Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése, jogállása

1.§

(1)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kalocsa Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)       Székhelye: 6300-Kalocsa, Szent István király út 35.

2. §

Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és a pecsét.

A város címerét, zászlaját, ezen önkormányzati jelképek a KALOCSA név használatát, valamint a városi kitüntető díjak adományozását a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. §

1. (1) Az önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, benne körfelirat: „ Kalocsa Város Önkormányzata Bács-Kiskun megye” helyezkedik el, közepén a Magyar Köztársaság címere.

2. (2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a.) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b.) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

3. (3) A polgármester (alpolgármester) és a jegyző (aljegyző) hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a.)  Kalocsa Város Önkormányzat Polgármestere Bács-Kiskun Megye (Alpolgármestere),

b.)  Kalocsa Város Önkormányzat Jegyzője Bács-Kiskun Megye (Aljegyzője).

(4) A jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőkőn az önkormányzat címerét

4. §

Az önkormányzat testvértelepülései

1. a.) Kirchheim unter Teck-kel (Németországi Szövetségi Köztársaság)
2. b.) Székelykeresztúr (Román Köztársaság)
3. c.) Totana (Spanyol Királyság)
4. d.) Betlehem (Izrael)
5. e.) Kula (Szerbia Köztársaság)

II.

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

5. §

(1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

 (2) Önként vállalt feladatként gondoskodik:

a.) szociális szakellátásról, ( ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményi ellátás: időskorúak, értelmi fogyatékosok szakosított otthona),

b.) mezőőri szolgálatról,

c.) tájékoztatási és ellenőrzési tevékenység az atomenergiáról szóló törvény alapján

6. §

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a jogszabályban meghatározott eseteken kívül gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban tulajdonjog megszerzése, tulajdonrész eladásáról döntés.

(2) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kell készíteni, vagy közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet. Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, nélkülük a napirend nem tárgyalható.

(3) Hitel felvétele esetén az előterjesztésben be kell mutatni a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel összefüggésben a pénzügyi kockázatok felmérését, továbbá a hitelfelvételről szóló döntés-előkészítés folyamatában a futamidő egyes éveit terhelő kötelezettség költségvetési egyensúlyra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az előterjesztéshez a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság írásos véleményét is csatolni kell.

III.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület összehívása

7. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes,  rendkívüli, és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

8.§

(1) A testület szükség szerint, általában kéthetente, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

a.) A képviselő-testület az ülését általában kéthetente a Városháza Dísztermében tartja.

b.) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt általában minden év július 15.-től augusztus 25-ig ülésszünetet tart.

(2) Indokolt esetben a képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart. 

(3) A polgármester köteles 15 napon belül a testületi ülést összehívni, ha:

a.) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b.) a képviselők egynegyedének írásban benyújtott indítványára,

c.) a képviselő-testület bármely bizottságának benyújtott indítványára,

d.) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére,

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni- szöveges indokolással és határozati javaslattal- a javasolt napirend megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles az ülést összehívni.

(5) A rendkívüli képviselő-testületi ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben bármilyen értesítési mód mellett összehívható, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban  mindenképpen közölni kell.

(6) A képviselő-testületi ülést a polgármester és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Jogi, Ügyrendi és EU Kapcsolatok Bizottság Elnöke, polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, főállású alpolgármester akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester,valamennyi akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és EU Kapcsolatok Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti.

(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.

(8) Helyben szokásos módón történő közzétételnek kell tekinteni, ha a közzététel a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztést.

(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

f) a könyvvizsgálót az őt érintő napirendek tekintetében,

g) az önkormányzati intézmények vezetőit,

h) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

i.) nem képviselő bizottsági tagokat

j) a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,

k.) napirendi ponttal érintett gazdasági társaságok vezetőit,

l.) helyi sajtó képviselőit

m.) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart,

(10) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

a) jegyző,

b) aljegyző,

c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,

d.) nem képviselő bizottsági tagok részére,

e.) nemzetiségi önkormányzatok elnökei részére.

(11) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének és a könyvvizsgálónak részére a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.

(12) Az (10)-(11) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(13) A meghívóban zárt ülésként javasolt előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottsági tagoknak, a jegyzőnek, aljegyzőnek és a polgármesteri hivatal érintett belső szervezeti egységének a vezetője részére kell megküldeni. A nemzetiségi önkormányzat elnökének részére csak a nemzetiségi önkormányzatot érintő zárt ülés előterjesztését kell kézbesíteni.

