1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bánk Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2653 Bánk, Hősök tere 11.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(5) Az önkormányzat telephelyei:

2. § A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. § Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal, bélyegzőjén a Magyarország címerét kel használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzati feladatok szakfeladatok szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza:

(4) A képviselő-testület a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatási Társulásra átruházza:

(5) A képviselő-testület a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak megsértése ügyében az eljárás lefolytatását és a hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

6. § (1) A képviselő-testület a Möt. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról önkormányzati társulásban gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálat és orvosi ügyelet Rétság Város Önkormányzatával kötött határozatlan idejű megállapodás alapján Rétság Város Önkormányzatával együttműködve kerül ellátásra.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő. A tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester a Möt. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen az önkormányzati képviselők, majd a polgármester esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően – amennyiben a megbízólevelek átadására az alakuló ülést megelőzően nem került sor – a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők, valamint a polgármester részére.

10. § A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(3) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

13. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.

(3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését vezető személy:

(4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

(5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(6) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

(7) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

19. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20. § Az előterjesztés két részből áll:

21. § (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Azt a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68. § (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

25. § A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27. § Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30. § A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31. § Azon települési képviselőtől, aki a Möt. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az Ügyrendi Bizottság egy havi tiszteletdíját megvonhatja.

32. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

33. § (1) Titkos szavazás az Möt. 48. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le. Ez alól kivételt képez az alakuló ülésen titkos szavazással történő alpolgármester választás, melynek titkos szavazását a képviselő-testület által e célra megválasztott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, szavazóurna igénybevételével. A szavazólapon a szavazásra feltett kérdésre igen, nem, vagy tartózkodom válasszal lehet szavazni. Érvényesen szavazni a lehetséges válaszok közül egyre, a válasz melletti körbe tollal írt két egymást metsző vonallal lehet.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság elnöke, illetve az alakuló ülésen a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

34. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

37. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

39. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozat hozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata”kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43. § A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

44. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46. § (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének és nyilvánosságának biztosítása érdekében a zárt ülésen elhangzottakról és a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntésekről a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző, valamint az ülésen jelen lévő képviselők közül a képviselő-testület által az adott ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére megbízott képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

46. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét a 4. számú függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48. § (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 3. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

50. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

51. § (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

52. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

53. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

54. § A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozásával, és annak gondozásával, adatainak a megyei értéktárba történő megküldésével, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság látja el.

55. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

56. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81. §-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt. 83. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(5) Az Njt. 80. §-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodást a 3. számú melléklet tartalmazza.

57. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglaltak vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

58. § A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

59. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester főbb feladatai:

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(6) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

60. § (1) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester az állampolgárok részére hivatali munkaidőben telefon érhető el, személyesen az előzetesen egyeztetett időpontban és helyen érhető el.

(4) A képviselő-testület az alpolgármester helyettesítésére és munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

61. § (1) A jegyző főbb feladatai:

(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

62. § A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

63. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Borsosberény Község Önkormányzatával és Tolmács Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Bánk községben a Hivatal kirendeltsége működik.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az 5. számú függelék tartalmazza.

64. § (1) Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat és szervei belső ellenőrzéséről külső személy vagy szerv megbízási vagy vállalkozási szerződéssel történő megbízásával gondoskodik.

65. § A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

66. § A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

67. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

68. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezései 2013. január 1-jétől érvényesek.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Bánk Községi Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 10/2007. (XI.23.) önkormányzati rendelete.