Zalakomár község Önkormányzat képviselő - testületének

6/2010. (IV. 28.)

 ö n k o r m á n y z a t i  r e n d e l e t e

az állattartás szabályairól

(egységes szerkezetben a 11/2010 (IX.15.), 35/2011 (XII.29.), 13/2012 (V.04.) önkormányzati rendelettel)

Zalakomár község Önkormányzatának Képviselő-testülete – élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § (2) bekezdésében kapott eredeti felhatalmazással –, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (5) bekezdésében valamint 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

1. §.
   1. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse.
   2. A rendelet hatálya kiterjed Zalakomár község közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra.
   3. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet nem szenvedjenek.

2. §.

1. Az állattartással kapcsolatos hatósági feladatokat – szakhatóság és egyéb szervek bevonásával – a Hivatal látja el.^[1] 
2. ^[2]         
3. ^[3]
4. ^[4]

II. Fejezet

Fogalmi meghatározások

3. §.^[5]

III. Fejezet

Az állattartás általános szabályai

4. §.

1. A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak  - e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

2. Állatot tartani a kedvtelésből tartott állatok kivételével csak lakóépületen kívül a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolság betartásával istállóban, ólban, ketrecben  (továbbiakban: melléképületben) szabad.^[6]

3. ^[7]

4. Haszonállatot és kishaszonállatot valamint kedvtelésből tartott állatot családi háznál zárt helyen (bekerített) lehet tartani.

(5)   Állatot a község belterületeire kiengedni, közterületein legeltetni, őrizetlenül hagyni, fához, az út műtárgyához, közvilágítási-, villany-, telefonoszlophoz kikötni, valamint futtatni tilos!^[8]

5. A község belterületén hígtrágyázásos technológiával állatot tartani tilos.

6. Az állatok tartására szolgáló helyiségeket takarítani, és rendszeresen fertőtleníteni kell, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról gondoskodni szükséges.

7. Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatainak védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani, és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

8. ^[9]

9. ^[10]

Haszonállat tartásának korlátozása

5. §.^[11]

Az állattartás közegészségügyi feltételei

1. Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni, és zárt, szivárgásmentes trágyalétárolóba kell bekapcsolni. A létesítményeket szükség szerint, de legalább naponként egyszer ki kell takarítani - kivéve ahol az állat fajtájára való tekintettel az adott állattartási technológia mást követel meg - , azok rendszeres, legalább havonkénti fertőtlenítéséről és az ott előforduló kártékony állatok irtásáról gondoskodni kell.

2. ^[12]

3.  Az ingatlan területén trágyát szabadon tárolni tilos. A trágyatároló szilárd, szivárgásmentes alappal és peremmel ellátott. A trágyalé elvezetését vízzáró fedett aknába kell megoldani. Amennyiben a trágyatároló a lakóépülettől 30 méteren belül van, a trágyát hetente el kell szállítani. 

4. A fedett trágyatároló megépítéséig az egyéni szükségletet meghaladó nagy haszonállatot és haszonállatot tartók naponta kötelesek a trágyát telkükről elszállítani.

5. A trágyázandó földterületre talajerő visszapótlás céljára csak a vegetációs időn kívül február 16. és november 30. között lehet trágyát kiszállítani és kiszórni, és azt az ingatlan használója a kijuttatástól számított 5 napon belül köteles saját tulajdonban lévő, vagy írásba foglalt megállapodásban bérelt földterületen elteríteni és a földbe beforgatni. A trágya szállítása során gondoskodni kell annak letakarásáról.^[13]

6. A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

7. Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.

8. Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás, stb.) haszonállat nem tartható.

9. Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségben, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható.

10. A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak.

7. §.^[14]

1. Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy

az a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen.

(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson, senki közérzetét, életminőségét ne rontsa.

(3) A közterületen okozott esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetve az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

8. §.

(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának – mesterséges vagy természetes úton - magasba tereléséről.

(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (-trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.

(4)^[15] Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanhoz tartozó kerítést olyan állapotban tartani, kaput, kisajtót folyamatosan zárva tartani, hogy azon ebek, ebeknél nagyobb állatok utcára, szomszédos telekre, kertbe kijutni ne tudjanak.

9. §.

(1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak.

(3) ^[16]

(4) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet.

(5) Elhullott állatot szemétgyűjtő edénybe tenni szigorúan tilos.

Külterületi állattartás

10.§.^[17]

IV. Fejezet

A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai

Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok

11. §.^[18]

12. §.^[19]

Az eb- és macskatartás külön szabályai

13. §. ^[20]

14.§^[21]

15.§^[22]

16. §.

Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni:

• játszótérre
• vendéglátó egységekbe
• élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba
• szórakozóhelyre
• óvoda, iskola területére, azok parkolóiba illetve parkjaiba - orvosi rendelőbe, gyógyszertárba
• ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, azok parkolóiba illetve udvaraiba, parkjaiba
• temető területére

17. §.

(1) A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve egyedi azonosító jelzéssel nem rendelkező kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállíttatja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik.

(2) A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A 15 nap eltelte után az eb további sorsáról az állatvédelmi előírások betartásával a gyepmester gondoskodik.

(3) A gyepmester köteles a be fogott eb egyedi azonosító jelét három munkanapon belül a jegyzőnek jelenteni.

(4) A jegyző az eb tulajdonosát a befogásról három munkanapon belül értesíti.

18. §.^[23]

Eb-és macskatenyészet létesítésének szabályai

19.§.^[24]

V. Fejezet

Veszélyes ebek tartásának szabályai

20. §^[25]

VI. Fejezet

Eljárási szabályok

21.§

1. A jegyző az állattartást megtilthatja, ha az állattartó e rendelet rendelkezéseit nem tartja be.^[26]

2. ^[27]

3. ^[28]

4. Az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a jegyző határozatában megjelölt időpontra az állattartást megszüntetni.

5. Amennyiben az (1) bekezdés szerint elrendelt tiltás ellenére az állattartó a végrehajtásra megállapított határidőn túl továbbra is folytatja a szabálytalan állattartást, úgy vele szemben a jogszabály által – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései - megállapított eljárási bírságot (a továbbiakban: bírság ) kell kiszabni.

6. ^[29]

7. ^[30]

8. ^[31]

9. ^[32]

10. ^[33]

11. ^[34]

12. ^[35]

13. ^[36]

14. ^[37]

VII. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések

22. §^[38]

VIII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

23. §.^[39]

24. §.

1. Ez a rendelet 2010. május 1. napján lép hatályba.

2.  Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Zalakomár község önkormányzata képviselő – testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 9/2004. (IV. 28.) valamint az ezt módosító 21/2005.(X.25.) rendelet hatályát veszíti.

Varga Miklós                                                                           dr. Weller – Jakus Tamás

            polgármester                                                                                          jegyző

Kihirdetve: Zalakomár, 2010. április 28. napján.

       dr. Weller – Jakus Tamás

jegyző

1. melléklet az állattartás szabályairól szóló 6/2012 (IV.28.) önkormányzati rendelethez^[40]