1. § (1) A HÉSZ és mellékletei Dunakeszi Város teljes közigazgatási területére terjed ki, kivétel a 7151/3 hrsz-ú út – 0128 hrsz csatorna – 0107/1 hrsz-ú út – 0109/71 hrsz-ú ingatlan – M2 út által határolt, azaz a 16/2008.(VI.09.) KT rendelet területi hatályával érintett terület.

(2) A HÉSZ csak mellékleteivel együtt érvényes:

(3) A HÉSZ függelékei:

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A HÉSZ kötelező szabályozási elemei:

(3) A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak a HÉSZ és mellékletei módosításával lehetséges.

(4) A HÉSZ tájékoztató elemei:

3. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított

4. § (1) Az egyes településrészek részletes előírásai az adott építési övezeti/ övezeti előírásoknál kerülnek meghatározásra. Az egyedi előírásokkal érintett településrészek lehatárolását a 4. számú melléklet tartalmazza, melyek megnevezése és hivatkozási sorszámai az alábbiak:

6. § (1) Dunakeszi Város Önkormányzata a közigazgatási területén meglévő és tervezett belterületi határvonalakat a szabályozási tervlapon jelöltek szerint rögzíti.

(2) Szabályozási tervlapon jelölt belterületbe vonások szakaszosan, ütemezetten hajthatók végre.

7. § Dunakeszi Város közigazgatási területe beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

8. § (1) Lakóterületen a kialakult telekstruktúrába nem illeszkedő telekalakítás sem a közterülethez kapcsolódóan, sem a tömbbelsőben (magánúttal történő megközelítéssel) nem megengedett. A telekalakítás során figyelembe kell venni a meglévő építési telkeknek a kiszolgáló közterülethez viszonyított geometriai kialakítását és illeszkedni kell a telektömbre jellemző utcai telekszélességhez és telekmélységhez az építési övezeti előírások betartása mellett.

(2) Dunakeszi közigazgatási területén:

(3) Szabályozási vonal érintettsége okán történő telekalakítás esetén a minimális telekmérettől való eltérés megengedett.

9. § Amennyiben az építési övezet/ övezet előírásai másképp nem rendelkeznek az egyes beépítési módokhoz tartozó elő-, oldal-, hátsókert méretek meghatározásakor az alábbi bekezdésekben foglalt általános szabályok szerint kell eljárni.

(1) A HÉSZ-ben

(2) A HÉSZ-ben

10. § (1) Az építési övezeti/ övezeti jellemzőket valamint általános érvényű előírásokat együttesen kell alkalmazni és azoknak együttesen kell megfelelni. Egy telek egynél több építési övezetbe és/vagy övezetbe tartozása esetén, az eltérő övezetbe tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számítását, (beépítési százalék, zöldfelületi százalék, szintterületi mutató) és a beépítési feltételek meghatározását az építési övezet/ övezethatárok által körbehatárolt telekrészre vetítetten kell számítani.

(2) Úszótelken építés, bővítés kizárólag a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül megengedett a vonatkozó építési előírások betartása mellett. A beépítettséghez létesítendő parkolókat és zöldfelületet -eltérő rendelkezés hiányában- az úszótelkekhez tartozó tömbtelek építési övezeti határain belül kell biztosítani.

(3) Közterületből szabálytalanul kiszakított építési telken megvalósult épület esetében építés, bővítés kizárólag a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül megengedett A beépítettséghez szükséges parkolókat a kiszakított építési telket körülvevő közterület övezeti határán belül kell biztosítani a település parkolási rendelete szerint.

(4) Nem közterület által közrefogott, szabálytalanul kiszakított telken, illetve az azt körülölelő építési telken építési munka kizárólag a két telek egyesítésével kialakuló építési telken, a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen megengedett.

(5) A kiegészítő rendeltetésű építményt és melléképítményt:

11. § (1) Lakóterületeken az 550 m ² térmértéket el nem érő ingatlanokon vendéglátó rendeltetés kialakítása nem megengedett.

(2) Az 1000 m ² és azt meghaladó méretű ingatlanon –ha építési övezet/ övezet előírása másként nem rendelkezik- az alábbi kiegészítő rendeltetésű épületek helyezhetők el önálló építményként is a kertvárosias-, kisvárosias lakó, településközponti vegyes és különleges területeken:

(3) Az 1000 m ² –nél kisebb méretű ingatlanon –ha építési övezet/ övezet előírása másként nem rendelkezik- az alábbi kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el önálló építményként is a kertvárosias-, kisvárosias lakó területeken az épülettel takart telekrészen:

(4) Amennyiben az építési övezetre az előírások másként nem rendelkeznek az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(5) Dunakeszi közigazgatási területén sajátos építmények elhelyezése csak a HÉSZ-ben szabályozottak szerint megengedett.

12. § (1) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzatra utólagosan szerelt kémény nem építhető.

(2) Főrendeltetésű épületek eltérő építési övezeti előírás hiányában elsődlegesen magastetős kialakításúak lehetnek, ahol a tető hajlásszöge 15-45° közötti kell legyen a tető vízszintes vetületének több mint 70%-án, az utcában kialakult állapothoz igazodó tetőgerinccel.

(3) Kiegészítő rendeltetésű épület tetőkialakítása az önálló rendeltetésű épületével összhangban alakítandó ki. A kiegészítő rendeltetésű épület gerincmagassága a főépület gerincmagasságát nem haladhatja meg, kivétel a mezőgazdasági területeken létesítendő technológiai építményeket. A tetőhéjalásnál hullámpala fedés nem alkalmazható.

