Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012 (IV.25.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 11. 25Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012 (IV.25.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól
Kaposkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (1:6) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el1
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Kaposkeresztúr Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő:
a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,
b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáró szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a 2. pontban foglaltakat is.
2. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátást, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
3. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, hogy a polgári jogi jogügyelet szabad tárgya lehet.
4. Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgyaknak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.
5. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügyelet útján nem ruházható át, nem terheltető meg, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás alá sem vonható.
6. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés állomány.
7. Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
8. Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.
9. Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot és a tagsági viszonyból eredő, illetve részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban és vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.
10. Helyben szokásos mód: az önkormányzat épületének Fő u. 7. hirdetőtábláján 15 napi időtartamra történő kifüggesztés, Baté község honlapján való közzététel.
11. Ahol e rendelet Ft összeget határoz meg, és másként nem fogalmaz, az ÁFA nélkül értendő (nettó.)
12. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátást, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátáshoz szükséges infrastruktúra biztosítását is.
13. Vagyontörvény: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény.
14. Erdő: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény megfogalmazott szerinti erdő.
Az önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból (továbbiakban: vagyontárgy) áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amely
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül,
c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.
(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:
aa) helyi közutak és műtárgyaik,
ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények ide nem értve a vízi közműveket,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 1. melléklet I. pontja tartalmazza.
5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 4. §. hatálya alá nem tartozó, és nem üzleti vagyon:
a) az Önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, oktatási, sport, egészségügyi, szociális , és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,
b) a Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,
c) Műemlékingatlanok,
d) Kül-és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,
e) erdők,
f) muzeális gyűjtemények és emlékek,
g) játszó-, pihenő- és sportkertek,
h) közművek, víziközművek,
i) köztemetők,
j) levéltári anyagok, tervtárak, terv – és iratanyaga,
k) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
l) az elidegenítési tilalmi listán szereplő önkormányzati bérlakások, és
m) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 1. melléklet II. pontja tartalmazza.
6. § Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon forgalomképes.
Önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az Önkormányzat Hivatal (továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követően képviselő-testületi ülésen kell dönteni a törzsvagyon szerinti minősítéséről.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és
b) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó értéken)
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonhasználókként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a portfolió (értékpapír) vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken veszi számba.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, továbbá az érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(4) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.
(5) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(7) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgyak forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan vagyon és 1 millió forint bruttó érték feletti ingó vagyon esetén három évnél nem régebbi – ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján,
b) értékpapír esetében, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
Vagyongazdálkodás irányelvei
10. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra a gazdasági program elkészítésével egyidejűleg.
(2) A közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a vagyontörvényben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni.
(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden évben az éves zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
11. § (1) Az önkormányzatot megilleti mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.
(3) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezései jogok gyakorlását a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának használóira (továbbiakban: vagyonhasználó) e rendelet szerint ruházza át.
Az önkormányzati vagyon használói és jogállásuk
12. § (1) Az Önkormányzat vagyonának használói lehetnek:
a) önkormányzati hivatal
b) az Önkormányzat költségvetési szervei, intézményei,
c) az Önkormányzat által más önkormányzattal közösen fenntartott költségvetési szervek és intézmények
d) az Önkormányzat gazdasági- illetve közhasznú társaságai
e) helyi roma nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok
f) helyben működő civil szervezetek.
(2) Az önkormányzati vagyon használóját a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(3) Az Önkormányzat vagyonának használója köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(4) Az Önkormányzat vagyonának használója jogosult, illetve köteles a működés feltételként rá bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
c) ingó vagyontárgyak elidegenítésére,
d) közterhek viselésére.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai alapján lehet gyakorolni.
(6) A vagyon használója beruházást, felújítást csak a tulajdonos engedélyével végezhet.
Vagyon hasznosítási eljárás szabályai, nyilvánossága
Vagyon értékesítése, hasznosítása
13. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, hasznosítása a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) Nem kell versenyeztetési eljárás vagyontárgy értékesítése esetén:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el értékesítés esetén:
aa) ingóvagyon esetében az 500.000 Ft-ot,
ab) ingatlanvagyon esetében: az 5.000.000 Ft-ot
ac) portfolió értékesítés esetén a 10.000.000,Ft-ot
b) értékhatártól függetlenül:
ba) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
bb) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
bc) bérleti időszak meghosszabbításakor;
bd) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
be) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 5 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;
bf) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
bg) telekhatár-rendezés esetén.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárás vagyontárgy hasznosítása esetén:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el hasznosítás esetén:
aa) ingóvagyon esetében az 1.000.000 Ft-ot,
ab) ingatlanvagyon esetében: az 25.000.000 Ft-ot
b) értékhatártól függetlenül, ha az ingatlan hasznosítása maximum 1 hétre szól.
