Zalakaros Város Önkormányzat Képviselô-testületének
9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1),  26.§. 32. § (1) b.)pont  (3), 37. § (1) d) pont, 37/A. § (3), 38. § (9), 43/B. (1), 45. § (1), 46. § (1), 50. § (3) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és merőzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját. 

2. A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város területén élő állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt). 3.§ (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6.§- ban meghatározott személyekre.

[1](2)  A rendelet hatálya az Ör. 26.§-ban  szabályozott ellátás tekintetében kiterjed a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Szociális Alapellátó Központ által biztosított házi segítségnyújtás szolgáltatatására, Zalakaros és Zalamerenye, Alsórajk, Csapi, Gelse, Kerecseny, Kilimán, Nagyrada településeken élő az Sztv 3. §-ban meghatározott személyekre.

Az Ör.   27 . §-ban szabályozott ellátások tekintetében Zalakaros, Zalamerenye, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Kerecseny, Kilimán, Gelse, Balatonmagyaród, Galambok, Zalaszentjakab, Miháld, Pat, Sand, Zalasárszeg, Kisrécse, Zalaújlak településeken élő az Szt 3. §-ban meghatározott személyekre terjed ki.

 (3) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. 

3. Eljárási rendelkezések

3.§. (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Szt-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban  Zalakaros Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályán (továbbiakban Polgármesteri Hivatal)  lehet előterjeszteni.

(4) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(5) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(6) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(7) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(8) A Polgármesteri Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(9) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

4.§ (1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt.4.§-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében a Polgármesteri Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(4) A  Polgármesteri Hivatal az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a  kérelmet el kell utasítani.

5.§ (1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt.4. § (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a)   az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása, az (alanyi és méltányossági) ápolási díj,  a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormány rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b)   egyéb ellátások esetében e rendelet 1-7. melléklete  szerinti formanyomtatványon

saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez  csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmezô a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6.§ A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) aktív korúak ellátása iránti kérelem esetén az Szvhr. 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon, 

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

7. § A pénzbeli ellátások közül az alkalmankénti ellátások a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a havi rendszeres szociális ellátás, bérpótló juttatás, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatás a határozat jogerőre emelkedését követően a tárgyhót követő hó 5. napjáig a házipénztárból,  kézbesítő útján készpénzben, folyószámlára utalással, vagy postai úton folyósítandóak.

8.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2)  Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

9.§ Az Önkormányzat Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott -  kérelmeket a Polgármester bírálja el .

4. Az ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása

10.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) méltányossági ápolási díj,

b)átmeneti segély,

c) temetési segély,

d) köztemetés,

e) méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj.

(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) időskorúak járadéka,

b) rendszeres szociális segély,

c) foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

d) normatív lakásfenntartási támogatás,

e) alanyi jogú ápolási díj.

(4) Az önkormányzat által megállapított szociális ellátásokat a  Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat és gondoskodik az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás utalásáról, valamint a Magyar Államkincstárral való elszámolásról  a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(5) A közfoglalkoztatáshoz, valamint az önkormányzat által, egyéb szociális ellátásokhoz  igénybe vett kötött felhasználású támogatások elszámolásának és nyilvántartásának egységes formáját Gazdálkodási szabályzatban kell rögzíteni. A központosított támogatások felülvizsgálatát a belső ellenőrzési tervben biztosítani kell.

5. Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

11.§. (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt.37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az az aktív korú ellátásra jogosult személy,  aki az ellátásra való jogosultság időtartalma alatt, vagy kezdő napján  rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) egészségkárosodása legalább 40%-os mértékű, valamint a 2011.évi CXCI. törvény 2.§- ban meghatározott megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult  és a jogosultsági feltételek hiányáról szóló hatósági határozatot, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét becsatolja.

b.) a közfoglalkoztatása tárgy évben azért nem valósult meg, mert munkaköri alkalmassági vizsgálaton legalább két alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott. A betegség fennállását szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

 (2) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

12.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt.33. § (1) bekezdés a)- c) pontjában írt személy – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, a segély folyósításának feltételeként elsősorban a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Szociális Alapellátó Központtal illetve a Nagykanizsa és Környéke Szociális, Foglalkoztatási és Közművelődési Nonprofit Kft Szolgáltató Mentorhálózatával (továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv) együttműködni.