(4) Épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető. Egyéb célú létesítmény telepítése, a kémény kivételével (pl. bármely tartószerkezet, megújuló energiahordozó stb.) nem haladhatja meg az épületre vonatkozó épületmagasságot.

(5) A lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias) és vegyes (központi, településközponti) építési övezetekben trapézlemez, műanyag burkolat, pala, hullámpala burkolat, utcafronton 70%-ot meghaladó fa burkolat alkalmazása az építmények homlokzatán nem megengedett.

13. § (1) Telekhatár mentén a tömör-, és nem tömör kerítés magassága a 2,0 métert nem haladhatja meg támfalra épített kerítés esetén sem, nem tömör kerítés esetén az utcafronti homlokvonalon a lábazat sehol sem haladhatja meg a terepszintjétől mért 50 cm-t.

(2) Saroktelken eltérő építési övezeti előírás hiányában:

(3) Lakó – és vegyes területek övezeteiben lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 magas nem tömör, lábazat nélküli kerítéssel vagy növénnyel szabad elválasztani.

(4) Hullámpala, hullámlemez, trapézlemez vagy műanyag lemezburkolatú és rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, a környezetbe nem illő, mintás vagy festett képként ható kialakítású kerítés nem létesíthető.

14. § (1) a település közigazgatási területén hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla, valamint cégér csak az erről szóló önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint helyezhető el.

(2) Kivételt képeznek ez alól a település területén ideiglenes jelleggel elhelyezhető rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, választási plakátok, melyek érvényességi idejétől számított 1 héten belüli eltávolításáról gondoskodni kell.

(3) Hirdetés, reklámhordozó, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

15. § (1) Telek homlokvonalán épített

16. § (1) A terepszint alatt építhető szintterület mértéke –eltérő építési övezeti/övezeti rendelkezés hiányában- megegyezik az építési övezetben/ övezetben megállapított beépítési paraméterek szerint számított, felszínen beépíthető szintterület mértékével.

(2) Terepszint alatti beépítés a nagy árvízi meder és annak karbantartó sávja menti fakadóvizes területeken a HÉSZ 15. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével nem megengedett.

17. § (1) Meglévő beépítés esetén amennyiben a kialakult állapot szerint

18. § (1) Dunakeszi Város lakóterületei

19. § (1) Kis- és kertvárosias lakóterületek telekalakítási szabályai:

20. § (1) A terület elsődlegesen lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önállóan-,vagy vegyesen az alábbi rendeltetésű épület helyezhető el, ha építési övezet ettől eltérően nem rendelkezik:

21. § Amennyiben az építési övezetben meghatározottak másképpen nem rendelkeznek:

(1) A főrendeltetésű épület tetőgerincének irányát az érintett utcaszakaszon jellemző állapothoz igazodóan kell kialakítani. Az utcafronti tetőfelület lejtésének szögét a szomszédos épületek tetőhajlásszögétől ±5 fok eltéréssel, a

(2) Tetőfedés színei csak az alábbiak lehetnek: antracit,- és grafit szürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél rikító színek nem alkalmazhatók.

(3) Főrendeltetésű épület tetőhéjalásánál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható.

(4) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza összesen a hozzá tartozó homlokzathossz 1/3-át nem haladhatják meg. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető.

(5) Tetőfedésre csak kiselemes megjelenésű fedés alkalmazható.

22. § (1) A nagyvárosi lakóterületen

23. § (1) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 1/A.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

(2) Ln-1, Ln-2 építési övezetekben:

(3) Ln-1 építési övezetben

24. § (1) A kisvárosi lakóterületen a lakóterületekre vonatkozó általános előírásokon túl

25. § (1) Szent István, Bajcsy-Zsilinszky utca mellett fekvő, ingatlanokon a 10-es számú településrészen az

(2) Fő út mellett fekvő ingatlanokon a Szent István úttól a Nap utca – Béke utca csatlakozásáig:

(3) Az Lk/4 építési övezetben a legnagyobb gerincmagasság 12,5 m .

(4) Erkély és loggia az épületeken utólag nem építhető be.

(5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó beépítési jellemzőket a 2. számú melléklet 2/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. Az egyes építési övezetek településrészekre vonatkozó egyedi előírásait a 3. számú melléklet 2/B. számú táblázat tartalmazza.

26. § (1) A kertvárosi lakóterületen a vonatkozó általános előírásokon túl

27. § (1) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 3/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

(2) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyedi előírásokat a 3. számú melléklet 3/B. számú táblázat tartalmazza.

28. § (1) Dunakeszi Város vegyes területei

29. § (1) A területen eltérő övezeti előírás hiányában önállóan-, vagy vegyesen

30. § (1) 35-45° közötti tetőhajlásszög, ettől eltérő csak építészeti hangsúly érdekében, a településen védett vagy védelemre javasolt épületek példájával alátámasztottan megengedett.

(2) Helyi építészeti hagyományok megőrzése (oromfalas homlokzat, villaépítészet, polgárházak) alkalmazása.

31. § (1) A vegyes területekre vonatkozó általános előírásokon túl a településközpont vegyes területeken:

32. § Dunakeszi Város gazdasági területei kereskedelmi, szolgáltató és ipari területekre tagozódnak.

