező képviselőt meg kell hívni.

(6) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Döntéshozatalkor a bizottságok egyenként szavaznak.

(7) A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(8) A jegyzőkönyv a kisebbségi véleményt, továbbá valamennyi nyílt szavazás név szerinti eredményét is tartalmazza.

(9) A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.

(10) Az átruházott önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes írja alá.

(11) A bizottság elnöke a bizottság döntéseinek végrehajtásáról köteles beszámolni a bizottságnak. A bizottságok tevékenységükről évente számot adnak a Közgyűlésnek.

40. A településrészi önkormányzat

54. § (1) A Közgyűlés a településrész lakosságának kezdeményezésére településrészi önkormányzatot hozhat létre.

(2) A létrehozáskor a Közgyűlés meghatározza:

a) a településrész pontos területi határait,

b) a településrészi önkormányzat elnevezését, és

c) a településrészi önkormányzat tagjainak számát.

(3) A településrészi önkormányzat a településrészt érintően

a) közreműködik a helyi közszolgáltatások ellátásában,

b) véleményezési, javaslattételi joga van különösen az alábbi ügyekben:

ba) fejlesztési, településrendezési eszközök előkészítése,

bb) környezetterhelő beruházások,

bc) közterületek elnevezése,

bd) költségvetési szerv alapítása, megszüntetése, átszervezése, elnevezése,

be) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése, hasznosítása.

c) támogatja a településrész lakosságának önszerveződő közösségeit, együttműködik velük,

d)¹ a Közgyűlés döntése előtt megtárgyalja a településrészt érintő előterjesztéseket,

e) eljár a Közgyűlés által átruházott hatáskörben,

f) működési rendjéről szabályzatot készít,

g) évente beszámolót készít, amelyet nyilvánosságra hoz és a Közgyűlés elé terjeszt.

55. § (1) A településrészi önkormányzat létrejöttének szabályai:

a) a településrészi önkormányzat létrehozására bármely képviselő írásban javaslatot tehet, a javaslatnak tartalmaznia kell:

aa) a településrész pontos területi határait;
ab) a létrehozandó településrészi önkormányzat elnevezését, és
ac) a településrészi önkormányzat létrehozására és tagjainak jelölésére összehívandó lakossági fórum - jelölőgyűlés - javasolt időpontját és helyszínét.

b) Egy településrészi önkormányzat egy vagy több egyéni választókerület területi határait figyelembe véve jöhet létre;

c) Tagjait a képviselők, illetve a településrész választópolgárai közül a Közgyűlés választja meg, a jelölőgyűlés által javasolt jelölt-lista figyelembe vételével. A településrészi önkormányzat tagjainak minimális létszáma öt fő, maximális létszáma tizenegy fő;

d) A jelölőgyűlés helyszínét és időpontját a helyi sajtóban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján a Polgármesteri Hivatal közreműködésével előzetesen meg kell hirdetni. A jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha azon a javasolt településrész lakosságának legalább 0,3 %-a vesz részt;

e) A jelölőgyűlést a kezdeményező önkormányzati képviselő, több kezdeményező esetén az általuk kijelölt képviselő vezeti le. A határozatképes jelölőgyűlés napirendjén szerepelnie kell a jelölt-lista összeállítására vonatkozó szabály jóváhagyásának és a jelölt-lista összeállításának;

f) A településrészi önkormányzat jelöltje az, aki a jelölt-nyilvántartásra feliratkozik. A jelölt a választópolgároktól támogató aláírásokat gyűjthet. A jelölt-nyilvántartást a kezdeményező önkormányzati képviselő, több kezdeményező esetén az általuk kijelölt képviselő vezeti;

g) A településrészi önkormányzat létrehozására a választási ciklus első két évében lehet javaslatot tenni;

(2) A településrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A településrészi önkormányzat minősített többségű döntésével elhatározhatja feloszlását. A Közgyűlés minősített többségű döntéssel határoz a településrészi önkormányzat feloszlatásáról.

(3) A településrészi önkormányzat tagjai a Közgyűlés előtt esküt tesznek, az eskü szövegét az 5. függelék tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

VIII. Fejezet

A Polgármester az Alpolgármester és a Tanácsnok

41. A Polgármester

56. § (1) A Polgármester megbízását főállásban látja el.

(2) A Polgármester feladatai:

        aa) segíti a települési képviselők, és a bizottságok munkáját,

        ab) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

        ac) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, és

        ad) rendszeresen ügyfélfogadást tart.

(3) A Polgármesterre az e rendeletben átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

57. § A Polgármester a Közgyűlés két ülése közötti időszakban felmerülő - az át nem ruházott hatásköröket kivéve -, a 8. számú függelékben felsorolt kötelező önkormányzati feladatokhoz, illetve előre nem látható önként vállalt önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati ügyben döntést hozhat, amennyiben a költségvetési rendelet alapján arra a fedezet biztosított.

58. § (1) A Polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a Közgyűlés gyakorolja a következőket:

a) jutalmazás,

b) összeférhetetlenség kimondása,

c) fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása.

(2) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a Polgármester jutalmazásával összefüggő döntéseket előkészíti, és a szabadságát jóváhagyja. A Polgármester részére a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól, támogatásairól szóló rendeletben biztosított juttatások odaítéléséről a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt.

42. Az Alpolgármesterek

59. § (1) A Közgyűlés a Polgármester javaslatára, – az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott módon – saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterekkel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a Közgyűlés gyakorolja a következőket:

a) megválasztás,

b) az illetmény megállapítása,

c) az összeférhetetlenség kimondása,

d) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása, és

e) az anyagi felelősség megállapítása.

43. A Tanácsnok

60. § A Közgyűlés tagjai közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a Közgyűlés által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

IX. Fejezet

A Jegyző az Aljegyző és a Polgármesteri Hivatal

44. A Jegyző, és az Aljegyző

61. § A Polgármester a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátására, az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg.

61/A. §¹ (1) Amennyiben a Közgyűlés vagy valamely szerve elé terjesztett döntési javaslat elfogadása jogszabálysértéshez vezetne, illetve a Közgyűlés vagy valamely szerve által meghozott döntés jogszabálysértő, a Jegyző a tudomásszerzést követően haladéktalanul írásbeli törvényességi észrevételt tesz.

