Kökény  község Önkormányzata

 10/2013(V.31.  )önkormányzati rendelete a Képviselő-testület

Szervezeti és Működési Szabályzatáról      

Kökény  Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése felhatalmazása alapján Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §. 2.) pontjában biztosított hatáskörében eljárva – biztosítva a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának, és  a település közügyei intézésének demokratikus  kereteit -  a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról   a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

l.§.

(l) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, címe:

     Kökény  Község Önkormányzata

     7639.Kökény, Petőfi Sándor u. 2.

(2) Az Önkormányzat pecsétje:

     Kör alakú pecsét, középen  Magyarország  címerével,

     Felirata: Kökény  Község Önkormányzata

                   Baranya megye

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

-A képviselőtestület nevében kiadmányozott ügyiratokon,

• A képviselőtestületi ülésekről készített jegyzőkönyvek hitelesítésénél,
• A testület által adományozott okleveleken,
• Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
• A cégszerűen aláírt dokumentumokon.

(4) A Polgármester hivatalos pecsétje kör alakú középen  Magyarország címerével, a

     köríven a következő felirattal:

     Kökény Község Polgármestere

     Baranya megye

(5). Kökény  község címere: osztott címerpajzsban kék alapon bal oldalon kereszt, szélén sárga díszítéssel, felső részén szürke díszítéssel,  jobb oldalon  szürke alapon zöld dombok felett malomkerék, a dombokban stilizált eke és szőlőfürt. A címerpajzs alatt Kökény felirat.

(6) A Polgármesteri Hivatal feladatait a  Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

2.§.

(l) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatással való ellátásához, a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek  megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

-képviselőtestülete, annak felhatalmazása alapján:

• a bizottsága,
• a polgármester,
• a helyi kisebbségi önkormányzat testülete,
• a helyi népszavazás hozhat.

(3) A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel -  és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.

3.§.

A Képviselőtestület együttműködik a regionális, megyei és  járási  közigazgatási szervekkel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Baranya Megyei Közgyűléssel, más önkormányzatokkal, valamint a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással,  támogatja az önkormányzatok  régiós, illetve  kistérségi összefogását célzó kezdeményezéseket.

III.

Az Önkormányzat feladat és hatásköre

4.§

(1)A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2)Az Önkormányzat – a helyi Képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja mindez olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(3) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó  pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg a Képviselőtestület külön dönt.

5.§.

(1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselőtestületet illetik meg.

(2) A Képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(3) Ezen túlmenően a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

IV.

A Képviselőtestület működése

6.§.

(1) A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. Névsorát az l.sz. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselőtestület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)A Képviselőtestület alakuló ülését a választást követő l5 napon belül össze kell hívni. Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti.  

 (4) A Képviselőtestület – szükség szerint – de évente legalább hat ülést tart. Összehívásáról és levezetéséről a polgármester gondoskodik, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Képviselőtestület legidősebb tagja, mint korelnök.

(5) A Képviselőtestület összehívását a  Baranya Megyei Kormányhivatal  Vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Kisebbségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben a kisebbségi önkormányzatok testületei is kezdeményezhetik az ülés összehívását.

(6) A Képviselőtestület ülését – lehetőleg – csütörtöki nap  18 órára kell összehívni.

(7) Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, illetve a képviselők egy negyedének, az önkormányzat bizottságának – a napirendi javaslatot is tartalmazó – indítványára.

(8)A Képviselőtestületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztések anyagát a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal rendelkezőknek – rendes ülés esetén legalább az ülés napját 6 nappal megelőzően, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.

Rendkívüli ülés esetén az írásbeliségtől el lehet tekinteni.

   (9) A képviselőtestületi ülések időpontját, helyét, napirendjét  tartalmazó hirdetményt a    községi hirdetőtáblán, és a nagyobb forgalmú közterületeken ki kell függeszteni, valamint közzé kell tenni a település honlapján.

A Képviselőtestület ülése

7.§.