 (2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben megjelölt szervet felkeresni.  

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta 1 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) munkavállalási tanácsadás,

e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az együttműködésre kijelölt szerv nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. 

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv  legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

Ápolási díj

13. § (1) Méltányos ápolási díj az alábbi feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény   (továbbiakban: Ptk.)  685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b)   az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. 

 (2) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) e rendelet 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,

(3) A méltányos ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Átmeneti segély

14.§ (1) Átmeneti segélyben részesíthető az, aki:

a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

 aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy  

ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy

ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma ) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy

ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást  teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni,

b) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. A kérelmező létfenntartási gonddal küzdőnek a jelen pontban leírt feltételek együttes fennállása esetén akkor  tekinthető ha

ba./ családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj összegének  200%- át, egyedülálló, valamint egyedül élő személy esetén annak 250 % - át, 

bb./ nem rendelkezik a alapján vagyonnal.

(2) Átmeneti segély adható alkalmanként és rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 12 hónap időtartamra havi rendszerességgel.

(3) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb öt alkalommal adható, melynek mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg.

(4) Azon személyek, akik az önkormányzattól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, átmeneti segélyt évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(5) Havi rendszerességgel megállapítható átmeneti segély annak a személynek, aki létfenntartásához átmenetileg semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, munkába helyezés közfoglalkoztatás formájában sem oldható meg. A támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíjminimum 60 %-a.

Hiteltörlesztési támogatás

15. § (1) A 14.§ /1/ bekezdésében foglalt esetben,  természetes személyek számára, pénzintézeti hitel törlesztésének támogatására,  kamatmentes kölcsön formájában nyújtható támogatás az alábbi együttes feltételek esetén:

- az adós érvényes kölcsönszerződéssel rendelkezik és

- az adós legalább 1 hónapot meghaladó törlesztő részlet hátraléka van és

- a havi törlesztő részlet összege  - hátralékkal együtt - meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének összegét, és

- akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250  %-át, és

- aki Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik és 

- vállalja a  (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(2) A törlesztési támogatás havi összege a  kérelem benyújtását megelőző hónap, valamint a szerződés kötéskor megállapított törlesztő részlet közötti különbözet összege, legfeljebb a  kérelem benyújtásakor esedékes törlesztő részlet 50 %-a. A törlesztési támogatás folyósításának időtartama legfeljebb 24 hónap, de nem haladhatja meg a kölcsönszerződés megszűnésének időpontját.

(3)A törlesztési támogatás kizárólag a kölcsöntartozás megfizetésére használható fel, ezért a kölcsönt folyósító pénzügyi intézményhez utalható.

(4)A törlesztési támogatás iránti kérelmet e rendelet 7. sz melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

• a jövedelemnyilatkozatot,
• vagyonnyilatkozatot,
• kölcsönszerződés másolatát,
• kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény igazolását az érvényes törlesztő részlet összegéről,
• a támogatás visszafizetésének biztosítására : az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett jogosult pénzügyi intézmény írásbeli hozzájárulását az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez, vagy az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát a tehermentességről, valamint írásbeli hozzájárulását az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez, feltéve, hogy a terhelendő ingatlan forgalmi értéke meghaladja a tartozás összegét.

(5)A kérelmező e rendelet 7.számú mellékletét képező formanyomtatványon köteles nyilatkozni arról, hogy :

• a támogatási időszak alatt törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz és ezt havonta hitelt érdemlően igazolja az önkormányzat fele,
• törlesztési támogatás megállapítását hány hónapra kéri,
• kamatmentes kölcsön formájában nyújtott törlesztési támogatás visszafizetését hány hónap alatt vállalja.

