Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2021. 08. 12

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Nv.tv.) 5. § (2)bekezdés c) pontjában, a 18. § (1)bekezdésében és Magyarország helyi önkor-mányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 109. § (4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1)bekezdése a) és e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kadarkút Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

  • a) az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
  • b) Kadarkút Város Önkormányzat tulajdonában lévő, ill. a tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokra, az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

  • a) a települési nemzetiségi önkormányzat részére átadott vagyonra,
  • b) az önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átadására irányuló döntésekre,
  • c) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére, és
  • d) az önkormányzat pénzvagyonára.

(3) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

  • a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
  • b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
  • c) az önkormányzat követelései.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint:

  • a) törzsvagyonból, és
  • b) üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

  • a) forgalomképtelen
  • b) korlátozottan forgalomképes
  • c) forgalomképes.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezések:

  • a) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.
  • b) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
  • c) Az Nv.tv -ben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a köztéri műalkotások.
  • d) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
  • e) Az Nv.tv. -ben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

(5) Forgalomképes üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(6) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát és a korlátozottan forgalomképes vagyont az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának körét a 2. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat törzsvagyona

3. § Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemek körét az Nv.tv. 5. § (2) bekezdése határozza meg.

4. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyonának körét az Nv.tv. 5. § (3) bekezdése nevesíti.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket e rendelet 1. mellékletének II. része tartalmazza.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

- közművek – kiemelt jelentőséggel a vízi közművek, és a hozzájuk tartozó védőterületek,

- műemléki védettségű ingatlanok,

- védett természeti területek és emlékek,

- önkormányzati intézmények épületei, középületek,

- köztemetők,

- az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosításba, hasznosítás céljára használatba adott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. mellékletének I.-II. részében meghatározott vagyontárgyakat,

- mindazon vagyon, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.

(4) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

• Közművek:

Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.

Az önkormányzat a közüzem működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.

A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.

• Intézmények, középületek:

Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg.

Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb időszakra ruházható át.

• Műemléki védettségű ingatlanok:

Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.

• Védett természeti területek:

Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.

(5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának

közös szabályai

5. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei és az önkormányzat hivatala.

(5) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a vonatkozó törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.

6. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) A gazdasági társaság alapítására és működtetésére az Nv.tv.7. § rendelkezései az irányadók.

Vagyon elidegenítése, hasznosítása

7. § (1) Ingatlanvagyont értékesíteni – a képviselő-testület döntése alapján - pályázati kiírással versenyeztetés útján lehet.

(2) Egyéb vagyont értékesíteni 500.000 Ft értékhatár felett - az Nv.tv.11. § (16) bekezdés alkalmazásával - versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

(3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása.

(4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat Gazdasági Bizottsága tesz javaslatot a vagyonhasznosításra, közreműködik a pályázati eljárásban és ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

(6) A vagyonhasznosítási szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

8. § (1) Nem értékesíthető az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon.

(2) Feltételekkel lehet értékesíteni a 4. § (3) bekezdésében meghatározott – az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Az üzleti – forgalomképes – vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

  • a) A képviselő-testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítéséről, az értékesítés kihirdetésének módjáról. A képviselő-testület a legelőnyösebb ajánlatot tevő javára dönt.
  • b) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt a 500.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről – ide nem értve az értékhatárt el nem érő értékű ingatlanvagyont.

A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(4) Vagyont értékesíteni csak a 13. § alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettől eltérni csak önkormányzati érdekből lehet.

9. § (1) Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon tulajdonjogát ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet az Nv.tv.13. § (4)-(7)bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes használatba adására kizárólag a képviselő-testület jogosult, akkor ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelező vagy önként vállat önkormányzati feladatok (közfeladat) teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat ellátáshoz szükséges. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülő költséget – ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket.

(3) Önkormányzati vagyont térítés ellenében – csak tartós közérdekű cél megvalósítása céljából- kizárólag határozott időre lehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény ( Ptk. ) és az Nv.tv. szabályainak megfelelően használatba adni.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:

  • a) 100.000 Ft feletti – ingó vagyon, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktől függetlenül) valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásról a képviselő-testület dönt.
  • b) 100.000 Ft-ot el nem érő vagyonátruházásról - az Nv.tv.14. § (1)bekezdésében foglaltak betartásával – ingatlanvagyon kivételével – a polgármester dönt az alábbi feltételek betartásával:

Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:

- A településen működő társadalmi szervezeteknek.

- Ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.

c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

A vagyon megterhelése

10. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján terhelhető meg.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzat követelés elengedése

11. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:

  • a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában a képviselő-testület joga,
  • b) a polgármester joga – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – értékhatár nélkül, az irányítása alá tartozó munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga,
  • c) az intézményvezetők a polgármester részére tett bejelentést követően engedhetnek el a munkavállalókkal szembeni követeléseket. A polgármester a bejelentést követő 3 napon belül nyilatkozik a követelés elengedésének lehetőségéről.

(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. § (1) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

  • a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
  • b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára,
  • c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna.
  • d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
  • e) a felszámolási eljárás, illetve a csőeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődeljárási megállapodást kötöttek,
  • f) a követeléssel érintett szerv vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.

(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. §

1. A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

2. Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a. értékpapír esetén, a névérték alapján,

b. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

3. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

4. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

5. A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát képező, építési tilalommal nem terhelt, beépítésre szánt ingatlanok értékesítése esetében a vagyon értékéről a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a Gazdasági Bizottság javaslata alapján – egyedi határozattal dönt.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

14. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

A felajánlott vagyon elfogadása

15. § (1) Ha valamely vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére 1.000.000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

16. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

  • a) a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, szolgalmi jog alapítása, használat jogának biztosítása, haszonkölcsönbe adása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása,
  • b) a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása,
  • c) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
  • d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
  • e) a vagyon lízing szerződéssel való hasznosítása, koncesszióba adása, támogatásra történő felajánlása,
  • f) az önkormányzatot megillető, ingatlanra vonatkozó vagyoni jog alapítása, és gyakorlása,
  • g) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
  • h) önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon bérbe, üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe adása és elvonása,
  • i) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történő kijelölése,
  • j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
  • k) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
  • l) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
  • m) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
  • n) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
  • o) közérdekű kötelezettségvállalás.

17. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

  • a) 1.000.000 Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követően a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása.
  • b) 500.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
  • c) 100.000 Ft értékhatár felett a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
  • d) behajthatatlan követelések törlése 50.000.- Ft. értékhatár felett.

(3) A képviselő-testület Gazdasági Bizottságának hatáskörébe tartozik:

  • a) a vagyonbiztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
  • b) 1.000.000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
  • c) behajthatatlan követelések törlése 1 Ft és 50.000 Ft között.

(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Gazdasági Bizottság jóváhagyásával a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.

(5) A polgármester jogosult:

  • a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
  • b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
  • c) megkötni – a Gazdasági Bizottság véleményének figyelembe vételével – a vagyonbiztosítási szerződéseket.

Vagyonkezelői jog létesítése

18. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a közfeladatot az Nv.tv. - 11. § (1)bekezdésében meghatározott - átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ellenérték fejében, vagy ingyenesen – az új Ötv. 109. §-ában foglaltak szerint - lehet megszerezni és gyakorolni.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nv.tv. és az új Ötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai és jelen rendelet határozza meg.

(5) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját a vagyonkezelővel megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(6) A vagyonkezelői jog megszűnését az Nv.tv. 11. § (4) és (12)bekezdése, valamint az új Ötv. 109. § (10) és (12) bekezdése szabályozza.

(7) Az önkormányzat az alábbi közfeladatok átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot:

• az építet és természeti környezet védelme,

• köztemető fenntartása,

• helyi közutak és közterületek fenntartása,

• köztisztaság és településtisztaság biztosítása, helyi tűzvédelemről való gondoskodás,

• óvodákról, alapfokú nevelésről-oktatásról gondoskodás, egészségügyi ellátásról gondoskodás,

• szociális ellátásról gondoskodás,

• gyermek- és ifjúsági feladatokról gondoskodás,

• közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

• nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről gondoskodás,

• egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

19. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a Képviselő-testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe, üzemeltetésre, vagy használatba, hasznosítás céljára használatba adhatja át a kizárólagos- vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságának, nonprofit gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával működő többcélú társulásának, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén – a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül – egyháznak valamint más szervezetnek.

20. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormány-zat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelői jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat – az alapfeladata ellátása sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

(3) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézményvezető köteles a kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

(4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.

III.

Záró rendelkezések

21. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2003. (XII. 31.) számú önkormányzati rendelete.

