Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

1.§

(1)Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata;

(2) Az önkormányzat székhelye: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos tér 5.

(3) Az önkormányzat adószáma: 15726504-2-05

(4) Az önkormányzat statisztikai számjele:15726504-8411-321-05

(5) Az önkormányzat közigazgatási területe: Sátoraljaújhely város és a hozzá tartozó Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom városrészek.

(6)Az önkormányzat internetes honlapja: www.satoraljaujhely.hu

(7)Az önkormányzat e-mail címe: ujhelpmh@t-online.hu

2.§

(1)Az önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.

(2)Az önkormányzat jelképeit, a helyi kitüntetéseket, azok használatával kapcsolatos szabályokat önálló önkormányzati rendeletek rögzítik.

(3)Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli. 

(4)A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzatok testülete, a jegyző, Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal.

II.FEJEZET

Feladatok és hatáskörök

3.§

(1)Sátoraljaújhely Város Önkormányzata ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2)A Képviselő-testület kötelező feladat- és hatáskörét 1. mellékletként a Belügyminisztérium „HATÁSKÖRI JEGYZÉK” című hivatalos kiadványa tartalmazza, mely minden naptári negyedévet követő hónapban jelenik meg.

(3)A képviselő-testület – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – maga határozza meg hogy mely feladatokat, milyen mértékben és milyen módon lát el.

(4)A képviselő-testület által önként vállalt feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(5)A Képviselő-testület által a polgármesterre, a bizottságaira és a jegyzőre átruházott jogköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(6)Az önkormányzat által közvetlenül ellátott feladatok szakfeladatainak a számát és elnevezését a 3. függelék tartalmazza.

III.FEJEZET

A Képviselő-testület működése

4.§

(1)A képviselőtestület tagjai a polgármester és a képviselők.

(2)A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

(3)A Képviselő-testület mindenkori névsorát az 1. függelék tartalmazza.

5.§

(1)A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. Az üléseket lehetőleg csütörtöki napra kell összehívni.

(2)A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Rendkívüli ülés összehívásáról indokolt esetben - a polgármester dönt.

(3)Össze kell hívni a Képviselő-testületi ülést, ha a települési képviselők közül 3 fő kéri, vagy a Képviselő-testület állandó bizottságának, továbbá nemzetiségeket érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat írásbeli indítványozására.

(4)A (3) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és időpontját. Az indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni.

(5)Amennyiben a Képviselő-testület összehívására a (3) bekezdésben foglaltak alapján kerül sor, a polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(6)Rendkívüli ülés összehívása esetén bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(7)A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a korelnök gondoskodik.

(8)Tartós akadályoztatásnak minősül: a 10 munkanapot meghaladó betegség, a 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság, vagy egyéb eljárás miatt a tisztségből való felfüggesztés időtartama.

6.§

(1)A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)Hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3)A helyi televízió részére elkülönített helyet kell biztosítani.

7.§*2

A zárt ülés eseteit, valamint a zárt ülésen való részvételt az Mötv. 46.§-a szabályozza.

8.§*3

Amennyiben az érintett kérésére zárt ülést tart a képviselő-testület, úgy a testületi ülésen jelenlévő érintett, szóbelin nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni, míg az írásban megküldött nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

9.§

(1)Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát jegyzőkönyvi kivonat nyilvánosságra-hozatalával kell biztosítani.

(2)Ezen közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó kivonatokat a nyilvános és zárt testületi ülésen meghozott határozatokkal együtt kell az önkormányzat honlapján megjelentetni, illetve a nyilvános ülés jegyzőkönyvét megtekintő állampolgár rendelkezésére bocsátani.

10.§

(1)A polgármester a Képviselő-testület üléseit az ülés helyének, időpontjának, a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó elektronikus meghívó útján hívja össze úgy, hogy azt a Képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal, a napirendek anyagát pedig 3 nappal megkapják.

(2)A Képviselő-testület minden nyilvános ülésére, valamennyi napirendi ponthoz tanácskozási joggal meg kell hívni a 4. melléklet I. pontjában felsorolt szerveket és személyeket.

(3)A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni azon szerveket és személyeket, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirend érinti. A meghívottak az adott napirendnél tanácskozási joggal vesznek részt.

(4)A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a Képújságban, a város honlapján és a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján, az ülés előtt 5 nappal értesíti a lakosságot.

11.§

(1)A Képviselő-testület féléves munkaterv szerint végzi munkáját.

(2)A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti legkésőbb a tárgyfélévet megelőző félév utolsó hónapjában a Képviselő-testület elé. A munkatervben a megtárgyalandó napirendekre a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok tagjai, a jegyző, valamint a civil szervezetek tehetnek javaslatot.

(3)A munkaterv tartalmazza:

a)az ülés idejét,

b)a megtárgyalandó napirendeket,

c)az előkészítésben résztvevő személyeket,

d)a szükséges bizottsági részvételt, állásfoglalást, vélemény-nyilvánítást,

e)a határidőket,

f)az adott időszakban tervezett lakossági fórumok időpontját és témáját.

(4)A Képviselő-testület munkatervében az ülés napirendjére kell tűzni a polgármester tájékoztatóját a két testületi ülés közötti időszak legfontosabb eseményeiről és az általa tett intézkedésekről.

(5)Az ülésen a polgármester és a jegyző tájékoztatást ad az ülésre szóló meghívó kiküldésének időpontjáig lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról.

(6)A Képviselő-testület bizottságainak elnökei és a jegyző ülésenként írásban kötelesek tájékoztatni a Képviselő-testületet az átruházott hatáskörükben - kivéve a szociális hatásköröket - hozott döntéseikről.

12.§

(1)A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint határozati javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.

(2)Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak határozati javaslatot kell mellékelni.

(3)Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4)Ugyanazon tartalmú és témájú előterjesztés két éven belül csak két alkalommal terjeszthető a Képviselő-testület, illetve a bizottságok elé.

13.§

(1)A polgármester, a bizottságok, a képviselők, valamint a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolni kell.

(2)A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3)A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

14.§

(1)Az ülést a polgármester vezeti, annak napirendjére javaslatot tesz. Az ülés napirendjét a Képviselő-testület határozza meg.

(2)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök látja el az elnöki feladatokat.

(3)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a rendkívüli ülést a bizottsági elnökök egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet összehívni.

(4)Az ülésvezetést vezető feladatai jogkörei:

a)az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,

b)határozatképesség megállapítása,

c)javaslat a kiküldött napirendre, a napirend módosítása, a napirend elfogadtatása,

d)az ülés levezetése, a szó megadása, vagy ennek megtagadása,

e)a napirend tárgyalásának levezetése,

f)az esetleges vita összefoglalása,

g)a szavazás elrendelése,

h)abban az esetben, ha az írásbeli határozati javaslat az előterjesztéshez nem lett csatolva, vagy az módosult, úgy a szavazásra bocsátandó határozati javaslat ismertetése,

i)a szavazás eredményének megállapítása.

15.§

(1)Az ülés rendjének fenntartásáért az ülést vezető felel.

(2)Az ülést vezető:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b)rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c)figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3)Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4)Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(5)Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

16.§

(1)A napirendi pontok tárgyalását legfeljebb 10-10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles választ adni.

(3)A Képviselő-testület tagjai hozzászólásának rendjét az elnök határozza meg, melynek időtartama legfeljebb 5 perc.

(4)Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5)Ügyrendi javaslat esetén a (3)-(4) bekezdés rendelkezései nem érvényesülnek.

(6)A tanácskozási joggal meghívottak a vita során legfeljebb napirendenként egy alkalommal 2 perces időtartamban szólalhatnak fel.

(7)Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban bejelentették. A hozzászólás időtartamára (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.

17.§

(1)A vita során a napirendtől eltérni nem lehet.