(14)  A meghívó és az előterjesztések kézbesítése elektronikus formában  ( e-mail vagy internetes letöltési lehetőség) , vagy kérésre papír alapon történik. Ahol a rendelet írásbeliséget ír elő, ott az elektronikus úton, vagy adathordozón történő értesítést is érteni kell. Technikai hiba esetén papír alapon történik a kézbesítés.

9.§

Munkaprogram

A polgármester az alakuló ülésen szóban vagy írásban programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a területfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, a feladatokat tartalmazza. 

A képviselő-testület ülése, szabályai

10. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve rendelhet el a törvényben meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek illetékes vezetői, és az illetékes ügyintéző  szakértőként vesznek részt a zárt ülésen.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester (mint levezető elnök) vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozat képességét.

(3) A határozatképességet a levezető elnök folyamatosan figyelemmel kísérli, ha az ülés határozatképtelenné válik, akkor kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha a határozatképesség helyreállítására tett kísérlet eredménytelen, akkor az ülés a levezető elnök berekeszti. Az elmaradt napirendi pontokat a testület a következő ülésen tárgyalja.

(5) A levezető elnök:

a.) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,

b.) javaslatot tesz a napirendekre (a meghívóban szereplőkre, a visszatérő ügyekre, valamint a sürgősségi indítványokra),

c.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

d.) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

e.) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

f.) tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint havonta egy alkalommal szóban jelentést a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

g.) berekeszti az ülést.

(6) A levezető elnök jegyzőkönyv-hitelesítőnek a képviselő-testület tagjai közül két személyt jelöl ki.

(7) A hitelesítők személyéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

Napirend előtti felszólalás

12. §

       (1) A képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármelyik képviselő felszólalhat. Napirend előtt felszólalni Kalocsa várost és lakosságát érintő közérdekű ügyben, a képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet.

(2) A levezető elnök a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy

a.) a napirend előtti felszólalási szándékát a képviselő a levezető elnöknek - a tárgy megjelölésével - előre jelezte, és

b.) a felszólalás az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(3) Amennyiben a levezető elnök szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő felszólalási igényéről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

(5) Napirend előtti felszólalást követően a levezető elnök, valamint aki személyében érintett a felszólalásra reagálhat.

       (6) Napirend előtti felszólalás, valamint az arra való reagálás időtartama legfeljebb 3 perc.

Sürgősségi indítvány

13. §

(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzatok elnöke terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány – kivéve a visszatérő ügyet érintő napirend -, mely a meghívóban nem szerepel. 

(3) Az indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával és a szükséges iratok becsatolásával - írásban, az ülést megelőző munkanap 12 óráig a polgármesterhez kell benyújtani. Kivételes esetben a testületi ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt lehet sürgősségi indítványt tenni.

(4) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.

(5) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.

Tanácskozás rendje, szavazás

14. §

(1) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz. 

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön- külön vitát nyit.

       (3) A képviselő-testületi ülésen elsőként a napirend előadóját illeti a szó, az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.

15. §

(1) A vitát megelőzően az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztés értelmezésére vonatkozóan kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(2) A vitát a levezető elnök vezeti, a jelenlévők közül megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)  Felszólalás szabályai:

(a) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc időtartamú, ismételt felszólalásra legfeljebb 2 perces időtartamban kerülhet sor.

(b) Amennyiben a polgármester az ismételt felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(c) A határozathozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat, az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei, a képviselő-csoportok vezetői e minőségükben, illetve távollétükben az általuk a képviselő-csoport vezetésével megbízott személy 5 perces időkeretben szólalhat fel.

(d) Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond.

(e) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb 1 perc.

(f) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Ügyrendi kérdés: 

a)  napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

b)  javaslat a hozzászólók listájának lezárására,

c)  vita lezárására vonatkozó javaslat,

d) szavazás módjára vonatkozó javaslat,

e)  napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,

f)  a képviselő vagy képviselő-csoport szünetet kér.

(6) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(7)       Az időhatárt túllépő képviselőtől a polgármester megvonja a szót.

(8)       A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester - a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel - felmentést adhat.

(9)       Bármikor szót kérhet:

1.       a.) az előterjesztő, 
2.       b.) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
3.       c.) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(10)     A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc.

(11)     A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, illetve sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A képviselő megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb 1 perc időtartamban.

(12)     A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve a személyes érintettség bejelentését.

