Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012 (XI.22.) önkormányzati rendelete

az állattartás szabályozásáról^[1]

Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

(1) A község területén állatot tartani a közegészségügyi, állat-egészségügyi, építési és környezetvédelmi szabályok betartása mellett, ezen rendeletben valamint a magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint lehet.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Nyim község közigazgatási területére.A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, vagy amely állatot tart, felügyel, illetve állatállományt gondoz, állattartási tevékenységet folytat.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,

b) egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra, egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra, polgári védelem mentőkutyáira,

d) alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre,

e) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra,

f) veszélyes állatok, valamint veszélyes ebek tartására,

g) méhtartókra.

E rendelet alkalmazásában:

a) Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly

b) Közepes haszonállat: juh, kecske, sertés

c) Kis haszonállat: baromfi, díszbaromfi, posta-, sport-, dísz- és haszongalamb

d) Prémes állat: házinyúl, tenyésztett prémes állat (pl. nutria, prémgörény, nyérc, ezüst, kékróka, stb.)

e) Védőtávolság: az állattartó épület, építmény, illetve a trágyatároló, valamint hozzájuk legközelebb lévő épületnek, építménynek, vagy műtárgynak az objektumhoz legközelebb lévő szélétől mért távolsága.

(1) Zárt rendszerű állattartás esetén a trágyalé zárt, szivárgásmentes gyűjtéséről gondoskodni kell. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(2) Almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás- és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett.

(3) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról a környezet szennyezése nélkül - rendszeresen (május-október közötti időszakban hetente kétszer is) gondoskodni kell.

(1) Állattartó épületeket az építésügyi és környezetvédelmi jogszabályoknak és településrendezési előírásoknak megfelelően lehet létesíteni.

(2) Állattartás céljára szolgáló épület, építmény, valamint trágyatároló az 1. mellékletben meghatározott védőtávolságok megtartásával helyezhető el.

(3) Az állattartó épület szellőztetését saját ingatlan felőli oldalon kell megoldani.

(1) A közterületen állatot tartani, legeltetni nem lehet.

(2) Amennyiben az állat a közterületen történő áthajtása során a közterületet szennyezi, az állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani.

(1) Ez a rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba.

(2) A kihirdetéssel egy időben hatályát veszti az állattartás helyi szabályairól szóló 11/2001. (XI. 30.) önkormányzati rendelet.

(3) Az e rendelet 1. mellékletében meghatározott védőtávolságokat csak e rendelet hatálybalépését követően létesített állattartó épületek esetében kell alkalmazni.

(4) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.