Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 04. 30- 2024. 08. 16Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól1
Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 18. § (12) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületére (továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények).
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon).
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek használatára.
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
3. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, a Nvtv.-ben meghatározott vagyontárgyak alkotják, ezek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyon a Nvtv.-ben és e rendeletben meghatározott vagyon, ezek jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon az Ügyrendi - Összeférhetetlenségi Bizottság véleménye figyelembevételével, a képviselő-testület minősített többségű döntésével lehet elidegeníteni.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
5. § (1) Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, gyarapodását szolgálja.
(2) Az üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:
a) építési telkek,
b) mezőgazdasági földterületek,
c) ipari területek,
d) nem lakáscélú ingatlanok.
(3) Az üzleti vagyon ingó és vagyoni értékű jog vagyonelemei:
a) készpénz,
b) egyéb pénzeszközök és követelések,
c) értékpapírok, kötvények, részvények, üzletrészek,
d) használati és haszonélvezeti jog, szolgalmi jog,
e) egyéb vagyoni értékű jog.
(4) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(5) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az önkormányzat vagyonát (vagyonelemé) az Nntv.-ben szabályozott módon egyedi döntéssel adhatja vagyonkezelésbe.
(2) Az önkormányzat törvény rendelkezése alapján vagyonát (vagyonelemét) vagyonkezelésbe adja.
(3) A vagyonkezelésbe adott vagyonelemek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
A vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a Nvtv.-ben és a Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A vagyont, annak értékét és változásait az önállóan gazdálkodó szervként működő Istenmezejei Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyílván a számviteli előírásoknak megfelelően. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1 ) Az önkormányzatot – a Mötv.-ben meghatározott eltérésekkel- megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, melyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogokat -- az e rendeletben meghatározott eltérésekkel -- az önkormányzat Képviselő-testülete, egyes jogkörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(3) A Képviselő-testület, valamint a polgármester és az intézmények a kezelésükbe adott vagyontárgyakkal - a tevékenységi körükhöz tartozó kötelező és önként vállalt feladatok sérelme nélkül - a hatályos törvényi előírások és e rendelet keretei között gazdálkodhatnak.
Képviselő-testületi hatáskörök
9. § (1 ) Az Nvtv-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A Képviselő-testület jogosult dönteni az ingatlanok (épületek, építmények, telkek és egyéb földterületek) adásvételéről, cseréjéről, tartós bérbeadásáról, megterheléséről értékhatárra tekintet nélkül.
(3) Képviselő-testületi hatáskör az 500.000 forint nettó értékhatárt elérő és a feletti ingóságokkal és az értékpapírok vételével -- eladásával kapcsolatos döntések meghozatala.
(4) A törzsvagyon elemek külső szervek részére üzemeltetésbe-, kezelésbe történő átadásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
A polgármester hatásköre
10. § (1 ) A polgármester jogosult megtenni a tulajdonost megillető jognyilatkozatokat:
a) a Képviselő-testület által elfogadott szerződéseket aláírja,
b) ellenőrzi a szerződésben foglaltak telesítését és indokolt esetben megteszi azokat a
A vagyonkezelés szabályai
11. § (1) A képviselő-testület közfeladat ellátásához kapcsolódóan, az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaira vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére, gyakorlására és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat az Nvtv. 11. §-a és a Mötv. 109. §-a határozza meg.
(2) Vagyonkezelői jogot
a) ingyenesen, vagyonkezelői szerződéssel,
b) törvényben meghatározott esetekben kijelöléssel
lehet megszerezni.
(3) Vagyonkezelői jog ingyenesen, vagyonkezelői szerződéssel
a) az önkormányzat részére meghatározott közfeladat ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben,
b) állami fenntartású költségvetési szerv közfeladata ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben
engedhető át.
(4) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a képviselő-testület - a közös önkormányzati hivatal és a belső ellenőr közreműködésével - ellenőrzi. A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni.
12. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelő a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig köteles számot adni (ezt a szerződésben ki kell kötni),
c) a polgármester által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állagmegóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzést az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
13. § Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, az alapító okiratában megjelölt önkormányzati vagyon ingyenes használati jogát gyakorolhatja. A szerv vezetője ennek keretében köteles gondoskodni a rendeltetésszerű üzemeltetésről.”
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
14. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni bruttó 20 millió Ft értékhatártól csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, az Nvtv.-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.
(2) A bruttó 20 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítésére a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás mellőzésével is történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a Képviselő-testület felé.
(4) Amennyiben az ingatlan piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.
(5) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.
(6) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával a költségvetése és a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.
Követelésekről való lemondás
15. § (1) Az intézményt megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani az intézményvezető
a) az 15.000,- Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében önállóan,
b) az 15.000,- Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület
engedélyével jogosult.
(2) Az önkormányzat követeléseirő1 50.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000,- Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani.
(3) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek.
16. §
Záró rendelkezések
Az önkormányzati rendeletet az Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 21. §-a hatályon kívül helyezte 2024. augusztus 17. napjával.