Tótszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
Cím nélküli
Hatályos: 2012. 06. 02Tótszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tótszentmártoni Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon elidegenítésére - ide értve a cserét is - megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására.
(3) E rendelet szabályozza az önkormányzati vagyon gyarapítását, ideértve a vagyonon megvalósuló olyan beruházásokat és fejlesztéseket is, amelyek a vagyon értékét növelik, vagy használhatóságát javítják.
(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
2. Az önkormányzati vagyon részei
2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
3. Törzsvagyon
3. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyonelemmel jelenleg nem rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a járdák, terek és parkok,
c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
e) a védett természeti területek,
f) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges.
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) közművek,
d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
e) középületek,
f) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),
g) köztemetők,
h) sportpályák és sportcélú létesítmények,
i) erdők.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
4. Üzleti vagyon
5. § Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
VAGYONNYILVÁNTARTÁS
5. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok, legfőképp a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján Tótszerdahely-Tótszentmárton Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Körjegyzőség) tartja nyílván.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak, és értékük az Önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését kell végezni.
(3) Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.
(4) Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
(5) vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
(6) A vagyonkimutatás a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.
(7) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - december 31-i fordulónappal meglévő állapot szerinti vagyonkimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele.
(8) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont (törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon) a számviteli szabályok szerint tételesen, érték és mennyiség szerint kell kimutatni.
(9) Az önkormányzati törzsvagyont a vagyonkimutatásban a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
6. Vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatok, hatáskörök
7. § (1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését, és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a körjegyző a felelős.
(2) Tótszerdahely-Tótszentmárton Községek Körjegyzősége (továbbiakban Körjegyzőség) feladatai:
a) vezeti a felfektetett ingatlankatasztert, és az ingatlanokról vezetett kataszteri naplót, és gondoskodik az ingatlankataszterben szereplő adatok folyamatos frissítéséről és a változások átvezettetéséről, ennek során:
8. § (1) A kataszter elkülönítetten tartalmazza - a törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat és a becsült értéket.
(2) Az ingatlankataszteri nyilvántartásnak egyeznie kell a földhivatali nyilvántartás természetbeni állapotával. A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kataszterben szereplő adataival való egyezőségét is biztosítani kell.
(3) A vagyonkezelők kötelesek adatot szolgáltatni az ingatlankataszter adatinak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez, illetve módosításához.
(4) Az ingatlankataszter adatait a képviselő-testület szervei, a képviselők - megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával - feladataik ellátásához felhasználhatják.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS ÉS RENDELKEZÉS
8. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó külön
rendelkezések
9. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
10. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
11. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
f) Ha az önkormányzati lakás bérlője a felhalmozott lakbér, vízdíj tartozását, valamint a végrehajtás megelőlegezett költségeit egy éven belül megtéríti, a kamattartozás elengedésre kerül,
g) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.
12. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
10. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása
13. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken tartja nyílván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján.
(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, és a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
11. Eljárás a tulajdonos képviseletében
14. § (1) A tulajdonos képviselet szabályai a következők:
a) a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,
b) az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a bizottság, vagy annak elnöke vagy a polgármester jár el,
c) az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, vagy vezetője,
d) e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörben az intézmény vezetője.
(2) A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat.
(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
(6) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.
12. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai
15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni nem, vagy a Nvtv. által meghatározott esetekben lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről a Képviselő-testület határoz.
(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye, vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.
13. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
16. § (1) A forgalomképtelen vagyon:
a) Minden esetben a tulajdonjogát nem érintő vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a Képviselő-testület dönt.
(4) A tulajdonosi hozzájárulást a Képviselő-testület ellen-szolgáltatáshoz kötheti.
(5) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(6) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá.
14. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
17. § (1) A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
18. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat, intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a 17. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.
15. Intézmények vagyonhasznosítása
19. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
20. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával dönthet:
a) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan jellegű, vagy az egy évet meghaladó használatba (bérbe) adásáról,
b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról kétmillió forint értékhatárig,
21. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.
22. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
16. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
23. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:
a) Mindennemű üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó,
b) 500.000 Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a költségvetési szerv vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az intézmény, értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát.
d) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a körjegyző engedélye alapján történik.
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(3) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a 24. § (2) bekezdése szerinti jogosult dönt.
(4) Értékhatártól függetlenül önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és önkormányzati vagyon átruházására a 15. § rendelkezései az irányadóak.
17. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
24. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
25. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109 § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet melléklete szerinti pályáztatási szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(5) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet.
(6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(7) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.
(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére,
c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
d)
(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
26. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
27. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a körjegyző a felelős.
(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
18. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
28. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület vagy bizottsága;
b) a polgármester kezdeményezheti
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2006.(VII.26.) önkormányzati rendelet.
1. függelék a 9/2012.(V.31.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez
Versenytárgyalási Szabályzata
a) kiíró (ajánlat kérő): Tótszentmártoni Községi Önkormányzat
b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője. az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján. kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
g) lebonyolító: Tótszerdahely-Tótszentmárton Községek Körjegyzősége
III. A versenytárgyalás típusa
a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Tótszentmártoni Községi Önkormányzat költségvetését illeti meg.
e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik. akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
1. A versenytárgyalás lebonyolítását – Tótszerdahely-Tótszentmárton Községek Körjegyzősége végzi.
2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 10 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése Tótszerdahely-Tótszentmárton Községek Körjegyzősége feladata.
4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
2. függelék a 9/2012.(V.31.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati vállalkozói vagyon licittárgyalás
útján történő értékesítésének szabályzata
A pályázati hirdetmény és annak tartalma
1. Az értékesítési feltételeket tartalmazó pályázati hirdetmény megyei, vagy helyi lapban történő közzétételéért a tulajdonos Képviselő-testület felhatalmazása alapján a lebonyolító a felelős.
2. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
3. Lebonyolító: Tótszerdahely-Tótszentmárton Községek Körjegyzősége
A pályázati biztosíték
1. A pályázati hirdetményben előírtak szerint a licittárgyaláson való részvételt a pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege esetenként meghatározott érték, mely nem lehet kevesebb, mint a nettó forgalmi érték 1,5 %-a, de nem lehet több a nettó forgalmi érték 10 %-ánál.
2. A pályázati biztosítékot a házipénztárába kell befizetni legkésőbb 15 perccel a licittárgyalás megkezdését megelőzően.
3. A pályázati biztosíték foglalóként funkcionál, mely a nyertes résztvevőnél a vételárba beszámít, a többi résztvevőnek a licittárgyalás lebonyolítása után azonnal visszafizetésre kerül.
4. Amennyiben a licittárgyalás nyertese a szerződés megkötésétől eláll, vagy a szerződés létrejötte neki felróható egyéb okból hiúsul meg, a pályázati biztosítékot elveszti, és a licittárgyalás eredménye szerinti következő ajánlattevővel köthető meg a szerződés.
5. Ajánlatazonosság esetén a nyertes személye sorsolással dől el, amelyet az eredményhirdetés időpontjában – az lebonyolító jogi képviselőjének jelenlétében – kell lebonyolítani.
A licittárgyalás lebonyolítása
1. A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b). pont).
2. A licittárgyalás lebonyolítója és a jogi képviselő közösen ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, vagy meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is.
3. A licittárgyalás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a pályázati biztosíték befizetésének tényét.
4. A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek az ingatlan pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, vagy a résztvevők felmerülő kérdéseire a lebonyolító képviselője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik és elfogadják
5. A licit, induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben az ingatlanra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.
6. A licitlépcső teljes vételárra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a, de legfeljebb 5 %-a. A nettó fajlagos árra (Ft/m2) történő licitálás esetén a fajlagos nettó ár legalább 1%-a, de legfeljebb 5%-a.
7. A licitálás menete a licitlépcső szerinti táblázatos formában kerül rögzítésre, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
8. A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb árat ajánlja és a vételár egyösszegű, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg történő megfizetését vállalja, kivéve, ha a Képviselő-testület részletfizetéssel történő értékesítést is engedélyezett.
9. Az eredményhirdetésre közvetlenül a licitálás befejezését követően kerül sor.
10. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződés a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül megkötésre, kivéve, ha a Képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapít meg.
11. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyvet a licittárgyaláson résztvevő jogi képviselő hitelesíti.
Stricz Zoltán |
Czapári Márton |
Stricz Zoltán |
3. függelék a 9/2012.(V.31.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez a 9/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez
jog átruházásának pályázati eljárása
I. A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA
1. A pályázat - tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli - nyilvános eljárás, amelyet legalább egy országos és egy helyi lapban, valamint szükség esetén a közfeladatot érintő ágazati közlönyben kell meghirdetni, amelyben meg kell jelölni a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, időszakát és egyéb feltételeit, továbbá az elektronikusan megküldhető dokumentumok körét, valamint a rendelkezésre bocsátásának esetleges pénzügyi ellenértékét és annak pénzügyi feltételeit.
2. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
II. PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK
1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető.
2. A biztosítékot vissza kell fizetni:
a) A pályázók részére a pályázati felhívás visszavonását, a pályázatok érvénytelenségének vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítását követő 10 napon belül.
b) A nyertes pályázó, valamint a második legkedvezőbb pályázatot tevő részére, a szerződéskötést követő 10 napon belül, a többi pályázó részére az eredményhirdetést követő 10 napon belül.
3. Nem jár vissza a biztosíték, ha:
a) A pályázati felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellék-kötelezettséggé alakul át.
b) A pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta.
c) A szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
III. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ,
KIEGÉSZÍTÕ TÁJÉKOZTATÁS
1. A pályázatok benyújtására a hirdetmény első megjelenésétől számított legalább
20 naptári nap álljon rendelkezésre.
2. A pályázó részére a megalapozott pályázat benyújtása érdekében a pályázó kezdeményezésére a Kiíró kiegészítő felvilágosítást nyújt. Ennek formája lehet: írásbeli, helyszíni bejárás és konzultáció. Ennek során az esélyegyenlőséget a Kiírónak biztosítani kell.
IV. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS AZ AJÁNLAT VISSZAVONÁSA,
MÓDOSÍTÁSA
1. Ha a Kiíró a pályázati kiírásban fenntartotta a pályázat tartalmának módosítására vonatkozó jogát, és azzal él, akkor az ajánlattételi határidőt legalább 10 naptári nappal meg kell hosszabbítani.
2. A Kiíró jogosult a pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig jogkövetkezmények nélkül visszavonni.
3. A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig a pályázatát bármikor visszavonhatja.
V. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA, BONTÁSA
1. A pályázat összeállításának költségei a pályázót terhelik, postázási késedelem vagy egyéb a pályázón kívüli okból eredő késedelem kockázatát a pályázó viseli.
2. A pályázatok bontása nyilvános, a pályázók és meghatalmazottjaik részvételének biztosításával.
3. A pályázó a pályázatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A pályázó azonban nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
4. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes pályázónak.
VI. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE, ELBÍRÁLÁSA
1. A pályázat érvénytelenné nyilvánításának esetei:
a) A részletes pályázati kiírásban meghatározott pályázat benyújtási határidejének lejárta után benyújtott pályázat.
b) A pályázati biztosíték nem vagy nem az előírtaknak megfelelő teljesítése.
c) A pályázó, a közös pályázók, alvállalkozó az előírt alkalmassági feltételeknek nem felel meg.
d) A pályázat a pályázati felhívásban, a pályázati dokumentációban vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem felel meg.
e) A pályázaton való részvétel kizáró okainak teljesülése.
f) Az eljárás időtartamának indokolatlan elnyújtása, nem egyértelmű ajánlatok megadása, nem rendeltetésszerű joggyakorlás.
2. A benyújtott pályázatokat a Kiíró által felkért Bíráló Bizottság véleményezi és köteles a Kiírónak döntési javaslatot tenni. A Bíráló Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
3. A Bíráló Bizottság tagja, vagy közeli hozzátartozója nem lehet:
a) A pályázó
b) A pályázó alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja
c) A pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
d) Az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.
4. Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett haladéktalanul köteles a Kiíró felé jelezni.
5. A Bíráló Bizottság a pályázatok értékelése során, felvilágosítást kérhet a pályázóktól a nem egyértelmű pályázati kijelentések tisztázása érdekében, a többi pályázó egyidejű értesítése mellett. Ez nem eredményezheti a pályázat tartalmi elemeinek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
6. Érvényes az a pályázat, amely mind formai, mind pedig tartalmi szempontból megfelel a pályázati felhívásban és a pályázati dokumentációban foglalt feltételeknek, alkalmassági előírásoknak.
7. A benyújtott pályázatok közül a pályázati dokumentációban foglalt elbírálási részszempontok alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót kell az eljárás nyertesének kihirdetni. A Kiíró döntése szerinti azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele történő szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni.
8. A pályázatok elbírálásáról, a pályázati eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Tótszentmártoni Községi Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
9. Az eljárás eredményéről való döntésről a Kiíró valamennyi pályázót köteles értesíteni a döntést követő 15 napon belül.