(4) A versenyeztetés szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása.
14. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni, csak üzleti vagyonná történő átminősítése esetén lehet, ha erről a vagyontörvény másképp nem rendelkezik.
(3) A vagyon értékesítését:
a) a 10 millió Ft értékhatár feletti értéket képviselő ingatlan vagyon esetében a megyei lapban történő meghirdetéssel,
b) az 10 millió Ft értékhatár alatti ingatlanvagyon és nettó értékkel rendelkező ingóvagyon esetében a helyben szokásos történő hirdetéssel kell lebonyolítani.
(4) A polgármester értékhatárra tekintet nélkül dönt a selejtezésre kijelölt ingó vagyontárgyak (gépek, berendezések, felszerelések) értékesítéséről, ha azok feleslegessé váltak, 0-ra leíródtak (nettó értékük 0 Ft ) és nem felújíthatók. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.
(2) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes üzleti vagyona megterheléséről értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület dönt.
Vagyon vállalkozásba vitele
16. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozás a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a vállalkozásba nem vihető be.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona csak a jogszabályokban meghatározott feltételek betartása mellett vihető vállalkozásba, ezek közül is csak a közművek.
(6) Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(7) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
(8) Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben – kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét és amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik és amely szervezet a vagyontörvény szerint átlátható.
(9) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel, kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
A használat és a hasznosítási jog átadása
17. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés megkötésre a képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel jogszabályok és e rendelet szerint
b) önkormányzat közterület használatáról szóló rendeletében meghatározottak szerint lehet.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat –illetve hasznosítási jogát e rendeletben meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett és e rendeletben meghatározottak szerint .
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel használati díj ellenében.
(5)2
(6) A képviselő-testület dönt értékhatárra tekintet nélkül az 1 évet meghaladó használat, hasznosítási jog átengedéséről.
(7) A polgármester dönt értékhatárra tekintet nélkül a használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.
(8) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen beszámol.
17/A. §3 (1) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve) 145. §. -ban foglaltak szerint választási gyűlés céljára az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan ingyenes bérbeadásáról.
(2) A bérbeadáshoz a kérelmet a választási gyűlés tartása előtt legalább 2 nappal be kell jelenteni, a bérbeadásról bérleti szerződést kell kötni.
(3) Választási gyűlés céljára ingyenesen bérbeadható ingatlan: Művelődési Ház Kaposkeresztúr, Szabadság tér 2.
(4) A Ve.144. §-ában foglalt választási plakátok – kivéve óriásplakát és önálló hirdetőberendezés - önkormányzati tulajdonba lévő dolgon történő elhelyezésére az előzetes írásbeli hozzájárulást a képviselő-testület, mint tulajdonos nevében átruházott hatáskörben a polgármester adja meg a Ve. - ban foglalt szabályok betartásával egyidejűleg.
(5) A választási plakát elhelyezésére vonatkozó kérelemben meg kell jelölni a választási plakát méretét, elhelyezés helyét és a kérelmezőnek nyilatkozni, kell arról, hogy vállalja a Ve. 144. §. (7) bekezdésben foglaltakat. A kérelmekre a polgármester legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon adja meg az írásbeli hozzájárulást.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat a választási kampány időszakában kell alkalmazni.
Ingyenes vagy kedvezményes használat
18. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése- az átengedés időtartalmától függetlenül – értékhatárra tekintet nélkül - a képviselő-testület hatásköre.
(2) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jogot értékhatárra tekintet nélkül közfeladat ellátására ingyenesen átengedheti, ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adhatja:
a) más önkormányzatnak
b) társadalmi szervezeteknek
c) gazdálkodó szervezetnek
d) költségvetési szerveknek.
(3) A társadalmi és gazdálkodó szervezeteknek való ingyenes átadás további feltétele, hogy a szervezet a vagyontörvény szerint átlátható legyen.