(1) A területen

(2) A területen az alábbi melléképítmények nem helyezhetők el:

(3) A gazdasági területen az alábbi mérnöki létesítmények (sajátos építmények):

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR

33. § (1) A területen főrendeltetésként elsősorban az alábbi nem zavaró hatású, gazdasági rendeltetésű építmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el:

(2) Telekalakítás során az építési telek minimális szélessége(SZ)-, mélysége(M) méterben kifejezve: SZ25; M50;

34. § (1) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 5/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

(2) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyedi előírásokat a 3. számú melléklet 5/B. számú táblázat tartalmazza.

35. § A terület elsődlegesen olyan gazdasági célú egyéb ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál, melyek nem jelentős mértékben zavaró hatásúak, nem tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyesek, nem bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódóak.

(1) A területen továbbá az alábbi rendeltetésű főépület és létesítményei telepíthetők:

(2) A tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének.

36. § (1) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 6/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

(2) Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyedi előírásokat a 3. számú melléklet 6/B. számú táblázat tartalmazza.

37. § (1) Dunakeszi Város

(2) Az építési telkeken az alábbi kiegészítő rendeltetésű építmény(ek) nem helyezhetők el:

(3) Az épületek tetőhéjazatként hullámpala és műanyag fedés nem alkalmazható.

38. § Az építési övezet területe a tőzegbánya tavak melletti (Horgásztavak), a tópartot közvetlenül kísérő hétvégi házak kialakult területe.

(1) Az építési övezet területén új beépítés a tűzoltási mentési, felvonulási útvonalak, mentő és egyéb szükséges megközelítés burkolt útvonalainak a biztosítása mellett lehetséges.

(2) A talaj és rétegvizek áramlási útjának terepszint alatti építkezéssel történő elzárásának tilalmával, melyre az egyes létesítmények tervezésénél különös figyelemmel kell lenni.

(3) Az építési övezet területén a vízfelületek mentén 3 m széles parti kezelősáv fenntartása kötelező, el nem építhető, mely egyben az előkertet is magába foglalja.

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AH.

(5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 7/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

39. § (1) A terület fő rendeltetése szerint üdülőépületek, valamint sport-, rekreáció-, tábor szálláshely szolgáltató, camping és azokat kiszolgáló rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Vendéglátó rendeltetés kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott fő rendeltetéssel egy időben vagy azt követően létesíthető.

(3) A területen

(4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 8/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

40. § (1) A különleges területek az alábbi övezetekre tagozónak:

(2) A HÉSZ 9. § (2) bekezdésben meghatározott elő-, oldal-, hátsókert méreteket minimum értékként kell figyelembe venni.

41. § A terület a település meglévő és tartalék temetője , valamint urnatemető, halotthamvasztó területe, ahol a mindenkor hatályos, temetőkről és a temetkezésről szóló törvény és az ennek végrehajtásáról szóló rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(1) Az építési övezetben temetkezési és az azt kiegészítő funkciójú építmény, továbbá közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktároló, kirakatszekrény, szökőkút, kerti bútorzat, vízmedencék, lugas helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a meglévő építmény bővíthető, illetve a meglévő helyén legfeljebb 100 m ² hasznos alapterületű új épület építhető.

(3) Új építmény az építési övezetben lévő legmagasabb épület épületmagasságát meghaladóan nem létesíthető, kivétel a műtárgyak eseteit. Az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságot műtárgy (pl.: harangláb, torony, emlékmű) épületmagassága legfeljebb 3,00 méterrel meghaladhatja.

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR.

(5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 9./A számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

42. § (1) A K-hl jelű övezetbe soroltak a település határtól 200 méter távolságon kívül elhelyezkedő engedélyezett hulladéklerakással érintett területei.

(2) Az övezeten belül a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) A területre rekultivációs tervet kell készíteni.

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AH.

(5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 10/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

43. § (1) Az építési övezet a szennyvíztisztító telep, szennyvízátemelők, valamint egyéb, a település közüzemeltetésével kapcsolatos rendeltetést ellátó funkciók területe.

(2) A településen meglévő szennyvíztisztító telep védőtávolsága telekhatártól számított 150 méter , a szennyvíztisztító védőtávolsága annak korszerűsítéséig nem csökkenthető.

(3) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR.

(4) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 11/A.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

44. § (1) A K-b jelű építési övezetbe sorolt a közigazgatási határtól 200 méter távolságon kívül elhelyezkedő engedélyezett bányaműveléssel érintett terület.

(2) Az övezetben a nyersanyag kitermeléssel, bányaműveléssel összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(3) A területre rekultivációs tervet kell készíteni.

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR.

(5) Az építési övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 12/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

45. § (1) Az építési övezet az Értelmi Fogyatékosok Országos Intézetének egészségügyi, szociális intézményének ingatlana.

(2) A területen:

(3) Telken belül több épület elhelyezhető.

(4) Az épületek utcai homlokzatára látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, műholdvevő stb.) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(5) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AT.

(6) Az építési övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a

2. számú melléklet 13/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

46. § (1) Az építési övezet a zárt, nyitott sportpályák és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az építési övezetben kizárólag a 10000 m ² teleknagyságot meghaladó ingatlanokon lehet épületeket elhelyezni.

