Szentendre Város Önkormányzat Képviselő- testületének

10/2013. (V.14.) önkormányzati rendelete

a településképi véleményezési eljárásról

(egységes szerkezetben a 10/2014. (II.18.) önkormányzati rendelettel)

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja a város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembe vételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. §

(1)A rendeletet hatálya Szentendre közigazgatási területére terjed ki.

(2)E rendeletet a településképi véleményezési eljárásra kell alkalmazni.

(3)A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

1. Értelmező rendelkezések

3. §

(1)A rendelet alkalmazásában a településképi szempontból kiemelt terület

a) Szentendre településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű útvonalai (11. számú főút, Dunakorzó) és közterületei valamint ezek mentén az utcaképet alkotó, a közterületre néző épületek, építmények homlokzatai;

b) jogszabályban, vagy Szentendre hatályos településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében meghatározott és jelölt

ba) NATURA 2000 terület;

bb) települési tájképvédelmi terület;

bc) országos jelentőségű védett terület;

bd) fokozottan védett természetvédelmi terület, egyéb helyi természetvédelmi területek;

be) helyi természetvédelmi terület, vagy javasolt helyi természetvédelmi terület;

bf) országos jelentőségű természeti emlék és védett természeti érték és közvetlen környezete, nemzeti park, országos ökológiai hálózat területei;

bg) műemléki környezet;

bh) műemléki jelentőségű terület;

bi) műemléki védelemre javasolt épület, építészeti érték;

bj) helyi értékvédelmi terület, vagy helyi értékvédelemre javasolt terület;

bk) egyedi helyi védelem alatt álló,- vagy helyi védelemre javasolt épület, építészeti érték;

bl) városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt terület;

bm) Szentendre- Belváros - HÉSZ szerint meghatározott területe;

c) az a) pont szerinti útvonalak, közterületek és a (b) pont szerinti területek lehatárolását a rendelet 2. számú térképi melléklete tartalmazza.

(2)A rendelet alkalmazásában a településképi szempontból vizsgálandó terület és építési eset

a) Szentendre településképi, településszerkezeti szempontból egyedileg vizsgálandó területei és építési esetei:

aa) Lke-Sp5, 6 Felső-Boldogtanya területe;

ab) kisvárosias lakóterületek előkert nélküli beépítésű területei;

ac) fekvő telek- előkert nélküli beépítéssel;

ad) nyúlványos (nyeles) telkek építési helyének meghatározása;

ae) oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében az épület(ek) elhelyezési feltételeinek meghatározása, abban az esetben, ha az építési hely határa a közterületi telekhatár;

af) különleges területek (K-KZ, K-TI1, K-TI2, K-TI3) épület elhelyezési feltételeinek meghatározása;

ag) zöldterületeken (Z-1, Z-2, Z-2*) vendéglátó építmény elhelyezési feltételeinek meghatározása;

ah) mezőgazdasági területen a sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén;

ai) vízgazdálkodási területen a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények, illetve az egyéb korlátozó feltételekkel a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében.

aj) építmény közterületen történő elhelyezése;

ak) A HÉSZ övezeti előírásaiban részletezett, „az építési övezet és az övezet területén elhelyezhető”, és „az építési övezet és az övezet területén nem elhelyezhető” építmények között meg nem nevezett építmények elhelyezhetősége, illetve az elhelyezés feltételeinek meghatározása;

al) a gazdasági területek valamennyi építési övezetében elhelyezhető építmények között nem említett és a HÉSZ 4. számú mellékletében nem tilalmazott rendeltetés (funkció) telepítésének szándéka esetén;

          am) A HÉSZ szerinti kialakult állapot esetén

- az épület telken belüli elhelyezése, ha a csatlakozó szomszédos telkek illetve az érintett utcaszakasz telkeinek előkertje eltérő

- az épület tetőidomának meghatározása, ha az eltér a csatlakozó épület tetőlejtésétől, illetve szomszéd(ok) hiányában a hagyományos (30-45 fok közötti) lejtésű nyeregtetőtől;

      an) A HÉSZ szerinti kialakult beépítésű telektömb esetén

- az épület telken belüli elhelyezésére vonatkozó építészeti-műszaki terveit a kialakult építési vonal védelme érdekében;

ao) továbbá minden olyan jellegű építés, mely településképi szempontból kiemelt, az épített környezet esztétikájára jelentős hatással van, ill. a jellemző települési karaktertől eltérő építészeti megoldást tartalmaz, elsősorban a lapostetős vagy kis hajlásszögű tetővel fedett építmények elhelyezése esetén (a gazdasági területeken való elhelyezés kivételével).[1]

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

4. §

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően,

(1) a 3.§ szerinti településképi szempontból kiemelt területen amennyiben,

a) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény mérete vagy darabszáma nem haladja meg az 1. számú melléklet táblázata bármely oszlopában szereplő értéket és az építési tevékenység a közterületre néző homlokzatot, utcaképet érinti;

b) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény mérete vagy darabszáma meghaladja az 1. számú melléklet táblázata bármely oszlopában szereplő értéket.

(2) a településképi szempontból kiemelt területen kívül amennyiben,

a) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény mérete vagy darabszáma nem haladja meg az 1. számú melléklet táblázata bármely oszlopában szereplő értéket és az építési tevékenység - a településképi szempontból kiemelt területen belüli közterületre néző - homlokzatot, utcaképet érinti;

b) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény mérete vagy darabszáma meghaladja az 1. számú melléklet táblázata bármely oszlopában szereplő értéket.

(3) a településképi szempontból vizsgálandó területen és építési esetekben.

(4) Szentendre egész területén a Szentendre Város Önkormányzata saját, valamint cégei és társszervezetei beruházásában készülő valamennyi épület építése, bővítése, átalakítása esetén.

3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

5.§

(1)A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Szentendre Város Polgármesteréhez (továbbiakban: Polgármester) a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2)A Polgármester a településképi véleményét

a) a 4.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a városi főépítész szakmai véleményére,

b) a 4.§ (1) bekezdés a) és b), a (2) bekezdés b) pontja, valamint (3) és (4) bekezdései szerinti esetekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács (továbbiakban: Tervtanács) álláspontjára alapozza.

(3)Ha a Tervtanács szakmai álláspontját akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt a Polgármester (vagy ezzel a feladattal megbízott Főépítész) által megjelölt határidőben nem tudja kialakítani, a Polgármester településképi véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(4)A kérelem mellékletét képező, építészeti-műszaki dokumentációt a Korm. rendelet szerinti formában, az elektronikus tárhelyre történő feltöltéssel kell benyújtani.

(5)A Tervtanács véleményére alapozott esetekben, az építészeti-műszaki dokumentációt a (4) bekezdés szerinti formán kívül, papír alapon 1 példányban és nem szerkeszthető formátumú digitális adathordozón is be kell benyújtani, vagy a főépítész elektronikus levelezési címére elküldeni.

(6)A településképi véleményezési eljárás előtt előzetes főépítészi egyeztetésre, valamint tervtanácsi konzultációra van lehetőség, amely során a kérelmező tájékozódhat a véleményezés tárgyának elbírálási szempontjairól, valamint a véleményezési dokumentáció munkarészeire vonatkozó tartalmáról.[2]

(7)Amennyiben a benyújtott építészeti- műszaki dokumentáció nem felel meg a Korm. rendelet által előírt tartalmi követelményeknek, a Polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt (építtetőt). A hiánypótlás ideje nem számít bele a véleményezési határidőbe

(8)A Polgármester a településképi véleményezési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(9)A Polgármester településképi véleményét a városi főépítész készíti elő.

4. A településképi véleményezés részletes szempontjai

6. §

(1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(2)A véleményezési eljárás során a Korm. rendeletben meghatározottakon kívül vizsgálni kell, hogy az építési tevékenység megfelel-e a helyi jellegnek, összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, vagy figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet:

a) a telepítés és beépítés módjában,

b) a településrendezési eszköznek való megfelelésben,

c) az épület homlokzata és tetőzete – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – építészeti kialakításában,

d) a határoló közterülettel való kapcsolatban.

(3)A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell továbbá, hogy

a) indokolatlan mértékben korlátozza-e a szomszédos ingatlanok építési jogait,

b) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása esetén

ba) biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

bb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(4)A településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell továbbá, hogy a tervezett építési tevékenység

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a településrendezési és építészeti illeszkedésre vonatkozó – előírásokat.

(5)Az épület homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell továbbá, hogy

a) a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek;

b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

c) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.

(6)A határoló közterülttel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell továbbá, hogy a tervezett építési tevékenység

a) segíti, szolgálja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,

c) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozásokat és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatokat,

d) a közterület fölé benyúló építmény-részei, szerkezetei és berendezései befolyásolják-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

(7)Az (1) bekezdésben szereplő alap, a (2) bekezdésben szereplő általános, valamint a (3)-(6) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a városi főépítész szakmai véleményének és a helyi építészeti-műszaki tervtanács álláspontjának kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

7. §

(1) Ez a rendelet 2013. május 15. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a 2013. május 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Szentendre, 2013. május 9. 

                       dr. Dietz Ferenc s.k.                                                                  dr. Molnár Ildikó s.k.

                             polgármester                                                                              címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet 2014. február 19-én került egységes szerkezetbe foglalásra.

                                                                                                                             dr. Molnár Ildikó

                                                                                                                             címzetes főjegyző

1. számú melléklet a 10 /2013. (V.14.) önkormányzati rendelethez[3]

Településképi véleményezés alá tartozó esetek

az épületek, építmények rendeletetése és mérete alapján,

új épület, vagy bővítés, átalakítás során létrejövő épület esetén

2. számú melléklet a 10/2013. (V.14.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból kiemelt jelentőségű területek lehatárolása