Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtási szabályairól
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 26
Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtási szabályairól
2014.01.01.
Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 25. § (3) b) pontjában, 26. §, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
1. A rendelet hatálya kiterjed Szilvásvárad községi Önkormányzat közigazgatási területén élő
1. lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
2. állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
5. az
Sztv. 6. §-ban meghatározott hajléktalan személyekre.
(2) A rendelet hatálya – tekintet nélkül a település Önkormányzati hatáskörére és illetékességére – kiterjed annak a rászorulónak az átmeneti segélyezésére, étkeztetésére, szállás biztosítására, akinek ezek hiánya életétét, testi épségét veszélyezteti.
1. A szociális ellátások iránti kérelmet a kérelmező az Önkormányzati Hivatalhoz az e célra rendszeresített igénylőlapon nyújthatja be, illetve szóban is előterjesztheti, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni.
1. A szociális ellátások iránti kérelmek benyújtásához rendszeresített igénylőlapon
a) aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás), a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás iránti kérelem esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokat kell érteni, a kérelmekhez a
Kr.-ben előírt mellékleteket kell csatolni;
b) önkormányzati segély iránti kérelem esetén a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványt kell érteni, s a kérelmekhez a jövedelmi adatokról szóló igazolásokon (nyugdíj esetén a nyugdíjas szelvény és nyugdíjas igazolvány) felül
ba) eseti segélyre vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges a kérelem indokául szolgáló tényekre, körülményekre vonatkozó, azokat alátámasztó dokumentumot, így például gyógyszertámogatásra vonatkozó átmeneti segély iránti kérelemhez a háziorvos igazolását a kérelmező havi gyógyszer-költségeiről, tartós betegség esetén a háziorvosi igazolást vagy kórházi zárójelentést;
bb) temetési segélyre vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát, és eredeti temetési számlát.
2. A rendszeres szociális ellátásban részesülő köteles bejelenteni a változás bekövetkezését követő 15 napon belül minden olyan változást, amely a pénzellátás folyósítását érinti, vagy kizárja.
3. Az Önkormányzati Hivatal az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra felhasználni.
4. Az Önkormányzati Hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, illetve – ha szükségesnek látja – előre be nem jelentett környezettanulmányt (helyszíni szemlét) készíthet.
5. A 6 hónapon belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható.
(8) a) Az e rendeletben és az Sztv-ben meghatározott feltételek hiányában vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:
1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
2. a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.
b) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörében a polgármester vagy a Szociális és Egészségügyi Bizottság a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
ba) elengedheti,
bb) csökkentheti,
bc) részletekben fizettetheti meg.
4. § (1) Szociális hatáskörök gyakorlása:
A szociális ellátások tekintetében a Sztv.-ben és az e rendeletben megállapított önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a (3) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. (2) A képviselő-testület hatásköre:
a) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjának megállapítása.
b) Elbírálja a polgármester, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság által első fokon meghozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket.
(3) A polgármester hatásköre:
a) A Képviselő- testület a polgármesterre ruházza át az
Sztv.-ben és e rendeletben megállapított alábbi hatásköreinek gyakorlását:
- dönt a rendkívüli segély odaítéléséről,
- dönt a temetési segély odaítéléséről,
- dönt a Sztv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételek szerint a közgyógyellátásra való jogosultságról, - dönt a hajléktalanok átmeneti ellátásáról.
b) A polgármester az Sztv-ben biztosított saját hatáskörében:
- engedélyezi a köztemetést.
c) Intézkedik az
a) és
b) pontokban meghatározott, jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről.
(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hatásköre:
A Bizottság – a Sztv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételek szerint – 1. dönt az eseti segély odaítéléséről,
2. dönt a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának odaítéléséről,
b) intézkedik az a) pontban foglalt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről .
(5) A jegyző hatásköre:
a) Az
Sztv.-ben foglalt feltételek szerint megállapítja a(z)
aa) rendszeres szociális segélyt
ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatás
ac) a lakásfenntartási támogatást.
c) intézkedik az
a) pontban foglalt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről .
II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
1. A települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyben részesíti azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt, aki az
Sztv. rendelkezései alapján jogosult az ellátásra.
2. Az aktív korúak ellátásra jogosult – nem egészségkárosodott – személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az Önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.
1. Az együttműködés keretében az aktív korúak ellátásra jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles
a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából megjelenni a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központnál (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat),
b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a kijelölt szervvel,
1. teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
2. a kijelölt szerv által meghatározott időközönként meg kell jelennie a Családsegítő Szolgálatnál.
(4) A beilleszkedést, segítő programok típusai:
a) kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal,
b) mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,
c) egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás,
d) életvezetési tanácsadás,
e) személyiségfejlesztő tréning,
f) munkavégzésre felkészítő és integráló program,
g) képzési, átképzési program.
(5) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg:
1. nem jelenik meg a (3) bekezdés a) és d) pontjában előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál,
2. a (3) bekezdés b) pontjában előírt határidőre a beilleszkedését segítő programról írásban nem állapodik meg a kijelölt szervvel,
3. nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.
6. § A települési önkormányzat jegyzője foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesíti azt a személyt, aki az Sztv. 33-36. § rendelkezései alapján jogosult az ellátásra, feltéve, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó – a (2) bekezdésben előírt – feltételeket teljesíti.