(3) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AT

(4) Az építési övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 14.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

47. § (1) A közüzemi területekhez tartozó telkek a település közműellátását szolgáló mérnöki létesítmények, berendezések, illetve azokat kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, melyen kizárólag a tulajdonos vagy személyzet számára kialakított, meglévő lakás fenntartása megengedett.

(2) A telken álló, meglévő, az alkalmazott technológiához kapcsolódó épületállomány megőrzendő, felújítható, a vonatkozó egyéb jogszabályi előírások betartása mellett bővíthető.

(3) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AH

(4) Az építési övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 15/A.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

48. § (1) A K-m jelű övezetbe a volt major mezőgazdasági termeléssel összefüggő üzemi területei tartoznak.

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben lévő telkek elő-, oldal-, és hátsókertjében többszintes növényállomány telepítendő.

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR

(5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 16/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

49. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak.

(2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területen, a szabályozási tervlapon építési hellyel meghatározott területen belül az alábbi közlekedést kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el:

(4) A közlekedés műtárgyait a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak elhelyezni.

(5) Közúti és vasúti kereszteződésben a rálátási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabbra növő növényzetet ültetni tilos.

50. § (1) A szabályozási terven a közúti közlekedés területei közé soroltak az országos és helyi közutak területei.

(2) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) A közúti közlekedés területei közé tartoznak a magánutak, melyek a HÉSZ közterületekre vonatkozó előírásai, valamint a magasabb szintű jogszabályokban és szabványokban foglaltak betartása mellett a szabályozási terv módosítása nélkül alakíthatók, megszüntethetők.

(4) A közúti közlekedési övezet telkein a HÉSZ 49. § (3) bekezdés szerinti épületek legfeljebb 5,50 méter homlokzatmagassággal építhetők a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen. A létesítményhez kialakítandó parkolóhelyet az építési helyet körülölelő övezeti határral meghatározott területen belül kell biztosítani.

(5) A település területén zsákutca létesítése kizárólag fordulóvéggel kialakítottan létesíthető.

51. § (1) A KÖu-M2 jelű övezet az M2 autóút és csomópontjai számára fenntartott terület, tervezési osztályba sorolásuk: M2 autóút: K.II.A

(2) Ezen utak tengelytől számított a mindenkor hatályos közúti közlekedésről szóló jogszabályban meghatározott védőtávolságot meg kell tartani.

52. § A KÖu-I jelű övezet a 2. számú főút és csomópontjai számára fenntartott terület, tervezési osztályba sorolása: 2. számú elsőrendű főút: K.III.BEzen út külterületi szakaszán a a mindenkor hatályos közúti közlekedésről szóló jogszabályban meghatározott védőtávolságot meg kell tartani.

53. § (1) A KÖu-II jelű övezet a meglévő és tervezett országos mellékutak övezete.

(2) A KÖu-II jelű övezeti besorolásba a tervezett M2 és 2. számú főutat összekötő 2113. számú út, a 2101. számú összekötő út, a 21101. számú bekötő út, a 21301. számú állomáshoz vezető út, valamint a 12301. számú komphoz vezető út területe tartozik, tervezési osztályba sorolásuk: K.V.B; B.IV.c.B

(3) Ezen utak külterületi szakaszán a tengelytől számított 100,0- 100,0 méter védőtávolságot meg kell tartani.

54. § (1) A KÖu-Gy jelű övezet a meglévő és tervezett helyi gyűjtő utak övezete.

(2) Ezen utak beépített, illetve beépítésre szánt területre eső szakaszán a szabályozási szélesség megtartandó.

(3) A külterületi, beépítésre nem szánt területi szakaszán az újonnan kialakítandó gyűjtőutak esetében a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási szélesség biztosítandó.

55. § (1) A kül- és belterületi kiszolgáló utak övezetébe tartoznak a településen lévő önkormányzati tulajdonban lévő kiszolgáló, és lakóutak, valamint a külterületi mezőgazdasági rendeltetésű földutak.

(2) Lakó- és vegyes területeken az újonnan kialakításra kerülő közterületi kiszolgáló utak részére – a mennyiben a szabályozási tervlap eltérően nem szabályoz- 12,00 méter szabályozási szélesség biztosítandó.

(3) Amennyiben a kialakítani kívánt kiszolgáló úttal szemben támasztott műszaki követelmények (pl.: forgalom terhelés mértéke, járda-, csapadékvíz elvezetés-, egyéb közművezeték-, töltés/bevágás helyigénye stb.) lehetővé teszik, úgy lakó- és vegyes területeken kívül a közterületi kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,00 méterre csökkenthető.

56. § (1) Telektömbök feltárását kiszolgáló magánút céljára -az építési övezetekben/ övezetekben előírt telekméretre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása mellett- telek kialakítható az alábbi feltételek biztosításával:

57. § (1) A szabályozási terven a kötöttpályás közlekedés területei közé a Budapest – Vác – Szob vasútvonal és Veresegyház – Vác vasútvonal vonalas jellegű építményeinek, valamint az egyéb kiszolgáló épületeinek, építményeinek KÖk övezetbe sorolt területei tartoznak.

(2) A KÖk jelű övezet a meglévő vasúti terület övezete.

(3) Az övezet építési területe (telekhatárai) megtartandók.

(4) Az övezet zöldfelületeinek fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

58. § (1) Parkolás telken belül felszíni parkolókban, térszín alatti gépkocsitárolóban, épületben, illetve önálló parkolóházban egyaránt megoldható.