(2)A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja. Az előterjesztő(k) számára legfeljebb 5-5 perces időtartamot kell biztosítani abból a célból, hogy a felvetésekre válaszoljon, szükség esetén a napirendet összefoglalja(ják).

(3)A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

18.§

Interpelláció

(1)Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2)Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a polgármesterhez írásban benyújtottak.

(3)A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4)Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra öt perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5)Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

(6)Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(7)Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.

(8)Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

19.§

A kérdés

(1)A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés-jellegű felvetés.

(2)A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 18. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)csak az a kérdés tárgyalható, amelyet, az ülésnapot megelőző munkanapon déli 12.00 óráig a polgármesterhez írásban benyújtottak,

b)a kérdés elmondására 2 perc, a válaszra 5 perc áll rendelkezésre,

c)kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

20.§

Döntéshozatal

(1)A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)Az ülés elnöke az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - majd a javaslatokkal és a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

21.§

A testület határozatképességéhez a képviselők több mint felének jelenléte szükséges.

22.§

(1) Amennyiben a Képviselő-testület ülését vezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, úgy egy alkalommal – maximum 15 percre – az ülést felfüggesztheti.

(2)Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, akkor az elnök az ülést bezárja.

(3) A határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésen kell napirendre tűzni.

23.§*4

(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

(3) A képviselő személyes érintettségét köteles bejelenteni.

(4) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester – polgármester személyes érintettsége esetén az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság – javaslatára a képviselő-testület a mulasztó képviselő-testületi tagot, vagy a polgármestert figyelmeztetésben részesíti.

24.§

(1)A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(2)Minősített szótöbbség - a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata - szükséges:

a)a rendeletalkotás,

b)szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

c)önkormányzati társulás létrehozása, társulás megszüntetése, társulásból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, vagy kiválás.

d)megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

e)intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

f)képviselő - elfogultság esetén történő - kizárása a döntéshozatalból,

g)zárt ülés elrendeléséhez, kivéve a zárt ülés kötelező eseteit,

h)a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

i)a polgármester elleni kereset benyújtásához,

j)a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás eseteiben a felmentés, vezetői megbízás visszavonása,

k)gazdasági program, költségvetési koncepció elfogadása,

l)hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, tagi kölcsön, valamint az önkormányzat intézményei részére kamatmentes hitel nyújtása

m)önkormányzati vagyonnal való rendelkezésnél 3 millió forint felett,

n)helyi népszavazás kiírása a törvény által nem kötelező esetekben,

o)kitüntetés adományozása,

p)testületi hatáskörök átruházása.

25.§

(1)A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2)A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

26.§

(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.

27.§*5

(1)A Képviselő-testület név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza.

(2)A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasását követően szavaznak.

28.§

(1)Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd ezt követően a vita folytatódik, s a szavazás ezt követően egyszer megismételhető.

(2)Amennyiben ezen szavazás nem vezet eredményre, az előterjesztést az előterjesztőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni, s az így újra átgondolt előterjesztést 90 napon belül ismételten meg kell tárgyalni.

29.§

Ugyanazon napirendi pont – a 28. paragrafusban foglaltakat kivéve - egy ülésen belül nem tűzhető ismételten napirendre.

30.§

(1)A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényes felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)A rendelet alkotását - a polgármesternél - a települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezető testülete és a jegyző kezdeményezheti.

(3) A képviselő-testület a rendeletek társadalmi egyeztetéséről külön rendeletet alkot.

31.§

A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.

32.§

(1)Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – kell kihirdetni.

(2) Önkormányzati rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét az önkormányzat internetes honlapján közölni kell. Az állampolgárok szélesebb körét érintő önkormányzati rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét, kivonatát az önkormányzat lapjában közzé kell tenni. Az önkormányzati rendelet minősítését arra, hogy az állampolgárok szélesebb körét érinti, a Képviselő-testület a rendelet elfogadásakor jogosult megállapítani.