16. §

       (1) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(2) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármesternek kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az elnök a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(3) A képviselő-testületi ülésen a megjelent hallgatóság tagjai részére a hozzászólást a levezető elnök engedélyezi. Amennyiben a levezető elnök nem engedélyezi a hozzászólást, akkor a testület bármely képviselő indítványára vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről. 

17. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. ​

(2) A napirend előadója, illetve bármely képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

18. §

A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.

19. §

A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket kettő vagy több fordulóban tárgyalja meg. 

20. §

(1) A hozzászólásokat követően a polgármester lezárja a vitát.

(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket, kiegészítő változatokat és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(4) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és egyenként szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

A személyes érintettség

21. § 

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy hozzátartozója gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján képviselőtestületi döntés kedvezményezettje, ha érdekelt

a.) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;

b.) önkormányzat által kiírt pályázat útján vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;

c.) a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3) A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(4) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következményei:

a)  Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül,

b.) amennyiben a Képviselő-testület egy szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.

Az ülések napirendje

22. §

(1) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

a.) képviselő-testület bizottságai,

b.) polgármester,

c.) képviselő,

d.) jegyző,

e.) aljegyző,

g.) önkormányzati intézmények vezetői,

h.) önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai,

i.) nemzetiségi önkormányzatok elnökei

j.) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a beszámoló,

c) a határozati javaslat,

d) a tájékoztató,

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, a hozandó döntés indokainak felsorolását, - szükség szerint az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét, a tárgykört rendező szabályokat, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését. Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat kell használni.

(5) A bizottságok az előterjesztésekre vonatkozó véleményeiket legkésőbb a testületi ülésen, az adott napirend vitájakor terjeszthetik elő.

A döntések meghozatala

23. §

(1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a jelenlévő képviselők egynegyede együttesen indítványozza, továbbá ha azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.

(5) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(6) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa ABC sorrendben a képviselők nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal szavaznak.

(7) A névszerinti szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni.

24. §

(1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat megszámláltatja.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Jogi, Ügyrendi és Európai Uniós Kapcsolatok Bizottsága képviselő-testületi tag tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a testület a feladat ellátására - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. §

(1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

    (3) A polgármester először - külön-külön  -  az előterjesztő által el nem fogadott módosító javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) Az előterjesztő által el nem fogadott kiegészítő és további kiegészítő változásokról történő szavazásra az eredeti előterjesztést követő szavazás után kerülhet sor.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően, azonnal szavazásra bocsátja.

26. §

 Az egyéb jogszabályban meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges :

(a) alapítvány létrehozása, megszüntetése, átalakulása,

(b) hitelfelvétel,

(c) helyi kitüntetés adományozásához, (díszpolgári cím adományozása), kitüntetési javaslathoz

(d) helyi népszavazás kiírásához,

(e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához.

(f) ideiglenes bizottság létrehozásához,

(g) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés az önkormányzati vagyonrendelet szerint,

(h) gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, gazdasági társaságban meglévő tulajdonrész értékesítéséhez

27. §

​

(1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő kérésére meg kell ismételni.

A képviselő-testület döntései, a döntések jelölése,

kihirdetése és közzététele

28. §

(1) A képviselő-testület döntései:

a.) önkormányzati rendelet,

b.) határozat,

c.) normatív határozat

(2) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket, állásfoglalásokat határozat-hozatal nélkül tudomásul veszi.

(3) Normatív határozatot hoz a képviselő-testület az önkormányzat intézményeinek alapító okiratainak elfogadásáról és annak módosításáról, hivatal szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról.

Rendeletalkotás

29. §

(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a települési képviselők,

• a polgármester, alpolgármester(ek), jegyző,

• nemzetiségi önkormányzatok,

• erre irányuló népi kezdeményezés,

• önkormányzati társulás tagjai.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

30. §

(1) A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. A rendelet-tervezetet a tárgya szerinti illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében részt vesznek a hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.

(2) A Jogi, Ügyrendi és Európai Uniós Kapcsolatok Bizottsága szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal felülvizsgálja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek azok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy újabb rendeletalkotásra.

(3) A rendeletet az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

31. §

(1) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A rendelet jelölése:

Kalocsa Város Önkormányzata ..../20..... (kihirdetési hónap, nap) önkormányzati rendelete.

32. §

(1) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról 5 napon belül a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetése a Városháza hirdetőtábláján történik. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(3) A rendelet közzétételének formái lehetnek:

a.) képviselő-testületi tagok,

b.) helyi sajtó, rádió, TV útján,

c.) plakáton,

1. d.) önkormányzati tájékoztató formájában,
2. e.) önkormányzati honlap.

