Tök Község Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2013. (VII.15.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról

Tök Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjaiban, 5. § (2) és (4), 6. § (5)-(6), 11. § (16) és 13. § (1) bekezdéseiben, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja meg az Önkormányzat vagyonáról:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. §

E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. §

(1) Az önkormányzati vagyon törvény vagy e rendelet rendelkezései szerinti

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból

áll.

(2) A forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(3) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(4) A jelen rendelettel érintett önkormányzati vagyon tételes felsorolása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-a alapján elkészített az 1. számú mellékletben található.

1. Az önkormányzat törzsvagyona

4. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (4) bekezdése vagy az e rendelet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból

áll.

(2) Az önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelemeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melynek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23.§ (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

5. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolja az 1. számú mellékletben korlátozottan forgalomképesként nyilvántartott, önkormányzati tulajdonú vagyonelemeket.

6. §

(1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 5 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona

7. §

Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Tulajdonjog átruházás

8. §

Vagyon tulajdonjogát átruházni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett, nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lehet.

9. §

(1) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembe vételével, a 8. §-ban foglaltak szerint lehet értékesíteni.

(2) Az üzleti vagyont a jelen szakasz (3) – (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet értékesíteni.

(3) A képviselő-testület az 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyon értékesítéséről a legalább egy megyei lapban való hirdetéssel, 500.000 – 5.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

4. Ingyenes vagyonátruházás

10. §

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3)-(7) bekezdése szerint lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

5. A vagyon megterhelése

11. §

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (1) bekezdése szerint terhelhető meg.

12.§

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 11. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.

13. §

(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

6. A vagyon vállalkozásba vitele

14. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében -törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

15. §

(1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

16. §

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-ában foglaltak szerint lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:

a) ivóvízhálózat

b) szennyvízcsatorna hálózat

(3) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

17. §

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével lehet átengedni.

18. §

(1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület 5.000.000 Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről legalább egy megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

írhat elő.

19. §

A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal kell birtokolnia, használnia és a vagyon hasznait beszednie,

b) a vagyont rendeltetésszerűen kell használnia,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesítenie kell az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget kell tennie,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesítenie kell,

f) tűrni köteles a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

20. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

8. A haszonélvezeti jog

21. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek, valamint a (2) – (3) bekezdésekben foglalt értékhatárok figyelembe vételével lehet alapítani.

(2) A képviselő-testület az 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyon esetén a haszonélvezeti jog alapításáról legalább egy megyei lapban való hirdetéssel, 500.000 – 5.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon haszonélvezeti jog alapításáról.

9. Hasznosítási jog, használatba adás

22. §

A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

23. §

(1) Az 500.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) Az 500.000 - 5.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(3) A képviselő-testület az 5.000.000 Ft-os értékhatárt meghaladó vagyon hasznosítási jog átengedéséről legalább egy megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

24. §

A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

25. §

A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.

26. §

Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül, és értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

27. §

A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény alapján engedi át.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

28. §

(1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

29. §

(1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.

(2) Az (1) bekezdés a) és ba) pontjaiban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, és

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására, vagy

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

30. §

Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 29. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

13. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

31. §

(1) Az önkormányzat hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra jogosult. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok keretei között állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

32. §

(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

IV. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

33. §

Az önkormányzat vagyonállapotát a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti vagyonkimutatásban kell bemutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

34. §

(1) Az önkormányzat középtávú és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(3) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági programjának elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(4) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

35. §

(1) Az Önkormányzat nyilvános vagy zárt versenytárgyalást tart.

(2) Zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a képviselő-testület a mindenkor hatályos jogszabályokat figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben zárt tárgyalás szükséges.

(3) A polgármester az átruházott hatásköreiben hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

36. §

(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 10.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 5.000.000 Ft érték felett a piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

37. §

Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, a végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján, a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

38. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

39. §

Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2013. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

40. §

Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító rendeletek.

A jelen rendelet 2013. év július  hónap 15. napján kihirdetésre került.