Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013.(II.4.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról

Hatályos: 2013. 04. 01- 2015. 02. 28

Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2013.(II.4.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról

Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3)-(4) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, és 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) nem szabályozott bérbeadásának részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való eredményes gazdálkodást.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed Gyöngyös Város Önkormányzata tulajdonában lévő minden lakásra, szobabérletre és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő azon lakásokra, illetve nem lakás célú helyiségekre, amelyeket az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságok, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmények, vagy más fenntartó által fenntartott költségvetési intézmények részére a feladataik ellátásához az Önkormányzat használatba adott. Ezen esetekben a használók a lakás és helyiség bérbeadásának feltételeit önállóan határozzák meg, amelyhez a Képviselő-testület határozatában előírhatja a hasznosítás egyes feltételeit. 

(3) E rendelet előírásai a külön rendelet szerint életjáradéki szerződés alapján önkormányzati tulajdonba kerülő lakásokra – a jogosult használati jogának fennállása alatt – nem alkalmazandók.

3. A bérbeadói jogok és kötelezettségek

3. §

(1) Az Önkormányzat nevében a tulajdonosi és bérbeadói jogokat - ha ettől a rendelet eltérően nem rendelkezik - a Polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a Lakástörvény, e rendelet, valamint a lakások és helyiségek kezelésére vonatkozó megbízás keretei között

  1. megállapítja a lakások és helyiségek bérbeadás jogcímének típusát,
  2. évente elfogadja az Önkormányzati lakásokat és helyiségeket kezelő Városgondozási Zrt. által készített, tárgy évre vonatkozó karbantartási és felújítási tervet, mely a 3. § (5) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztató részét képezi,
  3. megállapítja a lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait külön határozatban állapítja meg.

(3) A Szociális és Lakásügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Lakástörvény, valamint e rendelet keretei között - az önkormányzati érdekből történő bérbeadás kivételével - dönt a megüresedett lakások bérbeadásáról és a rendeletben foglaltak alkalmazásával meghatározza a bérleti jogviszony részletes feltételeit, dönt a bérlő személyéről, és a lakáscseréről.

 (4) A lakások és helyiségek kezelésére irányuló, a Lakástörvényből és e rendeletből fakadó feladatokat az erre irányuló kezelési megbízás alapján a Városgondozási Zrt. látja el. Részletes feladatait a kezelési megbízás tartalmazza, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

 (5) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosítható lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal az alábbi feladatokat látja el:

  1. előkészíti a tulajdonosi döntéseket
  2. kezeli a Városgondozási Zrt-től kapott szerződéseket és tájékoztatókat,
  3. a Városgondozási Zrt. megkeresése alapján gondoskodik a bérlettel kapcsolatos pályázati felhívásoknak az önkormányzat honlapján történő megjelentetéséről,
  4. gondoskodik a Városgondozási Zrt. által előterjesztett ügyeknek a hatáskörrel rendelkező szerv elé történő előterjesztéséről, közreműködik az éves karbantartási és felújítási terv elkészítésében,
  5. a gazdasági környezet változásaira tekintettel szükség szerint kezdeményezi az önkormányzati szabályozás és a kezelési megbízás módosítását, illetve a vagyonelemek változása esetén kezdeményezi azok évenkénti felülvizsgálatát,
  6. Városgondozási Zrt. bevonásával évente, illetve a bérleti jogviszony meghosszabbítását megelőzően felülvizsgálja a bérbe adott lakások bérlőinek e rendelet szerinti jogosultságát, és szükség esetén előkészíti az azokból fakadó tulajdonosi intézkedéseket.
  7. a Városgondozási Zrt. és a lakosság által jelzett, a közösségi együttélés szabályait figyelmeztetés ellenére be nem tartó bérlők esetében a jogviszony felülvizsgálata, szükséges intézkedések megtétele.

 4. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés

4. §

A bérbeadó, továbbá a bérbeadó nevében eljáró kezelő szervezet – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

II. Fejezet

Lakások bérbeadása

5. Lakás bérbeadásának általános feltételei

5. §

(1) Lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, aki

a) magyar állampolgár

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes állam állampolgára, és saját jogán a Magyarországon való állandó tartózkodás jogával  rendelkezik, amelyet érvényes állandó tartózkodási kártyával igazol

c) érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező letelepedett

(2) Házastársak és élettársak esetében elegendő az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel a felek egyikének rendelkeznie.

6.§

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet lakás bérlője az a személy, akire a pályázata benyújtásának, illetve kérelme előterjesztése időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:

  1. pályázatában, kérelmében lakáskörülményeire, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlanul kedvezőbb elbírálást tenne lehetővé, 5 éven belül,
  2. korábbi, önkormányzati lakásra fennálló bérleti jogviszonya 5 éven belül azért került felmondásra a bérbeadó részéről, mert a bérlakásra való jogosultsága szempontjából lényeges, valótlan adatokat szolgáltatott,
  3. öt éven belül önkényes lakásfoglalással került önkormányzati bérlakásba, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségbe, abban az esetben is, ha használati díj fizetési kötelezettségének eleget tett,
  4. akinek önkormányzati lakásra, vagy szobabérletre vonatkozó bérleti szerződése a bérbeadó díj-hátralék miatti felmondása folytán megszűnt, a hátralék teljes összegének megfizetéséig,
  5. akinek önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződését a bérbeadó a bérlőkre vonatkozó előírások súlyos megsértése miatt, így különösen a lakás rongálása, karbantartási, felújítási kötelezettségek elmulasztása, a lakás rendeltetésellenes használata miatt – öt éven belül - felmondta, akkor is, ha a bérbeadót ért kárt megtérítette; amennyiben a kárt nem térítette meg, öt éven túl is érvényesül a kizárás,
  6. lakásbérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében– kérelmének, illetve pályázatának benyújtását megelőző 15 éven belül - lemondott, kivéve, ha kérelmét a 24. § alapján terjesztette elő, vagy vállalja, hogy a kapott pénzbeli térítést egy összegben, kamatokkal növelt mértékben az önkormányzat részére visszafizeti
  7. aki lakásbérleti jogát illetőleg bérlakását – kérelmének, illetve pályázatának benyújtását megelőző 10 éven belül - lakástulajdonra cserélte,
  8. aki az általa korábban bérelt önkormányzati tulajdonú bérlakását, annak megvásárlását követően – kérelmének, illetve pályázatának benyújtását megelőző 10 éven belül - elidegenítette.
  9. aki kérelmének, illetve pályázatának benyújtását megelőző 10 éven belül az általa kötött lakás-előtakarékossági szerződéshez önkormányzati lakbér kedvezményben részesült, és a részére nyújtott lakbértámogatás összegét – annak kamataival együtt - az önkormányzat részére nem térítette meg.

6. A lakásbérlet létrejötte

7. §

(1) Lakásbérleti szerződés – ha a Lakástörvény vagy e rendelet másként nem rendeli – azzal a természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható

  1. általános szabályok alapján, pályázati úton, ideértve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra vonatkozó lakáscsere iránti kérelmet is
  2. a polgármester önkormányzati érdekből történő rendelkezése alapján
  3. lakásbérleti jogviszony folytatásának polgármesteri hatáskörben történő elismerése esetén
  4. a 23. §-ban szabályozott lakáscsere esetén, bizottsági hatáskörben
  5. bérlőkijelölés alapján bizottsági hatáskörben
  6.  a Lakástörvényben meghatározott egyéb esetekben.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik a lakásbérleti szerződést legfeljebb 3 éves határozott időtartamra kell megkötni, azzal, hogy a szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a szerződés teljes időtartama a 7 évet. Ettől eltérni a bizottság döntése alapján, a bérlő életkorára, egészségügyi állapotára, személyi körülményeire tekintettel lehet.

(4)  A (3) bekezdésben meghatározottól eltérő időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni

  1. lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén,
  2. ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni.

(5) A (3) és (4) bekezdésektől eltérően lakás-előtakarékosság vállalása esetén a bérleti szerződés 1 évre köthető azzal, hogy amennyiben a bérleti szerződés megkötését követő 60 napon belül a bérlő hitelt érdemlő módon igazolja a pénzintézeti szerződés megkötését, a bérleti szerződés a pénzintézeti szerződés lejártáig, de legfeljebb 7 évre meghosszabbításra kerül.

8.  §

  1. A Városgondozási Zrt. az üres lakásokról a kezelési megbízásban foglaltak szerint tájékoztatja az Önkormányzatot. Üres lakások bérlőjének kiválasztása az alábbiak szerint történik:

a)  a 7. § (2) bek. a) pontjában rögzített jogcím esetén zártkörű pályázat útján

b) a 7. § (2) b), c), d) és e) pontjaiban rögzített jogcímek esetén kérelemre,

c) 7. § (2) f)  pontjában rögzített jogcímek esetén polgármesteri kezdeményezés alapján.

9. §

  1.  Házastársak, élettársak lakás bérbeadására kiírt pályázatra jelentkezési lapot, illetve kérelmet kizárólag együttesen nyújthatnak be.
  2. Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is nyújthat be külön-külön jelentkezési lapot.
  3. A nyertes pályázó bérleti szerződést egy lakás bérletére köthet.
  4.   A pályázatra benyújtott jelentkezési lapon, illetve a kérelemben szereplő adatok valódiságát a Polgármesteri Hivatal jogosult ellenőrizni.
  5. Az ellenőrzés – az adatvédelemre irányadó szabályok betartása mellett - a munkáltató, és az igazolásokat kiállító szervek megkeresésével, helyszíni adategyeztetéssel, a helyi és központi nyilvántartásokból történő adatkéréssel, illetve a pályázó (kérelmező) meghallgatásával történhet.

10. §

  1. A polgármester minden hónap 15. napjáig közzéteszi a Polgármesteri Hivatal  hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat, és a Városgondozási Zrt. honlapján az üres lakások bérbeadására irányuló zártkörű pályázati kiírást, vagy tájékoztatást arról, hogy az adott hónapban pályázat útján bérbe adható lakás nincs.

11.§

  1.  A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

  1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
  2. a pályázat zárt jellegét,
  3. a bérbeadásra meghirdetett üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, helyiségek felsorolását, műszaki jellemzőit,
  4. üres lakás esetén a lakás megtekintésének idejét,1
  5. a bérleti jogviszony időtartamát,
  6. a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,
  7. amennyiben a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakítása a bérlő kötelessége, az erre való utalást, az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit,
  8. a pályázati ajánlat (jelentkezési lap) benyújtásának módját és határidejét,
  9. a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét és módját,
  10.  azon tájékoztatást, hogy egy pályázó több lakásra is nyújthat be külön-külön jelentkezési lapot,
  11.  felhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat kedvező elbírálása esetén, a bérleti szerződés fennállása alatt – figyelemmel a Lakástörvény rendelkezéseire - a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni..

  1. Azok a pályázatok, melyek a pályázati kiírásnak nem felelnek meg, érvénytelenek.

12.§

  1. A jogosultsági feltételek igazolása az alábbiak szerint történik:

  1. A jövedelmi viszonyokat a pályázó, illetve kérelmező a lakás bérleti jogának megpályázását, illetve kérelme előterjesztésének időpontját megelőző három havi jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és

aa) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,

                                                       

_________________________________

1 Módosította a 4/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet

ab) egyéni vállalkozásból eredő jövedelmet, vagy társas vállalkozásból származó tagi és osztalék jövedelmet az adóhatóság által kiállított igazolással,

ac) munkanélküli ellátást a megállapító határozattal és a postai kifizető bizonylattal, ha nem részesül ellátásban, a Munkaügyi Központ erről szóló igazolásával, vagy megszüntető határozattal,

ad) amennyiben a kérelmet, pályázatot az együtt költöző kiskorú  gyermek szülei nem együttesen terjesztik elő, csatolni kell a szülő(k) halotti anyakönyvi kivonatát, vagy a gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzést, ítéletet, gyámhatósági határozatot,  illetve azok másolatát, ezek hiányában a gyermek-elhelyezési per folyamatban létének igazolását  továbbá a gyermeket illető tartási igény érvényesítésére vonatkozó dokumentumokat.

ae) egyéb jövedelmet a folyósító által kiállított igazolással, kifizetési bizonylattal.

  1. Az ingatlanvagyon meglétét az ingatlan hiteles tulajdoni lapjának 1 hónapnál nem régebbi másolatával, vagy egyszerűsített határozat-szemle bemutatásával kell igazolni.

  1. A hozzátartozói minőség igazolására 

ca) házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat esetén anyakönyvi kivonatot,  

cb) elvált családi állapot, illetőleg bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése esetén a jogerős bírósági ítéletet, végzést, anyakönyvi kivonatot,

cc) élettársi kapcsolat esetén közjegyző előtt tett nyilatkozat másolatát, vagy hatósági bizonyítványt

kell csatolni.

d)   Lakás-előtakarékosság vállalása esetén a pályázathoz csatolni kell a pénzintézet által kibocsátott hitelbírálati döntésről szóló igazolást.

  1.  Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a pályázat, kérelem elbírálására szolgálnak. Nem hozhatók nyilvánosságra a pályázó, kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, családi állapotát érintő, az egészségi állapotra vonatkozó, valamint személyes adatai. Személyazonosító adatok nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

  1. Bérlő általi felújítással bérbeadott, üresen álló lakás megpályázása esetén csatolni kell a lakásüzemeltető igazolását a lakás megtekintéséről, amennyiben erre sor került. Valamennyi, felújítási kötelezettséggel érintett lakás esetében csatolni kell a pályázó nyilatkozatát a felújítás vállalásáról.2

_________________________________

2 Módosította a 4/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet

13. §

  1. A jelentkezési lapokat – zárt borítékban - a Polgármesteri Hivatal pályázatban megjelölt illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtani, amelyek beérkezési határideje a pályázati kiírás kifüggesztése hónapjának 25. napja.
  2. A zárt borítékban beérkezett pályázatokat a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő bontja fel a benyújtásra rendelkezésre álló határidő leteltét követő 2 munkanapon belül.

  1. Hiánypótlásra a pályázat benyújtásának határidejét követő 10 napon belül van lehetőség.

  1. A Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége – ellentmondás észlelése esetén, illetve szükség szerint – ellenőrzi a közölt adatok valódiságát, és környezettanulmányt készíthet.

  1. A pályázatok elbírálásának folyamatában a Bizottság bármely pályázat valóságtartalmának ellenőrzésére utasítást adhat,  illetőleg bármely pályázónál végeztethet környezettanulmányt. A környezettanulmány készítésekor a Bizottság tagja jogosult jelen lenni.

  1. Érvénytelen a pályázó ajánlata, ha:

  1. azt a beérkezésre meghatározott határidő után nyújtották be,
  2. az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
  3. felhívás ellenére hiányos: adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
  4. a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

14. §

  1. A beérkezett ajánlatok érvénytelenségéről és az üres lakások pályázati úton való bérbeadásáról a Bizottság lehetőség szerint legkésőbb a jelentkezési lapok beérkezésének határidejétől számított 45 napon belül dönt.
  2.  A Bizottság több érvényes pályázat esetén a bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntése során 1. és 2. helyezettet hirdet..
  3. Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, vagy az érvényes pályázatok közül a Bizottság nem választ bérlőt, a soron következő pályázati felhívás alkalmával kell a lakást ismételten meghirdetni.

15. §

  1.   Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér, a külön szolgáltatásokért fizetendő díjak, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a leendő bérlő – kivéve a szociális rászorultság alapján megállapított bérleti díjat fizető bérlőket - a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni.
  2.  Az óvadékot a leendő bérlő a bérbeadó által meghatározott számlára fizeti meg. Az óvadék mértéke a szerződés megkötésekor irányadó kéthavi lakbérnek megfelelő összeg. A bérbeadó engedélyezheti az óvadék legfeljebb 2 egyenlő részletben történő megfizetését, amennyiben az egyösszegű befizetés a bérlő megélhetését – családi, jövedelmi, vagyoni vagy szociális helyzetére tekintettel – súlyosan veszélyeztetné. Az óvadék első részletét a bérleti szerződés megkötésekor ebben az esetben is meg kell fizetni. 3
  3. Az óvadékra vonatkozó kikötéseket a bérleti szerződés tartalmazza. A bérbeadó köteles a szerződés megszűnése esetén legkésőbb a lakás bérbeadó részére történő visszaadását követő 60 napon belül az óvadék összegével a bérlő felé elszámolni.
  4.  Ha a bérlő a lakást a lakásbérlet megszűnésekor a leltár szerint feltüntetett tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta, és az (1) bekezdésben foglaltak jogcímén a bérbeadó felé tartozás nem áll fenn, részére az óvadékot vissza kell fizetni.
  5. Amennyiben a nem rendeltetésszerű használatból eredően a bérlő kárt okozott és az óvadék összege ezt nem fedezi, a bérlő köteles a károkat megtéríteni.
  6. Amennyiben a bérlő óvadék fizetésére volt köteles, a bérleti jogviszony megszűnésekor fel nem használt és a bérlő részére visszafizetendő óvadék összege az újonnan létesített bérleti jogviszony kapcsán kötendő szerződés megkötésénél – feltéve, hogy a bérlő ismételten óvadék fizetésére lesz köteles – beszámítható. 4

7.  Lakások bérbeadásának általános szabályai

16. §

  1. Önkormányzati lakás bérletére jogosult az a nagykorú személy, aki

  1. kérelmének, vagy pályázatának előterjesztését megelőző 5 évben legalább 3 évi gyöngyösi bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel és tényleges helyben lakással, vagy kérelmének, vagy pályázatának előterjesztését megelőző 7 évben legalább 5 év gyöngyösi munkaviszonnyal rendelkezik,

_________________________________

3 Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

4 Beiktatta a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

  1. nem rendelkezik lakástulajdonnal, vagy lakás használatára feljogosító vagyoni értékű joggal,
  2. rendelkezik a b) pontban meghatározott tulajdonnal, illetve vagyoni értékű joggal, de ezen jogát tőle független okok miatt, vagy nem a saját, a használatot korlátozó döntése miatt - hitelt érdemlő módon igazoltan - gyakorolni nem tudja
  3. nem rendelkezik a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl olyan forgalomképes ingóságokkal, amelyek külön-külön számított forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 20-szorosát, együttes forgalmi értékük a hetvenszeresét meghaladja.
  1. A (2) bekezdés b) - d) pontjában szereplő tényezőket az együttköltöző személyek vonatkozásában is vizsgálni kell.
  2.  A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni a mozgáskorlátozottságra tekintettel tartott gépjárművet, valamint a foglalkozás gyakorlásához indokolt és szükséges vagyontárgyat, ha annak egyedi forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70-szeresét nem haladja meg.

17. §

  1. Bérlakás bérbeadásának feltétele, hogy a lakásigénylő önkormányzati lakás bérletére kérelmet nyújtson be, majd a nyilvántartásba vett kérelem alapján sikeresen pályázzon önkormányzati lakás bérletére, Mind a kérelem, mind a pályázat  pozitív elbírálásának feltétele, hogy az általános bérbeadási feltételeknek megfeleljen. A kérelem benyújtása folyamatos.

  1.  A kérelemnek az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek történő megfelelőségét a polgármester a Polgármesteri Hivatal bevonásával megvizsgálja, és a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt annak befogadásáról, és a lakásigénylőnek a lakásigénylők nyilvántartásába történő felvételéről, vagy a nyilvántartásba történő felvétel elutasításáról.

  1. A befogadott kérelem, a nyilvántartásba történő felvétel napjától számított 1 évig érvényes.

  1. A nyilvántartásban szereplő lakásigénylő kérelmének meghosszabbítását legkorábban a nyilvántartásba vett kérelme érvényességének lejáratát megelőzően 90 nappal kezdeményezheti.

  1. A meghosszabbítás iránti kérelemre, és annak elbírálására az (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó szabályok az irányadók.  Ha a lakásigénylő hosszabbítási kérelmét a nyilvántartásba vett kérelme érvényességének lejártát megelőzően legalább 30 nappal hiánymentesen előterjesztette, úgy a polgármester pozitív döntése esetén kérelme akkor is folyamatosnak tekintendő, ha a polgármesteri döntés az érvényesség lejártát követő időpontban született meg.

18. §

  1. A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására a jelen rendeletben rögzített szabályok szerint zártkörű pályázatot ír ki.

  1. Amennyiben a lakásigénylő telefonos, vagy elektronikus elérhetőségét megadva ezt kifejezetten kérte, úgy a pályázati kiírás megjelenésének tényéről a Polgármesteri Hivatal őt rövid szöveges üzenetben, vagy elektronikus levélben értesíti. Az értesítés esetleges elmaradása a pályázati eljárás szabályszerűségét nem érinti.

  1.  A zártkörű pályázaton kizárólag a lakásigénylők nyilvántartásában szereplő, érvényes lakásigényléssel rendelkezők vehetnek részt, valamint az önkormányzati bérlakás bérlője, amennyiben lakáscsere iránti kérelmet, vagy a jelenlegi bérleményére irányuló jogviszony meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be.

Nem választhatja ki bérlőként a bizottság azt a pályázót, aki a pályázat benyújtásakor a megpályázott lakással azonos, vagy annál alacsonyabb bérű önkormányzati bérlakásban lakik és azzal kapcsolatban a lakás egy havi bérleti díjának összegét elérő lakbér, különszolgáltatási-, vagy közüzemi-díj hátraléka, vagy helyi adó hátraléka van. Ez alól kivételt képez, ha a bérlő a hátralékának rendezése érdekében adósságcsökkentési támogatásban részesül, vagy a kezelő szervvel, önkormányzati adóhatósággal részletfizetési megállapodást kötött, és fizetési kötelezettségének igazolt módon maradéktalanul eleget tesz.5  

  1. A pályázónak a pályázati adatlapon meg kell jelölnie a befogadott kérelmében rögzítettekhez képest bekövetkezett adatváltozásokat, csatolnia kell az adatváltozásokat igazoló dokumentumokat, továbbá a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó jövedelmi viszonyaira vonatkozóan nyilatkoznia és nyilatkozatát a szükséges dokumentumokkal alá kell támasztania.

  1. Az a pályázó, akinek a pályázata benyújtását megelőző 3 hónapban az egy főre eső havi nettó jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum család esetében 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át, kizárólag összkomfortos, komfortos lakás bérletére pályázhat. Alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletére akkor nyújthat be pályázatot, ha egyidejűleg vállalja, hogy a lakás komfortfokozatának növelését eredményező átalakítást, korszerűsítést végez. 

  1.             Az együttlakó személyek számára figyelemmel legfeljebb az alábbi nagyságú lakás adható bérbe:

- három személyig: egy - kettő lakószobával,

- öt személyig: másfél - három lakószobával,

- ötnél több személy esetében: kettő - négy lakószobával.

                                                    

5Módosította a 11/2013. (V.31.) önkormányzati rendelet

(7) Az (6) bekezdéstől eltérően a Gyöngyös, Róbert K. u. 19/1. szám alatti ingatlanban lévő szobabérlet legfeljebb 2 fő részére adható bérbe.

(8)  Az együttlakó személyek számának meghatározásánál a bérletre jogosultat(kat), kiskorú gyermekét és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a Lakástörvény értelmében a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

19. §

  1. A bérbe adott lakások bérlőinek a bérletre vonatkozó jogosultságát a bérleti szerződés fordulónapján a Hivatal évente, illetőleg a szerződés meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása során felülvizsgálja.

  1. A felülvizsgálathoz a bérlő köteles becsatolni az aktuális adataival kitöltött nyomtatványt, és csatolni hozzá a 12. §-ban meghatározott kötelező mellékleteket azzal az eltéréssel, hogy az ingatlanvagyon meglétéről elegendő nyilatkozatot tenni.

  1. Amennyiben a bérlő a (2) pontban rögzített kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kért adatokat, dokumentumokat nem csatolja, azt úgy kell tekinteni, mint aki a bérlakásra vonatkozó jogosultságát elvesztette, szerződése nem hosszabbítható meg.

20. §

  1.  Az érvényes pályázati ajánlatok elbírálása során a Bizottságnak elsődlegesen azt kell mérlegelnie, hogy a megpályázott lakás bérleti díjának rendszeres megfizetése a pályázó esetében mennyiben látszik biztosítottnak.
  2. Nem tekinthető biztosítottnak a bérleti díj megfizetése, ha az együtt költözők igazolt havi átlag nettó összjövedelmének 40 %-a a megpályázott  lakás havi bérleti díját nem éri el.
  3. A bizottságnak másodlagosan azt kell megvizsgálnia, hogy a pályázó jövedelmi, és vagyoni helyzete mennyire teszi lehetővé számára, hogy a rá irányadó méltányolható lakásigénynek megfelelő lakhatását Gyöngyösön – önkormányzati szerepvállalás nélkül - a normál lakáspiaci lehetőségek kihasználásával saját maga biztosítsa

21. §

  1. A 20. §-ban rögzített vizsgálaton megfelelőnek minősített pályázatok közötti döntést a Bizottság az alábbi szempontok figyelembe-vételével hozza meg:
  1. a pályázó önkormányzati lakás bérlője, akinek lakásbérleménye pályázatának sikere esetén kiutalhatóvá válik
  2. elő-takarékosság vállalása
  3. a megpályázott lakás megfelel e rendeletben meghatározott méltányolható lakásméretnek
  4. a megpályázott lakás, és a pályázó, vagy a vele együtt költöző személy(ek) hivatásából, vagy fogyatékosságából, egészségügyi állapotából fakadó speciális igényeinek való megfelelése
  5. jelenlegi lakáshasználat (jellege, komfortfokozata, az egy főre eső alapterület)
  6. a pályázó(k) gyöngyös lakóhellyel, tartózkodási hellyel, tényleges gyöngyösi tartózkodással rendelkezésének időtartama
  7. a pályázó(k) gyöngyösi munkahellyel történő rendelkezésének időtartama
  8. a pályázóval együtt költöző, folyamatos ápolásra, gondozásra szoruló családtagok száma
  9. a pályázóval együtt költöző kiskorúak száma
  10.  a család összjövedelmének és a megpályázott lakás komfortfokozata, fűtési módja által előrevetített lakhatási költségek szinkronja.

 (2) 6 

8. Lakás bérbeadása önkormányzati érdekből

22. §

(1) Az évente megüresedő lakásállomány 20 %-ával, de évente legalább 2 lakással a Polgármester – önkormányzati érdekből - rendelkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján, a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége fennállásáig, de legfeljebb 3 éves határozott időtartamra köthető lakásbérleti szerződés.

(3) Polgármesteri rendelkezés alapján a lakásbérleti szerződés – összesen legfeljebb 7 évi időtartamra - meghosszabbítható.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően ha a polgármesteri rendelkezés során figyelembe vett, az önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony a Polgármester rendelkezése alapján legfeljebb 3 évre meghosszabbítható.

(5) Ha bérlőnek az önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége megszűnik, a bérlő ezt a tényt a Polgármesteri Hivatal részére a megszűnést követő 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

                                                    

6Hatályon kívül helyezte  a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

(6) Egyebekben az önkormányzati érdekből bérbe adott lakások bérletére 16 – 17. §-ban és 19. §-ban foglaltakat, a bérleti díjára az összkomfortos, komfortos bérlakásokra megállapított bérleti díjat kell alkalmazni.  

 9. Bérbeadás lakáscsere jogcímén

23. §

  1. Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, önálló helyrajzi számmal rendelkező, lakás (lakóház) tulajdonjogára cserélhető.
  2. Az önkormányzati bérlakásért cserébe tulajdonba adni kívánt ingatlanon esetlegesen fennálló haszonélvezet, használat, vagy bérleti jog megszüntetéséről a csereszerződésben rendelkezni kell.
  3. Egy önkormányzati bérlakás több, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakásra is cserélhető.
  4. Önkormányzati lakás cseréjéhez – az (1-)-(3) bekezdésekre is figyelemmel - hozzájárulás abban az esetben adható, amennyiben jogszabályi rendelkezés alapján a hozzájárulás nem tagadható meg.

10. Bérbeadás bérlőkijelölési jog alapján

24. §

(1) Önkormányzati bérlakásra jogi személy részére bérlőkijelölési jog biztosítható.

(2) A bérlőkijelölési jog biztosítása térítés ellenében történhet. A pénzbeli térítés mértéke összkomfortos, komfortos lakás esetén 5 000 Ft/m2/év + ÁFA, félkomfortos lakások esetén 4 000 Ft/m2/év + ÁFA, amely a bérlőkijelölési jog fennállása alatt 12 havonként  3 %-kal emelkedik. 7

(3) A bérlőkijelölési jog biztosítása legfeljebb 3 évre szólhat, amely erre irányuló kérelem esetén legfeljebb újabb 3 évre meghosszabbítható.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést a kijelölési jog biztosításáról, illetve annak meghosszabbítása esetén az erről szóló rendelkezés kézhezvételét követően egy összegben kell megfizetni. 

                                                    

7Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

  1. Bérlőkijelölési jog alapján a kijelölésre jogosult jelöli meg a bérlő személyét, akivel a Városgondozási Zrt. köteles bérleti szerződést kötni ezen rendelet előírásai alapján. A bérlőnek a bérleti jogviszony időtartama alatt a jogviszonnyal összefüggően felhalmozódó tartozásaiért (bérleti díj, különszolgáltatások) a kijelölési jog jogosultja készfizető kezességet köteles vállalni.

(5a) A bérlő személyét a 17. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemre rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni a bérbeadó felé. A kijelölt bérlő vonatkozásában a 6. §-ban és a 16. §-ban foglalt feltételek nem alkalmazhatók, azonban az együttköltözők jövedelmét a bérleti díj 34. § (3) – (4) bekezdés szerinti megállapítása érdekében vizsgálni kell.8

(6) A bérbeadó a felmondás jogát a kijelölésre jogosult kezdeményezésére, vagy – a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett – önállóan is gyakorolhatja, amennyiben annak a Lakástörvényben meghatározott feltételei fennállnak.

(7) Amennyiben a bérlőkijelöléssel érintett lakás bérlőjének bérleti jogviszonya megszűnik, a lakás megüresedéséről és bérbe adhatóságáról a bérbeadó 5 napon belül értesíti a kijelölési jog jogosultját, aki 15 napon belül nyilatkozni köteles az új bérlő személyéről, és a bérleti jogviszony javasolt időtartamáról. Amennyiben a kijelölési jog jogosultja a megadott határidőn belül nem gondoskodik az új bérlő személyének kijelöléséről, vagy az adatok hiányossága alapján a bérleti szerződés nem köthető meg, és a bérlakás a kijelölésre jogosult vagy az általa kijelölt bérlő hibájából üresen marad, az elmaradt bérleti díjat, és a lakás fenntartásával járó, a bérbeadót terhelő költséget a kijelölési jog jogosultja köteles megtéríteni.

(7a) Bérlőkijelöléssel érintett lakás esetében a 32. §-ban szabályozott jogcím nélküli lakáshasználat használati díjára a Lakástörvényben foglaltak irányadók.9

(8) A bérlőkijelölési jog időtartama alatt a jogosult akkor mondhat le ezen jogáról, ha a bérlakás megüresedik, és nem kíván, vagy nem tud gondoskodni újabb bérlő kijelöléséről. Ebben az esetben nyilatkozatát írásban, a megüresedést követő 2. hónap végére történő lemondással teheti meg a bérbeadó felé, a (7) bekezdésben foglalt megtérítési kötelezettség teljesítése mellett.

A lemondással érintett időszakra vonatkozóan a bérlőkijelölési jog fejében megfizetett pénzbeli térítéssel az Önkormányzat elszámol, amelyben érvényesíti a készfizető kezesség folytán a jogosulttal szemben fennálló követelését.    

                                                    

8Beiktatta a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

9Beiktatta a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

11. A lakásbérleti szerződés megkötése, tartalma

25. §

 (1) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles bérleti szerződést kötni a Városgondozási Zrt-vel.10

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a bérbeadó szerződéskötési kötelezettsége megszűnik. A bérbeadó erről a kijelölt bérlőt értesíti.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben - a 7. § (2) bekezdés d) pontjában rögzített jogcímen kötött bérleti szerződés kivételével – a lakásra más személlyel köthető  szerződés.

(4) A lakásbérleti szerződést, valamint annak meghosszabbítására irányuló módosítását közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költsége a bérlőt terheli. Amennyiben a bérlő fogyatékosságára (látás- vagy hallássérült) tekintettel magasabb közjegyzői költségek merülnek fel, a bérlőre a különbözet nem terhelhető. A közjegyzői okiratba foglalás hiányában a bérleti szerződés nem lép hatályba, a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. 11

26. §

(1) A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

  1. a bérlet jogviszony időtartamát,
  2. a lakás azonosító adatait – címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata,
  3. a lakás helyiségeinek felszereltségét, berendezéseit,
  4. a bérlő vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,
  5. a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,
  6. ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő vállalja, akkor az elvégzendő munkákat és azok költségeinek a bérleti díjba történő beszámítási módját,
  7. a lakbér összegét és esedékességének időpontját
  8. a birtokbaadás időpontját,
  9. amely jogviszonyra értelmezhető, az óvadékra vonatkozó rendelkezéseket,
  10. azt a tájékoztatást, hogy a bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésbe foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint, de évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborgatása nélkül ellenőrzi;

                                                   

10Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

11Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

  1. a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérlemény és a berendezések használatával együtt járó szokásos javítási, karbantartási, felújítási munkákat – ideértve a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartását, felújítását, pótlását és cseréjét – saját költségén, megtérítési igény nélkül köteles elvégezni.
  2. a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas tiszta állapotban köteles visszaadni, függetlenül attól, hogy a bérleti jogviszony keletkezésekor azt miként vette át;
  3. a bérbeadás azon feltételét, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása esetén a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, a távollét bejelentésére és annak következményeire vonatkozóan a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni;
  4. elő-takarékosság vállalása esetén az erre vonatkozó rendelkezéseket
  5. a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket,
  6. annak rögzítését, hogy a szerződés a közjegyzői okiratba foglalással válik hatályossá, valamint mindazon kikötéseket, amit a jogszabály a közokirat végrehajthatóvá nyilvánításához előír. 12

12. Felek jogai és kötelezettségei

27. §

  1. A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést, illetőleg az különszolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket megkötni.

  1. Külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

  1. a szövetkezeti társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú bérlakások esetében  a vízellátás és csatornahasználat, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatás biztosítása,
  2.  a szövetkezeti és társasházi lakások elfogadott, a lakások rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült kiadások, a lakásra megállapított közös költség, ide nem értve a felújítási alapot. 13
  3.  a felvonó használatának biztosítása (amennyiben nem része a közös költségnek),
  4.  a központi fűtés és melegvíz ellátás,
  5.  a televízióadók vételének biztosítása (amennyiben nem része a közös költségnek),
  6. a szobabérlethez tartozó közös konyhában víz- és elektromos energia biztosítása.

                                                    

12Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

13Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

28. §

  1. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel.

  1.  Ilyen irányú megállapodás esetén a szerződés megkötésekor tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget. A beszámítás során a bekerülési költség csak számlával igazolt módon számolható el.

  1. A bérlő ráfordításai választása szerint a lakbérfizetési kötelezettség meghatározott ideig történő szüneteltetésével vagy meghatározott hányaddal való mérséklésével térülhet meg.

29. §

  1.             A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő saját költségére a lakást átalakítja, korszerűsíti.

  1. Ha az elvégzett munkák által a lakás komfortfokozata növekszik és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetését a bérbeadó a komfortosítással járó (nem luxus) költségeket – előzetes megállapodás alapján - átvállalhatja.

  1. Ha a bérlő az épületenergetikai tanúsítványba foglalt szakértői javaslatok teljes, vagy - legalább két energetikai fokozattal történő javulást eredményező - részleges megvalósítását vállalja, úgy ennek indokolt költségeit a bérbeadó – előzetes megállapodás alapján - átvállalhatja.

  1. Amennyiben a tanúsítvány javaslatot nem fogalmaz meg (lakás épületenergetikai besorolása legalább „c” fokozatú) és a bérlő által elvégezni vállalt felújítás az energetikai besorolásban való javulást eredményez, a bérbeadó, megállapodás alapján  felújítás költségét részlegesen - a fokozatban történő előrelépés függvényében -  energetikai fokozatonként legfeljebb a lakás egy éves lakbérének összegéig terjedő mértékben vállalhatja át.

  1.             A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére a 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

30. §

(1) Amennyiben a bérbeadó a 28. § és a 29. §-ban meghatározott munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő és még meg nem térült beruházásai megtérítésére a bérlet megszűnésétől számított 30 napon belül egy összegben.

(2) A bérleti szerződés megkötésére kijelölt szerv a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben jogosult a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

     

31. §

  1.  A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni:
  1. az épület karbantartásáról,
  2. az épület központi berendezéseinek az állandó, üzemképes állapotáról,
  3. a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

  1. Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítéséről a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza.

  1. A bérlemény és a berendezések használatával együtt járó szokásos javítási, karbantartási, felújítási munkákat – ideértve a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartását, felújítását, pótlását és cseréjét – a Bérlő saját költségén, megtérítési igény nélkül köteles elvégezni.

32. §

(1) A lakást jogcím nélkül használó – amennyiben korábbi jogviszonya megszűnt és a lakást nem hagyta el - lakbér helyett lakáshasználati díjat köteles fizetni. Mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított

  1. 2 hónap elteltéig az érvényes jogviszonyra irányadó lakbér összege, 14
  2. 2 hónap eltelte után további 4 hónapon át a lakbér kétszerese,
  3. 6 hónap eltelte után a lakbér két és félszerese.

(2) Önkényes lakásfoglaló esetén a használati díjat az összkomfortos, komfortos lakásokra megállapított bérleti díj alapul vételével kell megállapítani.

33. §

  1. A bérlő által vállalt lakás-előtakarékosságot a bérbeadó lakbérkedvezmény nyújtásával támogatja abban az esetben, ha a bérlő - vagy a bérlőtársak közösen - pályázatában, vagy a vele kötött lakásbérleti szerződés fennállása alatt kötelezettséget vállal arra, hogy legalább egy, a központi költségvetés által még támogatott legmagasabb összegű lakás-takarékpénztári szerződést köt, és a vállalt összeget a teljes megtakarítási időszakban pontosan megfizeti, és a lakás havi bérleti díja és a vállalt havi megtakarítás együttes összege – a lakbérkedvezményt is figyelembe véve - az együtt költözők igazolt havi átlag nettó összjövedelmének 45 %-át nem haladja meg.

                                                    

14Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

  1. E kötelezettségvállalás befogadásáról a pályázat elbírálásával egyidejűleg a Bizottság, egyéb esetben a polgármester dönt.
  2. A lakbérkedvezmény mértéke a lakás bérleti díjának 15 %-a.
  3. A kedvezmény nyújtásának időtartama alatt a bérlő köteles negyedévente pénzintézeti igazolással, vagy a befizetést igazoló egyéb bizonylattal igazolni a bérbeadó felé a megtakarítási szerződés teljesítését.  Amennyiben a bérlő, lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási időszakban a megtakarítási, vagy lakbérfizetési kötelezettségével 2 hónapot meghaladó késedelembe esik, úgy a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a részére addig nyújtott lakbérkedvezmény összegét, kamatokkal együtt egy összegben vissza kell fizetnie. A visszafizetésre a Bizottság részletfizetést biztosíthat.
  4. A (4) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség beálltával egyidejűleg a lakásbérleti szerződés időtartamát a Bizottság jogosult egyoldalúan módosítani a 7. § (3) és (6) bekezdései értelemszerű alkalmazása mellett.

   13. A lakbér

34. §

  1. A bérlő a lakbért a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában másként nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
  2. A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:
  1. a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek, és a közös helyiségek és területek használata,
  2. a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítése, felújítási alap képzése,
  3. a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása,az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása,
  4. a lakbérek közlése és beszedése.

  1. A lakbér havi mértéke:
    1. összkomfortos, komfortos lakás esetén: 500 Ft/m2
    2. félkomfortos lakás esetén:                       400 Ft/m2
    3. komfort nélküli lakás esetén:                   300 Ft/m2

(4) Ha a bérlő esetében - az együttköltözők figyelembe vételével – kérelmének, vagy pályázatának előterjesztését megelőző 3 hónapban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum család esetében 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át, a bérleti díj a (3) bekezdésben foglalt díjtételek 50 %-a. A mindenkori öregségi nyugdíjminimum család esetében 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át meghaladó egy főre eső jövedelem esetén a bérleti díjat az ezen szakaszban szabályozott jövedelmi értékhatárhoz mért eltérés arányában növelten kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a (3) bekezdésben foglalt bérleti díjtételt. 15

  1. A bérleti díj megállapítására irányadó, a (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a jogosultság felülvizsgálatára, vagy a jogviszony meghosszabbítására irányuló eljárásokban is értelemszerűen alkalmazni kell.

  1. A lakbér közlése, beszedése valamint a kedvezményekről szóló tájékoztatás, továbbá a külön szolgáltatási díjak megállapítása és közlése a Városgondozási Zrt. feladata.
  2. A lakásbérleti díjat az önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója - erre irányuló kérelem esetén, szociális, egészségügyi indokok alapján, méltányosságból legfeljebb 50 %-kal mérsékelheti, feltéve, hogy a bérlemény a 18. § (6) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot nem haladja meg. A mérsékelt bérleti díj a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, legfeljebb egy éves időtartamra állapítható meg, amelynek eltelte után – ismételt kérelemre - újra megadható.

14. Bérbeadói hozzájárulás szabályai

35. §

(1)     A házastársak, bejegyzett élettársak közös kérelme esetén a bérlőtársi szerződéshez a bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg.

(2)     Nem bejegyzett élettársak közös kérelme esetén bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha

a)   az élettársi kapcsolat legalább öt éve fennáll, életvitelszerűen együtt élnek és ennek tényét hitelt érdemlően igazolják, és

b)   a bérlőtárssá váló élettárs nem rendelkezik lakástulajdonnal, lakás használatára feljogosító vagyoni értékű joggal, vagy bérlakással, kivéve, ha tulajdonjogát, használatra feljogosító vagyoni értékű jogát, vagy bérleti jogát tőle független okok miatt, vagy nem a saját, a használatot korlátozó döntése miatt – hitelt érdemlő módon igazoltan – gyakorolni nem tudja.

36. §

(1)     A lakásbérleti jog folytatására jogosult jogának megnyílását követő 60 napon belül, a bérbeadóhoz intézett írásos nyilatkozattal kezdeményezheti a jogviszony folytatásának elismerését.

(2)     Aki a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

                                                          

15Módosította a 11/2013. (V.31.) önkormányzati rendelet

37. §

  1. Lakásbérleti jog folytatása ellenében kizárólag természetes személyek között kötött tartási szerződéshez adható bérbeadói hozzájárulás.
  2. A hozzájárulást meg kell tagadni, ha
  1. az eltartó kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,
  2. a bérlő életkora és egészségi állapota alapján tartásra nem szorul,
  3. az eltartónak más eltartottal áll fenn tartási szerződése,
  4. az eltartó jövedelemmel, keresettel nem rendelkezik, és nevében közeli hozzátartozó tartási kötelezettséget nem vállal.
  5. az eltartó vagy házastársa az Önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik,
  6. a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

  1.    A (2) bekezdés e) pontja alkalmazása esetén a lakást akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt az eltartó vagy házastársa idegenforgalmi célokra, vagy bérbeadás útján hasznosítja.

38. §

(1)     Társbérleti lakrész megüresedésekor az egész lakást - kérelmére - a visszamaradó társbérlőnek akkor kell bérbe adni, ha

  1. a lakás az e rendeletben meghatározott lakásnagyság felső határát nem haladja meg, továbbá
  2. vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését.

39. §

(1)     A bérlő a lakásba a Lakástörvényben meghatározott személyeken túl a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja testvérét, unokáját, közjegyzői okirattal, vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársát, amennyiben a bérlő lakása meghaladja e rendeletben meghatározott lakásnagyság alsó határát. A lakásnagyságra tekintet nélkül fogadhatja be eltartóját.

(2)     A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor, valamint a bérbeadó hozzájárulása nélkül történt befogadás esetén a befogadott személynek a bérbeadó írásbeli felszólításában meghatározott időtartamon belül a lakást el kell hagynia, s a bérbeadó felé elhelyezési igényt nem támaszthat. A bérbeadó hozzájárulása nélkül történő befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül. 

 

40. §

(1)     A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja, amennyiben a lakásban lakók és az oda beköltözők számát figyelembe véve a lakószobák alapterületéből egy főre legalább 6 m2 jut.

(2)     Nem adható hozzájárulás egyszobás lakás albérletbe adásához.

(3)     A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható, ennek megvalósulása rendeltetésellenes használatnak minősül.

15. A lakásbérleti jogviszony megszűnése

41. §

(1) A lakásbérleti szerződés a Lakástörvényben foglaltak szerint szűnik meg.

(2) Ha a bérlő által a bérbeadó részére visszaszolgáltatott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, és ez a lakás további hasznosítását nem késlelteti, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat, pótlást, cserét

  1. a bérlő új határidőre elvégzi, vagy
  2. a bérbeadó végzi el, a bérlő által a bérleti jogviszony keletkezésekor megfizetett, és rendelkezésre álló óvadék terhére, vagy - amennyiben a munkálatokat az óvadék nem fedezi, vagy a bérlő nem volt köteles óvadék megfizetésére – a bérlő költségére.

(3) A (3) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(4) A polgármester kivételesen engedélyezheti, hogy a volt bérlő a költségeket több – de legfeljebb 12 havi – részletben térítse meg. Ennek konkrét feltételeit és garanciáit közjegyzői okiratba foglalt megállapodásban rögzíteni kell.

(5) Megállapodás hiányában a bérbeadó a hatályos jogszabályok szerint érvényesíti a bérlővel szembeni kártérítési igényét.

(6) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara üres, tiszta, esztétikailag elfogadható, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.

16. A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződésekre vonatkozó szabályok

 

42. §

  1. Határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő

a)  másik lakásra,

b) pénzbeli térítésre,

c) másik lakásra és pénzbeli térítésre

             tarthat igényt.

  1. Amennyiben a bérlő alacsonyabb lakbérű lakás biztosítását kéri, úgy a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a korábbi és az újonnan bérbe adott lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg.

  1. Ha a bérlő meglévő bérlakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt, akkor a bérbeadó a lakás átvételét követően részére a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kettő naptári évre megállapított lakbér összegét köteles megfizetni.

  1. Ha a bérlő - figyelemmel az együttlakó személyek számára - e rendeletben meghatározott lakásnagyság felső határát el nem érő szobaszámú lakásban lakik, részére a rendeletben meghatározott mértékig nagyobb szobaszámú lakás biztosítható.

 

43. §

(1)  A határozatlan időre szóló bérleti szerződésnek a bérbeadó által történő – a Lakástörvény 24. § (1) e) pontja szerinti – felmondása esetén a megfelelő cserelakást a településen, és legkésőbb a felmondási idő lejártáig kell biztosítani.

(2)     Ha a bérbeadó a bérlő részére cserelakásként alacsonyabb lakbérű lakást biztosít, a bérlőt a két lakás éves lakbére közötti különbözet háromszoros összege illeti meg.

(3)     Ha a bérlő másik lakásra nem tart igényt, a lakás éves lakbérének háromszoros összegére jogosult.

(4)     Ha a lakás kiürítését igénylő felújítására rendkívüli esemény miatt kerül sor, és ez a bérlőnek fel nem róható okból következett be, a bérlő a részére ideiglenesen biztosított másik lakásra megállapított magasabb lakbér megfizetésére nem kötelezhető.

III. fejezet

17. Lakbértámogatás

44. §

(1)     Támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek e rendeletben meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó méretű önkormányzati tulajdonú lakásban laknak, a kérelem benyújtását megelőző havi egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének család esetében 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek

(2)     Az előző bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem állapítható meg támogatás annak, aki hasznosítható ingatlan, vagy jármű tulajdonjogával, vagy azokra vonatkozó vagyoni értékű joggal rendelkezik, azok

  1. külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20-szorosát, vagy
  2. együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 70-szeresét meghaladja,

         azzal, hogy a lakbértámogatás jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál figyelmen kívül kell hagyni azt az ingatlant, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, azt a vagyoni értékű jogot, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet.   

(3)     Az előző két bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra az, aki

  1.  tartási szerződés alapján tartásra jogosult,
  2. jogcím nélküli lakáshasználó.

45. §

(1)     A lakbértámogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét /állandó és ideiglenes lakóhely/;
  2. a közös háztartásban élő személyek számát, személyi adatait és a rokonsági fokozat megjelölését;
  3. a  kérelmező és a vele közös  háztartásban  élő, jövedelemmel rendelkező személyek jövedelemigazolással tanúsított havi nettó jövedelmét;
  4.  kérelmező vagyonára vonatkozó adatokat

(2) A kérelemhez csatolni kell a bérbeadó igazolását a havi bérleti díj összegéről.

46. §

(1) A lakbértámogatás esetében elismert lakásnagyság maximális mértéke, komfortfokozatra való tekintet nélkül, a háztartásban élők száma alapján, ha:

  1. a kettő főt nem haladja meg           60 m2,

családi ház esetében            70 m2, 

  1. a négy főt nem haladja meg           70 m2,
  2. a hét főt nem haladja meg              80 m2,
  3. nyolc fő, vagy azt meghaladónál  100 m2.

47. §

(1)     A lakbértámogatás havi összege 2.500.- Ft.

(2)     Lakbértámogatás ugyanazon lakásban csak egy bérlőnek adható, függetlenül a háztartások számától.

(3)     Az előző bekezdéstől eltérően külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, s a jogerős bírói ítélettel megosztott lakást.

                       

48. §

(1)     A támogatásra való jogosultság megszűnik és a támogatást meg kell vonni, ha

  1. annak feltételei megszűnnek,
  2.   a bérleti jogviszony megszűnik,
  3. a bérlő a lakbértámogatás folyósítását követő három hónapot meghaladóan nem tesz eleget lakbérfizetési kötelezettségének.

(2)     E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy jogszabályok megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni és az ellátását jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a lakbértámogatás visszafizetésére.

(3)     Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetésére vezettek, 15 napon belül bejelentette az ellátást megállapító polgármesternél.

(4)     A (2) bekezdésben foglalt esetben a polgármester – kérelemre, szociális indokok alapján - méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.                           

49. §

(1)     A támogatást a  bérlő kérelmére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a nyomtatványon megjelölt igazolásokat.

(2)     A kérelem elbírálása előtt szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(3)     A támogatás megállapításáról a polgármester dönt.

(4)     A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.

(5)     A lakbértámogatást a Polgármesteri Hivatal – tárgyhó 15. napjáig– közvetlenül a Városgondozási Zrt. részére folyósítja.

50. §

(1) A lakbértámogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító Polgármestert.

(2) Aki lakásfenntartási támogatásban részesül, annak egyidejűleg lakbértámogatás nem állapítható meg.

IV. fejezet

18. A helyiségbérlet szabályai

51. §

(1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(2) A helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat - beleértve a bérbeadói hozzájárulásokat is - a polgármester gyakorolja

(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható.

52. §

  1. A (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel a bérbeadó pályázat útján hasznosítja az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló üres - bérleti joggal nem terhelt - helyiségeket.

  1. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség, önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlójának önkormányzati érdeken alapuló döntése vagy jogszabályi kötelezettsége alapján adható - pályázati eljárás nélkül - ingyenes használatba. A hatáskör gyakorlója a használati jogviszony időtartamát öt éven túli időtartamban is meghatározhatja, erre irányuló kérelem esetén azt meghosszabbíthatja.

  1. Pályázat kiírása nélkül hasznosítható az a helyiség, amely önkormányzati, vagy állami feladat megvalósításához, vagy önkormányzati érdek érvényesítéséhez szükséges. 16

53. §

  1. A helyiség – a (2) – (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb öt évre adható bérbe.

                                                          

16Módosította a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

  1. Határozatlan időtartamra adható használatba az a helyiség, amelyben az önkormányzat SZMSZ-ében meghatározott önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó tevékenység gyakorlására kerül sor.

  1. A fennálló határozatlan időtartamú bérleti jogviszony bérleti jogának 64. § (1) bekezdés szerinti átruházása esetén, az új bérlővel a bérlő személyének megváltozása miatti szerződésmódosítás határozatlan időre köthető. Határozatlan időtartamra adható bérbe az a helyiség is, amelyet a bérlő az önkormányzattól csere útján kapott, feltéve, ha korábbi jogviszonya is határozatlan volt.

  1. A bérleti jog átruházása esetén az új bérlő jogviszonyának tartama megegyezik az átruházás előtti jogviszony tartamával.

Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti jogának cseréje esetén a jogviszony tartama megegyezik a cserébe kapott helyiségre vonatkozó korábbi jogviszony tartamával.

19. A helyiségbérletre vonatkozó pályázat szabályai

54. §

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a hasznosításra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát

b)  a bérbeadás időtartamát,

c)  a helyiség felhasználásának célját, a bérbeadó ezirányú döntése esetén az abban folytatható tevékenység megjelölését, valamely tevékenység előnyben részesítését vagy kizárását,

d)  a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkákat, és azok elvégzésének határidejét, ha a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

e) a licit alapját képező bérleti díj összegét, és az 59. § (3) bekezdésben foglaltak szerinti tájékoztatást.,

f)   a helyiség megtekintésének módját és időpontját,

g)   a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

h)   a pályázni jogosultak körét,

i)   a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

j)   azon szerződéskötési feltételt, hogy a helyiség bérleti díját a bérbeadó tárgyévet követő április 1. napjával évente, legfeljebb 10 %-kal egyoldalúan megemelheti.

(2)     A rövidített pályázati felhívásnak legalább tartalmaznia kell a helyiség pontos címét, alapterületét, a bérleti jogviszony időtartamát, a licit alapját képező bérleti díj összegét, a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és beérkezésének határidejét, a részletes pályázati kiírás megtekintésének helyét.

(3)    A rövidített pályázati felhívást legalább egy helyi hirdetési lapban, valamint a helyi televízió képújságján meg kell jelentetni, egyben a bérbeadó székhelyén lévő hirdetőtáblára ki kell függeszteni.

(4)    A részletes pályázati kiírást az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

55. §

  1. A pályázatnak tartalmaznia kell:

  1.  a pályázó nevét, adatait, lakcímét, székhelyét, telephelyét,
  2. több pályázó esetén közös nyilatkozatukat a pályázaton való részvételre,
  3. a pályázott helyiség címét, adatait,
  4.  a gyakorolni kívánt tevékenység megnevezését,
  5.  nyilatkozatot a pályázati kiírásban foglaltak elfogadásáról,
  6.  a pályázat benyújtásának időpontját, a pályázó aláírását.

  1. A pályázathoz csatolni kell magánszemély esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, jogi személy esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ennek hiányában a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázat nyerteséül történő kihirdetése esetén – legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig - fenti okiratot benyújtja.

56. §

(1) A bérlő kiválasztása a pályázók közül nyilvános pályázati tárgyaláson történik. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(2) Tárgyalás nélkül történik a bérlő kiválasztása, ha az előírt határidőn belül csak egy érvényes pályázati ajánlat érkezett be.

(3) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot, azonos ajánlatok esetén, aki a szerződéskötéskor egy összegben, a leghosszabb időtartamra vonatkozó bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Fentiek szerinti azonos ajánlatok esetén az a pályázat nyertese, aki az előnyben részesített tevékenység folytatására tett ajánlatot, ha nincs ilyen pályázó vagy többen tettek ilyen ajánlatot a nyertes pályázó személyét sorsolás útján kell megállapítani. Az a pályázó, aki a pályázati tárgyaláson nem vesz részt, és magát nem képviselteti, benyújtott pályázatához képest újabb ajánlatot nem tehet. 

(4)  Ha a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó rendelkezés közlését követő 15 napon belül neki felróható okból nem köt szerződést a bérbeadóval, a szerződés megkötésének jogát elveszti. A polgármester a szerződés megkötése időpontjának határidejét indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A helyiségbérleti szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek költsége a bérlőt terheli.

Nem kell közjegyzői okiratba foglalni azon helyiségbérleti szerződéseket, amelyek az 52. § (2) – (3) bekezdésében foglaltak szerint bérbe adott helyiségekre vonatkoznak. 17

(5) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén a sorrendben a legkedvezőbb ajánlatot tevők - eredeti ajánlatuk fenntartása mellett - a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel köthetnek a helyiségre szerződést.

                                                          

17Beiktatta a 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet

 

57. §

  1. Eredménytelen pályázat esetén ismételt pályázati kiírásra kerül sor.

  1. Két egymást követő eredménytelen pályázat esetén a helyiség újabb pályázati kiírás nélkül bérbe adható. Ez esetben a licit alapját képező bérleti díj összege legfeljebb 30 %-kal csökkenthető.

58. §

  1. A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

  1. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a pályázók nevét, címét,

- a helyiség megjelölését, adatait, a használat célját,

- a havi bérleti díj összegét,

- a tárgyaláson elhangzó pályázati ajánlatokat,

- a nyertes pályázó adatait és az általa egy összegben vállalt, előre, egy összegben meg-fizetendő bérleti díj összegét,

- a pályázóknak a tárgyaláson való részvételre vagy képviseletre való jogosultságát,

- a résztvevők aláírását és dátumot,

- a nyertes pályázó kiesése esetén az ajánlatot tevők sorrendiségét.

20. A felek jogai és kötelezettségei

59. §

  1. A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

  1. A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

60. §

(1) A bérlő saját költségén köteles gondoskodni:

  1. a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
  2. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény, védő /elő-/ tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,
  3. a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,
  4. az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
  5. az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

61. §

  1. Bérlőtársi szerződést a bérbeadó akkor köthet, ha

  1. a pályázatra két vagy több pályázó együttesen nyújtott be pályázati ajánlatot és abban nyilatkoztak, hogy a pályázat elnyerése esetén a helyiséget bérlőtársakként kívánják bérbe venni,

  1. a bérleti szerződés megkötése után a felek közösen kérik, a leendő bérlőtárs vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik és a két fél által egy helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységnek a jogszabályban előírt feltételei biztosíthatók.

  1. Az előző bekezdés b) pontja alapján bérlőtárssá váló személy a bérlőtársi szerződés megkötésekor a helyiség birtokbavételét megelőzően köteles a bérbeadó részére a helyiség általa bérbe venni kívánt része éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést megfizetni. Önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója a pénzbeli térítést kérelemre mérsékelheti.

  1. Ha a bérlőtársak közül az egyiknek bérlőtársi jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlő (bérlőtársak) kérheti az egész helyiség részére történő bérbeadását.

62. §

  1. A bérlő a helyiségbe a bérbeadó hozzájárulásával azokat a személyeket fogadhatja be, akik a Lakástörvény alapján a bérleti jogviszony folytatására a bérlő elhalálozása esetén jogosultak.

  1. A bérbeadó a befogadáshoz akkor adhat hozzájárulást, ha:

  1. a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
  2. a befogadandó személy rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal,
  3. a befogadandó személy vállalja, hogy a bérlő /befogadó/ szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.

63. §

  1. Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető.

  1. A bérbeadó a helyiség cseréjéhez akkor járul hozzá ha a cserélő felek a cserével megszerzett helyiség éves bérleti díjának 50-50 %-ának megfelelő pénzbeli térítést a bérbeadó részére megfizetik és vállalják a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését. Önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója a pénzbeli térítést kérelemre mérsékelheti

64. §

  1. A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával akkor ruházhatja át, ha az új bérlő

  1. által a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység folytatásának jogszabályi feltételei fennállnak, és
  2. vállalja a helyiség használati értékéhez igazodó új bér megfizetését,
  3. vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadó részére a helyiség két éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést fizet.

  1. A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi, stb.) megtagadhatja.

65. §

  1. Gyöngyös Város Önkormányzata az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló határozatlan időtartamra létrejött bérleti szerződések határozott 10 éves időtartamra szóló módosítására ad lehetőséget azon bérlők részére, akiknek bérleti jogviszonya 1994. január 01. napját megelőzően fennállt, továbbá akiknek a bérleti jog ezt követő időpontban került a bérbeadó hozzájárulásával határozatlan időtartamra átruházásra, vagy akik a határozatlan időtartamú bérleti jogviszonyt csere útján folytatták.

  1. A bérleti szerződés (1) bekezdés szerinti módosítására a bérlő kezdeményezésére kerülhet sor, melynek teljesítését a bérbeadó megtagadhatja.

  1. A szerződés módosításának további feltétele, hogy annak időpontjáig

  1. bérlőnek a módosítás időpontjában bérleti díj tartozása nem áll fenn
  2. bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét teljesítette
  3. bérlő a helyiség két éves bérleti díjának megfelelő összeget, mint ellenértéket megfizette

  1.             A (3) bekezdés c) pont szerinti ellenértékkel szemben a bérlő a bérleti jogviszony keletkezésekor megfizetett igénybevételi díjat beszámíthatja, valamint a helyiség bérlő részére történő elidegenítése esetén az ellenérték a vételárba beszámítható. Egyébként az ellenértékkel szemben bérbeszámításnak nincs helye, a bérleti jogviszony megszűnésével a bérlő az ellenérték visszafizetését nem követelheti.

  1. A határozott idő lejárta előtt bérlő ismételt kezdeményezésére a bérleti jogviszony a (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételekkel ismételten meghosszabbítható.

  1. Bérlőtársak a bérleti szerződés /1/ bekezdés szerinti módosítását csak együttesen kérhetik, a (3) bekezdés c/ pont szerinti ellenérték helyiség használatával arányos megfizetése mellett.

(7) A (2) – (6) bekezdés rendelkezéseit a jogviszony fennállása alatt azon bérlők kezdeményezésére is alkalmazni kell, akiknek bérleti jogviszonya határozott időtartamra jött létre, ez esetben a szerződés módosítására a határozott időtartam lejártáig lehet ajánlatot tenni.

IV. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

66. §

  1. E rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésének napján bérlakásra benyújtott lakásigénylési kérelmek nyilvántartásában szereplő igénylések 2013. június 1-jén a rendelet erejénél fogva megszűnnek. A nyilvántartásban szereplő kérelmezőket ennek tényéről, és az új kérelem ezen rendelet szerinti előterjeszthetőségéről a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége értesíti.

(3) A rendelet hatálybalépése és a (2) bekezdésben jelölt határidő között szociális bérlakás bérbeadására kiírt pályázaton a rendelet hatálybalépése napján nyilvántartásban szereplő lakásigényléssel rendelkező is részt vehet, azzal, hogy pályázatához csatolnia kell a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő, mellékletekkel felszerelt kérelmet.

(4) A Bizottság a (3) bekezdés szerinti pályázat elbírálásával egyidejűleg dönt a pályázó kérelmének befogadhatóságáról. Amennyiben a pályázó kérelmét a bizottság befogadta, de a megpályázott lakást nem nyeri el, a kérelmezőt fel kell venni a lakásigénylők nyilvántartásába.  

(5) Határozatlan időtartamú bérleti jogviszony esetén ezen rendelet rendelkezéseit – a Lakástörvényben foglaltak figyelembe vétele mellett – értelemszerűen alkalmazni kell. A rendelet hatályba lépésének napján fennálló bérleti jogviszony annak szerződésben rögzített határidejéig változatlan feltételekkel fennmarad. Amennyiben a bérlemény további bérbeadására irányuló, e rendelet szerint lefolytatott pályázati eljáráson a bérlő is benyújtja pályázatát, és őt a bizottság bérlőként ismét kiválasztja, korábbi bérleti szerződése nem hosszabbítható meg, hanem e rendelet szabályai szerint új szerződést kell kötnie. Ebben az esetben a korábbi bérleti jogviszony(ok) időtartama nem vehető figyelembe az új bérleti szerződés időtartamának meghatározása során.18 

                                                                                                                                

18 Módosította a 4/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet

(6) Hatályát veszti:

1.   a lakások és helyiségek bérletéről szóló 31/1993. (XII.30.) önkormányzati rendelet,

2.   az önkormányzati és egyéb tulajdonban lévő lakások bérleti és külön szolgáltatások díjáról, valamint a lakbértámogatásról szóló 13/1995. (V.4.) önkormányzati rendelet.

Gyöngyös, 2013. február 4.

 

                     Faragó László s. k.polgármester                                                   Dr. Kozma Katalin s. k.jegyző


A 4/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba.

A 11/2013. (V.31.) önkormányzati rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba. Az ezen rendelettel módosított 34. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2013. április 1-jét követően megállapított bérleti díjakra visszamenőlegesen is alkalmazni kell azzal, hogy a bérlő számára kedvezőtlenebb díjmegállapítást nem eredményezhet.

A 19/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet 2013. december 1-jén lép hatályba.