(1) A Képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) Képviselőtestület ülésén – tevékenységi körükbe tartozó témákban – a helyi egyesületek elnökeinek, valamint a nemzetiségi önkormányzat (ok) elnökének  tanácskozási joga van.

    (3) A Képviselőtestület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy, összeférhetetlenségi   és kitüntetési ügy , valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4)Zárt ülést rendelhet el a Képviselőtestület a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5) Zárt ülésen a Képviselőtestület tagjai, és a jegyző, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

8. §.

(1) Az ülés a képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes. Minősített többséghez a megválasztott képviselők többségének jelenléte szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést 8 napon belül ismét összehívja. A megismételt ülésen az elmaradt ülés napirendjét tárgyalni kell.

(3) A polgármester, - illetve az ülést levezető – elnöki jogkörében az ülést:

-megnyitja, berekeszti, félbeszakítja, szünetet rendel el,

-megállapítja a határozatképességet,

-napirend előtti, és ügyrendi kérdésben megadja vagy megtagadja a szót,

-javaslatot tesz a napirendek, illetve azok összevont tárgyalására,

-előterjeszti az ülés napirendjét,

-vezeti a napirendek feletti vitát,

-szavazást rendel el, megállapítja annak eredményét,

-biztosítja az ülés rendjét,

-felszólalási jogot biztosít az ülésen résztvevő polgároknak, a jelentkezés sorrendjében.

     (4)Az ülés napirendjét a Képviselőtestület állapítja meg.

Sürgősségi indítvány

9.§.

(1) A képviselők  a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő ügyben sürgősségi indítványt tehetnek, amelyet legkésőbb a rendes ülés kezdetéig kell a polgármesternél beterjeszteni a sürgősség tényének rövid indokolásával.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottság- /ok/ elnökei,  a képviselők, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a jegyző.

Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Ha a Képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendi pontként tárgyalja meg.

(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A sürgősség elvetése esetén az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni.

A tanácskozás rendje, szavazás

10.§.

(1) A napirendi pontok felett a polgármester külön-külön vitát nyit, melynek során az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkezőknek van felszólalási joguk.

(3) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra.

(5) Tájékoztató jellegű előterjesztések, indítványok felett nem kell vitát nyitni.

(6) A polgármester a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az egész határozati javaslatról.(

(7) A Képviselőtestület – a szavazati arány rögzítése mellett – alakszerű határozat nélkül dönt:

-feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

-információk tudomásul vételéről,

-interpellációra adott válasz elfogadásáról,

-tájékoztatókról, bejelentésekről.

11.§.

(1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő kérhet engedélyt, a felszólalás tárgyának meghatározásával. Az engedély megtagadása esetén a képviselő kérésére a tárgyban a testület vita nélkül határoz /napirend előtti felszólalás/.

(2/)A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, javaslatot tehet /felszólalás az ügyrendhez/.

12. §.

(1) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(2/)Szavazat egyenlőség esetén újabb szavazást kell tartani, és ha az sem vezet eredményre, az előterjesztést a következő ülésen ismételten meg kell tárgyalni.

(3) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint felének szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges törvényben, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyekben:

-önkormányzati rendeletalkotáshoz,

-az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

-önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

-külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

-intézmény alapításához,

-a képviselő kizárásához,

-zárt ülés elrendeléséhez,

-a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

-a polgármester elleni kereset benyújtásához,

-az országgyűlésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatlakozás kezdeményezéséhez,

-az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez.

13. §.

(1) A Képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület nyílt szavazása kézfelemeléssel történik.

(2)Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat. Alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(3) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell.

(4) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Név szerinti szavazáskor a szavazatokat névsorrendben kell leadni, a hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(6) A Képviselőtestület határozatait naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, amelyről a jegyző nyilvántartást vezet.

Kérdés, interpelláció.

14. §.

(1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési ügyben kérdés tehető fel, amelyre a megkérdezett az ülésen köteles választ adni /kérdés/.