(4) A képviselő-testület rendeleteit meg kell küldeni  a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek és intézményeknek.

33. §

Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

34. §

A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat függelékeként - naprakész állapotban vezetni. A jegyzék az SZMSZ 4. számú függelékét képezi.

Határozat

35. §

A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja – szükség szerint - a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, valamint azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

36. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2)  A képviselő-testület által hozott határozat jelölése:

Kalocsa Város Önkormányzata ..../20..... számú határozata.

37. §

A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ

38.§

 (1)      A beszámoló

1. a.) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. b.) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
3. c.) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről

készíthető. 

39.§

1. (1) A beszámolók benyújtására a 22.§ (1) bekezdés a-i) pontjaiban megjelöltek feladatkörükben –, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

2. (2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

3. (3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő. 

4. (4) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

5. (5) Tájékoztató benyújtására a 22.§ (1) bekezdés a-i) pontjaiban megjelölt személyeken túl akit a képviselő-testület erre felkért -  jogosultak.

6. (6) A tájékoztató elfogadása tudomásulvétellel történik, határozati formában.

Kérdés, interpelláció

40. §

(1) Kérdés: a képviselő a képviselő-testület ülésén a

a.) polgármestertől,

b.) alpolgármester(ek)től,

c.) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d.) a jegyzőtől

az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor - vita nélkül - határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(3) A kérdéseket a képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után teheti fel.

(4) Kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre

41. §

(1) Interpelláció: a képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után – a

a.) polgármestertől,

b.) alpolgármester(ek)től,

c.) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d.) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.

(2) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a polgármesterre, vagy a tárgy szerint érintett bizottságra – bizottság feladatkörébe tartozó esetben a polgármesterre - bízza.

(3) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet.

(4) Interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre.

A tanácskozás rendjének fenntartása

42. §

(1) Levezető elnök jogosult a hozzászólónak figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondanivalóját.

(2) Jogosult továbbá a tanácskozás rendjének fenntartása céljából:

a.) figyelmeztetni a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, időkeretet túllépi, vagy a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmazott,

b.) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót,

c.) figyelmezteti azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d.) rendre utasíthatja a nem képviselő megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(3) Az ülést a képviselő-testület a levezető elnök javaslatára félbeszakíthatja, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, ha az ülés félbeszakad, csak a polgármesteri összehívásra folytatódhat. Az ülés félbeszakításáról a testület vita nélkül határoz.

A jegyzőkönyv

43. §

(1) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza:

a.) az ülés jellegét (alakuló, rendes, ünnepi,  rendkívüli, közmeghallgatás),

b.) az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,

c.) a távolmaradt képviselők névsorát( távollét okát , hogy ha jelezte),

d.) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

e.) a polgármester esetleges intézkedéseit,

f.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

g.) az ülés bezárását.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint két fő jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. 

Közmeghallgatás

44. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

IV.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

45. §

(1)      A képviselő joga:

1. a.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét  szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
2. b.) tiszteletdíjra jogosultság a külön rendeletben megállapítottak szerint;
3. c.) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
   1. d.) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e.) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését,

(2)       A képviselő köteles:

1. a.) olyan magtartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. A képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához;
2. b.) a vele szemben felmerült kizárási okot, személyi érintettséget a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni;
3. c.) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, valamint a más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat betartani. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
4. d.) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
5. e.) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
6. f.) jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni.

46. §

(1) Tiszteletdíj legfeljebb 2 állandó bizottsági tagság után állapítható meg.

(2) A tiszteletdíj - igazolatlan távollét esetén - mérsékelhető a következő szerint:

A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről való 1/4 éven belüli, az ülések 50 %-át meghaladó igazolatlan távollét esetén 25 %-kal csökken a következő hónap tiszteletdíja.

(3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre, vagy utólag 7 napon belül a polgármesternek, a bizottság elnökének, jegyzőnek, aljegyzőnek, vagy a bizottsági referensnek bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

a.) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

b.) utólag 7 napon belül igazolja.

(5) Az igazolatlan távollétek nyilvántartásáról a bizottság elnöke gondoskodik.

VI.

A képviselő-csoport

47.§

(1)     A képviselők testületi tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot (frakció) hozhatnak létre.

(2)      A frakció megalakulását és vezetőjét be kell jelenteni a polgármesternek,

(3)     Képviselő-csoportot legalább 4 képviselő alakíthat. Minden képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet tagja.