(3) A hatályos rendeletek a jegyzői titkárságon, valamint a város honlapján tekinthetők  meg, azokba bárki betekinthet.

(4) A rendeletek hatályosulásának ellenőrzése az Ügyrendi és       Nemzetiségi Bizottság feladata.

(5) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni.

33.§

(1)A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2)A határozat megjelölés magában foglalja a képviselőtestület elnevezését, a határozat számát – arab számmal -, a határozat meghozatalának idejét – évét, valamint zárójelben hónapját és napját -, az ügy tárgyát.

(3)A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4)A határozatokat a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

34.§

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl a képviselőtestület ülésén történt legfontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b)az írásos előterjesztéseket, indítványokat,

c)a jegyző észrevételeit,

d)a név szerinti szavazás esetén a szavazás számszerű eredménye mellett azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint „igen”, vagy „nem” szavazatot adtak le, vagy tartózkodtak a szavazástól,

e)a 8.§ (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot a nyilvános, vagy zárt ülésen való tárgyalásról.

35.§

(1)       A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)       A Képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

36.§

A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

37.§

(1)A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvbe, a nyílt ülésen tárgyalt előterjesztésekbe, a zárt ülés személyi adatokat nem tartalmazó határozataiba, továbbá a zárt ülésen tárgyalt közérdekű adatokba, közérdekből nyilvános adatokba a választópolgárok betekintési jogát a jegyző a honlapon történő megjelenéssel biztosítja.

(2)A zárt ülés személyi adatokat nem tartalmazó határozatait, továbbá a zárt ülésen tárgyalt közérdekű adatokat, közérdekből nyilvános adatokat az állampolgárok a honlapon tekinthetik meg.

38.§

(1)A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)A Képviselő-testület a közmeghallgatást december hónapban tartja.

(3)A közmeghallgatás időpontját, témáját a Képújságban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapon történő közzététel útján kell a lakosság tudomására hozni.

(4)A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a polgármester
a) tájékoztatást ad közérdekű és aktuális várospolitikai kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről;
b) a közmeghallgatás alkalmával kell kihirdetni a „Tiszta utca” akció eredményét, valamint átadni a „Tiszta, virágos Sátoraljaújhelyért” akció díjazottjainak járó jutalmat.

IV.FEJEZET

A képviselő jogállása

39.§

(1) A képviselőt megilletik a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

40.§

(1)A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2)A képviselő megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek.

(3)A képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(4)A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(5)Az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(6)A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek.

Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(7)Ha a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a Képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésen az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

41.§

(1)A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január elsejétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2)A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-, vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát is.

42.§

A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

43.§

(1)A kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnak címezve kell benyújtani, amely annak nyilvántartására és ellenőrzésére jogosult.

Az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság felel, hogy az adatvédelmi szabályzatnak megfelelően őrizzék és kezeljék a vagyonnyilatkozatokat, s az azokban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.

(2)A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(3)Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas-, vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek.

(4)A képviselő megbízatásának megszűnésekor az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és hozzátartozói  vagyonnyilatkozatokat visszaadja.

44.§

(1)A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban a jegyzői titkárság veszi át, és igazolást állít ki az átvételről, illetve végzi a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet.

(2)A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek oly módon, hogy saját vagyonnyilatkozatát névvel ellátott nyílt borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban adja át.

(3)A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben kell tárolni.

(4)A vagyonnyilatkozatokról, az ellenőrzési eljárásról, az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről, valamint az átvételről, a vagyonnyilatkozatok visszaadásáról a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. melléklete szerinti nyilvántartást, illetve igazolást kell kiállítani és vezetni.

45.§

(1)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.

(4)Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(6)Az eljárás eredményéről az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(7)Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz.