(6)A polgármester a jogosultsági feltételek fennállása esetén -  Ket  szerint - hatósági szerződést köt a kérelmezővel, amely szerződésnek tartalmaznia kell:

- a támogatást nyújtó szervezet nevét, székhelyét, azonosító adatait, a nevében eljáró személy nevét, beosztását,

- a támogatott nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi azonosítóját, lakcímét (továbbiakban: személyi adatok),

- a lakóingatlan alapadatait (így különösen: helyrajzi szám, cím, nagyság, stb.)

- a támogatás összegét,

- a támogatás folyósításának kezdő és befejező időpontját,

- a támogatás biztosításának és a kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit,

- a támogatott, illetve szükség szerint az érintett pénzügyi intézmény, illetve az egyéb ingatlantulajdonos hozzájárulását a jelzálogjog bejegyzéséhez,

- a szerződésszegés jogkövetkezményeit,

- az érintettek aláírását.

(7) A törlesztési támogatás folyósításának és a kölcsön visszafizetésének rendje:

A hatósági szerződés aláírását követően:

a) amennyiben a támogatás visszafizetésének biztosítékaként ingatlanra történő jelzálogjog bejegyzés került meghatározásra, akkor az önkormányzat  az aláírást követő 30 napon belül saját költségére gondoskodik a jelzálogjog bejegyezésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról,

b.)  a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a támogatott támogatási időszak alatt vállalt lakáscélú kölcsön törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének és ennek havonta előírt igazolásának ellenőrzéséről,

c) a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a törlesztési támogatásnak a hitelintézet felé havonta történő kiutalásáról

ca) első alkalommal az önkormányzat javára szolgáló jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásban széljegyzetként történő bejegyzését követően,  legkésőbb a hatósági szerződés aláírását követő második hónap 5. napjáig, illetve ha eddig az önkormányzat javára szóló jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, akkor legkésőbb a bejegyzést követő 10 munkanapon belül,

cb) az első támogatási részlet utalását követően pedig a b) pontban lefolytatott ellenőrzést követően minden harmadik hónap 15. napjáig.

(d) A kölcsön formájában nyújtott törlesztési támogatást a jogosultnak kamatmentesen, havi részletekben, a törlesztési támogatás lejártát követő legkésőbb 48 hónap alatt kell visszafizetnie, amely alól felmentés nem adható.

(e) A törlesztési támogatás visszafizetését – figyelemmel a (2) meghatározottakra – az igényelt folyósítási időtartam befejezését követő hónapban kell megkezdeni és minden hónap 15. napjáig teljesíteni.

(f) A törlesztési támogatás részletekben történő visszafizetése – a jogosult indokolt kérelmére – a kölcsön időtartama alatt egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető.

(g) A részletfizetés felfüggesztéséről – a képviselőtestület által átruházott hatáskörben – a polgármester határozatban dönt. A felfüggesztés engedélyezése esetén a polgármester gondoskodik a hatósági szerződés – visszafizetési időtartam meghosszabbítására vonatkozó – módosításáról.

(h) A kiutalt törlesztési támogatást a teljesítésre irányuló írásbeli felhívás eredménytelensége után a hatósági szerződéstől való elállás esetén egy összegben, a mindenkor hatályos polgári törvénykönyvben meghatározott mértékű kamattal növelten kell visszafizetni,:

-  ha a jogosult a d.) pontban meghatározott határidőre a pénzügyi intézmény felé vállalt törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének teljesítését nem igazolja,

- vagy a visszafizetési kötelezettségének a hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően nem tesz eleget,

- vagy valótlan adatok közlésével, illetve valós adatok elhallgatásával, vagy az önkormányzat más módon történő megtévesztésével szerzett támogatásra való jogosultságot.

Szociális kölcsön

16.§. (1) Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

• a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladja meg.
• a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának ne legyen az önkormányzattal szemben fennálló lakásvásárlási kölcsön hátraléka, illetve egyéb tartozása,
• a kölcsön megtérülése biztosított legyen.(pl munkaviszonnyal rendelkezzen a kérelmező).
• a család Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik .
• Rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv,stb..