7. § A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az aktív korúak ellátására jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó udvar, kert, a kerítéssel kívül határos közterület, járda, csapadékelvezető árok, áteresz tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.
8. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot végző orvos véleménye alapján:
a) egészségi állapota, vagy
b) mentális állapota miatt
munkavégzésre tartósan (3 hónapot meghaladó betegség) nem alkalmas, rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel a foglakoztatás megkezdését követően következik be, intézkedni kell a jogosult munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontjától kell folyósítani.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel megszűnik, az Szt. 37. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Az (1) bekezdésének szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a települési önkormányzat által e rendelet 5. § (3) bekezdés a) pontjában kijelölt szervvel az Szt. 37/D. § szerinti, valamint e rendelet 5. § (3)-(4) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.
(5) A jogosultságot megállapító szerv az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a rendszeres szociális segélyre való jogosultság egészségügyi feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek:
- továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja,
- valamelyike megszűnt, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. 1. Az önkormányzati segély adható
a) eseti segély,
b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
c) temetési segély,
d) rendkívüli segély formájában.
1. A Bizottság a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő
1. személyek részére eseti segélyt állapít meg, feltéve, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.
2. család részére gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatását állapítja meg, akik családjukban a gyermek(ek) ellátásáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg
ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át:
baa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
bab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
bac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
bb) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át a ba) pont alá nem tartozó esetben.
1. A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének az ott meghatározott mértékét, de nem haladja meg annak 250 %-át, az átmeneti segélyt akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező esetében az alábbi indokok legalább egyike fennáll:
- tartós, legalább 1 hónap időtartamot meghaladó betegség,
- gyógyászati segédeszköz, gyógyszer beszerzés, gyógykezelés, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra nem jogosult,
1. Önkormányzati segély temetési segély formájában annak állapítható meg, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély iránti kérelem elbírálására a polgármester jogosult.
2. Temetési segélyre jogosult az az eltemettető,
a) akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
1. A temetési segély mértéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés – melynek költsége 120.000 Ft – 10 %-a, azaz 12.000 Ft.
2. A temetési segély mértéke:
- egyedülálló hozzátartozó esetén: 14.000,- Ft,
- amennyiben az elhalt után 1 kiskorú árva gyermeke maradt: 16.000,- Ft,
- amennyiben az elhalt után 2 kiskorú árva gyermeke maradt: 18.000,- Ft.
3. A polgármester rendkívüli segélyben részesíti azt a személyt, aki az eseti segélyezés feltételeinek megfelel, és az azonnali segélyezés személyes körülményeire tekintettel indokolt.
4. Az (1) bekezdés a)-b), d) pontjaiban megjelölt segélyek összege esetenként legalább 1000 Ft, legfeljebb azonban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 50%-ának megfelelő összeg; természeti csapás, elemi kár esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200%-ának megfelelő összeg.
Lakásfenntartási támogatás
(2) A lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként is folyósítható. A folyósítás ebben az esetben a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással történik. A természetbeni folyósításról egyedi határozatban kell rendelkezni.
1. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó udvar, kert, a kerítéssel kívül határos közterület, járda, csapadékelvezető árok, áteresz tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátásra való jogosultság
11. § (1) A polgármester közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg méltányossági jogcímen annak a szociálisan rászorult személynek
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.
1. A polgármester köteles gondoskodni azon személyek közköltségén történő eltemettetéséről, akinek halálesete az illetékességi területen következett be, és akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója, vagy fellelhető ugyan, de az eltemetetésről nem gondoskodik.
2. Közköltségen történő eltemetésről a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint figyelembe véve az elhalt felekezeti hovatartozását.
3. A költségcsökkentés érdekében az Önkormányzat köztemetés lebonyolítására, a közölt feladatok elvégzésére (sírásás, temetés stb.) közmunkásokat biztosít.
4. A polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak közreműködését a temetési szertartás térítésmentes lebonyolítására.
5. Ha az elhalt utolsó lakóhelye, illetve az eltemetésre köteles személy vagy az örökösök kiléte megállapításra kerül, úgy a temetési költség megtérítésére az alábbi intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni:
- az utolsó lakóhely szerinti önkormányzattól a köztemetés költségeit visszaigényelni, ennek hiányában,
- a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenteni, vagy
- az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezni.
1. Ha az elhaltnál értéket képviselő ingóság (óra- ékszer, biztosítási kötvény, készpénzt, stb.) található, úgy arról tételes leltárt kell készíteni és az ingóság megőrzéséről – a jogosult részére történő átadásig – gondoskodni kell.
IV. Fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
1. A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó következő alapellátásokat biztosítja:
1. szociális étkeztetés,
2. házi segítségnyújtás,
3. tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátása
4. családsegítés.
1. Az ellátások igénybevételére vonatkozólag – (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az
Sztv. rendelkezései az irányadóak.
2. Az ellátások igénylése külön jogszabályban foglalt kérelemnyomtatványon, az ott előírt mellékletek csatolásával terjeszthető elő.
3. Az ellátások iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátás biztosításáról az intézmény vezetője az intézmény adott ellátására vonatkozó szakmai programjának megfelelően dönt.
4. Az ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat, az igénybe vehető kedvezményeket a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. A személyi térítési díjat a külön rendeletben foglaltak figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg és szedi be.
V. Fejezet
1. Ezen rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban – az önkormányzati segélyre vonatkozó rendelkezések kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.