(8)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

V.FEJEZET

A Képviselő-testület bizottságai

46.§

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végre hajtásának ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz - ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a)7 fős Pénzügyi Bizottságot,

b)7 fős Gazdasági, Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottságot,

c)7 fős Városüzemeltetési Bizottságot,

d)7 fős Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottságot,

e)7 fős Oktatási, Közművelődési, Civil, Ifjúsági és Sportügyi Bizottságot,

f)7 fős Szociális és Egészségügyi Bizottságot,

g)7 fős Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságot.

(3) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottságok döntési jogkörét és hatósági hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

47.§

(1) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább négy ülést tartanak.

(2) A bizottság elnöke - akadályoztatása esetén bármely képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.

(3) Az elnök, illetve akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja köteles összehívni a bizottságot

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a jegyző indítványára,

d) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(4)A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(5)A bizottság ülése nyilvános; zárt ülés tartására a 7. paragrafusban foglaltak az irányadók.

(6)A bizottság állásfoglalásait, döntéseit nyílt szavazással hozza. A határozathozatalra a 23-28. paragrafusban foglaltak az irányadók.

48.§

(1)   A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőzően elektronikus úton legalább 3 munkanappal, míg az anyagot 3 nappal korábban meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a meghívottaknak, valamint a polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek.

(2)   Rendkívüli esetben a bizottság szóban is összehívható.

(3) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b) a javasolt napirendeket - lehetőleg - mellékletként a napirendek előterjesztéseit,

(4) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendeket, továbbá az elfogadott javaslatokat, határozatokat.

        A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(5)A jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet az ülést követő 15 napon belül le kell adni a jegyzőnek.

(6)A bizottsági üléseken elfogadott, - feladatot és jogot megállapító határozatok kivonatát az ülést követő munkanapon a polgármester és a jegyző rendelkezésére kell bocsátani.

49.§

A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti, akinek ezzel kapcsolatos feladatai a következők:

a)elkészíti a Képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság munkaprogramját;

b)gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és annak leadásáról a jegyzői titkárság részére;

c)elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

d)az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül, a Képviselő-testületi ülés elé kerülő napirendekkel kapcsolatosan hozott határozatokat a bizottsági ülés napján átadja a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

e)az együttes bizottsági ülések megszervezésében az érintett bizottságokat segítő köztisztviselők egymással együttműködnek.

50.§

A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra létrehozott ideiglenes bizottságainak működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

51.§

A Képviselő-testület munkatervében megjelölt előterjesztéseket a kijelölt bizottságok terjesztik elő.

VI.FEJEZET

Településrészi önkormányzatok

52.§

(1)Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Károlyfalva és Rudabányácska településrészen – lakossági kezdeményezésre pedig Széphalom településrészben – településrészi önkormányzatot hoz létre.

(2)A részönkormányzatok elnevezése:

a)Károlyfalva Településrészi Önkormányzata

b)Széphalom Településrészi Önkormányzata

c)Rudabányácska Településrészi Önkormányzata

(3) A részönkormányzatok illetékességi területei:

a) Széphalom Településrészi Önkormányzata: Kazinczy u. 200-tól, Ybl Miklós utca, Jakobinus utca, Hegyköz utca, Kisvasút utca, Temető utca, Tűzoltó tér, Hosszúláz utca

b) Károlyfalva Településrészi Önkormányzata: Rákóczi Ferenc utca, Petőfi Sándor utca, Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca;

c) Rudabányácska Településrészi Önkormányzata: Alsórét utca, Bányácska utca, Erdőalja sor, Fenyves utca, Gomba utca, Görbe utca, Kárpát utca, Lőtér utca, Szabadság utca.

53.§

(1)A Károlyfalva és Rudabányácska részönkormányzat tagjainak száma: 5 fő, Széphalom részönkormányzat tagjainak a száma: 4 fő.

(2)A részönkormányzati testület tagja a településrész megválasztott egyéni képviselője, valamint a városrészen állandó lakóhellyel rendelkező települési képviselő.