(2) A képviselő az ülésen a napirendek lezárása után a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottsági elnöktől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpelláció/, amelyre a kérdezett az ülésen, vagy azt követően legkésőbb l5 napon belül – írásban – köteles választ adni. 

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülés megkezdéséig a Polgármesternél kell bejelenteni. Az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, azt követően, hogy az interpelláló az elfogadás kérdésében nyilatkozott.

(4) Ha az  interpellált írásban ad választ, azt minden képviselőhöz el kell juttatni, elfogadásáról azonban ekkor is testületi ülésen kell dönteni.

(5) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendjének fenntartása

15. §.

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a Polgármester gondoskodik. Ennek során:

-figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

-ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

-rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához, illetve a képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

-nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(2) A Polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

16.§.

(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a javasolt, elfogadott  és  tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólások, valamint az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát (döntéshozatalból kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát), a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre a titkos ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – az Önkormányzati Közös Hivatalban   betekinthetnek a képviselőtestületi előterjesztésekbe és a jegyzőkönyvekbe.

Önkormányzati rendeletalkotás

17. §.

(1) A Képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

                                                 -     polgármester, alpolgármester,

• önkormányzati bizottság elnöke,
• települési képviselő,
• jegyző,
• a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetének vezetői,
• kisebbségi önkormányzat testülete,
• mindazok a központi szervek, amelyeknek törvény értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(3) A rendelettervezetet az Önkormányzati Közös Hivatal a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el.

(4) A rendelettervezetről a jegyző – a Képviselőtestület elé terjesztés előtt – törvényességi szempontok észrevételezésével állást foglal.

(5)Az Önkormányzati Közös Hivatal a rendelettervezet előkészítésében akkor is köteles részt venni, ha azt más készíti el.

(6)A Képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(7) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

18.§.

(1) A rendelet tervezetét vagy a rendeletalkotást kezdeményező vagy a jegyző terjeszti elő. Az előterjesztő köteles ismertetést adni az előkészítésnél felvetett de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, indítványokról is.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztés útján – az elfogadást követő l5 napon belül a jegyző gondoskodik.

V.

A települési képviselő

19.§.

(1) A települési képviselők jogai azonosak.

(2) A képviselők főbb jogai:

-részt vehet a testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében, ellenőrzésében,

-megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet,

-aktív részvétele a testület ülésein,

-kérheti, hogy hozzászólását szó szerint tartalmazza a jegyzőkönyv,

-kérheti írásbeli véleményének a jegyzőkönyvhöz csatolását.

-kezdeményezheti, hogy a Képviselőtestület vizsgálja felül az átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntést,

-a Közös Önkormányzati Hivataltól igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

-sürgős, közérdekű ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal  intézkedését,

-bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt,

-a Képviselőtestület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult.

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

-az alakuló, illetve megválasztását követő ülésen eskütétele,

-tevékeny részvétel a testület munkájában,

-közéleti szerepvállalással járó felelős magatartás,

-felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, vizsgálatokban,

-az állami, szolgálati, üzleti és magántitkok megőrzése,

-kapcsolattartás a polgárokkal, önszerveződő lakossági közösségekkel,

-személyes érintettség bejelentése,

-megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, valamint évente vagyonnyilatkozat tétele.

VI.

A képviselőtestület bizottsága

20. §.

(1) A képviselőtestület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

A polgármester, alpolgármester, a közös hivatal  dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja

(2) A bizottság elnökét, és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A Képviselőtestület a következő bizottságokat a következő létszámmal hozza létre:

a./  A Képviselőtestület az ügyrendi, összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatára, valamint a polgármesteri és képviselői, valamint hozzátartozói  vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére 3 fős Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot  hoz létre.