(2) Egyes építési övezetekben alkalmazható parkolási engedmény mértéke:

(3) Lakó és vegyes területek ingatlanainak gépkocsival történő megközelítésére legfeljebb 2 db egyenként legfeljebb 3,5 méter széles gépkocsi behajtó létesíthető.

(4) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók kialakítására a közterület a helyi parkolási rendeletben foglalt feltételekkel vehetők igénybe.

59. § (1) A zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közterületei.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

60. § (1) A közpark övezetbe tartoznak a település nagyobb kiterjedésű, elsősorban a pihenést, testedzést, játszótéri, és rekreációs tevékenységet szolgáló, több funkciós közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(2) Az övezeten belül elhelyezhetők

(3) A Z-kp/2 övezetben

61. § (1) A közkert övezetbe tartoznak a település kisebb kiterjedésű, elsősorban egy meghatározott funkciót, pihenést, játszótéri, rekreációs tevékenységet szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(2) Az övezeten belül elhelyezhetők

(3) Az övezet területén nem helyezhetők el

(4) Az övezet telkei maximum 1,8 m magas áttört kerítéssel bekeríthetők, a terület használata időben korlátozható.

(5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet II/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

62. § (1) A kegyeleti park övezetbe tartozik a település kegyeleti emlékeinek megőrzésére és bemutatására, a település múltjának reprezentálására szolgáló szakrális, kultúrtörténeti értéket képviselő felhagyott temető korlátozott közhasználatú területe. A kegyeleti park kialakítását-üzemeltetését a meglévő temetkezési emlékek megőrzésének figyelembe vételével kell végezni.

(2) Az övezeten belül elhelyezhetők:

(3) Az övezet területén nem helyezhető el:

(4) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságot kegyeleti műtárgy épületmagassága legfeljebb 3,00 méterrel meghaladhatja.

(5) Az övezet:

(6) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet III/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

63. § (1) A Játszópark övezetbe tartozik a település elsősorban a sport, szabadidő, játszó és kalandpark funkciót szolgáló korlátozott közhasználatú zöldterülete.

(2) Az övezeten belül elhelyezhetők:

(3) Az övezet területén nem helyezhető el:

(4) Az övezet

(5) Az övezetben

(6) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet IV/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

64. § (1) A vizisport park övezetbe tartozik a település elsősorban a sport, vízisport, pihenést, szabadidős rekreációs tevékenységet szolgáló korlátozott közhasználatú területe.

(2) Az övezeten belül elhelyezhető:

(3) Az övezet területén nem helyezhető el a megújuló energiaforrások műtárgyai.

(4) Az övezetben építmények környezetbe illeszkedően alakítandók ki.

(5) Az övezetben az építés feltétele AH.

(6) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet V/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

65. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

(2) A szabályozási tervlapon erdőövezetbe sorolt, ugyanakkor művelési ág szerint mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken – az övezeti besorolás szerinti művelési ág váltásig – a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, azonban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan kizárólag az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódóan fóliasátor, üvegház helyezhető el, az egyes övezetekben előírt paraméterek betartása mellett.

(3) Az erdőterületeken – természet- és vadvédelmi okokból – legfeljebb 1,8 méter magas, nem tömör kerítés építhető.

66. § (1) A szabályozási terven Eg jellel szabályozott gazdasági rendeltetésű erdőterületek, az elsősorban gazdálkodási, faanyag termelési, funkciót betöltő erdők.

(2) A gazdasági erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A gazdasági erdő rendeltetésnek megfelelő erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben az erdőt rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(4) Az övezet területén nem helyezhető el:

(5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet VI/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

67. § (1) A szabályozási terven Ev jellel szabályozott erdőterületek a környezetvédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló védelmi rendeltetésű erdők.

(2) A védelmi erdőterületen kizárólag a külön jogszabály szerinti erdészeti létesítmény elhelyezése megengedett., amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(3) Az övezet területén nem helyezhető el:

(4) Az övezetben az új erdősítések és erdőfelújítások esetében is csak a tájra jellemző, az ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

68. § (1) A szabályozási terven Ee jellel szabályozott erdőterületek a szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai erdők.

(2) Az övezetben erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények, továbbá az alábbi közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhető el:

(3) Az övezetben az új erdősítések és erdőfelújítások esetében is csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(4) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet VII/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

69. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú területei.

(2) A szabályozási terv a település külterületének mezőgazdasági területeit alábbi övezetekbe sorolja:

(3) A mezőgazdasági területek övezeteinek vonatkozásában az OTÉK vonatkozó előírásai az irányadók, a HÉSZ-ben meghatározott eltérések és kiegészítések figyelembevételével.

(4) Mezőgazdasági terület övezeteiben az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR.

70. § Az Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú területek.

(1) Az általános mezőgazdasági övezetben

71. § (1) A szabályozási terven Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetébe a távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai, tájvédelmi, és vízbázis-védelemi érdekeket szolgáló területek tartoznak.

(2) Az övezetben nem létesíthető birtokközpont illetve kiegészítő központ.

(3) Az övezetben

(4) Az övezetben huzamos tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el.

(5) Kerítés állattartás érdekében létesíthető, kizárólag áttört kivitelben, fából, vagy drótfonatból lábazat nélkül, maximum 1,8 méter magasságban.

