1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban vagyon).

(2) Az önkormányzati tulajdonú és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének és bérletének szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti.

2. § (1) Az önkormányzat vagyonának forgalomképesség szerinti besorolási kategóriái vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény (továbbiakban: Nvt.) rendelkezései irányadóak.

(2) A helyi önkormányzat vagyonának besorolására a Nvtv 5. §.(1)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon elemeket részletesen a vagyon kataszter tartalmazza.

(4) Az önkormányzat törzs és üzleti vagyona

(5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonán túl a korlátozottan forgalomképes és üzleti ingatlan-vagyonelemeket a vagyonkataszter tartalmazza.

(6) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő- testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban áll az Nvt. rendelkezéseivel.

3. § (1) A rendelet alkalmazásában az Nvt.- ben leírt hasznosításon különösen az egyes vagyontárgyak használatát, bérbe, haszonkölcsönbe adását kell érteni.

(2) A korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyak elidegenítésére - az Nvt.-ben leírt szabályok alkalmazásával - a Képviselő-testület jogosult a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján.

(3)

(4) Az önkormányzati ingatlant, ingóvagyont és egyéb vagyontárgyakat fel kell értékeltetni, ha azok elidegenítése előtti nettó nyilvántartási értéke 150.000.- Ft felett van.

4. § (1) A vagyonkezelői jogot gyakorló, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja szerinti vagyonkezelő használatában lévő vagyontárgy hasznosítása vonatkozásában - az Nvt.- ben leírt szabályok alkalmazásával - a vagyonkezelő vezetője, vagy képviselője jogosult dönteni.

(2) Az (1) bekezdésben leírt vagyonkezelő használatában nem álló vagyontárgy hasznosítására - az Nvt.- ben leírt szabályok alkalmazásával - a Képviselő-testület jogosult.

5. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás – a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel – e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdésben leírt értéket el nem érő vagyontárgy elidegenítése és hasznosítása esetén is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

(4) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető. A kiírót megbízottként képviselő személy megbízása – a kiíró döntésétől függően – kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is (a kiíró és képviselője a továbbiakban együtt: kiíró).

(5) A versenyeztetési eljárás típusai:

(6) A versenyeztetési eljárás nyilvános.

(7) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

(8) A pályázati felhívásnak, tartalmaznia kell legalább a következőket:

(9) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(10) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(11) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg

(12) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(13) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(14) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

(14) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(15) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(16) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.

(17) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(18) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.

6. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről – kivéve a behajthatatlan követeléseket – ingyenesen lemondani nem lehet.

(2) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal igazolni kell.

(3) A behajthatatlan követelések törlésére 10.000,-Ft. értékhatárig a polgármester, 10.000 Ft-100.000 Ft értékhatár között a Pénzügyi Településfejlesztési Bizottság, felette a képviselő testület jogosult.

(4) A mindenkori költségvetési törvényében meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

7. § Az önkormányzati vagyon feletti vagyonkezelői jog (továbbiakban: vagyonkezelői jog) megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének e rendeletben nem szabályozott rendelkezéseit az Nvt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) irányadó szabályai tartalmazzák.

8. § (1) Az önkormányzat, mint tulajdonosi joggyakorló általi kijelöléssel vagyonkezelői jogot gyakorló, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja szerinti vagyonkezelőket és a kezelésükben lévő ingatlanvagyont a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

9. § A vagyonkezelői jog ellenértékének kiszámításához a vagyoni értékű jogok értékének kiszámításának törvényben leírt szabályait kell alkalmazni.

10. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Önkormányzat ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester, a Pénzügyi Településfejlesztési Bizottság, valamint – az oktatási, kulturális és az egészségügyi célvagyon vonatkozásában – az Humán Feladatok Bizottsága az alábbiak szerint jogosult:

(4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

11. § E rendelet alkalmazásában a Nemzeti vagyon törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározottakat az irányadók

12. § (1) Jelen rendelet 2012. április 29 -én lép hatályba.

(2) A rendelet függelékei:

(3) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(4) Hatályát veszti a Öskü Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2002(II.8), 16/2004(IV.29),19/2004(VI.17)és az 5/2005(II.25)..rendeletekkel módosított 11/2001(IV.18.) ÖK. Rendelete.