Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2012 (II.23.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 11. 30az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (egységes szerkezetben a 20/2012. (XII.28.), a 1/2016. (II.02.), a 20/2017. (X.02.), a 16/2020. (VII.13.), a 7/2021. (VIII.30.), valamint a 12/2021. (XI.30.) rendeletekkel
Szigetmonostor Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §. (2) bekezdés c) pontjában és 18. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) Szigetmonostor Község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) az Önkormányzat tulajdonára és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.
1/A. § A vagyongazdálkodásban részt vesznek az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek, intézmények, gazdasági társaságok. A rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, az alapító okiratukban meghatározott célnak és feladatnak megfelelően rendeltetésszerűen használni, a közszolgáltatások ellátásában a gazdálkodás szabályait megtartva kezelni és gyarapítani, azt a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani.
1/B. § (1) A vagyongazdálkodás tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt) 7-9 §-ai az irányadók.
a) hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Ciklusprogram keretében minden önkormányzati ciklus elején,
b) a középtávú vagyongazdálkodási tervet a költségvetés elkészítése keretében, évente kell elkészíteni és a képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A közép- és hosszú távú tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Vagyonnyilvántartás
3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni és vagyonkimutatást készíteni.
(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
Rendelkezés a vagyonnal
4. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület kizárólagos döntési jogkörében gyakorolja az Önkormányzat törzsvagyonába és üzleti vagyonába tartozó vagyonelemek tekintetében.
(2)1 Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a Képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Vagyonkezelésbe adható minden olyan önkormányzati vagyonelem, amely az önkormányzati közfeladat ellátását szolgálja. A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ingyenes átengedéséről. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.
(3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(5) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(6) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
(7) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett, kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.
(8) A korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan a Képviselő-testület döntése alapján az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.
(9) Az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, valamint nem lakás célját szolgáló helyiségek bérletének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzati vagyont 25 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján az összességében legjobb ajánlatot tevő részére lehet, kivételt képez a víziközmű, amely esetében a Képviselő-testület minősített többséggel dönt a hasznosításról.
(3) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(4) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(5)2 Az Önkormányzat vagyongazdálkodási feladatokat ellátó bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
(6) A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről a helyben szokásos módon a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a piaci, könyv szerinti érték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén - kivéve a Füzeserdő utcai lakóövezetet - 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a Képviselő-testület előzetes véleménye alapján a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, követelés elengedése
8. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) A Képviselő-testület és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása
9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
10. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,
g) gazdasági társaság alapítása,
h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
11. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően a Képviselő-testület és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése, 100 000 Ft . értékhatár felett.
d) az elővásárlási joggal való élés illetve az arról való lemondás.
(3)3 A Képviselő-testület vagyongazdálkodási feladatokat ellátó bizottságának hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
c) a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 1 000 000 Ft . értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,
d) 1 000 000 Ft . értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
e) behajthatatlan követelések törlése 30 000 Ft és 100 000 Ft között.
(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a Képviselő-testület jóváhagyásával
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – 3 hónapot meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,
c) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(5) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni – a gazdasági és vagyonbizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.
d) közműbekötéssel kapcsolatos közterületet érintő tulajdonosi hozzájárulás megadása.
III.
Záró rendelkezések
12. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésének időpontjával a 9/1992.( IX.18.) Szigetmonostor Községi Önkormányzat rendelete az Önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól, valamint a 8/2004. (IX.14.) számú rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól és ennek 11/2008.(IV.22.) és 20/2008.(X.17.) számú módosító rendeletek hatályukat vesztik.
(3) A rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.
Módosította a 20/2012. (XII.28.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2013. január 1-jétől.
Módosította a 1/2016. (II.02.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. február 3-tól
Módosította a 1/2016. (II.02.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2016. február 3-tól
Az 1. melléklet a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.