Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2024. 08. 29Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. §. (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendeletet hatálya az önkormányzati tulajdonú bérlakások, helyiségek bérbeadására, a piac, a közterület használatára, hasznosítására, az önkormányzat közbeszerzési eljárásaira nem terjed ki.
2. Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint ingók, immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, üzletrészek, értékpapírok, pénzeszközök, követelések összessége.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.
(4) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok forgalomképesség szerinti besorolását tételesen az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza.
3. Forgalomképtelen törzsvagyon
3. § Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő köztemető,
b) az ingatlan-nyilvántartásban „közterület” megjelöléssel nyilvántartott ingatlanok,
c) közterületi ingó vagyontárgyak
d) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselő-testület kiemelt jelentőségű vagyonnak nyilvánít
e) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott kizárólagos tuljdonát képező vagyon
4. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
4. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:
a) műemlékileg védett épületek, építmények, ingatlanok,
b) kulturális javak és muzeális gyűjtemény, muzeális emlék,
c) védett természeti területek, továbbá a helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek,
d) az Önkormányzat egyszemélyes, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság használatába adott vagyon,
e) az önkormányzat tulajdonában lévő erdők,
f) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.
5. Üzleti vagyon
5. § Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 3. §.- és 4. §.-ban szabályozott törzsvagyon körébe.
6. Önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat.
(3) A vagyonnyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(4) A vagyonleltár tartalmi adatait a hatályos jogszabályok, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló jogszabályok szerint kell meghatározni.
(5) Az Önkormányzat társulásba bevitt vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
7. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
7. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire és az önkormányzati vagyonkezelőkre e rendelet szerint ruházza át.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos vagy azokat érintő olyan hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak az ügyfél jogait a polgármester gyakorolja.
8. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések értékhatártól függetlenül.
1. vagyon tulajdonjogának vagy egyéb hasznosítási jogának megszerzése,
2. önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítése,
3. gazdasági társaság alapítása, megszüntetése
4. gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
5. a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában álló gazdasági társaság egyszemélyes gazdasági társasága létrehozásának, megszüntetésének, átalakulásának előzetes jóváhagyása.
6. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
7. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
8. kezesség vállalása, értékpapír vásárlása.
9. társadalmi szervezethez, alapítványhoz, önkormányzati társulásokhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
10. az önkormányzat követeléseiről részben vagy egészben történő lemondás.
11. – törvényi rendelkezés hiányában - vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részébe való besorolása
12. vagyonkezelői joggal kapcsolatos döntés,
13. haszonélvezeti jog alapítása.
14. az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes, bármely jogcímen történő átruházása, vagy a vagyon egyéb módon történő, ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása18.
(2) A Képviselő-testület dönt
1. – az (1) bekezdés b) pontját kivéve - a nettó 1 millió forint könyv szerinti értéket meghaladó vagyonelem, vagy vagyonösszesség – a továbbiakban együtt: vagyon – tulajdonjogának átruházásáról
2. vagyon könyv szerinti értékétől függetlenül a vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról, ha az ezekből származó bevétel éves szinten a nettó 1 millió forintot meghaladja.
(3) A Polgármester dönt
a) az (1) bekezdés b) pontját kivéve - a nettó 1 millió forint könyvszerinti értéket meg nem haladó vagyon tulajdonjogának átruházásáról
b) vagyon könyvszerinti értékétől függetlenül – az (1) bekezdés n) pontja kivételével - a vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról, ha a hasznosításból származó bevétel éves szinten a nettó 1 millió forintot nem haladja meg.
c) a vagyonhasznosítási jogügyletekről
d) a nem intézményi célú ingatlanok bérleti szerződéseiről
e) a biztosítási szerződésekről,
f) értéktől függetlenül vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról
g) értékétől függetlenül ingó vagyon tulajdonjogának átruházásáról,
h) értékétől függetlenül minden vagyonnal kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(4) A Polgármester jogosult
1. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése szerint a vagyonhasznosítási jogügyletek, a nem intézményi célú ingatlanok bérleti szerződései megkötésére.
2. a biztosítási szerződések megkötésére.
9. § Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés, használat, hasznosítás formáira a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, a vagyon gyarapítására, a beszerzésekre a Közbeszerzési törvény, egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.
8. Önkormányzati vagyon hasznosítása
10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására szerződés csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben felsorolt, átlátható szervezettel köthető.
(2) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
9. Üzleti vagyon, fogalomképtelen és korlátozottan fogalomképes vagyon hasznosítása
11. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont értékesíteni, hasznosítani - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az 1.mellékletben foglalt versenyeztetési és árverési szabályzat szerint lehet.
(2) A vagyonhasznosításról kötött szerződésekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat - szervei útján - rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni és fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni mindaddig, amíg a vagyonnal a közszolgáltatás biztosítását saját feladatkörében látja el.
(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége az alapfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékig korlátozott.
(5) Az önkormányzat és költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatának jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon használóját a tulajdonosi jogosítványok közül a birtoklás, és a használat joga illeti meg e rendeletben foglaltak szerint.
