Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, a vagyontárgyak értékesítését és hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól
Hatályos: 2012. 03. 30- 2022. 02. 03Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, a vagyontárgyak értékesítését és hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól1
Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) c.) pontjában, az 5. § (4) bekezdésében, 9. §, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 107. § és a 143. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, a vagyontárgyak értékesítését és hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól:
A rendelet célja, hatálya
1. § (1) Jelen rendelet célja, hogy meghatározza Előszállás Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyonnal való gazdálkodásának szabályait.
(2) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed Előszállás Nagyközség Önkormányzat közigazgatási területére, valamint más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Előszállás Nagyközség Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra.
(3) Nem terjed ki jelen rendelet hatálya:
a) az Önkormányzat költségvetési szerveinek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételére irányuló döntéseire,
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, - ugyanakkor kiterjed jelen rendelet hatálya ezen ingatlan vagyontárgyak megterhelésére, elidegenítésére -.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonnal való gazdálkodásra külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
Az Önkormányzat vagyonának meghatározása
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona: befektetett és forgóeszközök (a tulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok, ingók, immateriális javak, értékpapírok, pénzeszközök).
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) ingatlanok: az ingatlan önálló helyrajzi számmal és más nyilvántartási adatokkal rendelkező földrészlet az azon lévő épületekkel, építményekkel, ezek részeivel, és egyéb, a földrészlet tulajdonjogától függetlenül önálló ingatlanként nyilvántartott épület, építmény, helyiség, társasházi külön tulajdon a hozzátartozó közös tulajdonnal együtt,
b) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok,
c) ingó vagyon: műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, tenyészállatok, készletek,
d) immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, üzleti-, vagy cégérték, szellemi termékek,
e) értékpapírok: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, kötvény és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít,
f) pénzeszközök: készpénz, bankszámlán lévő pénz, csekk, betét,
g) követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid, illetőleg hosszú lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök,
h) bruttó érték: a beszerzés, a létesítés, a felújítás, a térítésmentes átvétel, a saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke.
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.
(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyakat a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(4) Az egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyontárgyak forgalomképes vagyontárgynak minősülnek, melynek részét képezik az Önkormányzat üzleti vagyona, gazdálkodó szervezetben lévő részvénye, üzletrésze is az 1. számú melléklet szerint.
4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak az alábbiak:
a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonelemek,
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak:
ba) a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanok,
bb) mindaz a vagyon, melyet jogszabály, vagy a képviselő-testületi rendelet, határozat a továbbiakban annak nyilvánít.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, valamint a forgalomképtelen vagyontárgyak nem terhelhetőek meg, vállalkozásban nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyonon osztott tulajdon nem létesíthető, nem terhelhető meg, kivéve a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom tekintetében, melyek alkalmazásának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.
(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak az alábbiak:
a) kulturális javak,
b) közművek, vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek,
c) sportpályák és sportcélú építmények,
d) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények,
e) az önkormányzati intézményekre rábízott ingatlanvagyon,
f) önkormányzati tulajdonú középületek,
g) az erődök,
h) az Önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre, megterhelésre ki nem jelölt bérlakások,
i) pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázat által előírt határidő leteltéig, továbbá
j) mindazon vagyon, amelyet jogszabály, vagy képviselő-testületi rendelet, határozat annak nyilvánít.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott, az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását, intézmények elhelyezését szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált és a képviselő-testület határozattal értékesítésre kijelölt (törzsvagyonból forgalomképes vagyonná történő átminősítés). Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy a Magyar Állam részére tulajdonba adható, állami szerv elhelyezése érdekében ingyenesen használatba adható. Az önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, ezen feladat ellátásához szükséges mértékben.
(5) A pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázatban meghatározott határidő leteltével automatikusan forgalomképessé válnak, amennyiben e rendeletben és külön törvényben meghatározott feltételek fennállnak.
(6) Hitelfelvétel és kötvénykibocsátás fedezetéül a korlátozottan forgalomképes vagyon a képviselő-testület eseti döntése alapján, a mindenkori helyi költségvetési rendelet mellékletében értékesítésre és megterhelésre kijelölt forgalomképes vagyon szolgál.
Vagyonkataszter, vagyonkimutatás, vagyonértékelés
5. § (1) Az Önkormányzat feladata a tulajdonában lévő ingatlanvagyonról nyilvántartási és adatszolgáltatási rendről szóló jogszabályok – különösen a 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet– szerint ingatlanvagyon-katasztert felfektetni, folyamatosan vezetni és a kataszterben szereplő adatok, valamint a számvitel egyezőségéről gondoskodni.
(2) A jegyző felelős a kataszterben feltüntetett adatok valóságnak való megfeleléséért. Amennyiben a kataszterbe téves bejegyzés történik és így javítás válik szükségessé, úgy annak átvezetéséről a jegyző rendelkezik.
(3) A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a vagyon-, közmű kezelőjének nyilvántartásával.
(4) A számviteli nyilvántartással való egyezőség érdekében a kataszterben előírás a bruttó érték nyilvántartás, valamint a bruttó érték változás vezetése.
6. § (1) Amennyiben az önkormányzat vagyonának hasznosítása érdekében az adott ingatlanát értékeli, úgy a kataszterben szereplő érték módosítására kerül sor.
(2) A kataszter naprakész vezetéséért, valamint a változás tulajdonos felé való bejelentéséért a vagyonkezelő is felelős.
7. § (1) A vagyonkataszteri vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az önkormányzatnak kell nyilvántartani a számviteli törvény főkönyvre vonatkozó előírásainak megfelelően.
(2) A vagyonkataszteri vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerint értéken,
c) a tulajdonosi követeléseket, részesedéseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően veszi számba.