A Bizottság  tagjaira a polgármester tesz javaslatot, elnökét a Bizottság maga választja saját tagjai közül. Személyi összetételét az l.sz. melléklet tartalmazza.                                                               

 (4)A bizottsági ülés összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

(5)/ A bizottsági ülést a polgármester, a bizottság képviselő tagja javaslatára össze kell hívni.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottsági ülés napirendjéről, döntéséről, állásfoglalásáról a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.

(8)A bizottság belső működési szabályait – az e rendeletben foglaltakon túl – maga határozza meg.

VII

Polgármester, alpolgármester, jegyző

21. §.

(1) A polgármester munkáját társadalmi megbízatásban végzi.

(2) A Képviselő-testületet a polgármester vezeti. Tagja a Képviselőtestületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:

-segíti a települési képviselők munkáját,

-összehívja és vezeti a testület üléseit,

-képviseli az önkormányzatot, a község érdekeit,

-szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

-biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

-a Testület által meghatározott feladatokat végrehajtását irányítja és összehangolja,

-ellátja az Önkormányzat protokolláris feladatait, nyilatkozik a hírközlő szerveknek, gondoskodik a község érdekeinek megfelelő propaganda tevékenységről,

-hetente egy alkalommal, csütörtöki napokon 14.30 -18.00 óráig fogadónapot tart, akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy az általa megbízott képviselő helyettesesíti.

- 

(4)A polgármester, - ha a Képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeire sérelmesnek tartja – ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.

(5) A Képviselőtestület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésén alpolgármestert választ.

(6) Az alpolgármester feladata – melyet társadalmi megbízatásban lát el – a polgármester helyettesítése, munkájának segítése.

(7) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, aki jegyzői feladatait valamennyi érintett településen ellátja. Kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságarányos, többségi döntése szükséges.

(8) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, szerveinek és a polgármestereknek, ha működésük, döntésük jogszabálysértő.

(9) A jegyzői tisztség – legfeljebb 6 hónapi időtartamú – betöltetlensége, a jegyző tartós távolléte esetén feladatait – a képesítési követelményeknek megfelelő –elsősorban belső helyettes (aljegyző) látja el.

VIII.

A Képviselőtestület hivatala

22.§.

(1) A Képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, döntései végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására  Keszü és Gyód  községek Képviselőtestületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

(2) A hivatal elnevezése: Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal.. Székhelye: 7668. Keszü, Petőfi Sándor u. 24.

(3) A jegyző, illetve megbízottja heti három alkalommal Kökény községben kihelyezett ügyfélfogadást tart.

(4)Az Önkormányzati Közös Hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működési szabályait a jegyzőséget alapító együttműködési megállapodás, valamint az Alapító okirat rögzíti.

(5) A  Keszüi Közös Önkormányzati Hivatalnak  a Kökényi Horváth Nemzetiségi  Önkormányzat működésével és döntés előkészítő tevékenységével kapcsolatos feladatait  külön hármas együttműködési megállapodások rögzítik. .                                                 

IX.

A társulások .

23.§.

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselőtestület elsősorban a megyei és Pécs M.J. városi közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A Képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87.§.-94.§.  szerint jár el.

(3) A Képviselőtestület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi közügyek megoldására   irányulnak.

X.

                                           Együttműködés kisebbségi önkormányzatokkal

                                                                         24. §.

 (1) A települési önkormányzat saját költségvetése terhére a helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi- és tárgyi feltételeit a következők szerint biztosítja:

a.) a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez díjmentes helyiséghasználatot – a szükséges felszereltséggel -  a 7639. Kökény,  Petőfi S .u.2. sz. Művelődési ház  épületében  maximum havi 16 órában,

b.) nemzetiségi közösségi programok lebonyolításához a települési önkormányzat tulajdonában lévő – megfelelő rendeltetésű – ingatlanok használatát,

c.) a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges tárgyi, technikai, elektronikai infrastruktúrát,

d.) A Közös Önkormányzati Hivatal által  a nemzetiségi önkormányzat testületének működésével kapcsolatos előterjesztések, meghívók, hivatalos levelezés lebonyolítása, testületi döntések előkészítése,  jegyzőkönyvek elkészítése, a döntéshozatalhoz szükséges hivatali tennivalók, nyilvántartások vezetése, gazdálkodásával, házipénztárának kezelésével, iratkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátását,

- nemzetiségi képviselő-testületi üléseken történő jegyzői, vagy helyetteseként    közszolgálati tisztviselői részvételt

(2) Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal  a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatait a vonatkozó jogszabályokon túl saját szabályzataiban foglaltak szerint látja el.