(6) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet IX/A.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

72. § (1) Az Mk jelű mezőgazdasági rendeltetésű kiskert övezet vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló mezőgazdasági terület.

(2) Az övezetben a kertművelés megőrzendő, ezért a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló, gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű építmények az alábbi feltételek megléte esetén helyezhető el:

(3) Az övezetben

73. § (1) Az Mm jelű mezőgazdasági major övezet a növénytermesztést, állattartást és állattenyésztést, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozást, -tárolást szolgáló mezőgazdasági terület.

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben lévő telkek elő-, oldal-, és hátsókertjében többszintes növényállomány telepítendő.

(4) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet XI/A.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

74. § (1) A vízgazdálkodási területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekre tagozódnak:

75. § (1) A folyó és állóvizek medre övezetbe tartozik a Duna, a Mogyoródi-patak, a Kavicsos tó, a Barracuda tó, továbbá a Tőzegtó medre.

(2) A vízmedrek övezetében a természeti értékek védelme mellett az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.

(4) Az övezetben kialakult értékes és védendő növényállomány megtartandó.

76. § (1) A szabályozási terven V-p/1 jellel szabályozott övezet a vízgazdálkodási területek a folyó- és állóvizek parti sávjának területei (bányató parti sávjai, Duna part egyes rekreációs funkciójú szakaszai).

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben a (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény, épület nem helyezhető el.

(4) A rendelet hatályba lépése előtt a földhivatali nyilvántartásban már meglévő vendéglátó épület esetén a HÉSZ 17 § (1) a) pontjában meghatározottakon felül, a kialakult beépítettség felújítás, átalakítás, helyreállítás esetén is megőrizhető.

(5) Az övezetben építmények elhelyezése kizárólag a természetvédelmi értékek, valamint a kialakult értékes faállomány figyelembe vételével megengedett.

77. § (1) A V-b/1-es vízbeszerzési területek közé tartoznak a vízbázisok belső védőövezetét lefedő Duna partján elhelyezkedő vízműkutak menti területsávok. Az övezet a vízbázis-védelem miatt sajátos helyzetű, jellemzően extenzíven hasznosított területeket foglalja magába.

(2) Az övezetben épületek nem helyezhetők el.

(3) Az övezetben a vízügyi jogszabályokban megengedett vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási, továbbá nyomvonal jellegű építményeken felül egyéb építmények nem helyezhetők el.

(4) Az ingatlanok a művelési ágnak megfelelően hasznosítandók.

(5) Az övezetben kialakult értékes növényállomány megtartandó.

78. § (1) A V-b/2-es vízbeszerzési területek közé tartoznak a Duna parti vízműkutak belső védőövezetén belül elhelyezkedő vízmű telephely ingatlanjai, továbbá gátőrház telekrészei.

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az övezet telkein álló építményeken kizárólag korszerűsítéshez, állagmegóváshoz kapcsolódó építési tevékenység megengedett.

(4) Az övezetben az építés feltétele: AR

(5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet XII/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

79. § (1) Az árok területek övezetbe tarozik az Óceán-árok és a Malom-árok medre.

(2) Az övezetben épületek nem helyezhetők el.

(3) Az övezetben a vízügyi jogszabályokban megengedett vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítményeken felül egyéb építmények nem helyezhetők el.

(4) Az övezetben kialakult értékes faállomány megtartandó.

80. § (1) A szabályzási terven a Tk jelű övezetbe az értékes természetes és természetközeli mélyfekvésű gyepes területek tartoznak, melyek ökológiai, és természetvédelmi okokból védendőek, illetve megőrzendők. Természetközeli terület övezetében épületek, építmények, továbbá

(2) Az ingatlanok a művelési águknak megfelelően hasznosítandók.

(3) Az övezetben kialakult értékes és védett növényállomány megőrzendő.

81. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekre tagozódnak:

(2) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben, az ökológiai hálózat által érintett területeken, új építmény kizárólag szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhető el, ennek hiányában az illetékes szakhatóság(ok) által, konkrét építéshatósági eljárásban meghatározott helyen és kiterjedésben megengedett.

82. § (1) A Kk-sp/1 jelű övezetbe sorolt a település nagy zöldfelületi igényű sportolási, oktatási, nevelési rendeltetésű területei.

(2) Az övezeten belül az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AR.

(4) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet XIII/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

83. § (1) A Kk-sp/2 övezetbe sorolt a település vitorlázó repülés, ejtőernyősport, sárkányrepülés, és egyéb, nagy zöldfelület igényű sportolási rendeltetésű területei.

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

84. § (1) A Kk-lsp jelű övezetbe soroltak az Alagi Versenyló Tréningtelep ingatlanjai, valamint a telephez kapcsolódó nyári- és téli pályák területei, mely a település múltjára jellemző hagyományos tájhasználatú, állattartó majorokat, lófuttatókat, illetve a lósporthoz kapcsolódó majorsági és egyéb lakófunkciójú műemléki területeket foglalja magába.

(2) Az övezeten belül az alábbi építmények helyezhetők el:

85. § (1) A Kk-b jelű övezetbe sorolt a település közigazgatási határa mentén 200 méter távolságon belül elhelyezkedő engedélyezett bányaműveléssel érintett terület.

(2) Az övezetben a nyersanyag kitermeléssel, bányaműveléssel összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezettel érintett területeket az illetékes hatóságok által előírt módon és mértékben kell rekultiválni.

