Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013(IV.11.) önkormányzati rendelete
A településképi véleményezési eljárásról
Hatályos: 2013. 05. 01- 2017. 12. 31Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013(IV.11.) önkormányzati rendelete
A településképi véleményezési eljárásról
2013-05-01-tól 2018-01-01-ig
Hévíz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában és a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet szabályait együtt kell alkalmazni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásaival (a továbbiakban: Vhr.).
2. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Hévíz város közigazgatási területén
a) jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött- új építmény építésére, meglévő építmény, (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére- építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
b) a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A településképi vélemény alapját a városi főépítész szakmai álláspontja képezi.
(3) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) eljárását és szakmai álláspontját.
(4) Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a (3) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész szakmai állásfoglalása helyettesíti.
(5) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet és a Tervtanács ügyrendje határozza meg.
3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a Vhr. 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) látványtervet (szükség szerint) vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint a beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műszaki leírásban az eltérést indokolni kell.
4. § (1) A véleményezési eljárás során a Vhr. 21. § (3) bekezdésében foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat,
b) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
5. § Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
dr. Tüske Róbert sk. Papp Gábor sk.
jegyző polgármester