                                                                        XI.

Népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórum

25.§

(1) Képviselőtestület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön rendeletben szabályozza.

(2) Népi kezdeményezés útján a Képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(3) A Képviselőtestület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezéseket, amelyeket a választópolgárok l0 %-a kezdeményezett.

(4) A polgármester polgárok gyűlésén /falugyűlésen/ rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a település helyzetéről, a képviselőtestület munkájáról.

(5) A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a kisebbségi önkormányzat testületét, a helyi civil szerveződés /-ek/ képviselőit és a jegyzőt.

(6) A Képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával a polgárok, társadalmi szervezetek, egyesületeket, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, képviselőkhöz, jegyzőhöz kérdést intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(7)A közmeghallgatásról- melyet a polgármester vezet – jegyzőkönyv készül. Tartalmára készítésére a képviselőtestületi jegyzőkönyvre irányadó szabályok érvényesek.

(8) A polgárok  gyűlése, közmeghallgatás idejéről és helyéről az esemény előtt l0 nappal a lakosságot tájékoztatni kell.

                                                                 26 .§.

A rendeletalkotásban való társadalmi részvétel:

(1)A Képviselő-testület az általa megalkotandó – lakossági magatartásszabályt, szociális ellátást érintő, vagy fizetési kötelezettséget előíró – rendelettervezetek szövegét honlapján az ülés előtt 10 nappal – 5 nap időtartamra – közzéteszi a hozzászólás biztosításának lehetőségével.

(2) A honlapon való közzététellel egy időben a község hirdetőtábláján is ki kell függeszteni a rendelettervezetet azzal a tájékoztatással, hogy a lakosság véleményét, javaslatait a polgármesteri Hivatalban elhelyezett gyűjtődobozba helyezheti el.

(3) A rendelettervezethez benyújtott – érdemi – lakossági véleményekről a tervezet tárgyalásakor a Képviselő-testületet a napirend előterjesztője tájékoztatja.

XII.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

27. §.

(1)Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(5) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselőtestület, szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(6) A gazdálkodás operatív feladatait a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(7) Ötmillió forint feletti  értékű önkormányzati vagyont értékesíteni, vagyon feletti rendelkezési jogot, vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján – a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

28. §.

Az Önkormányzat költségvetése

(1) A Képviselőtestület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az (l) – (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

29. §.

(1) Az Önkormányzat nevében a pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás jogkörét a polgármester vagy az által írásban megbízott személy végzi. Ellenjegyző a Közös Hivatal gazdasági vezetője.  

(2) Az Önkormányzati Közös Hivatal költségvetése terhére szóló kötelezettségvállalás és utalványozás jogát a jegyző, az ellenjegyzést az által írásban megbízott személy végzi.

30. §.

(1) Az Önkormányzat gazdálkodását – törvényben meghatározott  szervek, intézmények végzik. .

(2) A jegyző köteles – jogszabályok, módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzési standardok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni. A belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.                                     

                                                                  XIII.

                                                    Záró rendelkezések

(1)A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

(2)Hatályba lépésével egyidejűleg Kökény Község Önkormányzata 4/2011(IV.28.). önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Kökény, 2012. május 18.

                     Farkas Róbert                                                          dr. Barta Zsuzsa

                      polgármester                                                                  jegyző

Záradék:

Elfogadta Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. május 23  - i ülésén. Kihirdetve: 2013. május 31.

Dr. Barta Zsuzsanna

jegyző