Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényes 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Möt.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

1. fejezet
   

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. §
   

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iregszemcse Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
2. Az Önkormányzat székhelye: 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19.
3. A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
4. A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Iregszemcsei Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
   

Jelképek

2. §

A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. §

Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

4. §

1. A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.
   
2. Az önkormányzati feladatok szakfeladatok szerinti meghatározását a 2. számú függelék tartalmazza.
   

5. §

1. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.
   
2. A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a jegyzőre és társulására átruházhatja.
   
3. A képviselő-testület által a polgármesterre, társulására átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza
   

6. §

A képviselő-testület a Möt. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, valamint a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

7. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A tagok névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
   
2. A polgármester a Möt. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

Az alakuló ülés

8. §

1. A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
2. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
   

9. §

1. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.
   
2. Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.
   

10. §

A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ.

A képviselő-testület működése

11. §

1. A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.
   
2. A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.
3. A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:
   1. képviselő-testület bizottságától,
   2. a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
      
   3. jegyzőtől,
   4. az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.
4. A polgármester a munkaterv javaslat előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.
   

12. §

1. A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.
2. A munkaterv tartalmazza:
   1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,
      
   2. az előterjesztő, közreműködő megjelölését.
      

13. §

A képviselő-testület ülését az ülés meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14. §

A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. §

1. A képviselők és a meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.
2. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.
3. A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A inősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.
   

16 .§

1. Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.
   
2. A képviselő-testület ülésére – a képviselő- testület tagjain kívül- meg kell hívni:
   1. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
   2. a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
   3. akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
   4. országgyűlési képviselőt.
      

17. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
   
2. A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
3. A képviselő-testület ülését vezető személy:
   1. megállapítja az ülés határozatképességét,
   2. előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,
   3. napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
4. A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.
5. A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.
6. Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.
7. A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.
   

18. §

1. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.
   
2. Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.
   

19. §

1. A képviselő-testület napirendi pontjainak előterjesztője lehet
   1. polgármester
   2. jegyző
   3. képviselő-testület bizottsága
   4. települési nemzetiségi önkormányzat elnöke
   5. a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
2. Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.
   

20. §

1. Az előterjesztés két részből áll:
   1. Első rész:

a) a téma meghatározása,

b) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismeretek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,

            c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,

            d) az előterjesztés készítő megnevezése, aláírása.

     b)   Második rész:

            a) határozati javaslat

            b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

            c) a határidő megjelölése

21. §

1. Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta fett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
   
2. Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.
3. Azt a felszólalót, aki a napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
   

22. §

1. A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
   
2. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
3. Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.
   
4. A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.
   

23. §

1. Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.
   
2. Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.
3. Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
4. Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68. § (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.
   

24. §

1. A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
2. Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy- személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessen.
   

25. §

A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26. §

A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott, javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27. §

Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28. §

Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29. §

1. A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
   1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illó, sértő módon nyilatkozik;
   2. rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;
   3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
   4. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóságsegítségét veheti igénybe.
      
2. A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.
   
3. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
4. Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.
5. Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
   

30. §

A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31. §

A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

32. §

A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

            a) a napirend meghatározásáról,

            b) az ügyrendi kérdésekről,

            c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

            d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

33. §

1. Titkos szavazás a Möt. 48. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra a képviselő-testület dönt.
   
2. A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.
3. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
4. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:
   1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
   2. a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,
      
   3. a szavazás során felmerült körülményeket,
   4. a szavazás eredményét,
   5. a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.
5. A Pénzügyi Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.
   

34. §

1. A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.
   
2. A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem” „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.
   

35. §

1. A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
   
2. A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
   
3. A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.
   
4. Amennyiben a felvilágosítás kérés benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
5. A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
   

36. §

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. képviselő-testület tagja;
2. képviselő-testület bizottsága;
3. jegyző;
4. települési nemzeti önkormányzat képviselő-testülete.
   

37. §

1. A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
2. A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.
   

38. §

1. Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).
2. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
   1. a fizetési kötelezettségekről,
   2. a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról,
   3. szervezet és intézmény alapításáról,
   4. helyi adókról

szóló rendelet tervezetet.

3. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:
   1. ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
   2. ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,
   3. ha az egyeztetés Iregszemcse Község Önkormányzata különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
      

39. §

1. A társadalmi egyeztetés formái:
   1. a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Iregszemcse Község Önkormányzata hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,
      
   2. a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.
2. A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén – formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.
3. A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.
4. A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.
   

40. §

A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatos véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41. §

1. A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
   
2. A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.
   

42. §

1. A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata” kifejezést.
2. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.
   

43. §

A képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

1. napirend elfogadásáról,
2. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
3. a polgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadásáról,
4. a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztatóról,
5. interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
6. tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.
   

44. §

1. A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.
   
2. A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
   

45. §

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
2. A jegyzőkönyvben a felszólások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.
3. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet és az egyéb írásos indítványokat.
4. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével, a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a községi könyvtár részére.
5. Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a községi könyvtárban, nyitvatartási időben, tekinthetnek bele.
   

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

46. §

1. A képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi Bizottság.
2. A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 2. számú melléklet tartalmazza.
3. A bizottság tagjainak száma 4 fő. A bizottság személyi összetételét az 5. számú függelék tartalmazza.
4. A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
   

47. §

A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48. §

1. Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.
   
2. A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 2. számú függelék tartalmazza.
3. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.
   

49. §

1. A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.
2. A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.
3. A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.
   

50. §

A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

51. §

A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

52. §

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább három nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
   
2. A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
   
3. A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
4. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt. 60. §-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
   

53. §

A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

54. §

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a Pénzügyi Bizottság látja el.

IV. fejezet

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

55. §

A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

56. §

1. Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
   
2. A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.
3. A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
4. A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt. 83. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.
5. Az Njt. 80. §-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást köt.
   

57. §

1. A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.
   
2. A nemzetiségi önkormányzat feladat-és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglalt vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátását.
3. A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
   1. az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,
      
   2. költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
      

58. §

A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő-tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét, vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

V. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

59. §

1. A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
   
2. A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
3. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
4. A polgármester főbb feladatai:
   1. a település fejlődésének elősegítése,
      
   2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
   3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
   4. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
   5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
   6. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
   7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,
   8. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
   9. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
   10. a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
   11. a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése.
5. A polgármester részletes feladat-és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

60. §

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

61. §

1. A jegyző főbb feladatai:
   1. vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról.
   2. elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
   3. saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
   4. tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
   5. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
   6. a képviselő-testület munkatervének előkészítése, végrehajtása,
   7. a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,
   8. tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
   9. gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,
      
   10. gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,
   11. utalványozza vagy ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.
2. A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
3. A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel és javaslatot tehet.
   

62. §

A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

63. §

1. A Möt. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört a Hivatal látja el.
   
2. A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.
   

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

64. §

1. Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
   
3. A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.
   

VIII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

65. §

A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

1. a képviselő-testület falugyűlés keretében tájékoztatót ad az iregszemcsei lakosság részére az önkormányzat célkitűzéseinek megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról;
2. a képviselő-testület a Möt. 54. §-a szerint évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.
   

66. §

A képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

67. §

A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68. §

1. Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2007. (III. 23.)

rendelete.

Iregszemcse, 2013. szeptember 30.

Süvegjártó Csaba                                                                               Fata Istvánné

polgármester                                                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2013. október 15.

Fata Istvánné

jegyző