(4)     Az ugyanazon párthoz vagy jelölő szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselő-csoportot alakíthatnak.

(5)     A képviselő-csoport a saját tagjai sorából vezetőt választ. A vezető akadályoztatása esetén a képviselő-csoport vezetőjének helyettese jár el.

(6)      Megszűnik a képviselő-csoport, ha tagjainak száma 4 fő alá csökken.

(7)     A megszűnt képviselő-csoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 3 napon belül bejelenteni a polgármesternek.

(8)     A képviselő-csoporttal kapcsolatos egyéb tényeket és változásokat a következő testületi ülésen be kell jelenteni.

(9)      A frakció jogosult az önkormányzat által biztosított irodahasználatra.

VI.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottsági feladatok, szervezet

48. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására 5 állandó bizottságot választ.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület, az elnökhelyettest a bizottság választja meg.

(3) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság tartja nyílván és ellenőrzi.

(4) A Jogi, Ügyrendi és Európai Uniós Kapcsolatok Bizottsága végzi az önkormányzati képviselők vonatkozásában az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát és a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást.

(5) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

49. §

Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság  7 fővel ( 3 külső tag)

Jogi Ügyrendi és Európai Kapcsolatok Bizottsága 7 fővel ( 3 külső tag)

Humánerőforrás Bizottság 7 fővel ( 3 külső tag)

Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Bizottság 7 fővel ( 3 külső tag)

Közbeszerzési Bizottság 7 fővel

50. §

(1) A képviselő-testület a bizottságaira - minősített többségi szavazattal - hatáskört ruházhat át, azt visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet élni. Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok a II. fokú döntésben nem vehetnek részt.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

51. §

(1) A bizottságok feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése.

(2) A döntés előkészítő feladat körében a bizottságok jogosultak:

a.) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,

b.) az előterjesztett indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,

c.) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére határidő megjelölésével,

d.) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.

A bizottsági működés főbb szabályai

52. §

Az állandó bizottságok működésének szabályait ( ügyrend)  az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy a  nem szabályozott kérdésekben a testület működésének szabályait kell alkalmazni.

53. §

(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök– akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze és vezeti.

(3) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

(4) A bizottsági ülést össze kell hívni:

a.) a képviselő-testület döntése alapján,

b.) a polgármester indítványára,

c.) a bizottsági tagok 2/3-ának indítványára.

54. §

(1) Döntéseiről a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - adhat tájékoztatást.

(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati (üzleti) és hivatali titkot megőrizni.

55.§

A jegyzőkönyvet az elnök, a bizottság egy tagja jegyzőkönyv-hitelesítőként, valamint a jegyzőkönyvvezető( bizottsági referens) írja alá.

VII.

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER,

A JEGYZŐ (ALJEGYZŐ)

A polgármester

56. §

A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

57. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a.) segíti a képviselők munkáját,

b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c.) képviseli az önkormányzatot,

d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f.) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,és a helyi fórumok szervezéséről,

g.) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,.

(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A polgármester két testületi ülés között halaszthatatlan esetben dönthet:

(a) gazdasági társaságok alapító okiratának, társasági szerződésének kötelezettséget és személyi változást nem jelentő, adatmódosítással járó ügyekben,

(b) az önkormányzat részére többlet pénzügyi terhet nem jelentő támogatási szerződések és azok módosításainak megkötéséről.

58. §

(1) A polgármester illetményének növelésére, valamint jutalmazására - a törvényi keretek között - a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság tesz javaslatot.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hónap első csütörtökén 14-18 óráig.

Az alpolgármesterek

59. §

(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő főállású alpolgármestert és 1 fő társadalmi alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármesterek illetményének mértékéről.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.

(4) Az alpolgármester fogadóórája: minden hónap harmadik keddjén 14-18 óráig.

A jegyző

60. § 

 (1) A jegyző főbb feladatai:

A jegyző

1. a.) vezeti a hivatalt, megszervezi annak  munkáját;
2. b.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal összes köztisztviselője, valamint a munkajogviszonyban állók vonatkozásában,
3. c.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
4. d.) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
5. e.) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
6. f.) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;
7. g.) köteles jelezni, ha a képviselő-testület működésében jogszabálysértő döntést, vagy működést észlel,
8. h.) Törvényességi észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja;

h.)        döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

i.)         ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,

j.)         dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

(2) A jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.