10. Az önkormányzati vagyontárgyak forgalmi értékének meghatározása
12. § (1) Az önkormányzati vagyon értékének megállapítására az - értékhatárhoz kötött rendelkezési jogosultság szempontjából - ingatlanok esetében a könyv szerinti bruttó érték, ingóságok esetén a nettó érték, valamint a maradvány érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon forgalmi értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
1. társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján, kivéve ha a részesedés aránya nem éri el a 25 %-ot,
2. a tőzsdén jegyzett értékpapír esetében a döntéselőkészítő előterjesztés kipostázásának napján érvényes tőzsdei nyitó árfolyam
3. egyéb értékpapír esetén a névérték alapján,
4. egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 12 hónapnál nem régebbi - ÁFÁ-t nem tartalmazó - értékbecslés alapján.
5. az a) pontban foglaltak esetén 6 hónapnál régebbi - a d) pontban foglaltak esetén 12 hónapnál régebbi értékbecslés aktualizált változata is elfogadható.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén, a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adóérték-bizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
(5) A forgalmi érték megállapítására a Polgármesteri Hivatal értékbecslése akkor tekinthető irányadónak, ha azt a képviselő-testület is jóváhagyta. Ennek hiányában a rendelkezési jog jogosultja, az ingatlan értékét ingatlanforgalmi értékbecslővel állapíttatja meg.
11. Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása
13. § (1) Az önkormányzat tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a vagyont egyéb módon kedvezményesen hasznosítani – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak az önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető és érdekeit egyébként nem sértő módon jogszabályokban és a vonatkozó uniós előírásokban foglaltaknak megfelelően lehet.
(2) Az Önkormányzat vagyonának a tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
12. A felajánlott vagyon
14. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat vagy valamely szerve, intézménye javára térítésmentesen lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett elfogadhatja feltéve, hogy a felajánlott vagyon per- és tehermentes, a felajánlással a jogosult az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát szerzi meg és az elfogadásról nyilatkozó képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Ellenérték fejében felajánlott vagyont az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén lehet megszerezni.
(3) Az ellenérték fejében felajánlott vagyon és az ellenérték fejében felajánlott vagyon elfogadásához is, értékhatártól függetlenül. szükség van a képviselő testület előzetes jóváhagyására.
(4) Amennyiben az ellenértékért felajánlott vagyon nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek az ajánlatot a képviselő testület elé terjesztés mellőzésével a polgármester köteles elutasítani. A polgármester döntéséről a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet..
(5) Amennyiben az ellenértékért felajánlott vagyon nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek az ajánlatot a képviselő-testület elé terjesztés mellőzésével a polgármester köteles elutasítani. A polgármester döntéséről a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A költségvetési szervek által szerzett vagyon az Önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.
13. Követelésről lemondás
15. § (1) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. a végrehajtás során nem, vagy ha csak részben térül meg,
5. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéseket a képviselő-testület minősített többségével hozott határozatával lehet meghozni.
14. Elővásárlási jog alapján szerzett vagyon
16. § (1)
(2)
(3)
15. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelése vagyonkezelési szerződés alapján
17. § (1) Vagyonkezelési szerződés kizárólag Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott személyekkel köthető és vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.
(2) Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv versenyeztetés lefolytatásáról dönt.
(3) Vagyonkezelői jog létesítésére az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva kerülhet sor:
1. az épített és természeti környezet védelme
2. a köztemető fenntartása
3. a helyi közutak és közterületek fenntartása,
4. a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása
5. gondoskodás a helyi tűzvédelemről
6. az óvodákról, az alapfokú nevelésről, oktatásról gondoskodás
7. az egészségügyi ellátásról gondoskodás
8. a szociális ellátásról gondoskodás
9. gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatokról
10. a közösségi tér biztosítása
11. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása
12. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
13. az egészséges ivóvízzel és a csatornaszolgáltatással kapcsolatos önkormányzati feladatok.
(4) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ebben az esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.
18. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg a nemzeti vagyonról szóló törvény (3) § (1) bekezdés 19. pont ba), bb) és bd) alpontjában szabályozott önkormányzati kötelező feladatot ellátó szerv.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg.
(5) A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.
(6) A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7) A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat és kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg.
(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.
19. § (1) A vagyonkezelő köteles:
1. viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
2. teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
3. a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítási szerződést kötni és az ellenértéket megfizetni.
4. teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
1. ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
2. ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
3. ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
4. ha ellene végrehajtási eljárás indult,
5. mindazokról a változásokról, amelyekről jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés tájékoztatási kötelezettséget ír elő.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés és a vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.
(5) A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a képviselő-testület jogosult megadni. Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indoklását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell. A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.
20. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
1. az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,
3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során
1. jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
2. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,
3. megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:
1. az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:
1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.
21. § A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
16. Az Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban
22. § (1) Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben és egyéb vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben.
(2) Az egyszemélyes - kizárólagos önkormányzati tulajdonú - gazdasági társaság legfőbb szervében a tulajdonos jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(3) A többszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervében a tulajdonosi képviseleti jogot a Képviselő-testület által meghatalmazott személy gyakorolja.
(4) A Képviselő-testület többszemélyes társaságnál a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően hozza meg a tagi döntését.
(5) A meghatalmazott személy a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő legközelebbi képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatni.
17. Záró rendelkezések
23. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 32/2008.(XII. 15.) önkormányzati rendelet.
24. § Ez a rendelet 2013. február 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet