Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Derecske Város Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 4130 Derecske, Köztársaság út 87.

(3) Az Önkormányzat jogállása: Jogi személy. Önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat. Szabadon igazgatja a feladat-és hatáskörébe tartozó közügyeket. Gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző biztosítják.

(5) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, amely a megválasztott 8 települési képviselőből és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll.

(6) Hivatalos testvér-települési kapcsolata: Székelykeresztúr (Románia) (2004)

Mátraderecske (2007)

Nagyszalonta (Románia) (2008)

Deresk (Szlovákia) (2010)

Koszyce (Lengyelország) (2012)

Bánffyhunyad (Románia) (2013)¹⁴

2. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

II. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

3. §

(1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról elsősorban az általa létrehozott költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek, nonprofit szervezetek útján gondoskodik, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(4) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. § (1) bekezdése alapján:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;¹⁵

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

4. §

(1) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását

a) amelynek ellátása nem sérti más település érdekeit,

b) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,

c) amelynek megoldása nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,

d) amelynek finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek keretében tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület bizottságainak véleményét ki kell kérni.

Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külön szakértő/k közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet egyidejű biztosításával – kell állást foglalni.

5. §

(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és társulására átruházhatja.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, illetőleg a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben eljáró évente, illetve a Képviselő-testület kérésére köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(5) Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

III. Rész

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

I. Fejezet

A Képviselő-testület gazdasági programja és ülésterve

6. §

(1) A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseire gazdasági programot határoz meg. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, továbbá a befektetés támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a települési képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) A gazdasági programot közzé kell tenni Derecske város hivatalos honlapján (www.derecske.hu).

7. §

(1) A Képviselő-testület félévenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.

(2) Az üléstervet minden év január 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) települési képviselőktől,

b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

c) bizottságok nem képviselő tagjaitól,

d) jegyzőtől, aljegyzőtől,

e) a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) osztályvezetőitől,

f) önkormányzati intézmények vezetőitől,

g) roma nemzetiségi önkormányzat testületétől,

h) a városi közszolgáltatást nyújtó szervek vezetőitől,

i) civil szervezetektől.

(4) Az ülésterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(5) Az ülésterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

13. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

14. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését,

15. a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

II. Fejezet

Előterjesztések

8. §

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) érdemi döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló jellegű anyag valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató jellegű anyag, amely tudomásulvételt igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosultak:

a) polgármester és alpolgármesterek,

b) a témakör szerint illetékes bizottság,

c) bármelyik települési képviselő,

d) a jegyző.

(3) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság(ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést az (5) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(5) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendi pontok közé. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

9. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

10. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

11. a jogszabályi felhatalmazást,

12. több döntési változat esetében az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

13. a költségkihatásokat,

14. a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet.

Az előterjesztés benyújtása

9. §

Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről a 16. § szerint.

Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei

10. §

(1) A Képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

a) a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint

b) a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).

(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, vagy az általa kiírt pályázat megtárgyalása kerül napirendre, és a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti érdeket sértene, úgy a napirend előterjesztője – a polgármester egyetértésével – zárt ülés tartására tehet javaslatot.

(3) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni.

(4) Az előterjesztésen az aláírás s.k. jelölésű is lehet. Bélyegzőnyomatot minden esetben alkalmazni kell.

Az előterjesztés első részének tartalmi követelményei

11. §

Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.

b) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.

c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős – tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is.

d) Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának ismertetésére.

e) A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.

f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, koncepciók stb.) megvalósulására.

Az előterjesztés második részének tartalmi követelményei

12. §

Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:

a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.

Szabatosan, pontosan és tömören – az általánosság kerülésével – fogalmazzák meg az elérendő célt.

b) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

c) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni.

d) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

e) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

f) A végrehajtás határidejét naptári napban, határnap megjelölésével, vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.

g) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

h) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.

A határozatok végrehajtásának rendje

13. §

(1) Az elfogadott Képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.

(2) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követően minden negyedév harmadik hónapjában tartandó testületi ülésre jelentést kell készíteni.

(3) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyző állítja össze. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell annak indokát. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Képviselő-testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(4) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző felelős.

(5) A határozatot a – jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

III. Fejezet

A Képviselő-testület ülései

14. §

(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott ülésterv (rendes ülés) szerint, illetve szükséges szerint (rendkívüli ülés) ülésezik.

(3) A Képviselő-testület az üléstervben elfogadott napirendek alapján minden hónap utolsó csütörtök napján 15.00 órakor kezdi meg ülését és azt a tárgyalandó napirendekre tekintettel a Képviselő-testület döntése alapján legkésőbb 20.00 óráig fejezi be. Amennyiben a Képviselő-testület 20.00 óráig nem végzett az adott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy ülését külön összehívás nélkül 7 napon belül az ülést vezető bejelentése alapján folytatja (folytatólagos ülés).

(4) A Képviselő-testület minden év augusztus hónapjában nyári szünetet tart.

(5) A Képviselő-testület üléseit a Hivatal házasságkötő termében, vagy kistárgyaló termében tartja, meghatározott feltételek esetén lehetséges más helyen történő ún. kihelyezett ülés tartása.

A Képviselő-testület alakuló ülése

15. §

(1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választ követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen

a) a Képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját,

b) a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét,

c) a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek,

d) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját,

e) a képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését,

f) a képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert/alpolgármestereket, megállapítja a tiszteletdíját és költségtérítését,

g) felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

A rendes ülés összehívása

16. §

(1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

– az ülés helye és időpontja

– a javasolt napirendi pontok

– a napirend előadójának neve és beosztása

– utalás az előterjesztés szóbeli jellegére

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívója és az előterjesztések érintettekhez történő eljuttatásának rendje:

a) a települési képviselőknek:

- CD lemezen vagy írásban

- technikai üzemzavar esetén papír alapon

helyi kézbesítő útján, az ülést megelőzően 7 nappal kell megküldeni;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak:

- papír alapon, helyi kézbesítő útján olyan időpontban kell eljuttatni, hogy azokat a Képviselő-testületi ülés előtt legalább 7 nappal kézhez kapják

- önkormányzati tulajdonú notebookot használók esetén az a) pontban meghatározottak szerint

c) a tanácskozási joggal meghívottak, valamint azoknak, akik jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja:

- papír alapon, helyi kézbesítő útján olyan időpontban kell eljuttatni, hogy azokat az ülés előtt legalább 7 nappal kézhez kapják.

(3) A nyilvános ülés meghívóját és anyagát Derecske város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

A rendkívüli ülés összehívása

17. §

(1) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni:

12. a települési képviselők egynegyedének,

13. a Képviselő-testület bizottságának,

14. a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének

a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a Képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban – a 16. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl. telefon).

Lakossági fórum

18. §

(1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat kell szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

- a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló várospolitikai fórum, továbbá

- a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A lakossági fórumról, annak helyéről és idejéről a lakosságot

- a Derecskei Hírek városi lapban közzétett,

- lakossági tájékoztatókon kifüggesztett,

- a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett

- Derecske város hivatalos honlapján

kifüggesztett meghívóban kell értesíteni.

(4) A város lakóinak naprakész informálását, a lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Derecskei Hírekben való havonkénti megjelentetése, a helyi televízióban történő sugározása, Derecske város hivatalos honlapján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján történő rendszeres tájékoztatás.

Közmeghallgatás

19. §

(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, minden év november hónapjában közmeghallgatást tart.

A közmeghallgatáson részt vesznek:

a) a képviselő-testület tagjai

b) a jegyző, az aljegyző

c) a Hivatal osztályvezetői

d) az önkormányzati intézmények vezetői

e) a Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(3) A közmeghallgatás helyét, idejét a Képviselő-testület üléstervében kell meghatározni.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, a helyi sajtó és televízió útján, Derecske város hivatalos honlapján, továbbá a lakosság által látogatott egyéb helyeken kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(5) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőnek 15 napon belül írásban választ kell adni. Erről a jegyző gondoskodik.

Az ülések nyilvánossága

20. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint Derecske város hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.

(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések, valamint a 10. § (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – valamennyi előterjesztést Derecske város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

(5) A helyi – esetleg megyei vagy országos – sajtó, rádió, televízió a nyilvános ülésről beszámolót (összefoglalót) készít(het).

21. §

(1) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A zárt ülésre vonatkozó, minősített többséggel meghozott testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti témában zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A zárt ülésen hozott döntésekről – az ülést követő 15 napon belül – a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével a hivatalos honlap útján tájékoztatja a város polgárait.

A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre

22. §

(1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

a) teljes körű tanácskozási joggal:

– a roma nemzetiségi önkormányzat elnökét

b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

– Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

– a könyvvizsgálót,

– a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

– az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

– azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(3) Tanácskozási joggal, vagy anélkül meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A roma nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A Képviselő-testület ülésének napirendje

23. §

(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a Képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

A tanácskozás rendje

24. §

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester (a továbbiakban: ülést vezető) hívja össze és vezeti.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályozásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti, valamint ellátja a Képviselő-testület és az Önkormányzat képviseletét.

Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést, az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz.

Az ülést vezető:

14. határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére,

15. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a szóbeli előterjesztésekről,

16. napirendi pontonként, a vita megnyitása előtt megadja a lehetőséget, hogy az adott napirendi pont előadójához a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek,

17. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

18. szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

19. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót,

20. tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata.

Az ülést vezető

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt; akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(5) A (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható.

(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A felszólalások típusai

25. §

A Képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) kérdés,

c) interpelláció, kérdés, közérdekű bejelentés, javaslat,

d) személyes megjegyzés.

Napirendek megtárgyalásának szabályai

26. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezetek tárgyalása – a Képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.

(3) Napirendi pontonként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója, erre irányuló kérés vagy igény esetén, vagy a lakosság tájékoztatása érdekében ismerteti az írásbeli előterjesztést, illetve azt kiegészítheti legfeljebb 3 perc időtartamban.

(4) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.

(5) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek maximum 2 perc időtartamban, amelyre a vita előtt kell a megkérdezettnek maximum 5 perc időtartamban választ adni.

(6) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Az első hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.

(7) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak – legfeljebb 3 perc időtartamban – az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

27. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Interpelláció, kérdés, közérdekű bejelentés, javaslat

28. §

(1) A települési képviselő a testület rendes ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás kérés (közérdekű kérdés) minden olyan – képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

A megkérdezett a kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban ad érdemi választ.

(3) Az interpellációt és a kérdést a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani a Hivatal Jogi és Igazgatási Osztályán.

(4) Az írásban benyújtott interpelláció és a kérdés válaszadására rendelkezésre álló időtartam témánként maximum 5 perc.

(5) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról az interpelláló, illetve kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. Amennyiben nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja, e nyilatkozatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha a Képviselő-testület sem fogadja el a választ, megbízza a tárgy szerint illetékes bizottságát az ügy kivizsgálásával. Nem utalható további kivizsgálásra azon interpelláció, illetve kérdés, mely költségvetési forrás hiánya miatt nem valósítható meg.

(6) Az interpellációkról és a kérdésekről a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(7) A települési képviselő az interpellációk és kérdések elhangzása után közérdekű bejelentéseket, javaslatokat tehet, témánként 1 perces időtartamban.

Személyes megjegyzés

29. §

(1) A Képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni az követően, hogy az ülés vezetője bejelenti a vitát lezáró szándékát.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.

IV. fejezet

A döntéshozatal szabályai

30. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha a Képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre (megválasztott képviselők több mint felének (5 fő) egybehangzó szavazata) való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű többség) szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez

a) a rendeletalkotáshoz,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszűntetéséhez,

f) a képviselők döntéshozatalból való kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,

g) a képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,

h) zárt ülés elrendeléséhez,

i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

j) alpolgármesterek megválasztásához,

k) a képviselő-testület költségvetésének megállapításához, módosításához, zárszámadásának elfogadásához, a gazdasági programjának elfogadásához,

l) a településrendezési terv elfogadásához,

m) közalapítvány létrehozásához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához,

n) kötvénykibocsátáshoz, hitelfelvételhez, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához,

o) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapításához, használatuk szabályozásához, kitüntetések, elismerő címek adományozásához,

p) helyi népszavazás elrendeléséhez,

q) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

r) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához,

s) közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához,

sz) az Önkormányzat tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság vonatkozásában Gt. szerint meghatározott döntések meghozatalához,

t) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

u) továbbá minden kérdésben, ahol a minősített többséget törvény előírja.

(6) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) A települési képviselő amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja, úgy a döntéshozatalból ki kell zárni.

A szavazás módja

31. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.

(3) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.

32. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülést vezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd az elfogadott módosító javaslatokkal értelemszerűen kiegészített eredeti javaslatot.

Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A képviselő kérésére saját szavazatának tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

33. §

(1) A Képviselő-testület név szerint szavaz a települési képviselők egynegyedének indítványára.

(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról szóló döntés meghozatalához.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket két példányban -- az ülés elnöke és a jegyző aláírása, valamint két települési képviselő által történő hitelesítés után -- az eldöntött kérdésre utalással a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első és második példányához kell csatolni.

34. §

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester, valamint a települési képviselők tehetnek javaslatot.

(3) A titkos szavazás zárt borítékba helyezett szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a szavazólapra felkerülő jelöltek személyéről. Érvényesen szavazni a szavazólapon a jelölt neve mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal lehet.

Érvénytelen az a szavazat, amelyik nem tartalmaz szavazatot, vagy a szavazás által eldönteni kívánt ügyre irányadó jogszabályba foglaltnál több szavazatot tartalmaz.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

-- a szavazás helyét és idejét,

-- a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

-- a szavazás eredményét,

-- a jegyzőkönyvvezető nevét,

-- a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

(7) A titkos szavazással hozott döntést a Képviselő-testület határozatba foglalja.

Szavazategyenlőség

35. §

(1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha

a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik;

b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.

(2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a Képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat.

A Képviselő-testület döntései

36. §

(1) A Képviselő-testület döntése:

1. önkormányzati rendelet,

2. határozat,

Határozathozatal

37. §

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A Képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

11. ügyrendi kérdésekben,

12. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

13. tájékoztató anyagokról,

14. a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

A rendeletalkotás

38. §

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

-- a polgármester,

-- a képviselő,

-- a képviselő-testület bizottsága,

-- a jegyző,

-- az erre irányuló népi kezdeményezés.

(3) A képviselő, a bizottság, illetve a népi kezdeményezést szervezők az indítványt a polgármesterhez írásban nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a Képviselő-testülethez kell írásban benyújtaniuk.

39. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról – a módosítással egyidejűleg – a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A közszemlére tételt a rendelet eredeti példányára fel kell jegyezni.

(4) A rendeletet a városi könyvtárban történő elhelyezéssel, valamint a hivatalos honlapon történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása

40. §

(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan növekvő sorrendben arab sorszámmal, törve az évszámmal és zárójelben feltüntetve a kihirdetés napját (hónapot római számmal, a napot arab számmal) kell ellátni. Ezt „önkormányzati rendelete” megjelölést kell alkalmazni, mely után meg kell fogalmazni a rendelet tárgyát.

(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan növekvő sorrendben arab sorszámmal, törve az évszámmal és zárójelben az ülés napjának megfelelő dátumozással (hónapot római számmal, a napot arab számmal) kell ellátni. Ezt követően „KT” számú határozat” szövegrészt kell feltüntetni.

(3) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

(4) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formában az érintetteknek meg kell küldeni.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

41. §

(1) A Képviselő-testület ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni.

(2) A képviselő-testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,

b) egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak,

c) egy példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a városi könyvtár részére kell megküldeni.

(3)¹⁶ A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a testületi ülés helyét és időpontját,

b) a megjelent önkormányzati képviselők nevét, létszámát (önkormányzati képviselők esetében a később érkező, illetve az ülés bezárása előtt távozó önkormányzati képviselő nevét, a távozás tényét, a jelenlévő önkormányzati képviselők létszámát),

c) meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előadók nevét és beosztását,

e) az előterjesztéseket,

 f) napirendenként a szóbeli előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásukat, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,

g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

h) a döntéshozatalban feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

i) a döntéshozatalban résztvevők számát,

j) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

k) a szavazás számszerű eredményét,

l) a hozott döntéseket,

m) az ülésen elhangzott kérdéseket, interpellációkat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb felszólalásokat,

n) a polgármester esetleges intézkedéseit,

o) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

p) az ülésen történt fontosabb eseményeket

(4) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A hozzászóló és indítványtevő – a testület hozzájárulása nélkül – kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) a névszerinti szavazásról készült névsor,

d) írásbeli előterjesztések,

e) az írásban benyújtott hozzászólások, interpellációk, kérdések,

f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.

(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(8) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (7) bekezdés kivételével a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

42. §

A választópolgárok a városi könyvtárban és a város honlapján betekinthetnek a Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, aminek lehetőségéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.

43. §

(1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(2) A Képviselő-testület zárt üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármester, a jegyző és a képviselők tekinthetnek be, valamint az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők a csak rájuk vonatkozó részbe. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyző engedélyezi.

44. §

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik az általa kijelölt köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő útján.

V. Rész

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Összeférhetetlenség

45. §

A települési képviselő nem lehet:

a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,

e) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének köztisztviselője,

f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

i) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

j) helyi és körzeti médiaszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

46. §

A települési képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

47. §

(1) A települési képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2)² A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3)³ A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezések

48. §

(1) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(2) A bizottság tagja nem lehet a 45. §-ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.

(3) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(4) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a Képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

A települési képviselő vagyonnyilatkozata

49. §

(1) A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén -- annak benyújtásáig -- az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3)⁴ A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a Hivatalban a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnökének, akadályoztatása esetén az elnökhelyettesnek adja át. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, mely a megtekinthető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás szabályait az SZMSZ 5. melléklete határozza meg.

A képviselők jogai és kötelességei

50. §

(1) A települési képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, roma nemzetiségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,

d) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

e) a Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a Hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni,

f) évente egy esetben beszámolót tarthat a település lakossága, illetve a körzetében élők érdekében végzett tevékenységéről, és a Képviselő-testület közérdeklődésre számot tartó döntéseiről.

g) a körzetét érintő ügyben – egyedül vagy több képviselő közösen – a lakosság tájékoztatása illetve véleményének kikérése céljából fórumot szervezhet.

(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában,

b) a Képviselő-testület döntésének megfelelően részt kell vennie a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot meg kell őriznie; titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

3. kapcsolatot kell tartania a körzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

4. fogadóórát tart,

5. a helyi médián keresztül kizárólag képviselői tevékenységével kapcsolatosan jogosult tájékoztatást adni, s a helyi médiának kötelessége lehetőséget biztosítani a képviselői tájékoztatásra

(3) A Hivatal gondoskodik a fogadóórák, fórumok és beszámolók időpontjának és helyének – a helyben szokásos módon történő – közzétételéről, valamint a megtartásukhoz szükséges feltételek –biztosításáról, továbbá közreműködik a képviselői beszámolók előkészítésében.

A képviselők díjazása, költségtérítése

51. §

A Képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának járó tiszteletdíjról és juttatásról külön rendeletben rendelkezik.

VI. Rész

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottság jogállása, megválasztása

52. §

(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére, rendeletben és határozatban átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester írásbeli előterjesztése alapján meghatározza bizottságait, azok elnevezését és feladatkörét.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(4) A polgármester, az alpolgármester, illetve a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(5) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(6) A bizottság elnökét és tagjait -- a polgármester írásbeli előterjesztése alapján -- a Képviselő-testület választja meg legkésőbb alakuló ülését követő első ülésén.

(7) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

53. §

(1)⁵ A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a megjelölt összetétellel (önkormányzati képviselő+nem önkormányzati képviselő tagok):

 – Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság: tagjainak száma 11 fő (6+5 fő)

– Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság: tagjainak száma 5 fő (3+2 fő)

– Szociális Bizottság: tagjainak száma 5 fő (3+2 fő) 

(2) A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

(3) A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza:

a) azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be,

b) azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

54. §

(1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

(2) Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok az ügy II. fokú elbírálásában nem vehetnek részt.

A bizottság ülései

55. §

(1) A bizottság féléves ülésterv alapján működik, illetőleg szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére – az előzőeken kívül -- meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az elnökhelyettes látja el.

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(4) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg. A bizottságok ülései legkésőbb 17 órakor kezdődhetnek és időtartamuk a 3 órát – legfeljebb 1 óra hosszabbítással megtoldva – nem haladhatja meg. A hosszabbításról a bizottság vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Amennyiben ezen időtartam alatt a bizottság a napirendek tárgyalásával nem végzett, másnap folytatólagos ülést kell tartania.

(5) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.

(6) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne. Erre vonatkozóan az egyes bizottságokra a jelen szabályzatban megfogalmazott eljárási rendet kell alkalmazni.

(7) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

56. §

(1) A bizottság elnöke, illetve elnökök kötelesek összehívni a bizottságot

a) a képviselő-testület indítványára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely -- a bizottság feladatkörébe tartozó -- ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.

(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.

(4) A bizottság, illetve az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van. Határozatot egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazásban csak a bizottság tagjai vehetnek részt.

(5) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

57. §

(1)¹⁷ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a 41. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

58. §

(1) Bármely képviselő kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(3) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(4) A bizottság ülésének nyilvánosságára a Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.

(5) ¹⁹

Az ideiglenes bizottság

59. §

(1) A Képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat.

A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

60. §

A bizottság, illetve az együttes ülés döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

A kizárt elnököt, illetve tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

VII. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI, VEZETŐI

A polgármester

61. §

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselő.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3)⁶ A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, és meghatározza a jogszabályok keretei között az illetményét és egyéb járandóságait. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság gyakorolja.

(4) A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

Összeférhetetlenség

62. §

(1) A polgármester nem lehet:

a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos,

b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

c) a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,

e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,

f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,

g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,

h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,

i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,

m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,

n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

s) helyi és körzeti médiaszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja,

sz) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője.

(2) A főállású polgármester:

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt -- az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével -- nem létesíthet;

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,

bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

bc) szövetkezet tisztségviselője,

bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

A polgármester feladatai

63. §

A polgármester főbb feladatai:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző tekintetében,

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők, az önkormányzat közhasznú társaságai ügyvezetője tekintetében,

h) a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,

i) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát,

j) tájékoztatja a város lakosságát a várospolitikai szempontból fontos és aktuális kérdésekről,

k) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

l) menedzseli az önkormányzat gazdálkodását,

m) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,

n) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

o) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,

p) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,

r) segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját,

s) együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a kistérségi polgármesterekkel, a roma nemzetiségi önkormányzattal,

sz) ellátja az átruházott hatásköröket,

t) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

u) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

v) végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.

Alpolgármester

64. §

(1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármesterek a polgármester irányításával és az általa meghatározott munkamegosztás szerint látják el feladataikat. A polgármester kijelöli az őt helyettesítő alpolgármestert.

Jegyző

65. §

(1) A polgármester -- pályázat alapján -- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(3) A jegyző főbb feladatai

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről,

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

k) biztosítja az ügyek törvényes, szakszerű és gyors intézését,

l) szervezi a Hivatal állampolgárokat tájékoztató munkáját,

m) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

n) biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát.

Aljegyző

66. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára -- a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint -- aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyzőt – távolléte, vagy akadályoztatása esetén -- teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

67. §

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Polgármester ad megbízást a Hivatalban a Kttv. alapján megfelelő képesítési előírással és közigazgatási gyakorlattal rendelkező köztisztviselő részére

VIII. Rész

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

68. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre „Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel.

(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza a hivatal feladatait, szervezeti felépítését, a belső szervezeti egységek feladatait, a gazdálkodásával kapcsolatos feladatköröket, a hivatal munkarendjét, valamint a működéssel, a költségvetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat, szabályokat.

IX. Rész

EGYÜTTMŰKÖDÉS A CIVIL SZERVEZETEKKEL ÉS A

HELYI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL

69. §

(1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) Az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesület felsorolását, melyeket – a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

(3) A Képviselő-testület megfelelő közösségi célú helyiségek rendelkezésre bocsátásával segíti a kisebbségi önkormányzatok működését. Kérésükre a polgármesteri hivatal biztosítja üléseik jegyzőkönyvének vezetését, hangfelvétel készítését, elvégzi számvitelüket, és ellátja őket az igényelt szakmai és jogi tanácsokkal.

70. §

(1) Derecske Város Önkormányzata a kisebbségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a roma nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) A Hivatal közreműködik a roma nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, szakmai segítséget nyújt.

(4) Derecske Város Önkormányzata által a roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosított működési feltételeket az SZMSZ 6. melléklet szerinti együttműködési megállapodás állapítja meg.

X. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA, KÖLTSÉGVETÉSE

Az Önkormányzat vagyona

71. §

(1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon nyilvántartására, kezelésére, hasznosítására, valamint tulajdonjogának átruházására vonatkozó részletes szabályokat külön rendeletben szabályozza.

Az Önkormányzat gazdálkodása

72. §

(1) Az Önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a felsőbbszintű jogszabályi előírásokból adódó gazdálkodási feladatát a Képviselő-testület rendeletei és határozatai, valamint a belső szabályzatokban foglaltak alapján végzi.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A Hivatal a gazdálkodás egészét önkormányzati szinten összefogja, ellátja a Mese-Vár Óvoda és Bölcsőde, valamint a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár, mint önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodási, pénzügyi feladatait is.

(3) Az önkormányzat intézményeit támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézményeknek a kötelező díjon kívüli bevételeit. Az intézmények a használatukban lévő ingatlanokat és ingókat – alapfeladatuk sérelme nélkül – bevételeik növelésére fordíthatják. Az önkormányzat támogatást nyújthat a más szervezetek által fenntartott intézmények működéséhez is.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Az Önkormányzat költségvetése

73. §

(1) A Képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi módosítását, valamint a költségvetési zárszámadást önkormányzati rendelettel állapítja meg, illetve hagyja jóvá.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét, az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja:

1. Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított költségvetési koncepciót kell a testület elé terjeszteni. Ebben számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét, be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá jelezni kell az egyes döntések hatásai. A költségvetési koncepció elfogadásáról és a további tervező munka menetéről a Képviselő-testület határozathozatal alapján dönt.

2. ⁷A második fordulóban a jegyző által előkészített költségvetési előirányzatokat egyezteti az intézmények vezetőivel és az érdek-képviseleti szervekkel, az egyeztetett adatokat megvitatják a testületi bizottságok és véleményezik azt, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a költségvetési rendelet-tervezet egészére ad írásos véleményezést, írásban véleményezi a függetlenített könyvvizsgáló, és a polgármester az előterjesztéssel együtt a rendelet-tervezetet az SZMSZ-ben meghatározottak részére megküldi. A Képviselő-testület megvitatás után rendeletileg foglal állást az önkormányzati költségvetés jóváhagyásáról.⁷

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásában jelentkező évközi változások az éves költségvetés módosítását igényelhetik. A költségvetés módosítását tartalmazó rendelet-tervezetet egy fordulóban tárgyal(hat)ja a Képviselő-testület.  

(4) A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

A z Önkormányzat belső kontrollrendszere

74. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrző szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(3) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-ában, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben részletesen ismertetett belső ellenőrzés útján biztosítja.

(4) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(5) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(6) Az önkormányzat egészére vonatkozó ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(7) A belső ellenőrzést végző személy a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, melyeket a polgármester a Képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő.

(8) A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, továbbá az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést – a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg – a Képviselő-testület elé terjeszti.

(9) Az önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet

a.) ellenőrzést végez a Képviselő-testület hivatalánál az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan,

b.) ellenőrzést végezhet az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és az önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan kedvezményezett szervezeteknél is.

(10) Az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a jegyző által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

(11)⁸ A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

d) ellátja a Képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.

(12)⁹ A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

XI. Rész

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

75. §

A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

XII. Rész

Záró rendelkezések

76. §

(1) Ez a rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(2) Hatályát veszti

1. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet,

2. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2010. (X. 18.) önkormányzati rendelet,

3. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelet,

4. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet,

5. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelet,

6. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelet,

7. A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2013. (III. 12.) önkormányzati rendelet.

Derecske, 2013. március 28.

                                Bakó István s.k.                                            dr. Antal Erzsébet s.k.

                                polgármester                                                         jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése megtörtént: 2013. március hó 29. napján.

dr. Antal Erzsébet s.k.

jegyző

Jegyzék a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteiről és függelékeiről

Mellékletek:

1. melléklet Derecske Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai

2. melléklet A Képviselő-testület által átruházott hatáskörökről

3. melléklet A bizottságok feladat- és hatásköre

4. melléklet A bizottság által benyújtott, illetőleg a bizottság

állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

5. melléklet A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás szabályairól

6. melléklet Együttműködési megállapodás a Derecskei Roma Nemzetiségi

Önkormányzattal

Függelékek:

1. függelék Önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesületek, melyeket tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal a képviselő-testület ülésére meg kell hívni

2. függelék Az önkormányzati államháztartási szakfeladatok megnevezése