Barbacs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, 43/B. § (3) bekezdésében, 50. §-ában, valamint 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy az önkormányzat területén a község lakóinak szociális  biztonsága érdekében meghatározza  az  önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezését, a jogosultság feltételeit,valamint érvényességének garanciáit.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Barbacs község közigazgatási területén élő:

a) az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre,

b) az Sztv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

2. §

(1) A képviselő-testület a törvény által hatáskörébe utalt alábbi ügyekben az eljárási és döntési jogosultságát a polgármesterre ruházza át:

a) temetési segély,

b) születési támogatás,

c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(2) A Képviselő-testület az Sztv. által hatáskörébe utalt méltányossági közgyógyellátás ügyben az eljárási és döntési jogosultságot a jegyzőre ruházza.

3. §

(1) Az ellátásra való jogosultság megállapítása kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a barbacsi önkormányzat hivatalához (9169 Barbacs, Kossuth u. 5.) lehet benyújtani.

Valamennyi ellátás iránti kérelemhez csatolni kell jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, valamint az e rendeletben, illetve a vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,

b) a nem rendszeres, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga, melynek számításánál az adóbevallással lezárt időszak jövedelmét időarányosan kell beszámítani.

(3) A szociális ellátás iránti kérelemben és jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Vitatott esetben az Sztv. 10. § (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. A környezettanulmány elvégzéséről az a szociális ügyintéző a Családsegítő Szolgálat bevonásával gondoskodik.

(4) E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. § -ában meghatározott értelmező rendelkezések irányadóak.

(6) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(7) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(8) A szociális ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen felvevő személyt kötelezni kell az ellátás   összegének megtérítésére. Ha a kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át a polgármester mentesítheti a visszatérítési kötelezettség alól, vagy részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés időtartama legfeljebb 12 hónap.

II. Fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

4. §

(1) Az aktív korúak ellátását és a foglalkoztatást helyettesítő támogatást az Sztv. 33-36. §-iban foglaltak szerint, a rendszeres szociális segélyt az Sztv. 37-37/C. §-aiban foglaltak szerint kell megállapítani és folyósítani.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködésre köteles.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles a beilleszkedést segítő programokban, szolgáltatásokban, képzésekben részt venni. A programok típusai különösen: képzés, átképzés, egyéni és csoportos foglalkozások, motivációs-, orientációs tréningek, reintegrációs csoportfoglalkozások, egyéni képességfejlesztő programok. A programok konkrét tartalmát a Családsegítő Szolgálat határozza meg.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy az együttműködésre kijelölt szervnél nem veteti magát nyilvántartásra, nem köti meg az együttműködésre vonatkozó megállapodást, vagy nem teljesíti az együttműködésre kijelölt szervvel kötött megállapodásban foglaltakat.

(5) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén az ellátás folyósítása megszűnik.

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az együttműködési felhívásra nem jelenik meg és távolmaradásának okát nem igazolja a megjelölt naptól számított 3 napon belül.

Rendszeres nevelési segély

5. §

(1) Rendszeres nevelési segély állapítható meg azon gyermek és fiatal felnőtt részére, aki valamely oktatási intézmény nappali tagozatának tanulója vagy hallgatója, és akinek szülője egyedülálló, illetve három vagy több gyermeket nevel, vagy tartósan beteg gyermeke van, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át.

 A rendszeres nevelési segélyt az önkormányzat saját költségvetése terhére állapítja meg.

(2) A rendszeres nevelési segély 6 hónap időtartamra állapítható meg.

Önkormányzati segély

6. §

(1) A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan      vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeknek önkormányzati segély adható.

(2) Önkormányzati segélyre jogosultak azok, akik:

a) családban élnek és az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi     nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) egyedül élő és egyedül álló személy esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185 %-át.

7. §

(1) Az önkormányzati segély mértéke nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl: elemi kár, haláleset, hosszantartó súlyos betegség miatti keresetkiesés, kiemelkedően magas gyógyszerköltség, a térítéses egészségügyi ellátáshoz stb.) a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül önkormányzati segélyben részesíthető.