1. melléklet

I. RÉSZ

Az önkormányzat törzsvagyonából kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek

Forgalomképtelen vagyon

Fekvés
Kadarkút/
hrsz.


Művelési ág

Tulajdoni
hányad

Terület nagyság
m2

03

Árok

1/1

552

08

Árok

1/1

3498

09

Árok

1/1

2248

012

Árok

1/1

3616

014

Árok

1/1

416

028

Árok

1/1

1 ha 3198

030

Árok

1/1

3559

035

Árok

1/1

3670

041/1

Árok

1/1

5155

060/2

Árok

1/1

3560

087

Árok

1/1

5281

0105

Árok

1/1

2138

0106

Árok

1/1

1550

0107

Árok

1/1

1 ha 7208

0108

Árok

1/1

2596

0112

Árok

1/1

1 ha 1351

0144/1

Árok

1/1

3566

0144/2

Árok

1/1

18

0145

Árok

1/1

1 ha 0166

0163

Árok

1/1

3 ha 1978

0169

Árok

1/1

1702

0174

Árok

1/1

1600

0177

Árok

1/1

8551

0179

Árok

1/1

3124

0183

Árok

1/1

4332

0185

Árok

1/1

1932

0186/4

Árok

1/1

449

0190

Árok

1/1

9381

0192

Árok

1/1

2878

0205

Árok

1/1

2323

0207

Árok

1/1

1223

0213

Árok

1/1

1 ha 2056

0216

Árok

1/1

1 ha 6872








0231

Árok

1/1

1 ha 2200

0235

Árok

1/1

6047

0278

Árok

1/1

2241

0280

Árok

1/1

3678

0283/2

Árok

1/1

9223

79

Járda

1/1

5369

81

Járda

1/1

6826

230

Járda

1/1

716

232

Járda

1/1

841

299

Járda

1/1

3310

301

Járda

1/1

1987

681/4

Járda

1/1

67

779

Járda

1/1

1703

781

Járda

1/1

1736

8

Közút

1/1

361

13

Közút

1/1

1526

118

Közút

1/1

1716

119

Közút

1/1

1321

121/1

Közút

1/1

1 ha 2434

121/15

Közút

1/1

6653

121/16

Közút

1/1

4978

121/45

Közút

1/1

5244

121/60

Közút

1/1

3508

131/3

Közút

1/1

2116

131/16

Közút

1/1

7527

207

Közút

1/1

4102

0214/1

Közút

1/1

2 ha 3836

288

Közút

1/1

1712

302/6

Járda

1/1

1677

303

Közút

1/1

562

309

Közút

1/1

5422

343

Közút

1/1

3352

383/3

Közút

1/1

1362

384/2

Közút

1/1

71

384/4

Közút

1/1

137

507

Közút

1/1

252

512

Közút

1/1

1079

513

Közút

1/1

1342

515

Közút

1/1

1665

517

Közút

1/1

3321

520

Közút

1/1

725

525

Közút

1/1

2875

558

Közút

1/1

3761

579

Közút

1/1

1509

616

Közút

1/1

2679

628

Közút

1/1

1039

631

Közút

1/1

6685

636

Közút

1/1

3501

679

Közút

1/1

723

705

Közút

1/1

197

728

Közút

1/1

400

734

Közút

1/1

6566

784

Közút

1/1

1277

880/2

Közút

1/1

569

881

Közút

1/1

2305

905

Közút

1/1

465

922

Közút

1/1

1 ha 3406

923

Közút

1/1

129

1126

Közút

1/1

3578

1139

Közút

1/1

451

5292/3

Saját használatú út

1/1

680

04

Közút

1/1

4797

010

Közút

1/1

513

015

Közút

1/1

2 ha 6740

Árok

565

Töltés

498

Összesen:

2 ha 7803

018

Közút

1/1

820

023

Közút

1/1

3826

026

Közút

1/1

4847

029

Saját használatú út

1/1

1 ha 9283

033

Közút

1/1

1 ha 8539

036/9

Út

1/1

4991

043

Közút

1/1

594

046

Közút

1/1

1225

047

Közút

1/1

3807

054

Közút

1/1

1 ha 2796

056

Közút

1/1

2640

062

Közút

1/1

1359

066

Saját használatú út

1/1

2 ha 9672

074/3

Közút

1/1

1719

Szántó

2047

Összesen:

3766

079

Közút

1/1

6971

082

Közút

1/1

2 ha 1068

091/61

Út

1/1

188

0109

Közút

1/1

1064

0111/2

Saját használatú út

1/1

1 ha 3721

0120

Közút

1/1

1 ha 3521

0123

Közút

1/1

2364

0124

Közút

1/1

4190

0126

Közút

1/1

362

0228/21

Saját használatú út

1/1

2421

0130/1

Saját használatú út

1/1

5035

0130/30

Saját használatú út

1/1

3713

0133

Közút

1/1

1 ha 2634

0136/1

Közút

1/1

3 ha 3719

0136/3

Közút

1/1

3415

0136/4

Közút

1/1

1 ha 0860

0136/5

Közút

1/1

2970

0166

Közút

1/1

8 ha7918

0182

Közút

1/1

9098

0184

Közút

1/1

2202

0187

Közút

1/1

1 ha 1504

0197

Közút

1/1

7403

0198/3

Közút

1/1

1005

0199

Közút

1/1

1661

0200

Közút

1/1

7759

0210

Közút

1/1

2 ha 1095

0211

Közút

1/1

2590

0220

Közút

1/1

4272

0223

Közút

1/1

1948

0224

Közút

1/1

1 ha 4940

0226

Közút

1/1

1387

0229/1

Közút

1/1

1204

0229/2

Közút

1/1

7009

0232/15

Saját használatú út

1/1

785

0233

Közút

1/1

2713

0237

Közút

1/1

5330

0240

Közút

1/1

5025

0243

Közút

1/1

9994

0245

Közút

1/1

1 ha 8482

0247

Közút

1/1

2050

0250

Közút

1/1

1510

0252

Közút

1/1

1570

0254

Közút

1/1

5267

0256

Közút

1/1

5949

0258

Közút

1/1

3100

0261

Közút

1/1

3 ha 7361

0263

Közút

1/1

1217

0264

Közút

1/1

9882

0267

Közút

1/1

3970

0270

Közút

1/1

9657

0272

Közút

1/1

2640

0273/20

Közút

1/1

4417

0276

Közút

1/1

1949

0281

Közút

1/1

4521

0283/1

Közút

1/1

4008

0285

Közút

1/1

3602

0293

Közút

1/1

3251

0294

Közút

1/1

1 ha 4516

0296

Közút

1/1

2647

0298

Közút

1/1

3239

384/3

Díszkert

1/1

2367

47

Közterület

1/1

4162

163

Közterület

1/1

8910

208

Közterület

1/1

3501

237/3

Közterület

1/1

900

368

Közterület

1/1

1 ha 3191

467

Közterület

1/1

1 ha 9353

522

Közterület

1/1

1 ha 5302

678

Közterület

1/1

7172

821

Közterület

1/1

1729

838

Közterület

1/1

1736

852

Közterület

1/1

1246

857

Közterület

1/1

5011

880/1

Közterület

1/1

468

619

Temető

1/1

5083

044

Temető

1/1

3368

048/1

Temető

1/1

6525

057

Temető

1/1

1419

096

Temető

1/1

2608

0103

Temető

1/1

792

0209

Temető

1/1

1052

0228/25

Temető

1/1

2484

0188

Töltés

1/1

1499

II. RÉSZ

Az önkormányzat törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek

Fekvés
Kadarkút/
hrsz.

Művelési ág

Tulajdoni
hányad

Terület nagyság
m2

703

Közterület

1/1

3 ha 4303

064

Közút

1/1

2 ha 2494

074/1

Út

1/1

2299

1113

Út

1/1

7750

III. RÉSZ

Az önkormányzat törzsvagyonát képező

Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör

1

Közterület, park

1/1

453

14/2

Szociális Gondozási Központ

1/1

1629

123

Sporttelep

1/1

2 ha 4342

243

Általános iskola

64/100

1 ha 3243

244

Óvoda

1/1

3509

246

Orvosi rendelő

51/100

1609

247/5

Ifjúsági Szálló

1/1

3135

336

Polgármesteri Hivatal (Kistérség)

1/1

1 ha 2360

350

Pedagógiai Szakszolgálat

1/1

1598

352

Művelődési Ház

1/1

5292

355

Filmszínház

4/8

3085

379/2

Szociális Alapszolgáltatási Központ

1/1

2896

382/8

Tűzoltóság

1/1

1031

384/5

Akác Vendéglő

1/1

2353

641/2

Szociális bérlakások (81)

1/1

2367

641/3

Szociális bérlakások (81/a.)