Az aljegyző

61. §

A jegyzőt - távolléte esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

62. §

(1) A hivatal jogi személy, önálló működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A hivatal elnevezését, belső szervezeti felépítését, köztisztviselőinek és munkavállalóinak munkaidejét, munkarendjét, valamint a hivatal ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

(4) Az irodákat az irodavezetők vezetik.

(5) A csoportok vezetésére és az irodavezető helyettesítésére csoportvezetői megbízás adható.

(6) A Foktői Irodát csoportvezető vezeti.

(7) Az irodavezetői  megbízás a Kttv. 236.§ (5) bekezdése alapján főosztályvezető-helyettesi, a munkáltatói jogkör gyakorlója által adott csoportvezetői megbízás pedig osztályvezetői szintnek felel meg.

(8) A (6) bekezdésnek megfelelően a Kttv. 236.§ (4) bekezdés b. pontja alapján:

1. a.) Az irodavezető illetménypótléka a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői alapilletményének 15%-a,

b.) A csoportvezetői illetménypótlék az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének 10%-a.

63. §

(1) A polgármesteri hivatal vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőinek felsorolását a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező

1 fő köztisztviselőnek szakmai tanácsadói,

  1 fő köztisztviselőnek szakmai főtanácsadói

címet adományozhat.

64. §

(1) A képviselő-testület a polgármesteri hivatalban az igazgatási szünetet minden év augusztus hónap első kettő, és december hónap utolsó hetében határozhat meg.

(2) Az igazgatási szünet időtartamára a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosítható legyen zavartalan feladatellátás és a lakossági ügyfélszolgálat.

(3) Az igazgatási szünet alatti szabadságot az alapszabadság terhére kell kiadni.

IX.

A TÁRSULÁS

A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó

általános szabályai

65.§

(1)      A képviselő-testület önkéntes és szabad elhatározásából egyenjogúságának tiszteletben tartásával a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással társulásban vehet részt.

(2)      A képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából társulási megállapodást köthet. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

(3)       A polgármester évente beszámol a társulások működéséről.

66.§

A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a.) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b.) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló terület- és településfejlesztési tervek összehangolása,

c.) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása,

d.) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

X.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

67. §

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

68. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a.) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b.) a közvetlen tájékoztatásra,

c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a.) közmeghallgatás,

b.) állampolgári közösségek rendezvényei,

c.) érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi újságokban való megjelentetése, a helyi rádión, TV-n, önkormányzati tájékoztatón , a város honlapján keresztül történő tájékoztatás.

(4) A lakosság tájékoztatása céljából a testületi ülés meghívóját meg kell küldeni a Városi

Televíziónak és a helyi rádiónak.

XI.

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

69. §

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A polgármester előzetesen kikéri a költségvetési koncepció-tervezetről az önkormányzati bizottságok véleményét.

(3) A Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság az egész koncepcióról véleményt alkot.

70. §

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről - a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett - saját hatáskörben döntsön 200 millió Ft-os értékhatárig.

71. §

A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

XII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. §

(1) Az SZMSZ 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kalocsa Város Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2007. (IV.13.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 14/2009.(IV.24.), 26/2009. (X.16.), a 7/2010.(III.26.), a 17/2010. (X.22.), a 18/2010.(X.22.), a 22/2010. (XII.1.), a 6/2011. (III.8.), a 14/2011. (IV.22.), a 16/2011. (VII.1.), a 3/2012. (I.24.), 9/2013 ( VI.3) önkormányzati rendeletek.

(2) Az SZMSZ kihirdetéséről, függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni a Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtárban is.

(4) Ahol az önkormányzati rendelet vagy más döntés Gazdaságfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságot, ott Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Bizottságot , az Egészségügyi és Szociális Bizottságot , Költségvetési és Egészségügyi Bizottságot , Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot ,ott Humánerőforrás Bizottságot, valamint ahol  Jogi, Ügyrendi, Bűnmegelőzési, Európai Uniós és Külkapcsolatok Bizottság elnevezés említ ott Jogi, Ügyrendi és Európai Uniós Kapcsolatok Bizottságot kell érteni.

73. §

(1) SZMSZ mellékletei:

1.) A képviselő-testület bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzéke

2.) A polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke.

3.) Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok kezelése

4.) A hivatal szervezeti egységeinek elnevezése, és ügyfélfogadása

(2) SZMSZ függelékei:

1.) Kalocsa Város Képviselő-testület tagjainak névsora

2.) Kalocsa Város Képviselő-testület bizottsági névsora

3.) Kalocsa Város Önkormányzatának intézményei

4.) Hatályos helyi rendeletek jegyzéke