(3)A részönkormányzati testület vezetője a településrész megválasztott egyéni képviselője

54.§

(1)A részönkormányzati testület tagjait – az 54.§-ban meghatározott települési képviselőket kivéve – a településrészen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok maguk közül, titkos szavazással választják meg.

(2)A jelölt ajánlást jelölőlistán lehet megtenni.

A jelölőlista tartalmazza a jelölt nevét, lakcímét.

Az (1) bekezdés szerinti szavazati joggal rendelkező állampolgár (a továbbiakban: jelölő állampolgár) a jelölés alkalmával köteles nevét, lakcímét és személyi azonosító számát feltüntetni és ajánlását aláírásával hitelesíteni.

(3)A jelölő állampolgár csak egy részönkormányzati testületi tagot jelölhet.

(4)Részönkormányzati testületi tag-jelölt az, akit a városrészben a választópolgárok legalább 10 %-a jelöltnek ajánlott.

55.§

(1)A szavazólapra a jelöltek ábécé-rendben kerülnek felvételre és a választójoggal rendelkező állampolgár a szavazólapon legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány részönkormányzati testületi tag titkos szavazással megválasztásra kerülhet.

(2)A részönkormányzati testület tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.

(3)Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlőszámú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

(4)A településrészi önkormányzat testületi tagjai megbízatásának időtartama megegyezik a települési önkormányzat megbízatásának időtartamával.

(5)A részönkormányzati választás napját és a választás időtartamát, valamint a választással kapcsolatos határidőket a Képviselő-testület a jegyző javaslata alapján állapítja meg.

(6)A választást a Helyi Választási Bizottság, valamint a választókerület 1. szavazókörébe a Képviselő-testület által megválasztott Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

A választási szervek munkáját a jegyző által kinevezett és általa vezetett munkacsoport (választási iroda) segíti, mely szervezi a választás előkészítését és közreműködik a lebonyolításban.

56.§

(1)A részönkormányzati testület feladatai, hatáskörei:

a)képviseli és védi a településrész lakosságának érdekeit, megilleti az önkormányzati norma alkotásának kezdeményezési joga,

b)javaslattételi jogot gyakorol az illetékességi területén élők önkormányzati hatósági ügyeiben,

c)véleményezési jog illeti meg, illetve véleményt alkot

ca) a költségvetési koncepció tervezetéről, a költségvetési rendelettervezetről,

cb)a településrészt érintő helyi rendelettervezetekkel kapcsolatosan, illetékességi területén a településfejlesztési, településrendezési ügyekben,

cd)  a településrészen fekvő ingatlan-hasznosítási ügyekben.

(2)A részönkormányzati testület ülését a részönkormányzat vezetője hívja össze és vezeti le.

(3)A részönkormányzatot a részönkormányzat vezetője, akadályoztatása esetén a részönkormányzati testület által a helyettesítésére megválasztott részönkormányzati tag képviseli.

57.§

(1)A részönkormányzati testület önállóan működik, évente legalább két ülést köteles tartani.

(2)A részönkormányzati testület határozatképes, ha azon a megválasztott képviselőknek több mint fele jelen van.

(3)A részönkormányzati testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatának meghozatalához a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata, minősített többséghez pedig a részönkormányzati testület tagjainak több mint felének igen szavazata szükséges.

(4)A részönkormányzati testület ülése nyilvános, a zárt ülés tartására a 10. paragrafusban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)A részönkormányzati testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a részönkormányzat vezetője és a jegyző vagy megbízottja ír alá. A jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjének az ülésről készített jegyzőkönyvet megküldeni.

58.§

A településrészi önkormányzat tagjainak mandátuma megszűnik minden olyan esetben, amikor a települési képviselő mandátuma is megszűnne.

59.§

A településrészi önkormányzat megszűnik, illetve a képviselő-testület megszünteti, ha

a) az egy éven keresztül nem működik,

b) az 57. paragrafusban felsorolt jogait sorozatosan legalább hat hónapon keresztül nem gyakorolja,

c) a településrészi önkormányzat testülete kimondja megszűnését.