8. § Az önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésében lévő önkormányzati vagyon nyilvántartása, leltározása és az önkormányzati főkönyv felé való feladatása a vagyonkezelő szervezet kötelessége – a nyilvántartásról az egyezőség biztosítása érdekében köteles adatot szolgáltatni.
9. § (1) Az egyes vagyonelemek értékét – elidegenítés, megterhelés, valamint csere esetén az értékkülönbözetet – forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 3 hónapnál régebbi nem lehet.
(2) A tulajdonosi, tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
Vagyongazdálkodás
10. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező feladatai eredményes ellátásának elősegítése.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
(3) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem sértheti. Az Önkormányzat által alapított, vagy olyan gazdasági társaságnak, melyben az Önkormányzat részesedést szerezhet vagy szerzett, meg kell felelnie a Nvtv. 8. §-ban foglalt átláthatóság követelményének.
(4) A képviselő-testület jogosult az önkormányzati vagyoni elemek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatására jogszabály adta kereteken belül.
11. § Jelen rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek, tulajdonosi jogok gyakorlásának minősül különösen:
a) az elidegenítés, értékesítés,
b) a vagyon ingó, illetőleg ingatlan elemeinek megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,
c) a vagyoni elemek gazdálkodó szervezetekbe apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok, illetőleg egyéb társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátása,
d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
e) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyoni elemek kezelésbe, használatba, üzemeletetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,
f) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
g) gazdálkodó szervezetbe üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,
h) a vagyon kezelésből történő kivonása,
i) vagyonszerzés,
j) hitelfelvétel,
k) értékpapírral, pénzeszközökkel a jogszabály alapján való gazdálkodás,
l) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
m) önkormányzati követelés érvényesítése,
n) követelés elengedése, bevételről való lemondás,
o) közalapítvány létrehozása, közérdekű kötelezettségvállalás,
p) célhoz kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről való döntés, az állami hozzájárulás kivételével,
q) egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről való döntés.
12. § Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen – a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel – csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Egyebekben az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteire a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. §, és 10. §-ban foglaltak az irányadók.
13. § (1) Előszállás Nagyközség Önkormányzatát megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. Az önkormányzati vagyon tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlására közvetlenül a képviselő-testület jogosult gyakorolni az itt meghatározottak szerint.
(2) A képviselő-testület választja az önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetek felügyelő bizottsági tagjait.
(3) Az Önkormányzat – e rendeletben és külön törvényben meghatározott – vagyontárgyait bérbe, használatba, kezelésbe adhatja a vagyonvesztést kizáró garanciák beépítésével. A tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére – a vonatkozó jogszabályok alapján – intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Az önkormányzat által újonnan alapított gazdasági társaságok alapítására, továbbá az önkormányzat által más gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzésére, illetve az önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaságok tulajdonosi összetételére, működésére az Nvtv. megfelelő rendelkezéseit is alkalmazni kell.
14. § A képviselő-testület törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemet kizárólag közfeladat ellátása céljából adhat használatba e feladat ellátásához szükséges mértékben. A kedvezményezett köteles viselni a használattal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket.
15. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenesen történő átruházása kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott esetekben és módon van lehetőség.
16. § Az e rendeletben meghatározott az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont érintő elidegenítés esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg, kivéve a volt állami (tanácsi) vagy önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítésekor. Ez esetben az állam elővásárlási jogát megelőzi a lakásban élő bérlő elővásárlási joga.
Önkormányzati vagyonértékesítés eljárási szabályai
17. § (1) Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben, illetve az Nvtv.-ben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, illetve versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül.
a) ingatlan esetén minden esetben,
b) ingóság esetén forgalmi értéke az 500.000 forintot meghaladja.
(3) Az értékesítésre kijelölt ingatlan forgalmi értékének meghatározására független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.
18. § (1) Versenyeztetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A hirdetésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy megnevezését, lényeges adatait, a pályázat benyújtási határidejét, az esetleges versenytárgyalás időpontját.
(2) A hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:
a) ingatlan esetében: mint a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi értéke,
b) ingóság esetén, mint az ingóság forgalmi értéke.
(3) Érvényes pályázatnak az minősül, ami határidőben benyújtásra került és maradéktalanul megfelel a hirdetésben előírt formai és tartalmi követelményeknek.
(4) Több érvényes pályázat esetén árverést kell lefolytatni, a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő 15 napon belül, melynek időpontját előzetesen a hirdetésnek tartalmazni kell.
(5) Az árverést a képviselő-testület folytatja le.
(6) Az árverést a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri. Abban az esetben ha több pályázó azonos legmagasabb összegű ajánlatot vállalt, akkor az Önkormányzat részére legkedvezőbb fizetési feltételeket vállaló pályázó nyeri az árverést. Azonos ajánlatok esetén a pályázók között sorsolással kell dönteni vagy új eljárást kell lefolytatni.
(7) Sikeres árverés esetén, az árverést követő 15 napon belül megkötésre kerül a szerződés a nyertes pályázóval.
(8) Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.
Vegyes rendelkezések
19. § A vagyonkezelésre, a vagyonkezelési jog körébe tartozó vagyontárgyak és a vagyonkezelési jog átruházásának szabályaira különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108.-109. §-aiban és az Nvtv. 11. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
Záró rendelkezések
20. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított Előszállás Nagyközség Önkormányzata vagyonáról és annak hasznosításáról szóló 9/1995.(VII.1.) ÖK. számú rendelet, valamint az azt módosító 10/2003.(V.1.), 14/2004.(V.1.), valamint 13/2009.(X.1.) ÖK. számú rendelete.
Az önkormányzati rendeletet az Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 1.) önkormányzati rendelete 22. §-a hatályon kívül helyezte 2022. február 4. napjával.