Rábatamási Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Sztv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Rábatamási község közigazgatási területén élő:

a) bejelentett lakóhellyel rendelkező személyekre,

b) a hajléktalan személyekre,

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint a (2)-(3) bekezdése szerinti személyekre,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos kérelmeket

a) önkormányzati segély esetén az e rendelet 1. melléklete,

b) a méltányossági közgyógyellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. melléklete

szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(2) A rendeletben meghatározott ellátások esetén a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében a kérelmekhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(3) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

3. § (1) A törvényben foglaltak alapján megállapítható rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az Sztv. 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben (nem foglalkoztatott) a Családsegítő Szolgálattal együttműködési kötelezettség vállalása, illetve teljesítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Kóny székhelyű Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal kötött együttműködési megállapodás keretében rendszeresen részt vesz a mentális állapotához és szociális helyzetéhez igazodó egyénre szabott programokban.

(3) A foglalkozás tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítő Szolgálat határozza meg.

(4) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a) nem jelenik meg az előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál és távol maradásának okát nem igazolja 3 munkanapon belül,

b) az előírt határidőre a beilleszkedést segítő program megvalósítására az írásbeli megállapodást neki felróható okból nem köti meg,

c) a nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

d) nem vesz részt a beilleszkedési programban előírt foglalkozáson, tanácsadáson és távol maradásának okát 3 munkanapon belül nem igazolja.

Méltányossági ápolási díj

4. § (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az ápolási díjra az az igénylő jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át és az ápolásra szoruló ellátása más módon nem biztosítható.

(3) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ápolt személy lakókörnyezete gondozatlan, vagy az ápolt személy élelmezéséről, gyógyszerellátásáról nem vagy részben gondoskodik, illetve, ha az ápolt kezelőorvosával nem tartja a kapcsolatot.

Önkormányzati segély

5. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élőknél ennek 200 %-át nem haladja meg.

(2) Önkormányzati segélyt kaphatnak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Önkormányzati segély adható

a) egyszeri alkalommal – melynek összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 30.000,-Ft lehet, és 1 naptári éven belül ugyanaz a személy (család) legfeljebb 3 alkalommal részesíthető segélyben, valamint

b) havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónapra, melynek összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 10.000,-Ft lehet.

c) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

d) Az (5) bekezdés f.) pontban foglalt esetben az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

e) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

f) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 170.000.- Ft.

(4) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul, vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(5) Természetbeni juttatások az alábbiak lehetnek:

a) élelmiszervásárlás,

b) tüzelő vásárlás,

c) tankönyv-, tanszervásárlás,

d) közüzemi díj kifizetése,

e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,

f) elhunyt személy eltemettetéséhez történő hozzájárulás.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt juttatások esetében vásárlási utalvánnyal is történhet a segélyezés. Az (5) bekezdés c), d) és e) pontjaiban foglalt juttatások esetében a segélyt az oktatási nevelési intézmény, illetve a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással is lehet folyósítani.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően átmeneti segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki - természeti csapás, katasztrófa, baleset, betegség miatt - rendkívüli élethelyzetbe került és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

(8) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Méltányossági közgyógyellátás

6. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, aki alanyi jogú vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) a családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja,

b)egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások

Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái

Étkeztetés

7. § (1) A szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást a Kóny székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás keretében látja el a település. A térítési díjakat a gesztor önkormányzat fogadja el és Rábatamási Község Önkormányzata Képviselő-testülete beépíti rendelete mellékletébe.

(2) A mentességre, illetve csökkentésre vonatkozó szabályokat e rendelet 12. §-a tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

8. § A Kóny székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás gondoskodik a házi segítségnyújtásról, jelzőrendszeres segítségnyújtásról egy házi gondozó alkalmazásával.

Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás

9. § Az önkormányzat a családsegítési és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatát a Kóny székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás útján látja el.

Gyermekek napközbeni ellátása

10. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról a Rábatamási Körzeti Napköziotthonos Óvoda elnevezésű intézmény keretében gondoskodik.

Ellátások igénybe vételének feltételei

11. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Kóny székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás munkatársához kell benyújtani.

(3) Az önkormányzat a kérelmezőt külön eljárás nélkül ellátásban részesíti, ha a késedelem életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna.

(4) Az ellátás megszűnik:

a) a térítési díj fizetésének elmaradásával,

b) az ellátás igénybevételének lemondásával.

Térítési díj

12. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – a (2) bekezdés kivételével – személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. A Családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a támogató szolgálat az ellátást igénybe vevők részére térítésmentes.

(3) Azoknak az igénybevevőknek, akiknek rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el, személyi térítési díjat fizetni nem kell.

(4) A személyi térítési díjakat a képviselő-testület - a benyújtott kérelem alapján - csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett:

a) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és

b) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (IV. 7.) önkormányzati rendelet, valamint annak módosításai.