1/1

2951

053

Ipartelep

1/1

3 ha 7339

0149/4

Gázfogadó

1/1

180

0244/2

Szennyvíztisztító

1/1

2111

0268/2

Szemétlerakó telep

1/1

1600

382/2

Vízmű

1/1

907

02/2

Vízmű

1/1

3300

091/7

Vízmű

1/1

121

0268/3

Vízmű

1/1

512

2. melléklet

IV. RÉSZ

Üzleti vagyon

Fekvés
Kadarkút/
hrsz.

Művelési ág

Tulajdoni
hányad

Terület nagyság
m2

2/2

Beépítetlen terület

1/1

560

30

Lakóház, udvar, gazd. ép.

1/1

1944

131/12

Gazdasági ép., udvar

1/1

2174

242

Lakóház, udvar, gazd.ép.

1/1

1122

317/2

Lakóház, udvar

1/1

9125

380

Lakóház, udvar, gazd.ép.

1/1

1575

384/1

Polgármesteri Hivatal

1/1

2688

629/4

Lakóház, udvar

1/1

1619

650

Lakóház, udvar

3/12

2039

813

Lakóház, udvar

1/1

2183

867

Rendőrség

1/1

2826

874

Lakóház, udvar, gazd.ép.

1/1

2172

875

Lakóház, udvar, gazd. ép.

1/1

2033

879

Lakóház, udvar, gazd.ép.

1/1

1550

0248/5

Lakóház, udvar

1/1

280

Szántó

1579

Szőlő
Összesen:

2076
3935

84

Beépített terület*

1/1

2252

86

Beépített terület*

1/1

2353

17/9

Beépítetlen terület

1/1

1142

121/2

Beépítetlen terület

1/1

1829

121/3

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/4

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/5

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/6

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/7

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/8

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/9

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/10

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/11

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/12

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/13

Beépítetlen terület

1/1

2058

121/14

Beépítetlen terület

1/1

2122

121/17

Beépítetlen terület

1/1

1877

121/19

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/20

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/21

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/22

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/23

Beépítetlen terület

1/1

1581

121/24

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/25

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/26

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/27

Beépítetlen terület

1/1

1581

121/28

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/29

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/30

Beépítetlen terület

1/1

1331

121/31

Beépítetlen terület

1/1

1590

121/32

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/33

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/34

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/35

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/36

Beépítetlen terület

1/1

1580

121/37

Beépítetlen terület

1/1

1659

121/39

Beépítetlen terület

1/1

1658

121/40

Beépítetlen terület

1/1

1659

121/41

Beépítetlen terület

1/1

1659

121/42

Beépítetlen terület

1/1

1658

121/47

Beépítetlen terület

1/1

1652

121/48

Beépítetlen terület

1/1

1711

121/49

Beépítetlen terület

1/1

1769

121/52

Beépítetlen terület

1/1

1892

121/53

Beépítetlen terület

1/1

1929

121/54

Beépítetlen terület

1/1

1934

121/55

Beépítetlen terület

1/1

1860

121/56

Beépítetlen terület

1/1

1819

121/57

Beépítetlen terület

1/1

1885

121/58

Beépítetlen terület

1/1

1961

121/59

Beépítetlen terület

1/1

2040

162/1

Beépítetlen terület

1/1

862

162/2

Közforgalom elől elzárt magánút

1/1

259

245/4

Beépítetlen terület

1/1

1701

341/1

Beépítetlen terület

1/1

1715

382/5

Beépítetlen terület

1/1

574

385

Beépítetlen terület

1/1

981

657

Lakóépület

1/1

1986

677

Lakóépület

1/1

2207

681/2

Beépítetlen terület

1/1

2087

865

Magtár épül

1/1

300

0138/1

Erdő

1/1

3214

0139/2

Erdő

1/1

604

5039

Szántó és út

1/1

3327

022/1

Gyep (legelő)

1/1

8993

022/2

Gyep (legelő)

1/1

5918

027/2

Gyep

1/1

2 ha 3886

0259/2

Gyep (legelő)

1/1

2 ha 4922

0268/5

Gyep (legelő)

1/1

3971

0282/3

Gyep (legelő)

1/1

1 ha 2164

Árok

554

Gyep (legelő

5020

Összesen:

1 ha 7738

06/11

Közforgalom elől elzárt magánút

1/1

1 ha 4603

* osztott tulajdon

3. melléklet

Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai

I. RÉSZ fejezet

Általános rendelkezések

1.1. A szabályozás kiterjed Kadarkút Város Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra.

1.2. A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés továbbiakban (pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
1.3 A versenyeztetés megvalósulhat a képviselő-testület döntése, előírása szerint ajánlatkérés, vagy pályáztatás útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérőt, a pályázón egyben ajánlattevőt is érteni kell.)
1.4 A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben -telekhatár rendezés, ingatlan összevonás- eltekinthet az önkormányzat tulajdonát képező belterületi ingatlan értékesítésekor a pályázati eljárás lefolytatásáról. A képviselő-testület a vevő írásos kérelme alapján dönt az értékesítésről.
1.5 Az 1.4 pontban foglalt esetben a képviselő-testület az ingatlan értékét hivatalos értékbecslés útján állapítja meg.

II. RÉSZ fejezet

Az ajánlatkérés

2.1 Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény).

2.2. Az ajánlattevőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.

2.3. Ajánlatkérő az ajánlatkérési felhívásban határozza meg az ajánlatadás részletes feltételeit.

2.4. Ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül tájékoztatni kell.

III. RÉSZ fejezet

A pályáztatás

A pályázat típusai

3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.

3.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt.

3.3. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.
A pályázat kiírása, meghirdetése

4.1. A nyilvános pályázatot a kiíró által meghatározott helyen (helyben szokásos módon, megyei napilapban, stb.), a pályázatok benyújtására megállapított határidőhöz képest megelőzően kell meghirdetni.

4.2. A kiíró a az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot pályázati felhívásban határozza meg.

4.3. A kiíró a zártkörű (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. Zárkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni.
A pályázati felhívás, pályázati kiírás tartalma

5.1. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:
- a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
- a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy meghívásos),
- a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén a korlátozásokat),
- az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,
- az ajánlati kötöttség tartalmát,
- a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését,
- a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
- a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.

5.2. A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
- az elidegenítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok előkészítéséhez szükséges információkat,
- részletes eljárási rendet,
- az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:
- az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját; illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét (amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell),
- azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen,
- az ajánlatok elbírálására vonatkozó időpontokat,
- valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,
- az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetőségét és kezelésének módját,
- a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendő fizetési feltételeket, határidőket, stb.
- azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességéről, pénzügyi helyzetéről, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs,
- a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,
- amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart. 22

5.3. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelműen meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

5.4. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.

5.5. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

IV. RÉSZ fejezet

Biztosíték, ajánlati kötöttség

Pályázati biztosíték

6.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

6.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítás, valamint a pályázatok elbírálása után - a 6.3. bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.

6.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
Ajánlati kötöttség

7.1. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

7.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
A pályázat visszavonása

8.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul értesíteni.

8.2. A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén, ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

8.3. A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

8.4. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - újabb pályázat kiírása mellett dönthet.

8.5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát.

8.6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétel kapcsán más jogcímen sem terjeszthet ellő követelést.

V. RÉSZ fejezet

Ajánlatok beérkezése, elbírálása

A pályázati ajánlat

9.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:
- a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan,
- a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének
a pályázati felhívásban megjelölt módjáról,
- a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről, fizetési feltételek vállalásáról.

9.2. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

9.3. Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.
A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

10.1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

10.2. A pályázatok bontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen.

10.3. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve megismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

10.4. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.
A pályázat elbírálása

11.1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el.

11.2. Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azon ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

11.3. Érvénytelen az ajánlat, ha:
- olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,
- az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított
határidő után nyújtották be,
- az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen
eljárási rendben foglaltaknak,
- biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy
nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
- amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához,
valamely feltételhez köti,
- olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása
van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerződésbe foglalt
vállalásait nem teljesítette.

11.4. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

11.5. Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak.
11.6 Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következő ülésen kell elbírálni.

11.7. A pályázati ajánlatok elbírálása során az Nv.tv. 11. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

11.8. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem.

11.9. Eredménytelen a pályázat, ha
- a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
- a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás
követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
- a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi
pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat
érvénytelenítése mellett döntött,
- a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
A pályázat eredményének közzététele

12.1. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetőség szerint - ha az értékelés nyilvános volt az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.

12.2. Zártkörű (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

12.3. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdoni érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.