VII.FEJEZET

A polgármester

60.§

(1)A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(2)A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a jogszabályi keretek között a Pénzügyi Bizottság javaslatára meghatározza munkabérét.

61.§

(1)A polgármester jogszabályban meghatározott feladatait, hatósági hatásköreit a 6. mellékletként az Belügyminisztérium Minisztérium „HATÁSKÖRI JEGYZÉK” című hivatalos kiadványa tartalmazza, mely minden naptári negyedévet követő hónapban jelenik meg.

(2)A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati jogszabályok szerint felelős.

62.§

(1)A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a)segíti a települési képviselők munkáját,

b)összehívja, vezeti a Képviselő-testület üléseit,

c)képviseli az önkormányzatot,

d)az önkormányzat rendeleteit, határozatait, a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,

e)amennyiben a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(2)A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a)indítványára a bizottság ülését össze kell hívni,

b)felfüggesztheti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c)a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

d)A bizottsági döntéshozatalnál a bizottság elnöke esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

63.§

A polgármester minden páros hét hétfői napján 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.

64.§

A polgármester tartós távolléte esetére a 5. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók

VIII.FEJEZET

Az alpolgármester

65.§

(1) A Képviselő-testület tagjai közül – a polgármester javaslatára -, titkos szavazással, - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – alpolgármestert választ, aki megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztják, akkor az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választják meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

66.§

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

67.§

Az alpolgármester minden páratlan hét hétfői napján 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.

IX.FEJEZET

A jegyző, aljegyző

68.§

(1)A polgármester pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő – jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

(2)A jegyző feladatait és hatásköreit a 7. mellékletként a Belügyminisztérium „HATÁSKÖRI JEGYZÉK” című hivatalos kiadványa tartalmazza, mely minden naptári negyedévet követő hónapban jelenik meg.

(3)A jegyző hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

69.§

(1)A jegyző

a)gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b)ellátja az önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a bizottságok működésének szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d)köteles jelezni a Képviselő-testületnek, bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

e)tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

f)a munkatervben meghatározottak szerint tájékoztatja a testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról.

(2)A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a)kezdeményezi a rendelet megalkotását,

b)végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(3)A jegyző egyéb feladatai:

a)vezeti a Polgármesteri Hivatalt,

b)döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

c)dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,

d)dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben és eközben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e)gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében.

70.§

A jegyző minden héten szerdán 9-11 óráig tart ügyfélfogadást.

71.§

A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására, aki a munkakört kapcsolt munkakörként is elláthatja.

X.FEJEZET

Polgármesteri Hivatal

72.§

(1)A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2)A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A Polgármesteri Hivatal munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint látja el.

(3)A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal munkarendjét  - a polgármesterrel egyetértésben a jegyző állapítja meg.

(4)A hivatal belső szervezeti tagozódását a 9. melléklet tartalmazza.

(5)A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény helyi végrehajtásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(6)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 10. melléklet tartalmazza.

73.§

A Polgármesteri Hivatal munkarendje

(1)A hivatal dolgozói munkaköri leírásuknak, a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak megfelelően és a kapott utasítások szerint látják el feladataikat.

(2)A hivatal dolgozói munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Az osztályvezető helyettesét a jegyző esetenként jelöli ki.

XI.FEJEZET

Nemzetiségi önkormányzatok

74.§

A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg saját működési rendjét.

75.§

A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi munkáját a jegyző által kijelölt köztisztviselő segíti.

76.§

(1)A Polgármesteri Hivatal végzi a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

(2)Ezen belül gondoskodik a nemzetiségi önkormányzati ülés meghívójának - az elnök által meghatározott időpontban történő - kiküldéséről, továbbá jegyzőkönyvvezető, vagy diktafon biztosításával rögzíti az ülésen elhangzottakat, amiről 15 napon belül jegyzőkönyvet készít, s azt a nemzetiségi önkormányzat elnökének átadja.

