Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (VII. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2024. 10. 01
Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (VII. 16.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
2024.10.01.
E rendelet célja, hogy meghatározza Tompa Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a vagyonát, és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait.
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a. Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testületére
b. A Képviselő-testület bizottságára
c. Az Önkormányzata Hivatalára
d. Az önkormányzati vagyont használó önállóan működő költségvetési szervekre
e. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságra.
(2) A rendelet hatálya kiterjed Tompa Város Önkormányzata tulajdonában lévő – tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül – az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre:
a. ingatlanok
b. ingó vagyontárgyak
c. vagyoni értékű jogok
d. értékpapírok, pénzügyi eszközök
e. társasági részesedések.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségek bérletére, az elővásárlási joggal érintett bérlakások értékesítésére, melyre a vonatkozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására. Ezek használatának engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) ingyenes használatába került, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a KIK-kel kötött szerződés megengedi.
(6) E rendelet hatálya nem terjed ki a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó
közbeszerzésekre.
(1) Az önkormányzat forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az Nvtv-ben meghatározott vagyonelemek képezik.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
(3) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a rendelet
1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak a
Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
(5) Az önkormányzati vagyon (törzsvagyon és üzleti vagyon) elemeinek felsorolását a
147/1992.(XI.16.) Korm. rendelet alapján vezetett ingatlanvagyon kataszter tartalmazza forgalomképesség szerinti bontásban.
(6) A képviselő-testület nem minősít az önkormányzati vagyonból vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
(7) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönt a képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyonba, vagy üzleti vagyonba történő besorolásáról.
(8) A képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.
(9) A
(8) bekezdés szerinti, forgalomképes kategóriába történő átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál.
(10) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy
(9) bekezdésben foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet mellékletének módosítására, kiegészítésére vonatkozó előterjesztéssel és rendelet-tervezettel.
Tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
1. Az önkormányzatot a jogszabályban foglalt eltérésekkel megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, ill. terhelik. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és jogosítványok a képviselő-testületet illetik meg.
2. 1 A képviselő-testület tulajdonosi jogait és feladatait az e rendeletben meghatározottak szerint a jegyzőre ruházza.
3. A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a. az ingatlanok, továbbá az 1 millió Ft könyv szerinti értéket meghaladó értékű ingóságok értékesítése, megterhelése, használatba adása, gazdasági társaságba történő bevitele
b. gazdasági társaság alapítása
4. 2 A jegyző hatáskörébe tartozik:
1. tulajdonosi döntések alapján szerződések megkötése, ellenőrzése, azzal kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele
2. közműszolgáltatók részére közmű elhelyezése céljára szolgáló létesítmények elhelyezéséhez tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megadása, ezzel kapcsolatos szerződések, megállapodások aláírása
3. mezőgazdasági hasznosítású területek haszonbérbe adása
4. gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlása
5. leselejtezett tárgyi eszköz tulajdonjogának átruházása, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges
1. Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Képviselő-testület a
tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a
Mötv. valamint az
Nvtv. rendelkezései szerint vagyonkezelői jogot létesíthet. Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
2. Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva ellenérték fejében, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
3. Az Önkormányzat különösen az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva tartja lehetségesnek a
vagyonkezelői jog létesítését:
- egészséges ivóvízellátással és a csatornaszolgáltatással,
- az általános iskolai oktatással és neveléssel kapcsolatos feladatok ellátására.
(4) Közszolgáltatások ellátásához szükséges, önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó- és ingatlanvagyon kezelésbe adása vagyonkezelési szerződéssel történik.
(5) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az
Nvtv. és a
Mötv. vagyonkezelésre
vonatkozó szabályai határozzák meg.
6. A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az
ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmazni kell:
a. A vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható
b. egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton
c. kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
d. A közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi
e. önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket értékéve együtt,
f. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az
g. Ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
h. Az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyon elszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
i. A vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra
vonatkozó előírásokat, a vagyonkezelési szerződés időtartamát
A vagyonkezelői jog ellenértéke, ingyenes átengedésének feltételei[1]
5/A. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző, vagy annak növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységeként kell meghatározni a vagyonkezelői szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett gazdasági feltételeit. Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő beruházás, felújítás.
(2) Vagyonkezelői jog ingyenesen kizárólag az Önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladata ellátása céljából alapítható. Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzat felé köteles elszámolni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és a megvalósítást követően számlákkal köteles igazolni, és azt a képviselőtestületnek a beszámolójában bemutatni.
Vagyonkezelői jog gyakorlása
1. A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
2. A vagyonkezelő az Nvtv-ben, a Mötv-ben, és a Ptk-ban előírt kötelezettségeken túl köteles
a. a rábízott vagyon biztosítására,
b. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c. önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére,
d. a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
3. A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján,- vagy a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
4. A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.
5. 3 Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a jegyzőt 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
Vagyonkezelői jog ellenőrzése
(1) 4 A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a
Mötv..109. §
(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Jegyző - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével - ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása,továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) 5 A Jegyző, illetve a Jegyző felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a. az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával
c. betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban
d. felvilágosítást, információt kérni.
(4) 6 A Jegyző, illetve a jegyző felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a. jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését
b. a lehető legkisebb mértékben zavarja,
c. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
d. megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
e.
Vagyonkezelői jog megszűnése
szabályozza.
(2) A vagyonkezelő, a kezeléséből kivont vagyon Önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti. A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.
(3) A vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelő köteles gondoskodni a jog ingatlan –
nyilvántartásból való törléséről.
Önkormányzati közfeladat ellátása üzemeltetés, illetve használat útján
(1) Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik
lehetővé, illetve az Önkormányzat a feladatát egyedi döntés alapján nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a Képviselő-testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont üzemeltetésre, vagy használatra adja át.
(2) Használatra olyan kizárólagos-vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával működő társulásának, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, egyháznak, valamint más szervezeteknek, amely megfelel az Nvtv-ben meghatározott kitételeknek.
Önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok
1. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingóságok pótlásáról. Az intézmény vezetője ezeket a kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelzi.
2. Az intézmény használatában lévő ingatlan felújításáról a képviselő-testület költségvetési rendeletében dönt.
3. Az intézmény használatában lévő ingatlan szabad kapacitása bérbeadás útján az épület funkciójával összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható. A bérbeadás feltételeinek megállapítása és a bérleti szerződés megkötése az intézményvezető feladata.
A vagyoni érték meghatározása
6. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítése esetén a vagyontárgy értékét:
a. ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített, három évnél nem régebbi értékbecslés alapján lehet dönteni.
b. Ingó vagyon esetében a könyv szerinti nyilvántartási érték
c. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír a tőzsdei árfolyamon,
cb) társasági részesedés esetén a társaság előző évi mérlegében szereplő üzleti értékelés alapján,
cc) egyéb esetekben névértéken, vagy egyéb jogszabályokban meghatározott értékelési szempontok szerint
(2) Vagyontárgyak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni./ ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) 7 A képviselő-testület a jegyző javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani.
A versenyeztetési eljárás szabályai
7. § (1) Önkormányzat vagyonát elidegeníteni – ha törvény kivételt nem tesz – 10 millió forintos értékhatár felett csak nyilvános – indokolt esetben zárkörű – versenytárgyaláson vagy pályázat útján, a legjobb árajánlatot tevő részére lehet.
(2) 10 millió forintos értékhatár felett, törvényben meghatározott értékhatárig, versenytárgyalás vagy pályázati eljárás ismételt megtartása nélkül is elidegeníthető az önkormányzat vagyona – legalább a versenytárgyaláson meghatározott induló áron -, amennyiben az elidegenítést megelőző 4 hónapon belül megtartott nyilvános versenytárgyaláson ajánlat tevő nem jelentkezett.
8. § (1) A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontot megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
(2) A versenytárgyaláson, pályázati eljárásban azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek:
a. nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásukat a versenytárgyalás megkezdésekor bemutatják, valamint
b. ha a versenytárgyalási felhívásban ez feltételként szerepelt, a versenytárgyalási biztosítékot legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon megfizetik, és ezt a versenytárgyalás megkezdésekor igazolják.
(3) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a. a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését
b. a versenytárgyalás helyét és idejét
c. az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit
d. tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, aki a
(2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel
e. a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a. a pályázat tárgyának pontos megjelölését
b. az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
c. a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
d. a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét
e. tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyé – pl. bérleti díj, közterület-használati díj – tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letétét feltételül szabták, a bánatpénz letétéről szóló igazolást
f. a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét
g. a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(5) A versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
(6) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.
1. A képviselő-testület az 1 millió Ft-nál nagyobb értéket képviselő üzleti vagyon értékesítése esetén nyilvános pályázatot ír ki, amelyet legalább a város honlapján meg kell hirdetni.
2. A pályázati eljárás eredményeként azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte, mert összességében az önkormányzatnak a legmegfelelőbb ajánlatot tette. A pályázatot a képviselő-testület bírálja el.
3. A korlátozottan forgalomképes, ill. 1 millió Ft-nál kisebb értéket képviselő vagyon értékesítése esetén a képviselő-testület dönthet a meghirdetés szükségességéről.
4. Az önkormányzati vagyon értékét a képviselő-testület a könyv szerinti nyilvántartási érték alapján állapítja meg.
5. A vagyon értékesítésekor a képviselő-testület a piaci érték meghatározása érdekében szakértőt vehet igénybe.
A leltározás végrehajtása
Az önkormányzat tulajdonában lévő, könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök leltározása 2 évente történik.
(1) Ez a rendelet 2013. július 17. napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 8/1998.(V.19. ) rendelet.