Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Hatályos: 2024. 02. 22Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL, ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL
Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a Nvtv. 5. § (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a Nvtv. 5. § (5) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is
c) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
(3) Az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében megjelölt korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
(5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
a) Az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, és
b) Az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát, valamint
c) Az önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(6) A közművagyonnak gazdasági társaságba való beviteléről rendelkező alapító okiratot, társasági szerződést, alapszabályt az önkormányzat képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.
(7) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(8) A forgalomképtelen vagyontárgyakat a rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a rendelet 2. számú, az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Vagyonnyilvántartás és leltár
3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – törvényben szabályozott kivételekkel és e rendelet keretei között – vagyonkezelőt bízhat meg.
(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.
(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5. § (1) Az önkormányzati vagyont 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték alatt értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni a (helyi) forgalmi értéknek megfelelő áron vagy meghirdetés, árverés, illetve versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Az értékesítés, illetve a használat, hasznosítás átengedésének módjáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzati vagyont 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Dunaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(3a)1 Eredménytelen értékesítési eljárás után a polgármester jogosult megismételni az értékesítési eljárást, mely során a vételárat - árverés esetén az induló árat - legfeljebb 50%-ig csökkentheti. A vagyontárgy értékének 50%-át el nem érő ellenértéken történő ismételt értékesítési eljárás lebonyolításához a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
(4) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(5) Az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén, a névérték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
7. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,
követelés elengedése
8. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
c) közalapítvány javára, alapítvány-rendeléssel,
d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg.
d) A végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) Ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) Kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása
9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
10. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) Ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) Gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésére történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) Hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) Kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) Kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) Gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) Társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása
i) nem önkormányzati vagyontárgyon történő vagyoni értékű jog megszerzése
11. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása
b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft értékhatár felett,
d) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
e) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
f) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 1 000 000 Ft értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,
g) 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,
h) 1 000 000 Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása.
(3) A polgármester jogosult:
a) A hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) Megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) Megkötni – a gazdasági és vagyonbizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.
III.
Záró rendelkezések
12. § (1) E rendelet 2013. február 15. napján lép hatályba, egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2004. (XII. 15.) rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Az 5. § (3a) bekezdését a Gerjen Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.