(3)A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzatok rendezvényeihez szükség szerint segítséget nyújt, ezen belül ingyenesen biztosítja a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termeinek használatát.

(4)Igény esetén PIN-kód biztosításával a nemzetiségi önkormányzatok tagjai használhatják a Polgármesteri Hivatal telefonvonalát.

(5)A Polgármesteri Hivatal közreműködik a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete és a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei között létrejött együttműködési megállapodásban rögzítettek végrehajtásában.

XII.FEJEZET

Társulások, nemzetközi kapcsolatok

77.§

A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulásban vehet részt.

78.§

(1) Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet.

(2) A társulási megállapodást a polgármester írja alá; amennyiben a társulási megállapodásban államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg a társult felek, úgy a megállapodást a jegyző is aláírja.

79.§

A társulási tanácsban a polgármestert az alpolgármester helyettesíti.

80.§

(1)Testvér-települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(2)Nemzetközi kapcsolat kialakítása céljából külföldi partnerrel a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.

XIII.FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

81.§

A helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

XIV.FEJEZET

Az önkormányzat vagyona

82.§

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Vagyonkezelői jog létesítése esetén az önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait külön rendeletben határozza meg.

(3) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyonnyilvántartást vezet.

83.§

Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol.  A következő évet előkészítő közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodása

84.§

A Képviselő-testület éves költségvetéséről és zárszámadásáról az államháztartási törvény és a költségvetési törvény alapján rendeletet alkot.

85.§

A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót  kell  előterjeszteni, melynek elemei:

a)a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b)a számításba veendő bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

c)az igények és célkitűzések egyeztetése;

d)a szükségletek kielégítése sorrendjének a meghatározása;

e)a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

86.§

(1) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet valamennyi bizottság és a településrészi önkormányzatok testülete megtárgyalja.

(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely jegyzőkönyvet csatolni kell a költségvetés tervezethez abból a célból, hogy annak tartalmát a Képviselő-testület bizottságai megismerhessék.

87.§

(1)A képviselőtestület az alakuló ülést követő hat hónapon belül, a polgármester előterjesztésében, a képviselőtestület megbízatásának az időtartamára gazdasági-fejlesztési programot készít.

(2)A gazdasági-fejlesztési program tartalmazza azokat a célkitűzéseket, feladatokat, fejlesztési elképzeléseket, amelyek a helyi önkormányzat által nyújtott feladatok ellátásának a biztosítására, a feladatok színvonalának javítására, az egyes közszolgáltatások fenntartására vonatkoznak.

(3)A gazdasági fejlesztési program végrehajtásáról a polgármester évente beszámol a képviselőtestületnek.

88.§

(1)Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző évente a honlapon történő megjelentetéssel közzéteszi.

Az önkormányzati feladatfinanszírozás

89.§

(1)A központi költségvetés az önkormányzat kötelező feladatainak az ellátásához feladatalapú támogatást, vagy lakosságszám, és egyéb mutatószám alapján támogatást biztosít.

(2) A helyi önkormányzat a feladatalapú támogatást kizárólag a kötelező feladatainak az ellátására fordítja.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

90.§

(1)Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a külön jogszabályok szerint folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.

(2)Az önkormányzat függetlenített belső ellenőrök foglalkoztatásával - éves ellenőrzési terv alapján - végzi a fenntartásában lévő költségvetési intézmények ellenőrzését.

(3)A éves ellenőrzési tervet a képviselőtestület hagyja jóvá az előző év december 31-éig.

(4)A polgármester a tárgyévre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a Képviselő-testület elé.

XV.FEJEZET

Záró rendelkezések

91.§

(1)A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

92.§

(1)A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat Internetes honlapján történő közzététellel kell kihirdetni.

(2)A Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányát a jegyzői titkárságon kell elhelyezni.

93.§

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 32/2008.(X. 30.) önkormányzati rendelete.