Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

Hatályos: 2024. 02. 22

Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

2024.02.22.

Abod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §. (4) bekezdése alapján, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdés és 18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,Abod Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IX.13.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott feladatkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat költségvetési szervére.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. §1

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesítendő.

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(6)2 Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának kimutatását a 1. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának kimutatását a 2. melléklet, a forgalomképes üzleti vagyonának kimutatását a 3. melléklet tartalmazza.

1. Önkormányzati törzsvagyon

4. § Az önkormányzati törzsvagyon a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvt. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvt.

5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű

vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.

(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

6. § . (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből,
b) az Nvt. 5. § (5) bekezdése szerinti vagyonból, valamint
c) az önkormányzat által korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősített vagyonából áll.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona

7. §3 Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Tulajdonjog átruházás

8. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 1 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

9. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességére vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni a 8. §. (1) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásával.

4. Ingyenes vagyonátruházás

10. § (1)4 Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(14) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

5. A vagyon megterhelése

11. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

12. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

13. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.

6. A vagyon vállalkozásba vitele

14. § .(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba

vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

15. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvt.

8. § -ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

16. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 3. §.(1) bekezdés 19. b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat jelen rendeletben nem határoz meg olyan vagyonelemeket, melyekre vagyonkezelői jogot létesíthet.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el a Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

17. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

18. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, az önkormányzat honlapján való kihirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

19. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

20. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek

lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmények,
b) önkormányzati társulásnak.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás,
b) alapfokú nevelés, oktatás,
c) szociális ellátás,
d) egészségügyi ellátás,
e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása,
f) sportcélú feladatok ellátása.

21. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásáról, a jó karbantartásáról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti-e.

8. A haszonélvezeti jog

22. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül

lehet.
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.

9. Hasznosítási jog, használatba adás

23. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

24. § (1) A 2 millió forint értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A Képviselő-testület függetlenül dönt használati, hasznosítási jog

átengedéséről.

25. § . A Képviselő-testület hatáskörbe tartozik a vagyontárgy vásárlása, értékesítése,

a vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, cseréje,
biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelése.

26. § . A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

b) biztosítási szerződések megkötésének véleményezése.

27. § A polgármester hatásköre:

a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése,

b) az önkormányzati ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések megkötése a hatályos szabályozás alapján.

c) megköti – az Ügyrendi Bizottság előzetes egyetértésével – a biztosítási szerződéseket.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül a Képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

10. Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. § Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvt. alapján engedi át, és az Nvt. alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő vízi-közművek létrehozásáról és működtetéséről. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az Nvt. 12. § (2) bekezdés a)-b),d)-e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedi át e törvény rendelkezései szerint.

Az önkormányzat gazdasági tevékenységei közül az intézmények karbantartását, az utak, járdák tisztántartását, a közfoglalkoztatás megszervezését, felügyeletét látja el.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlása

30. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. § . Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000.- forint összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.

32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani,

ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.
(4) A követelésről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. § Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

13. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500.000.- forint piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

15. Vagyongazdálkodási feladatok meghatározása

36. § (1) A vagyongazdálkodási feladatok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonnyilvántartás aktualizálására.

(2) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, illetve szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítására kötött szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyongyarapítás állagmegóvása érdekében és az elszámolás módját.

(3) Az önkormányzat éves vagyongazdálkodási feladatainak meghatározását a mindenkori zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Vagyonkimutatás

37. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az

éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős.

38. §5 A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm.rendelet 30. §-ának rendelkezései az irányadóak.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

39. § A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

40. § .(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.

41. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.

42. § Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben – a közművekkel való ellátás területén – a tulajdonosi hozzájárulás megadására

b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.

43. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj az önkormányzat költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó – szükség szerint – egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése, stb.) is köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.

44. § (1) Az önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az önkormányzat intézményére bízhatja.

(3) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy hatáskör átruházás esetén az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja. A működtetéssel kapcsolatos bevételek az önkormányzat bevételei.

45. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőség szerint szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.

(2) Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén a tulajdon jognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.

46. § Az önkormányzat nemzeti vagyonról szóló nyilvántartását az éves zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

47. § Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

48. § Hatályát veszti a községi önkormányzat tulajdonáról, vagyonáról, vagyon-elszámolási szabályairól szóló 8/2001.(VI.18) önkormányzati rendelet.

1

A 2. §-t az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 3. § (6) bekezdését az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

A 7. § az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 10. § (1) bekezdése az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 38. § az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

6

Az 1. melléklet az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. melléklet az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 3. melléklet az Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.