(4) A képviselő-testület az ingyenes átengedés során kötött szerződésben a használat és hasznosítás jogát – az önkormányzati vagyon védelmének céljából - feltételekhez kötheti.
Az önkormányzat vagyon társulásban
19. § (1) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzatok vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A társulás ingatlanvagyonának felújítása, és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények középületei, középületek vihetők társulásba.
(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető.
Értékpapír vásárlás
20. § (1) Az önkormányzat az ideiglenes feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) Az 10 millió Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselőtestület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlása.
(3) Az 10 millió Ft feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
(4) A polgármester az 10 millió Ft értékhatárt meg nem haladó értékpapír-forgalom lebonyolítását, megkötését saját hatáskörben intézi, úgy , hogy arról a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
21. § Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről – lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását
b) az önkormányzat követelésiről való lemondás joga értékhatártól függetlenül a képviselő-testület joga /adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában/.
Hitelfelvétel, törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás, felújítás
22. § (1) 4Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, milyen hitelt vesz fel.
(2) A nettó 1 millió Ft feletti és nettó 15 millió forint alatti önkormányzati beruházások, felújítások lebonyolítására legalább három ajánlatot kell kérni.
(3) A nettó 1 millió Ft feletti és nettó 15 millió forint alatti önkormányzati beruházásokról, felújításokról az ajánlatok átvizsgálása után a képviselő-testülete dönt.
(4) A nettó 1 millió forint alatti beruházásokról, felújításokról, árubeszerzésről, szolgáltatás megrendeléséről a polgármester az éves költségvetési rendelet előirányzatait figyelembe véve, utólagos tájékoztatási kötelezettséggel dönt.
(5) Ha az önkormányzat által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges a 3 ajánlat megkérése, akkor az (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(6) Az önkormányzat beszerzései esetén a közbeszerzési értékhatár elérése esetén a közbeszerzési törvény előírásai szerint jár el.
(7) A szerződések aláírására a polgármester jogosult.
(8) Az önkormányzat a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű –árubeszerzésére, építési beruházására, szolgáltatására-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra, vonatkozó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartalmát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül A közzétételről a polgármester gondoskodik az önkormányzati hírdetőtáblán történő kifüggesztéssel.
Felajánlott vagyon elfogadása
23. § (1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület dönt.
(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása e rendeletben meghatározott vagyonhasználó részére történik, a képviselő-testület a döntését megelőzően szükséges a beszerezni a vagyonhasználó vezetőjének a nyilatkozatát arról, hogy a képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezmények felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.
(4) Az önkormányzat köteles az ingyenes vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasználó szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
Intézmények gazdálkodása a vagyonnal
24. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására költségvetési szervet alapíthat (továbbiakban: intézmény). Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog- vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat- az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza az általa alapított önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézményvezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) Az intézmény vezetője a 200.000,-Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra - az alapfeladata sérelme nélkül – bérleti szerződést köthet, alkalmanként maximum 20.000,-Ft értékhatárig, maximum 1 hónap időtávlatra.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátást.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáért, az elhasználódott ingók pótlásáért. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztés alapján a költségvetési tervezéskor.
f) Az intézmény vezetője 100.000,-Ft feletti vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti. Az intézmény használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h) Az intézményvezetője 200.000,-Ft felett a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapír, a dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
i) Az intézmény követeléseiről az intézmény likviditásnak megtartása mellett 50.000,-Ft-ig dönthet, e feletti követelésről lemondani csak a képviselő-testület engedélyével lehet.
(4) A közös alapítású és irányítású intézmények vagyon feletti rendelkezési jogait az alapítók és fenntartók közös létrejött megállapodásban rendezik.
Záró rendelkezések
25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 10. §-ában foglalt közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a 2013. évi koncepció készítésével egyidejűleg kell elkészíteni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2003.(VI.19.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló 9/2004.(IV.27.), 17/2009. (X.27.), 20/2009.(X.27.) önkormányzati rendeletek. (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
4. melléklet a 9/2012. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez7
A bevezető a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdését a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Beillesztette a 7/2019. (VIII.30.) Ör.
A 22. §. (1-5) bekezdést módosította a 7/2017. (IV.27.) ör. hatályos 2017.04.27-tól
Az 1. melléklet a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. mellékletet a Kaposkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.