(2) Testületi szerv esetén az ülésen benyújtott módosító indítvány vagy jogszabálysértő működés esetén a Jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat, illetve a működés jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(3) A törvényességi észrevétel tartalmazza a jogszabálysértés lényegét és a jogszerű állapot helyreállításához szükséges iránymutatást.

45. A Polgármesteri Hivatal

62. § (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését a 7. melléklet, ügyfélfogadási rendjét és munkarendjét a 9. melléklet tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a jegyző által készített és a Közgyűlés által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (Ügyrend) tartalmazza, mely a rendelet 9. melléklete.

X. Fejezet

A helyi nép és népi kezdeményezés

63. § A helyi nép és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

XI. Fejezet

Az önkormányzat tulajdona és gazdálkodása

46. Az önkormányzat vagyona, költségvetése

64. § (1) Az Önkormányzat vagyonával és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a Polgármester képviseli, aki e képviseletet személyesen, vagy írásos meghatalmazása alapján megbízottja útján gyakorolja.

(3) A költségvetési koncepció és a költségvetés tervezetének készítésére vonatkozó szabályokat a 8. melléklet tartalmazza.

XII. Fejezet

Az önkormányzati lap

65. § (1) Az Önkormányzat hetilapja az Érdi Újság, melynek megjelentetésével a Közgyűlés eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, illetve a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. évi törvény 76-77. §-aiban előírt kötelezettségeinek.

(2) A lap alapítója Érd Város Önkormányzata, kiadóját az alapító közbeszerzési eljárás útján választja ki.

(3) A lap a kiadások költségeinek csökkentése érdekében fizetett hirdetéseket is közölhet, a hirdetési tevékenység szervezése a szerkesztőség feladata.

(4) Az önkormányzati lap működését a felelős szerkesztő irányítja, akinek személyéről alapítói jogkörében eljárva a Közgyűlés dönt.    A felelős szerkesztő személyére vonatkozó javaslatot a Polgármester terjeszti a Közgyűlés elé. A felelős szerkesztővel a Közgyűlés felhatalmazása alapján a Polgármester megbízási szerződést köt.

XIII. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

66. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során a kölcsönös érdekek alapján együttműködik más települési, a megyei, és a fővárosi önkormányzatokkal.

(2) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának testvérvárosai: Lubaczow, Poynton, Szászrégen, Léva és Xuzhou, partnervárosa: Szabadka.

67. §  (1) A nemzetiségek jogairól szóló törvényben (továbbiakban: Njtv.) előírtakon túlmenően a helyi nemzetiségeket jelentősebb mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési jog illeti meg.

(2) Az Njtv-ben és az (1) bekezdésben meghatározott egyetértő nyilatkozat és vélemény kellő időben történő beszerzéséről a Polgármester gondoskodik.

(3) A Közgyűlés a városban működő bolgár, görög, horvát, lengyel, német, roma, ruszin és szerb nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés alapvető feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról az Njtv. alapján, a törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

(4) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működésének biztosítására a nemzetiségi önkormányzatok fennállásának időtartamára ingyenes helyiséghasználatot biztosít. A helyiséget terhelő valamennyi közüzemi költséget, valamint a vezetékes távbeszélő költségeit az Önkormányzat viseli.

(5) A nemzetiségi önkormányzatok közcélú rendezvényeinek – közmeghallgatás, lakossági fórum, közösségi napok, kulturális rendezvények – megtartásához e célokra alkalmas egyéb, a Polgármesteri Hivatal épületeiben található helyiséget igényelhet.

(6) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének személyi és egyéb feltételeit az Njtv.-ben felsoroltaknak megfelelően. A testületi működéshez kapcsolódó feladatok ellátásának költségeit az Önkormányzat viseli.

(7) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és közzétételi feladatok ellátásáról.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

68. § (1) A rendelet mellékletei:

1. melléklet: Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei.

2. melléklet: A Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság feladat- és hatásköre.

3. melléklet: A Közgyűlés által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök.

4. melléklet: A bizottságok feladatai, előterjesztési és véleményezési jogosítványai.

5. melléklet: A bizottságok személyi összetétele és feladatai, a Közgyűlés által létrehozott településrészi önkormányzatok.     

6. melléklet: A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök.

7. melléklet: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése.

8. melléklet: A költségvetési koncepció és a költségvetés tervezetének készítésére vonatkozó szabályok.

9. melléklet: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje.

10. melléklet: Az Önkormányzat alaptevékenységei szakfeladatrend szerinti besorolással.

(2) A rendelet alábbi függelékeinek vezetéséről a jegyző gondoskodik:

1. függelék: A képviselők névsora.

2. függelék: A polgármester önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörei.

3. függelék: A bizottságok önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörei.

4. függelék: A bizottságok önkormányzati rendeletben, határozatban meghatározott feladatai, véleményezési, előterjesztési jogosítványai.

5. függelék: A képviselők, a polgármester, a bizottságok nem képviselő tagjai, és a településrészi önkormányzat tagjai esküjének szövege.

6. függelék: A szavazógép működésének leírása.

7. függelék: Felhasználói segédlet az EDtR rendszer használatához.

8. függelék: Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

69. § (1) A rendelet 2013. január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 38/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet.

A Közgyűlés elfogadta a 2012. december 13-ai ülésén.

1. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

Az írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei

I. Az előterjesztés tartalmi követelményei:

 Az előterjesztés két részből áll:

        I./ Az ügy ismertetéséből.

       II./ A határozati javaslatból, illetve rendelet-tervezetből

I. Az ügy ismertetése

1. A jogszabályi háttér bemutatása

2. A tárgyalt témában hozott korábbi testületi döntések végrehajtásának eredménye

3. A probléma időszerűségének bizonyítása

4. A mérlegeléshez szükséges tények, adatok felsorolása (elemzések, vizsgálatok eredménye)

5. Az előkészítés során felmerült eltérő vélemények bemutatása

6. Lakossági fórumok, közmeghallgatások tapasztalatai (amennyiben ilyen széles körben megtárgyalták a problémát)

7.  A döntési alternatívák, azok várható hatásainak, következményeinek (az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek) leírása

8.  A végrehajtás anyagi és technikai feltételrendszere

9. A döntés költségvetésre gyakorolt hatásainak pontos meghatározása, annak feltüntetése, hogy a végrehajtás milyen időtartamú, és mekkora összegű kötelezettségvállalást jelent az önkormányzatnak

10. Pályázatok benyújtása esetén a fenntarthatóságra vonatkozó kiadások mértékének éves szinten történő meghatározása

11. Rendeletalkotási, illetve rendelet-módosítási javaslat esetén a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben előírt indokolás.

II. A határozati javaslat tartalmi követelményei:

1.  A megoldás változatainak leírása

2.  A végrehajtásban részt vevő szervek és személyek megnevezése

3.  A végrehajtás határideje (év, hónap, nap; folyamatos, illetve testületi ülés időpontja)

4.  A végrehajtásért felelős megjelölése

(A felsoroltak közül természetesen csak azokat kell tartalmaznia az előterjesztésnek, amelyek az adott témához rendelkezésre állnak.)

II. Formai, alaki követelmények

I. Az előterjesztés formai követelményei:

1.  Az előterjesztő megnevezése (fejléc);

2.  Az adott ülés iktatószáma;

3. Az "előterjesztés" megnevezés, és az, hogy a Közgyűlés melyik ülésére készült;

4. Az előterjesztés címe;

5. Az előterjesztés végén dátum, aláírás, illetve az előterjesztést készítő szervezeti egység(ek) neve, a kötelezettségvállalás ténye, a döntés végrehajtásáért felelős szervezeti egység(ek), valamint a döntés továbbításáért felelős szervezeti egység(ek) felsorolása;

6.  A határozati javaslat, a döntéshez szükséges szavazati arány;

7.  Rendeletalkotási javaslat esetén – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14) IRM. rendelet szabályainak megfelelően előkészített – rendelet-tervezet;

8. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdésében előírt hatásvizsgálat elvégzését tanúsító „Hatásvizsgálati lap”

9. Az előterjesztést véleményező bizottság állásfoglalása

(Az előterjesztéshez - amennyiben a döntéshez szükséges - mellékletet is lehet csatolni – pl.: táblázatok, grafikonok, térképek, stb.)

II. Munkalap

A tájékoztatók és beszámolók kivételével minden előterjesztéshez belső használatú „Munkalap” készül. A Munkalap tartalmazza az előterjesztés címét, az ülés dátumát,  előterjesztőjét, az előterjesztést készítő szervezeti egység nevét, az előterjesztést készítő aláírását, az előterjesztést készítő iroda/irodák, más szervezeti egység vezetőjének aláírását, az előterjesztés költségvetési igényét, a fedezetnek a költségvetési rendeletben meghatározott helyét, a költségvetési igény ellenjegyzését (Közgazdasági Irodavezető), valamint a jegyző ellenjegyzését.

A Munkalapot az előterjesztések irattári példányához csatolni kell, és a közgyűlés dokumentumai között meg kell őrizni.

2. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

A Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság feladat és hatásköre

A Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság feladat és hatásköre:

            - képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

            - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

- a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

- a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Közgyűlés hivatalán keresztül,

- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

• a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

• a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a Közgyűlés soron következő ülésén való tájékoztatás.

A bizottság saját maga határozza meg a működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

A bizottság működésének speciális szabályai

A nyilvántartás szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.

2. A Bizottság elnöke – a polgármesteri hivatalon keresztül - gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.

3. A bizottság a megválasztott képviselők számára a megválasztást követő 7 napon belül írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.

4. A tájékoztatással egyidőben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről. (Az adatszolgáltatás határideje 8. nap)

5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.

6. A bizottsághoz visszaérkezett adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:

- a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint

- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.

A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.

7. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.

8. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.

9. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását, és figyelmezteti azt a képviselőt, illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.

10. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását.

A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.

(Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselőt, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)

11. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.

12. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet. A tárolóhely kulcsaihoz csak a Bizottság elnöke férhet hozzá.

A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

2. A Közgyűléshez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.

5. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.

A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

6. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

            - az eljárás kezdeményezésének idejét,

            - az eljárás kezdeményezőjének nevét,

            - az eljárás kezdeményezésének okát – röviden,

            - az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket,

- az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,

- az eljárás eredményét,

- az eljárás eredményéről a Közgyűlés tájékoztatásának időpontját.

2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:

- a betekintés időpontját,

            - a betekintés okát,

            - a betekintő nevét, minőségét,

            - a betekintő aláírását.

Az adatvédelmi szabályok

A Bizottság a felállítását követő 15 napon belül elkészíti a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és kezelése, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges azonosító adatok védelmét szolgáló Adatvédelmi szabályzatát. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.

3. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

Közgyűlés által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök

1. Szociális és Egészségügyi Bizottság

2. Oktatási és Művelődési Bizottság

4. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

A bizottságok feladatai, előterjesztési és véleményezési jogosítványai

1. Oktatási és Művelődési Bizottság

2. Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság

3. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság

4. Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

5. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

A bizottságok személyi összetétele és feladatai és feladatai,

a Közgyűlés által létrehozott településrészi önkormányzatok

1.) A Közgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdésének, valamint a 120. § (1) bekezdésének megfelelően a gazdálkodással, a helyi adókkal, valamint a város költségvetésével, annak végrehajtásával, az önkormányzati vagyonváltozással összefüggő döntések előkészítésére, véleményezésére, valamint a költségvetési bevételek alakulásának figyelemmel kísérésére, és az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások megalapozottságának vizsgálatára, a végrehajtás ellenőrzésére, illetve a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot választ az alábbiak szerint:

2.) A Közgyűlés a településfejlesztéssel, településrendezéssel, földrajzi nevekkel, vízrendezéssel és vízelvezetéssel, a csatornázással; a helyi közösségi közlekedéssel, a köztemető fenntartásával, a helyi közutak és közterületek fenntartásával, az energiaszolgáltatással, továbbá az önkormányzat vagyonával, a lakásgazdálkodással összefüggő döntések előkészítésére, véleményezésére, a végrehajtás ellenőrzésére, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott körben a tulajdonosi jogok, illetve feladat- és hatáskörök gyakorlására Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottságot választ az alábbiak szerint:

3.) A Közgyűlés az épített és természeti környezet védelmével, a köztisztaság és a településtisztaság biztosításával, a mezőgazdasággal összefüggő döntések előkészítésére, véleményezésére, a végrehajtás ellenőrzésére, illetve a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot választ az alábbiak szerint:

4.) A Közgyűlés a szociális ellátással, a gyermekjóléti feladatokkal, az egészségügyi, környezetegészségügyi, növényvédelmi feladatokkal, valamint a szociális és egészségügyi vállalkozásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, véleményezésére, a végrehajtás ellenőrzésére, továbbá a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására Szociális és Egészségügyi Bizottságot választ az alábbiak szerint:

5.) A Közgyűlés az óvodai neveléssel, a közművelődési, tudományos és művészeti tevékenység támogatásával, továbbá az önkormányzat testvérvárosi és nemzetközi külkapcsolataival, a turizmussal, a sajtóval és a médiával összefüggő döntések előkészítésére, véleményezésére, a végrehajtás ellenőrzésére, illetve a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására Oktatási és Művelődési Bizottságot választ az alábbiak szerint:

6.) A Közgyűlés a sport és ifjúsági feladatokról való gondoskodással, a sport támogatásával, továbbá a település közrendjével, közbiztonságával és tűzbiztonságával összefüggő döntések előkészítésére, véleményezésére, a végrehajtás ellenőrzésére, illetve a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottságot választ az alábbiak szerint:

7.) A Közgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdésének megfelelően, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feladatok végrehajtására, valamint a képviselők és nem képviselő bizottsági tagok önkormányzati tevékenységével kapcsolatos etikai kérdésekről való állásfoglalásra Vagyonnyilatkozati és Összeférhetetlenségi Bizottságot választ az alábbiak szerint:

6. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

(törvény, kormányrendelet, miniszteri rendeletek)

7. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése

A melléklet feltöltve a csatolmányok közé .pdf formátumban!

8. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

A költségvetési koncepció és a költségvetés tervezetének

készítésére vonatkozó szabályok

A Közgyűlés hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.

 A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

 A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

A költségvetés tárgyalása két olvasatban történik.

I. A költségvetési koncepció tárgyalásának menete

A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően az államháztartásról szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
2. az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
3. az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása;
4. az igények és célkitűzések egyeztetése;
5. a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;
6. a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;
7. az előző év(ek) zárszámadási adatai és jelentései.

A koncepciót a jegyző a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze.

A következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig² terjeszti a Közgyűlés elé.

A koncepciót a Közgyűlés bizottságai véleményezik, benyújtják a feladatok ellátásához általuk szükségesnek tartott költségvetési támogatásra javaslataikat.

A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményt alkot az így előkészített koncepció tervezetének egészéről.

A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a Közgyűlés megtárgyalja.

II. A költségvetési rendelet-tervezet elkészítése, a tárgyalás menete

A második olvasatban a költségvetési törvényben előírt részletezésben előkészített költségvetési rendelet tervezetet tárgyalja a Közgyűlés, melyet a jegyző az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint készít el, és a polgármester terjeszt elő a központi költségvetési törvény hatálybalépését követő 45. napig.

A benyújtást megelőzően a jegyző a költségvetés tervezetét az intézményvezetőkkel egyezteti. A rendelet-tervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a Közgyűlés bizottságai elé terjeszti. A költségvetés tervezetét a településrészi önkormányzatok véleményezik. A bizottságok és a részönkormányzatok számszaki módosításokra úgy tehetnek javaslatot, ha a forrást egyidejűleg megjelölik.

A bizottságok és a részönkormányzatok által megtárgyalt rendelet-tervezetet, valamennyi bizottság írásos véleményét a jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatról készített írásos jelentéssel együtt nyújtja be a polgármester a Közgyűlés elé.

A költségvetés benyújtásakor elő kell terjeszteni azt az önálló rendelet-tervezetet is, amely az önkormányzati rendeleteknek a költségvetési rendelet-tervezetben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításait tartalmazza.

Ha a költségvetési rendeletet a Közgyűlés a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, rendeletet alkot az átmeneti gazdálkodásról, az államháztartási törvényben meghatározott tartalommal. Az átmeneti gazdálkodásról a polgármester beszámol a Közgyűlésnek

A tárgyévi költségvetésre vonatkozó rendelet-tervezetet a Közgyűlés legalább két fordulóban tárgyalja.

A Közgyűlés évente, legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási törvény 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

A Közgyűlés – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.

A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan köteles tájékoztatni a Közgyűlést. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását.

Ha az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

Az éves költségvetés végrehajtásáról a jegyző által – az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően – előkészített rendelet-tervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Közgyűlés elé.

A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság és a könyvvizsgáló véleményezi az éves költségvetési javaslatot, a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot, és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.

A rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a Közgyűlés elé, ha a költségvetés előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatásra kerül

- a helyi önkormányzat költségvetési mérlege közgazdasági tagolásban

- előirányzat felhasználási ütemterve

- többéves kihatással járó döntések számszerűsítve évenkénti bontásban és összesítve

- közvetett támogatásokat- így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatás.

A költségvetési rendeletet és annak a Közgyűlés ülésére benyújtott valamennyi mellékletét a bizottsági véleményekkel és a könyvvizsgáló jelentésével együtt a város honlapján közzé kell tenni.

9. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Ü G Y R E N D J E

ÜGYREND

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény valamint Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezései alapján Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármestere a Polgármesteri Hivatal működésének valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait az alábbiakban állapítja meg:

I. A HIVATAL MEGNEVEZÉSE, ADATAI

1. A Hivatal megnevezése: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal)

1.1. A Hivatal nemzetközi kapcsolataiban az alábbi megnevezéseket használja:

 - angolul: The Local Municipality Mayor's Office of Érd

 - németül: Burgermeisteramt der Selbstverwaltung der Stadt Érd

1.2. A Hivatal rövidített megnevezése: Polgármesteri Hivatal

1.3. A Hivatal székhelye: Érd, Alsó u. 1.;  2030 Érd, Alsó u. 3.;

levélcíme: 2031 Érd Pf.: 31.

telefonszáma: 06-23-522-300, telefax száma: 06-23-365-340

1.4. A Hivatal működési területe: Érd Megyei Jogú Város illetékességi területe

2. A hivatal azonosító számai:

A Hivatal az alábbi jelzőszámokat használja:

a.) Fejezetszám: 13

b.) Ágazati azonosító szám: 8410

c) Számlaszámok:

e.)     Költségvetési intézményi törzsszám: 394909

f.)      Adóazonosító szám: 15394909-213

A Hivatal az általa ellátott, illetve szerződésben megkötött feladatainak számlázásához a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke (SZTJ) számait használja.

II. A HIVATAL JOGÁLLÁSA

1.1 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

A Polgármester a Közgyűlés döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt. A Hivatal vezetője a Jegyző.

1.2. A Hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv. Gazdálkodásához érdekeltségi rendszere maradványérdekeltség.

1.3. A Hivatal képviseletét a Jegyző látja el. Eseti képviselettel a Hivatal dolgozója is megbízható.

1.4. A Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület a 8/1990. (X.29.) ÖK. határozatával, 1990. október 29-én. A Hivatal hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a Közgyűlés a 245/2012. (VII.19.) határozatával 2012. július 19-én fogadta el.

III. A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. A Hivatal szervezeti egységei és a hozzájuk tartozó engedélyezett létszámok:

1.1 A Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából a következő belső szervezeti egységekre tagozódik:

Jegyzői Törzskar

Közgazdasági Iroda: (vezető: 1) 

                        - Költségvetési és Gazdálkodási Csoport (15)

                        - Adócsoport (20)

Lakosság-szolgálati Iroda: (vezető: 1) 

   - Építéshatósági Csoport (15)

   - Általános Igazgatási Csoport (14)

Humán Iroda (vezető: 1)

                        - Óvodai, Kulturális és Sport ügyek (3)

                        - Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoport (9)

Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda (vezető: 1)

   - Önkormányzati és Szervezési Csoport: (5)

   - Iktatás és Irattározás (8)

Jogi és Pályázati Iroda: (vezető: 1)

   - Jogi ügyek (3)

   - Pályázati Csoport (4)

   - Közbeszerzési és Informatikai Csoport (3)

Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda: (vezető: 1)

                        - Városfejlesztési és Városüzemeltetési Csoport (8)

                        - Térinformatika (1)

                        - Gondnokság (14)

Városrendészeti Csoport - Minőségirányítási vezető (vezető: 1)

   - Közterület-felügyelet (11)

   - Mezőőrség (3)

Főépítészi Csoport:(3)

Vezető Jogtanácsos:(1)

                        - Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Csoport (3)

Személyzeti Csoport (2)

Belső Ellenőrzési Csoport (2)

Közbiztonsági Referens

Polgármesteri Kabinet (6)

Polgármesteri Titkárság (2)

Jegyzői Titkárság (1)

1.2  A Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott önkormányzati tanácsadói munkakörök és a hozzájuk tartozó engedélyezett létszámok:

- Sajtófőnök (1)

- Kommunikációs és sajtóreferens (1)

- Városfejlesztési Referens (1)

- Külkapcsolati Referens (1)

- Politikai Referens (1)

1.4 Az irodákat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 129. § (1) bekezdése alapján megbízott irodavezetők vezetik, akiket határozatlan időre a Jegyző bíz meg a Polgármester egyetértési joga gyakorlásával. Feladatuk az iroda munkájának megszervezése.

1.5. A belső szervezeti egységek (irodák) egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttműködni a feladatok ellátásában.

1.6. A Hivatal irodái jogi személyiséggel nem rendelkeznek, az egységes Hivatal részeit képezik.

2. A szervezeti egységek belső szabályozásának rendje

2.1. A Hivatal valamennyi szervezeti egysége az Ügyrend alapján működik.

2.2. A szervezeti egységek vezetői az Ügyrend valamint annak mellékletei és függelékei alapján állapítják meg és tartják nyilván a szervezeti egységek munkaköreit, feladatait, a munkatársak munkaköri leírásait, felelősek naprakészen tartásukért.

2.3. A szervezeti egységek vezetői munkaköri leírásának elkészítéséért és naprakészségéért a Jegyző felelős.

2.4. A szervezeti egységek közötti munkamegosztás rendjét az ügyrend vonatkozó függeléke tartalmazza.

2.5. A Városrendészeti Csoport közterület-felügyelőinek feladatait a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, melyet külön jegyzői utasításban megállapított szolgálati szabályzatban foglaltak figyelembevételével végeznek.

3. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az Ügyrend Közszolgálati Szabályzat című függeléke tartalmazza.

IV. A HIVATAL IRÁNYÍTÁSA

1.  A Polgármester a Közgyűlés döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt. Irányító jogkörében:

• általános és egyedi utasításokat ad a Jegyző számára a Hivatal tevékenységének irányvonalára nézve;

• a Jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére;

• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az Alpolgármesterek, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a Jegyző tekintetében.

V.  A HIVATAL VEZETÉSE

1. A Hivatalt a Jegyző vezeti.

1.2. A Jegyző vezetői jogkörében eljárva:

- gondoskodik a Hivatal munkájának megszervezéséről, amelynek során közvetlenül, vagy az irodavezetők útján utasíthatja a hivatal dolgozóit;

- meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét;

- a Hivatal költségvetésével gazdálkodva biztosítja a működéshez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket;

- javaslatot tesz a Polgármesternek a Hivatal belső szervezeti tagozódására, a Hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére;

- gondoskodik a Hivatal létszámának biztosításáról, a köztisztviselők továbbképzéséről;

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében a törvényben meghatározott esetekben a Polgármester egyetértése mellett;

- gondoskodik a közszolgálati nyilvántartás vezetéséről és a személyes adatok védelméről;

- az irodavezetők és az általa meghatározott csoportvezetők bevonásával hetente munkaértekezletet tart a feladatok egyeztetése céljából;

- a testületi munka hatékonysága érdekében együttműködik a Közgyűlés bizottságainak elnökeivel;

- szükség szerint részt vesz az irodaértekezleteken, illetve a hivatal egészét érintő össz-apparátusi értekezletet tart.

1. A jegyzőt távollétében vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

1.4 A Polgármester a

2. Az irodavezetők személyi felelősséggel irányítják az irodát, amelynek során:

- gondoskodnak az irodán belüli munka megszervezéséről, ellenőrzik a feladatok végrehajtását;

- biztosítják a kiadott feladatok határidőre történő szakszerű és törvényes végrehajtását;

- az ügyintéző, illetőleg ügyvitelt ellátó dolgozók részére szükség szerint tartanak munkamegbeszélést, vagy egyéni eligazítást;

- gondoskodnak az iroda dolgozói munkaköri leírásainak elkészítéséről;

- kiadmányozási jogkörüket beosztottjaikra átruházhatják, mely átadás nem érinti vezetői felelősségüket;

- szükség szerint együttműködnek a társirodák vezetőivel a feladatkörüket érintő kérdésekben.

3. A hivatalban kettő szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím adományozható.

VI.  A HIVATAL MŰKÖDÉSE

1.1. A Hivatal a feladatait:

-a jogszabályok,

-a Közgyűlés döntései (rendeletei, határozatai),

-az Ügyrend, a Polgármester és a Jegyző által kiadott általános szabályozó rendelkezések (szabályzatok, utasítások, intézkedések stb.),

-a Polgármesternek a Hivatal önkormányzati (közgyűlési, bizottsági) tevékenységével összefüggő feladat-meghatározásai,

-a Jegyző szakmai feladat-meghatározásai és a Jegyzőnek a munkavégzéssel kapcsolatos egyedi utasításai szerint látja el.

1.2. A Hivatal működésével köteles elősegíteni:

-a törvényesség betartását,

-a Közgyűlés rendeleteinek és határozatainak végrehajtását,

-az állampolgári jogok érvényesülését.

1.3. A Hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell:

-az anyagi és az eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására,

-a hatékony és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidők betartására,

-az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belüli egyszerűsítésére,

-az ügyfelek részére a szükséges felvilágosítás szóban és írásban történő kulturált megadására.

2. A Hivatali információk áramlásának biztosítása érdekében szükséges feladatok

2.1. A Közgyűlés ülésein való részvétel:

A Közgyűlésen részt kell vennie a jegyzőnek, aljegyzőnek, az irodavezetőknek (távollétükben helyettesüknek), főépítésznek, és a jegyzőkönyv készítőjének.

2.2. Apparátusi értekezlet: Szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal az elmúlt időszak tevékenységének értékelése, és az elkövetkező időszak főbb feladatainak meghatározása céljából apparátusi értekezletet kell összehívni.

2.3. Polgármesteri értekezlet: A Polgármester hetente egy alkalommal az Alpolgármesterek, a Jegyző, az Aljegyző, a Gazdasági Vezető, a Polgármesteri Kabinet Polgármester által kijelölt tagja részvételével a Hivatal irányításával kapcsolatos feladatok meghatározására értekezletet tart.  A értekezletről írásban emlékeztetőt kell készíteni a feladat, határidő és a felelős megjelölésével.

2.4. Munkaértekezlet: Irodánként szükség szerint hívható össze. Az illetékes köztisztviselőt tájékoztatni kell.

2.5. Jegyzői értekezlet: A Jegyző hetente egy alkalommal a polgármester meghívásával az Irodavezetők és a kijelölt Csoportvezetők részvételével az operatív feladatok meghatározása és végrehajtása, instrukciók adása, illetve a feladatok számon kérése céljából értekezletet tart. Az értekezletről írásban emlékeztetőt kell készíteni a feladat, határidő és a felelős megjelölésével.

VII. A HIVATAL FELADATAI

1.1. A Hivatal feladatai általában:

- ügyfélfogadási időben köteles az ügyfeleket fogadni,

- az ügyfelek által személyesen, vagy szóban előadott kérelmet jegyzőkönyvbe foglalni,

- az ügyiratokat az Iratkezelési Szabályzat szerint kezelni,

- az eljáró ügyintézők ügykörükben kötelesek más irodák ügyintézőivel együttműködni,

- az irodák kötelesek belső munkarendjüket számon kérhető módon kialakítani.

1. 2. A hivatal feladatai a Közgyűléssel kapcsolatban:

- A Hivatal szervezeti egységei szakmailag segítik a Közgyűlés és a bizottságok munkáját,

- a Hivatal köteles a Közgyűlés rendeleteit, határozatait végrehajtani,

- az ügykörüket érintő közgyűlési előterjesztéseket elkészíteni,

- az önkormányzati képviselők interpellációit, kérdéseit kivizsgálni és azokra – az erre vonatkozó szabályok szerint választ adni,

- az önkormányzati képviselőknek a munkájukhoz szükséges tájékoztatást, és ügyviteli közreműködést biztosítani.

1.3. A hivatal feladatai a Közgyűlés bizottságainak működésével kapcsolatban:

A Hivatal köteles:

- a bizottság működéséhez szükséges tájékoztatást megadni,

- a Közgyűlés bizottságai működését elősegíteni, a technikai és adminisztratív igényeit kielégíteni.

2. A Hivatal államigazgatási feladatai

A Hivatal köteles a Polgármester és a Jegyző államigazgatási (hatósági) hatásköreit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai és a vonatkozó anyagi jogszabályok előírásainak megfelelően előkészíteni, gyakorolni és a hatályos szabályzat szerint kiadmányozni.

3. A Hivatal szervezeti egységeinek feladatai

A Hivatal irodái feladataikat előkészítő, végrehajtó jelleggel, illetve államigazgatási ügyekben a hatáskör címzettjének nevében eljárva látják el.

A Hivatal szervezeti egységeinek részletes feladatait az Ügyrend vonatkozó függeléke tartalmazza. A szervezeti egységek munkatársainak részletes feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, amely személyi anyag részét képezi.

VIII. A HIVATAL TEVÉKENYSÉGE

1. A Hivatal által ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Alapító Okirata alapján az alábbiak:

1.1. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Helyi szintű általános végrehajtó igazgatási tevékenység.

1.2.  Államháztartási szakágazati besorolása:

841105          Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

1.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:

692000  Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

841112  Önkormányzati jogalkotás

841114  Országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenység

841115  Önkormányzati képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenység

841116  Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó tevékenység

841117  Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenység

841118  Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenység

841126  Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841133  Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841163  Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

841173  Statisztikai tevékenység

841231  Egészségügy helyi igazgatása és szabályozása

841233  Kultúra helyi igazgatása és szabályozása

841234  Sport, rekreáció helyi igazgatása és szabályozása

841235  Környezetvédelem és természetvédelem helyi igazgatása és szabályozása

841236  Vízügy helyi igazgatása és szabályozása

841237  Lakáspolitika helyi igazgatása és szabályozása

841238  Szociális szolgáltatások helyi igazgatása és szabályozása

841239  Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok helyi igazgatása és szabályozása

841371  Ipar helyi igazgatása és szabályozása

841372  Mezőgazdaság helyi igazgatása és szabályozása

841373  Földügy helyi igazgatása és szabályozása

841375  Építésügy helyi igazgatása és szabályozása

841376  Közlekedés helyi igazgatása és szabályozása

841379  Kis- és nagykereskedelem helyi igazgatása és szabályozása

842421  Közterület rendjének fenntartása

882111 Aktív korúak ellátása

882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119 Óvodáztatási támogatás

882202  Közgyógyellátás

889943  Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások

890441  Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442  Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443  Egyéb közfoglalkoztatás.

1. 4. Az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölése:

Az alaptevékenységeket az Alaptörvény, Mötv. és az abban foglaltak végrehajtása érdekében alkotott, mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg, különösen a következők: Áht., Kttv., Ávr., az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, , a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, egyéb adótörvények, mindenkori költségvetési törvények, ágazati törvények és ezek végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek, továbbá önkormányzati rendeletek és az ezekben hivatkozott egyéb jogszabályok.

IX. A HIVATAL MUNKARENDJE

1.1. A ledolgozott munkaidő nyilvántartása és ellenőrzése céljából a hivatal minden dolgozójának a polgármesteri hivatal által kiállított, saját névre szóló proximiti kártyával kell a Hivatal épületeibe belépéskor és azok elhagyásakor a bejáratnál elhelyezett leolvasó berendezésnél regisztrálni. A gép nyilvántartásba veszi, hogy a dolgozó mikor lépett az épületbe, és mikor hagyta el azt. Az ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat az Informatikai feladatok ellátásért felelős szervezeti egység látja el.

1.2. A ledolgozott munkaidőt hetenként összesíteni kell. Törekedni kell arra, hogy a törvényes munkaidőt - heti 40 óra - az adott héten mindenki ledolgozza. A heti munkaidő átcsoportosítás az irodavezetővel történő egyeztetést követően lehetséges, a tartós munkaidő átcsoportosítást pedig a jegyző engedélyezheti.

A Jegyző, a Gazdasági Vezető, az Aljegyző, az Irodavezetők valamint a Főépítész rugalmas munkaidő-beosztással látják el feladataikat. A heti 40 órás törvényes munkaidő figyelembevételével rájuk vonatkozó törzsidő hétfőn: 9-től-18 óráig, keddtől-csütörtökig: 9-16 óráig, pénteken 9-től 12 óráig tart.

2. Az ügyfélfogadás rendje

  - a Polgármesteri Hivatal egészében:

                                       hétfő                                      13.00 - 18.30 óráig,

                                       szerda                                     8.00 - 12.00 óráig,

                                                                                    13.00 - 16.30 óráig,

3. A munkaidő

- a Polgármesteri Hivatal egészében:

                                      hétfőn:                                      8.00 - 18.30 óráig,

                                     kedd, szerda és csütörtök:        8.00 - 16.30 óráig,

                                      pénteken:                                 8.00 - 12.00 óráig tart.

Munkaidőn belül napi fél óra munkaközi szünet biztosított.

A munkaközi szünet ideje alatt minden szervezeti egységnél legalább egy munkatársnak a Hivatalban kell tartózkodnia.

3.1. Ügyfélfogadási idő alatt a köztisztviselők kötelesek a Hivatalban tartózkodni, helyszínelés csak a szervezeti egység vezetőjének külön engedélyével lehetséges.

3.2. A Polgármesteri Hivatal épületében a köztisztviselők munkaidőn túl a szervezeti egység vezetőjének külön engedélyével, előzetes bejelentés mellett tartózkodhatnak.

3.3. A munkahelyéről önhibáján kívül távol maradó dolgozó akadályoztatásának tényéről haladéktalanul köteles közvetlen hivatali felettesét, vagy a személyzeti vezetőt értesíteni.

3.4. A betegségről szóló orvosi igazolást a dolgozó munkába állása első napján köteles a személyzeti vezetőnek átadni.

4. A helyettesítés rendje

4.1. A Hivatal dolgozói a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.

4.2. A munkatárs évi rendes szabadsága alatti helyettesítés minden dolgozó munkaköri kötelessége. A helyettesítésre és az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokra egyebekben a Kttv., a Hivatal vonatkozó jegyzői utasításának rendelkezései, valamint a foglalkoztatottak munkaköri leírásai az irányadóak.

4.3. A helyettesítést ellátó személyt a helyettesítés során hozott intézkedésért, végzett tevékenységért ugyanolyan felelősség terheli, mint a helyettesített személyt.

4.4. A helyettesítést ellátó személyre a helyettesítés alatt a helyettesített személy függelmi viszonyai az irányadóak. A helyettesítést ellátó személy a helyettesített vezetőjének minden lényeges eseményről, a munkavégzés körülményeiről a részletes tájékoztatást köteles megadni.

4.5. Vezető és helyettesítőjének a munkahelyről egyidőben történő távolléte nem engedélyezhető.

5. A munkakör átadás-átvételének rendje

5.1. Munkakör átadás-átvételére a közvetlen hivatali felettes közreműködésével személyi változás - áthelyezés, közszolgálati jogviszony megszűnése -, tartós távollét esetén kerül sor.

5.2. A munkakört az új vezetőnek, illetve munkatársnak, kiadmányozási jogkört az átadással feladatot kapott munkatársnak, ezek hiányában a közvetlen hivatali felettesnek kell átadni.

