Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1.§

A rendelet célja Marcali építészeti, városképi illetve természeti értékeinek védelme és értékéhez méltó alakítása érdekében – a helyi adottságok figyelembe vételével – a városképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet rendezett és esztétikus kialakítása.

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely – Marcali közigazgatási területét (kül- és belterületét) érintően – az e rendeletben meghatározottak szerinti

a) építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít

b) reklámhordozó berendezést, reklámot és cégért helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

(2) A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy

b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

(3) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) A településkép védelme szempontjából kiemelten kezelendő, érintett területek:

a) a településrendezési eszközökben meghatározott és lehatárolt

aa) a városközpont területe

ab) a helyi értékvédelmi (településképvédelmi) területek

ac) az országos és a helyi jelentőségű természetvédelmi területek

ad) a Natura 2000 területek és a nemzeti ökológiai hálózat által érintett területek

ae) a helyi védett művi érték ingatlana és a vele szomszédos ingatlanok

af) az egészségügyi, fürdő, gyógyszálló , sport és turisztikai rendeltetésű beépítésre szánt különleges területek

b) a városképi szempontból kiemelt jelentőségű útvonalak és közterek

ba)az országos közutak közül

-a 68. sz. főút (Bizei u., Szigetvári u., Széchenyi u., Rákóczi u., Noszlopy G. u.)

-a 6704. j. öreglaki út (Kossuth L. u., Boronkai u.)

-a 6805. j. galamboki út (Széchenyi u.)

-a 67309. j. vasútállomásra vezető út (Petőfi S. u.)

-a 68. sz. főút elkerülő szakasz

bb) a települési gyűjtőutak közül

 -a Berzsenyi D. u. északi szakasza (a Gizella templomtól a Noszlopy G. utcáig)

 -a Nagypincei út

bc) a Hősök tere, a Boldog II. János Pál pápa tér és a Künzelsau tér közterületei és az azok melletti ingatlanok.

(Ha az érintett útszakasz beépítésre nem szánt területtel határos, a közút területének határától számított 50 méteres sávon belül.)

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások

3.§

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 2. § (4) bekezdésében felsorolt területek közterületről látható részeire vonatkozóan

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény településképet érintő átalakítására (bővítésére, felújítására)

irányuló építési, összevont (elvi építési keretengedélyezési) és fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

4.§

(1) A településképi véleményezési eljárás a kérelmező (az építtető vagy az általa megbízott tervező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelemnek és annak mellékletét képező – elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltöltött – építészeti-műszaki tervdokumentációnak meg kell felelnie a Korm. rendelet 22.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(2) A településképi véleményezési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(3) Az eljárás lefolytatása a Korm. rendelet 22.§ előírása szerint történik.

(4) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész készíti elő szakmai vélemény kialakításával.

A településképi véleményezés részletes szempontjai

5.§

(1) A településképi véleményezés általános szempontjait a Korm. rendelet 21.§ (3) bekezdése tartalmazza.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően figyelembe veszi-e a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve egyéb vonatkozásban nem sérti-e a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit (kilátás, belátás, stb.)

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység

a) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

b) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

d) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

e) a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi szakmai vélemény kialakításakor figyelembe kell venni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A településképi bejelentéshez kötött eljárások

6.§

​

A jelen rendelet előírásai szerint – a 2. § (4) bekezdésében felsorolt területek közterületről látható részeire vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák közül

aa) meglévő építmény homlokzat színezésének és felületképzésének megváltoztatása esetén,

ab) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

ac) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet, napkollektor klímaberendezés, áru- és pénzautomata, valamint parabola antenna elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

ad) kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, ha az az építési tevékenységet követően sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet,

ae) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

                                       aga) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

                                       agb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,

af) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, szökőkút építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

ag) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

ah) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,

ai) közterülettel határos kerítés építése, meglévő átalakítása esetén,                          

b) az e rendelet szempontjából jelentős egyéb, nem építési engedély köteles építési tevékenységek közül

ba)vendéglátóhely kitelepülés, vendéglátó terasz, kerthelyiség kialakítása

esetén.

7. §

A jelen rendelet előírásai szerint – a 2. § (4) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását, illetve a telep létesítésének bejelentését teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc)  a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

8. §

(1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 2. § (4) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések (ide nem értve a választási hirdetőtáblákat) közül

a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) 1 m²-nél nagyobb cég- és címtábla, egyedi tájékoztató tábla,

ab) cégér vagy cégérszerű reklámtábla,

b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, valamint közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett

ba) hirdetőtábla, reklámtábla,

bb) hirdetővitrin, reklámvitrin

bc)  megállító tábla,

bd) reklámkorlát,

elhelyezése esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati megállapodás csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével adható ki.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

9.§

(1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A kérelemnek és az annak mellékletét képező – papíralapú, vagy digitális adathordozón rögzített – dokumentációnak meg kell felelnie a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(2) A településképi  bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(3) Az eljárás lefolytatása a Korm. rendelet 23-25.§ előírása szerint történik.

(4) A polgármester döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(5) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadás napjától számított egy évig érvényes.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

10.§

(1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – elrendelheti

a) a településképet rontó reklámok, cégérek, valamint aktualitását vesztett reklámok megszüntetését

b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.

(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le

a) ha a településképi bejelentési eljárás során

aa) a döntést megelőzően megkezdik az építési tevékenységet

ab) a döntésben foglaltakat megszegik

b) ha a településképi bejelentést elmulasztják

c) ha az építési tevékenység „eredménye” nem felel meg a bejelentésben leírtaknak, és/vagy a  helyi építési szabályzat előírásainak.

(3) A polgármester az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a 2.§ (1) bekezdés szerinti tevékenység végzőjét, határidő megjelölésével

a) a reklám-elhelyezés megszüntetésére

b) a helyi értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére

c) az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására

kötelezheti.

(4) A polgármester

a) a településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén

b) a településképi kötelezési eljárás során

a kötelezettet 10.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő – ismételhető, adók módjára behajtható – bírság megfizetésére kötelezi, amennyiben kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.

(5) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató nem meghatározható vagy nem fellelhető, úgy a (3) bekezdés szerinti kötelezés, illetve a (4) bekezdés szerinti bírság a meghatározott tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosával szemben érvényesíthető.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.§

Jelen rendelet 2013. augusztus 1-én lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.