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: lakásfelújításra, korszerűsítésre, a  család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén:  különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek. 

(4)Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5)A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 8 napon belül visszafizetendő.

(6)Az /1/ bekezdésben meghatározott összegnél magasabb igény, illetve hosszabb lejáratú kölcsön kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt.

(7)Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt

(8)A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

Gyógyszerköltség támogatás

17.§ (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az:

a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum  200 % egyedülálló esetén 250 % nem haladja meg, és

b) aki a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult, vagy jogosult ugyan, de a háztartásban a közgyógyellátás keretében nem biztosított, igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a háztartás összjövedelmének 10%-át, és

c) akinek családja Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb havi 5000 Ft.

A támogatás időtartama 12 hónap.

A támogatás iránti kérelem évente megújítható.

Tüzelőtámogatás

18.§  (1) Tüzelőtámogatásban részesíthető az a személy  vagy család, akinek a lakás fűtési szezonban (6 hónap, október 15. – április 15.) felmerült fűtési költségének egy hónapra jutó átlaga eléri, vagy meghaladja a család jövedelemnyilatkozatában feltüntetett havi összjövedelmének:

− egyszemélyes háztartás esetén 20%-át,

− családban élő esetén a 10%-át.

(2) A tüzelőtámogatás évente egy alkalommal, egy összegben − egy fűtési szezonra kérelmezhető, melynek összege legfeljebb a fűtési szezonban felmerülő fűtési összköltségének 1 havi átlaga.

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje minden év október 15. napja. Az ezt követően benyújtott kérelmek esetében a fűtési támogatás összege időarányosan kerül megállapításra.

(4) A tüzelőtámogatás iránti  kérelemhez mellékelni kell:

kérelmező és családja jövedelemnyilatkozatát, és az előző évi fűtési szezon fűtési költségét igazoló dokumentumot.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben szereplő fűtési költséget igazoló dokumentum nem szerezhető be, úgy a Ket. szabályai szerint kell eljárni.

Temetési segély

19.§ (1) Temetési segély nyújtható annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költség viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és az eltemettető, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2)A temetési segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos.

(3)A temetési segély iránti kérelem a haláleset időpontjától számított 60 napon belül terjeszthető elő

(4)Nem részesíthető temetési segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. Évi XLV tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

 (5) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)   e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben  a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(7) A Polgármesteri Hivatal minden év november 30-áig köteles kimutatást kérni a helyben temetést bonyolító vállalkozótól a legolcsóbb helyi temetés költségének összegéről.

6. Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

20.§ (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való teltemettetéséről.

2. Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.
3. A köztemetés költségének megérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányossági közgyógyellátás

21.§ (1) A jegyző méltányosságiból közgyógyellátásra jogosultságot állapíthat meg annak a szociálisan  rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedül élő illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 250%-át, és

b.) családja az Szt.4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal nem rendelkezik.

c) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 15%-át,

(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)         az Szvhr. 10. melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását,

b)        az Szvhr. 9. mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

22.§ (1) A jegyző – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az Szt. 54. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.

 (2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell 

a) a jövedelemnyilatkozatban  feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát továbbá,

b) az Szvhr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

Adósságkezelési szolgáltatás

23.§   (1)         Adósságkezelési szolgáltatással az adós adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(2)       Adósságkezelési szolgáltatás nyújtható annak a személynek vagy családnak, akinek

aa)             a (4) bekezdésben szereplő adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, összege pedig meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg:

• a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt hátralék esetén négyszázezer forintot,vagy
• a (4) bekezdés d) pontjában foglalt hátralék esetén nyolcszázezer  forintot, vagy

ab)             a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b)               háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 250 %-át és  az Sztv 4.§.  (1)bek. b. pontjában meghatározottnál nagyobb mértékű vagyonnal nem rendelkezik, és

c)               a (3) bekezdés szerint elismert minimális lakásnagyságot  meg nem haladó – legfeljebb összkomfortos -  lakásban lakik, és

d)               vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósság csökkentési támogatás különbözetének megfizetését és

e)               vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(3)  a  településen elismert minimális lakás nagyság:  egyedül élő esetén 80 nm, két-három személyes háztartás esetén 100 nm,  ha három személynél több lakik a háztartásban, a  lakásnagyság  minden további személy után  25  nm-el növekszik,