5.3. A munkakört átvevő személyesen felel mindazokért az ügyekért, melyeket az átadás-átvételkor átvett.

5.4. A munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvben az alábbiakat kell rögzíteni:

a.) az átadásra kerülő munkakör leírását,

b.) a folyamatban lévő fontosabb feladatok felsorolását, végrehajtásuk helyzetét, az esetleges eredményt, és a szükséges teendőkről tájékoztatást,

c.) az átadásra kerülő irattárba nem helyezett iratokat (külön jegyzékben a határidőbe helyezetteket is), utasításokat, terveket, szabályzatokat, nyilvántartásokat, illetve azok jegyzékét,

d.) az átadónak és az átvevőnek a jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos észrevételeit, megállapításait, az átadás-átvétel helyének, idejének megjelölését és az aláírásokat,

e.) a bélyegző átadására vonatkozó igazolást.

6. Az ellenőrzés rendje

6.1. A Közgyűlést évente egy alkalommal beszámoló formájában tájékoztatni kell a Hivatal munkájáról.

6.2. A belső ellenőrzés rendjét az Ügyrend függelékét képező Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

6.3. Az irodavezetők évente ellenőrizni kötelesek saját irodájuknál az ügyintézés és ügyvitel szakszerűségét, a titokvédelmi előírások betartását. A jelentést a Jegyzőnek kell megküldeni, aki tájékoztatja a Polgármestert és a Közgyűlést.

7. A munkavégzéshez előírt öltözet

A Hivatal köztisztviselői munkavégzésükhöz kötelesek ápolt, kulturált külsővel megjelenni, a hivatali munkához méltó, az ügyfelek és munkatársak felé tiszteletet kifejező, munkavégzést nem akadályozó öltözéket viselni.

8. A telefonhasználat rendje

A hivatali vezetékes, valamint mobiltelefon használatának rendjét külön jegyzői, illetve polgármesteri utasítás szabályozza.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ez az Ügyrend 2013. február 1-jén lép hatályba. Ezzel az időponttal a korábbi Ügyrend hatályát veszti.

         dr. Ferencz Dóra                                                                               T. Mészáros András

                  jegyző                                                                                            polgármester

                  helyett

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

                aljegyző

Záradékok

Polgármesteri Hivatal ügyrendjének függelékei

• Biztonsági szabályzat
• Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat
• Informatikai Biztonsági Szabályzat
• Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat
• Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Okmányiroda Adatvédelmi Szabályzata
• Közszolgálati Szabályzat
• Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat
• A munkáltatói jogok gyakorlásának, és az utasítási, beszámoltatási jogok gyakorlásának szabályzata
• Képzettségi pótlékra jogosító szakképzettségek
• Vagyonnyilatkozati szabályzat
• Esélyegyenlőségi terv
• A szervezeti egységek közötti munkamegosztás
• A kiadmányozás rendjének szabályzata
• Iratkezelési szabályzat
• Közbeszerzési Szabályzat – Önkormányzat
• Közbeszerzési Szabályzat – Polgármesteri Hivatal
• Szabályzat a szerződések kezeléséről
• Szabályzat az önkormányzati pályázatokkal kapcsolatos eljárási rendről
• Szabályzat a pályázatokkal kapcsolatos eljárási rendről – Polgármesteri Hivatal
• Ügyrend a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezete, a Közgazdasági Iroda gazdálkodással  összefüggő feladataira
• A kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az érvényesítés és utalványozás rendje
• Kiskincstári Szabályzat
• Számviteli Politika
• Számlarend
• Pénzkezelési Szabályzat
• Bizonylati Album
• Önköltség-számítási Szabályzat
• Eszközök és Források Értékelési Szabályzata
• Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
• Felesleges Vagyontárgyak Hasznosításának, Selejtezésének Szabályzata
• Szabályzat a Reprezentációról
• A hivatali gépkocsik használatának szabályai
• A Hivatalban használt bélyegzők kezeléséről és nyilvántartásáról szóló szabályzat
• A rádiótelefonok, a vezetékes telefonok és a mobilinternet használatáról szóló szabályzat
• A médiával való kapcsolattartás rendje
• A képviselő-testület és szervei döntéseinek előkészítésére és végrehajtására vonatkozó szabályok
• Közérdekű adatközlési és közzétételi szabályzat
• Informatikai Működési Folytonossági Terv
• Szabályzat a város közterületein engedély nélkül tárolt üzemképtelen vagy hulladékká vált járművek elszállításával kapcsolatos eljárásról
• Belső törvényességi ellenőrzési szabályzat
• Belső ellenőrzési kézikönyv
• Belső kontroll kézikönyv
• Szabálytalanságok kezelésének szabályzata

10. melléklet az 57/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat alaptevékenységei szakfeladatrend szerinti besorolással

1. függelék

A képviselők névjegyzéke

2. függelék

A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott

feladat- és hatáskörei

3. függelék

A bizottságok, helyi kisebbségi önkormányzatok, társulás önkormányzati rendeletben, határozatban meghatározott hatáskörei

Szociális és Egészségügyi Bizottság

Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság

Oktatási és Művelődési Bizottság

Pénzügyi és Költségvetési Bizottság

Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság

4. függelék

A bizottságok önkormányzati rendeletben, határozatban meghatározott feladatai, véleményezési, előterjesztési jogosítványai

Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

Oktatási és Művelődési Bizottság

Pénzügyi és Költségvetési Bizottság

Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság

Szociális és Egészségügyi Bizottság

Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság

Településrészi önkormányzatok

5. függelék

A képviselők, a polgármester, a bizottságok nem képviselő tagjai, és a településrészi önkormányzat tagjai esküjének szövege

KÉPVISELŐI/POLGÁRMESTERI ESKÜ

„Én, ………………………………….. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; képviselői/polgármesteri tisztségemből eredő feladataimat Érd Megyei Jogú Város fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.

(A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

NEM KÉPVISELŐ BIZOTTSÁGI TAGOK ESKÜJE

„Én, ………………………………….. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; bizottsági tagságomból eredő feladataimat Érd Megyei Jogú Város fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.

(A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

A településrészi önkormányzat testülete tagja esküjének szövege:

"Én ................ a ...............  településrészi  önkormányzat tagja esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; részönkormányzati tagságomból eredő feladataimat ………… településrész fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem.

(A településrészi önkormányzat testülete tagja meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!"

                                                                                                               6. függelék

A szavazógép működésének leírása

Feltöltve a csatolmányok közé

7. függelék

Elektronikus Döntéstámogató Rendszer

Feltöltve a csatolmányok közé!

  http://testuleti.erd.hu/EDtR/

8. függelék

Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

Feltöltve a csatolmányok közé!