A méltányosságból adott önkormányzati segély összege a 15.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A képviselő-testület évi egy alkalommal kivételesen indokolt esetben önkormányzati segélyben részesítheti azt a családot, amely a 6. § (1) bekezdésben foglaltakat kimerítette és a 7.§ (2) bekezdésben szabályozott feltételeknek megfelel.  A kérelem elbírálásához környezettanulmány szükséges.

Temetési segély

8. §

(1) Temetési segély adható annak a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó    személynek, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és az  eltemettető családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem éri el.

(2) A temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 15 %-a.  

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét a temetkezési vállalkozótól évenként beszerzett igazolás tartalmazza.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

Születési támogatás

9. §

(1) A polgármester kérelemre születési támogatást állapít meg jövedelemre tekintet nélkül a 1. §-ban meghatározott személynek gyermeke születésekor.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 15.000,- Ft.

(3) A kérelmet a gyermek születésének napjától számított 60 napon belül kell benyújtani az önkormányzat hivatalához. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

10. §

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben került.

(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultak:

a) a gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, három vagy több gyermeket nevelők,     tartósan beteg illetőleg fogyatékos gyermeket nevelők, ha családjukban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át nem haladja meg,

b)  akik a (2) bekezdés a) pontja alá nem tartoznak, de családjukban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 % -át nem haladhatja meg.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítható egyszeri legkisebb összege- gyermekenként 2.000 Ft, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum150 %-át.

Szociális kölcsön

11. §

(1) A szociálisan rászorult személyek, családok részére önhibájukon kívül adódó átmeneti nehézségek enyhítésére kamatmentes kölcsön nyújtható.

(2) A szociális kölcsön felhasználási célja lehet:      

         - saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása vagy karbantartása,

         - előre nem látható rendkívüli körülmények okozta nehézségek áthidalása.

(3) A szociális kölcsön azoknak a személyeknek, családoknak nyújtható, akiknél az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át.

(4) A kamatmentes szociális kölcsön összege maximum 60.000,- Ft, melyet egy év alatt kell visszafizetni részletfizetéssel.

 Részletfizetéssel történő visszafizetés esetén a kölcsön törlesztése:

• 30.000,- Ft alatt 6 hónap
• 30.000,- Ft felett 12 hónap.

(5) A kölcsön akkor indokolt leginkább, amikor a család rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett a felmerült rendkívüli beruházást saját erőből nem tudja elvégezni, és pénzintézeti kamat terheit már nem tudja vállalni. A döntést megelőzően a fentieken túl azt is vizsgálni kell, hogy a kölcsön felvétele mennyiben szolgálja a család megélhetését, lakhatási feltételeinek elismerhetővé tételét.

(6) A képviselő-testület döntését követően a polgármester a jogosulttal szerződést köt.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

12. §

A Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott térítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, akinek:

a) családban élők esetében az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, vagy

b)  egyedül élő illetve egyedülálló esetében a havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és

c)  vagyona sem neki, sem családjának nincs és

d)  a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

Közgyógyellátás

13. §

Szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, aki alanyi jogú vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a)  a családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja,

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

14. §

(1) Barbacs Községi Önkormányzat az Sztv. 56. - 65/F §-ai szerint a szociális alapellátás keretében a következő ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás.

(2) A képviselő-testület az étkeztetésről, házi segítségnyújtásról, családsegítésről, idősek nappali ellátásáról társulás keretében a Kóny székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ útján gondoskodik.

(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylő kérelmére történik. Az ellátás iránti kérelmet az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ellátásokra vonatkozóan a Kóny székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központba kell benyújtani.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve a családsegítést.

(5) A fizetendő térítési díjak mértékét a társulások székhely önkormányzatai rendeletben állapítják meg.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

15. §

(1) E rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Barbacs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló – a 5/2008.(VI.05.), a 7/2010.(XII.15.), a 9/2011.(IX.09.), és a 6/2012.(VI.22.) önkormányzati rendeletekkel módosított – 5/2006.(V.02.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.