(4)    A (2) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a)         közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati díjtartozás),

b)        közösköltség-hátralék,

c)         a lakbérhátralék,

d)        a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabadfelhasználás kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(5)       Az adósságkezelési szolgáltatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(6)             Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - a (7) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(7)       Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti adósság a (6) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

- az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

- a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át,

- és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

(8) Zalakaros Város Önkormányzata az Adósságkezelési Tanácsadást saját intézménye – Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala–útján szakképzett személy alkalmazásával látja el.

(9)       A tanácsadó a tanácsadás keretében:

               a)     tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

               b)     az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési            kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési          szolgáltatásba történő bevonásra,

               c)     az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a                továbbiakban: adósságkezelési megállapodás köt,

               d)     a kérelmet  haladéktalanul      továbbítja a Hatósági Osztályra,

               e)     az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal rendszeres kapcsolatot tart és szükség   szerint, de legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan                figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

               f)      szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés     módosítását,

        g)      az adósságkezelési  megállapodásban foglaltak megszegését három   munkanapon belül jelzi a Hatósági Osztály felé. Így különösen, ha  az adós:

                  -    az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

                  -    az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, illetőleg

-          az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

               h)     adósonként nyilvántartja az adósságkezelésbe bevont hátralékok, valamint a             teljesített adósságtörlesztés összegét.

(10)     Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval.

            Ennek során az adós köteles:

                  -    hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi          megismeréséhez és nyilvántartásához,

-                 aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

-                 az adósságkezelési megállapodásban foglaltak szerint, de havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.[2]

(11)  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, legfeljebb  háromszázezer  forintot, a (4) bekezdése d./ pontja szerinti esetben a hatszázezer  forintot.

Az adósságcsökkentési támogatás nyújtható - a  (4) bekezdése  d./ pontja kivételével - egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

         Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(12)  Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(13)     Az adósságcsökkentési támogatást az önrész egy összegben történő megfizetése esetén a hatósági szerződés aláírásától számított 15 napon belül, az önrész részletekben történő megfizetése esetén utólag, minden hónap 10-éig kell utalni.

(14)     Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a)         az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b)        az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c)         az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

4. a szolgáltatás igénylése során, vagy a szolgáltatás tartama alatt valótlan adatokat

közöl.

(15) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem a tanácsadónál folyamatosan, egész évben benyújtható. A kérelmet, valamint a jogosultság feltételeit igazoló dokumentumokat a tanácsadó javaslatával együtt továbbítja az eljáró hatósághoz.

(16) Zalakaros Város Önkormányzata a közműszolgáltatóval megállapodást köt, mely alapján a szolgáltató – az adós írásbeli beleegyezése esetén - a Jegyzőt félévente tájékoztatja a legalább 3 havi tartozást felhalmozó adósokról.

(17) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapításához a Hatósági Osztály adó- és értékbizonyítványt szerez be.

(18)     Azon személynek, akinek áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható az önkormányzat éves költségvetésében adósságkezelés címen rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. A jogosultság további feltéve, hogy az igénylő lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Az önkormányzat a készülék beszerzési és a felszerelési költségén túl egyéb esetlegesen felmerülő költséget nem vállal, azt az adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevőnek kell viselnie.

(19) A város közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult szolgáltatótól – az önkormányzat felé egyidejűleg jelezve - kérheti, hogy a készüléket az új lakcímének megfelelő fogyasztási helyen szereljék fel. Az új felszerelés költségei a jogosultat terhelik.

(20) Azon személy esetében, akinél előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

7. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

24.§  (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák:

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés

(2) Az ellátás iránti kérelem az Szt. 93.§ /1/ bekezdésében meghatározott módon:

1. Étkeztetés esetén a szociális gondozónál
2. Házi segítségnyújtás és családsegítés esetén a Szociális Alapellátó Központban nyújtható A kérelem benyújtható a kérelmező/ellátást igénylő lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Polgármesteri Hivatalánál/Körjegyzőségen, aki kérelmet az intézmény vezetőjéhez haladéktalanul továbbítja.

(3) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani.

(4)Az alapellátás megszűnik, ha:

1. a jogosult meghal,
2. az ellátás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn,
3. a /1/bek. a. pontja szerinti ellátást – indokolatlanul – 30 munkanapon át folyamatosan nem veszi igénybe a jogosult.

(4)A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat  a képviselőtestület évente 2 alkalommal e rendelet 21.§. /1/bekezdés a. pontjában meghatározott ellátás esetében 9. Számú mellékleteként, az Ör. 21.§. /1/bekezdés b. pontjában meghatározott ellátás esetében 8. Számú mellékleteként állapíthatja meg az Szt térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

(5)A családsegítés szolgáltatásért térítési díj nem állapítható meg.

(6)Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Étkeztetés

25.§ (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21.§-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

 (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

 (7) Az étkeztetést az önkormányzat  a Móra Ferenc Nevelési Oktatási Intézmény konyháján keresztül biztosítja

a) elviteli lehetőséggel,

b) indokolt esetben házhoz szállítással.

(8) Az étel házhoz történő szállítására vonatkozó igény esetén  az egészségügyi rászorultságot – háziorvosi igazolással kell – bizonyítani.

(9) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 3 számú melléklete határozza meg.

Házi segítségnyújtás

26.§  (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az Önkormányzat a  házi segítségnyújtás szociális alapellátását a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ útján biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint, az Szt. 92 §-a alapján.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Szt 63. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(3)   Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet.

(4) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási

szükségletet.

Családsegítés

27.§ (1)A családsegítés  keretében biztosítani kell az Szt 64. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(2) Az Önkormányzat a családsegítés szociális alapellátást a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ által biztosítja, biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint.

8. Szociálpolitikai Kerekasztal

28. § (1) A képviselő-testület az Sztv 58/B.§. (2) bekezdésére hivatkozással Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepció kialakítása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

 (2)   A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

 (3)   A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester; a jegyző; a Humánpolitikai Bizottság elnöke, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke, a háziorvos; a védőnő; a Szociális Alapellátó Központ vezetője, Móra Ferenc Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Könyvtár intézményvezetője.

9. Záró rendelkezés

29.§ (1) A rendelet - kihirdetése napján lép hatályba. A folyamatban lévő ügyekre jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 4/2006. (II.10.) számú önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet hatályba lépését megelőzően jogerősen megállapított és folyósított rendszeres pénzbeni és természetbeni ellátásokat  az Szt. 25.§. /4/ bekezdése szerint,   de legkésőbb a rendelet hatályba lépést követő  90 napon belül felül kell vizsgálni és e rendelet szabályainak megfelelően folyósítani.

Dr. Józsa Zsanett                                                                               Novák Ferenc

Jegyző                                                                                                Polgármester              

Záradék:

Kihirdetve: 2012. március 1.

Dr. Józsa Zsanett

             Jegyző

    1. melléklet a 9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelethez

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát                               a kérelemhez mellékelni szükséges.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

___________________, 20____, ______________hó ____nap

_________________________

                                                                                                    Kérelmező aláírása

2. melléklet a 9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelethez 

VAGYONNYILATKOZAT

I.  Ingatlanok

II.  Járművek

III.  Összes vagyontárgy

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

____________________, 20____, ______________hó ____nap

                                                                                                                         kérelmező aláírása

3. melléklet a 9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelethez 

K é r e l e m

ESETI ÁTMENETI   SEGÉLY megállapítására

I.   SZEMÉLYI ADATOK

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

III.   A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a ÁTMENETI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 

H o z z á j á r u l o k  a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

____________________, 20_____év _______________hó ______nap

__________________________

kérelmező aláírása