(4) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet XVI/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

86. § (1) A Kk-ü jelű övezetbe sorolt területek a település közigazgatási határa mentén 200 méter távolságon belül elhelyezkedő közművek (vízmű) elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezeten belül kizárólag közművek és építményeik helyezhetők el.

(3) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet XVII/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

87. § (1) A Kk-hl jelű övezetbe soroltak a település közigazgatási határa mentén 200 méter távolságon belül elhelyezkedő engedélyezett hulladéklerakással érintett területei.

(2) Az övezeten belül a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) Az övezettel érintett területeket az illetékes hatóságok által előírt módon és mértékben kell rekultiválni. Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet XVIII/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.

88. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

(2) A közművesítésre kerülő területen

89. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

(2) Beépítésre szánt területen a település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új vízhálózat:

(3) Vízmű kutak kijelölt hidrogeológiai védőidomán belül az ágazati előírásokat be kell tartani.

(4) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:

90. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) Szennyvíz bevezetés:

(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően csak azokon a telkeken tartható fenn az egyedi házi szennyvízgyűjtés-kezelés:

91. § (1) A belterület beépítésre szánt területein új épületet építésének feltétele a csatornahálózatra való csatlakozás kiépítése.

(2) A külterület beépítésre szánt területein új beépítés, beruházás megvalósításához a szennyvíz veszélymentes, a környezet károsítása nélküli kivezetését meg kell oldani:

(3) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető új építményben keletkező szennyvizeket ha:

92. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének mértéke nem haladhatja meg a kommunális szennyvíz szennyezettségének mértékének és meg kell felelnie a későbbi közcsatornára való rákötés feltételeihez kötött előírásoknak.

(2) A technológiai szennyezettségű vizek a a közcsatorna hálózatra előírt szennyezettség mértékéig szükséges előtisztítását telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel kell megoldani csak azt követően vezethető be a közcsatornába..

(3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelésére, elhelyezésére egyedi, szakhatóság által elfogadott megoldást kell alkalmazni.

(4) Szennyvízátemelő műtárgytól védőtávolság igénye:

93. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintően bármit megváltoztatni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(2) Karbantartási célra:

94. § (1) Árvízvédelmet nyújtó védvonal:

(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sáv fakadóvíz előfordulásával kell számolni. Felszín alá nyúló építkezés esetén az illetékes szakhatósággal is egyeztetni kell.

(3) Az árvízvédelmet nyújtó védvonal ártéri, hullámtéri oldalán 60 m-es sávon belül gödröt ásni, bármilyen kitermelést végezni csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet.

(4) Ártérre (a kijelölt nagyvízi meder él és a Duna medre közötti vízelöntéssel veszélyeztetett területen), hullámtérbe csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.

(5) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges:

95. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) vízelvezetést kell kiépíteni az alábbiak betartása mellett:

96. § (1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken:

(2) Belterület, már beépített területén új átviteli (400 kV-os) hálózatot elhelyezni csak föld alatti elhelyezéssel lehet.

(3) A település már beépített, illetve beépítésre szánt területén:

(4) A település már beépített, illetve beépítésre szánt területén a szabadvezetékes hálózati rekonstrukciót / felújítást megvalósítani, az ELMŰ-vel (az Elosztói Engedélyessel) kötött kompromisszumos, kölcsönös feladatvállalás alapján, Együttműködési megállapodásban rögzített területeken, illetve a feladatvállalás megkötésének elmaradása esetén csak földalatti hálózat építéssel lehet (az egyes szabadvezetékes csatlakozó kábeles csatlakozókra való átépítés fogadásának biztosításával).

(5) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, és jelent (3), (4) bekezdések alá nem tartoznak:

97. § (1) Hőtáv vezeték csak föld alatti elhelyezéssel építhető.

(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(3) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,

(4) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(5) Megújuló energiahordozó hasznosítását szolgáló berendezés az épület arculatát nem ronthatja. Napelemek, napkollektorokat a tetősíkjához igazítva kell telepíteni.

98. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

99. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

(2) Új antenna telepítésénél, ha az, nem lakóterületi övezetben fekszik, (kivéve telepszerű többszintes beépítésű lakótelepet, 30 m-t meghaladó épületmagasságú épületet) új antennát csak a meglevővel közös tartószerkezetre lehet elhelyezni.

(3) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményeit a környezetbeillesztés feltételeivel lehet elhelyezni, ha az elhelyezés lehetőségét:

100. § (1) Közlekedési létesítmények létesítésével és működtetésével kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt előírások és határértékek tartandók be.

(2) Úthálózat felújítása során a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Tervezett új közlekedési elemek létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

(3) Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.

(4) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor a tervezés során biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését.

(5) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást csak olyan módon lehet létesíteni, üzemeltetni, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(6) A település zajvédelmi szempontból fokozottan védett területei az országos jelentőségű védett természeti területek, a NATURA 2000 hálózat területei, az Ökológiai hálózat területei és az üdülőterületek, melyeken a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékek vonatkoznak.

101. § (1) Vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait meg kell őrizni. Vízfolyások, csatornák, rendezése során csak környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszereket lehet használni. A meder burkolása tilos, a természetes állapotot kell fenntartani.

(2) A területfeltöltések esetében a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni az engedélyezési eljárás során. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(3) A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó korlátozásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendeletben foglaltak szerint kell betartani.

(4) A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani.

(5) Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell.

(6) A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők.

102. § (1) A levegő védelméről és a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell.

(3) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

103. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

(3) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

104. § (1) A terület tervezett létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékkezelés, szállítás, hulladékgazdálkodás és hasznosítás szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó, hatályos jogszabályokat, betartva azok előírásait.

(2) A veszélyes hulladékok kezelése és veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzése a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint lehet.

105. § (1) A települést érintő, magasabb szintű és helyi jogszabályokkal megállapított természetvédelmi kategóriákba sorolt területeket a 3 sz. függelék tartalmazza részletesen.

(2) Az (1) bekezdés szerint megnevezett és a szabályozási terven jelölt területek hasznosításakor a hatályos vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.

106. § (1) Közterületek kialakítása és használata Dunakeszi Város Önkormányzatának e tárgyú, mindenkori rendelete szerint történhet.

(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

107. § (1) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen – kivételt képez ez alól az erdőterület, vízgazdálkodási terület, mezőgazdasági rendeltetésű gyep-rét, nádas-mocsaras terület – elhelyezhető:

(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az építési övezeti/ övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen – kivételt képez ez alól az erdőterület, vízgazdálkodási terület– létesíthető hulladékgyűjtő-udvar, a közegészségügyi, környezetvédelmi, esztétikai szempontok betartásával.

108. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajok alkalmazásával kialakítandó minimális zöldfelület arány szerinti zöldfelületet a használatbavételi engedély megkéréséig telepíteni kell.

(2) A település zöldfelületi rendjének kialakítása érdekében kertépítészeti tervet kell készíteni az alábbiakban:

(3) A K-sp és Kk-sp területeken az építési övezetben, övezetben meghatározott zöldfelületi minimum érték számításba a:

(4) A kötelezően megtartandó zöldfelületként jelölt területek esetén:

(5) A településen 3 méter szintkülönbséget áthidaló rézsűfelületeket állékonyság védelmi szempontból talajmegkötő cserjetelepítéssel kell kialakítani.

(6) Különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt bányaterületeken (K-b, Kk-b) a környező más területfelhasználású területek (kivéve erdőterületek) felé legalább 5 méter széles többszintes növényállományú zöldfelület kialakítása kötelező.

109. § (1) Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével növényzettel fedetten alakítandók ki.

(2) A közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minőségű lombos fák ültetendők.

(3) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(4) Új közutak, utcák kialakításánál

110. § 1 m magasságban mért 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak növény-egészségügyi-, élet- és vagyonvédelmi okból, illetve építési tevékenység miatt lehet, kivéve a gyümölcsfákat.

111. § Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyedi előírásokat a 3. számú melléklet Zöldf./B.számú táblázat tartalmazza.

112. § (1) A szabályozási terv jelöli az országos és települési szintű jogszabályok által megállapított, védelemben részesülő műemléki épületeket, azok telkeit, mint a műemléki környezet határát, valamint a régészeti lelőhely és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek területeit, a régészeti érdekű területeket.

(2) Az országos és helyi védettségű művi értékeket és kapcsolódó védelmi területeiket, valamint a helyi védelemre javasolt művi értékek listáját a 2. sz. függelék tartalmazza.

113. § (1) A szabályozási tervlap jelöli a helyi védelmet élvező és a helyi védelemre javasolt épületeket, a helyi értékvédelmi területek lehatárolásait..

(2) Helyi védettségű épületen (helyi egyedi védelem) végezhető építési munkát és annak egyéb feltételrendszerét helyi értékvédelmi rendelet állapítja meg.

114. § (1) A műemlékek és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok használata, hasznosítása során a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény előírásai szerint kell eljárni.

(2) Műemléki környezetben épület építése, bővítése, fennmaradása, rendeltetés megváltoztatása, illetve olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, mely a homlokzat jellegét, megjelenését megváltoztatja a műemléki szakhatóság hozzájárulását követően engedélyezhető.

115. § (1) A szabályozási tervlap jelöli a helyi védelemre javasolt:

116. § (1) A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembevételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik ne károsodjanak.

(2) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

(3) A régészeti lelőhelyek vonatkozásában a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény és a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos rendelet előírásait kell alkalmazni.

117. § A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósításához elővásárlási jogot állapít meg településrendezési okokból a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokon.

118. § (1) Dunakeszi Város Önkormányzata településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből – útépítés céljából – kisajátíthatja a szabályozási terven kiszabályozott telekingatlanokat, illetve azoknak a szabályozással érintett részét.

(2) Dunakeszi Város Önkormányzata a HÉSZ megalkotásakor nem a tulajdonában álló:

(3) Dunakeszi Város Önkormányzata településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből minden elővásárlási joggal érintett ingatlant kisajátíthat.

119. § (1) Az útépítési és közművesítési hozzájárulási kötelezettség esetei:

120. § (1) Módosul a 16/2006(VII.03.) számú KT rendelet (továbbiakban:”R”)

(2) A HÉSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az „R”:

1. § (3) -ben felsorolt minden melléklet a Dunakeszi Város 7151/3 hrsz-ú út – 0128 hrsz csatorna – 0107/1hrsz-ú út – 0109/71 hrsz-ú ingatlan – 2/A út által határolt területen, azaz a 16/2008.(VI.09.) számú KT rendelet területi hatályán kívül eső területekre vonatkozóan.